A Széchenyi István Egyetem fenntartásában működő Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium növendékei a középiskolás kategóriában 43 pályázó között egy fődíjat és egy második helyezést értek el az Országos Diákfilm Fesztiválon nemrégiben. A mozgókép- és animációtervező, festő és művészeti grafikus szakos fiatalok közül többen már az egyetemi Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencián is megmutatták tehetségüket. Az Országos Diákfilm Fesztivál minden évben a hazai általános és középiskolás diákoknak szóló művészeti fórum, amelyre idén 43 csapat adta be jelentkezését. Az eseményt 1999 óta tartják meg, ezúttal a budapesti Kondor Béla Közösségi Ház adott otthont a tehetséges diákok alkotásainak. A versenyre a Széchenyi István Egyetem fenntartásában működő Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium növendékei is jelentkeztek, két filmjük pedig díjazásban is részesült. A mozgókép- és animációtervező szakon végzős tanulók, Nagy Nóra és Simon Máté Az átjáró című alkotásukkal nyerték el a „Legjobb képi világ” díját. Történetük a jelenben játszódik, amelyben a főszereplő egy megterhelő nap után hazaér, pihenése azonban rémálomszerű delíriummá válik. A munka során a fiatalokat Balogh István és Nemes Zsolt segítette konzulensként, a filmhez Oravecz Bíborka készített koreográfiát. Nagy Nóra elmondta: iskolájukban az a leginspirálóbb, hogy mindenkiben megvan a lelkesedés a művészet iránt, és könnyen átjárhatóak az egyes tanszakok. „Annak ellenére, hogy én nem festő szakon vagyok, lehetőségem van rá, hogy belelássak abba a területbe is. Nagyon jó felkészítő tanárok vannak, akik a legjobb lehetőségeket adják meg a diákjaiknak” – szögezte le. A fiatal tehetség animációs irányban szeretné folytatni tanulmányait. A rövidfilm ötletgazdája, Simon Máté mindig is szerette a filmművészetet, amit egy megunhatatlan, mozgalmas iránynak tart. „Ha akarok, írhatok forgatókönyvet, találhatok ki hozzá zenét, kezelhetem a kamerát, festhetek hozzá – a legtöbb művészeti ág szerepet kap benne. Ezért is szeretnék maradni ebben a világban” – árulta el. Kifejtette: a díj pozitív visszajelzés munkájukra, ugyanakkor itt nem állnak meg, mert mindig keresik a fejlődési lehetőségeket. Simon Máté és Nagy Nóra az Országos Diákfilm Fesztivál „Legjobb képi világ” díját nyerték el Az átjáró című kisfilmjükkel. (Fotó: Nagy Gergely) A második díjat elért Elmúlás című kisfilmet a képzőművészeti iskola 11. osztályos növendékei készítették. Az alkotás azt mutatja be, milyen nehézségekkel jár egy hozzánk közel álló ember elvesztése, és hogyan befolyásolhatja ez a kapcsolatainkat. A mű rendezője és gyártásvezetője Fábián Anna Cecília, forgatókönyvírója Budai Zsófia, operatőr a Győri SZC Sport és Kreatív Technikumban tanuló Doncsecz Darinka, rendezőasszisztense és hangmérnöke Kenyeres Csaba, gyártási asszisztense pedig Horváth Dia volt. A diákoknak Balogh István, Nemes Zsolt és Pápai Miklós segítettek konzulensként. Fábián