A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának hallgatói ismét kiváló eredménnyel zárták a Manfred Lachs világűrjogi perbeszédverseny európai fordulóját: Dákai Ferenc és Kozma Rebeka Mercédesz hatodik helyen végzett a lengyelországi Poznańban rendezett megmérettetésen. A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara már nyolc éve indít hallgatói csapatot a Manfred Lachs Space Law Moot Court Competition elnevezésű nemzetközi világűrjogi perbeszédversenyen. A megmérettetés európai fordulóját idén a lengyel Adam Mickiewicz Egyetemen tartották Poznańban, ahol folytatódott az elmúlt évek figyelemre méltó eredményeinek sorozata: Dákai Ferenc és Kozma Rebeka Mercédesz duója 24 csapat közül a hatodik legjobb lett az írásbeli beadványok és a szóbeli perbeszédek alapján. A hágai Nemzetközi Bíróság előtt két elképzelt állam vitáját szimuláló, több mint három évtizedes múltra visszatekintő verseny keretében a résztvevőknek egy rendkívül összetett, fiktív jogesetet kellett megoldaniuk. Ebben az évben ennek középpontjában a magánvállalatok űrtevékenységének és az államok felelősségének problémás kérdései, konkrétan egy irányíthatatlan és veszélyes műhold befogása, egy napvihar következményeként holdi kényszerleszállást végrehajtó űrhajó személyzetének mentése, továbbá az események nyomán keletkező károk megtérítésének nemzetközi világűrjogi kérdései álltak. A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának csapata: dr. Ganczer Mónika felkészítő, Dákai Ferenc és Kozma Rebeka Mercédesz versenyzők, Bosits Dorina felkészítést segítő hallgató, valamint dr. Sulyok Gábor professzor, felkészítő. Dákai Ferenc és Kozma Rebeka Mercédesz a nemzetközi jog és a világűrjog számos területét érintő, több mint fél éven át tartó felkészülés során angol nyelven, egyenként hatvan oldal terjedelemben készítették el a felperes és az alperes állam írásbeli beadványát, amelyek a Nemzetközi Bírósághoz benyújtott iratok formáját és tartalmát követték. A periratok elkészítéséhez a nemzetközi jogi és világűrjogi ismereteken túl a nemzetközi bírói fórumok joggyakorlatának tanulmányozása, továbbá a napviharok fedélzeti elektronikára gyakorolt hatásaival és a holdi leszállásokkal kapcsolatos alapvető műszaki ismeretek megszerzése is szükséges volt. Ezt követően a hallgatók a szóbeli fordulón adták elő a két állam perbeszédét. A hallgatók összesen négy alkalommal, egyenként közel másfél órás tárgyalás keretében tárták érveiket a világűrjog elméleti és gyakorlati szakembereiből álló háromtagú bírói testületek elé, és válaszoltak a bírók által feltett kérdésekre. Dákai Ferenc már korábban is eredményesen szerepelt nemzetközi jogesetmegoldó versenyen, a mostani megmérettetésre tanárai hívták fel a figyelmét. „Kiváló lehetőség volt ez a szakmai fejlődésem szempontjából. Kifejezetten nehéz verseny volt, sok tanulást igényelt, rengeteg munkát tettünk ebbe bele, de nagyon pozitív élmény volt számomra, kiemelten a lengyelországi szóbeli forduló” – jelentette ki. Hangsúlyozta: a jogi szaknyelvi tudása szempontjából is érdemes volt részt vennie a programon, amely az általános nemzetközi és világűrjogi ismereteit is nagymértékben bővítette. „Az egyetem támogatása és az oktatóink fáradhatatlan segítsége nélkül nem tudtunk volna ilyen jó helyezést elérni, ezért különösen hálás vagyok” – fogalmazott. A hallgató elárulta: diplomaszerzése után a Külügyminisztérium diplomáciai akadémiáján szeretne továbbtanulni, hogy a későbbiekben e téren kamatoztathassa tudását. Kozma Rebeka Mercédeszt már középiskolásként is a nemzetközi jog vonzotta a legjobban, s a szakterület magas színvonala miatt választotta a győri képzést. „Egy évig tagja voltam az intézmény SZESAT Interdiszciplináris Szakkollégiumának, mindig is érdekelt a világűrjog és az csillagászat. Kutatótagja vagyok a Space Generation Advisory Council nemzetközi nonprofit szervezetnek, s a verseny az ottani tevékenységem szempontjából is kifejezetten hasznos volt” – árulta el. A