top of page
Szerző képeHorváth Márton

Kicsengetéstől becsengetésig segít a szülőknek a Széchenyi István Egyetem

Frissítve: 2022. febr. 17.

Book-kanj ránk! néven immár második alkalommal rendezett napközis tábort augusztus utolsó hetében a Széchenyi István Egyetem könyvtára. Az esemény egyben záróakkordját is jelentette annak a programsorozatnak, amellyel az intézmény nyári felügyeletet biztosít az alkalmazottak gyerekeinek, nagymértékben megkönnyítve a szülők dolgát a kicsik elhelyezésében. A pénztárcát is kímélő táborok évről évre népszerűbbek a dolgozók körében, ami jelzi, óriási kereslet mutatkozik az egyetem családbarát szolgáltatásaira.


„Hosszú idő, közel két és fél hónap telik el, mire az iskolákban eljutunk utolsó kicsengetéstől az első becsengetésig. Ebben az időszakban a szülőknek valahogy meg kell oldaniuk gyermekük felügyeletét, lehetőleg úgy, hogy az hasznosan és tartalmasan teljék. A Széchenyi István Egyetem tematikus táborokkal, színes programkavalkáddal igyekszik segítő kezet nyújtani a kollégáknak” – árulta el érdeklődésünkre Némethné Farkas Kata, az egyetem Felnőttképzési Központjának vezetője, az intézmény szakszervezetének titkára.


„A tavalyi évhez hasonlóan idén is négy táborunk volt – folytatta. – Az Apáczai Csere János Karon két egyhetes tematikus tábort szerveztünk, emellett idén először Mosonmagyaróváron, a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karon szintén volt egy táborunk. A sort a könyvtár tábora, a Book-kanj-ránk! zárta augusztus végén. Ha ezekhez hozzászámoljuk a Mobilis táborait, a Gyerekegyetemet és a MobilITy-t, akkor már összesen hat hétnél tartunk, így ha valaki szeretné, szinte a teljes a nyárra rábízhatja gyermekét az egyetem nyári felügyeletére” – sorolta a központvezető.


Az említett táborokat az egyetem anyagilag is támogatta. A munkatársakat csupán az étkezés összege terhelte, az intézmény minden máshoz adott hozzájárulást, jelentős terhet levéve a családok válláról. Ahogy a tapasztalat mutatja, az alkalmazottak nagy számban éltek is a lehetőséggel.


Mint Némethné Farkas Kata portálunknak elmondta, a táborokkal nem csupán segítő kezet nyújtanak az egyetem dolgozóinak, ugyanis nem titkoltan az egyetem stratégiájának része a közösségépítés, amely a legfiatalabbaktól a legidősebbekig terjed. A szervezők célja, hogy a gyerekek otthonosan mozogjanak az egyetemi közegben, és a jövőben is bátran keressék fel az intézményt, akár hallgatóként, akár kollégaként, akár vendégként.


A Book-kanj ránk! tábor résztvevőinek csoportképe. (Fotó: Májer Csaba József)

A táborok a nyár folyamán jól átgondolt rendben, egy nagyobb koncepció részeként követték egymást. A Book-kanj-ránk! tábor különlegessége, hogy – a többi táborral ellentétben – nem követett szorosan egy tematikát, inkább lazább szerkezetben épült fel.


„Úgy alakítottuk ki a programokat, hogy ha valaki csak néhány napra tud bekapcsolódni, akkor is jól érzi magát. Ezt a rugalmasságot sokan szeretik” – fogalmazott Tóth Csilla, az Egyetemi Könyvtár és Levéltár vezetője, a tábor szervezője. „Természetesen figyeltünk arra, hogy a foglalkozások során fejlesszük is a gyerekeket, de a hangsúly elsősorban a felhőtlen időtöltésen volt. Éppen az a táborunk különlegessége, hogy a nyár utolsó hetében a gyerekek rápihennek az iskolai időszakra, szabadon játszhatnak, azzal foglalkozhatnak, amivel szeretnének. A tanévkezdés előtt ezt időszerűnek éreztük” – fejtette ki.


