Új távlatokat nyitott a távdiagnosztikai eljárások terén Varga Róbert egészségügyi innovációs fejlesztése Varga Róbertben már az általános iskolában megfogalmazódott, hogy műszaki területen szeretne továbbtanulni A fejlesztésével kapcsolatban Varga Róbert érdeklődésünkre elmondta: „Szeretném folytatni a megkezdett Mérföldkő a digitalizációs fejlődésben Varga Róbert terveihez minden feltétel adott, hiszen a Széchenyi Varga Róbert annak ellenére, hogy a megkezdett szakmai út elején jár, már most olyan mérföldkövet helyezett

Doncsecz Darinka, rendezőasszisztense és hangmérnöke Kenyeres Csaba, gyártási asszisztense pedig Horváth Dia Horváth Dia és Budai Zsófia elmondása szerint az iskola nemcsak az új művészeti ágak kipróbálására ösztönzi Utóbbi kiemelte: az Elmúlás forgatása több volt, mint egy iskolai projekt, a stábtagok a szabadidejükben Budai Zsófia művészeti grafikus, Fábián Anna Cecília mozgókép- és animációtervező, illetve Horváth Dia

E törekvést szolgálta az AgriNatur nevet viselő, európai uniós támogatású osztrák–magyar projekt is, madárfajok állománya a mezőgazdasági területeken, s többek között ezért is különösen fontos, hogy a projekt arról beszélt, hogy az elmúlt években számos határon átnyúló, osztrák–magyar, illetve szlovák–magyar projekt A projekt részeként rekreációs területeket is kialakítottak, bemutatva a természetvédelem és a mezőgazdaság

A különleges megoldást a GreenTech Plus európai uniós projekt keretében megtartott rendezvényen mutatták Ennek újabb példája a GreenTech Plus projekt, amely az Interreg VI-A Ausztria–Magyarország európai uniós Az ennek keretében július 2-án megrendezett szakmai nap fókuszában az Oasis-projekt állt, amely ugyanazon Így néz ki az Oasis-projekt a magasból, egy drón szemével. (Fotó: Horváth Koppány)

Nagy esélye van arra, hogy a legjobbak közé emelkedjen, és tartósan ott maradjon” – nyilatkozta prof.

A Széchenyi István Egyetemen a téli tudományos programok egyik legfontosabb eseménye a nemzetközi szinten is presztízzsel bíró Winter Seminar. A bárki számára nyitott, színvonalas eseményt idén már a rövid képzési programok kedvelői is választhatják. Jelentkezni január 20-ig az itt elérhető űrlap kitöltésével lehet. A digitális szolgáltatások szabályozása és a fenntartható demokrácia témájában indított, angol nyelvű szeminárium műhelymunkát, fórumot és kulturális lehetőséget is kínál. Amint azt a kurzus alapítójától, Smuk Péter professzortól, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának dékánjától megtudtuk, a program évek óta rendkívül népszerű. Az elmúlt tíz évben mintegy kétszáz érdeklődőt vonzott a világ számos országából, sokan újra és újra a Széchenyi egyetem intenzív műhelymunkájával indítják az évet. „Az európai emberek számos helyi és globális kihívással néznek szembe, amelyek szorosan kapcsolódnak az állandóan változó technológiai trendekkel. Más összefüggésben ez a kapcsolat határozza meg a demokratikus működés kereteit, és befolyásolja a demokrácia minőségét. Az idei szeminárium célja, hogy megvitassa az Európai Unió újszerű digitális szolgáltatásokról szóló rendelete (DSA) által vállalt új szabályokat, különösen a 21. századi digitális szolgáltatások, a közösségi média kérdéseit, a dezinformáció, az információs társadalom és online kapuőrök, az adatvédelem, a big data, a szerzői jogok, a kiberbiztonság, valamint az e-kormányzás kérdéseit illetően” – adott ízelítőt a február 20–24-ig megrendezendő eseményről Smuk Péter. A dékán kiemelte: a demokrácia és az internet új kihívásainak különböző aspektusait európai egyetemekről érkező neves szakértők, előadók és professzorok segítenek felfedezni és megvitatni. Hulkó Gábor egyetemi docens, a szeminárium koordinátora érdeklődésünkre elmondta, előadásában kiemelt hangsúlyt helyez majd a közösségi média és szólásszabadság kapcsolatára is, ugyanis az EU digitális szolgáltatásokat érintő, hamarosan hatályba lépő szabályozási csomagja nagyívű, komplex vállalás, amely életünk több területét is jelentősen befolyásolja majd, egyebek mellett a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülését. „E kérdés azért bír kiemelt jelentőséggel, mivel e szabadság jelenti az európai államok működésének legfontosabb alapját, s amely nélkül a társadalom demokratikus berendezkedése nem létezhet. Különös hangsúllyal bír e körben a közösségi média tartalom moderálása, amelyet fontos kritikusan szemlélni a megfelelő átláthatóság és felelősségi szabályok tiszteletben tartása mellett” – emelte ki. A Winter Seminar az interaktív szakmai műhelymunkán túl idén is izgalmas kulturális programokat kínál: többek között a résztvevők országainak bemutatkozását a nemzeti identitás, gasztronómia és művészetek területén.