szóbeli forduló számára is meghatározó élmény volt, ahol a versenytársak mellett az Európai Űrügynökség keretein belül működő Európai Űrjogi Központ „Summer Course on Space Law and Policy” nevezetű programja során megismert szakértőkkel is újra találkozhatott. A negyedéves hallgató későbbi karrierjében is a világűrjoggal szeretne foglalkozni, ezért a megmérettetés tapasztalatait kiemelkedően értékesnek tartja. A hallgatók felkészülését a Nemzetközi és Európai Jogi Tanszék oktatói, dr. Sulyok Gábor professzor és dr. Ganczer Mónika egyetemi docens irányította. „Ez a verseny nagy szerepet játszik a tehetséges hallgatók megtalálásában és kiválasztásában, a kari oktatói utánpótlás támogatásában. Olyan doktoranduszaink is vannak, akik korábban részt vettek ezen a versenyen, sőt a Nemzetközi és Európai Jogi Tanszék oktatói közül is akad ilyen. A megmérettetés ugyanis olyan erőfeszítést és szorgalmat igényel, ami csak a valóban ígéretes hallgatókban van meg” – mondta el dr. Ganczer Mónika felkészítő, aki egyben a jogi kar tudományos diákköri tanácsának elnöke is. Hozzátette: a világűr kutatása olyan interdiszciplináris együttműködésekre is lehetőséget ad, ami a Széchenyi-egyetem egyik erőssége, így nem véletlen, hogy a témával karokon átívelően foglalkoznak az intézményben például a Védelmi, Űripari és Technológiai Innovációs Kutatóközpontban vagy a SZESAT Interdiszciplináris Szakkollégiumban. Dr. Sulyok Gábor professzor rámutatott: mivel a hallgatói csapatok tagjai részben vagy egészben évente cserélődnek, ahogy a feladatok is újulnak, ezért minden évben más ütemben halad a felkészítés, a résztvevők pedig más erősségeket kamatoztathatnak. „Idén a versenyszabályzat lehetővé tette a két felkészítő oktató mellett egy úgynevezett intézményi támogató személy közreműködését is. Ezt a fontos feladatot Bosits Dorina jogász szakos hallgató, a perbeszédverseny kétszeres veteránja és tavalyi elődöntőse látta el. Tudásával és tapasztalatával rendkívüli mértékben előmozdította a felkészülés folyamatát, különös tekintettel a szóbeli perbeszédek megtartására és a bírói kérdések megválaszolására való felkészítés terén” – emelte ki. Hangsúlyozta: oktatóként különösen lelkesítő látni a versenyzők tudásának és készségeinek fejlődését a felkészülés hónapjai alatt, és külön öröm számukra, hogy már egy korábbi induló is eredményesen közreműködhetett a közös munkában. Hasonlóan a korábbi évekhez, a csapat kiutazása az egyetem támogatásának köszönhetően vált lehetővé.

A Széchenyi István Egyetem, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) idén 17. alkalommal rendezett konferenciát a távközlés világnapja alkalmából május 14-én. Az eseményen az ágazat neves szakemberei tartottak előadást, átadták a Magyari Endre-díjakat, valamint felavatták a Széchenyi István Egyetem két új laboratóriumát. Az egyikben a kvantummechanikai jelenségekről szerezhetnek gyakorlati ismereteket a hallgatók, míg a másikban a jövő győri műholdja készül. „Biztonságos és fenntartható konnektivitás a Földön és az űrben” mottóval rendeztek nemzetközi konferenciát a Széchenyi István Egyetemen a távközlés világnapja alkalmából. A rendezvény hagyományosan alkalmat ad arra, hogy az infokommunikációs szektor képviselői Győrben találkozzanak, és megvitassák az ágazat aktuális kérdéseit. Az esemény megnyitóján dr. Friedler Ferenc professzor, az egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese megemlékezett arról, hogy 50 éve indult a távközlési üzemmérnökök oktatása az intézményben, amely napjainkra az infokommunikációs képzés kiemelkedő bázisává vált. „Elkötelezettek vagyunk az élenjáró technológiák, köztük a kvantumtechnológia, az űrtávközlés és a mesterséges intelligencia oktatása, illetve kutatása mellett. Célunk, hogy a nálunk végzett szakemberek nemcsak kiszolgálói, hanem alakítói is legyenek ezen ágazatok fejlődésének” – hangsúlyozta. A Széchenyi István Egyetemen megrendezett konferencia 17. alkalommal adott lehetőséget az infokommunikációs