Különleges szakmai programmal, a MAÚT30 Nemzetközi Tudományos Szimpóziummal ünnepelték a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság fennállásának 30. jubileumát. Az október elején Budapesten megrendezett konferencián a Széchenyi István Egyetem szakemberei is részt vettek, hallgatóit pedig a szervezet tehetségprogramjában díjazták. Az eseményen először adták át az intézmény egykori oktatója, dr. Scharle Péter emlékére alapított Kultúrmérnöki Díjat. Az idén 30 éves   Magyar Út- és Vasútügyi Társaság jubileumi szimpóziumának résztvevői hazánkban ritkán hallható nemzetközi és hazai előadókkal járhatták körbe a műszaki szabályozási rendszerek, a klíma-check, a dekarbonizáció, a megtérülő innováció, a társadalmi felelősségvállalás, a körforgásos gazdaság, a mobilitási technológiák és a fenntarthatóság szakmát érintő aktuális kérdéseit. Többek között megismerhették az Európai Unió Vasúti Ügynöksége, az FSV Austria, a Delfti Műszaki Egyetem és a Prágai Cseh Műszaki Egyetem álláspontját. A rendezvényen a Széchenyi István Egyetem oktatói és hallgatói is részt vettek, sőt a Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszékről dr. Szakonyi Petrát a társadalmi felelősségvállalási szekcióban kerekasztal-beszélgetésre is felkérték. Az egyetem meghívására a győri campusra és a budapesti konferenciára is ellátogatott prof. dr. Tavasszy Lóránt a Delfti Műszaki Egyetemről, aki előbb angol nyelvű előadást tartott az építőmérnök-hallgatóknak „Egy elektromos közúti rendszer felé a Rotterdam–Budapest folyosón”  címmel, majd a témát a nemzetközi tudományos szimpóziumon is bemutatta. A konferencián kiemelt teret kapott a szakmai utánpótlás is: a záróeseményen a MAÚT által ebben az évben indított NextGen pályázaton indult fiatalok kaptak lehetőséget a felszólalásra. A Széchenyi-egyetem oktatói közül dr. Szakonyi Petra, dr. Major Zoltán és dr. Winkler Ágoston mentorként, Nagy Richárd témavezetőként csatlakozott a tehetségprogramhoz, amelyen Gerencsér Máté és Nagy György Kristóf építőmérnök-hallgatók harmadik helyezést értek el. A MAÚT30 Nemzetközi Tudományos Szimpóziumán adták át a Dr. Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat is. Az elismerést a Magyar Mérnöki Kamara, a Budapesti és Pest Vármegyei Mérnöki Kamara, a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság, valamint a Széchenyi István Egyetem alapította dr. Scharle Péter (1940–2022) okleveles mérnök, okleveles mérnök-matematikus szakmérnök, az egyetem Szerkezetépítési Tanszékének professzora tiszteletére, aki a XX–XXI. századi magyar műszaki értelmiség meghatározó, széles horizontú, komplex szemléletű képviselője volt. Az elismerést – hat jelölt közül – dr. Munkácsy András, a Közlekedéstudományi Intézet Közlekedésfejlesztési Kutatóközpontjának vezetője nyerte el. A díjátadón a kitüntetettnek az egyetem részéről dr. Szép János, az Építész-, Építő és Közlekedésmérnöki Kar dékánja gratulált.

A Széchenyi István Egyetem három hallgatója is részt vett a WorldSkills szakmai világbajnokságon. Dely Bianka grafikus és az ipar 4.0 kategóriában negyedikként záró Izsó Roland kiválósági érmet szerzett, Losonczi Péter pedig a villanyszerelők versenyében szerepelt a legjobbak között. A WorldSkills a világ legnagyobb szakmai megmérettetése a tehetséges fiatalok számára. A szakmák világbajnokságának is nevezett eseményt az idén a franciaországi Lyonban rendezték, ahol 65 ország 1500 indulója 59 kategóriában mérte össze tudását. Izsó Roland, a Széchenyi István Egyetem elsőéves járműmérnök-hallgatója csapattársával, Császi Sándorral negyedik helyen végzett az ipar 4.0 elnevezésű versenyszámban. „Leginkább ipari informatikaként lehet meghatározni ezt a kategóriát, amibe többek közt hálózatépítés, mechatronikai elemek, programozás, felhasználói felületek szerkesztése és weboldalkészítés is beletartozik. Összetett projektet kaptunk, hiszen a négy nap alatt egy alap gyártósort kellett felszerelnünk olyan elemekkel, amelyek révén egy új termék állítható elő. Minden napra egy részfeladat jutott, és a következő napon csak akkor lehetett továbblépni, ha az előzőt sikeresen teljesítettük. Végül a 21 csapatból a negyedik, Európából pedig a második helyet sikerült megszereznünk” – fogalmazott a WorldSkillsen nyújtott teljesítményével kiválósági érmet kiérdemelt soproni fiatal. Kiemelte, ez a terület számára inkább hobbi, mert már általános iskolás korában eldöntötte, hogy előbb mechatronikai technikus képesítést szerez, ezt követően pedig járműmérnök szakon tanul tovább. „Azért választottam a Széchenyi-egyetemet, mert itt láttam biztosítva azt az utat, amelyet elterveztem magamnak. Az intézmény ráadásul olyan vállalati partnerekkel rendelkezik, amelyek vonzóak a számomra, és amelyeknél a jövőmet is el tudnám képzelni” – jegyezte meg. Végezetül elmondta, csapattársával a jövő évi, dániai EuroSkillsre is készülnek, és mivel a világbajnokságon is csak apróságokon múlt a dobogó, ezért az Európa-bajnokságon már az első helyet célozzák meg. A pécsi Dely Bianka ugyancsak Sopronban végezte a középiskolát, ahol grafikus oklevelet szerzett. Ezután kezdte felsőfokú tanulmányait a győri intézmény Művészeti Karának Design Campusán. „A legjobb döntést hoztam, hogy a Széchenyi-egyetemet választottam, mert amellett, hogy nagyon sokrétű tudást ad a képzés, rengeteg lehetőséget nyújt a fiatal művészek számára. A Kockaként emlegetett Győri Innovációs Park innovatív, inspiratív környezetet teremt számunkra, ahol minden feltétel és technikai háttér a rendelkezésünkre áll. Itt úgy érzem, a határ a csillagos ég” – húzta alá. A másodéves tervezőgrafikus-hallgató kategóriájában a világ tizenharmadik, Európa negyedik legjobb ifjú szakembere lett a WorldSkillsen, és ezzel ő is kiválósági érmet szerzett. A négynapos verseny során minden nap egy új, összetett feladatot kellett végrehajtaniuk: selyemkendő-illusztrációt, prospektust, csomagolást és plakátsorozatot is terveztek, majd saját maguk kiviteleztek. „Amit a helyszínen néhány óra alatt kellett előállítanunk, azt a valóságban akár több hónapos tervezés előzi meg. Ráadásul csak az előre beküldött fontkészleteket használhattuk, és inspirációra sem nagyon volt lehetőség. Mindezek jelentős stresszhelyzetet teremtettek, és ilyen körülmények között kellett a legjobb formánkat hozni. Úgy érzem, sikeresen vettem az akadályokat, ráadásul rengeteg tapasztalattal gazdagodtam” – emelte ki. Losonczi Péter Keszthelyen végezte a középiskolát erősáramú elektrotechnikusként, és utána jelentkezett a győri egyetem villamosmérnök képzésére. „A legtöbb jót erről az intézményről hallottam, ahol rengeteg lehetőség nyílik meg az ember előtt, Győrt pedig nagyon szép és élhető városnak tartom. Ezért választottam a Széchenyit” – részletezte. Az elsőéves hallgató a nemzeti válogatót megnyerve jutott ki a világbajnokságra villanyszerelő szakmában, ahol a huszadik helyet szerezte meg. „Négy napon át zajlott a verseny, amelynek során mindenki a saját falán építette ki a hálózatot, szerelt csatornát, elosztót. Az utolsó napon mindezt programozni kellett, mert a megmérettetésen egy okosotthon építését modelleztük. A teljesítményemmel elégedett vagyok, a végeredménnyel azonban nem, mert egy technikai probléma miatt nem tudtam időre befejezni a programozást. Ha ez nincs, előkelőbb helyet tudtam volna megcsípni” – összegezte. Ez azonban nem töri meg lelkesedését, sőt motiválja is: célja, hogy a jövő évi EuroSkillsen a tudásának megfelelő eredményt, ezzel együtt még jobb helyezést érjen el.

