Újabb mérföldkőhöz érkezett az Oasis Technology Zrt., a Virtualitica Kft. és a Széchenyi István Egyetem közös fejlesztése, amely egyetlen, intelligens rendszerben kapcsolja össze a villamosenergia-termelést és a mezőgazdasági művelést. A különleges megoldást a GreenTech Plus európai uniós projekt keretében megtartott rendezvényen mutatták be az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Smart Farm tangazdaságában. A Széchenyi István Egyetem stratégiai céljai között kiemelt szerepet kapnak a fenntarthatóságot, a digitalizációt és az agrárinnovációt szolgáló kutatások. Ennek újabb példája a GreenTech Plus projekt, amely az Interreg VI-A Ausztria–Magyarország európai uniós program támogatásával segíti a korszerű zöldtechnológiák és digitális megoldások elterjedését a mezőgazdaságban, valamint erősíti a határon átnyúló együttműködéseket. Az ennek keretében július 2-án megrendezett szakmai nap fókuszában az Oasis-projekt állt, amely ugyanazon a területen teszi lehetővé a villamosenergia-termelést és a mezőgazdasági művelést. A magasra telepített, napkövető napelemek alatt továbbra is termeszthetők haszonnövények, miközben a rendszer az öntözést is biztosítja, egyszerre támogatva a fenntartható gazdálkodást és a megújulóenergia-termelést. A szakmai nap résztvevői a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári tangazdaságában kialakított különleges napelemrendszernél. (Fotó: Adorján András) Az eseményen Lőrincz Balázs, a Virtualitica Kft. társalapítója, valamint dr. Ásványi Balázs, a kar vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese mutatta be az Oasis Technology Zrt., a Virtualitica Kft. és a Széchenyi István Egyetem együttműködésében megvalósuló fejlesztést. Előadásaikból kiderült, hogy az innováció a várakozások szerint növeli a terméshozamot. Ennek igazolására a napelemek alatt és egy kontrollterületen is azonos növényeket – csemegekukoricát és burgonyát – termesztenek, így a betakarítást követően pontosan összehasonlíthatók lesznek a termésátlagok. A rendszer kialakítása lehetővé teszi a mezőgazdasági munkagépek használatát, így a hagyományos művelési technológiák továbbra is alkalmazhatók. Az is elhangzott, hogy az öntözés miatti párolgásból adódó hűtő hatás kedvezően befolyásolja a panelek működését, így azok nagyobb hatékonysággal termelhetnek villamos energiát. A fejlesztés következő szakaszában tovább kívánják fejleszteni a rendszert: öndiagnosztikai funkcióval látnák el a berendezést, amely előre jelzi az esetleges meghibásodásokat, valamint a precíziós módszerek alkalmazásával a növények fejlettségi állapotához és a várható csapadékhoz igazítanák az öntözést. A tervek között szerepel olyan sínrendszer kialakítása is, amely lehetővé teszi mezőgazdasági robotok alkalmazását, ezzel csökkentve a talajtaposási károkat. Az eseményen elhangzott: az egyetem szakemberei sokrétű szaktudással járulnak hozzá az innováció sikeréhez a megfelelő növénykultúrák kiválasztásától és az öntözési koncepció fejlesztésén, a meteorológiai adatgyűjtésen és a munkabiztonsági szabályozás kialakításán át egészen a gyakorlati tesztelésig. Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évek infrastrukturális beruházásainak köszönhetően minden feltétel adott ahhoz, hogy összekapcsolják a hagyományos agrárképzési örökséget az olyan új területekkel, mint a precíziós gazdálkodás, a fenntarthatóság vagy a digitalizáció. Ennek fontos eleme a Smart Farm tangazdaság, ahol a drónok, a távérzékelés, a robotika és a mesterséges intelligencia állnak a középpontban. A program részeként Moldvai László, a Wittmann Antal Növény-, Állat- és Élelmiszer-tudományi Multidiszciplináris Doktori Iskola doktorandusza a gépi látásra épülő digitális mezőgazdasági megoldásokról tartott előadást. Kifejtette: a fejlesztések egyik célja a gyomok pontos felismerése, ami lehetővé teszi a célzott permetezést, ezáltal pedig jelentősen csökkenthető a növényvédőszerek felhasználása. A rendezvényen a résztvevők a helyszínen tekinthették meg a különleges napelemrendszert. A gyakorlati bemutató során megismerhették az egyetem saját fejlesztésű UniMetSense meteorológiai állomását is. Az innovatív eszköz a környezeti paraméterek folyamatos mérésével segíti a napkövető panelek és az öntözőrendszer intelligens vezérlését. Így néz ki az Oasis-projekt a magasból, egy drón szemével. (Fotó: Horváth Koppány)

