.png)
.png)
Innovációk a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséért: alkalmazásokat és fuvaroptimalizációs rendszert fejleszt a Széchenyi István Egyetem
- Hancz Gábor - Sepovics Rita
- 5 órával ezelőtt
- 2 perc olvasás
A Széchenyi István Egyetem az Energiaügyi Minisztérium támogatásával olyan komplex programot valósít meg, amelynek középpontjában a közlekedés szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó, mesterséges intelligencián alapuló fuvaroptimalizációs rendszer fejlesztése áll. A projekt eredményeinek tesztelése ipari – köztük meghatározó fuvarozó vállalati – partnerségben zajlik, miközben az intézményben kialakított új laboratóriumok és eszközpark a kutatási-tesztelési hátteret biztosítják.
A Széchenyi István Egyetem kiemelten fontosnak tartja a fenntarthatósághoz való hozzájárulást, amely az intézmény képzési és kutatási portfóliójában kiemelt helyet kap. Ezt szolgálja az a projekt is, amelynek célja, hogy a digitális és önvezetési technológiákra építve csökkenjen a közlekedés környezeti terhelése.
„A szén-dioxid-kibocsátás mérséklését több, egymásra épülő fejlesztési pillér mentén valósítjuk meg. A modern infokommunikációs eszközökkel támogatott közlekedés- és környezetmonitoring platform a levegőminőség- és a közlekedési adatok gyűjtését biztosítják. Ezekre épül a mesterséges intelligencián alapuló fuvaroptimalizálási platform, amely a logisztikai folyamatok hatékonyságát javítja” – ismertette dr. Budai Tamás, a projekt szakmai vezetője. Hozzátette: emellett a városi zöldfelületek levegőminőségre és hőérzetre gyakorolt hatásainak vizsgálatára, valamint a lakossági szemléletformálásra is figyelmet fordítanak. Az egyetemen kialakított infrastruktúra a szenzoros adatgyűjtéshez és az ezekre épülő elemzésekhez, valamint a mesterséges intelligencián alapuló fejlesztésekhez biztosít hátteret.
„A fenntarthatóság vizsgálata nemcsak szakmai elhivatottságunk következménye, hanem egyetemünk versenyképességét is szolgálja, mert a csúcstechnológiák fejlesztése és a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése kéz a kézben haladnak” – fogalmazott dr. Friedler Ferenc professzor, az intézmény rektora, tudományos elnökhelyettese. Kiemelte, hogy alapvető feladatuk a hallgatók sikeres pályára való felkészítése, amihez az elméleti és gyakorlati ismeretek mellett az intézmény további fontos elemet ad: a valós projektekben való részvétel lehetőségét.
Dr. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese kifejtette, hogy a helyzet ma hasonló, mint az 1979-es második olajválság idején: a 2022-es energiakrízis után kopogtat az újabb. Emiatt szerinte a következő másfél, kétéves időszak rendkívül nehéz lesz, különösen Európa számára, amely levágta magát a keleti energiahordozókról, és hozzákötötte magát a nyugatiakhoz, miközben nem rendelkezik számottevő belső tartalékkal. Megjegyezte: kontinensünk versenyképességét – szemben az Egyesült Államokkal vagy Kínával – a szén-dioxid-kvóták szabályozása is rontja, amelyek jelentősen drágítják az áram- és földgázszektort. „Ehelyett a többet ésszel, mint szabállyal elvnek kellene érvényesülni. Az olyan projekteknek van létjogosultságuk, mint a Széchenyi István Egyetemé, amelyek a hazai szürkeállományra alapozva csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást, s így Magyarország ki tud kerülni abból a csapdából, amiben Európa benne van” – húzta alá.
Dr. Fekete Dávid Győr és térsége élhetőségéért és fejlesztéséért felelős miniszteri biztos elmondta: a Széchenyi István Egyetem meghatározó szerepet játszik abban, hogy Győr és térsége Magyarország és Közép-Európa egyik legerősebb gazdasági központjává vált. Hangsúlyozta: „A mostani és a jövőbeni fejlesztések ezt a pozíciót erősítik, amelyhez elengedhetetlen a magas szintű szakemberképzés, valamint az egyetem és a gazdasági szereplők együttműködése.”