A Széchenyi István Egyetem az őszi félévben keresztény fiataloknak szóló nemzetközi konferenciasorozatot szervez, amelyen jelenlegi és már végzett hallgatók a hit szemszögéből közösen gondolkodhatnak mindannyiukat érintő, fontos kérdésekről, és vehetnek részt közös vallásgyakorláson. Az első alkalom témája az aggodalom volt. A Széchenyi István Egyetem kiemelten fontos témaként kezeli az ENSZ által megfogalmazott fenntartható fejlődési célokat , és számos programmal támogatja azokat. Ennek részeként tevékenységével hozzá kíván járulni a békés és befogadó társadalmak létrejöttéhez, hogy polgárai – kiváltképp hallgatói – összetartó közösségekre találhassanak, valamint szabadon gyakorolhassák vallásukat. Ezt a célt szolgálja az őszi szemeszterben megrendezett keresztény minikonferenciák eseménysorozat is. Páliné Nyiri Sylvia, az egyetem Nemzetközi Programok és Alumni Központja „Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak” (ÖKF) koordinátora, a konferenciasorozat szervezője elmondta, ez a program az ENSZ fenntartható fejlődési céljai közül nagyban támogatja a hallgatók lelki egészségét és jóllétét, az egyenlőtlenségek csökkentését, valamint a fenntartható városok és közösségek megvalósulását. A jelenlegi és már végzett hallgatóknak szóló sorozat első alkalmán csaknem ötven magyar, illetve külföldi fiatal vett részt. „A konferencia témája az aggodalom volt, amely különösen fontos kérdés a nemzetközi hallgatók számára, akik az új környezet és a családtól való távolság miatt gyakran szembesülnek honvággyal, magánnyal és szorongással. A hit és a közösség ereje azonban segíthet abban, hogy az ilyen nehézségekkel szemben felülkerekedjenek” – fogalmazott a szervező. „Az eseményen részt vettek többek között ÖKF-programban részt vevő nemzetközi fiatalok, Stipendium Hungaricum ösztöndíjas külföldi hallgatók és a Magyar Evangéliumi Keresztény Diákszövetség tagjai, de jelen voltak már diplomát szerzett alumnik is”  – tette hozzá, kiemelve, hogy a résztvevők körében az október 10-i lelki egészség világnapját is népszerűsítették a rendezvényen. Az aggodalomról szóló eszmecserén a magyar és nemzetközi hallgatók közös igetanulmányozásban, dicsőítésben, éneklésben vettek részt, az estét pedig szeretetvendégség zárta. A hallgatók megerősítést kaptak, hogy a mindennapi kihívások leküzdésében is segítséget nyújt számukra az egyetem által támogatott keresztény közösség. Az ÖKF-ösztöndíjas Matthew Boota Pakisztánból érkezett Győrbe, ellátásilánc-menedzsment mesterdiplomája megszerzését követően jelenleg doktori tanulmányait folytatja közlekedés- és járműtudományokban. „Ez az esemény életem egyik legmélyebb keresztény élménye volt. A csodálatos bibliai üzeneteknek és az inspiráló istentiszteletnek köszönhetően közelebb éreztem magam Istenhez. Bár sok templomot meglátogattam már, még soha nem éreztem olyan szintű spirituális kapcsolódást, mint amit ezen az alkalmon a magyar közösséggel megéltem” – számolt be tapasztalatairól. A szociálpedagógia alapképzésen végzett Mecséri-McNamara Zsuzsa hasonlóan pozitívan nyilatkozott élményeiről. „A konferencián való részvétel nagyon bátorító volt számomra, hiszen lehetőséget adott közösségben megélni a hitemet. Az aggódás témáját körbejárva sokat tanulhattam magamról és az Istennel való kapcsolatomról. Jó volt olyan személyekkel megismerkedni, akik hasonlóképpen látják a világot, mint én”  – fogalmazott. A minikonferencia-sorozat következő alkalmait október 29-én és november 19-én tartják a Széchenyi-egyetem Menedzsment Campus épületében. Ezeken az összejöveteleken a résztvevők a megbocsátás és a gyász témáját járják körbe.