Nagy formátumú mentor-oktatók, szemléletformáló gondolatok, maximális támogatás – Varga Enikő elmondása eredményeimmel remélem, hasznos tudással gazdagíthatom társadalmunkat” – utalt doktori disszertációjára Varga A két út, amin Varga Enikő elindult, a győri doktori iskolában ért össze. Kutatása segítheti a döntéshozókat Varga Enikő a világ egyik legnagyobb vállalatánál, a GE Lightingnél Kitárult a világ Varga Enikő nem tagadta, keményen dolgozott az elmúlt négy évben, hiszen a doktori iskola

Diákköri Konferencia (OTDK) Műszaki Tudományi Szekcióját, amiért a szervezőbizottság ügyvezető elnöke, prof TDK-szervezői díjat, de az elismerés mindenkit megillet, aki részt vett a lebonyolításban” – mondta el prof Prof. dr. Prof. dr. iskolában, mert a Széchenyi István Egyetemen hosszú távon is megtalálhatják a számításaikat” – zárta prof

vendégeként Győrbe jön, és közös zenei esten szerepel az egyetem fúvósegyüttesével, a Győr Symphonic Banddel Az első részben a győri egyetem fúvószenekara, a Győr Symphonic Band szerepel, a szünet után az iowai Az Észak-iowai Állami Egyetemet 1876-ban alapították.

