A Széchenyi István Egyetem tudatosan törekszik arra, hogy kihasználja a különböző tudományterületek egymást erősítő hatásából adódó előnyöket. Erre példa az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar is, amely olyan sikeres képzésekben is részt vesz, mint az agrárjogi és vidékfejlesztési szakjogász, a drónirányító és -adatelemző vagy a precíziós mezőgazdasági szakmérnök, szaktanácsadó. A felsőoktatási intézmények csak akkor lehetnek sikeresek, ha felismerik a különböző tudományterületek egymást kiegészítő és erősítő szinergiáiban rejlő hajtóerőt – ezt az elvet követi a Széchenyi István Egyetem, amelynek Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara egyre több, az agráriumon túlmutató képzésben vesz részt. Az egyik ilyen az öt éve elindított, két féléves agrárjogi és vidékfejlesztési szakjogász szakirányú továbbképzési szak, amely azóta is folyamatosan stabil létszámokkal működik. Dr. Horváth Gergely szakfelelős, az egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara (DFK) Kereskedelmi és Agrárjogi Tanszékének egyetemi docense elmondta: nemcsak a képzés elnevezése, hanem a részt vevő oktatók köre is tükrözi a két kar közötti együttműködést. A DFK és az AKMK szakemberein kívül a társegyetemekről, az Agrárminisztériumból, a Miniszterelnökségről, a közigazgatásból és a bíróságokról is vannak meghívott előadók. A jelentkezés feltétele jogász osztatlan képzésben szerzett diploma, s a hallgatók között zömmel ügyvédek találhatók. A tárgykínálat felöleli többek között az Európai Unió közös agrárpolitikáját, az agrárfinanszírozást, az egységes mezőgazdasági támogatási rendszert, az agrár-szakigazgatást, a nemzeti birtokpolitikát és az ingatlannyilvántartás jogát. Mindez a közigazgatásban vagy agrárvállalkozásoknál dolgozóknak is hasznos. „A szak előnyeit nemcsak a rendkívül értékes gyakorlati tudás megszerzése jelenti, hanem az is, hogy lehetőség van kapcsolatépítésre, illetve a továbbképzési kötelezettséggel rendelkezőknek kreditszerzésre” – tette hozzá dr. Horváth Gergely. „A képzés sikere az elmúlt években bebizonyította, hogy fokozott az igény egy olyan jogász rétegre, amelynek tagjai szót tudnak érteni az agráriumban dolgozókkal, és átlátják azokat az összefüggéseket, amelyek a gazdák vagy az agrárcégekben dolgozók mindennapjait alakítják. Mindez persze a két kar között együttműködést igényel, de úgy látom, mindannyiunkban megvan az ehhez szükséges nyitottság” – fejtette ki dr. Smuk Péter professzor, a Széchenyi-egyetem jogi karának dékánja. A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara valamennyi alapszakán a DFK-s munkatársak oktatják a jogi tárgyakat, de a kar az intézmény más szervezeti egységeivel is együttműködik, hogy a legaktuálisabb és legkorszerűbb tudást biztosító képzéseket nyújtsa. Dr. Szalka Éva dékán kiemelte a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök alapszakot, amelyen az oktatás egy évig a győri gépészmérnök-hallgatókkal közösen zajlik. Jó példa a folyamatosan nagy érdeklődés mellett zajló a drónirányító és -adatelemző szakirányú továbbképzési szak, valamint az idén csaknem félszáz fővel felvételi csúcsot döntő precíziós mezőgazdasági szakmérnök, szaktanácsadó képzés is. „Karunk szervezeti, képzési és kutatási megújulásának éppen az a lényege, hogy kihasználjuk az egyetem magas szinten művelt más tudományterületei nyújtotta együttműködési lehetőségeket. A korábbinál sokkal nagyobb hangsúlyt helyezünk a fenntarthatóságra, az agrárdigitalizációra, a vidékfejlesztésre, a korszerű élelmiszer-technológiákra, amivel egyszerre szolgáljuk a hallgatókat és a térséget” – fogalmazott dr. Szalka Éva.

Kína az autonóm vezetés területén is dinamikusan halad előre, amit olyan megatrendek mozgatnak, mint az e-mobilitás terjedése, a mesterséges intelligencia és az 5G fejlődése vagy a járműmegosztás előretörése – derült ki dr. Martin Schuster, a SAIC Volkswagen sanghaji vezetői asszisztens rendszerek kutatás-fejlesztési igazgatója, a Széchenyi István Egyetem Egyetemi Tudományos Tanácsának tagja előadásából. A jövő mobilitása nagymértékben épülhet az autonóm – köznapi szóhasználattal: önvezető – járművekre és közlekedési rendszerekre, amelyek kutatásában meghatározó szerepet tölt be hazánkban a Széchenyi István Egyetem. Az intézmény Járműipari Kutatóközpontja és Digitális Fejlesztési Központja tevékenységének egyik fókuszában e terület áll. Ezért is volt különösen fontos, hogy az egyetemen tartott előadást dr. Martin Schuster, a SAIC Volkswagen sanghaji vezetői asszisztens rendszerek kutatás-fejlesztési igazgatója, a Széchenyi István Egyetem tiszteletbeli professzora, Egyetemi Tudományos Tanácsának tagja arról, hogyan határozza meg Kína az autonóm vezetés trendjeit. Az eseményen dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntőjében elmondta: az egyetem büszke arra, hogy elismerik szakmai munkájáért, oktatásáért, tudományos kutatásáért és társadalmi felelősségvállalásáért. Ezt támasztja alá, hogy idén a QS felsőoktatási minősítő szervezet világranglistáján a világ 800 legjobb egyeteme közé került. Hozzátette: az Audi Hungaria, amely a világ legjelentősebb autóipari motorgyárát működteti, az intézmény prémium márkapartnere. „Az iparral való szoros összefonódást példázza az egyetem és az Audi közötti szerves partnerség, amely 1993 óta létezik, és amelynek eredményeként 2015-ben létrejött az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar. Az együttműködés az oktatásra, a kutatásra, a közös finanszírozási tevékenységekre projektekre összpontosít” – fogalmazott dr. Knáb Erzsébet. A jelenlévőket Bolla Szilárd sanghaji főkonzul videoüzenetben köszöntötte. Kifejtette: Kínában az elmúlt évtizedben csaknem megduplázódott az autók száma, és 2021-re elérte a 302 milliót. A részben vagy teljesen elektromos meghajtású járművek száma tavaly már 7,8 millió volt az ázsiai országban, és csak az elmúlt évben 3,5 milliót gyártottak ott. Hozzátette: míg a kínai autópiac tavaly is növekedést produkált, addig a második legnagyobb piac, az amerikai 15 százalékos visszaesést szenvedett el. A főkonzul szerint a dinamikus fejlődésből profitál Magyarország is, ahol több, az elektromosjármű-gyártás ellátási láncának különböző szintjein lévő kínai vállalat valósít meg jelentős beruházásokat. Dr. Martin Schuster – aki elöljáróban elmondta, hogy rendkívül szorosan kötődik Győrhöz, ahol 2012 és 2016 között öt csodálatos évet töltött – több mint egyórás, érdekfeszítő előadást tartott a Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campus épületének konferenciatermét megtöltő közönségnek. Kifejtette: az autonóm vezetés az ötvenes években még utópiaként vetődött fel, mára azonban belátható közelségbe került a technológiai fejlődésnek – így a számítási kapacitás növekedésének, a szenzorok, a nagyfelbontású térképek, az 5G adatkapcsolat és a mesterséges intelligencia fejlődésének – köszönhetően. Dr. Martin Schuster az arányok értékeltetésére azt hangsúlyozta: az ázsiai ország a világ legnagyobb autópiaca, ahol az újautó-eladások 2025-re elérhetik az évi 33 millió darabot. A kínai márkák folyamatosan erősödnek, és részesedésük három év múlva elkerülheti az 50 százalékot. Kína az autonóm vezetés területén is dinamikusan halad előre, amit olyan megatrendek mozgatnak, mint az e-mobilitás terjedése, a mesterséges intelligencia és az 5G fejlődése vagy a járműmegosztás előretörése. Egy másik faktor, hogy a kínai emberek kifejezetten szeretnek „meglepődni”, új, ismeretlen dolgokat kipróbálni, emellett igénylik a személyre szabott szolgáltatásokat és élményeket. Szerepet játszik a Z generáció hatása is, amely tagjainak fontos a komfort, a szórakozás, a környezettudatosság, és körükben már nem státuszszimbólum a saját tulajdonú kocsi. Kifejtette: az autonóm vezetésű járművek elterjedése csökkenti a munkaerő-költségeket (hiszen nem lesz szükség sofőrre), s az autó egyfajta harmadik otthonná válhat, amiben ülve számos – akár szórakozási, akár más – tevékenységre nyílik mód. Az autonóm vezetésnek öt szintjét különböztetik meg a szakemberek. Az 1-es szinten a sofőrnek a lábát, a 2-esen a kezét, a 3-ason pedig már a szemét sem kell használni a kocsiban ülve. A 4-es szinten akár aludhat is, miközben az autó halad, az 5-ösnél pedig a jármű anélkül közlekedik, hogy ember lenne benne. Dr. Martin Schuster a kínai kormányzati elképzeléseket ismertetve elmondta, hogy 2025-re korlátozott területen tervezik engedélyezni a 4-es szintű autonóm járművek közlekedését, amelyek 2035-re széles körben használttá válhatnak, de a kínai iparági szereplők még ennél is gyorsabb ütemmel számolnak.