A négyévente megrendezendő Európai Talajmechanikai és Geotechnikai Mérnöki Konferenciát nemrégiben Lisszabonban tartották. Az eseményen a Széchenyi István Egyetem több oktatója előadóként vett részt, akik többek közt a szigetközi Duna-szakasz árvízvédelmi kérdéseiről és a klímaváltozás hatására egyre magasabban levonuló árhullámok hatásairól végzett kutatásaikat ismertették. A geotechnikai mérnöki szakma egyik legkiemelkedőbb eseményét a Nemzetközi Talajmechanikai és Geotechnikai Társaság égisze alatt a Portugál Geotechnikai Egyesület szervezte. Az Európai Talajmechanikai és Geotechnikai Mérnöki Konferencián öt napon keresztül a világ minden tájáról érkező több mint ezer résztvevő osztotta meg egymással legújabb kutatási eredményeit és tapasztalatait. A főbb témák a talaj és szerkezetek kölcsönhatása, a földrengésállóság, a fenntartható alapozási technikák, valamint az új anyagok és technológiák alkalmazása voltak. Kiemelt figyelmet kapott mindemellett napjaink egyik legnagyobb kihívása, a klímaváltozás hatása a geotechnikai szerkezetek tervezésére, kivitelezésére és fenntartására. A konferencia nulladik napján dr. Koch Edina, a Széchenyi István Egyetem docense, a Magyar Geotechnikai Egyesület elnöke, meghívott előadóként, jelentős érdeklődés mellett számolt be dr. Richard Ray-jel az intézmény professzorával a „Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium” című projektben közösen végzett kutatási eredményeiről a „Sustainable Practices in Environmental Geotechnics” tematikájú workshop-on, amelyben a szigetközi Duna-szakasz árvédelmi töltéseinek ősi problémáját, a buzgárok kialakulásának valószínűségét vizsgálták. Az egyetem Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszékét rajta kívül további két oktató, dr. Kegyes-Brassai Orsolya és dr. Wolf Ákos képviselte, akik előadásaikkal hozzájárultak a geotechnikai kutatások fejlődéséhez. Dr. Kegyes-Brassai Orsolya a dr. Wolf Ákossal, valamint hallgatójával, Benjamin Labarral és a Geomega Kft.-vel közös, a tervezéshez szükséges gyorsulási válaszspektrummal kapcsolatos kutatásait vázolta. Dr. Wolf Ákos a dr. Szilvágyi Zsolttal és Ficzek Kinga hallgatóval közösen írt cikke összefoglalóját ismertette, melyben a legkorszerűbb anyagmodell paraméterfelvételére fókuszált. Dr. Koch Edina szintén dr. Richard Ray-jel közös cikkében a klímaváltozás következtében egyre magasabban levonuló árhullámok hatását vizsgálta, amelyről ugyancsak előadás keretében számolt be. Dr. Koch Edina elmondta, a rangos konferencia nem csupán a tudományos előadások és poszterek bemutatására adott lehetőséget, hanem a szakmai kapcsolatok építésére is, amely elengedhetetlen a nemzetközi kutatási projektek és együttműködések kialakításához. „Az ilyen konferenciák alkalmával létrejött kapcsolatok révén a résztvevők hosszú távon is hozzájárulhatnak a geotechnikai mérnöki szakma fejlődéséhez. Egyetemünk oktatóinak részvétele a rendezvényen nemcsak az intézmény, hanem az egész magyar mérnöki közösség számára jelentős elismerés. A bemutatott kutatások hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar geotechnikai mérnöki munka és tudományos tevékenység nemzetközi szinten is elismerést nyerjen” – összegezte. Dr. Koch Edina fontos szerepet játszott az ugyancsak kiemelkedő nemzetközi szakmai fórumként szolgáló, négyévente megtartott Duna Európai Geotechnikai Konferencia rendezési jogának elnyerésében. A 2027-ben Budapesten sorra kerülő esemény jó lehetőséget ad a hazai geotechnikai szakma nemzetközi elismertségének növelésében, amiben a Széchenyi-egyetem oktatói is aktív szerepet vállalhatnak.

A Magyar Egyetemi-Főiskolai Országos Bajnokság (MEFOB) sárkányhajóversenyének második fordulóját a napokban rendezték Székesfehérváron. A Széchenyi István Egyetem csapata a győri első fordulóhoz hasonlóan ismét nagyszerű teljesítményt nyújtott, így összesítésben második helyezést szerzett a 200 és a 2000 méteres távon egyaránt. A győri egyetem több versenyzője már a kínai világkupára készül. A Széchenyi István Egyetem hagyományosan az egyik legeredményesebb szereplője a hazai felsőoktatási intézmények hallgatói részvételével zajló MEFOB-nak. A győri egyetem a sportági versenyek szervezőjeként is többször bizonyított már, az idén tavasszal pedig nagy sikerrel rendezte meg a tizenhárom sportágat felvonultató MEFOB Fesztet . A közelmúltban sárkányhajóban is kialakult a végeredmény: a Széchenyi-egyetem csapata a tavaszi győri fordulóban 200 és 2000 méteren is második lett, míg a közelmúltban lezajlott székesfehérvári őszi fordulóban előbbiben bronz, utóbbiban ezüstérmet szerzett. Ez a szereplés összesítésben mindkét kategóriában a dobogó második fokára emelte a győrieket. „Fiataljaink nagyszerűen versenyeztek mindkét alkalommal, annak ellenére, hogy a csapat egy része időközben lecserélődött. Ennek azonban örömteli oka van, mert a válogatottban szereplő hallgatóink olyan kiemelkedő teljesítményt nyújtottak az idei Európa-bajnokságon , aminek a híre Ázsiáig ért. A magyar hajót ugyanis meghívták az október végi kínai világkupára, így a nemzeti színeket képviselő tagjaink is utaznak. Ők azért hagyták ki a MEFOB második fordulóját, mert javában zajlik a felkészülésük a nemzetközi eseményre, amelyen a kontinensek legerősebb válogatottjai küzdenek majd egymással” – fejtette ki Hegedűs Péter, az egyetemi együttes közelmúltban senior kategóriában világbajnoki címet szerzett edzője . Kiemelte, a helyükre bekerült fiatalok tökéletesen szálltak be, hiszen szinte megismételték a tavaszi eredményt. „A hallgatók teljesítménye mutatja, hogy ezt a sportot bármikor érdemes elkezdeni. Jó társaságban űzhető, egészséges mozgásformáról van szó, amit a győri campus szomszédságában lévő folyókon, gyönyörű természeti környezetben gyakorolhatunk. Várjuk a jelentkezőket, biztatjuk hallgatóinkat, hogy próbálják ki a sárkányhajózást, és ha megtetszett, csatlakozzanak csapatunkhoz. A sportággal való közelebbi ismerkedésre legközelebb az október 8–9-i »Mozdulj, campus« rendezvényen lesz lehetőség” – zárta. A Széchenyi István Egyetem MEFOB győri fordulóján részt vett csapata: Bertalan Laura, Bilstein Barbara, Bucsi Blanka, Dankó Réka, Káli Rebeka, Nickl Orsolya, Móricz Flóra, Schiewerth Nelli, Szakács Szonja, Areqat Fayez, Kurdi Csongor, Forró Bence, Kovács Balázs, Kuska Bence, Nagy Domonkos, Halmos Szabolcs, Szalai Balázs, Stégmár Barnabás, Vajda András, Vingler Márk, Rauch Szilárd, edző: Túróczi Szabolcs A Széchenyi István Egyetem MEFOB székesfehérvári fordulóján részt vett csapata: Bíró Kata, Bilstein Barbara, Nagy Réka, Dankó Réka, Vaday Katalin, Móricz Flóra, Schiewerth Nelli, Szakács Szonja, Areqat Fayez, Kovács Balázs, Stégmár Barnabás, Neubauer Péter, Simon Bálint, Lugosi Márton, Czimmermann Olivér, Rauch Szilárd, Fölker Gerda, edző: Túróczi Szabolcs

