Hőségtűrő városok: osztrák partnerekkel indított társadalmi célú projektet a Széchenyi István Egyetem

A Széchenyi István Egyetem a grazi önkormányzattal, illetve a győri Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézménnyel együttműködésben indította útjára a Hőségtűrő városok elnevezésű, európai uniós projektet. A 2028 szeptemberében záródó program célja a városi lakosság – különösen a kiszolgáltatott társadalmi csoportok – egészségének védelme és a települések alkalmazkodóképességének erősítése.

A Széchenyi István Egyetem az elmúlt időszakban több olyan környezetvédelmi és fenntarthatósági kutatásra nyert el támogatást, amelyek megvalósítását az Európai Unió és a Magyar Állam által finanszírozott Interreg Ausztria–Magyarország Együttműködési Program segíti. Az egyik ilyen projekt „A klímaváltozáshoz alkalmazkodó (hőségtűrő) városok” elnevezésű kezdeményezés, amely a hőhullámok egészségügyi kockázatainak csökkentésére és a városi reziliencia erősítésére fókuszál.

A 30 hónapos, határon átnyúló program vezetője Graz önkormányzata, míg a tudományos kutatást és a hatásértékelést a Széchenyi-egyetem Egészség- és Sporttudományi Kara biztosítja a győri Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézménnyel együttműködésben.

A munkában részt vesz a Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő, a Család- és Gyermekjóléti Központ Győr, illetve a győri önkormányzat WHO Egészséges Városok Programirodája is.

A projektindító értekezletre a napokban került sor az egyetem Győri Innovációs Parkjában. Az eseményen dr. Somogyi Angéla, az Egészség- és Sporttudományi Kar dékánja kifejtette, hogy a hőhullámok gyakoriságának és intenzitásának növekedése különösen a városi környezetben jelent komoly egészségügyi és társadalmi kihívásokat. „Ez a projekt éppen erre a problémára kíván tudományos megalapozottságú, gyakorlati megoldásokkal reagálni. Célja a városi lakosság egészségének védelme, a kockázatok csökkentése és a települések alkalmazkodóképességének erősítése” – szögezte le.

Kiemelte: a kezdeményezés egyik legnagyobb erőssége, hogy nem csupán kutatási eredményekben, hanem gyakorlati alkalmazásokban gondolkodik: helyzetelemzések, városspecifikus intézkedések, egységes indikátorrendszerek és képzési programok révén járul hozzá a valódi változáshoz.

A kart bemutatva a dékán elmondta: a fakultás múltja 1996-ra tekint vissza, amikor elindultak Győrben az egészségügyi és szociális képzések. „E témák mellé 2016-ban csatlakoztak be a sporttudományi szakok, s e területek együttes működése lehetővé teszi az interdiszciplináris oktatást és kutatást” – jelentette ki. Ismertette a MedTech Campus fejlesztéseit is, kitérve a kar gondozásába kerülő infrastruktúrára. Hangsúlyozta: innovációs és kutatási tevékenységük során számos olyan témát érintettek már, amely a projektben is segítségükre lehet. Ilyenek például a NIRSport2 eszközzel végzett neuropszichológiai vizsgálatok, a stresszhez kapcsolódó agyi folyamatok megfigyelése vagy az áthajló korú (50–59 éves), idősödő (60–74 éves) és idős (75–89 éves) korosztály szomatikus és mentális egészségének fejlesztése.

Az Interreg Ausztria–Magyarország Együttműködési Program keretében megvalósuló „A klímaváltozáshoz alkalmazkodó (hőségtűrő) városok” projekt nyitóértekezletének résztvevői. (Fotó: Adorján András)

A grazi önkormányzat részéről Izeta Mulaibisevic szakértő mutatta be a város „Egészséget mindenkinek” törekvéseit, valamint a közös munka ütemtervét. „Kezdeményezésünk egy széles körű Interreg-projekt keretében jött létre, hidat képezve a városi lakosság és az egészségügyi szolgáltatások között. Ingyenes és igény szerint anonim tanácsadást nyújtunk a polgároknak, akik egy multidiszciplináris csapat – például fizioterapeuták és pszichoterapeuták – támogatását vehetik igénybe. Ez egy Ausztria-szerte egyedülálló koncepció, amelynek szolgáltatásai mindenki számára elérhetőek” – részletezte.

A hőségtűrő városok projektről elárulta: 2028 szeptemberéig öt szakaszra bontották a munkát, amely helyszíni szemlét, háttérkutatást, pilot projekteket és cselekvési tervet is magában foglal majd.

A Széchenyi-egyetem stratégiai partnerét, a Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdőt dr. Aradvári-Szabolcs Mariann képviselte, aki elmondta: a tófürdő, a reumakórház és az intézményhez tartozó wellnesshotel terápiás, rehabilitációs és rekreációs szolgáltatásaival, oktatási és kutatási tevékenységével, valamint környezetvédelmi és fenntarthatósági törekvéseivel nemcsak egészségügyi, hanem turisztikai és társadalmi feladatokat is ellát.

A győri Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény szerepéről Kányai Róbert igazgató szólt a jelenlévőkhöz, akinek prezentációjából megismerhették az intézmény több mint 45 éves szakmai múltját és szerteágazó tevékenységét. Kiemelte: a konzorcium a cselekvési terv kidolgozásában, a kutatás gyakorlati támogatásában és az eredmények implementálásában is számíthat az intézményre.