A Széchenyi István Egyetem AI- és Jövőstratégiák Központjának friss felmérése szerint az intézmény munkatársainak több mint 95 százaléka használ vagy tervez használni mesterséges intelligenciát (MI), miközben az egyetemen már több tucat MI-projekt fut a mérnöki, egészségügyi, jogi és társadalomtudományi területeken. A mesterséges intelligencia alapvetően alakítja át a felsőoktatást és a tudományos életet. Új lehetőségeket nyit meg az oktatásban, támogatja a kutatásokat, gyorsítja az információfeldolgozást, és a mindennapi munkavégzés számos területén nyújt segítséget. Éppen ezért a Széchenyi István Egyetemen fontos cél, hogy ne csupán kövesse a technológiai változásokat, hanem alakítsa is azokat, kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy közössége a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket tudatosan, felelősen és hatékonyan alkalmazza. Ezt szolgálja az intézmény AI- és Jövőstratégiák Központjának működése, az AI Ambassador (MI-nagyköveti) Program, valamint az év elején elfogadott, a mesterséges intelligencia használatát támogató intézményi szabályozás és irányelvek keretrendszere. A központ idén tavasszal két intézményi felmérést is készített, amelyek megerősítették: a mesterséges intelligencia a Széchenyi István Egyetemen mára széles körben alkalmazott eszközzé vált az oktatásban, a kutatásban és a napi működésben egyaránt. Az eredmények szerint a munkatársak 95,4 százaléka használ vagy tervezi használni a mesterséges intelligenciát, míg közel háromnegyedük heti rendszerességgel alkalmaz ilyen eszközöket. A kutatás arra is rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia használata ma már jóval túlmutat a klasszikus informatikai vagy kutatási területeken. Az egyetem dolgozói nagy számban alkalmazzák információkeresésre, fordításra, dokumentumok és tananyagok készítésére, de egyre nagyobb szerepet kap a kreatív tartalomalkotásban is. Különösen figyelemre méltó, hogy a kép- és grafikagenerálás már megelőzte a kutatási célú felhasználást, mutatva a vizuális MI-megoldások gyors térnyerését. Az intézmény munkatársai a kutatási és innovációs projektekben is igénybe veszik a technológia támogatását. A felmérésben részt vevő 196 főből 44-en jelölték be, hogy folyamatban lévő MI-hez kapcsolódó fejlesztésen vagy kutatáson dolgoznak – a mérnöki alkalmazásoktól és a robotikától kezdve akár a jogi, a társadalomtudományi, valamint az egészség- és sporttudományi területekig. A Széchenyi István Egyetem AI- és Jövőstratégiák Központjának weboldalán minden friss információt megtalálnak az egyetem polgárai. (Fotó: Dudás Máté) Az egyetem Informatikai és Villamosmérnöki Karának dékánja, dr. Ballagi Áron elmondta: az intézményben már az elmúlt években is számos kutatás-fejlesztés és hallgatói projekt kapcsolódott a mesterséges intelligencia különböző területeihez, különösen a gépi látás, a mélytanulás, az adatfeldolgozás és az autonóm rendszerek témaköreiben. „Kiemelt kutatási irány az adatalapú döntéstámogatás, a nagyméretű adathalmazok feldolgozása, valamint az egészségtechnológiai alkalmazásokban használt mesterséges intelligencia. Az AI ugyanis egyre fontosabb szerepet kap az orvosi, sporttudományi és egészségügyi adatok elemzésében, a mintázatok felismerésében, valamint a prediktív és támogató rendszerek fejlesztésében” – jelentette ki. Hozzátette: szintén meghatározó terület a robotikához, autonóm rendszerekhez és intelligens gépi érzékeléshez kapcsolódó kutatás-fejlesztés. „A modern robotikai rendszerek, különösen a humanoid robotok, ma már elképzelhetetlenek mesterségesintelligencia-alapú érzékelési, döntési és vezérlési megoldások nélkül. Ezen a területen az egyetem célja, hogy az informatikai, mérnöki, egészségtechnológiai és ipari alkalmazások metszéspontjában olyan kutatásokat és fejlesztéseket valósítson