Őri Péter, a Széchenyi István Egyetem munkatársa készítette fel a világ legjobb fiatal szakembereinek versenyén, a WorldSkills szakmai világbajnokságon autószerelésben kiválósági érmet nyert Tánczos Bencét, a győri Lukács-iskola tanulóját.  Ebben segítségére volt a verseny korábbi magyar indulója is, aki ma már az egyetem járműmérnök-hallgatója. A világ 65 országának 1500 indulója 59 szakmában mérte össze tudását a franciaországi Lyonban szeptember közepén. Az autószerelők versenyében a győri Tánczos Bence képviselte Magyarországot, aki a 35 országból érkezett fiatalok között a 11. helyen zárt, és kiválósági érmet szerzett. Felkészítője Őri Péter, a Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Karának tanársegédje volt. „Hazánk 2018-ban rendezte meg a versenysorozat kontinensdöntőjét, az EuroSkillst, és erre az alkalomra kibővítette azon szakmák körét, amelyekben indul, többek közt az autószerelő kategóriával. Egy évvel korábban még csak megfigyelőként voltam jelen az Abu-Dzabi-i WorldSkills-en, a következő esztendőtől viszont már versenyzővel vettünk részt az eseményen. Azóta én készítem fel a magyar indulókat, a versenyeken pedig szakértőként tagja vagyok a zsűrinek” – mondta el Őri Péter. Az oktató kiemelte, Tánczos Bence a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett WorldSkills Hungary nemzeti válogatón elért sikerével szerzett indulási jogot a világversenyen. Az egyetem munkatársa büszke rá, hogy a tanuló felkészítésében az elmúlt két év magyar indulója, Ölbei Zsolt is részt vett. „Zsolt ugyancsak a Lukács Sándor Járműipari és Gépészeti Technikum diákja volt, tavalyelőtt a WorldSkillsen, tavaly pedig az EuroSkillsen szerzett kiválósági érmet. Akkor még én készítettem fel őt, ma viszont már egyetemünk járműmérnök-hallgatójaként ő is segítette az idei indulót a megmérettetés előtt. Ez volt az első alkalom, hogy megosztottam valakivel a feladatokat, és öröm számomra, hogy ezt korábbi tanítványommal tehettem meg” – hangsúlyozta. Az egy éven át tartó felkészülés összetett feladat oktatónak és tanulónak egyaránt, hiszen a versenyzőnek sokrétű tudással kell rendelkeznie a motor összeszerelésétől a belső égésű motorok mechanikai mérésén, valamint a kapcsolási rajzok értelmezésén át a járműkommunikációs protokollokig. Röviden: képesnek kell lennie felismerni a hiba forrását, és meg kell tudnia javítani azt. „A munka nem ért véget, kis győri csapatunkkal folytatjuk a felkészülést, hiszen Bence az EuroSkills nemzeti válogatóját is megnyerte, így a jövő szeptemberi kontinensdöntőn szintén érdekelt. A WorldSkillsen elért tizenegyedik helyezés egyben az európai országok közti ötödik helyet is jelentette. A célunk, hogy az egy év múlva a dániai Herningben esedékes megmérettetésen ennél is előkelőbb helyet szerezzünk” – fejtette ki Őri Péter. Végezetül elmondta, a WorldSkills sorozat nagyszerű lehetőség a diákok számára . „Leginkább a Széchenyi-egyetemen működő, kiemelkedő hallgatói csapatokban való részvételhez tudnám hasonlítani, hiszen az abban szerepet vállaló fiatalok olyan gyakorlati tudásra és tapasztalatokra tudnak szert tenni, amelyek később hatalmas előnyt jelentenek. Aki részese egy világcsúcstartó jármű megépítésének, vagy a szakmájában kiírt világbajnokság legjobbjai között végez, az nagy valószínűséggel a munkaerőpiacon is megállja majd a helyét. A tehetségsegítés lényege pedig, hogy megtaláljuk és felkaroljuk azokat a fiatalokat, akiknek nagy céljaik vannak az életben.”

Prof. dr. Palkovics László 2024. október 1-jén lemondott a Széchenyi István Egyetemet  fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöki posztjáról, valamint kuratóriumi tagságáról. Elnöki feladatait az alapítvány működésének zavartalansága érdekében a soron következő, október végére tervezett tisztújító kuratóriumi ülésig ellátja. Döntésének indoka, hogy ezen gesztusával – a felsőoktatási modellváltást irányító volt miniszterként – segítse a magyar kormány sikeres tárgyalásait az Európai Unióval a modellváltó egyetemeket sújtó szankciók megszüntetése érdekében. Prof. dr. Palkovics László kijelentette: továbbra is segíteni kívánja a Széchenyi István Egyetem fejlődését.

Matusz Károly fotóművész a győri társadalmi élet ismert alakja volt az 1960-as évek végétől egészen 2013-as haláláig. Nem akadt olyan jelentős esemény a városban, de talán még a vármegyében sem, amelyről ne tudósított volna. Gazdag fotóarchívumát fia, Matusz Balázs ajándékozta a Széchenyi István Egyetemnek, amelynek levéltára folyamatosan végzi a történelmi értékű felvételek digitalizálását. Ezek közül 2151 már online is elérhető és kereshető. Matusz Károly 1946-ban született Győrben. A Révai Miklós Gimnáziumban érettségizett, majd Magyar Távirati Iroda tudósítója, illetve hat évig a Kisalföld napilap fotóriportere volt. 2004-ben Győr városának sajtódíjával tüntették ki, 2005-ben megyei Prima díjat, 2012-ben pedig Pro Urbe Győr díjat kapott. 2013-ban hunyt el. Munkásságával a város és a vármegye történetét, gazdasági és kulturális eseményeit rögzítette fotókon. Archívumát fia, Matusz Balázs 2017-ben a Széchenyi István Egyetemnek ajándékozta. „A fotóművész Egyetemi Könyvtár és Levéltárban őrzött hagyatékát levéltári részlegünk 2020-as megalakulása óta iskolai közösségi szolgálatos középiskolás diákok közreműködésével és pályázati források segítségével dolgozzuk fel. Eddig közel hétezer felvételt digitalizáltunk. A Kulturális és Innovációs Minisztérium 2023-as levéltári működési támogatása révén 2151 darab, 1972 és 1996 között keletkezett filmnegatívot tettünk online is elérhetővé . Ezzel sikerül eleget tennünk fia kérésének, hogy a nyilvánosság számára szabadon hozzáférhetővé váljék a hagyaték” – mondta el Homor Péter, a Széchenyi-egyetem levéltárvezetője. Hozzátette, a közösségi szolgálatra érkező diákok megismerik a fénykép-digitalizáció munkafolyamatát a szkenneléstől a feltöltésig, a fotók révén találkoznak Győr és térsége kulturális értékeivel, gazdaság- és ipartörténetével, Matusz Károly jelentős munkásságával. Mindeközben az egyetem életébe is bepillantást nyernek, így később jó eséllyel hallgatóként térnek vissza az intézménybe. A gyűjtemény feldolgozása még korántsem ért véget. „Az idén ötvenéves egyetemi könyvtár 1977-ben került a mai igazgatási épületbe, ahol több mint harminc évig működött. Ennek emlékét Matusz Károly fotói is őrzik. A fotóművész intézményünkről készült képei külön egységet képeznek majd a kereshető gyűjteményben, amelyek digitalizása jelenleg is zajlik. A már közzétett felvételeket hamarosan a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban 1970–1989 között készült ipartörténeti jelentőségű fotók követik majd, ezeket már előkészítettük a publikálásra” – sorolta a terveket a szakember.    Az egyetem levéltára jelentős szerepet tölt be a várostörténeti értékek gondozásában, amit jól mutat, hogy a Matusz-gyűjteményhez hasonlóan Laposa Tibor fotográfus, sajtófotós is az intézménynek adományozta életművét, amely szintén kiemelkedő kortörténeti alkotásokat tartalmaz. „Nagy öröm számunkra, hogy hozzánk kerültek ezek a helyi vonatkozású, Győr és a vármegye történetét megörökítő dokumentumok, mert fontos ezek megőrzése, gondozása, hozzáférhetővé tétele. A képi emlékek látványosak, nagy tömegeket érdekelnek, amit bizonyít a régi fotók közzétételével foglalkozó közösségi oldalak sikere is. Ezek sokak fiatalságát megidézik, a mai fiatalok pedig láthatják, hogy egy-egy általuk is ismert helyszín hogyan nézett ki szüleik, nagyszüleik idejében. Gyűjteményeink azon része, amelyet még nem publikáltunk, természetesen a levéltári szabályok szerint kutathatók, de a célunk, hogy ezeket a történeti emlékeket teljességre törekvően online is közkinccsé tegyük”  – zárta Homor Péter. Matusz Károly digitalizált fotói a az egyetemi repozitóriumban  (SZERep) böngészhetők.