Anna Cecília elmondta: sokat köszönhetnek felkészítő tanáraiknak, akik rengeteget segítenek nekik abban, hogy kibontakoztassák tehetségüket. „Olyan lehetőségeket kapunk, mint az egyetemi Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencián való szereplés, amivel a csapatunk már kétszer is élt. Mindkétszer tovább is jutottunk az országos fordulóba, és ősszel is tervezünk indulni egy vagy akár több kisfilmmel” – részletezte. Horváth Dia és Budai Zsófia elmondása szerint az iskola nemcsak az új művészeti ágak kipróbálására ösztönzi őket, hanem a közös alkotói folyamatot is támogatja. Utóbbi kiemelte: az Elmúlás forgatása több volt, mint egy iskolai projekt, a stábtagok a szabadidejükben is a minél tökéletesebb végeredményért dolgoztak. A diákok jelenleg a werkfilmmel foglalkoznak, hamarosan pedig új projektbe vágnak majd bele. A második helyezést elért csapat tagjai: Doncsecz Darinka, a Győri SZC Sport és Kreatív Technikum fotográfus szakos tanulója, a Győri Tánc- és Képzőművészeti Szakgimnáziumból Budai Zsófia művészeti grafikus, Fábián Anna Cecília mozgókép- és animációtervező, illetve Horváth Dia festő szakos növendék. A hátsó sorban felkészítő tanáraik: Balogh István, Nemes Zsolt és Pápai Miklós. (Fotó: Nagy Gergely) A fiatalok eredményes felkészülését olyan tanárok segítették, akik a művészet, a mozgóképismeret és az informatika terén is jelentős tapasztalattal rendelkeznek – s szaktudásukat a győri egyetem hallgatóinak javára is kamatoztatják. Nemes Zsolt két éve tanítja a most díjat nyert fiatalokat filmkultúrára és -készítésre. „A filmek felépítésétől a technikai beállításokon át a tervezésig mindent megtanultak, ami az alkotáshoz szükséges volt. Magát a filmet azonban teljesen önállóan készítették, én csak az eszközt, vagyis a tudást adtam a kezükbe” – fogalmazott. Balogh István visszaemlékezett a képzés megalakulására is. Mint elmondta, a lehető legjobb technikai hátteret igyekezett kialakítani a minőségi szakmai munkához, s országos szinten is kiemelkedő infrastruktúra áll a fiatalok rendelkezésére. Hozzáfűzte: a modern felszereltség mellett nagyon fontos a szellemi és pszichológiai felkészítés is, amelynek komolysága a diákok alkotásában is tükröződik. Pápai Miklós festőművész, grafikus a szakgimnázium képzőművészeti tagozatának meghatározó oktatójaként kísérte végig a növendékek alkotói folyamatát. Kifejtette, hogy öt éve hozta létre a Talentum Fiatal Tehetséges Alkotókat Támogató Társulást, amihez egyre több intézmény kapcsolódott országszerte. „A műhely által létrejött egy olyan közösség, ahol jelen vannak az iskola jelenleg és egykori diákjai – így a két filmes csapatunk is. Ebben a műhelyben szemléletformálás és állandó közös munka zajlik, ami visszaköszön a mostani díjakban is” – szögezte le. Elmondta: hisz abban, hogy akkor jönnek az eredmények, ha a munka következetes és folyamatos, ebben pedig nagy segítséget nyújtanak az olyan társszervezetek, mint akár a Széchenyi István Egyetem.