Magyarország külgazdaságának fejlesztését célzó trieszti kikötőberuházásra létrehozott állami projektcég, az Adria Port Zrt. stratégiai megállapodást, illetve szándéknyilatkozatot írt alá a Széchenyi István Egyetemmel pénteken annak érdekében, hogy a győri központú egyetem oktatási, kutatási és szolgáltatási kompetenciáinak hasznosítása hozzájáruljon az Adria-parti kikötőfejlesztés és -üzemeltetés hosszú távú sikeréhez. A Széchenyi István Egyetem képviselői laboratóriumlátogatással egybekötött szakmai megbeszélésre várták az Adria Port Zrt. vezetőségét, akikkel egyúttal stratégiai megállapodást, valamint szándéknyilatkozatot is aláírtak egymás kölcsönös támogatása jegyében. „Az Adria Port stratégiai célja a magyar külgazdaság fejlesztése a trieszti kikötőberuházással, melynek fontos pillére az egyetemmel, mint kiemelt szakmai partnerrel történő együttműködés. Ez a fejlesztés megvalósításához szükséges kompetenciák biztosítására, valamint a kikötői piacra történő belépés adta lehetőségeknek a minél szélesebb körű hazai kamatoztatására nyújt lehetőséget” – hangsúlyozta dr. Garai Péter Tibor, a projektcég vezérigazgatója, aki az egyetemet rugalmas és aktív partnerként jellemezte. A szándéknyilatkozat ünnepélyes aláírásán dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke hozzátette: az intézmény kiemelten fontosnak tartja, hogy tudásával, tevékenységével elősegítse a magyar gazdaság versenyképességének erősítését. Erre figyelemmel lehetőséget lát az Adria Port kikötőfejlesztési tevékenységeinek több irányból történő támogatására, a ZalaZONE járműipari tesztpályával kialakított együttműködési modelljének gyakorlati tapasztalataira építve. Az együttműködés körvonalazza azokat a lehetőségeket, amelyekkel az egyetem az oktatás, a kutatás-fejlesztés, valamint a szolgáltatások terén támogathatja a projektet. Ezek között szerepel például a kikötő közlekedési és logisztikai rendszerének tervezése, a látogatóközpont működési konstrukciójának kialakítása, a fenntartható környezet, a közlekedési szolgáltatástervezés. Részét képezi az is, hogy az egyetem vállalati, ágazati kutatás-fejlesztési tevékenységek széles körét képes kiszolgálni a trieszti kikötőfejlesztés és -üzemeltetés vonatkozásában. Az Adria-parti cég vezetői a laboratóriumlátogatás során testközelből láthatták a győri infrastruktúra színvonalas kutatóbázisait. (Fotók: Horváth Márton) Mindemellett a középtávú tervek között az akár a kikötő területén kialakítandó egyetemi telephely létesítését is kilátásba helyezték. Mint elhangzott, ez az elképzelés helyet adna az oktatási-képzési tevékenységnek, a kutatás-fejlesztésnek, valamint a szálláshely- és egyéb szolgáltatás nyújtásának is.

A győri Emberség DSE szervezésében, a Széchenyi István Egyetem, a Büchl Hungaria és a Győri ETO HC közreműködésével rendeztek jeges sportnapot fogyatékosággal élők számára a Győri Jégsport Központban október 18-án. A résztvevők elmondása szerint sokuknak még nem volt alkalma ellátogatni jégpályára, így igazán különleges helyszínen szerezhettek feledhetetlen élményeket a négy környékbeli intézetből érkezők. Mindenkinek nagyszerű lehetőséget nyújtott a nap, hogy megtapasztalhassa a sport, a mozgás összetartó és közösségépítő erejét. A közös bemelegítés után sorversenyeken mérhették össze erejüket a résztvevők, amelynek során hamar kialakult az összhang a játékosok és a segítők – a Széchenyi István Egyetem rekreáció szakos hallgatói – között. A végén pedig mindenki aranyéremmel távozhatott. Az érmeket és az okleveleket dr. Gyömörei Tamás egyetemi docens, az egyetem Testnevelési és Sportközpontjának vezetője, Gyökeres Sándor, a Büchl Hungária ügyvezetője, Nagy László, a Radó-iskola igazgatója és Nagy Ákos, a házigazda Győri ETO HC sportegyesület ügyvezetője adta át. A díjátadón Kertész Tamás, az Emberség DSE elnöke elmondta: „Nagy örömmel láttuk, hogy mindenki bátran és remekül küzdött. Bebizonyosodott, hogy a jég sem ördögtől való, a szabályokat követve, betartva biztonságosan lehetett vetélkedni egymással. A hangsúly ezúttal sem az eredményen volt, jó volt nézni, a biztatást, a segítséget. Pozitívnak tartjuk, hogy a parasport a városban egyre nagyobb szerepet kap. Már kerekesszékes kézilabdacsapatunk is van, a Győri Szekerek, mely az első bajnoki meccseit is lejátszotta.”