szektor képviselőinek, hogy megvitassák az ágazat aktuális kérdéseit. (Fotó: Nagy Gergely) Dr. Thibaut Kleiner, az Európai Bizottság Kommunikációs Hálózatok, Tartalom és Technológia Főigazgatóságának jövőbeli hálózatokért felelős igazgatója videóüzenetben köszöntötte a résztvevőket. „Európa napjainkban komoly kihívások előtt áll a kritikus technológiák terén, hiszen a mesterséges intelligencia és a felhőalapú tárhelyek esetében nagymértékben függ kontinensen kívüli szolgáltatóktól. Ez nemcsak a versenyképességünket és biztonságunkat befolyásolja, hanem végső soron hatással van függetlenségünkre a saját jövőnk alakításában. Éppen ezért a kritikus technológiák és a digitális szolgáltatások kézben tartása kiemelten fontos számunkra” – szögezte le. Dr. Lapsánszky András, az NMHH hírközlési vezetője, a Széchenyi István Egyetem tanszékvezető egyetemi docense kiemelte, a távközlési képzés 1976-os győri indulása óta a terület egyedülálló utat járt be az egész világon. „Az állami monopóliumként működő iparág az évek során a teljes verseny állapotába került, a hírközlés esetén a szolgáltatás és a hálózati infrastruktúra is piaci alapúvá vált” – mutatott rá. Mint mondta, napjainkban is korszakos változásoknak vagyunk tanúi, amelyre jó példa az Európai Unió szabályozási tervezete. „A Digital Networks Act merőben új szabályozást hoz a hírközlés területén, amely az európai digitális és hírközlési piac versenyképességét hivatott erősíteni” – húzta alá. A nap fontos pillanata volt két új laboratórium átadása, amelyet dr. Horváth Zoltán professzor, a Széchenyi-egyetem Védelmi és Űripari Kutatóközpontjának vezetője mutatott be az érdeklődőknek. „Az NMHH támogatásával létrejött kvantumkommunikációs labor egyszerre példázza intézményünk elkötelezettségét az élenjáró technológiák oktatása és kutatása mellett, valamint az együttműködés erejét” – jegyezte meg. Mint elhangzott, ennek révén a hallgatók gyakorlati tapasztalatot szerezhetnek a kvantummechanikai jelenségek mérésében és alkalmazásában, különös tekintettel az információátvitel és a biztonságos kommunikáció területére. Az eseményen Takács Szilárd laborvezető a laboratórium működését egy kommunikációs titkosítással kapcsolatos demonstráción keresztül mutatta be. Takács Szilárd laborvezető egy kísérlettel szemléltette, milyen gyakorlati ismereteket szerezhetnek a hallgatók a Kvantumkommunikációs Laboratóriumban. (Fotó: Nagy Gergely) A jelenlévők megtekinthették a Műholdas Elektronika Laboratóriumot is, amely valódi közösségi összefogás, a hallgatók, az egyetem és az NMHH szerepvállalása eredményeként jött létre. Marton Gábor kutatómérnök rávilágított: a SZESAT Interdiszciplináris Szakkollégium évek óta foglalkozik műholdfejlesztéssel, és már számos sikert értek el ezen a téren. Céljuk, hogy néhány éven belül a Széchenyi István Egyetem saját, önálló műholdat juttasson a világűrbe. Az eszközön jelenleg is dolgoznak, amelyhez az új labor biztosít korszerű hátteret. A rendezvény ünnepi pillanata volt az NMHH Dr. Magyari Endre-díjának átadása, amellyel olyan szakemberek munkáját ismerik el, akik több évtizedes kitartó tevékenységükkel hozzájárultak a hírközlési piac fejlődéséhez. Idén dr. Orosi Renáta, az NMHH Infokommunikációs Jogi Igazgatóság igazgatója, valamint dr. Csömör Magdolna, infokommunikációs szakjogász, a 4iG Nyrt. szabályozási igazgatóhelyettese részesült az elismerésben. Az ünnepségen a Tudományos Diákköri Konferencián hírközlési témában kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatók – Fejes Kristóf László és Somogyi Zoltán, valamint Lőrincz Tamás Zoltán és Kérész Réka – az NMHH különdíját vehették át. Dr. Friedler Ferenc professzor, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese, a díjazott hallgatók: Somogyi Zoltán, Fejes Kristóf László és Kérész Réka, a Dr. Magyari Endre-díjas dr. Csömör Magdolna és dr. Orosi Renáta, valamint dr. Lapsánszky András és Aranyosné dr. Börcs Janka az NMHH hírközlési vezetői a távközlés világnapja alkalmából szervezett győri konferencián. (Fotó: Nagy Gergely)

