Mérnöki gondolkodással a fenntarthatóságért: a legjobb előadó díját nyerte el dr. Hanula Barna, a Széchenyi István Egyetem docense

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület 71. Vándorgyűlésének legjobb előadói díjával ismerték el nemrég a Széchenyi István Egyetem docensét, dr. Hanula Barnát. Az intézmény Audi Hungaria Járműmérnöki Karának oktatója a hallgatók szavazatai alapján nyerte el a kitüntetést, amelynek kapcsán kérdésünkre korunk energiakríziséről, a mérnökképzés fejlődéséről és a fenntartható autóipar kérdéseiről is beszélt.

Dr. Hanula Barna 2011-ben csatlakozott a Széchenyi István Egyetemhez, hogy a motorfejlesztésben szerzett széles körű nemzetközi tapasztalatát a mérnökképzés fejlesztésének szolgálatába állítsa. Nyolc éven át irányította az intézmény Audi Hungaria Járműmérnöki Karát dékánként, ma pedig többek között az országosan egyedülálló, angol nyelvű, projektalapú járműmérnöki alapszakért felel. A szakember Győrbe érkezésének első pillanatától kezdve a gyakorlatorientált megközelítést szorgalmazta, s ma már ezzel a szemlélettel működik a kar képzési, tudományos és kutatás-fejlesztési tevékenysége is.

Az intézmény docensét nemrég különleges kitüntetéssel ismerték el:

a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 71. Vándorgyűlésén a résztvevők szavazatai alapján ő nyerte el a legjobb előadó díját.

Az idén Szegeden megtartott konferencia minden évben az energiaszektor szakmai iránytűje, a kormányzat, a kutatói szféra és az iparág képviselőinek fóruma. A programban szó esett többek között az atomenergia és szélerőművek hazai jövőjéről, az energiaellátás biztonságáról, a megújuló energiaforrások rendszerbe illesztéséről, a mesterséges intelligencia alkalmazásáról és a hálózatok digitalizációjáról.

Dr. Hanula Barna, a Széchenyi István Egyetem docense (balra) kapta a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 71. Vándorgyűlésének legjobb előadói díját. (Fotó: Adorján András)

Dr. Hanula Barna „A közlekedés generációváltásának fenntarthatósági kérdései” címmel tartott előadásáért nyerte el a közönségdíjat.

„Egykori járműfejlesztőként kezdtem el foglalkozni elektromos és hibrid hajtással, folyamatosan figyelemmel kísérve a piaci eredményeket. Azt láttam, hogy az olyan nagyívű problémákra, mint a környezet- és klímavédelem egyszerű megoldásokkal reagálunk, egydimenziós látásmóddal próbálunk választ adni egy komplex kérdéskörre. Ez azonban egyelőre nem sikerül, mert a kibocsátott szén-dioxid mennyisége nem csökkent az elmúlt években” 

– vázolta fel kutatásának alapfeltevéseit. Elárulta: jelenleg az emberiség által emittált szén-dioxid 37 százaléka az áramtermelésből jön, így a villanyhajtás előtérbe helyezése önmagában nem oldja meg a problémát.

„Amikor klímavédelemről beszélünk, a legtöbben az olyan otthoni tevékenységekre gondolnak, mint a gázhasználat csökkentése, a fűtés minimalizálása vagy az autóval utazás mérséklése. A lakossági végfelhasználás ugyanakkor a teljes szén-dioxid-kibocsátásnak csupán a tíz százalékát jelenti. Felmerül a kérdés: mi adja a maradék kilencven százalékot? Az, amit megveszünk: a ruhától a bútorokig minden olyan termék ide tartozik, amit az ipar termel – ennek is a legnagyobb részét az elektromos áram teszi ki. Hiába a megújuló energiák, egyelőre nem sikerül csökkenteni ezeket a számokat. Kollégáimmal arra jutottunk, hogy a változás érdekében a témát nagyobb látószöggel, rendszerszinten kell elemezni, figyelembe véve a határterületeket is” – részletezte. Kiemelte: az előrelépés érdekében elemezni kell az eddigi lépések sikerességét – vagy éppen sikertelenségét–, és át kellene helyezni a hangsúlyt a gyors, és legfőképpen költséghatékony lépésekre.

Dr. Hanula Barna rendszeres előadója a legjelentősebb szakmai fórumoknak: a Széchenyi István Egyetem idei Országos Járműmérnök Nap rendezvényén is részt vett. (Fotó: Dudás Máté)

Dr. Hanula Barna elmondta, hogy a fenntarthatósági téma a mai egyetemi hallgatókat is érdekli, akik nyitottak az új szemléletmódok iránt. Kifejtette, hogy a hagyományos frontális oktatás ma már nem célravezető, mert a mérnöki gondolkodást a kérdések és az aktív problémamegoldás fejlesztik igazán. „Ugyan messziről indulunk, mert a legtöbb magyar hallgató passzív résztvevőként érkezik az első órákra, de néhány alkalom után sikerül elérnem, hogy ők is kérdezzenek és részesei legyenek a diskurzusnak. A tanulási módszerek között ugyanis jelentős eltérések vannak: a tananyag elolvasása után tíz százalék, meghallgatása után húsz százalék, beszélgetés révén pedig hetven százalék marad meg a diákok fejében. Hallgatóimban is ezt tudatosítom: ha hozzászólnak az órákhoz, azok több mint háromszor annyit érnek, mintha csak megfigyelőként lennének jelen” – húzta alá.

Hozzáfűzte: bizakodó a széchenyis mérnökhallgatók elhelyezkedését illetően, hiszen a projektalapú megközelítés elterjedésével fejlődnek az úgynevezett soft skillek is, amelyek a későbbi munkavégzést is megkönnyítik.

„A legfontosabb, hogy a fiatalok alkalmazkodni tudjanak az ipar változásaihoz, és mindig az aktuális kihívás megoldására törekedjenek. A jövőben olyan szakemberekre lesz szükség, akik könnyen és gyorsan tanulnak, akik kíváncsiak, jól kommunikálnak és csapatban együttműködve meg tudnak oldani problémákat. Hogy mi lesz a probléma, azt még nem tudjuk”

– fogalmazott. Hangsúlyozta: a győri egyetem egyik legnépszerűbb képzése, a járműmérnöki szak előnye, hogy középpontjában egy extrém komplex szerkezet áll, amelyben a számítógéptől a mesterséges intelligencián keresztül a szenzorokig és a hőerőgépig minden megtalálható, így sokrétű tudás elsajátítását, a problémamegoldó képesség kézzelfogható begyakorlását teszi lehetővé.