Gyermekvédelmi szimpóziummal nyitotta meg „Jogtudatosan” felvételi előkészítő kurzusát a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara. A nyolcalkalmas, elsősorban középiskolásoknak szóló program során a résztvevők széles körű jogi ismeretekre tehetnek szert, és intézményi pontokat is szerezhetnek egyetemi felvételijükhöz. A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara által másodszor útjára indított „Jogtudatosan” rendezvénysorozat célja a középiskolások alapvető jogi ismereteinek bővítése olyan, a mindennapi életüket is érintő témákban, mint a zaklatás, a digitális gyermekvédelem vagy épp az adatvédelem. A nyolcalkalmas képzés idén 52 résztvevővel indult el, akik a hasznos tárgyi tudás elsajátítása mellett megismerkedhetnek az egyetemmel, a program végén pedig intézményi többletpontokat kaphatnak felsőoktatási felvételijükhöz. A program szeptember 27-i megnyitóján dr. Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese úgy fogalmazott: „Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy gyorsan változó és egyre inkább digitalizálódó világunkban ezek a területek mennyire sok veszélyt, visszaélési lehetőséget hordoznak magukban, amelyekkel szemben nem kis részben a jog eszközeivel vértezhetjük fel magunkat. Ezért is gondoljuk úgy, hogy a magas szintű képzéseket nyújtó és sokrétű kutatási tevékenységet folytató állam- és jogtudományi karunk az a hely, ahol ezekről a témákról a leginkább érdemes beszélni és tanulni.” Az elnökhelyettes köszönetet mondott a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányságnak, a Győri Ítélőtáblának, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészségnek, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalnak és a Győri Ügyvédi Kamarának, hogy tudásuk és tapasztalatuk átadásával hozzájárulnak a fiatalok ismereteinek bővítéséhez. Kitért emellett arra, hogy a jogtudományt érintő felvételi előkészítő nem az egyetlen Széchenyi-egyetem által nyújtott, középiskolásoknak szóló képzés. „A »Jogtudatosan« része intézményünk »Út a felsőoktatásba« elnevezésű programjának, amely azt a célt szolgálja, hogy a jogtudománytól az agráriumon és az egészségtudományon át a műszaki tudományokig számos területen kínáljunk felkészítő képzéseket a középiskolásoknak. Ezek nemcsak érdekesek és hasznosak, de azt is elősegítik, hogy a továbbtanulás előtt álló diákok könnyebben hozhassák meg felvételi döntésüket, és akár intézményi pluszpontokat is szerezzenek” – mondta dr. Lukács Eszter, aki a jelenlévők körében népszerűsítette a Pannónia Ösztöndíjprogramot, amelynek keretében a hallgatók a világ legjobb külföldi – nem csak európai – egyetemeire is eljuthatnak, a kétnapostól az egyévesig szabadon választható időtartamra. „Ennek során felbecsülhetetlen értékű tapasztalatokat szerezhetnek, bővíthetik kapcsolataikat és erősíthetik nyelvtudásukat. Ez az idén elindult ösztöndíjprogram a korábbiakhoz képest olyan új lehetőségeket kínál, amelyeket érdemes kihasználni”  – húzta alá. A „Jogtudatosan” kiemelt partnereként a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság nevében Nagy Ágnes rendőrezredes, bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettes szólt a résztvevőkhöz, személyes példán keresztül illusztrálva a jogtudatosság fontosságát. „Egyetemista lányom egyszer sírva hívott fel, hogy többször keresték telefonon egy végrehajtói irodából, miszerint tartozása van, és sürgősen fizetnie kell egy nagyobb összeget. Nyilván én már saját szakmámból kifolyólag tudtam, hogy mivel állunk szemben, de ekkor tudatosult bennem igazán, hogy a fiataloknak milyen nagy szükségük van arra, hogy tisztában legyenek jogi helyzetükkel, és ilyen esetben felismerjék a csalókat” – mesélte el. „Pontosan ezért tartom fontosnak a rendőrség aktív részvételét az olyan programokban, mint a Széchenyi-egyetem »Jogtudatosan« előadás-sorozata” – fűzte hozzá. Prof. dr. Smuk Péter, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar dékánja kifejtette, hogy a „Jogtudatosan” háromoldalú partnerségben valósul meg. „Egyrészt az igazságszolgáltatási, rendészeti, kormányzati, intézményi szereplők által, akik közvetlen gyakorlati tudást és megbízható szakértői nézőpontot hoznak magukkal. Másrészt a középiskoláknak, köznevelési intézményeknek köszönhetően, akik felhívták a tanulók figyelmét erre a lehetőségre. A harmadik pillér pedig az egyetem, annak is a jogi kara, amely összefogja a partnereket, és a diákok számára minél színesebb, színvonalasabb programot kíván nyújtani” – részletezte. A dékán az interaktív előadássorozat előnyeiről is beszélt: „A fiatalok oklevelet kapnak arról, hogy részt vettek a programban, ez a »kis diploma« már mindenképpen gazdagítani fogja önéletrajzukat. Ezenkívül a diákokat és tanulmányaikat már abban a hallgatói rendszerben dokumentáljuk, amelyben az egyetem hallgatóit is vezetjük, a pontszámaikról már a Neptun-rendszeren keresztül értesülhetnek. Így kicsit már egyetemistának érezhetik magukat” – húzta alá. A nyitóprogram során bemutatkoztak a „Jogtudatosan” együttműködő partnerei, ezáltal a résztvevők röviden megismerkedhettek az ítélőtábla, a főügyészség, a kormányhivatal, az ügyvédi kamara, illetve a rendőr-főkapitányság munkájával. A következő hónapokban a diákok mindegyik igazságszolgáltatási és igazgatási egységet meglátogathatják, szakértőiktől pedig érdekes és hasznos ismeretekre tehetnek szert. A jelenlévőknek dr. Kiss Tibor kriminológus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa tartott előadást az online gyermekvédelem témájában, amit egy kerekasztal-beszélgetés követett. A jogtudatosságra nevelésről és a gyermekjogok fontosságáról dr. Bencze Krisztina ügyvéd, a Széchenyi-egyetem jogi karának tanársegédje beszélgetett dr. Nagy-Balás Borbála UNICEF gyermekvédelmi szakjogásszal, dr. Csenger Lajosnéval, a Széchenyi-egyetem Apáczai-karának adjunktusával és dr. Kiss Tiborral. Galéria: középiskolás diákok a Jogtudatosan megnyitóján (Fotók: Adorján András)

Kiemelkedő szakmai munkája elismeréseként nemrég a statisztikatudomány legrangosabb kitüntetését, Fényes Elek-díjat ítéltek oda dr. Dusek Tamásnak, a Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskolája vezetőjének. A Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar professzora közel harminc éve végez kutatásokat, és ma is oktatóként segíti a Statisztika, Pénzügy és Kontrolling Tanszék munkáját. Prof. dr. Dusek Tamás már tízéves korában előszeretettel forgatta a statisztikai zsebkönyveket. A tudományterület iránti szenvedélye azóta is tart, és mára a szakma egyik legelismertebb tudósának számít hazánkban. A Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájának vezetője, emellett oktat és rengeteget kutat, hiszen kíváncsisága az új dolgok iránt továbbra is töretlen. