Személyesen látogatott el a Széchenyi István Egyetemre Kapu Tibor kutatóűrhajós és kiképzett kutatóűrhajós társa, Cserényi Gyula, akik ezernél is több fiatallal osztották meg a küldetés során szerzett élményeiket. Elmondták: az intézmény, amely egyre több szállal kapcsolódik az űrkutatáshoz, kiváló helyszíne volt a találkozásnak. Magyarország űrtevékenysége szempontjából történelmi jelentőségű volt az idei év, hiszen a nyáron a HUNOR (Hungarian to Orbit) Magyar Űrhajós Program keretében 45 év után először indult ismét magyar nemzeti űrhajós a világűrbe. Kapu Tibor tizennyolc napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson, ahol űrkutatási eszközöket tesztelt és számos kísérletet hajtott végre. Ezek egyike a Széchenyi István Egyetemhez kapcsolódott, ahol a Mobilis Interaktív Élményközpontban rendezett július 9-i programon 16 általános, illetve középiskolás élő rádiókapcsolatban tehetett fel kérdéseket  neki. „Az elmúlt hónapokban számtalan kérdést kaptam, de a legkreatívabbakat kétségkívül az itteni diákok tették fel nekem” – emlékezett vissza az űrhajós. Kapu Tibor és Cserényi Gyula kutatóűrhajósok a Széchenyi István Egyetemen. (Fotó: Adorján András) Napra pontosan öt hónappal később, december 9-én Kapu Tibor és kiképzett kutatóűrhajós társa, Cserényi Gyula személyesen is ellátogatott a győri intézménybe, ahol délelőtt a Győr Városi Egyetemi Csarnokban, délután pedig a Mobilisben összesen mintegy másfél ezer általános és középiskolással, valamint hallgatóval találkozott. Élménybeszámolójukban visszatekintettek a kiképzésük időszakára és magára az űrutazásra. „Közel három évet töltöttünk újra az iskolapadban, és a tanulás rengeteg tréninggel egészült ki. Nagyon sok képességre kellett szert tennünk, és szélsőséges helyzetekben kellett helyt állnunk”  – fogalmazott Cserényi Gyula. Kapu Tibor hozzátette, meg kellett tanulniuk a figyelmük megosztását, hogy egyszerre több feladatot végre tudjanak hajtani. Előadásukban meséltek a gyorsulás során a testet érő terhelésről, műrepülő-gyakorlatokról, szárazföldi és vízi túlélő-képzésekről, a súlytalanság szimulálásáról. Visszaidézték azt a hat napig tartó gyakorlatot is, amikor egy ismeretlen helyen, hermetikusan elzárva a külvilágtól, egyre kevesebb élelemmel és egyre kevesebb alvással kellett bizonyítaniuk pszichikai rátermettségüket. A Győr Városi Egyetemi Csarnokban mintegy 1200 fiatal hallgatta az űrhajósok élménybeszámolóját. (Fotó: Adorján András) „A kiválasztást követően egy évet Amerikában töltöttünk, ahol a NASA, a SpaceX és az Axiom Space képzésében megtanultuk, hogy a Nemzetközi Űrállomáson miként lehet enni, aludni, mozogni, hogyan jutunk a Földről az állomásra, és hogyan jövünk onnan vissza”  – mesélte Cserényi Gyula. Kapu Tibor felelevenítette a tervezettnél hosszabbra nyúlt karantént, majd a fellövés pillanatait. „A rakéta egy 70 méter magas torony, amely az indulás perceiben 400 tonna üzemanyagot használ el. Mi eközben odabent, egy kis kabinban ültünk hihetetlen erők és hatások között. Több mint egy napig tartott utolérni az űrállomást, amely egy Föld körül keringő laboratórium, és ahová én 25 különböző magyar kísérletet vittem”  – sorolta. Ezek közül többet is felidézett, köztük azt, amikor paprikát, retket és búzát termesztett az űrben. Délután a Mobilis Interaktív Élményközpont is megtelt érdeklődőkkel, hogy meghallgassák a két kutatóűrhajóssal folytatott beszélgetést. (Fotó: Dudás Máté) Az asztronauta rengeteg személyes élményt is megosztott a hallgatósággal, például hogy az űrben alvás olyan kényelmes, mintha egy tökéletes memóriahabos matrac venné körül. „Amikor az ember lebeg, nincs szüksége cipőre. Kimondottan élveztem, hogy hogy húsz napig nem kellett cipőt húznom”  – mesélte viccesen. Ezt követően saját készítésű videók és fényképfelvételek segítségével bemutatta, miként evett, közlekedett az űrben, és megmutatta, hogy néz ki a Föld és Magyarország 400 kilométeres magasságból. „Az űrállomás 90 perc alatt kerüli meg a bolygót, tehát 45 percig az éjszakai, 45 percig a nappali Földet látjuk, 24 óra alatt összesen 16 alkalommal”  – világította meg az űrbéli perspektíva különlegességét. Kapu Tibor és Cserényi Gyula a Széchenyi István Egyetem Űrtávközlési Laboratóriumát is meglátogatta, ahol kézjegyükkel láttak el egy antennát, amit korábban már több űrhajós aláírt. (Fotó: Dudás Máté) Az élménybeszámolót követően Kapu Tibor elmondta, a Széchenyi István Egyetem kiváló helyszíne volt a találkozónak, hiszen a technológiai fókuszú intézményben egyre nagyobb hangsúlyt kap az űrkutatás. Hozzátette, azok a diákok, akiket érdekel ez a terület, jó helyre kerülnek, ha a győri intézményt választják, hiszen aktív részesei lehetnek olyan projekteknek, mint a SZESAT Interdiszciplináris Szakkollégium űreszközfejlesztése. Emlékezetes, hogy a győri hallgatók ikerműholdja  a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vezetésével megvalósult Hunity program keretében épp a közelmúltban állt Föld körüli pályára. „Az űrrel kapcsolatos kutatások gyakorlatilag valamennyi tudományágat felölelik a jogtól kezdve a mérnöki, technológiai fejlesztéseken át a pszichológiáig, sőt az űrközgazdaságtanig. A győri egyetem a tudomány számos területét átfogja, ezért a hallgatók sokféle, a saját szakmai érdeklődésüknek megfelelő irányból közelíthetik meg a világűrrel kapcsolatos kérdéseket. Arra biztatom a fiatalokat, hogy bátran foglalkozzanak ezekkel a jövőnket nagymértékben meghatározó témákkal”  – adta útravalóul az űrhajós. Galéria (Fotók: Adorján András, Dudás Máté) A dedikálás képei ezen a linken érhetőek el.

Dr. Zacher Gábor toxikológus, főorvos és mentőorvos „Mindennapi függőségeink” címmel tartott előadást középiskolás diákoknak és pedagógusoknak a Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkjában december 10-én. A Széchenyi István Egyetem elkötelezett az egészségtudatos nevelés, valamint az egészségmegőrzés támogatása iránt. E küldetésében számos prevenciós és ismeretterjesztő előadást szervez, amelynek újabb állomásaként dr. Zacher Gábor, Magyarország egyik legismertebb sürgősségi orvosa volt az intézmény Zalaegerszegi Innovációs Parkjának vendége. A szakember több évtizedes kórházi és mentőorvosi tapasztalatára építve régóta foglalkozik a függőségek társadalmi hátterével és megelőzésével. Az előadás iránti kiemelkedő érdeklődést jól mutatja, hogy a százfős előadóterem teljesen megtelt. Dr. Zacher Gábor jelentős érdeklődés mellett tartott előadást a Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkjában. A program a függőségek témáját tágabb összefüggésben, a mindennapi élethelyzetek és a fiatalokat érő terhek felől közelítette meg, így a hangsúly nem pusztán az egyes szerekre vagy eszközökre, hanem a mögöttük húzódó mintázatokra került. Az elhangzott gondolatok a hétköznapi szokások, a közösségi média világa, valamint a kortárs kapcsolatok felől világították meg, milyen tényezők formálják egy fiatal viszonyát a különféle szerekhez, digitális eszközökhöz és viselkedésmintákhoz, illetve mikortól tekinthető mindez kockázatosnak. A résztvevők olyan kapaszkodókat kaptak, amelyek segíthetik a jelzések érzékenyebb észlelését, továbbá a nehezebb élethelyzetekről szóló beszélgetések elindítását. Az előadás olyan szakmai fórumot teremtett, amely egyszerre szólította meg a pedagógusokat és a középiskolás diákokat, valamint hozzájárult a fiatalok tudatos, felelős döntéshozatalának erősítéséhez. A Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkja olyan programok megvalósítását tűzte ki célul, amelyek nem csak a fiatal generációk jóllétét szolgálják, hanem gyakorlati, szakmai támogatást nyújtanak a velük foglalkozó pedagógusok számára is.