A Széchenyi István Egyetem 3,323 milliárd forint támogatásban részesült az RRF-2.1.2-21 azonosítószámú, „Gyakorlatorientált felsőfokú képzések infrastrukturális és készségfejlesztése” elnevezésű pályázati felhívásra benyújtott, „Gyakorlatorientált képzések infrastrukturális és készségfejlesztése a Széchenyi István Egyetemen” címet viselő projektje megvalósítására. A támogatás mértéke a projekt elszámolható összköltségének 100%-a, mely vissza nem térítendő támogatás. A projekt a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből és a hazai központi költségvetési előirányzatból valósul meg. Az RRF-2.1.2-21-2022-00028 azonosítószámú projekt célja a képzések és a gazdasági igények közötti kapcsolatok erősítése, a hallgatók és a dolgozók kulcskompetenciáinak és gyakorlati készségeinek növelése, az oktatási innováció elősegítése. A fejlesztés hozzájárul továbbá a hazai felsőoktatási rendszer nemzetközi versenyképességének növeléséhez. A lemorzsolódási, előrehaladási és hallgatói létszám adatok ismeretében szükségessé vált, hogy az intézmény teret adjon egy nagy volumenű, tartalmában és módszertanában is megújulást hozó, tantervi és tantárgyi szinten is megvalósuló fejlesztésnek. Ennek érdekében a mintatantervek széles körű, egységes szempontok szerinti átvilágítására, optimalizálására kerül sor 40 szak esetében. A projektszemléletű oktatás, a kooperatív tanítás-tanulás, az élménypedagógia alkalmazása jónéhány kar és képzési terület tekintetében már hatékonyan megvalósul, azonban szükségszerű ezen jó gyakorlatok kiterjesztése, az oktató kollégák felkészítése a nevezett tanulásszervezési formák gyakorlati megvalósítására. A tervezett projekt során olyan oktatói képzéseket tervez meghirdetni az intézmény, melyek a hatékony együttműködésre, hallgatói aktivitásra épülő tanuláshoz kapcsolódnak, továbbá az online és hibrid oktatásban nyújtanak segítséget. A képzések másik nagy csoportja a digitális platformokra, az oktatásban hatékonyan alkalmazható applikációkra, az informatikai rendszerek ismeretére, az oktatók digitális kompetenciájának fejlesztésére irányulnak. A nemzetközi akkreditáció megszerzése segíti a hallgatók fejlett országokból való toborzását. Az akkreditáció garanciát jelent a hallgatók számára, hogy világszínvonalú felsőoktatási képzésben vehetnek részt. A közérdekű vagyonkezelő alapítványi tulajdonba került egyetemek számára a fenntartó öt világranglistán való megjelenést helyez előtérbe, melyek szintén hozzájárulnak a külföldről érkező hallgatók toborzásához. A képzések gyakorlatorientáltságát és digitalizáltságát a jelenleginél magasabb színvonalon kívánja biztosítani az egyetem, amihez szükséges az oktatási célú eszköz- és műszerparkok fejlesztése, bővítése, a meglévő digitális infrastruktúra folyamatos fejlesztése. A projekt Győrben és Mosonmagyaróváron, a Széchenyi István Egyetem campusain valósul meg, és tervezetten 2026. április 30-án zárul. A projektről bővebb információt a www.uni.sze.hu oldalon olvashatnak. További információ kérhető: Dr. Bertók Ákos Botond, szakmai vezető, Széchenyi István Egyetem bertok.akos.botond@sze.hu

A Széchenyi István Egyetem és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a szélesebb körű oktatási, kutatási együttműködés létrehozása érdekében együttműködési megállapodást kötött október 20-án. A meglévő szakmai kapcsolatok erősítésével többek közt a precíziós élelmiszeralapanyag-előállítás és -feldolgozás területén folyó kutatások, a szakemberképzés és az élelmiszer-technológiai innovációk közös fejlesztése várható. Az ünnepélyes aláíráson dr. Oravecz Márton, a Nébih elnöke kifejtette: egy keretmegállapodás akkor látja el szerepét, ha azt konkrét tartalommal, közös projektekkel töltik meg a felek. Ez a Széchenyi István Egyetem és a hivatal számára nem fog nehézséget okozni, hiszen számos területen tudnak kapcsolódni egymáshoz. „Nagy örömmel csatlakozunk a partnerséghez, és természetesen szívesen járulunk hozzá a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál rendelkezésre álló szakmai tudással és tapasztalattal a korszerű oktatáshoz” – emelte ki az elnök. Dr. Kovács Zsolt, az egyetem kancellárja elmondta, ezek az együttműködések az intézmény stratégiai céljainak elérését segítik. Hozzájárulnak a nemzetközi versenyképességéhez, a gyakorlatorientált képzés fejlesztéséhez, az ipari és piaci igények kiszolgálásához, közös kutatás-fejlesztési programok lebonyolításához. „A jó minőségű, biztonságos és nyomon követhető élelmiszer előállítása nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unióban is fontos stratégiai cél. Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karunk kiváló kutatókkal tudja támogatni ezt a törekvést, de egyetemünk más területeken is be tud kapcsolódni ebbe a munkába, akár a digitalizáció, az ipar 4.0 vagy épp az automatizálás témakörében is” – hangsúlyozta. Dr. Szalka Éva, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja hozzátette: eddig is voltak közös kutatásaik a Nébih-hel, de az együttműködési megállapodás még szorosabbra fűzi a kapcsolatot. „Az elmúlt évek megmutatták, hogy mekkora szükség van napjainkban a jó minőségű és megfelelő mennyiségű élelmiszerre. Ez az együttműködés hozzájárul ahhoz, hogy még előrébb lépjünk a biztonságos élelmiszer-termelésben, ennek oktatásában, illetve a témába vágó új kutatási területek elindításában” – húzta alá a dékán. Kiemelte, a partnerség lehetőséget ad közös konferenciák, előadássorozatok elindítására, amelyek a szélesebb társadalmi rétegek felé is be tudják mutatni, miért fontos a minőségi alapanyag és a minőségi élelmiszer fogyasztása. Az együttműködési megállapodást dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke, dr. Oravecz Márton, a Nébih elnöke és dr. Kovács Zsolt, az egyetem kancellárja látta el kézjegyével. A felek célja, hogy a keretmegállapodást minél több területen töltsék meg közös projektekkel, legyen szó a magas színvonalú szakemberképzésről, oktatásfejlesztésről, kutatás-fejlesztési együttműködésről vagy éppen élelmiszer-biztonsági képzésekről, közös programokról.