Ma már alapvetés a pedagógiában, hogy az ad a legtöbbet, aki élményt ad – ezzel tisztában voltak a szervezők is, ezért igyekeztek olyan elemeket csempészni a programba, amelyeket szórakozásként élnek meg a gyerekek, úgy, hogy közben fejlődnek, tanuljanak is valamit az életről. A sárkányhajózás és a legószoba mellett így olyan aktivitásokkal is találkozhattak a kicsik, amelyek a kreativítást fejlesztik, a csapatmunkára, a környezettudatosságra vagy éppen a toleranciára nevelték őket.


„Nagyon tetszett a gyerekeknek, hogy oda mehettek ebédelni ahova anya, apa, nagyi is jár, vagy ahol az egyetemisták is elfogyaszthatnak egy pizzát. Nagy élmény volt az is amikor nem asztalnál, nem tányérból, hanem a szabadban a vízparton pizzásdobozból ettek, és közben nevetgéltek, beszélgettek. Ilyenkor szabadon rakoncátlankodhatnak kicsit, a szabadságot élvezik a legjobban” – mutatott rá Tóth Csilla, aki arról is beszélt, hogy a könyvtár dolgozói is remekül érzik magukat a táboroztatás során, mindenki kiveszi a részét a feladatból.


„Azt vettem észre, hogy senki sem szeretne kimaradni ebből a felelősségteljes, de jó buliból. Pedagógus végzettségű kollégák a szervezők, de mindenki hozzátett valamit a nagy egészhez. Valaki összevágta, tálalta a gyümölcsöt a gyerekeknek, elpakolta utánuk a játékokat vagy fogadta őket a bejáratnál, de ezzel is nagyon sokat segített. A legtöbben viszont heteken át dolgoztak a tábor előkészítésén, és a megvalósításban is tevékeny szerepet játszottak. Annak pedig különösen örülök, hogy a felügyelők között önkéntesek is voltak” – rögzítette a könyvtárvezető.


Az idei évben két csoportra bontották a gyerekeket, a 6 és 8 év közötti kicsikre és a 9 és 11 év közötti nagyokra. Így garantáltan senki sem unatkozott, mindenki be tudott kapcsolódni a saját korosztályába. Ami pedig a résztvevők körét illeti: elsősorban egyetemi alkalmazottak gyerekeiről van szó, de csatlakoztak hozzájuk a gyerekek cimborái, valamint néhányan az Öveges-iskola diákjai közül. A tábor egy hete során összesen 34 gyerek fordult meg a táborban, ami jóval több, mint tavaly. Mindez remekül példázza a hatalmas igényt a nyári táborokra még augusztus utolsó napjaiban is.


„Célunk a jövő hallgatóinak olyan élményt adni, hogy egyetemválasztásnál ne legyen kérdés, a Széchenyin tanulni jó. Könyvtárosként tudjuk, hogy az olvasóvá nevelés már magzati korban kezdődik – hisszük, hogy a hallgatótoborzást pedig már óvodás korban el kell kezdeni" – jegyezte meg Tóth Csilla.

Némethné Farkas Kata és Tóth Csilla. (Fotó: Májer Csaba József)

Mint látható, a táborok szervesen illeszkednek a Széchenyi István Egyetem családbarát szolgáltatásai közé. Némethné Farkas Kata hangsúlyozta: az egyetem és a szakszervezet is mindent megtesz, hogy megkönnyítsék a családosok életét.


„Büszke vagyok arra, hogy ilyen sokan közreműködnek abban, hogy támogassuk a kisgyerekes kollegáinkat, elsősorban az anyukákat. Akik ide hozzák a csemetéjüket, teljes nyugalomban dolgozhatnak, hiszen tudják, a kicsi jó helyen van, vigyáznak rá, és élményekkel gazdagon, jókedvűen tér majd haza” – zárta szavait a Felnőttképzési Központ vezetője.

bottom of page