Karácsonyig minden hétvégére jut koncert, de jövőre is tele a naptár a Bridge Hallgatói és Oktatói Klubban : a  téli szezonban is az ország legjobb könnyűzenei fellépőivel találkozhatnak azok, akik hétvégi programjuk helyszínéül a Széchenyi István Egyetem szórakozóhelyét választják. Többek között Győrt is útba ejti majd a Prala Live turné , Szupercsillagparaszt  produkciójával érkezik Mikee Mykanic, fellép Deák Bill Gyula  és a hagyományos évzáró Aurora-koncert  sem marad el. Németh-Bende Péter üzletvezető elárulta: a jövő nyári szabadtéri szezonra is számos produkciót lekötöttek már. „December 30-ig a felső szintünk rogyásig van bulikkal, de tavasszal is alig akad már szabad hétvége. Az alsó részt is folyamatosan töltjük fel fellépőkkel, nem lesz ritka a kétszintes este. Mindig úgy választunk, hogy ne ütközzön a kettő stílusban, így mindenki megtalálhatja a kedvére valót”  – emelte ki Németh-Bende Péter, a klub üzletvezetője, aki példaként a december 28-át említette, amikor is felül a Kiscsillag  csap a húrokba, alul pedig Nirvana tributezenekar  mozgatja majd meg a közönséget. A klubszezon is csábítónak ígérkezik a Bridge-ben, szilveszterig egymásnak adják át a kilincset a fellépők: a Szupercsillagparaszt turné keretében fellép Mikee Mykanic, visszatérő vendégként koncertezik a Moby Dick  és a Leander Kills , jön az Aurora  és a Down For Whatever , különleges live set-tel robbantja be a színpadot Lmen Prala , az évet pedig Deák Bill Gyula  zárja a klubban.  „Az elmúlt időszak tapasztalata alapján nagy sikert arattak a tribute zenekarok, így a időnként tartunk majd tematikus esteket, amikor rajongóik játsszák el kedvenceik dalait. Emellett az alsó szinten lévő kisebb színpadunkon félamatőr vagy feltörekvő formációkat is tudunk fogadni, így különböző underground zenekarok vagy épp tehetséges helyi bandák ugyancsak lehetőséget kaphatnak nálunk, színesítve a kínálatot”  – tette hozzá Németh-Bende Péter. Az ősz folyamán a Bridge vendége volt többek között a Fish! és a Lord is. (Fotók: Adorján András) A szabadtéri szezonra visszatekintve az üzletvezető elégedett volt: a nehéz gazdasági környezet ellenére enyhe növekedést mutatnak a részvételi adatok, amely bizakodásra ad okot. Mindehhez hozzájárult az is, hogy több olyan előadót is sikerült elhívni, különösen az őszi utószezonban, amelyek jelentős érdeklődésre tartanak számot, mint például a Follow the flow, illetve Beton.Hofi, valamint a búcsúturnéjával Győrbe is elkanyarodó Margaret Island. Győr állandó szabadtéri színpada, a Bridge Garden a következő évben is várja majd a könnyűzene szerelmeseit.  „Szeretik a helyszínt a fellépők, számos előadó jelezte is a nyáron, hogy írjuk be már most, egy év múlva is jönnének. A szokásos fellépőink mellett igyekszünk a hazai könnyűzenei világ nagyágyúit is hívni, főleg olyanokat, akik még nem voltak nálunk, így érdemes nézni az eseményeket” – zárta szavait az üzletvezető. A hazai könnyűzenei szcéna színe-java megfordult a Bridge Garden-ben az idei évben is. (Fotók: Adorján András, Dudás Máté) A klubszezon hátralévő nyilvános eseményeinek listája: 2025. december 12. – Leander Kills (felső szint) 2025. december 12. – Westside Waves – The Beginning (alsó szint) 2025. december 13. – SzuperCsillagParaszt (felső szint) 2025. december 13. – Mirror + Pennhurst + Pair o’ Dice (alsó szint) 2025. december 19. – Down For Whatever 2025. december 20. – Moby Dick + Akela 2025. december 27. – Aurora 2025. december 28. – Kiscsillag (felső szint) 2025. december 28. – Pollyna /Nirvana tribute/ (alsó szint) 2025. december 29. – Prala Live 2025. december 30. – Deák Bill Gyula 2026. január 3. – Triász 2026. január 16. – Ős-P-Box és Varga Miklós 2026. január 17. – Belga 2026. január 23. – Guns N’ Roses tribute   2026. január 24. – Copy Con + Reggae Express (felső szint) 2026. január 24. – Cold Jalapenos /RHCP tribute/ (alsó szint) 2026. február 7. – Kalapács 2026. február 20. – Mollywood + Hazeltomika 2026. február 21. – The Negative Ones /Slipknot tribute/ + Feuer Frei /Rammstein tribute/ 2026. február 28. – Omen 35 2026. március 14. – Falcon Rock Feszt (alsó szint) 2026. március 14. – Nagy Bogi (felső szint) 2026. március 20. - Dánielfy 2026. március 27. – NECC party 2026. április 11. – BlooseStock Fest

A törökországi Zöld Félhold nonprofit szervezet és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös szervezésében valósult meg nemrég Isztambulban a „Viselkedési függőségek szimpózium: Mesterséges intelligencia (AI) és azon túl” elnevezésű konferencia, amely első alkalommal adott nemzetközi platformot az AI-addikció kérdésének. A Széchenyi István Egyetem professzora, dr. Szabó Attila – aki a világ legtöbbet idézett tudósainak 2 százalékát magába foglaló egyéni éves és teljes tudományos pályafutást vizsgáló Stanford-listákon is szerepel – plenáris előadója volt a rangos eseménynek, tovább erősítve a győri intézmény tudományos láthatóságát. A Zöld Félhold (Yeşilay/Green Crescent) Törökország egyik legjelentősebb közegészségügyi szervezete, amely mintegy 105 éve foglalkozik az alkohol-, a dohány-, a szerencsejáték-, az internet- és a viselkedési függőségekkel. Az ország legnagyobb addikcióprevenciós társasága nemrég nemzetközi konferenciát tartott azzal a céllal, hogy globális szempontból vizsgálja a viselkedési és digitális függőségek új formáit, különös tekintettel a mesterséges intelligencia használatára. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel közösen szervezett programra dr. Szabó Attila, az ELTE és a győri Széchenyi István Egyetem professzora is meghívást kapott plenáris előadóként. A mesterséges intelligencia és a függőség kapcsolatának első nemzetközi fórumának fókuszában az olyan problémás viselkedési függőségek álltak, mint a mesterségesintelligencia-használat, a pornográfia-használat, az étkezési viselkedés, a szerencsejáték-függőség, az internetes játékfüggőség, a kompulzív szexuális viselkedés traumakörnyezetben, az okostelefon-függőség vagy épp a testmozgásfüggőség. A szimpózium kiemelt témája volt a digitális technológiák addiktív mechanizmusai és közegészségügyi kockázatai. A Széchenyi István Egyetem professzora, dr. Szabó Attila jelentős érdeklődésre számot tartó plenáris előadásban ismertette kutatását a mesterséges intelligencia és a függőségek témájában. (Fotó: Yeşilay/Green Crescent) A terület elismert szakértője, dr. Szabó Attila professzor plenáris előadásában rámutatott: a felhasználókat nem önmagában a technológia, hanem a mesterséges intelligencia által nyújtott személyre szabott, jutalmazó, érzelmileg bevonó élmények vonzzák. Kifejtette, hogy a technológia problémás használata hasonló mechanizmusokat aktiválhat, mint más viselkedési addikciók: ilyenek a kiszámíthatatlan jutalmak, a társas kapcsolódás illúziója, a menekülési funkció vagy a dopaminvezérelt jutalmazási körök túlaktiválása. A kutató arra is kitért, miként ismerhetők fel a túlzott használat tünetei: a fokozódó idő- és gondolati elfoglaltság mellett megjelenhetnek a társas és munkahelyi nehézségek, valamint a „megvonás-jelenségek” az AI-használat korlátozásakor. Kiemelte: a mesterséges intelligencia túlzott használata könnyen viselkedési függőséggé alakulhat, ezért kiemelten fontos a megelőzés, az edukáció és az ezzel kapcsolatos kutatás. Az eseményen a Zöld Félhold részéről dr. Mehmet Dinç elnök mellett prof. dr. Muhammed Tayyib Kadak alelnök és dr. Ayşe Sena Sezgin igazgatósági tag vett részt. Rajtuk kívül a tudományos tanács tagjai, számos addiktológiai szakértő és kutató, valamint a török és a nemzetközi felsőoktatási intézmények neves képviselői emelték a program színvonalát.