A Tankcsapda búcsúztatta a szabadtéri szezont a Széchenyi István Egyetem Bridge Hallgatói és Oktatói Klubjának udvarán október elején. A debreceni trió fellépésével zárult nyári-őszi koncertsorozat bizonyította, hogy a Bridge Garden koncepciója nem csupán a járvány időszakában, hanem egy hagyományos, fesztiválokkal tűzdelt nyáron is életképes. A látogatottsági adatok azt jelzik, hogy a közönség és az előadók is kedvelik a helyszínt, így nem meglepő, hogy már a jövő nyári hétvégék is egyre gyarapodnak a 2023-as koncertnaptárban. Két évvel ezelőtt, 2020 nyarán fogadta először vendégeit a Bridge Garden szabadtéri színpada a Bridge Hallgatói és Oktatói Klub udvarán. Akkor ez egyszeri, különleges jelenségnek tűnt, amit a járvány okozta szokatlan zeneipari szabályok, az 500 főben maximalizált szabadtéri koncertek hívtak életre. A kereslet találkozott a kínálattal, így a kockázatosnak tűnő vállalkozás sikerrel zárult, az érdeklődés felül is múlta a várakozásokat. A folytatásra – a klub teljes körű felújítása miatt – két évet kellett várni, idén azonban minden akadály elhárult az elől, hogy újra kinyissa kapuit a Bridge Garden. A tervek szerint egy év múlva is a Tankcsapda zárja a Bridge Gardent. (Fotók: Csete Martin / Helix Hallgatói Rendezvényszervező Iroda) „A tapasztalataink alapján úgy éreztük, lehet létjogosultsága egy állandó szabadtéri színpadnak Győrben, ezért bátran vágtunk bele egy újabb nyári koncertsorozat szervezésébe. Törekvéseinkben otthont adó intézményünk, a Széchenyi István Egyetem is támogatott bennünket” – tájékoztatott Németh-Bende Péter, a klub üzletvezetője, aki a számok kiértékelése után egyértelműen sikeresnek minősítette a Bridge Garden második évadát. „Nyolc-kilencszáz fős átlagnézőszámunk volt koncertenként. A leglátogatottabb eseményünk a Bagossy Brothers Company fellépése volt, melyre már két héttel a rendezvény előtt elfogytak a jegyek. Emellett magas nézőszámot produkált a Carson Coma, az Ossian és a Tankcsapda is, csak hogy a kiemelkedőbbeket említsem. Ide sorolható még ByeAlex és a Slepp fellépése is, ami az augusztus 20-i programsorozat és egy ingyenes városi koncert ellenére szintén sokakat mozgatott meg” – értékelt Németh-Bende Péter. A Bagossy Brothers Company koncertje tömegeket vonzott a Bridge Gardenbe. (Fotók: Csete Martin / Helix Hallgatói Rendezvényszervező Iroda) A sűrű nyári program után az őszi-téli klubszezon is zsúfoltnak ígérkezik Bridge-ben. Október közepétől egészen szilveszterig egymásnak adják a kilincset a fellépők, amelyek műfajt tekintve a heavy metaltól azt alternatív rockon át egészen a trash rapig ívelnek: többek között fellép a Depresszió, a Paddy and the Rats, a Kowalsky meg a Vega, a Road, a Hiperkarma, valamint az idei évben Fonogram-díjat kapott Beton.Hofi is. Nem csupán a következő hónapoknál roskadozik a bejegyzésektől a Bridge naptára: jövő nyárra is számos előadóval kötött megállapodást a klub. Akusztikus fellépések is voltak a Bridge Garden színpadán. A képeken a Junkies formációból alakult Szekeres x Barbaró duó. (Fotók: Fülöp András / Helix Hallgatói Rendezvényszervező Iroda) „Rendkívül pozitív visszajelzéseket kaptunk a szabadtéri koncertek kapcsán” – folytatta Németh-Bende Péter. „A helyszínt szeretik a fellépők, mert különleges hangulata van, a színpadról látszik a város, a vízpart… Azt már most tudjuk például, hogy jövőre is a Tankcsapda fogja zárni a Bridge Gardent, de rajtuk kívül is számos előadó jelezte, hogy visszatérne egy év múlva is” – számolt be a klubvezető, aki megjegyezte, hogy a már ismert zenekarokon kívül több nagy névvel is készülnek a következő esztendőre. „Jelenleg úgy látom, a Bridge Garden rentábilisan üzemeltethető. Ebben szerencsére mind a technikai szolgáltatók, mind az előadók partnerek voltak. Büszkeséggel tölt el, hogy mára nem csak Győr, hanem a régió egyik emblematikus helyévé nőtte ki magát ez a szabadtéri színpad. Azon dolgozunk, hogy ez így maradjon a jövőben is” – összegzett az üzletvezető. Ősztől új rezidens DJ-vel várja a hallgatókat a Bridge Az ősz folyamán természetesen folytatódnak a szerdai bulik is a Bridge felső illetve alsó szintjén. A klub új rezidense, DJ Rnő október 5-én bemutatkozott a nagyközönségnek. Érdemes felkeresni a Bridge Facebook-oldalát a legfrissebb információkért!

Évtizedek óta hűségesek a Széchenyi István Egyetemhez azok a munkatársak, akiket az intézményben eltöltött 40, 30 vagy 25 éves jubileumuk apropójából kereshettünk fel. Az ünnepelteket sikereikről és elköteleződésükről kérdeztük. (2. rész) Barsi Ernő emlékét élteti Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna, a Széchenyi István Egyetem alumnájaként az Apáczai-kar egyetemi docense, huszonöt éve kezdett dolgozni alma materében. Mint mondja, igazán büszke arra, hogy a néprajztudomány doktoraként a kar első PhD-végzettségű oktatója lett, s hogy 2008-ban elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíját is, majd ugyanabban az évben megkapta az MTA „Legjobb Előadásért Oklevelét”. Kilenc évig a kar TDK-elnöke volt. Fontos számára, hogy így is segíthette a tehetséges hallgatókat. „Örömmel tölt el az is, hogy tizenegy éve egyik alapítója és szakfelelőse lehetek a kulturális mediáció szaknak, amelynek jó hírét viszik végzettjeink, így egyre népszerűbb. A hallgatókkal sok közös programunk, alkotásunk van. Együtt adtunk ki például több versantalógiát fotóimmal (Kávéházi Capriccio 2006, Napkeltétől napnyugtáig 2008, Reményfonó 2010), és filmeket is készítünk terepgyakorlatainkról. Diplomát szerzett hallgatóim sikeresek, és évek múltán is megkeresnek. Véleményükre vagyok a legbüszkébb. Egyet kiemelnék: »A tanárnő előadásai által szakmailag sokat fejlődtem, és jobb emberré váltam«” – fejtette ki dr. Lanczendorfer Zsuzsanna. Jubileuma kapcsán kérésünkre azt is összefoglalta, miért kötődik a Széchenyi-egyetemhez. „Mert szülővárosomban, Győrben dolgozhatok munkába állásom óta. Mert itt végeztem a tanító szakot, a karunk volt első alma materem, így tanítók tanítója lehetek. Itt ápolhatom mesterem, dr. Barsi Ernő emlékét előadásaimban, írásaimban és a róla elnevezett szakkollégiumban. Mert nemcsak kollégáim vannak, hanem barátaim is” – hangsúlyozta meghatottan. Szemléletet formáló oktató Dr. Horváth Balázs, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar dékánja ugyancsak huszonöt éve dolgozik a Széchenyi István Egyetemen. Született győriként a diploma megszerzése után egyértelmű volt számára, hogy a győri főiskolán kezdje meg szakmai karrierjét. Nem csalódott, a változatos, változó kihívásokat tartogató, és a tanulás, megújulás lehetőségét állandóan magában hordozó közegbe került. „Prileszky István tanár úr szakmai és emberi tanácsai indítottak el, és kísérnek ma is. Ezt követően kezdő vezetőként Szekeres Tamás rektor úr tanácsai, gondolatai hatottak rám, melyek közül szinte mindegyikét megjegyeztem, megőriztem. Nagy öröm számomra, hogy az elmúlt huszonöt évben megszerzett tudást, tapasztalatot átadhatom, szemléletet nyújthatok a hallgatóknak. Emellett jó érzés érdekes kérdések megválaszolásával is foglalkozni, utánajárni annak, mások mit gondolnak egy-egy kérdésről” – emlékezett dr. Horváth Balázs. Kezdő főiskolai tanársegédként, 25 éve nem gondolta, hogy 13 évvel később tanszékvezető, azt követően négy évvel pedig dékán lesz. Mégis úgy látja, szakmai szempontból talán arra lehet a legbüszkébb, hogy az egyetemi munkája, az elért közvetlen eredmények hatására minden évben meghívást kap a legfontosabb hazai közlekedési konferenciákra. Bő tíz éve a legnagyobb hazai civil szakmai szervezet, a Közlekedéstudományi Egyesület főtitkárhelyettese és megyei elnöke is, valamint 2021 óta a Magyar Tudományos Akadémia Közlekedés- és Járműtudományi