meg, amelyek egyszerre szolgálják a tudományos előrelépést, az oktatás megújítását és a gyakorlati, piacképes innovációt” – árulta el. Dr. Kovács Ákos, a Mesterséges Intelligencia és HPC Tanszék vezetője kifejtette: a 2025/26-os tanév tavaszi félévétől minden hallgató számára elérhetővé vált a mesterséges intelligencia alapjai című tantárgy, amelynek célja, hogy átfogó képet adjon a technológia működéséről, alkalmazási lehetőségeiről, valamint támogassa annak etikus, tudatos és hatékony használatát. „A hallgatók mindennapi tanulását az online tananyagtárba integrált mesterségesintelligencia-alapú eszközök is segítik, amelyek hozzájárulnak az egyéni tanulási utak támogatásához, a tananyagok könnyebb feldolgozásához és a hatékonyabb felkészüléshez. Az egyetem emellett kiemelt figyelmet fordít a mikrotanúsítványos képzések fejlesztésére is: egyrészt általános AI-alapismereteket nyújtó képzéseket, másrészt kifejezetten vállalati vezetőknek szóló, gyakorlatorientált képzési programokat kínál” – részletezte. Kiemelte: a képzési portfólió további jelentős eleme, hogy tíz egyetem együttműködésében az őszi félévtől elindul a mesterségesintelligencia-informatikus mesterképzés, amely többek között autonóm rendszerek és robotika, valamint egészségtechnológia és sporttudomány specializációval várja az érdeklődőket. „Mindezek mellett az egyetem számos AI-hoz kapcsolódó workshopot, szakmai programot és coaching alkalmat szervez, amelyek lehetőséget adnak a technológia iránt érdeklődők számára tudásuk elmélyítésére és gyakorlati alkalmazási készségeik fejlesztésére” – hangsúlyozta. Kepli József, a Széchenyi-egyetem AI- és Jövőstratégiák Központjának vezető szakértője szerint a nagy létszámú felhasználói bázis és a technológia elterjedése többek között az egyetem vezetésének támogató hozzáállása miatt is alakulhatott így. „Az intézményi alkalmazás alapját a mesterségesintelligencia-szabályzat, illetve az MI-irányelvek adják, amelyek biztosítják, hogy egyetemünk felelősségteljesen lépést tudjon tartani a technológia fejlődésével. Felmérésünk azt is bizonyítja, hogy az eddigi intézkedések jó irányba hatnak, bátorítják a használatot, és párbeszédet nyitnak a témában” – állapította meg. Kiemelte: a mindegyik karon dedikált kollégával működő MI-nagyköveti Program is azt a célt szolgálja, hogy a naprakész információk minél hatékonyabban jussanak el a munkatársakhoz, akik így a legfrissebb újításokat tudják alkalmazni mindennapi munkájuk során. A vezető szakértő aláhúzta: fontos, hogy a munkatársak merjenek kérdezni a technológiával kapcsolatban, ezért a nagykövetek és a központ munkatársai is szívesen állnak bárki rendelkezésére a témában. „Jó látni, hogy a legtöbben nagyon tudatosan használják a mesterséges intelligenciát, ismerik a szabályzatot, és nyitottan állnak hozzá az újdonságokhoz – fogalmazott. – A technológia így új dimenzióba emelheti az intézményi ismeretszerzést, információfelhasználást, és eddig soha nem tapasztalt fejlődési potenciálhoz segítheti hozzá a munkatársakat.”

A Széchenyi István Egyetem Formatervező Tanszéke és Design Campus Kompetenciaközpontja közös kiállítással mutatkozott be a győri Torula kiállítótérben. A „Formula. A forma kódja” című tárlat július 4-ig látogatható. A napokban nyílt meg a „Formula. A forma kódja” című kiállítás a győri Torulában, ahol a Széchenyi István Egyetem Design Campus Formatervező Tanszékének hallgatói munkái, valamint a Design Campus Kompetenciaközpont (DCKK) kutatás-fejlesztési és prototípus-alapú projektjei láthatók. A tárlat a kész tárgyak bemutatásán túl a mögöttük álló tervezési folyamatba is betekintést enged. A kiállítás témája, hogy milyen lépések vezetnek egy formatervezési ötlettől a megvalósításig. A látogatók megismerhetik az első vázlatokat, az anyag- és technológiai kísérleteket, valamint azokat a döntéseket és módosításokat, amelyek végül meghatározzák egy termék vagy prototípus végleges formáját. A megnyitón dr. Palócz Krisztián tanszékvezető hangsúlyozta: a kiállítás mögött több mint egy éve tartó stratégiai és szakmai építkezés áll. Mint mondta, az elmúlt