A Széchenyi István Egyetem fenntartásában működő Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola, valamint a Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola ismét elnyerte az Oktatási Hivatal bázisintézménye címet. Az elismerés a magas színvonalú pedagógiai munkát és a tudásmegosztásban vállalt szerepet jelzi. Az Oktatási Hivatal bázisintézménye cím azon iskolákat illeti meg, amelyek szakmai munkájukkal, innovatív pedagógiai megoldásaikkal és együttműködéseikkel támogatják a köznevelés fejlődését. A minősítés három évre szól, és megújítása folyamatos szakmai teljesítményt feltételez. A pályázatot elnyerők bemutató foglalkozásokat, szakmai napokat és továbbképzéseket szerveznek, valamint részt vesznek a pedagógiai jógyakorlatok megosztásában. A címet második alkalommal nyerte el a Széchenyi István Egyetem fenntartásában működő Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola, míg a szintén az egyetem által fenntartott Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium negyedszer. „Az első ciklus lezárultát követően ismét pályáztunk, mert ez számunkra is lehetőséget ad arra, hogy szakmai munkánkat szélesebb körben is bemutathassuk. A pályázat részeként három jógyakorlatot kellett prezentálnunk, ugyanakkor ennél jóval többet is meg tudnánk osztani. Az egyik, hogy már az első osztálytól csoportmunkában dolgoznak a diákok, a másik, hogy az írástanulás során a nagymozgásoktól jutnak el a papíron történő rögzítésig, a harmadik pedig egy irodalmi versenysorozat, amely az olvasást népszerűsíti és nagy számban vonja be a tanulókat” – fogalmazott Némethyné Toldy Gizella, az Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola igazgatója. „Működésünk alapja a nevelőtestület, nálunk elkötelezett, ízig-vérig pedagógusok dolgoznak, akik folyamatosan alkalmazkodnak a változó világ kihívásaihoz” – mutatott rá. A Széchenyi István Egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskolája a győri szülők körében végzett felmérés szerint a város legnépszerűbb alapfokú oktatási intézménye. (Fotó: Májer Csaba József) A szakmai eredményeket a szülői visszajelzések és a jelentkezési adatok is tükrözik: az elmúlt időszakban rekordszámú, két és félszeres túljelentkezés volt tapasztalható, miközben egy, a győri szülők körében végzett felmérés alapján a város általános iskoláinak rangsorában az első helyen szerepel. „Ez nagy megtiszteltetés, ugyanakkor felelősséget is jelent. Mivel nincs egységes országos rangsor úgy, mint a középiskolák esetében, így a szülői visszajelzések különösen fontosak számunkra. Intézményünk kiemelt figyelmet fordít a tehetséggondozásra, a biztonságos környezetre és a magas szintű nyelvoktatásra – mondta. – A Széchenyi István Egyetem fenntartóként stabil hátteret biztosít, lehetővé téve a kiszámítható működést. A szakmai indokkal megfogalmazott fejlesztési igények támogatásra találnak, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a kitűzött céljainkra tudjunk koncentrálni”. A Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium több képzési szintet felölelő szerkezetben működik, így pedagógiai programja is összetett. „A cím elnyerése szigorú feltételekhez kötött: a jógyakorlatok mellett be kellett mutatnunk többek között szakos és tárgyi ellátottságunkat, tanulmányi eredményeinket, beiskolázási mutatóinkat, valamint a továbbtanulási és kompetenciamérési adatokat” – fogalmazott Derczó Tibor igazgató. A mostani ciklusban az iskola jógyakorlatai között szerepel a Cziráki Lajos Komplex Képzőművészeti Tanulmányi Verseny, a táncművészeti képzéshez kapcsolódó improvizációs program. Emellett a képzőművészet és az irodalom összekapcsolására alapozó komplex foglalkozások is megjelennek, amelyek különböző vizuális technikákon keresztül segítik a műértelmezést. „A Széchenyi István Egyetem fenntartóként nemcsak stabil hátteret biztosít, hanem olyan szakmai környezetet is, amelyhez közvetlenül kapcsolódhatunk. Használhatjuk az egyetem infrastruktúráját és szellemi erőforrásait, ami hozzájárul ahhoz, hogy tanulóink számára egy, a közneveléstől a felsőoktatásig ívelő életpálya váljon elérhetővé” – emelte ki az igazgató. Az Oktatási Hivatal bázisintézménye cím is jelzi a Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium által képviselt magas színvonalat. (Fotó: Adorján András)