„A Széchenyi István Egyetem minőségi fejlődését igazolja vissza a bővülő képzési kínálat, az egyre növekvő hallgatói létszám és a széles körű kutatási kapcsolatrendszer. Örvendetesen nő a minősített oktatók száma, és biztató a fiatalok fejlődése is” – nyilatkozta dr. Czinege Imre, az intézmény első, 2002–2005 közötti rektora. A professor emeritust abból az alkalomból kérdeztük, hogy nemrégiben a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata állami kitüntetést vehette át felsőoktatási vezetői és oktatói pályája, kiemelkedő ipari, technológiai kutatási eredményei, valamint a Széchenyi István Egyetem akkreditációja érdekében végzett munkája elismeréseként, a Széchenyi István Egyetem Akadémiai Napján pedig tiszteletbeli doktori címben részesült. – Nem egészen három hónap múlva ünnepeljük a Széchenyi István Egyetem egyetemmé válásának huszadik évfordulóját. Mi a legemlékezetesebb az ön számára a folyamat mérföldkövei közül? – Az egyetemmé válásnak négy szakasza volt, az építkezés fázisa 1990-től 2000-ig, az akkreditációs dokumentumok készítése 2000. szeptembertől 2001. márciusig, az akkreditációs fázis zárása 2001. július elején, majd a kormányzati és parlamenti jóváhagyás 2001 decemberében. Én az utolsó három fázis munkálataimban vettem részt, ezeket a folyamatokat irányítottam és segítettem. Mindegyik szakasznak voltak érdekességei. Az akkreditációs dokumentumok kidolgozása közben ismertem meg közvetlenül a kollegáimat, és a közös munka hozott össze bennünket. Ennek később rektorként is nagy hasznát vettem. Az akkreditációs folyamatban a látogatóbizottság elnöke, Michelberger Pál professzor úr és tagjai nagyon konstruktívak voltak, velük együtt sikerült kialakítani az induló egyetemi struktúránkat. Ennek legizgalmasabb, záró fejezete az volt, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság utolsó nyári ülésén hogyan tudja elfogadni a dokumentumot, ugyanis a hagyományos időpontban, 2001. június 28-án a téma előadója éppen egy tudományos konferencián volt. Sikerült elérnem, hogy ezt az ülést a hétéves hagyománytól eltérően egy héttel elhalasztották, s akkor született meg a döntés. Ha a bizottság nem ilyen rugalmas, akkor csak szeptember végén kerülhetett volna sor ügyünk tárgyalására, s így valószínűleg nem válhattunk volna egyetemmé 2002. januártól. A parlamenti munkába a világtörténelem is beleszólt. A 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli merényletek miatt az Országgyűlés napirendje felborult, ezért került a felsőoktatási törvény módosítása csak decemberben napirendre. Végül aztán a zárószavazás nagy sikert hozott az emlékezetes 97,2 százalékos támogató döntéssel. Volt tehát munka és izgalom bőven, nehéz ebből egy mozzanatot kiemelni. – Önt érte az a megtiszteltetés, hogy a győri egyetem első rektora legyen. Mire a legbüszkébb ebből az időszakból? – A legfelemelőbb pillanatokat az egyetemavató ünnepség jelentette azt hiszem, mindenki számára. Nagyon örülök ma is, hogy az összes egyetemi rektor elfogadta a meghívásunkat, és ünnepélyesen fogadtak a soraikba. Ilyen esemény a magyar felsőoktatásban csak egy volt, hogy egy főiskolából szerves fejlődéssel és szabályos akkreditációval lett egyetem. Személyesen a megindított egyetemfejlesztésre vagyok legbüszkébb, amely még az Intézményi Fejlesztési Terv megvalósításával kezdődött. Ennek keretében bővült közel kétszeresére a kollégiumi kapacitás, és modernizálódott az egyetemi informatikai hálózat. Ekkor készültek el a tanulmányiépület-bővítés és az új könyvtár tervei és építési engedélye is. A megvalósítás a finanszírozási rendszer változása miatt ugyan kicsit késett, de végül megkaptuk a támogatást, és elkészültek a beruházások. Hasonlóan nagyon örültem, hogy az Áldozat utcai épületet sikerült megvenni, így kapott méltó helyet a jogászképzés. – Miben hozta a legnagyobb változást az egyetemmé válás? – Nem is annyira az egyetemi rang, hanem a rang elnyerése érdekében végzett fejlesztések hozták a változást. Öt egyetemi szakkal indultunk, ezeket nagyon gyorsan követte a doktori iskolák megalapítása és új egyetemi szakok létesítése. Az akkor szerzett lendület viszi ma is tovább az intézményt, amelyet az új karok csatlakozása tovább színesített. Ezért inkább nem ugrásszerű változásról, hanem szerves fejlődésről beszélhetünk, amely az egyetemmé válással kezdődött. – Hogyan látja az egyetem elmúlt két évtizedes fejlődését, jelenlegi pozícióját? – Az egyetem fejlődése töretlen volt. Az első új épületeket újabbak követték, így ma egy igazán modern kampusszal büszkélkedhetünk. A minőségi fejlődést igazolja vissza a bővülő képzési kínálat, az egyre növekvő hallgatói létszám és a széles körű kutatási kapcsolatrendszer. Örvendetesen nő a minősített oktatók száma, és biztató a fiatalok fejlődése is. Valamikor a rektori működésem kezdetén valaki megkérdezte tőlem, hogy mikor leszünk igazán egyetem. Erre azt feleltem, hogy ha majd az első nálunk végzett fiatal elnyeri a professzori címet – mára ez valósággá vált. Így váltunk országosan elismert, rangos intézménnyé, emellett az is dicséretes, hogy már a nemzetközi egyetemi rangsorokban is szerepel az egyetem neve. – Kutatási területe a műszaki tudományokhoz kapcsolódik. Ezen a téren mennyi lépett előre az egyetem? – A Széchenyi István Főiskola színvonalas mérnökképző intézményként indult, és ez adja ma is az egyetem egyik fő profilját. A 2000-es évek elejére ugyanakkor a laboratóriumok műszaki berendezései többségükben elavultak voltak, még a hetvenes évek technikáját képviselték. Hasonlóan korszerűtlen volt a számítástechnikai háttér is. Ezért az első egyetemi években fő feladatnak az eszközök modernizációját tekintettük, és a sikeres pályázatok eredményeként 2010-re rengeteg laboratórium korszerűsödött, emellett újak is jöttek létre. Ezek segítségével emelkedett a kutatások színvonala és a vállalkozásokkal is intenzívebbé váltak a kapcsolatok. Személyesen nagyon örülök annak, hogy ma is az egyetem közösségéhez tartozom. 2011-ben kaptam meg a professor emeritus címet, azóta csak a számomra kedves dolgokkal foglalkozom: a fiatal oktatók támogatásával, doktoranduszok irányításával, valamint az Anyagtudományi és Technológiai Tanszék életében való részvétellel. Most töltöm az 55. évemet a felsőoktatásban, és eddig nagyon jól éreztem magamat életpályám minden szakaszában, remélem ez így is marad.

professzor, az egyetem Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolájának vezetője adott be, aki 2013-ban

Az eseményen prof. dr. Tóth-Nagy Csaba, a kar docense köszöntötte, majd a végzettek nevében Varga Anna Mercédesz és Ahmed Otmand Prof. dr. „A Bosch több mint 130 éve egy mérnöki álom megvalósulásaként jött létre, mert az alapító hitt abban, , Szilágyi Péter és Varga Norbert.

tücsök és a hangya”  tételt játszotta, valamint szabadon választottként Antonino Pasculli „ Ricordo di

utasították többek között a francia Toulouse-i Egyetem, az olasz Milánói Műszaki Egyetem (Politecnico di

A végzettek nevében Varga Kata Bianka és Nguyen Thi Hong Ngoc búcsúzott az egyetemtől. A Pro Auditoribus díj emléklap minősítésében Illés Hanga gazdálkodási és menedzsment alapszakos hallgató Oklevél minősítést Holczhakker Sára és Szabó Martin gazdálkodási és menedzsment, valamint Böröcz Luca, Varga