Negyedszer került a világ legjobbjai közé a Széchenyi István Egyetem az egyik legnagyobb nemzetközi felsőoktatási minősítő szervezet, a Times Higher Education (THE) listáján, amely az egyetemeket fenntarthatósághoz való hozzájárulásuk, gazdasági, társadalmi hatásuk alapján rangsorolja. Az intézmény több kategóriában a top 400-ban található.
A Széchenyi István Egyetem stratégiai célja globális láthatóságának növelése, amiben hatalmasat lépett előre az elmúlt években. A hallgatói közösséget ma már 70 ország fiataljai alkotják, a külföldi hallgatók száma megközelíti az ezret, az angol nyelvi képzési programoké pedig eléri a negyvenet. Ebben a folyamatban jelent mérföldkövet, hogy az intézmény megtalálható a két legnagyobb globális felsőoktatási minősítő szervezet listáján. Az egyik a QS, amely alapvetően a kutatási és tudományos eredmények alapján készíti el évről évre rangsorát, s ezen 2019 óta szerepel a Széchenyi-egyetem. A másik a THE, amely tradicionális listája mellett idén ötödik alkalommal állított össze egy hasonlóan fontosat, a világ felsőoktatási intézményeit az ENSZ által megfogalmazott 17 fenntartható fejlődési cél alapján vizsgálva.
A június 1-jén publikált legfrissebb, THE Impact Rankings elnevezésű rangsorban a tavalyihoz hasonlóan ismét szerepel a Széchenyi István Egyetem, összesítésben újra a 801–1000. helyen. Az intézményt emellett három kategóriában a világ legjobb 400 felsőoktatási intézménye közé sorolták. Az egyik ilyen „fenntartható városok és közösségek”, amely az erőforrásokkal való gazdálkodásról szól, valamint vizsgálja az egyetemek szerepét a közösségek örökségének fenntartásában és megőrzésében is, feltérképezve például a fenntarthatósággal kapcsolatos kutatásaikat és gyakorlataikat.
A győri intézmény ez alapján a nemzetközi felsőoktatás elitjébe tartozik a fenntarthatóság iránti elkötelezettségét tekintve.
A Széchenyi-egyetem kiválóan szerepelt a „tisztességes munka és gazdasági növekedés” kategóriában is, amelyben ugyancsak 301–400. helyre sorolták. Itt a gazdasági növekedés motorjaként betöltött szerepét és munkáltatói felelősségét vették górcső alá, figyelembe véve a gazdasági témájú kutatásokat és a szakmai gyakorlatban részt vevő hallgatók arányát is. Szintén a 301–400. helyre került az intézmény a „béke, igazságosság és erős intézmények” kategóriában, míg az „ipar, innováció és infrastruktúra” kategóriában a világ 600 legjobbja között szerepel.
„Büszkék vagyunk erre a sikerre, ami azt mutatja, hogy a Széchenyi István Egyetem nemzetközi szinten is kiemelkedően teljesít mind a térség versenyképességének erősítése, mind a fenntarthatóság terén. Arra törekszünk, hogy kutatásainkkal, innovációinkkal jelentősen hozzájáruljunk a társadalom jólétéhez, fejlődéséhez”
– hangsúlyozta dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke.
„A THE ezzel a rangsorral a 21. század legnagyobb kihívása és legfontosabb célja, a fenntarthatósághoz való hozzájárulásuk alapján méri az egyetemeket, ami számunka kiemelten fontos.
Az eredmény visszaigazolása annak, hogy egyetemünk erős, megbízható intézményként elősegíti a térség iparának fejlődését, társadalmi-gazdasági stabilitását. A listán szereplő felsőoktatási intézmények száma megduplázódott az elmúlt években, ami azt jelenti, hogy egyre erősödő versenyben őrizzük kiváló pozíciónkat”
– fogalmazott dr. Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, Fenntarthatósági Kompetenciaközpontjának vezetője.
A Széchenyi István Egyetem a fenntarthatóság témakörében olyan szerteágazó tevékenységeket folytat, hogy külön angol és magyar nyelvű weblapon mutatja be azokat az érdeklődőknek, az ENSZ 17 fenntartható fejlődési célja alapján rendszerezve. Az internetes oldalt az Egyetemi Könyvtár és Levéltár munkatársai gondozzák, akik nagy szerepet játszanak az intézmény THE-listán való szerepléséhez szükséges adatok összegyűjtésében is. „A weblap egységében láttatja, hogy egyetemünk nemcsak figyelembe veszi a fenntarthatósági szempontokat, de képzéseivel, kutatásaival és rendezvényeivel elő is mozdítja azokat. Ez újabb eszköze a szemléletformálásnak is, amivel az intézmény nemcsak a hallgatókra, hanem a térség lakosaira, szervezeteire is pozitív hatással van” – mondta Tóth Csilla, az Egyetemi Könyvtár és Levéltár igazgatója.