Idén is közösen készültek az ünnepekre a Széchenyi István Egyetem nemzetközi hallgatói „A fény szerepe a világvallásokban” elnevezésű eseményen, amelyen a kereszténység, a judaizmus, az iszlám, a buddhizmus, és a hinduizmus képviselői mutatták be saját hagyományaik fényhez kötődő szimbolikáját. A rendezvény idei különlegessége volt, hogy először kapott önálló bemutatót a judaizmus, tovább gazdagítva az interkulturális párbeszéd lehetőségét. A Széchenyi István Egyetem több mint ezerfős, mintegy kilencven országból érkezett nemzetközi hallgatói közösségének egyik kiemelt értéke a kulturális sokszínűség, amelyet az intézmény Nemzetközi Igazgatóságának Mobilitási és Ösztöndíjközpontja rendszeres közösségépítő és interkulturális programokkal támogat. Az ünnepekhez közeledve „A fény szerepe a világvallásokban” címmel szerveztek eseményt, melynek célja az ismeretterjesztés mellett a megértés és az elfogadás erősítése volt. A rendezvény az öt világvallás – a kereszténység, a judaizmus, az iszlám, a buddhizmus és a hinduizmus – fényhez kapcsolódó szimbolikáját mutatta be, amit a nemzetközi hallgatók saját kultúrájuk és vallási hagyományaik bemutatásával tettek teljessé. A kereszténység magyar vonatkozása az advent szerepét hangsúlyozta, kiemelve a várakozás, a békesség és a lelki felkészülés jelentőségét. A buddhizmus előadója a fényt a megvilágosodás és a belső béke jelképeként mutatta be, míg a hinduizmusról szóló prezentáció a Diwali ünnep üzenetét emelte ki, ahol a láng a jó győzelmét jelképezi a sötétség felett. Az iszlámról szóló előadásban a fény mint isteni útmutatás és a tudás metaforájának üzenete jelent meg, amely segít a hívőknek eligazodni a mindennapokban. A judaizmus témaköréről Páliné Nyiri Sylvia, az esemény főszervezője beszélt, bemutatva a Hanuka több ezer éves történetét és ünneplési szokásait, amelyek a hitet, a vallásszabadságot és az emlékezést állítják középpontba. Páliné Nyiri Sylvia, az esemény főszervezője a Hanuka több ezer éves történetét és ünneplési szokásait mutatta be. (Fotó: Miklós Balázs) A fiatalok előadásai tovább gazdagították a programot. „Nagyon különleges élmény volt bemutatni a kereszténység fényhez kötődő szimbolikáját. Sok örömöt adott, hogy megoszthattam a hitemet, és közben én is tanulhattam a magyar adventi és karácsonyi hagyományokról, valamint a többi vallás gazdag ünnepi kultúrájáról. Hiszem, hogy a kultúrák és vallások közötti hídépítés segít jobban megérteni egymást, és közelebb hoz bennünket” – mondta a Saint Luciából származó Imani Gaspard szociológia alapszakos hallgató. Az eseményen öt világvallás fényhez kötődő szimbolikája elevenedett meg a hallgatók közreműködésével. (Fotó: Miklós Balázs) Ghofrane Baazaoui tunéziai járműmérnöki alapszakos hallgató az iszlám tradícióit mutatta be. „Nagyon élveztem, hogy megoszthattuk egymással, mit jelent a fény a különböző vallásokban. Érdekes és megható volt látni, mennyi közös pont létezik a hagyományaink között. A mézeskalácsok díszítése pedig vidáman és kreatívan zárta le az estét. Úgy éreztem, mindenki nyitott és őszinte kíváncsisággal volt jelen” – mondta. A közös mézeskalács-készítés kreatív lezárása volt az estének. (Fotó: Miklós Balázs) „Meggyőződésem, hogy az erős, befogadó nemzetközi közösségek közös, pozitív tapasztalatokon keresztül formálódnak, és ezek a rendezvények megmutatják, hogyan kapcsolódhat össze az oktatás, a kultúra és a közösségi részvétel a béke, az emberi jogok és a globális polgárság értékeivel. A hallgatók nemcsak tudást kapnak, hanem megtapasztalják a tolerancia, az egymás iránti tisztelet és az együttműködés jelentőségét is, hozzájárulva egy elfogadóbb, békésebb világ építéséhez – emelte ki Páliné Nyiri Sylvia – Külön öröm volt számomra az etióp fiatal által készített, a fény növekvő erejét és a reményt jelképező adventi koszorú átvétele. A bemutatók után a rendezvény kreatív műhellyé alakult, ahol a résztvevők közösen díszítettek karácsonyi mézeskalácsokat. A közös alkotás és a megosztott élmények bizonyítják, hogy az ilyen kezdeményezések lebontják a falakat, hidakat építenek, és elősegítik a béke kultúráját.” Az etióp hallgató adventi koszorúja a fény növekvő erejét és a reményt jelképezte. (Fotó: Miklós Balázs) A programsorozat december 3-án a győri Gyermekvédelmi Központ látogatásával folytatódott, ahol a nemzetközi hallgatók saját karácsonyi és téli ünnepi szokásaikról meséltek a gyerekeknek, és együtt készítettek mézeskalácsot. Az utóbbi találkozó a december 10-i ENSZ emberi jogok napjához kapcsolódott, amely a tanuláshoz való jog fontosságára hívja fel a figyelmet. Mindezzel az egyetem hozzájárul az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz , különösen a minőségi oktatás, az esélyegyenlőség és a nemzetközi partnerségek erősítésének területén. A rendezvény előadóinak csoportképe (balról jobbra): Keerthana Krishnamurthy (India), Khanh Dang Le Diem (Vietnam), Netsanet Gebrhanaa (Etiópia), Pinczés Bertalan (Magyarország), Imani Gaspard (Saint Lucia), Páliné Nyiri Sylvia az esemény főszervezője, és Ghofrane Baazaoui (Tunézia)  (Fotó: Miklós Balázs)

A tavaszi félévben ismét elindul a Széchenyi István Egyetem légijármű-üzemeltetési szakmérnök és légijármű-üzemeltetési szakember képzése. A rugalmasabb időbeosztás érdekében az intézmény a – már diplomával rendelkezőknek meghirdetett – két szakirányú továbbképzés mellett részismereti (mikrotanúsítványos) képzésenként is elindítja a magyar- angol nyelvű programot. Utóbbi esetében nem feltétel a felsőfokú végzettség, és modulonként szerezhető meg a képesítés. A jelentkezési határidő mindkét esetben 2026. január 12. A Széchenyi István Egyetemen idén szeptemberben indult el a pilótaképzés  a diplomával  mérnöki végzettséggel rendelkezők számára „légijármű-üzemeltetési szakmérnök”, a nem mérnöki diplomával rendelkezőknek pedig „légijármű-üzemeltetési szakember” elnevezéssel. A három féléves, angol nyelvű kurzus  olyan szakmai partnerekkel valósul meg, mint a Wizz Air légitársaság vagy a több mint két évtizedes tapasztalattal rendelkező Fly-Coop Kft. Az elméleti oktatás pénteki és szombati napokon Győrben történik, míg a gyakorlat, vagyis a repülés az ország számos repterén – köztük Fertőszentmiklóson, Péren, Budaörsön, Kadarkúton és Lipóton –, igazodva a hallgatók igényeihez. Emellett a pilótajelöltek szimulátoron is végeznek feladatokat, elsősorban a váratlan helyzetekre való felkészülés érdekében. A Széchenyi István Egyetem pilótaképzése során a hallgatók több száz órát repülnek tapasztalt oktatók segítségével. „Az első felvételi