Bizottságának a titkára. Több folyóiratban, szemlében szerkesztőbizottsági tisztséget is betölt. „Mind közül azonban talán a legnagyobb elismerés és szakmai siker, hogy 2012 és 2014 között a Budapesti Közlekedési Központ igazgatósági tagja voltam, így részese lehettem több, nagy budapesti közlekedési beruházás megvalósulásának” – összegzett a dékán. Hálás a magas színvonalú munkáért Farkas Zsolt, a Művészeti Kar tanársegéde számára a Széchenyi István Egyetem egyfajta folytonosságot, állandóságot is jelent, hiszen az oktatóként itt eddig eltöltött 25 éven túl már a tanulmányait is itt végezte dr. Hab. Choi Insu növendékeként. Ezt követően négy évig a müncheni Hochschule für Musik hallgatója volt, majd visszatért immár kollégaként egykori tanárai mellé. Arra a kérdésre, hogy miért szeret itt tanítani, frappánsan válaszolt. „Tulajdonképpen ugyanazért, amiért szerettem már hallgatóként is az intézményt: a támogató, családias légkörért és a személyre szabott, magas színvonalú szakmai munkáért. Azért, mert azt tapasztalom, hogy sem növendékként, sem oktatóként nem szigetelődik el senki, őszinte és nyitott kapcsolatokat látok mind a hallgatók és tanáraik, mind az itt oktatók közötti viszonylatban is. Ezek pedig egy művészeti intézményben nélkülözhetetlen, de mégsem magától értetődő feltételei egy jövőbeli szakmai pálya megalapozásának.” Hozzátette: a trombita tanszak korrepetitoraként örömmel tölti el, ha hozzá tud járulni egy sikeres vizsgához, egy ünnepélyes diplomakoncerthez vagy országos versenyeken való jó helyezés eléréséhez. Akinek Tokió nem álom Dr. Lencse Gábor, a Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszékének egyetemi tanára, ha visszatekint eddigi pályájára, azt mondja, a szabadság miatt szeret a győri egyetemen dolgozni. „Persze ez az idők folyamán ez mindig mást jelentett. Főiskolai tanársegédként azt, hogy a tanszékvezetőm, dr. Borbély Gábor mindenben támogatott, de nem szólt bele a tárgyaim tartalmába, sőt arról sem számoltatott be, éppen hol tartok a doktori kutatásaimmal, mert megbízott bennem. Aztán később szabadon pályázhattam, és a megnyert összegből az elképzeléseim szerint építhettük a Távközlés-informatika Oktató- és Kutatólaboratóriumot. Szakirányfelelősként az új távközlés-informatika, majd infokommunikáció szakirányok elindításában is szabad kezet kaptam. Amikor több alkalommal kutatási ösztöndíjat nyertem Japánba, a vezetők és kollégáim mindent megtettek, hogy éljek a lehetőséggel, és szabadon elutazhassak. Új dékánunk, dr. Horváth Zoltán pedig lehetővé tette, hogy saját kutatócsoportot alakítsak az általam fontosnak tartott témában” – fejtette ki dr. Lencse Gábor, aki megkeresésünkkor is Japánban tartózkodott. Úgy látja, oktatási szempontból egyértelműen arra a körülbelül 100 hallgatóra lehet büszke, akik az ő témavezetésével készítették el a szakdolgozatukat, diplomamunkájukat vagy PhD-disszertációjukat. A vállalati együttműködések terén pedig számára a legfontosabb a Telenor Magyarország Zrt. kutatás-fejlesztési megbízása, aminek a következtében már több mint tíz éve az IPv6 áttérési technológiák területén kutathat. „Ezen a területen kollégáimmal és hallgatóimmal értékes eredményeket értünk el, sokat publikáltunk, még egy hiánypótló magyar nyelvű szakkönyvet is írtunk az IPv6-ról. A szívemhez most az a téma áll legközelebb, amin jelenleg Tokióban ösztöndíjjal kutatok: NAT64 átjárók teljesítőképességének vizsgálata” – mesélte kérdésünkre. Biztos jövőképet sugalló szemlélet Dr. Kovács Attila, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar egyetemi docense az elmúlt években számos intézményi struktúrát megismerhetett, de mint mondja, minden részrehajlás nélkül állítja, a Széchenyi István Egyetemen úgy érzi, az eddigi legelőremutatóbb, legdinamikusabb intézménynél dolgozhat. „Ez megmutatkozik egyrészt azokban a kézzelfogható, látványos infrastruktúra-fejlesztésekben, amelyeket főleg az utóbbi két évben tapasztalunk a mosonmagyaróvári karon. Az is kijelenthető, hogy ilyen mértékű beruházásokra eddig soha nem került sor. Másrészről a Széchenyi-egyetem egyedülálló struktúrával, ha tetszik, filozófiával rendelkezik a hazai felsőoktatási intézmények között. Ez jelent meg a tantervreform során, ez mutatkozik meg a nemzetköziesítés terén, a pályázatok támogatásában, de az egyéni előmenetelhez való hozzájárulás tekintetében is. Ezen felül az a felsővezetői szemlélet, amely folyamatosan biztonságot, tervezhetőséget és jövőképet sugall, nagyban hozzájárul, ahhoz, hogy az ország legjobb felsőoktatási színhelyének tekintsem a Széchenyi István Egyetemet, és tényleg szeressek itt dolgozni” – szögezte le dr. Kovács Attila. Az eddig elért személyes sikereiről szólva fontosnak tartja kiemelni, hogy a kutatási témájához kapcsolódó összes hazai intézetet, egyetemet, azok munkatársait megismerhette, együtt dolgozhatott velük. Ezzel párhuzamosan több évet tölthetett külföldi (belga, angol, kanadai) egyetemeken, kutatóintézetekben, majd később is folytatott kutatásokat például a Bruker cég karlsruhei fejlesztő központjában is. Ezek által megismerhette, kicsit el is sajátíthatta a nemzetközi kutatói attitűdöt és életformát. „Tanszékvezetőként pedig úgy érzem, sikerült tovább folytatnom azt a szemléletet, fejlesztéseket, amelyeket Neményi Miklós akadémikus úr, korábbi tanszékvezetőm és mentorom elért, illetve megkezdett. Vonatkozik ez mind a pályázati tevékenységekre, mind arra a szakmai igényességre, amely a tanórák tartalmában és tartásában, tudományos szakmai szerepvállalásunkban, valamint intézményen kívüli kapcsolatok ápolásában is megnyilvánul. Folyamatosan építkezve sikerül egy olyan agrárműszaki tanszéket kiépíteni, amely meg tud felelni a kor igényeinek megfelelő (precíziós, IoT, drón stb.) technológiák bemutatására és egyetemi szintű kutatási tevékenységek végzésére” – tekintette át sikereit a tanszékvezető. Fotók: Májer Csaba József, Kun Zoltán

A Széchenyi István Egyetem magas szintű oktatási és kutatási tevékenysége mellett kiemelten fontosnak tartja a tudomány népszerűsítését is. Ennek egyik kiváló helyszíne a Csillagvizsgáló, amely 1990-ben került a győri központi kampusz K3-as kollégiumának tetejére, így több mint három évtizede szolgálja az érdeklődőket és a hallgatókat. A Széchenyi István Egyetem célja, hogy hírnevéhez méltó, igényes műszeregyüttessel szolgálja ki mind a nagyközönséget, mind az itt tanulók tudásvágyát. Ennek érdekében a kupola a következő hónapokban megújul egy európai uniós, a „Digitális élményközpontok hálózatának továbbfejlesztése és központi minőségbiztosítása” címet viselő projekt keretében. A várhatóan 2023 első negyedévében befejeződő kivitelezés tervezetten bruttó 62,5 millió forintba kerül. A beruházás során sor kerül a Csillagvizsgáló esztétikai és műszaki felújítására. A kupola helyreállítása és mechanikai rekonstrukciója mellett megtörténik a helyiség padlózatának rendbetétele és az elektromos hálózat korszerűsítése is. Ugyancsak megvalósul a Csillagvizsgálóban található távcső fejlesztése, hogy a jövőben alkalmas legyen vizuális megfigyelések, ismeretterjesztő bemutatók tartására, fényesebb égitestek – Nap, Hold, bolygók – fotózására, magasabb esztétikai élményt nyújtó hosszú expozíciós idejű felvételek készítésére, valamint tudományos célú mérésekre, kiértékelhető képek automatikus készítésére. A keletkező rengeteg adatot mesterséges intelligencia segítségével dolgozza fel a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központja. A felszerelés fejlesztése változatosabbá teszi a Csillagvizsgáló repertoárját és izgalmasabbá az ott megtartott bemutatókat. A beruházás lezárultát követően a kupola sokkal modernebb lesz, miközben megmarad emberközelisége, kellemes hangulata.