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) köztestületének tagja, a Gazdaság- és Jogtudományok Osztály Regionális Tudományok Bizottságának alelnöke, MTA közgyűlési képviselő. „Szakterületemen mindig igyekeztem aktív részese lenni a legfontosabb fórumoknak, így például szerkesztőbizottsági tagja vagyok a Területi Statisztika folyóiratnak és a Regional Statistics angol nyelvű lapnak, de a Statisztikai Szemle, illetve a Hungarian Statistical Review kiadványok főszerkesztőjeként is tevékenykedem” – részletezte prof. dr. Dusek Tamás. Hozzátette: a Magyar Statisztikai Társaság munkáját választmányi tagként és szakosztályi elnökként segíti, mindezek mellett pedig előszeretettel vesz részt akár társterületeket is érintő konferenciákon. A professzor szakmai pályája 1990-ben Győrből indult, ahol a főiskolán üzemgazdász szakon, településgazdasági szakirányon végzett. „Akkoriban a szakirányt az MTA Regionális Kutatások Központjához tartozó külső tanszék működtette. Ennek a Liszt Ferenc utcában található kutatóintézetnek a mai utódja a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózathoz tartozik – jegyezte meg. –  A Főiskola elvégzését követően a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdász diplomát szereztem. Kutatói pályafutásom az MTA Regionális Kutatások Központjában kezdődött, ahol 2000-ig dolgoztam úgy, hogy közben már oktattam itt a Széchenyin. 2004-ben védtem meg PhD értekezésemet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskolájában, témám a területi statisztikai elemzések módszertani kérdései és sajátos módszerei volt, ami tudományági besorolás szerint nagymértékben interdiszciplináris témakör” – fűzte hozzá. A Széchenyi István Egyetemen több mint 20 éve dolgozik, a statisztika, az ökonometria és más gazdasági kurzusok oktatása mellett tanszékvezetői feladatokat is ellátott már. Négy éve vette át a Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola vezetését az alapító, Rechnitzer János professzor nyugdíjba vonulását követően. Az iskola nagy népszerűségnek örvend a térségben és nemzetközileg is: az angol nyelven futó gazdaságtudományi program hallgatóinak nagyjából fele külföldről érkezett. „A most szeptemberben induló évfolyamra a regionális tudományi programban 23 hallgató jár, a gazdaságtudományi programban pedig 12-en kezdték meg a kutatóéletet”  – mondta el prof. dr. Dusek Tamás. Kiemelte azt is, hogy a doktori tanulmányokat folytató hallgatók kutatási és oktatási tevékenysége meghatározó a Széchenyi-egyetem életében, hiszen a magas színvonalú képzések fenntartását és az akadémiai fejlődést is támogatja az iskola PhD-jelöltjeinek elkötelezettsége és munkája. „A doktori oklevelet megszerző, több mint 150 végzett hallgató egyharmada a Széchenyi-egyetemen (számos karon, de legtöbben a gazdaságtudományi karon és az Apáczai-karon) oktat vagy kutat”  – tette hozzá. „Fontosnak tartom a szakmai rendezvényeket, a kutatók találkozását és beszélgetését, hiszen ebből lehet igazán inspirálódni, felfedezni a közös érdeklődést, így alakulhatnak ki akár nemzetközi együttműködések is. Doktori iskolánk hallgatóit szintén erre biztatom: használják ki az egyetem nyújtotta lehetőségeket, járjanak hazai és nemzetközi konferenciákra, és legyenek aktív tagjai a tudományos körforgásnak, szűkebb kutatási témájuk szakértőjeként, de érdeklődve más területek iránt is” – fogalmazott. Prof. dr. Dusek Tamás  jelenleg is egy nagyobb lélegzetvételű publikáción dolgozik, amely „A közgazdaságtan metaelmélet-története” címen gazdaságelméleti és tudománytörténeti témákat boncolgat, megjelenését az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatja. Legutóbbi írása a Statisztikai Szemlében közölt „A mérés és méréselmélet néhány alapkérdése” című tanulmány. „ Ez az elmúlt huszonöt év általános statisztikai kutatásainak eredményeit összegzi, a mérés eltérő felfogásait, a mérés fogalmának és tartalmának történeti átalakulását vizsgálja a kezdetektől napjainkig, valamint foglalkozik a mérési skálák elméletével is” – vázolta fel. A Fényes Elek-díjas professzor úgy véli, a sikeres kutatáshoz, publikáláshoz sok olvasás, értékes beszélgetések, elmélyült gondolkodás, valamint megfelelő mennyiségű rászánt idő kell, és hálás azért, hogy az egyetem támogatást nyújt ehhez.

A Széchenyi István Egyetem másodízben rendezte meg partnereivel az egy éve hagyományteremtő céllal útjára indított Közlekedésbiztonsági Konferenciát. A terület szakembereit a hazai és nemzetközi előadók prezentációira, kerekasztal-beszélgetésre, vitafórumra, új tudományos eredmények bemutatására várták. A Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszéke, a Közlekedéstudományi Egyesület és a Közlekedéstudományi Intézet összefogásával tavaly első ízben került sor a Közlekedésbiztonsági Konferenciára Győrben. A nemzetközi rendezvény életre hívói célként fogalmazták meg, hogy a téma szakemberei, kutatói és az érintett vállalatok számára találkozási lehetőséget biztosítsanak, ahol átadhatják egymásnak tapasztalataikat, megvitathatják ötleteiket. A program sikerét jelzi a konferencia folytatása, amelyet szeptember 19–20-án rendeztek meg a Hotel Famulusban. Az eseményhez csatlakozott a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), a MÁV-Start Zrt. és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Balesetmegelőzési Bizottság is. „Tavalyi indulásunk fáklyaként jellemezhető, hiszen rendezvényünk hiánypótló módon jár körül egy nagyon fontos témát, a közlekedésbiztonság aktuális kérdéseit” – mondta el a konferencia megnyitóján dr. Horváth Balázs, az egyetem Közlekedési Tanszékének vezetője, a Közlekedéstudományi Egyesület főtitkára. Hozzátette, az egyesület idén ünnepli 75. évfordulóját, míg az egyetem első győri évnyitóját éppen 50 éve tartották. „A félszáz év alatt egy kis intézményből mára az ország egyik legjelentősebb egyetemévé nőtte ki magát a Széchenyi. Bízom benne, hogy konferenciánk is hasonló utat jár majd be az elkövetkező években” – hangsúlyozta. Dr. Koren Csaba, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar professor emeritusa kiemelte, a közlekedésbiztonság nagyon sok ágazatot érint. „Ennek centrumában a közlekedéstudomány áll, de az építőmérnöki, az infrastruktúra-üzemeltetési, az informatikai és a járműgyártással kapcsolatos területek ugyancsak fontos tényezői a közlekedésbiztonság megteremtésének. Konferenciánk egyik küldetése, hogy hozzájáruljon a különböző szakterületek párbeszédéhez, a közös feladatok megvitatásához” – húzta alá. Dr. Farkas Ramón, a MABISZ életbiztosítási ágazatvezetője köszöntőjében rámutatott, hogy a győri rendezvényre a biztonság hetében került sor, amelynek elsődleges feladata a megelőzés, a figyelemfelhívás, az edukáció és a biztonság erősítése. „Nagyon fontos megértetni a gyerekekkel és a nagyobbakkal is, hogy felelős magatartással rengeteg baleset megelőzhető. A szabályok betartásával jelentősen csökkenthetők a kockázatok. A nyolc éve zajló rendezvénysorozat, amely szakértők bevonásával, látványos bemutatókkal, élményszerűen neveli a fiatal korosztályt, mára elérte a százezer résztvevőt” – összegezte. Végül rámutatott, a cél tehát közös, a balesetek számának csökkentése, a közlekedés biztonságának erősítése. A kétnapos rendezvényen hazai és nemzetközi előadók járták körül a témát, többek között szabályozási, társadalmi és technológiai oldalról. „A konferencia egyik fókuszpontjával, a helyes közlekedésre neveléssel és oktatással foglalkoztak kerekasztal-beszélgetésünk résztvevői is. A szakemberek megerősítették az összefogás fontosságát annak érdekében, hogy hatékonyan tudjuk csökkenteni a közlekedési balesetek számát. Nagyon hasznos és eredményes konferencián vagyunk túl, amelynek zárásakor már a jövő évi esemény terveiről és lehetőségeiről ejtettünk szót” – összegezte dr. Henézi Diána Sarolta, az Építész, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar oktatási dékánhelyettese, a konferencia főszervezője.