Ünnepi programot szervezett a jóga nemzetközi napjára a Széchenyi István Egyetem, India magyarországi nagykövetsége és az Amrita Sher-Gil Indiai Kulturális Központ. A győri campuson tartott programon ingyenes, közös jógagyakorlással várták az intézmény magyar és nemzetközi hallgatóit, valamint a térségben élőket. A Széchenyi István Egyetem számára rendkívül fontos a jóga őshazájának számító Indiával fenntartott szoros kapcsolat. Ennek kiváló példája az Integral Egyetemmel közös nemzetközi gazdaság és gazdálkodás kettős képzés, valamint az intézmény indiai ételeket is kínáló Paneer étterme. Az egyetem mindemellett hagyományosan megünnepli az ENSZ Közgyűlése által 2014-ben nemzetközi jóganappá nyilvánított június 21-ét is, felhívva a figyelmet a jóga fizikai és mentális egészségre gyakorolt pozitív hatásaira. Az India magyarországi nagykövetségével és az Amrita Sher-Gil Indiai Kulturális Központtal együttműködésben megrendezett programon dr. Mukesh Kumar Srivastava, a kulturális központ igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. „Hatalmas megtiszteltetés, hogy már másodjára állhatok itt, köszönhetően ennek a kiváló egyetemnek. Idén már a 12. nemzetközi jóganapot ünnepelhetjük, középpontjában egy testet, elmét és lelket összefogó, globális értékkel. A jóga India ajándéka a világnak – köszönöm, hogy Győrben is támogatásra lelt kezdeményezésünk” – húzta alá. Dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese és dr. Mukesh Kumar Srivastava, az Amrita Sher-Gil Indiai Kulturális Központ igazgatója és az esemény megnyitóján. (Fotó: Adorján András) Köszöntőjében dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese a Jóga a Mindennapi Életben rendszer gyakorlójaként megtiszteltetésnek nevezte, hogy a világnap ünnepe a győri intézménybe is eljutott. „Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése 2014-ben nyilvánította június 21-ét a jóga nemzetközi napjává Narendra Modi indiai miniszterelnök kezdeményezésére. A választott időpont különleges jelentőséggel bír: ez a nyári napforduló, az északi félteke leghosszabb nappala, amely az indiai hagyományban mély spirituális jelentéssel rendelkezik. Az azóta eltelt évek azt bizonyítják, hogy ez a kezdeményezés valódi világméretű mozgalommá vált. A jóga ma már nem csupán India felbecsülhetetlen kulturális öröksége, hanem olyan egyetemes érték, amely emberek millióinak segít megtalálni a testi, mentális és lelki egyensúlyt” – fogalmazott. Hozzáfűzte: a széchenyis közösség számára különösen fontos a jóga globális jellege, hiszen a világnapi rendezvényen is számos nemzetközi hallgató vett részt például Kínából, Nigériából vagy Törökországból. Kiemelte: az idei nemzetközi jóganap központi témája az egészséges és aktív időskor megőrzése. „A rendszeres jógagyakorlás hozzájárul a mozgékonyság fenntartásához, támogatja a fizikai és mentális egészséget, segíti a betegségek megelőzését, és javítja az életminőséget” – jelentette ki. Hangsúlyozta: a MedTech Egészségtechnológiai Campus fejlesztésével az idősgondozás és az egészséges öregedés támogatása kiemelt figyelmet kap a Széchenyi-egyetemen, valamint képzési és kutatási szempontból is számos kapcsolódási pont mutatkozik a területtel. „Példa erre Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karunk gondoskodáspolitikai képzése, Egészség- és Sporttudományi Karunk ápolás és betegellátás szakja, valamint az egészségfejlesztés területén végzett sokrétű tevékenységünk” – árulta el. A Széchenyi István Egyetemen tartott eseményre nemcsak az intézmény magyar és nemzetközi polgárai, hanem a térségben élők is kíváncsiak voltak. (Fotó: Adorján András) A rendezvény során a jelenlévőknek lehetőségük volt Kókai Katalin, a Jóga a Mindennapi Életben győri oktatójának relaxációs óráján részt venni, valamint az indiai kulturális központ jógaoktatói, Aravinda Kollipara és Manoj Kumar vezetésével közös gyakorlás során belekóstolni a mozgásformába. A jóga nemzetközi napjának győri ünnepségén az Amrita Sher-Gil Indiai Kulturális Központ jógaoktatói tartottak közös gyakorlást a résztvevőknek. (Fotó: Adorján András)

A Széchenyi István Egyetem és a Győri SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium hosszú évek óta sikeres szakmai együttműködést folytat. A technikum egyetemi fenntartásba kerülésének vizsgálata azzal a közös céllal kezdődött, hogy még szorosabb partnerségben segítsék a térség műszaki és informatikai szakember-utánpótlását. A folyamat elindítását korábban mindkét intézmény támogatta, ugyanakkor az elmúlt időszak változó felsőoktatási és szakképzési környezete miatt a felek fontosnak tartották az érintettek álláspontjának újbóli megismerését. A Jedlik oktatói közösségének jelenlegi véleményét tiszteletben tartva az egyetem a fenntartói átvétel helyett a meglévő stratégiai együttműködés további erősítésére helyezi a hangsúlyt. Ennek megfelelően az egyetem vezetése azt javasolja az intézmény Szenátusának, hogy következő ülésén vonja vissza a fenntartói jogok átvételére vonatkozó korábbi döntését. A két intézmény a partnerséget a jövőben is fenn kívánja tartani és tovább szeretné fejleszteni, amelynek alapja a szakmai munka és a kölcsönös bizalom. Amennyiben a körülmények vagy az igények változása nyomán bármelyik félben ismét felmerül a szorosabb együttműködés lehetősége, annak feltételeit közösen újra megvizsgálják.