időszakban tudatosan erősítették a kapcsolatot a tanszék és a kompetenciaközpont között, hogy az oktatás, a kutatás és a fejlesztés egymást erősítve működhessen. A bemutatott alkotások ennek a munkának az eredményei. Gosztom András, a DCKK vezetője arról beszélt, hogy a formatervezés nem csupán esztétikai kérdés, hanem olyan szemléletmód, amely segíthet a különböző technológiai, társadalmi és gazdasági kihívások kezelésében is. A központ tevékenysége ezért egyre nagyobb hangsúlyt fektet az olyan területekre, mint a fenntarthatóság, a mobilitás, a mesterséges intelligencia alkalmazása, valamint az új anyagok és technológiák kutatása. A kiállítás helyszíne is jól kapcsolódik a bemutatott témákhoz. A Torula egykori ipari épületként ma kulturális és közösségi térként működik Győrben, így egyszerre idézi meg az alkotómunka, a gyártás és az innováció világát. A Formatervező Tanszék és a Design Campus Kompetencia Központ együttműködése lehetőséget teremt arra, hogy a hallgatói ötletek és egyetemi kutatások a tantermi kereteken túl is fejlődhessenek. A bemutatott projektek közül több olyan kezdeményezés is akad, amely hosszabb távon további kutatások, prototípus-fejlesztések vagy akár piaci hasznosítás alapjául szolgálhat. A „Formula. A forma kódja” című kiállítás július 4-ig látogatható a győri Torula (Győr, Budai út 7.) kiállítótérben. Képgaléria a kiállítás megnyitójáról. (Fotók: Adorján András)

Bölcsészettudományi Emberi erőforrás tanácsadó MA Bölcsészettudományi Mesterképzés Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar A képzésről A képzés célja, hogy a végzett hallgatók képesek legyenek a szervezetek és a munka világában részletes analízisre, átfogó és speciális összefüggések felismerésére, értékelő és tanácsadó tevékenységre. A képzés gerincét a különböző típusú szervezetek működését, fejlődését vizsgáló kurzusok, valamint a tervezés és tanácsadás elméletét és gyakorlati alkalmazásait bemutató órák képezik. Hallgatóink megismerik továbbá a munkaerőpiac folyamatait és jellemzőit, valamint olyan HR-funkciókat, mint pl. a coaching, a pályaorientáció vagy a toborzás-kiválasztás. A szak hallgatói sok esetben már a képzéssel párhuzamosan, gyakornokként részt vesznek különféle szervezetek HR tevékenységeiben. Képzés helyszíne Győr Félévek száma 4 Képzés nyelve Magyar A szakmáról Az emberi erőforrás tanácsadók tevékenysége szerteágazó humán és gazdasági ismeretek ötvözését, tudományterületeken átívelő szemléletmód alkalmazását igényli. Azoknak ajánljuk, akik szívesen dolgoznak emberekkel, képesek tudásukat annak szolgálatába állítani, hogy a különböző szervezetek munkavállalói hatékonyan, az egyéni igények és a szervezeti szükségletek egyidejű figyelembevételével végezzék tevékenységüket. Mind a tanácsadói pályán, mind a szervezetek munkaerő-gazdálkodása terén dolgozó szakemberek esetében a sikeres szakmai pályafutás feltétele a nyitottság a folyamatos önképzésre, szakmai fejlődésre, valamint a segítő, támogató hozzáállás. Elhelyezkedés A frissen végzettek a megszerzett ismeretek birtokában akár a felső vezetés stratégiai partnereként támogatják különféle szervezetek munkaerő-gazdálkodását. Tevékenységüket meghatározza a munkaerő-piaci és szervezeti folyamatok ismerete. A szakon végzett hallgatók többsége vállalati HR területen helyezkedik el multinacionális cégeknél vagy a kkv szektorban, kisebb része pedig a közigazgatásban vagy rendvédelmi szervek HR részlegénél dolgozik. Mások tanácsadóként segítik az egyéneket pályatervezési döntéseik meghozatalában, vagy a szervezeteket működési céljaik megvalósításában. A végzett hallgatók felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására. Képzés tanterve Tudj meg többet a szakról Oktatóink Baldauf-Gombor Mónika Óraadó oktató Dr. Benyák Anikó egyetemi docens Horváth Patrícia Tanársegéd John Kowalchuk nyelvtanár Dr. Konczosné Prof. Dr. Szombathelyi Márta egyetemi tanár Dr. Makkos Anikó egyetemi docens Dr. Pongrácz Attila, PhD egyetemi docens Dr. habil Reisinger Adrienn egyetemi docens Dr. Rákosi Szabolcs adjunktus Dr. Simonik Péter PhD egyetemi docens Dr. Somogyi Angéla mb. dékán, tanszékvezető, egyetemi docens Dr. Trenyisán Máté PhD egyetemi adjunktus Dr. Wellmann Barna Bence PhD egyetemi adjunktus