időszak tapasztalatai azt mutatták, hogy sok jelentkezőnek nehézséget okoz a másfél éves program intenzív időbeosztása, amely során egymotoros, majd kétmotoros géppel, nappal, később éjszaka, rossz látási körülmények között is meg kell tanulniuk biztonságosan repülni. Ezért az egyetem vezetésével, illetve az intézmény Felnőttképzési és Kompetenciafejlesztési Központjával kidolgoztuk programunk moduláris változatát”  – fogalmazott dr. Teschner Gergely egyetemi docens, a képzés szakfelelőse. Hozzátette, ennek lényege, hogy a tudásanyag egymásra épülő modulonként is elsajátítható, így mindenki a saját tempójában, illetve időbeosztásában haladhat. Ez utóbbi részismereti (mikrotanúsítványos) képzések formájában valósul meg, tehát itt nem feltétel a diploma, akár érettségi birtokában is elvégezhető. Az első modul a „ magánpilóta szakszolgálati engedély megszerzésére irányuló képzés (Private Pilot License – PPL) ”, amely önmagában is teljesíthető, és amely a kis, egymotoros gépek vezetésére készíti fel a jelentkezőt. „Fontos tudni, hogy a felvétel egyik feltétele az angol nyelvtudás, amit nem nyelvvizsgával kell igazolni, hanem elbeszélgetést tartunk. A bejutáshoz 1. osztályú orvosi minősítés szükséges az egészségügyi alkalmassági vizsgálaton, de aki csak az első modult, vagyis a PPL-t szeretné elvégezni, annak 2. osztályú minősítés is elégséges. A jelentkezési határidő mindkét esetben január 12., így még le tudjuk bonyolítani a vizsgálatokat a február 1-jei kezdés előtt”  – említette a szakvezető. Kiemelte, aki a teljes – akár a moduláris, akár a három féléves – képzési programot elvégzi, bármely légitársaságnál munkát tud vállalni pilótaként, azonban az egyetem és a Wizz Air együttműködése értelmében utóbbinál soron kívüli elhelyezkedési lehetőséghez jut. A végzettek bármelyik légitársaságnál elhelyezkedhetnek kereskedelmi pilótaként. A légijármű-üzemeltetési szakmérnök, illetve szakember szakirányú továbbképzés tandíja 95 ezer euró, vagyis mintegy 37 millió forint, amely az elméleti oktatás mellett a 205 óra repülési gyakorlatot és a vizsgák díjait is magában foglalja. A magánpilóta szakszolgálati engedély megszerzésére irányuló, egy féléves kurzus költsége 13200 euró (mintegy 5 millió 150 ezer forint), amely az elmélet és a vizsgák mellett 45 repülési órát tartalmaz. Aki a teljes moduláris képzést elvégzi, mintegy 50 órával repül többet, mint aki a szakirányú továbbképzést választja. A képzési díj mindkét esetben 45 éves korig kamatmentes diákhitelből is finanszírozható. További információk: nextgenlearn.sze.hu ; felveteli.sze.hu .

Idén is folytatta 2023-ban megkezdett ismeretterjesztő kulturális programsorozatát a Széchenyi István Egyetem, amelynek keretében nemzetközi hallgatók mutatják be hazájukat a győri gyermekotthon lakóinak és az intézmény közösségének. A rendezvény aktuális témája a szigetországok világa és a víz szimbolikája volt. A kezdeményezés a kultúrák közötti kapcsolódásra és a közös értékek fontosságára hívta fel a figyelmet. A Széchenyi István Egyetem „Én és az országom” programsorozata 2023-ban indult útjára azzal a céllal, hogy az intézmény sokszínű nemzetközi hallgatói közössége személyes történeteken keresztül mutassa be kultúráját a győri gyermekotthon fiataljainak, valamint az egyetemi polgároknak. Az elmúlt években több mint egy tucat ország került reflektorfénybe, és a kezdeményezés azóta is rendkívül népszerű a résztvevők körében. A kulturális délutánok minden alkalommal a közös értékekre és az egymás iránti nyitottságra helyezik a hangsúlyt, az előadók pedig a különbözőségek helyett azokat a kapcsolódási pontokat keresik, amik összekötik a más-más nemzetből érkezőket. A szervezők idén szigetországokból származó hallgatókat kértek fel, hogy osszák meg hazájuk kulturális és természeti kincseit, különösen a víz szerepére összpontosítva. A tanév első eseményét a győri gyermekotthonban tartották, ahol a lakók Japánt és a karibi térségben található Saint Lucia szigetét ismerhették meg. Ezt követően került sor az intézmény központi campusán megrendezett alkalomra, ahol mintegy hatvan érdeklődő gyűlt össze. A program dr. Bukor Emese, az egyetem Nyelvi és Kulturális Központ Magyar és Nemzetközi Kultúrák Osztályának vezetője előadásával kezdődött, aki hazánk gyógy- és ásványvizeit, termálkincseit és fürdőkultúráját mutatta be. A rendezvény hangulatát a „Tavaszi szél vizet áraszt” modern feldolgozása alapozta meg, amely a Kultúrák Hídja szimfónia részeként a kapcsolódást és az egymást összekötő értékeket jelképezte. A Széchenyi István Egyetem eseményének előadói: Páliné Nyíri Sylvia főszervező, a Nemzetközi Igazgatóság Mobilitási és Ösztöndíj Központjának munkatársa, dr. Bukor Emese, a Nyelvi és Kulturális Központ Magyar és Nemzetközi Kultúrák Osztályának vezetője, Imani Gaspard (Saint Lucia), Nipun Gunarathne (Srí Lanka), Yashveer Dunputh (Mauritius), illetve Tokihara Kumagai , Shiho Nakatsu, Ryota Ohata (Japán). (Fotó: Dudás Máté) Az esemény résztvevői négy szigetországgal ismerkedhettek meg az egyetem nemzetközi hallgatóinak tolmácsolásában. Srí Lankát a járműmérnök alapszakos, Stipendium Hungaricum ösztöndíjas Nipun Gunarathne, Mauritiust a járműmérnök mesterszakos Yashveer Dunputh , Saint Luciát a szociológia alapszakos, Stipendium Hungaricum ösztöndíjas Imani Gaspard, Japánt pedig három nemzetközi tanulmányok alapszakos, Stipendium Hungaricum ösztöndíjas fiatal – Shiho Nakatsu, Tokihara Kumagai és Ryota Ohata – képviselte. Az előadók személyes élményeiken keresztül mutatták be hazájuk hagyományait, természeti szépségeit, gasztronómiáját és a víz közelségének jelentőségét. A járműmérnök alapszakos, Stipendium Hungaricum ösztöndíjas Nipun Gunarathne Srí Lankáról tartott prezentációt. (Fotó: Dudás Máté) A rendezvény egyik résztvevője, a nemzetközi tanulmányok szakos Maas Erzsébet elmondta, magyarként is örömmel vett részt a programon, amelyről számos új ismerettel tért haza. „A nyitóelőadás remek hangulatot teremtett, a nemzetközi hallgatók felkészültségét pedig lenyűgözőnek találtam. Különösen értékesnek tartom, hogy az előadások után személyes kérdésekre is lehetőség nyílt, ami családias és közvetlen hangulatot teremtett” – fogalmazott. Hozzátette, hogy az ilyen programok erősítik az elfogadást és a nyitottságot, amelyek egy jól működő hallgatói közösség alapjai. Imani Gaspard számára különleges élmény volt Saint Lucia szigetéről nemzetközi közönség előtt beszélni, és inspirálónak találta a többi ország prezentációját is. A mauritiusi Yashveer Dunputh kiemelte, nagy örömére szolgált, hogy hazáját – amit a legtöbben paradicsomi úti célként ismernek – részletesebben is bemutathatta, hiszen így a résztvevők új szemszögből ismerhették meg természeti és kulturális gazdagságát. Mindketten megerősítették: a rendezvény segítette őket abban, hogy még inkább otthon érezzék magukat Magyarországon és az egyetem közösségében. A kulturális programra a Széchenyi István Egyetem magyar és nemzetközi hallgatói közösségéből is sokan voltak kíváncsiak. (Fotó: Dudás Máté)

