.png)
Svájctól Ausztráliáig tíz országból 21-en vesznek részt azon a mikrotanúsítványt nyújtó módszertani képzésen, amelyet a diaszpórában magyar nyelvet és kultúrát tanítóknak tart a Széchenyi István Egyetem. A Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával megvalósuló program hallgatói olyan jógyakorlatokat ismerhetnek meg, amelyeket a külföldön élő magyarság fejlesztése során kiválóan tudnak használni.
A Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kara a több évtizedes hagyománnyal bíró nyári továbbképzés hagyományaira építve 2021-ben két féléves szakot indított a diaszpórában magyar nyelvet és kultúrát tanító pedagógusoknak, amit azóta 74-en végeztek el.
Az intézmény számukra idén először tart mikrotanúsítványt nyújtó módszertani mesterkurzust, amely július 7. és 12. között jelenléti formában zajlik, majd az őszi félévben online feladatokkal folytatódik. A képzésre Németországból, Írországból, Svájcból, Ausztriából, az Egyesült Királyságból, Ausztriából, az Egyesült Államokból, Kanadából, Argentínából és Ausztráliából összesen 21 tanulni vágyó pedagógus érkezett Győrbe.
A megnyitó ünnepségen dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár kijelentette: a hétvégi magyar iskolák nem csupán a tanulás fontos helyszínei, hanem a diaszpórában élő magyarság megmaradásának nélkülözhetetlen elemei, ezért a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa működésüket és segítse az oktatókat. Köszönetet mondott a mesterkurzus szervezéséért a Széchenyi-egyetemnek és az Apáczai-karnak, a résztvevőkhöz pedig azzal fordult:
„önök minden nap tesznek azért, hogy a magyar fiatalokat közelebb hozzák gyökereikhez, anyanyelvükhöz és nemzeti kultúrájukhoz”.
Dr. Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese azt hangsúlyozta: az intézmény stratégiai célja, hogy helytálljon a globális színtéren, mert csak így tud hozzájárulni Magyarország sikerességéhez. „Ennek érdekében kutatásaink jelentős részét angol nyelven folytatjuk, folyamatosan erősítjük nemzetközi kapcsolatrendszerünket. Győri és mosonmagyaróvári campusainkat ma már valódi interkulturális légkör jellemzi, köszönhetően annak, hogy nemzetközi hallgatóink száma megközelíti az ezret. Emellett ugyanakkor tudjuk és valljuk, hogy
a magyar nemzet megmaradása nagymértékben függ a magyar nyelv és kultúra tanításától, átadásától – emiatt célunk az is, hogy a magyarság társadalmi fejlődésére is pozitív hatást gyakoroljunk. Ezzel a képzéssel azt kívánjuk elősegíteni, hogy a diaszpórában élők akár több generáció múltán is értsék és beszéljék csodálatos nyelvünket, és tisztában legyenek azzal, hogy nemzetünknek milyen jelentős történelme és gazdag kultúrája van”
– fejtette ki. Hozzátette: az egyetem rendkívül fontosnak tartja a magyar nyelv és kultúra átadását a nemzetközi hallgatók körében is, ezért indították el számukra a két féléves „Magyar nyelv és kultúra” kurzust, a Magyar Nyelvi Mentorprogramot, a Magyar Filmklubot és a Magyar Klubot.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete igazgatója intézményük tevékenységéről kifejtette: „Megpróbáljuk azt az élményalapú, emlékezeti helyszínekhez kötött kapcsolatot és módszertant megtalálni, ami az önök munkájában is a legfontosabb cél. Mert csak az tudja megőrizni a magyarságát a diaszpórában, aki az identitását megőrzi.”
Dr. Pongrácz Attila, az Apáczai-kar dékánja arra hívta fel a figyelmet, hogy a résztvevők az előadók és a foglalkozásvezetők segítségével olyan jógyakorlatokkal gazdagodhatnak, amelyeket a külföldön élő magyarság fejlesztése során kiválóan tudnak használni. „Mindez hathatós szakmai segítséget jelent a világmagyarság szellemi közösségépítéséhez is” – húzta alá.
Kövecsesné dr. Gősi Viktória, a kurzus szakmai szervezője aláhúzta: az elméleti tudás gyakorlati tapasztalatokkal kiegészülve válik igazán hasznosíthatóvá.
„Így a hét folyamán a művelődéstörténet- és történelemtanítás játékos módszereivel, természet- és mesepedagógiával, a digitális eszközrendszer és a mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségekkel találkozhatnak a résztvevők
– ismertette.
– Emellett a drámapedagógia, a magyar mint idegen nyelv tanításának kihívásai, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos kérdések, a mozgás- és beszédfejlesztés, népi játékok, kézművesség jelennek meg a programunkban.”