A Széchenyi István Egyetem – több mint két és fél évszázados tudásra építve A győri központú, de képzéseivel, kutatásaival Mosonmagyaróváron, Zalaegerszegen és Budapesten is jelen lévő Széchenyi István Egyetem Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő felsőoktatási intézménye. Mintegy 17 ezer fős hallgatói közösségét csaknem kilencven ország fiataljai alkotják. Kilenc karán, tizenegy képzési területen folytat oktatási, kutatási és innovációs tevékenységet a műszaki, informatikai, gazdaságtudományi, állam- és jogtudományi, pedagógiai, bölcsészettudományi, társadalomtudományi, művészeti, egészség- és sporttudományi, valamint agrár- és élelmiszertudományi területeken. Az egyetem fejlődésének egyik legfontosabb pillére a gazdasági és ipari szereplőkkel kialakított kiterjedt kapcsolatrendszer. Az intézmény a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban előkelő helyet foglal el, miközben kiemelt figyelmet fordít a technológiai innovációkra, az interdiszciplináris kutatásokra, valamint a fenntarthatóságot és a versenyképességet egyszerre szolgáló fejlesztésekre. E célokat támogatja többek között a MedTech Egészségtechnológiai Campus, valamint a győri, mosonmagyaróvári és zalaegerszegi innovációs parkok hálózata is. A Széchenyi István Egyetem erős gyökerekre épít Az intézmény története két és fél évszázadot ölel fel. A mai, sokszínű universitas olyan nagy múltú képzési műhelyek tudatos összekapcsolásával jött létre, amelyek régóta meghatározó szerepet töltöttek be a magyar felsőoktatásban. A Széchenyi István Egyetem büszke arra, hogy e különböző hagyományok – a jogászképzéstől a pedagógusképzésen és az agrártudományokon át a műszaki, gazdasági, egészségügyi és művészeti területekig – ma egy közös intézményben erősítik egymást. A győri jogászképzés öröksége A Széchenyi István Egyetem legrégebbi elődje az 1776-ban alapított Győri Királyi Akadémia, amely Mária Terézia felsőoktatási reformjai nyomán jött létre. A jogászképzés gyökerei ugyanakkor még korábbra, a 18. század elején működő győri jezsuita akadémiához vezetnek vissza. Az intézmény a Dunántúl egyik legfontosabb szellemi központjává vált, hallgatói között olyan történelmi személyiségekkel, mint Deák Ferenc, a kiegyezés jogi kereteinek megalkotója, Csány László, az 1849-es Szemere-kormány közmunka- és közlekedésügyi minisztere, Balogh Jenő későbbi igazságügy-miniszter vagy Mikszáth Kálmán író. A jogászképzés 1995-ben, az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel együttműködésben indult újra, majd a 2002-től önálló kari keretek között folytatódott, ma pedig a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar a tudományág egyik elismert hazai központja. Több mint 245 év pedagógusképzés A győri pedagógusképzés története 1778-ban kezdődött, amikor a Ratio Educationis rendelkezései alapján megnyílt a történelmi Magyarország második mesterképző intézménye. Az iskola hosszú időn át Nyugat-Magyarország tanítóinak képzését szolgálta, majd a 20. század közepén Győr első felsőoktatási intézményeként új korszakba lépett. Az intézmény 1978-ban, a győri tanítóképzés 200. évfordulóján vette fel Apáczai Csere János nevét. Az egykori tanítóképző örökségét ma az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar viszi tovább, amely a pedagógusképzés mellett a humán és társadalomtudományi területeken is meghatározó szerepet tölt be. Európa első folyamatosan működő agrár-felsőoktatási intézménye A mosonmagyaróvári agrárképzés 1818-ban indult a Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézet létrehozásával. Az alapítók, Wittmann Antal és Albert Kázmér herceg olyan intézményt hoztak létre, amely rövid időn belül nemzetközi hírnevet szerzett. A 19. században Magyaróvár a Habsburg Birodalom egyetlen agrár-felsőoktatási tanintézményeként működött, hallgatói Európa számos országából érkeztek. Jelentőségét mutatja, hogy a későbbi bécsi agráregyetem, a mai BOKU is innen vált ki. Az intézmény 1874-ben elsőként kapott akadémiai rangot a hazai agrár-felsőoktatásban. Az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar ma a fenntartható mezőgazdaság, az élelmiszer-tudományok, a precíziós gazdálkodás és az agrárinnováció egyik hazai központja. A művészeti képzés gyökerei A győri felsőfokú zeneoktatás kezdetei a második világháború utáni időszakra nyúlnak vissza. A képzés 1946-tól az Állami Zeneművészeti Szakközépiskola keretein belül, majd 1966-tól önállóan, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Győri Tagozatán, illetve néhány év elteltével a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézetében folyt. Az intézmény 1996-ban a Széchenyi István Egyetem jogelődje, a Széchenyi István Főiskola művészeti fakultásaként talált új otthonra. Az egyetem ezen az alapokon hozta létre 2006-ban a Varga Tibor Zeneművészeti Intézetet, majd 2017-ben a Művészeti Kart, amely 2021 óta formatervezés, tervezőgrafika és építőművészet területeken is képez hallgatókat, így a klasszikus zeneművészeti hagyományokat kortárs alkotói, tervezői és designszemlélettel ötvözi. A modern egyetem alapja: a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola A mai egyetem legnagyobb bázisa, a műszaki és informatikai képzések jogelődje az 1968-ban alapított Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola volt, amelynek létrehozását a gyakorlati feladatokat ellátó, az infrastruktúrát működtető üzemmérnökök iránti igény hívta életre. Győr Révfalu városrészében épült fel az intézmény campusa, amelyet 1974-től 1977-ig, az intézetek Budapestről és Szegedről Győrbe telepítésével folyamatosan vehettek birtokba az oktatók és a hallgatók. A főiskola 1986-ban vette fel Széchenyi István nevét, majd célul tűzte ki az egyetemi rang megszerzését, amelyet 2002-ben saját jogon ért el. E törekvés megvalósításában meghatározó szerepet vállalt az 1990-ben széles körű városi összefogással létrehozott Universitas–Győr Alapítvány, amely ösztöndíjakkal, fejlesztési programokkal és az oktatási-kutatási feltételek javításával járult hozzá ehhez. Az egyetemen a műszaki területeket ma az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar, az Informatikai és Villamosmérnöki Kar, valamint az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar fogja össze, szoros ipari együttműködésekre és jelentős kutatási háttérre építve. A gazdaságtudományi képzés felemelkedése A Széchenyi István Egyetem jogelődjében 1990-ben kezdődött el az üzemgazdász-, majd 1992-ben a közgazdászképzés. Az intézmény 2002-es egyetemi rangra emelését követően a gazdaságtudományi terület gyors fejlődésnek indult a doktori képzés elindításával, illetve számos alap- és mesterszak akkreditációjával. A 2007-ben önállóvá vált Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar ma a gazdaságtudományok, a nemzetközi tanulmányok, a marketing, a menedzsment és a regionális tudományok meghatározó hazai műhelye. Nemzetközi kapcsolataira, idegen nyelvű képzéseire és a gazdasági szereplőkkel kialakított együttműködéseire építve jelentős