Új tanulmányi és szakmai lehetőségeket nyit meg a diákok számára az a megállapodás, amelyet a Széchenyi István Egyetem, a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum és a Gundel Károly Vendéglátó és Turisztikai Technikum képviselői láttak el kézjegyükkel nemrégiben. A partnerség a pályaorientációtól az okleveles technikusképzésig számos területre kiterjed. A Kulturális és Innovációs Minisztériumban, ünnepélyes keretek között írta alá együttműködési megállapodását a Széchenyi István Egyetem, a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum és a BKSZC Gundel Károly Vendéglátó és Turisztikai Technikum. A dokumentumban számos közös területet határoztak meg, többek között a pályaorientáció összehangolását, rendszeres továbbtanulási tájékoztatást, tananyagfejlesztést, az oktatók továbbképzésének támogatását, a diákok bevonását a tudományos diákköri tevékenységekbe, valamint nemzetközi projektek előkészítését. Kiemelt elem továbbá az okleveles technikusképzés közös elindítása és működtetése. Az eseményen Pálmai Gergely szakképzésért felelős helyettes államtitkár erre reflektálva kiemelte, hogy a Szakképzés 4.0 stratégia egyik legfontosabb célkitűzése éppen a szakképzés és a felsőoktatás közötti átjárhatóság biztosítása, amelynek rendkívül lényeges eleme az okleveles technikusképzés bevezetése volt. „Mindennek eredményeképpen az elmúlt években 64 százalékkal nőtt a szakképzésből felsőoktatásba felvettek száma. Az idei tanévben országszerte 338 együttműködés keretében indul ilyen képzés, ami jól mutatja a modell sikerét. Ez 20 ágazatot, 28 egyetemet és 162 technikumot jelent”  – fogalmazott. A megállapodás új lehetőségeket nyit a Gundel-iskola diákjai számára. A felvételen dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem általános és oktatási elnökhelyettese, dr. Friedler Ferenc professzor, az egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese, Pálmai Gergely szakképzésért felelős helyettes államtitkár, Elek Csaba, a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum főigazgatója és Kóbor Zoltán, a BKSZC Gundel Károly Vendéglátó és Turisztikai Technikum igazgatója. (Fotó: Bankó József) Dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem általános és oktatási elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben országos szintű együttműködési hálózatot hoztak létre, amely mára húsz technikumra terjed ki. „ A most csatlakozó partnerünk, a Gundel Károly Vendéglátó és Turisztikai Technikum évtizedek óta a magyar vendéglátóipari szakképzés egyik legmeghatározóbb intézménye. Meggyőződésem, hogy közösen olyan programokat, gyakorlati együttműködéseket tudunk kialakítani, amelyek hosszú távon emelik a turisztikai és vendéglátóipari utánpótlás minőségét”  – jelentette ki, megköszönve a partnerek nyitottságát, valamint a minisztérium támogatását, hogy lehetővé tette az okleveles technikusi képzés keretrendszerét, és segítette az egyetem eddigi együttműködéseinek létrejöttét. Dr. Remsei Sándor, a magyar és angol nyelven turizmus-vendéglátás alapszakot és turizmusmenedzsment mesterszakot is nyújtó Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar dékánja azt hangoztatta, hogy az egyetem kiterjedt vendéglátóipari és turisztikai háttérrel rendelkezik, saját szállodával, éttermekkel. „Ha ezt a tapasztalatot és tudásanyagot meg tudjuk osztani a technikum diákjaival és oktatóival, az mindenki számára érezhető előnyöket hoz”  – húzta alá. Elek Csaba, a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum főigazgatója a diákokat érintő gyakorlati előnyöket hangsúlyozta. „Minden olyan kezdeményezés különösen értékes számunkra, amely új ablakot nyit tanulóink számára. A most aláírt megállapodás akkor válik igazán eredményessé, ha tartalommal töltjük meg, a pályaorientációtól kezdve a közös pályázatokig”  – mondta. A BKSZC Gundel Károly Vendéglátó és Turisztikai Technikum igazgatója, Kóbor Zoltán kiemelte, hogy a partnerség kézzelfogható módon járul hozzá a fiatalok fejlődéséhez. „A megállapodás révén bővülnek diákjaink lehetőségei. Erre van szüksége nekik és a gazdaságnak is”  – mondta.

A Magyar Egyetemi–Főiskolai Sportszövetség idén is nagyszabású gálán díjazta az év során kiemelkedő eredményeket elért sportolókat a közelmúltban. Az ünnepségen a Széchenyi István Egyetem tíz hallgatója is átvehette az Év egyetemi sportolója díjat. A Magyar Egyetemi–Főiskolai Sportszövetség a Zeneakadémián tartotta évzáró gáláját, ahol a világ- és egyetemi bajnokságokon, az Egyetemi Világjátékokon, valamint a Világjátékokon kiemelkedően szereplő egyetemisták részesültek elismerésben. Az eseményen a Széchenyi István Egyetemről az Év egyetemi sportolója díj arany fokozatát kapta a női kosárlabdacsapattal a Nyári Egyetemi Világjátékokon bronzérmes Dombai Réka. Az Év egyetemi sportolója díj bronz fokozatát ítélték oda az Európai Egyetemek Bajnokságán kick-boxban bronzérmes Kovács Marcell Tamásnak, valamint az evezésben ezüstérmes Balogh Zsombornak, Bencsics Hellának, Nagy Attilának, Romsics Lilinek és Szöllősi Balázsnak. Ugyancsak a kitüntetés bronz fokozatát vehette át az evezésben bronzérmes Barabás Márk, Glázer Márió és Józsa Márton. A Széchenyi István Egyetem hallgatóit a 2025. évben elért sporteredményeik alapján díjazták. Ugyancsak sportos hír, hogy a közelmúltban rendezték a  Magyar Egyetemi–Főiskolai Bajnokság dzsúdóversenyeit a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, ahol a Széchenyi István Egyetem Sportegyesületének versenyzői profi kategóriában négy érmet is szereztek. Első helyezett lett Zsilka Adrienn -48 kg-ban, valamint Kőhalmi Zoltán +100 kg-ban. Ezüstérmet nyert Ábrahám Titanilla -63 kg-ban és Mihályi Bálint -100 kg-ban. „Gratulálok hallgatóinknak, és köszönöm az egész éves sikeres versenyzést. Természetesen sok köszönet kollégáimnak: Gyimes Nikoletta tanárnőnek, dr. Barthalos Istvánnak és dr. Alföldi Zoltánnak, akik nemcsak a sportbeli felkészítésben, hanem tanulmányi előmenetelükben is segítették a versenyzőinket”  – fogalmazott dr. Gyömörei Tamás, a Széchenyi-egyetem Sportközpontjának vezetője.