A Széchenyi István Egyetem egyik üzbég, Stipendium Hungaricum ösztöndíjas hallgatója nyerte el a legjobb angol nyelvű előadás díját egy gazdaságinformatikai szakmai konferencián. A siker nemcsak azt példázza, hogy az intézmény hagyományosan erős a műszaki-informatikai tudományterületeken, hanem azt is, hogy az elmúlt években nagyot lépett előre a nemzetköziesítés terén, amelynek köszönhetően a hallgatói közösséget már 65 ország fiataljai alkotják. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Gazdaságinformatikai Kutatási és Oktatási Fórum szakmai szervezet 17. alkalommal szervezte meg éves konferenciáját Veszprémben. Az eseményen akadémiai szférában dolgozó oktatók, kutatók, ipari szakemberek, valamint hallgatók közül a legjobb angol nyelvű előadás díját Ulugbek Bayboboev, a Széchenyi István Egyetem gazdaságinformatikus mesterszakos hallgatója nyerte el, aki „Felhőalapú technológiák jelentősége a mindennapi életben” címmel beszélt a jelenlévőknek, Üzbegisztánban végzett kutatásának eredményeit összefoglalva. A konferencia legjobb előadásainak szerzői a kettős vak bírálatot követően lehetőséget kapnak a magyar nyelvű GOKOF, illetve angol nyelvű SEFBIS Journal folyóiratokban való publikálásra. Az esemény kiváló alkalmat biztosított a résztvevőknek a témához kapcsolódó munkáik és eredményeik bemutatása mellett vélemények ütköztetésére, kutatói hálózatok építésére, az üzleti szféra és az oktatás kapcsolatának erősítésére és hasznos eszmecserére is. A rendezvény végén sor került a szervezet tisztújító közgyűlésére is, amelynek során dr. Erdős Ferencet, a Széchenyi István Egyetem egyetemi docensét, a gazdaságinformatikus alap- és mesterszakok szakfelelősét elnökségi tagnak választották.

„Arany idők voltak a számomra” – summázza széchenyis éveit Irina Grakhova, marketing mesterszakos, Stipendium Hungaricum ösztöndíjas hallgató, aki Szibériából érkezett a Széchenyi István Egyetemre. A fiatal orosz lány jelenleg Budapesten él és dolgozik, épp az államvizsgájára készül. Mint mondta, sok hasonlóságot vél felfedezni Magyarország és a hazája között; az emberek mentalitása és az épített környezet is otthonára emlékezteti. Részben ezért is határozta el, hogy egy időre biztosan lehorgonyoz tanulmányai helyszínén. Miért dönt úgy egy orosz lány Szibéria közepén, Krasznojarszk városában, hogy alapdiplomával a zsebében a több ezer kilométerre nyugatra fekvő Széchenyi István Egyetemre iratkozik be marketing mesterszakra? Irina Grakhova számára mi sem volt egyértelműbb, mint Győrt választani a sok-sok külföldi lehetőség közül. „Nem volt nehéz döntés, merre menjek tovább. Nem kedvelem a nagy, zsúfolt, nyüzsgő metropoliszokat, ilyen tekintetben Győr mérete ideális a számomra. Ez egy csendes és nyugodt, emberléptékű város, közel a természethez. Azt gondolom, sokan spekulálnak hasonlóan, amikor ide jelentkeznek” – árulta el portálunknak Irina, amikor arról faggattuk, milyen érvek szóltak annak idején a Széchenyi István Egyetem mellett. „A város elhelyezkedése szintén szerencsés, szerintem ez nagyban hozzájárul a népszerűségéhez” – vélekedett. „Három európai főváros, Budapest, Bécs és Pozsony is mindössze egy-másfél órányira található Győrtől, ami mind az utazás, mind a munkalehetőségek szempontjából optimális egy nemzetközi hallgató számára. Emellett azt gondolom, Győrben az ipari környezet, a virágzó gazdaság is vonzó” – ecsetelte a fiatal orosz lány, aki ma is azt vallja: remek döntést hozott, amikor a Széchenyi István Egyetemet választotta. Mint mondja, a mai napig könnybe lábad a szeme, ha felidézi a Gólyahét legemlékezetesebb pillanatait. „Tele voltunk kíváncsisággal, mindent és mindenkit meg akartunk ismerni. Nagyszerű mentoraink voltak, és remekül szórakoztunk. Kívánom, hogy minden képzés ilyen jól induljon, mint a miénk annak idején” – emlékezett első széchenyis napjaira. Irina pont az első olyan évfolyam tagja volt, amelyet érzékenyen érintett a koronavírus-járvány. A karantén, a bezárság és a távoktatás nehézségek elé állította a nemzetközi hallgatókat is, akik az utazási szabályok miatt sok esetben hónapokig nem láthatták hozzátartozóikat. A nehéz idők viszont össze is hozták a közösséget: olyan erős bajtársi kötelék alakult ki köztük, melynek révén szinte családként működtek abban az időszakban. Nem csupán a remek barátságok és az életre szóló élmények, hanem az otthonos környezet is igazolta utólag, helyes elhatározás volt a Széchenyi-egyetemet választani. A magyar és az orosz társadalom között sok hasonlóság fedezhető fel Irina szerint, emiatt – a nyelvi nehézségektől eltekintve – a szibériai lány szinte hazájában érezte magát az elmúlt két évben. Igaz, megjegyezte, vannak jelentős különbségek is. Szülővárosa, Krasznojarksz télen a hó és a fagy birodalma, Magyarországon viszont nincs annyira hideg – jegyezte meg. Irina marketing mesterszakon végzett Győrben, jelenleg az államvizsgájára készül. Szeptembertől dolgozik – már a tanulmányai befejezése előtt, utolsó félévében sikeresen elhelyezkedett a szakmájában, Budapesten. Megkérdeztük tőle azt is, a marketing melyik területe érdekli legjobban. „A fogyasztói magatartás a kedvenc témám. Érdekel, miképp gondolkodik a vevő, hogyan lehet meggyőzni őt, hogy nálunk vásároljon termékeket és szolgáltatásokat” – mondta portálunknak a fiatal lány, majd folytatta. „A Széchenyi-egyetemen tanultak sokat lendítettek a karrieremen, megalapozták a szakmai ismereteimet, emiatt mindig hálás leszek és örömmel gondolok vissza ezekre az évekre” – fogalmazott Irina, aki azt is hozzátette, ebben a pillanatban pazarul érzi magát Budapesten, és jó esély van rá, hogy a következő éveket is Magyarországon fogja eltölteni. Azt sem zárja ki, hogy akár hosszabb távon is berendezkedik hazánkban. „Ha néhány szóban kellene leírnom az elmúlt időszakot, azt mondhatom, hogy a magyarországi utazásom első és legfontosabb állomása a Széchenyi István Egyetem volt. Hamarosan új fejezet kezdődik az életemben, amit nagyon várok, de Győrnek sokat köszönhetek, és ezt sosem fogom elfelejteni” – zárta gondolatait Irina.