Oktatóink Válasszon keresési módot... Ablonczyné Prof. Dr. Mihályka Lívia egyetemi tanár Dr. Adrigán Zsuzsanna PhD egyetemi adjunktus Ajtayné dr. Károlyfi Kitti egyetemi docens Dr. Ajtony Zsolt egyetemi docens Albert Tóth Attila egyetemi adjunktus Dr. Alföldi Zoltán PhD Adjunktus Alszászy Gábor DLA egyetmi docens dr. Ambrus Bálint adjunktus Ambrus Csaba Óraadó Dr. Ambrus Rita Anna egyetemi docens Dr. Antali Máté egyetemi docens Aschenbrenner András Fejlesztőmérnök

Agrár Vidékfejlesztési agrármérnöki MSc Agrár Mesterképzés Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar A képzésről Célunk olyan vidékfejlesztő agrármérnökök képzése, akik megszerzett ismereteik birtokában az erőforrások optimális felhasználását biztosító termelő, elosztó és szabályozási, valamint a termeléssel, a szolgáltatásokkal összefüggő tervezési, szervezési és irányítási folyamatokat felügyelik. A végzett hallgatók alkalmasak tervező-fejlesztő mérnöki, kutatói, illetve vezetői munkakörök betöltésére alkalmazottként és saját vállalkozásban egyaránt, továbbá be tudnak kapcsolódni szakigazgatási feladatok ellátásába, illetve képesek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására. Képzés helyszíne Mosonmagyaróvár Félévek száma 4 Képzés nyelve Magyar A szakmáról A vidékfejlesztés multidiszciplináris megközelítést igénylő szakterülete, amely több tudományterület vizsgálati kérdéseit, módszereit, eredményeit ötvözve próbál egyedi megoldásokat találni a vidéki terek jellemző helyi gazdasági és társadalmi problémáira. Ennek megfelelően a képzésben az agrár ágazati ismeretek mellett jelentős hangsúlyt kapnak a közgazdasági, tér- és társadalomtudományi ismeretek is. A képzés kiemelten foglalkozik az EU-ban és Magyarországon érvényes szakterületi szabályozórendszerrel, intézményrendszerrel, annak feladat- és hatásköreivel, hogy a végzettek könnyen be tudjanak kapcsolódni a szakigazgatásba. Elhelyezkedés A mesterképzési szakon végzettek hallgatók alkalmasak: vidékfejlesztési projektek tudományos alapossággal történő önálló kidolgozására, koordinálására, vezetésére, ellenőrzésére, ezzel kapcsolatos tanácsadásói feladatok ellátására, projektfejlesztésre, pályázati tevékenység menedzselésére, a vidéki gazdaság és társadalom problémáinak felismerésére és fejlesztési javaslatok előkészítésére, végrehajtására és szakmai értékelésére. Továbbá szerteágazó, ágazati és pénzügyi ismereteiknek köszönhetően szívesen alkalmazott munkatársak a mezőgazdasági hitelezést folytató pénzintézetek körében is. Képzés tanterve Tudj meg többet a szakról Oktatóink Bertalan András Tanársegéd Dr. Hegyi Judit egyetemi docens Dr. Horváth Gergely egyetemi docens Dr. Mezei Katalin PhD tanszékvezető, egyetemi docens Dr. habil Nyéki Anikó egyetemi docens Prof. Dr. Pinke Gyula Egyetemi tanár Dr. Teschner Gergely adjunktus Dr. Troján Szabolcs tanszékvezető egyetemi docens Dr. Varga Zoltán egyetemi docens Dr. Vér András tudományos főmunkatárs

smuk.peter@sze.hu Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszék Prof. Dr. Smuk Péter egyetemi tanár, dékán Tudományterülete: Jogi CLICK FOR ENGLISH CLICK FOR HUNGARIAN 2002 óta oktatok a Széchenyi István Egyetemen, a jogi képzési területünk minden szakján. Kutatási területem az alkotmányjog, parlamentek, politikai pártok, véleményszabadság és médiajog. TANSZÉKI OLDAL PUBLIKÁCIÓK GOOGLE SCHOLAR Scopus ID ÖNÉLETRAJZ Go smuk.peter@sze.hu OrcID KÉPZÉSEK Igazságügyi igazgatási BA Jogász Személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási BA CURRICULUM VITAE RESEARCH PUBLICATIONS GOOGLE SCHOLAR DEPARTMENT PAGE Go smuk.peter@sze.hu