szerepet tölt be a térség gazdasági és társadalmi fejlődésében. Az egészség és a teljesítmény szolgálatában A Széchenyi István Egyetem egészségtudományi képzéseinek története 1996-ban kezdődött a Széchenyi István Főiskola, az egészségügyi kormányzat és a Petz Aladár Megyei Oktatókórház együttműködésével. A gyakorlatorientált szemléletre épülő képzésből 2016-ban jött létre az Egészség- és Sporttudományi Kar, amely mára a régió meghatározó egészségügyi és sporttudományi központjává vált. Képzési portfóliójában a hagyományos egészségtudományi szakok mellett szakedző, sportmentáltréner, egészségpszichológiai és sporttáplálkozási fókuszú programok is helyet kaptak. Életpálya iskolás kortól A Széchenyi István Egyetem erőssége, hogy a közneveléstől a doktori képzésig az oktatás teljes vertikumában jelen van. Fenntartásában olyan intézmények működnek, amelyek szorosan kapcsolódnak meghatározó képzési területeihez, így már iskoláskortól lehetőséget teremtenek a tehetségek kibontakoztatására és a tudatos életpálya építésére. Az Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola a pedagógusképzéshez, a Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum az agrárképzéshez, a Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola a művészeti területhez kapcsolódik. Az egyetem fenntartásában működik továbbá a Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Technikum és Szakképző Iskola is, amely az egészségügyi és szociális területek szakember-utánpótlását segíti, szorosan kapcsolódva az Egészség- és Sporttudományi Kar képzéseihez. Az intézmények együtt olyan oktatási ökoszisztémát alkotnak, amelyben a diákok már fiatal korban kapcsolatba kerülhetnek választott szakterületükkel, majd tanulmányaikat az egyetem képzésein folytathatják, akár egészen a legmagasabb tudományos fokozatok megszerzéséig. A jövő universitasa A Széchenyi István Egyetem több mint két és fél évszázados története azt mutatja, hogy a hagyomány és a megújulás nem egymás ellentétei, hanem egymást erősítő értékek. Az intézmény úgy bővült új tudományterületekkel, képzésekkel és partnerségekkel, hogy közben mindvégig hű maradt alapvető küldetéséhez: a tudás gyarapításához és továbbadásához, a fiatalok támogatásához, valamint a társadalom és a gazdaság fejlődésének szolgálatához. E hagyományokra építve formálja jövőjét ma is. Sikereinek alapja az együttműködés: a hallgatók, az oktatók, a kutatók, valamint a gazdasági és társadalmi partnerek közössége. Ennek köszönhetően az egyetem nem csupán a tudás őrzője és közvetítője, hanem annak alakítója is – egy olyan universitas, amely nagymértékben hozzájárul térsége, Magyarország és a nemzetközi tudományos közösség fejlődéséhez.

enisz.krisztian@sze.hu Dr. Enisz Krisztián Tudományos munkatárs Tudományterülete: Műszaki CLICK FOR ENGLISH CLICK FOR HUNGARIAN TANSZÉKI OLDAL PUBLIKÁCIÓK GOOGLE SCHOLAR Scopus ID ÖNÉLETRAJZ Go enisz.krisztian@sze.hu OrcID KÉPZÉSEK CURRICULUM VITAE RESEARCH PUBLICATIONS GOOGLE SCHOLAR DEPARTMENT PAGE Go enisz.krisztian@sze.hu

Oktatóink Válasszon keresési módot... Ablonczyné Prof. Dr. Mihályka Lívia egyetemi tanár Dr. Adrigán Zsuzsanna PhD egyetemi adjunktus Ajtayné dr. Károlyfi Kitti egyetemi docens Dr. Ajtony Zsolt egyetemi docens Albert Tóth Attila egyetemi adjunktus Dr. Alföldi Zoltán PhD Adjunktus Alszászy Gábor DLA egyetmi docens dr. Ambrus Bálint adjunktus Ambrus Csaba Óraadó Dr. Ambrus Rita Anna egyetemi docens Dr. Antali Máté egyetemi docens Aschenbrenner András Fejlesztőmérnök