A fenntarthatóság kiemelt fontossággal bír a Széchenyi István Egyetem életében, amely az intézményben zajló képzések, kutatások és rendezvények egyik fókusza is. A közelmúltban elkészült honlap e tevékenységeket gyűjti össze és mutatja be magyar, illetve angol nyelven. „A Széchenyi István Egyetem nemcsak figyelembe veszi a fenntarthatósági szempontokat, de képzéseivel, kutatásaival és rendezvényeivel elő is mozdítja azokat. Az intézmény a témakörben olyan szerteágazó tevékenységet folytat, ami érdemes arra, hogy egységében mutassuk be mindenkinek” – beszélt az új honlap elkészítésének hátteréről Tóth Csilla, az Egyetemi Könyvtár és Levéltárának igazgatója. Kifejtette, a honlap kezdőlapját úgy alakították ki, hogy azon az ENSZ által megfogalmazott 17 fenntartható fejlődési célhoz (Sustainable Development Goals – SDGs) kapcsolódva legyenek megismerhetők az egyetem által elért eredmények. Ilyen témakörök – a teljesség igénye nélkül – az egészség és jólét, a nemek közötti egyenlőség, a minőségi oktatás, a megfizethető és tiszta energia, a felelős fogyasztás és termelés, az ipar, innováció és infrastruktúra, az egyenlőtlenségek csökkentése vagy éppen az éghajlatváltozás elleni fellépés. „A honlapon mind a 17 cél esetében olvasható egy leírás, amely az ENSZ törekvéseit ismerteti. Ezt követően a Széchenyi István Egyetem tevékenységét, programjait, eseményeit mutatjuk be az adott témakörben. A weboldalon megtalálhatók a témában született publikációk, kiadványok, sőt azon kurzusok és képzések listája is, amelyek kapcsolódnak az adott fenntarthatósági célhoz. Ezek összegyűjtésében közvetlen kollégáim, valamint intézményünk Oktatásszervezési Igazgatóságának munkatársai nyújtottak nagy segítséget ” – részletezte az igazgató. A jövőben erről a felületről válik hozzáférhetővé a készülő új egyetemi fenntarthatósági stratégia és fenntarthatósági jelentés is. A weboldal újabb eszköze a szemléletformálásnak is, amellyel az intézmény nemcsak az egyetemi polgárokra, hanem a város és a régió lakosaira, szervezeteire is hatással van. Jelentőségét adja az is, hogy a felsőoktatási világranglisták évről évre egyre inkább vizsgálják az egyetemek mennyiben felelnek meg a fenntarthatóság eszméinek. Sőt az egyik legnevesebb nemzetközi minősítő szervezet, a Times Higher Education (THE) Impact Rankings elnevezésű rangsora kifejezetten az ENSZ fenntartható fejlődési célkitűzései mentén méri az egyetemek teljesítményét. Ezen a Széchenyi István Egyetem legutóbb a „a fenntartható városok és közösségek” kategóriában a világ 300 legjobb egyeteme közé sorolták, ami mutatja, hogy az intézmény elkötelezett a fenntartható fejlődés iránt, amit stratégiai fontosságúnak tekint.

A Széchenyi István Egyetem három oktatóját nevezte ki egyetemi tanárnak Novák Katalin köztársasági elnök ebben a tanévben: dr. Böröcz Pétert, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék, dr. Dogossy Gábort, az Anyagtudományi és Technológiai Tanszék, valamint dr. Fischer Szabolcsot, a Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszék munkatársát. Mindannyian elkötelezettek abban, hogy a győri egyetem tudományos teljesítménye még színvonalasabb legyen. Széchenyis hallgatóból professzor Dr. Böröcz Péter műszaki menedzserként és közgazdászként végzett a Széchenyi István Egyetemen. 2010-ben itt szerezte doktori címét is, 2011 óta az intézmény Logisztikai és Szállítmányozási Tanszékének munkatársa, a győri kampusz területén működő Csomagolás és Környezetállósági Vizsgálólaboratórium vezetője, nemzetközi kutatások résztvevője, több PhD-dolgozat témavezetője. Az új professzor nemzetközi szervezetekben is szerepet vállal, többek közt az egyesült államokbeli Csomagolási Kutatóintézetek Nemzetközi Szövetsége (IAPRI) elnökségi tagja. Mint mondta, büszke arra, hogy az intézményből hallgatóként indulva járta be azt az utat, amely lehetővé tette professzori kinevezését. „Amikor egyetemmé váltunk, olyan pályára léptünk, amelynek egyik lényegi eleme, hogy saját magunk is tudunk egyetemi tanárokat kinevelni. Ehhez persze idő kell, de az elkötelezett munkának van eredménye, amit az is bizonyít, hogy ebben a tanévben két egykori széchenyis hallgató is elérte ezt” – emelte ki. Hozzátette, bár egyéni címről van szó, kellett hozzá az a kiváló csapat, amely mögötte áll. „Az 1970-es évek végétől gyarapszik intézményünkben a csomagolástechnikai tudás, köszönhetően olyan elődöknek, mint dr. Pánczél Zoltán” – hangsúlyozta. Végezetül hozzátette, a csomagolási laboratórium ma már hatvan országból több mint 2500 ipari partnerrel rendelkezik, ami a Széchenyi-egyetem nemzetközi versenyképességét, értékteremtő-képességét is mutatja. „A 2017-ben átadott új laboratóriumi infrastruktúra is jelentős hatással volt arra, hogy sikeresen meg tudtunk jelenni a nemzetközi térben.” – zárta dr. Böröcz Péter. Támogatás a cím mögött Dr. Dogossy Gábor a polimer- és textiltechnológiák szakértőjeként, gépészmérnöki oklevele és doktori fokozata megszerzése után dr. Czinege Imre, a Széchenyi István Egyetem akkori professzora, korábbi rektora hívására érkezett a győri intézménybe 2006-ban. A következő évtől pedig – ahogy ő fogalmaz – „csendes lépegetéssel” ért el az egyetemi tanári címig. „Kezdetben, amikor a kutatólaboratórium kiépítésén munkálkodtam, csak álom volt ennek a tudományos fokozatnak az elérése. Bízom benne, hogy ezt értékelhetem egyfajta szakmai visszajelzésként is, azonban fontos kiemelni, hogy mindezt az egyetem vezetése és kollégáim támogatása nélkül nem érhettem volna el. A professzori cím mögött ott állnak hallgatóim sikerei, az egyetem vezetése és munkatársaim folyamatos támogatása, valamint az a tény, hogy mi a Széchenyi-egyetemen olyan valóban XXI. századi körülmények között dolgozhatunk, amelyet külföldi kollégáink is irigyelnek” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy ugyan büszke professzori címére, de ez eltörpül amellett, hogy óráira a hallgatók – őszinte visszajelzéseik alapján – szívesen járnak, s őket a minőségi oktatáson túl sikerül motiválnia is, ezért egyre többen vállalnak tudományos munkát, publikációt. Neves elődök nyomdokain Dr. Fischer Szabolcs okleveles szerkezetépítő és közlekedésépítő mérnökként végzett a Széchenyi István Egyetemen 2008-ban. 2012-ben doktorált építőmérnöki tudományokból, majd az egyetem Közlekedésépítési és Településmérnöki Tanszékének adjunktusa, 2016-tól docense lett. 2016-ban gazdálkodási szakmérnöki, majd 2020-ban habilitált doktori oklevelet szerzett, utóbbit szintén építőmérnöki tudományokból. „Szakterületem a vasúti pályaszerkezethez köt, vagyis leegyszerűsítve minden olyan szerkezet, ami a sín alatt található a vágánytól az alépítményig. Büszke vagyok arra, hogy olyan neves győri elődök nyomdokaiba léphettem, mint dr. Stadler Tamás, dr. Vaszary Pál, dr. Horvát Ferenc, illetve dr. Kiss Ferenc. Hazánkban ez a terület viszonylag kevés kutató által művelt és kutatott ága az építőmérnökségnek, Magyarországon leginkább csak Győrben és Budapesten foglalkoznak vele” – hangsúlyozta a professzor. „Az elmúlt tizennégy évben olyan vezetőim voltak, mint prof. dr. Koren Csaba , dr. Makó Emese tanárnő, illetve mentorom, prof. dr. Horvát Ferenc, akiknek sokat köszönthetek. Kiemelném közvetlen kollégáim – dr. Major Zoltán és dr. Németh Attila – töretlen és fáradhatatlan támogatását is.” – mondta. Hozzátette, a Széchenyi-egyetemen hallgatóként és munkatársként is mindig olyan közeg vette körül, amely lehetővé tette számára, hogy 38 évesen professzori címet szerezhessen. Példájával arra bátorítja a hallgatókat és kollégáit, hogy ne féljenek bejárni a tudományos utat, mert a kitartó munka meghozza gyümölcsét. „Az idén nyáron hoztuk létre a SZE-RAIL névre keresztelt kutatócsoportot, amely a Széchenyi István Egyetem három karának vasúthoz köthető kollégáit és kutatásait öleli fel. Az Audi Hungaria Járműmérnöki Karról, a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karról, valamint az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karról a jármű-, villamos- és gépészmérnöki, az anyagtudományi, a vasúti pályás és a vasútüzemi területeit fogja össze. Terveim között szerepel, hogy a kutatócsoporttal nemzetközi szintű angol nyelvű publikációkat készítsünk, bővítsük nemzetközi kapcsolatainkat, emellett tovább egyengetem három PhD-hallgatóm útját” – beszélt a jövőről dr. Fischer Szabolcs.