trembulyak.marta@sze.hu Gyógypedagógia Tanszék Trembulyák Márta egyetemi tanársegéd Tudományterülete: Pedagógiai CLICK FOR ENGLISH CLICK FOR HUNGARIAN Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar Gyógypedagógia Tanszékén egyetemi tanársegéd vagyok. Az oktatás során aktívan részt veszek a gyógypedagógus és szociálpedagógus hallgatók oktatásában. 2005-ben szociálpedagógia szakon szereztem első diplomámat a Nyugat –Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karán. Majd pedagógia tanár mesterdiplomát 2013-ban a Nyugat –Magyarországi Egyetem Benedek Elek főiskolán vehettem át. Később tovább bővítettem ismereteimet és 2018-ban gyógypedagógusként tanulásban akadályozott szakirányon Apáczai Csere János Karon szereztem újabb végzettséget. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola doktorandusz hallgatója vagyok. Kutatási területem a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése, beilleszkedése a többségi iskolában, a tanítók együttnevelésre való módszertani felkészültsége és gyermekvédelmi vonatkozásai az integráció folyamatainak. TANSZÉKI OLDAL PUBLIKÁCIÓK GOOGLE SCHOLAR Scopus ID ÖNÉLETRAJZ Go trembulyak.marta@sze.hu OrcID KÉPZÉSEK CURRICULUM VITAE RESEARCH PUBLICATIONS GOOGLE SCHOLAR DEPARTMENT PAGE Go trembulyak.marta@sze.hu

Agrár Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki BSc Agrár Alapképzés Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar A képzésről A képzés célja olyan gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökök képzése, akik képesek a termeléssel, szolgáltatással, szaktanácsadással összefüggő tervezési, szervezési, irányítási és adminisztratív feladatok ellátására. Az elsajátított mezőgazdasági, ökonómiai, környezetvédelmi, marketing és menedzsment, terület- és vidékfejlesztési ismereteik birtokában, valamint a szakigazgatási feladat- és intézményrendszer ismeretében képesek a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő szakmai munka végzésére. Rendelkeznek az agrár- és vidékfejlesztés európai uniós normák szerinti értelmezéséhez, vidékfejlesztési programok tervezéséhez, lebonyolításához szükséges szakismeretekkel. Képzés helyszíne Mosonmagyaróvár Félévek száma 7 Képzés nyelve Magyar A szakmáról A szakon végzettek komplex vidékfejlesztési szemléletet kapnak, amelyben az agrár ágazati ismeretek mellett jelentős hangsúlyt kapnak a közgazdasági és társadalomtudományi ismeretek is. Az elsajátítandó tananyag ismerete kiterjed a mezőgazdaságot érintő pénzügyi, szakmai területekre, továbbá megismerkednek a tanulmányaik során a mezőgazdaság alapvető szerkezetével, így a növény és állattenyésztési ismeretekkel. Az elhelyezkedési lehetőségük széleskörű, az itt végzettek nagy száma helyezkedik el a banki szférába, önkormányzatoknál, pályázatíró irodáknál és egyéb végzettségüknek megfelelő szakterületen. Elhelyezkedés A gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök elsősorban mezőgazdasági, élelmiszeripari gazdálkodást folytató társaságok gazdaságirányításának, döntéselőkészítésének, pénzügyi tevékenységének aktív szereplője lehet. Szerteágazó, ágazati és pénzügyi ismereteinek köszönhetően szívesen alkalmazott munkatárs a mezőgazdasági hitelezést folytató pénzintézetek körében. Az EU agrár- és vidékfejlesztési politikájának jó ismerőiként kiváló elhelyezkedési lehetőséggel élhetnek különböző országos, regionális, megyei szakigazgatási intézményeknél, kormányhivatalokban, helyi önkormányzatoknál, valamint a szaktanácsadásban. Ugyancsak komoly lehetőség az egyre szaporodó pályázati tanácsadó cégeknél történő elhelyezkedés. Képzés tanterve Tudj meg többet a szakról Oktatóink Dr. Adrigán Zsuzsanna PhD egyetemi adjunktus Bertalan András Tanársegéd Dr. Hegyi Judit egyetemi docens Kiviharju-Turi Adél Központvezető Dr. Mezei Katalin PhD tanszékvezető, egyetemi docens Prof. Dr. Pinke Gyula Egyetemi tanár Pozsgai Andrea tanársegéd Dr. Troján Szabolcs tanszékvezető egyetemi docens