Gyermekek fejlesztése: rendkívüli előadás született a Széchenyi István Egyetem kutatója és a Győri Balett együttműködéséből

A Győri Balett színpadra vitte dr. Stephens-Sarlós Erzsébet szenzomotoros trénernek, a Széchenyi István Egyetem kutatójának mozgásos meséjét. A darab nagy sikerrel debütált a jubileumi 20. Magyar Táncfesztiválon, és a következő évadban is látható lesz. A gyakorlatok iránt érdeklődők számára jó hír, hogy az idegrendszeri fejlesztést szolgáló foglalkozások szeptembertől elérhetővé válnak az egyetem MedTech Egészségtechnológiai Campusán.

Dr. Stephens-Sarlós Erzsébet szenzomotoros tréner, a Széchenyi István Egyetem kutatója az idegrendszeri fejlődéssel kapcsolatos problémák neves szakembere által megalkotott program célja a csecsemőkori reflexek leépítése és a szenzomotoros funkciók támogatása. A módszerére épülő mozgásos meséjét a közelmúltban a Győri Balett vitte színpadra. A történet szerint Vulpi, a kisróka nemcsak az erdő varázslatos világát fedezi fel, hanem saját ügyességét is. A szakember mozgásfejlesztő meséje játékosan hívja tornázni a gyerekeket, miközben mondókáival segíti a testi-lelki fejlődést. A történetbe ágyazott gyakorlatok hatékonyan hozzájárulnak a már nemkívánatos csecsemőkori reflexek gátlásához és a 3–8 éves gyermekek szenzomotoros fejlődéséhez.

Vulpi, a kis róka szerepében Puczkó-Smith Levente mozgatta meg a gyerekeket. (Fotó: Csapó Balázs/Győri Balett)

„A velünk született primitív reflexek az idegrendszer környezetünk ingereire adott akaratlan válaszai. Amikor már nincs rájuk szükség, születésünk után egy-két évvel gátlás alá kerülnek. A csecsemőkori reflexek eltűnése jelzi, hogy az idegrendszer megérett, kész a magas szintű feladatok elvégzésére. Ha ez nem történik meg, akkor van szükség a fejlesztésre”

– fogalmazott a kutató. Mint mondta, előfordul, hogy a gyerekeknek egy idő után egyhangúvá válnak a gyakorlatok. „Ezért jött az ötletem, hogy a feladatokat beépítem egy mesébe, amely érdekessé, változatossá teszi a számukra azokat. Követik a kisróka mozdulatait, és észre sem veszik, hogy közben elvégezték a fejlesztést” – jegyezte meg.

Kifejtette: Csepi Alexandra, a Győri Balett dramaturgja kereste meg azzal, hogy a társulat színpadra vinné Vulpi történetét. „Egyből igent mondtam, hiszen tudtam, milyen jól adaptálható a tánc nyelvére mindez. Egyik menyem balett-táncos és tánctanár, aki már beépítette a gyakorlatokat a repertoárjába, és ő is tapasztalta annak motiváló erejét. A végeredmény azonban még annál is nagyszerűbb lett, mint amit vártam. Óriási élmény volt számomra az előadás, amelynek koreográfiája, zenéje, narrációja is telitalálat, Puczkó-Smith Levente játéka pedig egyenesen lenyűgöző” – osztotta meg benyomásait a darabról dr. Stephens-Sarlós Erzsébet.

Ezzel a véleménnyel nem maradt egyedül, hiszen a gyerekeket és a szülőket is megfogták a látottak.

„A bemutatót követően sokan odajöttek hozzám, és egy rögtönzött előadást kellett tartanom a módszer lényegéről, a gyakorlatok hatásairól, de utólag is többen érdeklődtek a fejlesztés iránt. A jó hírem az, hogy szeptembertől csoportos és egyéni foglalkozás formájában is elérhető lesz a fejlesztés a Széchenyi István Egyetem győri, Zrínyi utcai MedTech Egészségtechnológiai Campusán”

– hangsúlyozta. Kiemelte, ezekre nemcsak a gyerekeket, de a felnőtteket is várják. Mint megjegyezte, időskorban a gátló ingerületátvivő anyag, a gamma-aminovajsav szintje jelentősen csökken, és a primitív reflexek újra aktiválódhatnak. Ezek a frontális felszabadulási jelek figyelhetők meg a demencia szinte minden formájánál, ezért fektetnek kiemelt figyelmet az idősek fejlesztésére is.

Dr. Stephens-Sarlós Erzsébet részletesen bemutatta módszerének lényegét az előadás résztvevőinek. (Fotó: Csapó Balázs/Győri Balett)

Az előadásra visszatérve a kutató elárulta, a Győri Balett-tel való együttműködésnek várható folytatása másik gyermekeknek szánt könyvének főhősével, Mellimollival, a szenzoros feldolgozási zavarral küzdő borzzal, vagy akár a közeljövőben megjelenő műve szereplőivel, a kilenc figyelemzavaros, hiperaktív macskával.

Csepi Alexandra kifejtette, a Győri Balett 2020-ban indította el „TánciTánci” programot, amely a gyerekeket szólítja meg.

„Amellett, hogy átadjuk a legkisebbeknek a művészet szeretetét, szerettük volna ráirányítani a szülők figyelmét arra, hogy mennyire fontos a korai mozgásfejlesztés, nemcsak a fizikai, de a mentális állapot, a kognitív képességek szempontjából is. E témakörben dr. Stephens-Sarlós Erzsébetet kiemelkedő személyiségnek tartjuk, akinek a meséje ráadásul kiválóan alkalmas volt arra, hogy a színpadon megjelenítsük” 

– világította meg.

A dramaturg megerősítette, hogy a Győri Balett nyitott a további közös munkára, és a jövőben szívesen feldolgoznák a szakember többi meséjét is. „Szeretnénk folytatni azt az irányt, hogy a gyerekeket aktívan bevonjuk az előadásba, és megmozgatjuk őket. Ezáltal akár olyan problémákra is fény derülhet, amelyek az időben elvégzett fejlesztéssel orvosolhatók” – emelte ki. Végezetül elmondta, a Vulpi című darab bekerül a TánciTánci program repertoárjába, így az érdeklődők a következő évadban is számíthatnak az előadásra.