.png)
.png)
Gyermekvédelem és innováció: tudományterületeken átívelő konferenciát rendeztek a Széchenyi István Egyetemen
A gyermekvédelem és az innováció kapcsolódási pontjait, valamint a technológiai, társadalmi és intézményi változások fiatalokra gyakorolt hatásait állította középpontba a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatudományi Intézete és a Széchenyi István Egyetem nemrégiben megrendezett konferenciája. A programban az egészség- és sporttudomány, a pszichológia, a pedagógia, a szociológia, a jog és a médiatudomány képviselői egyaránt helyet kaptak.
A Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkja adott otthont a Gyermekvédelem és innováció című konferenciának, amelyet az intézmény AI- és Jövőstratégiák Központja közösen szervezett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatudományi Intézetével a napokban. A fórumon azt vizsgálták, hogyan befolyásolják az új technológiák, valamint a társadalmi és intézményi változások a gyermekek és fiatalok életét.
Dr. Lukács Eszter professzor, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese elmondta, az észak-dunántúli térség hat megyéjében több mint 220 ezer általános és középiskolás tanul, ezért az intézmény természetes feladatának tekinti, hogy már a felsőoktatási évek előtt kapcsolatot teremtsen a fiatalokkal. Ezt szolgálják többek között a gyerekegyetemek, a középiskolásoknak szóló nyílt napok, a campus- és laborlátogatások, könyvtári és levéltári foglalkozások, a Mobilissal közösen indított pályaorientációs programok, az egyetem Konfuciusz Intézete által szervezett kínai nyelvoktatás és a Jogtudatosan előadássorozat is.
„Ezek a kezdeményezések témájukban és módszereikben különböznek egymástól, de ugyanaz a gondolat köti össze őket: egyetemként felelősséget érzünk a következő generációk iránt” – fogalmazott.
Hozzátette: ehhez a társadalmi szerepvállaláshoz illeszkedik a gyermekvédelem kérdése is, hiszen a közösségi média, az online platformok és a mesterséges intelligencia olyan helyzeteket teremtett, amelyekkel a korábbi generációknak nem kellett szembesülniük.
Dr. Nyakas Levente, az NMHH Médiatudományi Intézetének vezetője felidézte, hogy 2022-ben indították útjára az éves gyermekvédelmi konferenciasorozatot. A győri az ötödik, az előadások számát tekintve pedig az eddigi legnagyobb rendezvény, amelynek előadásai a jog, a kommunikáció, az egészség- és sporttudomány, valamint a pedagógia nézőpontjait kapcsolta össze. A sorozat alapgondolata, hogy a gyermekek médiahasználatát csak több tudományterület eredményeire támaszkodva lehet megfelelően megérteni.
„Olyan szakmai fórumot építünk, amely összekapcsolja a tudományos megismerést a nevelés és a hatósági munka tapasztalataival” – emelte ki.
Hozzátette: az NMHH a Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központjaival, az online visszaélések kezelését segítő Internet Hotline-nal, valamint szülőknek és pedagógusoknak szóló kiadványaival is támogatja a gyermekek biztonságos médiahasználatát.
A plenáris előadások sorát dr. Aczél Petra professzor, az egyetem AI- és Jövőstratégiák Központjának vezetője nyitotta. Véleménye szerint olyan fordulókorban élünk, amelyben a médiatechnológiák alapvetően alakítják át a hétköznapokat, és ennek következményei különösen erősen érintik a fiatalokat. Kiemelte, hogy a győri konferencia újdonsága a tudományos eredmények, az innovációk és a gyakorlati fejlesztések összekapcsolása. A résztvevők olyan cégek és kezdeményezések képviselőivel is találkozhattak, amelyek a gyermekeket, szülőket vagy pedagógusokat segítő megoldásokon dolgoznak. Hozzátette: a vállalkozások, kutatók és egyetemi szakemberek találkozása segíthet abban, hogy a használható fejlesztések minél gyorsabban eljussanak a gyakorlatba.
Ezt követően dr. Veszelszki Ágnes nyelvész, kommunikációkutató a chatbotok nyelvhasználatra gyakorolt hatásairól, dr. Nyakas Levente a fiatalok közösségimédia-hozzáférésének szabályozási kérdéseiről, dr. Szabó Attila professzor, a Széchenyi István Egyetem kutatóprofesszora – aki a Stanford Egyetem és az Elsevier adatbázisa alapján a világ legtöbbet idézett kutatóinak felső két százalékába tartozik – a mesterségesintelligencia-használat fejlődő agyra gyakorolt lehetséges neuropszichofiziológiai következményeiről tartott előadást. A nap folyamán dr. Németh Adrienn gyermek- és ifjúságpszichiáter, pszichoterapeuta szakorvos a mobbing és a bullying, valamint a kamaszkori szorongás, depresszió és öngyilkosság összefüggéseit járta körül. Dr. Stephens-Sarlós Erzsébet, az egyetem Egészség- és Sporttudományi Karának kutatója a primitív reflexek és a képernyőhatás kapcsolatáról beszélt.
Dr. Varga Árpád, az NMHH Médiaműveltségi Osztályának vezetője előadásának középpontjában a gyermekek életkorának ellenőrizhetősége és az Európai Unió az internetes digitális terek elszámoltathatóságának és megbízhatóságának biztosításáról (EU KIDS ACT) szóló jogszabálytervezete állt. A prezentáció kifejezetten a szülői kompetenciákkal, a javaslat médiaműveltség-fejlesztéssel kapcsolatos elemivel és az életkorellenőrzés gyermekjogi dilemmáival foglalkozott. A szakember ismertette az NMHH digitálisszülőség-kutatásának szülői stratégiákkal foglalkozó részeit, alátámasztva az életkori problémák kezelésének szükségességét. Az elhangzottak konklúziójaként jelezte, hogy racionális szabályozási keretre és megfelelő edukációs stratégiákra van szükség a gyermekek biztonságos közösségimédia- részvételének támogatásához.
A konferencia részét képezte a mesterséges intelligencia által jelentett kihívásokat tárgyaló kerekasztal-beszélgetés is. Dr. Varga Árpád mellett a beszélgetőpartnerek között volt dr. Ződi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóprofesszora és Marchall György Olivér, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet szakértője. A beszélgetés során szó esett az MI gyermekekre gyakorolt hatásáról, a túlhasználattal kapcsolatos veszélyekről és a technológia jövőbeni szabályozhatóságának kérdéséről.
A program további témái között helyet kaptak a digitális inklúzió, a médiatudatosság, az iskolai konfliktuskezelés és a sport gyermekvédelmi kérdései is. A tudományos előadások mellett doktoranduszok poszterbemutatói és gyakorlati fejlesztések is színesítették a programot. Bemutatkozott többek között a hallássérült emberek akadálymentesített kommunikációját segítő Look At Me jelzőrendszer, valamint az intézmény formatervező hallgatóinak több alkotása is.
