Tanítsunk Magyarországért program: tápszentmiklósi diákokat segítenek a Széchenyi István Egyetem mentorhallgatói
- Sepovics Rita

- 9 órával ezelőtt
- 3 perc olvasás
Országosan kilenc százalékkal sikerült csökkenteni a középfokú lemorzsolódást a Tanítsunk Magyarországért programnak köszönhetően, amelyhez a Széchenyi István Egyetem is csatlakozott. Az intézmény mentorhallgatói nemrégiben a Tápszentmiklósi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában tartottak bemutatófoglalkozást, amit dr. György László kormánybiztos is megtekintett.
A Tanítsunk Magyarországért! program célja, hogy a kistelepüléseken élő általános iskolások személyre szabott támogatást kapjanak tanulmányaik sikeres folytatásához és pályaorientációjuk megerősítéséhez. A Széchenyi István Egyetem 2022 óta képez mentorhallgatókat, akik Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegye partneriskoláiban idén összesen 54 felső tagozatos diákot segítenek olyan helységekben, ahol a továbbtanulási és munkalehetőségek kevésbé elérhetők.
A mentorok rendszeres jelenléte értékes útravalót ad a fiataloknak, támogatva őket abban, hogy magabiztosan lépjenek tovább a középfokú tanulmányok vagy a szakmaszerzés irányába. A program hosszú távú célja, hogy 2030-ra minden ma általános iskolás gyermek rendelkezzen legalább egy szakmával vagy tanuljon tovább.
A Győrhöz közeli Tápszentmiklósi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában jelenleg két osztály – a hetedik és a nyolcadik – 37 diákja vesz részt a projektben. A napokban dr. György László, a program irányításáért felelős kormánybiztos látogatott el az intézménybe, hogy személyesen nyerjen betekintést a mentorálás folyamatába. Az eseményen a mentorok, a pedagógusok és a Széchenyi-egyetem programkoordinátorai ismertették a működés tapasztalatait.
„A középfokú lemorzsolódást országosan kilenc százalékkal sikerült mérsékelni a programnak köszönhetően. A gyerekek jobban tudatosítják magukban a képességeiket, rálátnak a lehetőségekre, és ez az, ami valóban életeket formál”
– húzta alá a kormánybiztos.

„Hálásak vagyunk, hogy intézményünk részt vehet a programban. A mentorok olyan helyzeteket látnak, és olyan készségeiket fejlesztik – empátiát, konfliktuskezelést, problémamegoldást –, amelyek a későbbi pályájukon is meghatározók lesznek. A gyerekek mellett pedig valódi »nagytestvérként« állnak, ami óriási ajándék” – hangsúlyozta Kövecsesné dr. Gősi Viktória, a Széchenyi István Egyetem Tanár- és Pedagógusképzési Központjának főigazgatója, a projekt szakmai vezetője. Szabóné Kis Judit projektkoordinátor elmondta, hogy
a felkészítő kurzust követő félévben a hallgatók ösztöndíjban részesülnek, és külön pénzügyi keretet kapnak a közös foglalkozások megvalósításához.
Fontos cél, hogy az osztályok minden tanulója bekapcsolódjon: a létszámtól függően 4-6 fős csoportok alakulnak, amelyekkel egy-egy hallgató foglalkozik, így valóban senki nem marad ki a közös élményekből, amelyek új perspektívákat nyitnak a gyerekek előtt.

Az egyetem mentorai személyes élményeiken keresztül számoltak be arról, milyen szakmai és emberi tapasztalatokat szereznek a mentorálás során. Csanaki Alexandra másodéves védőnőhallgató kiemelte a bizalomépítés fontosságát.
„Nagyon sokat tanulok abból, hogyan találom meg a közös hangot a gyerekekkel. Eleinte nehéz volt kapcsolódni, mert egy korábbi mentortól vettem át a csoportot, de ma már látom a bizalmukat. A jövőben is folytatni szeretném a mentorálást”
– mondta.
Bedő Panna tanító szakos hallgató az elhivatottságot otthonról hozta. „Édesanyám több mint húsz évig tanított, tőle tanultam meg, hogy a gyerekekkel való foglalkozás szívből jövő munka, ami egyszerre felelősség és öröm. Most mentorként látom igazán, mennyit számít egy támogató, biztonságos jelenlét” – mondta. Szabó Anna és Tóth Dorka gyógypedagógia szakos hallgatók hozzátették: „A mi csapatunk csak fiúkból áll, néha feszegetik a határokat, de ettől lesz igazán élő a kapcsolat. Nem cserélnénk el semmiért.”

A helyi pedagógusok szerint a mentorok jelenléte érezhetően gazdagítja az iskolai életet. Földi Pál iskolai koordinátor arra mutatott rá, hogy sok terhet vesznek le a tanárok válláról, miközben közösségformáló szerepük is jelentős. Az iskolaigazgató, Pőcze Sándor egy szemléletes hasonlattal foglalta össze a program lényegét.
„Ez olyan, mint egy mag, amit elültetünk: lehet, hogy nem ebben a félévben, hanem a következő háromban csírázik ki, de biztos vagyok benne, hogy mindenkiben megfogan. Ezek az impulzusok akár egy egész élet irányát meghatározhatják”
– mondta.
A Széchenyi István Egyetem programmal kapcsolatos tájékoztatása innen elérhető.