Az oktatóknak és a hallgatóknak egyaránt rugalmasabb tervezést és pluszlehetőséget jelent, hogy a Széchenyi István Egyetem a mostani tanévtől bevezeti a beszámolás hetét. Így több idő jut akár az elmaradt órák, gyakorlatok és zárthelyi dolgozatok pótlására, akár a projektes tantárgyak esetében a beszámolókra. A Széchenyi István Egyetem Szenátusa júliusi ülésén egyhangúlag módosította a tanulmányi és vizsgaszabályzatot. A változtatás lényegi eleme, hogy a mostani szemesztertől az intézmény bevezeti a beszámolás hetét, amire a vizsgaidőszak első hetében kerül sor. Erre több helyütt is van példa a hazai felsőoktatásban. „A 2024/2025-ös tanév időbeosztásának kari véleményezése kapcsán merült fel javaslatként az oktatók részéről, hogy szükség lenne egy további hétre a szorgalmi időszak legvégén. A kezdeményezés célja az volt, hogy pluszlehetőség nyíljon az elmaradt órák, gyakorlatok, zárthelyi dolgozatok pótlására, a zh-k javítására, valamint a projektes tantárgyak esetében a beszámolókra. Amennyiben ez aláírás megszerzéséhez kapcsolódik, akkor egyúttal az »aláírás megtagadva« bejegyzés megfordítására, ha pedig érdemjegy megállapításához, akkor megajánlott érdemjegy megszerzésére is lehetőséget teremthet” – fejtette ki dr. Kovács Zsolt általános és oktatási elnökhelyettes. Hozzáfűzte: céljuk az volt, hogy se a szorgalmi, se a vizsgaidőszak hossza ne változzon. Emiatt az a döntés született, hogy egyfajta átmeneti periódusként a vizsgaidőszak első hete lesz a beszámolás hete, kellő rugalmasságot adva a szemeszter szükségszerűen kötött rendjéhez. Az elnökhelyettes hangsúlyozta: az oktatók szabadon eldönthetik, hogy az adott tantárgyuk esetében élni kívánnak-e a beszámolás hete jelentette lehetőségekkel. Ha nem, akkor éppen úgy kezdhetik a vizsgaidőszakot, mint a korábbi tanévekben. A beszámolás hete bevezetését a hallgatók is támogatják. „A változás előnyös a hallgatóknak, hiszen ez több lehetőséget jelent az aláírás, illetve az érdemjegy megszerzésére, és természetesen fontos számunkra az esetlegesen elmaradt órák, zh-k pótlása is” – fogalmazott Vályi Nagy Dávid, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke.

Lezárult a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karán a „Tehetséges STEM lányok” projekt. A komplex pályaorientációs és tehetséggondozó program célja a műszaki, természettudományi, matematikai és informatikai területek népszerűsítése volt. A Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kara tavaly 18.201.000 forint támogatást nyert el a Nemzeti Tehetség Program pályázatán. Ennek köszönhetően 2023 szeptemberétől elindult a „Tehetséges STEM lányok a Széchenyi-egyetemen (SZE GIRLS)”  program, amely a műszaki, természettudományi, matematikai és informatikai területeken felsőfokú tanulmányokat folytatók arányának növelését tűzte ki célul, kiemelten a lányok körében. A projektet lezáró szeptember 19-i sajtótájékoztatón Petzné dr. Tóth Szilvia dékánhelyettes, projektmenedzser elmondta, az Apáczai-kar által összefogott, de az egyetem számos más egységét érintő programban pályaorientációs tanácsadások és kitelepülések, laborlátogatások, robotika és programozás képzések, sőt még egy fenntarthatósági projektverseny is megvalósult. Ezeken egy év alatt több mint 1500 általános és középiskolás diák vett részt, és az elért fiatalok kétharmada lány volt. „Eredeti terveink szerint a környékbeli járásokba szerettünk volna eljutni, ugyanakkor ennél sokkal messzebbre ért el a program. A projektversenyre az ország másik végéből is érkeztek pályamunkák, pályaorientációs kitelepülésünkkel pedig még a határon túlon is jártak a kollégák ” – mondta el Petzné dr. Tóth Szilvia. Hozzátette: a meghirdetett lehetőségek olyan népszerűnek bizonyultak, hogy sok esetben többszörösen túlteljesítették a kezdetekkor kitűzött célokat: a robotika és programozás képzésen például négy csoport helyett 16 indult el, több mint 200 résztvevővel. „A gyerekek számára kialakított képzések terén az egyetem úttörőnek számít, elsőként hozott ugyanis létre számukra mikrotanúsítványt nyújtó kurzusokat. Ilyen a robotika és programozás képzés is, amelyre már általános iskola második osztálytól jelentkezhettek a tanulók”  – fejtette ki Boros Norbert programfelelős. „ A problémamegoldó, logikus gondolkodás kialakítását érdemes minél fiatalabb korban elkezdeni, erre pedig az egyik legjobb céleszköz a gyerekbarát, programozható Lego-robot, ami a képzés alapeszköze volt ” – fűzte hozzá. Dr. Lampert Bálint programfelelős a fenntarthatóságot központba helyező projektversenyről számolt be, amelyre két kategóriában – hulladékból robot és textilhulladékból táska – jelentkezhettek a csapatok. „Nagyon nehéz volt győztest hirdetni a táskák esetében, mert ötletes és szép pályamunkákat nyújtottak be a versenyzők. Végül a győri Baksa-gimnázium dákjainak farmeranyagból készült darabja lett a győztes, ami a legkisebb súlyú volt a mezőnyből”  – részletezte. A hulladékrobotok kategóriájában az edelényi Szent Miklós Görögkatolikus Iskola STEMberek elnevezésű csapata diadalmaskodott, akik műanyag palackokból alkottak önjáró robotot. „Nagy öröm számunkra, hogy a projektnek az Apáczai-kar adhatott otthont, ahol a pályaorientáció képzéseinkben és együttműködéseinkben is jelentős szerepet kap”  – húzta alá dr. Pongrácz Attila dékán, kiemelve az egyetem más egységeivel szoros összefogásban megvalósult programok minőségét és a projekt interdiszciplináris jellegét. Hozzátette: a tanítóképzés által az intézménynek komoly felelőssége van abban, hogy a felnövekvő generációk minél korábban találkozzanak a természettudományi területekkel. „A Széchenyi István Egyetem elkötelezett a minőségi oktatás és a tehetségfejlesztés terén, amelyen belül nagy hangsúlyt kap a műszaki, informatikai, természettudományos területeken tehetséges diákok bevonzása, tájékoztatása és motiválása. Ennek érdekében számos tehetségprogramot működtetünk, kutatási projekteket, érzékenyítő képzéseket és fejlődést segítő programokat dolgozunk ki és valósítunk meg”  – mondta el az egyetem vezetőségének képviseletében dr. Konczosné prof. dr. Szombathelyi Márta, az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács és a Tehetségsegítő Tanács elnöke. Hozzátette: ez a projekt kitűnő példa az intézmény számára fontos tehetséggondozó tevékenységre és a műszaki pályaorientációra.