A zalaegerszegi ZalaZONE járműipari tesztpályán negyedik alkalommal rendezték meg a legújabb kutatások eredményeit bemutató innovációs napot. A programon a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontja az autonóm közlekedéssel kapcsolatos innovációit is demonstrálta. Az érdeklődők láthatták a többek között a saját fejlesztésű tesztpályakijelölő robotot, az akadályok szenzorfúziós érzékelését és kikerülését, valamint a Shell Eco-marathon világrekorder hallgatói csapata, a SZEnergy bemutatóját is. Az egyetem Digitális Fejlesztési Központja és a Talaris Interface Kft. közös fejlesztési projekt keretében megvalósuló drón vezeték nélküli, cipőbe integrált szenzorok segítségével történő teljes körű vezérlését mutatta be. A győri Széchenyi István Egyetem célja, hogy nemzetközi színvonalú oktatási-kutatási környezet megteremtésével járuljon hozzá a térség versenyképességének erősítéséhez. Ennek jegyében folyamatosan erősíti szerepét Közép-Európa legkorszerűbb járműipari tesztpályája, a zalaegerszegi ZalaZONE mellett. A közelmúltban e törekvés fontos állomásaként adták át az intézmény két új épületét, egy innovációs és egy szállásépületet. Az intézmény rendszeres szereplője az évente megrendezett ZalaZONE Innovációs Napnak. A nemrégiben megtartott idei eseményen a Széchenyi egyetem Járműipari Kutatóközpontja látványosan szemléltette autonóm közlekedési kutatásainak eredményeit. Bemutatkozott a saját fejlesztésű, robotizált tesztpályajelölő platform, amely a felhasználó által digitális térképen speciális jelöléseket helyezett el a pályán. Ezeket kisméretű robotplatformok azonosították, majd megközelítették, érzékeltetve a robotok közti kollaborációt. A Járműipari Kutatóközpont munkatársai egy akkumulátordiagnosztikai rendszert is demonstráltak, és látható, vagy inkább hallható volt a szintén saját fejlesztésű radar alapú vészfék figyelmeztető rendszer is. Utóbbi az álló járműben jelezte a veszélyt, amikor azt 30-40 kilométer/órás sebességgel egy másik jármű megközelítette. Az eseményen ugyancsak bemutatkozott a Willisits Mérnökiroda Kft., a Széchenyi István Egyetem és a Quatic Kft. együttműködéséből született elektromos gokart is, amelyekben a hajtáslánc ugyancsak saját fejlesztés. Az érdeklődők ennek kapcsán megismerhették a győri egyetem motorsport irányú törekvéseit, -kompetenciáit. A Széchenyi István Egyetem a SZEnergy Team elektromosautó-fejlesztő hallgatói csapata nyáron világraszóló sikereket ért el: a Shell Eco-marathon önvezető autókat fejlesztő csapatoknak hirdetett megmérettetésén ezüstérmes lett, míg Európa legnagyobb energiahatékonysági versenyét világrekorddal nyerte meg. A csapat a zalaegerszegi tesztpályán elektromos járművével autonóm parkolási manővert, illetve autonóm akadálykerülési feladatokat hajtott végre. Egy hasonlóan látványos bemutató keretében az akadályok szenzorfunkcióval történő kikerülését is láthatta a közönség. A járműirányítási feladatokat a Járműipari Kutatóközpont, míg a környezetérzékelési eljárásokat az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (ELKH SZTAKI) munkatársai fejlesztették. A Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központja a Győrből a ZalaZONE-on távirányítással vezetett autó mellett a Talaris Interface Kft.-vel közös fejlesztés keretében megvalósuló drón vezeték nélküli, cipőbe integrált szenzorok segítségével történő teljeskörű vezérlését mutatta be. Az így kialakított interfész segítségével kiváltható a hagyományos irányító egység/távirányító. Ezáltal az operátor több munkamenetet is tud egyszerre végezni. A Széchenyi István Egyetem e-sport-csapata az intézményben alakuló motorsportrészleg kialakítása alkalmamából várta a tehetséges autószimulátor-versenyzőket az innovációs nap ideje alatt. A szimulátorok az egyetemi garázsoknál voltak, ahol a fiatalok mellett iparági partnerek is megméretteték magukat.

Vedovatti Anildo, az EPALE (Electronic Platform for Adult Learning in Europe, magyarul: A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja) projekt koordinátora tartott interaktív előadást a Széchenyi István Egyetem Emberi erőforrás tanácsadó mesterszakos hallgatói számára a napokban. A Pályaorientáció irányai az EU-ban kurzus keretében tartott előadás során az EPALE honlap felépítésének és funkcióinak részletekbe menő bemutatását követően olyan aktuális nemzetközi forrásokat ismerhettek meg a hallgatók, amelyek kiválóan felhasználhatók kutatásuk, diplomamunkájuk, vagy akár egy házi dolgozat elkészítéséhez. Vedovatti Anildo bemutatójából kiderült: az EPALE platform az európai uniós tagországokban felnőttkori tanulással foglalkozó szakemberek nyílt szakmai közössége. A széles körű tudásmegosztást és a hálózati együttműködést középpontba állító kezdeményezés jóval több, mint egy online felület. Az EU minden hivatalos nyelvén elérhető portál célja összekapcsolni és élő, aktív nemzetközi szakmai közösségé formálni a téma iránt érdeklődő egyetemi hallgatókat, oktatókat, kutatókat és felnőttképző intézmények képviselőit. Különösen népszerű lehet a hallgatók körében az EPALE új mobilapplikációja, amely bármilyen élethelyzetben és helyszínen még könnyebbé teszi a szakmai tartalmak elérését. A platform 2022. évi kiemelt témái közé tartoznak a fiatal felnőttek, a készségfejlesztés innovatív módszerei, a tanulóközösségek, valamint a kreativitás és kultúra a társadalmi kohézióért. A szerkesztők december elejéig várnak olyan történeteket, amelyek akár a formális oktatási rendszer lehetőségein túlmutató tanulási helyzeteket, jó gyakorlatokat mutatnak be a közösség tagjai számára. A felnőttkori tanulás iránt érdeklődő egyetemi hallgatók és oktatók a regisztrációt követően számos szakmai csoport tagsága közül választhatnak az EPALE honlapján: https://epale.ec.europa.eu/hu Szöveg: Rákosi Szabolcs