A Széchenyi István Egyetem őszi Tudományos és Művészeti Diákköri Konferenciája idén is szép eredményeket hozott: számos hallgató részesült díjazásban, akik közül a legjobban teljesítők a 2027-es országos megmérettetésen bizonyíthatnak majd. A program során 43 egyetemi szekcióban 250 előadás hangzott el a járműipartól kezdve az állattudományon át a jogi témákig, továbbá 130 zenei versenyszámot szólaltattak meg a hallgatók. A Tehetségnappal egybekötött rendezvény immár negyedik alkalommal nyitott a középiskolás diákok felé is, akik közül többen az egyetemistákkal együtt, míg mások öt középiskolás szekcióban versenyezhettek. Tehetséggondozás, szakmai próbatétel és közösségi élmény: ezt nyújtja a hallgatóknak a Tudományos és Művészeti Diákkör (TDK), amelynek őszi intézményi konferenciáját idén november 26-án tartották meg a Széchenyi István Egyetemen. A megnyitón dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta professzor, az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács elnöke elmondta: az esemény része a 70. évfordulóját ünneplő Országos Tudományos Diákköri mozgalomnak, amelynek az idei évben fennállásának 200. évét ünneplő Magyar Tudományos Akadémia fővédnöke. „Nemrég zárult a 2025-ös Országos Tudományos Diákköri Konferenciák sorozata, amelynek során tizenhat tudományterületet képviselő szekciókban több mint ötezer dolgozatot mutattak be. Közöttük volt kétszáztizenhat széchenyis hallgató, akik közül hatvanöten kaptak díjat ”  – fejtette ki. Hangsúlyozta: a tudományos munka egyik fontos eleme a publikálás és a nyilvánosság elé tárás, amelynek érdekében a Széchenyi-egyetemen nemrég a hallgatók eredményeit bemutató videósorozatot is indítottak . „A mostani konferencián – amelyről a hallgatók már a 2027-es országos megmérettetésre szerezhetnek jogosultságot – kétszázötven pályamunkát ismerhetünk meg negyvenhárom szekcióban, illetve százharminc zenei produkciót hallhatunk” – árulta el. Kiemelte: idén tizenkét középiskolás versenyez együtt az egyetemistákkal, rajtuk kívül pedig negyvenhét diák mutatja be kutatása eredményét öt szekcióban. A Széchenyi-egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese, dr. Friedler Ferenc professzor úgy fogalmazott: a tudományos munkát elsősorban nem saját magunknak készítjük, így mások számára is érthető formában kell megjelentetni ahhoz, hogy valódi sikert érjünk el vele. „A fiatal kutatók nagy előnye, hogy nem sémák alapján, hanem szabadon gondolkodnak. Ugyanakkor türelmesnek kell lenniük, meghallgatva a tapasztaltabbak meglátásait is”  – vélekedett. Megjegyezte: a sikeres tudományos pálya alapja a kíváncsiság, a világra és az együttműködésre való nyitottság, ami kiválóan testet ölt a TDK-rendezvényeken. A Széchenyi István Egyetem Tudományos és Művészeti Diákköri Konferenciáján kétszáznál is több tehetséges hallgató mérette meg magát. (Fotó: Adorján András) Az ünnepélyes megnyitón egy pódiumbeszélgetésre is sor került, amelyen az OTDK70 kitűzőt  és Mestertanár Aranyérmet elnyert mentorok, a Széchenyi István Egyetem tehetséggondozásában jelentős szerepelt vállaló oktatók tapasztalatait ismerhette meg a közönség. Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta professzor mellett dr. Lanczendorfer Zsuzsanna néprajzkutató, az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar docense, Soósné dr. Kiss Zsuzsanna, az Egészség- és Sporttudományi Kar docense, dr. Dogossy Gábor professzor, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja, dr. Smuk Péter professzor, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar dékánja és az intézmény legújabb Mestertanár Aranyérmet elnyert oktatója, dr. Kecskés Gábor, a jogi kar docense osztotta meg személyes élményeit a mozgalommal kapcsolatban. Az intézmény hallgatói negyvenhárom szekcióban mutatták be kutatási eredményeiket. (Fotó: Miklós Balázs) Az eseményen adták át a Széchenyi-egyetem Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjban részesült hallgatóinak járó oklevelet is. A tudományos munkát, közösségi és sporteredményeket is figyelembe vevő díjat ebben a félévben az intézmény 54 hallgatója vehette át. A díjazottak: Aschenbrenner András, Aschenbrenner László, Bariska Zita, Biró Fanni, Biró Gergely, Bosits Dorina, Böröndi Barnabás, Csizmadia Ádám, Csutorás László András, Dobos Bálint, Erhardt Enikő, Eszes Patrik, Farkas Kitti, Farkas Máté, Fehér Dávid, Frazon Péter, Fülöp Lola, Griezer Fanni, Herold Virág, Huszta Csaba, Juhász Emese, Kállay Benedek Botond, Kazda Adrián Zsolt, Kolozsvári Kíra Dominika, Lukács Patrik, Luxl Sára, Magda Donát, Mecséri Botond Ákos, Meilinger Marcell, Mészáros Natália, Nagy Kristóf György, Németh Áron Ákos, Pataki Katalin Anna, Pék Gábor, Pollreisz Vivien, Szabó Csenge, Szakál Gyula Richárd, Szörényi László, Tatai Attila, Tóth Dóra, Tuboly Bence, Varga Nóra Karolina, Vas Botár Gábor, Vass Viktória és Végső Veronika. A Tehetségnap keretében a Tudományos és Művészeti Diákköri Konferenciát általános iskolás tudóspalántákat, középiskolásokat, hallgatókat és oktatókat érintő kísérőprogramok, kiállítások és előadások színesítették, az eredményhirdetésen pedig a szekciók legjobbjait díjazták. A részletes eredménylista elérhető az intézményi TDK honlapon . A Tehetségnap programját olyan események színesítették, mint a TDK-n művészeti alkotásokkal szereplő diákok és hallgatók Mindjárt jövök! elnevezésű közös kiállítása… ...vagy épp a Győri Gárdonyi Géza Általános Iskola fiatal tehetségének, Saáry-Bognár Mihály 4. osztályos tanulónak Héron-szökőkútját bemutató fizikai kísérlete. (Fotók: Adorján András)

A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara, valamint a Deák Ferenc Alapítvány a Győri Jogászképzésért hetedik alkalommal rendezte meg hagyományos jótékonysági jogászdíszvacsoráját a napokban. A rendezvény bevétele ezúttal is a tehetséges és rászoruló hallgatók támogatását szolgálja. Az est során adták át a kari közösség által odaítélt Életút díjakat. A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara és a Deák Ferenc Alapítvány a Győri Jogászképzésért minden évben közösen szervezi a közösség egyik legfontosabb eseményének számító díszvacsorát azzal a céllal, hogy ösztöndíjakkal segítsék a tehetséges és anyagi támogatásra szoruló hallgatókat. Az alapítvány 2014-es megalakulása óta 204 hallgatót támogatott összesen csaknem 14,9 millió forinttal, idén pedig 47 fiatal részesült 3,6 millió forintnyi ösztöndíjban. Az est során befolyt összeg biztosítja, hogy a következő tanévben még több joghallgató számára nyíljanak meg új lehetőségek. Hagyomány, hogy az alapítvány meghívja az ösztöndíjasok legkiválóbbjait is: idén öt olyan hallgató vett részt az eseményen, akik valamennyien kitűnő tanulmányi eredménnyel zárták féléveiket. A programot dr. Smuk Péter professzor, a kar dékánja nyitotta meg, külön üdvözölve a két díszvendéget: dr. Lamm Vanda professzort, a Magyar Tudományos Akadémia társadalomtudományi alelnökét, a kar oktatóját, valamint dr. Révész T. Mihály professor emeritust, aki több generáció joghallgatóinak meghatározó tanára volt Győrben. A díszvacsora a kezdetek óta a jogászi hivatásrendek országos és helyi vezetőinek, képviselőinek társasági eseménye is. Az eseményen ezúttal is számos ügyvéd, bíró, ügyész, közjegyző és a közigazgatásban dolgozó jogász vett részt, akik kötetlen körülmények között találkozhattak a kar oktatóival és hallgatóival. A rendezvényt ugyancsak megtisztelte jelenlétével és köszöntőjével Frank Orton professzor, az egyetem tiszteletbeli doktora, svéd ügyvéd, Bosznia-Hercegovina korábbi ombudsmanja. Az első köszöntőt dr. Stumpf István professzor mondta el, aki hangsúlyozta a közösség erejét és a tehetségek támogatásának fontosságát. „ A jogászi hivatás lényege nemcsak a törvények ismerete, hanem az a felelősségteljes hozzáállás is, amely képes értéket teremteni és közösséget építeni. A győri jogászképzés évtizedek óta azt bizonyítja, hogy a kiváló tudás és a szolgálat szelleme egymást erősíti. Az itt tanuló fiatalokba fektetett támogatás a jövő igazságosságát és a szakmai tisztességet erősíti ” – hangsúlyozta. Bejelentette: a Széchenyi István Egyetem idén kiemelkedő összegű, hárommillió forint támogatást nyújtott a Deák Ferenc Alapítványnak céljai elérésére. Dr. Stumpf István professzor köszöntőjében méltatta a győri