Mentálhigiénés kutatásokról és a hallgatók lelki egészségének támogatásáról írt alá együttműködési megállapodást a Széchenyi István Egyetem és a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége. A partnerség az intézmény Egészség- és Sporttudományi Karán zajló kutatások és szakmai munka segítése mellett kiterjed az egyetemi polgárok jóllétének fejlesztésére is. A Széchenyi István Egyetem a kiemelkedő oktatási és kutatás-fejlesztési tevékenységén túl nagy hangsúlyt fektet a hallgatók egészségének támogatására is. A magas színvonalú sport- és rekreációs lehetőségek a testi-lelki jóllétet szolgálják, a most aláírt megállapodás pedig olyan mentálhigiénés tevékenységeket foglal magába, amik a jövőben az intézmény minden polgárának hasznára válhatnak. A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségével (LESZ) közös együttműködés a mentális egészséget érintő kutatásokba történő bekapcsolódással, a szakmai kapcsolat erősítésével és a jólléti programok fejlesztésével járul hozzá a Széchenyi-egyetem Egészség- és Sporttudományi Karának munkájához. A partnerséget a LESZ 37. Országos Konferenciáján jelentették be, ahol a társrendező győri szolgálat megalakulásának 50. évfordulóját is megünnepelték. „A bizalom keresése napjainkban” elnevezésű, szeptember közepén Győrben megrendezett szakmai fórumon dr. Somogyi Angéla, a kar dékánja köszönetet mondott a LESZ elnökségének, hogy az együttműködés által megismerhetik a gyakorlatban dolgozó szakemberek munkáját, és azt hasznosíthatják kutatásaik során. Kiemelte, hogy a partnerségből a tudomány mellett maguk a hallgatók is profitálnak, akik szakmai gyakorlatokra is igénybe vehetik majd a LESZ szolgálati helyeit.

Diplomájukat 50, 60, 65 és 75 éve átvett tanítókat ünnepeltek a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karán szeptember 19-én. A 35 jubiláló pedagógust a győri tanítóképzés legendás alakjáról elnevezett dr. Barsi Ernő díszteremben köszöntötte az egyetem. A Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karán régóta hagyomány, hogy díszdiplomával köszöntik az oklevelüket több mint 50 éve átvett jubiláló tanítókat. Az idei emlékdiploma-átadó rendezvényen 35 olyan pedagógust köszöntöttek, akik a győri Tanítóképző Főiskolán vagy valamely jogelőd intézményben végeztek, és legalább 30 éven át dolgoztak hivatásukban. Tizenkilencen aranydiplomát, tizenhárman gyémántdiplomát, ketten vasdiplomát, egy nyugdíjas tanító pedig gránitdiplomát vehetett át. Az egyetem és a kar nevében dr. Pongrácz Attila dékán gratulált az ünnepelteknek. Kiemelte, hogy a győri tanítóképzést ma is – az elmúlt 246 évhez hasonlóan – az időtálló értékteremtés határozza meg. „Biztos vagyok benne, hogy ha visszatekintenek a pályájukra, nem a nehézségek jelennek meg először a lelki szemeik előtt, hanem a sok-sok szeretett tanítvány és a szeptemberi újrakezdés lehetősége  – fogalmazott. – Önök életükkel bizonyították, hogy a tanító kitartó, pontos, következetes, műveltséget és értékeket megalapozó munkája nélkül nincsenek kiváló szakemberek, tudósok, mérnökök, és nincs jól működő társadalom.” Dr. Nagy Adél, a Győri Tankerületi Központ igazgatója személyes kötődését is megosztotta a közönséggel: „Meghatottan állok ma önök előtt, hiszen az ünneplő közösség sorában jelen van egy pedagógus, aki általános iskolás koromban tanított engem, és itt van a teremben egy olyan oktató is, aki tanítóvá nevelt.” Beszédében elmondta, a tankerület ma 64 intézmény fenntartójaként működik, alkalmazásában pedig 3500 pedagógus végez példamutató oktatási tevékenységet. Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő kifejezte Győr háláját a jelenlévő tanítók felé. „Fontos, hogy köszönetet mondjunk kiváló pedagógusainknak, akik nélkül ez a város a jelenben sem fejlődhetne, hiszen önök évtizedeken keresztül elkötelezetten és eredményesen tevékenykedtek generációk oktatásában, nevelésében” – húzta alá. Hozzátette: a tanítói hivatást választók nagy dologra vállalkoznak, hiszen tudásuk megosztása mellett nap mint nap példaként kell állniuk a fiatalok előtt. A díszoklevelek átadása után Domonkos Ferencné Mezei Erika gyémántdiplomás tanítónő osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. „Pedagógusnak lenni több mint munka: életforma. Egy hivatás, amelyhez szív és lélek mellett feltétel nélküli gyermekszeretet kell. Munkánk túlmutat az órák megtartásán, az ismeretek átadásán. Példaképnek, útmutatónak kell lennünk, hiszen kezünk alatt nőnek fel azok a fiatalok, akik holnap majd a világot forgatják” – fejtette ki. A pedagógusi pályáról így vélekedett: „Munkánk nemcsak a múlt érdeme, de a jövő záloga is. A tudás és az értékek átadása a következő nemzedékeknek felbecsülhetetlen fontosságú kell legyen.” Az emlékdiploma-átadó ünnepségen műsort adott a 71 éve működő Győri Pedagógus Kórus, amelyet immár negyedszázada Katona Tibor karnagy vezet. A zenei betét után a Széchenyi István Egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskolájának diákjai felemelő verses köszöntőt adtak elő a díszokleveles pedagógusoknak. Galéria (Fotók: Adorján András)