jogászképzés erejét és hagyományait. (Fotó: Dudás Máté) A támogatás jelentőségét Lévayné dr. Fazekas Judit professzor, az alapítvány kuratóriumi elnöke, a kar korábbi dékánja is kiemelte. „ Számunkra minden támogatás több mint pénzbeli hozzájárulás: bizalmat és bátorítást jelent a hallgatóinknak. Azt üzeni nekik, hogy van mögöttük egy közösség, amely hisz bennük, és szeretné, ha tehetségük kibontakozhatna. Az ösztöndíjak révén évről évre olyan fiatalokat segíthetünk, akik építőkövei lehetnek a jövő jogásztársadalmának ” – mondta. A kar Életút díját és a vele járó, a Herendi Porcelánmanufaktúra által felajánlott kisplasztikát minden évben azok kapják, akik példaértékű szakmai pályájukkal és közösségépítő munkájukkal maradandót alkottak a győri jogászképzésben. Az elismerést idén dr. Lamm Vanda professzor és dr. Révész T. Mihály professor emeritus vehette át. A méltatásokat dr. Sulyok Gábor professzor és dr. Nagy Szabolcs docens mondták el, személyes hangvételű visszaemlékezésekkel idézve fel a díjazottak több évtizedes tevékenységének fontos állomásait. Lévayné dr. Fazekas Judit professzor (balra) és dr. Smuk Péter professzor (jobbra) a két Életút díjassal, dr. Lamm Vanda professzorral és dr. Révész T. Mihály professor emeritus-szal. (Fotó: Dudás Máté)

A Széchenyi István Egyetem és a Magyar Telekom hosszú évek óta szoros szakmai együttműködést folytat, amelynek egyik kiemelt eleme a vállalat céltámogatásával megvalósuló ösztöndíjprogram. A műszaki és informatikai területeken tanuló fiatalokat segítő pályázat idei eredményeit a napokban tartott átadóünnepségen hirdették ki. A Magyar Telekom Nyrt. több területen működik együtt a Széchenyi István Egyetemmel, a digitális fejlesztésektől a hálózati innovációkon át az ipari környezetben alkalmazható technológiákig. A partnerség közös célja minden esetben az, hogy az intézményben tanulók naprakész tudással, korszerű eszközökkel és valós iparági tapasztalatokkal gazdagodjanak. Ezt a szemléletet viszi tovább a vállalat céltámogatásával működő ösztöndíjprogram is, amely a legtehetségesebb fiatalok szakmai előrehaladását segíti. A cég a Győri Innovációs Parkban is jelen van , ami tovább mélyíti az együttműködést. A Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjának épületén is megjelent a Telekom üzenete az idei ösztöndíjasokat köszöntve. „ A Telekom régóta elkötelezett támogatója az intézménynek és a tehetséges hallgatóknak . Egyedüliként biztosítja azt a lehetőséget, hogy alap-, mester- és doktori képzésben tanulók egyaránt pályázhassanak az ösztöndíjára, amely valódi szakmai előrelépést kínál a fiatalok számára ” – emelte ki Tóth Eszter, az ösztöndíjpályázat technikai lebonyolítását végző Universitas–Győr Alapítvány titkára.     A támogatásra az Informatikai és Villamosmérnöki Kar gazdaságinformatikus, mechatronikai mérnöki, mérnökinformatikus, villamosmérnöki és programtervező informatikus alap- és mesterszakos hallgatói, valamint a Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola nappali tagozatos doktoranduszai pályázhattak. A finanszírozást 42 jelentkező közül hét kiváló fiatal nyerte el: a darnózseli származású Csizmadia Alex (mérnökinformatikus alapszak), a sárhidai Dobos Bálint (gazdaságinformatikus alapszak), a mosonmagyaróvári Hatzi Vivien (mérnökinformatikus alapszak), a csepregi Magda Donát (mérnökinformatikus alapszak), a szombathelyi Németh Áron Ákos (programtervező informatikus alapszak) és az őriszentpéteri Török Ákos (villamosmérnöki alapszak), valamint a karcagi Pap Martin Felicián, az egyetem Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola hallgatója. A hat alapszakos tíz hónapon át havi 35 ezer, míg a doktorandusz havi 50 ezer forintban részesül. A Magyar Telekom ösztöndíjprogramjának idei díjazottjai az ünnepélyes eredményhirdetést követően. (Fotó: Adorján András) Az átadón Szilágyi György, a Magyar Telekom IP- és transzporthálózatokért felelős vezetője is köszöntötte a résztvevőket, hangsúlyozva a mérnökképzés és az utánpótlás fontosságát. „ Az infokommunikáció – és ezen belül a távközlés – rendkívül gyorsan változó terület, amely folyamatos tanulást igényel, a Telekom számára pedig kiemelten fontos a jövő távközlési szakembereinek támogatása. Az egyetemmel való együttműködés több mint tíz évre tekint vissza: azóta írjuk ki az ösztöndíjpályázatot, amelyre évről évre rendkívül színvonalas munkák érkeznek. Volt olyan hallgató, aki alapképzésben, mesterszakon és doktori tanulmányai során egyaránt elnyerte a pénzjutalmat. Az elmúlt években az egyetemmel közösen számos közös fejlesztést és projektet is megvalósítottunk. Az ösztöndíjasok például használhatják a győri campuson működő, Európában egyedülálló tesztlabort is, ahol valós hálózati környezetet szimulálva van lehetőségük új technológiák megismerésére ” – tette hozzá a szakember, aki diplomáját az egyetem jogelőd intézményében szerezte. Az együttműködés az ösztöndíjprogramon túl több innovációs projektben is megjelenik. A Széchenyi-egyetem kutatói a vállalattal és a Magyar Vitorlásszövetséggel együttműködve fejlesztették ki a Kékszalag nemzetközi vitorlásverseny valós idejű nyomkövető rendszerét , amely 5G-alapú adatközlésre épül. Jelenleg is több digitális és hálózati fejlesztésen dolgoznak együtt, ezek egyike a Driver 21 projekt , amely a valós és a virtuális autóversenyzés összekapcsolását teszi lehetővé precíziós GPS- és 5G-technológia alkalmazásával. Az átadón Szilágyi György, a Magyar Telekom IP- és transzporthálózatokért felelős vezetője az utánpótlás fontosságát hangsúlyozta. (Fotó: Adorján András)

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület 71. Vándorgyűlésének legjobb előadói díjával ismerték el nemrég a Széchenyi István Egyetem docensét, dr. Hanula Barnát. Az intézmény Audi Hungaria Járműmérnöki Karának oktatója a hallgatók szavazatai alapján nyerte el a kitüntetést, amelynek kapcsán kérdésünkre korunk energiakríziséről, a mérnökképzés fejlődéséről és a fenntartható autóipar kérdéseiről is beszélt. Dr. Hanula Barna 2011-ben csatlakozott a Széchenyi István Egyetemhez, hogy a motorfejlesztésben szerzett széles körű nemzetközi tapasztalatát a mérnökképzés fejlesztésének szolgálatába állítsa. Nyolc éven át irányította az intézmény Audi Hungaria Járműmérnöki Karát dékánként, ma pedig többek között az országosan egyedülálló, angol nyelvű, projektalapú járműmérnöki alapszakért felel. A szakember Győrbe érkezésének első pillanatától kezdve a gyakorlatorientált megközelítést szorgalmazta, s ma már ezzel a szemlélettel működik a kar képzési, tudományos és kutatás-fejlesztési tevékenysége is. Az intézmény docensét nemrég különleges kitüntetéssel ismerték el: a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 71. Vándorgyűlésén a résztvevők szavazatai alapján ő nyerte el a legjobb előadó díját. Az idén Szegeden megtartott konferencia minden évben az energiaszektor szakmai iránytűje, a kormányzat, a kutatói szféra és az iparág képviselőinek fóruma. A programban szó esett többek között az atomenergia és szélerőművek hazai jövőjéről, az energiaellátás biztonságáról, a megújuló energiaforrások rendszerbe illesztéséről, a mesterséges intelligencia alkalmazásáról és a hálózatok digitalizációjáról. Dr. Hanula Barna, a Széchenyi István Egyetem docense (balra) kapta a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 71. Vándorgyűlésének legjobb előadói díját. (Fotó: Adorján András) Dr. Hanula Barna „A közlekedés generációváltásának fenntarthatósági kérdései” címmel tartott előadásáért nyerte el a közönségdíjat. „Egykori járműfejlesztőként kezdtem el foglalkozni elektromos és hibrid hajtással, folyamatosan figyelemmel kísérve a piaci eredményeket. Azt láttam, hogy az olyan nagyívű problémákra, mint a környezet- és klímavédelem egyszerű megoldásokkal reagálunk, egydimenziós látásmóddal próbálunk választ adni egy komplex kérdéskörre. Ez azonban egyelőre nem sikerül, mert a kibocsátott szén-dioxid mennyisége nem csökkent az elmúlt években”  – vázolta fel kutatásának alapfeltevéseit. Elárulta: jelenleg az emberiség által emittált szén-dioxid 37 százaléka az áramtermelésből jön, így a villanyhajtás előtérbe helyezése önmagában nem oldja meg a problémát. „Amikor klímavédelemről beszélünk, a legtöbben az olyan otthoni tevékenységekre gondolnak, mint a gázhasználat csökkentése, a fűtés minimalizálása vagy az autóval utazás mérséklése. A lakossági végfelhasználás ugyanakkor a teljes szén-dioxid-kibocsátásnak csupán a tíz százalékát jelenti. Felmerül a kérdés: mi adja a maradék kilencven százalékot? Az, amit megveszünk: a ruhától a bútorokig minden olyan termék ide tartozik, amit az ipar termel – ennek is a legnagyobb részét az elektromos áram teszi ki. Hiába a megújuló energiák, egyelőre nem sikerül csökkenteni ezeket a számokat. Kollégáimmal arra jutottunk, hogy a változás érdekében a témát nagyobb látószöggel, rendszerszinten kell elemezni, figyelembe véve a határterületeket is” – részletezte. Kiemelte: az előrelépés érdekében elemezni kell az eddigi lépések sikerességét – vagy éppen sikertelenségét–, és át kellene helyezni a hangsúlyt a gyors, és legfőképpen költséghatékony lépésekre. Dr. Hanula Barna rendszeres előadója a legjelentősebb szakmai fórumoknak: a Széchenyi István Egyetem idei Országos Járműmérnök Nap rendezvényén is részt vett. (Fotó: Dudás Máté) Dr. Hanula Barna elmondta, hogy a fenntarthatósági téma a mai egyetemi hallgatókat is érdekli, akik nyitottak az új szemléletmódok iránt. Kifejtette, hogy a hagyományos frontális oktatás ma már nem célravezető, mert a mérnöki gondolkodást a kérdések és az aktív problémamegoldás fejlesztik igazán. „Ugyan messziről indulunk, mert a legtöbb magyar hallgató passzív résztvevőként érkezik az első órákra, de néhány alkalom után sikerül elérnem, hogy ők is kérdezzenek és részesei legyenek a diskurzusnak. A tanulási módszerek között ugyanis jelentős eltérések vannak: a tananyag elolvasása után tíz százalék, meghallgatása után húsz százalék, beszélgetés révén pedig hetven százalék marad meg a diákok fejében. Hallgatóimban is ezt tudatosítom: ha hozzászólnak az órákhoz, azok több mint háromszor annyit érnek, mintha csak megfigyelőként lennének jelen ” – húzta alá. Hozzáfűzte: bizakodó a széchenyis mérnökhallgatók elhelyezkedését illetően, hiszen a projektalapú megközelítés elterjedésével fejlődnek az úgynevezett soft skillek is, amelyek a későbbi munkavégzést is megkönnyítik. „A legfontosabb, hogy a fiatalok alkalmazkodni tudjanak az ipar változásaihoz, és mindig az aktuális kihívás megoldására törekedjenek. A jövőben olyan szakemberekre lesz szükség, akik könnyen és gyorsan tanulnak, akik kíváncsiak, jól kommunikálnak és csapatban együttműködve meg tudnak oldani problémákat. Hogy mi lesz a probléma, azt még nem tudjuk” – fogalmazott. Hangsúlyozta: a győri egyetem egyik legnépszerűbb képzése, a járműmérnöki szak előnye, hogy középpontjában egy extrém komplex szerkezet áll, amelyben a számítógéptől a mesterséges intelligencián keresztül a szenzorokig és a hőerőgépig minden megtalálható, így sokrétű tudás elsajátítását, a problémamegoldó képesség kézzelfogható begyakorlását teszi lehetővé.

A Belügyi Tudományos Tanács november 28-i ülésén rangos kitüntetések átadására került sor. A rendezvényen dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem általános és oktatási elnökhelyettese a gondoskodáspolitika területén végzett kiemelkedő tudományszervező tevékenységéért Szabó András-érmet, tudományos munkájáért pedig Szabó András-oklevelet vehetett át. Az elismeréseket a Gondoskodáspolitikai Tudományos Tanács ítélte oda. Az átadáson elhangzott: az elhivatott szakember több mint egy évtizede szolgálja oktatóként és vezetőként a győri egyetem fejlődését. Részt vesz az intézmény irányításában és stratégiai fejlesztésében, az oktatás színvonalának emelésében, valamint a képzési portfólió folyamatos bővítésében. Stratégiai szemlélete és kezdeményezőkészsége különösen erőteljesen mutatkozott meg az egyetem és a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet partnerségének kialakításában, amely a regionális gondoskodáspolitika és a szociális felsőoktatás megújítását tűzte ki célul. Az együttműködés legjelentősebb eredménye a gondoskodáspolitikai tanulmányok mesterszak elindítása, amelyet a Széchenyi István Egyetem, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet és a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem közösen dolgozott ki. A képzés a szociális szféra jövőbeli vezetőinek felkészítését szolgálja, és hozzájárul a szakember-utánpótlás biztosításához. A program nem csupán oktatási, hanem kutatási és tudományos kooperációkat is megalapozott, elősegítve a tudásmegosztást és a társadalmi felelősségvállalás egyetemi szintű kiteljesedését. Dr. Kovács Zsolt (jobbra) tudományszervező és tudományos munkájáért vehette át az elismeréseket. A felvételen dr. Tóth Tiborral, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet főigazgatójával. (Fotó: Vezda László)

A napokban állt Föld körüli pályára a Széchenyi István Egyetem iker műholdja a Hunity kisműhold fedélzetén.  Az intézmény SZESAT Interdiszciplináris Szakkollégiuma által készített kísérleti panelek működése újabb mérföldkövet jelent a győri hallgatók végső céljához, hogy önálló, saját műholdat bocsássanak fel a világűrbe. A Széchenyi István Egyetem SZESAT Interdiszciplináris Szakkollégiuma évek óta foglalkozik műholdfejlesztéssel. Első jelentős sikerüket 2023 nyarán érték el, amikor az MRC 100 nevű műholdon kommunikációs modult juttattak az űrbe . A hallgatók fejlesztési tevékenysége új fejezethez érkezett, hiszen néhány nappal ezelőtt Föld körüli pályára állt első iker műholdjuk is. November 28-án, magyar idő szerint 19:44-kor a kaliforniai Vandenberg Űrközpontból indult útjára a Transporter-15 misszió a SpaceX Falcon 9 rakétáján 140 űreszközzel, köztük a Hunity nevű magyar kisműholddal. „Egyetemünk kiemelt szerepet tölt be abban a programban, amely a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közreműködésével, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) vezetésével valósul meg. A projekt keretében egy 3PQ méretű (5-ször 5-ször 15 centiméteres) műholdra, a Hunityre telepítettük a SZESAT által fejlesztett, teljesen önálló működésű 1PQ (5-ször 5-ször 5 centiméteres) »iker« műholdunkat. Ez négy modulból áll. Az energiaellátó és monitorozó modul napelemekből állítja elő az energiát a többi egység számára. Ehhez csatlakozik az akkumulátoros modul, amely a tárolást biztosítja. Az energiatermelő és -tároló rendszereket mérőrendszerrel és többszörös védelemmel láttuk el, hogy a műhold teljes élettartama alatt megbízhatóan működjenek. Az eszköz saját vezérlő számítógéppel rendelkezik, amely a modulok irányítását, valamint a BME műholdrészével való kommunikációt végzi. A mérési adatokat kommunikációs modulunk segítségével továbbítjuk a földi állomásra ” – ismertette Marton Gábor, a győri egyetem Űrtechnológiai és Űrjogi Kutatóközpontjának kutatómérnöke, aki mesterképzésben részt vevő hallgatóként volt tagja a SZESAT műholdfejlesztő csapatának. Hozzátette, a sikeres fellövést követően a győri campuson az iker műhold jeleinek vételére, valamint az eszköz vezérlésére és az adatok feldolgozására készülnek, amihez egy vezérelt antennarendszer szolgáltatja a technikai hátteret.  „A programban szerzett tapasztalatok nemcsak jövőbe mutató kutatásokhoz, de a végső célunk eléréséhez, az első győri, önálló fejlesztésű műhold létrehozásához is nagymértékben hozzájárulnak”  – fogalmazott. Dr. Vári Péter, az intézmény docense, a szakkollégium programigazgatója, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főigazgató-helyettese elmondta: a Széchenyi-egyetem már többször bizonyított, hogy megállja a helyét a világűrben is. „A siker a mérnök-, jogász- és közgazdászhallgatók szoros együttműködésének eredménye, hisz a SZESAT szakkollégium célja, hogy szaktól függetlenül szólítsa meg a hallgatókat, sőt az űr iránt érdeklődő középiskolás diákokat is. Kevés olyan egyetem van Magyarországon, ahol a fiatalok valódi űreszközfejlesztési tapasztalatot szerezhetnek, a Széchenyi István Egyetem azonban ezek közé tartozik – fűzte hozzá. – Már dolgozunk következő projektünkön, a saját műholdunkon, és szívesen látunk csapatunkban minden olyan egyetemistát, aki szeretne részese lenni küldetésünknek: a világűr meghódításának.” A Hunity műhold a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közreműködésével, a Budapesti Műszaki Egyetem vezetésével, a Széchenyi István Egyetem részvételével valósult meg. A Széchenyi-egyetem moduljai arany színben láthatók.