top of page

„Fiatal jogászok a Duna mentén” konferencia: magyar és bajor igazságügyi vezetők, neves jogtudósok találkoztak a Széchenyi István Egyetemen

Szerző képe: Katona-Kelemen Lilla
Katona-Kelemen Lilla
4 perccel ezelőtt
6 perc olvasás

Magyarország igazságügyi minisztere, a magyar és a bajor Alkotmánybíróság elnöke, elismert jogtudósok, valamint számos rangos európai egyetem oktatói és fiatal kutatói vettek részt a Széchenyi István Egyetemen november 17-én rendezett nemzetközi jogösszehasonlító konferencián. A győri esemény a tavaly életre hívott Magyar–Német Ifjúsági Parlament egyik kezdeményezésének folytatásaként a Duna menti országok jogi együttműködésének erősítését és egy közös kutatási projekt megalapozását szolgálta.


A Magyar–Német Ifjúságért Egyesület és a Széchenyi István Egyetem szoros együttműködésben szervezte meg 2025 novemberében az első Magyar–Német Ifjúsági Parlamentet az Országház felsőházi üléstermében. A rendezvényen 130 magyar és német fiatal vett részt, akik parlamenti bizottságokban és plenáris ülésen vitatták meg közös ügyeiket, és 16 határozatot fogadtak el a két ország kapcsolatainak elmélyítéséről. A kezdeményezés egyik célkitűzése egy olyan jogösszehasonlító kutatási projekt elindítása volt, amelybe a Duna menti országok egyetemeinek hallgatói és fiatal kutatói kapcsolódhatnak be.


Ennek megvalósításában jelentett újabb lépést a november 17-én, a Széchenyi István Egyetemen megtartott „Fiatal jogászok a Duna mentén” című nemzetközi konferencia, amelyet az intézmény Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara, a Magyar–Német Ifjúságért Egyesület és a regensburgi Keleti Jog Intézet szervezett. A rendezvény partnerei között a Regensburgi, a Passaui, az Augsburgi és a Bécsi Egyetem, a Hofi Alkalmazott Tudományok Főiskola, az Andrássy Egyetem Budapest és a Magyar–Német Ifjúsági Tanács szerepelt. A programhoz további neves felsőoktatási intézmények – köztük a berlini Freie Universität és a Tübingeni Egyetem, valamint az összes magyarországi, jogászképzést folytató egyetem – hallgatói is csatlakoztak. A Győrben megtartott tanácskozás célja az volt, hogy tudományos alapot teremtsen a Duna menti országok jogrendszereinek összehasonlító vizsgálatához, és elősegítse a fiatal jogászok hosszú távú nemzetközi együttműködését.


A Széchenyi István Egyetemen megtartott „Fiatal jogászok a Duna mentén” konferencián számos igazságügyi vezető, neves jogtudós, valamint magyar, német és osztrák doktoranduszok vettek részt. (Fotó: Adorján András)
A Széchenyi István Egyetemen megtartott „Fiatal jogászok a Duna mentén” konferencián számos igazságügyi vezető, neves jogtudós, valamint magyar, német és osztrák doktoranduszok vettek részt. (Fotó: Adorján András)

A konferenciát dr. Knáb Erzsébet, a Magyar–Német Ifjúságért Egyesület elnöke, a Széchenyi István Egyetemet fenntartó alapítvány alapító elnöke nyitotta meg. Köszöntőjében felidézte, hogy a tavalyi ifjúsági parlament határozatainak megvalósítására tíztagú, magyar és német fiatalokból álló ifjúsági tanács alakult, amelynek javaslatai alapján állították össze a győri konferencia tudományos szekcióit is. Hangsúlyozta: a kezdeményezés egyik legfontosabb eredménye, hogy a fiatalok elképzeléseiből kézzelfogható nemzetközi együttműködés jött létre. „Mindez különösen szép példája annak, mi születhet akkor, ha nemcsak meghallgatjuk a fiatalokat, hanem komolyan vesszük az elképzeléseiket, kísérjük őket az útjukon, és lehetőséget biztosítunk arra, hogy kibontakozzanak, illetve maguk is változást idézzenek elő” – vélekedett.


Dr. Filep Bálint, a Széchenyi-egyetem elnöke köszöntőjében az intézmény nemzetközi kapcsolatrendszerének jelentőségét hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a kilenckarú, mintegy 17 ezer hallgatót képző egyetemen közel 1700 külföldi fiatal tanul 92 országból, és 64 angol nyelvű képzési program közül választhatnak az érdeklődők. „Győr földrajzi elhelyezkedése, történelme és gazdasága révén szorosan kötődik a Duna menti térséghez, különösen a német kultúrkörhöz. Ezért is örömteli, hogy most német, osztrák és magyar egyetemek oktatói-hallgatói találkoznak itt, újabb tartalommal megtöltve ezeket a partnerségeket.

Intézményünk 42 német és 17 osztrák egyetemmel tart fenn Erasmus+ hallgatói és munkatársi mobilitási kapcsolatot, amelyek a hazánkkal szembeni korlátozások feloldásával a jövőben újabb lendületet kaphatnak” – húzta alá.

A konferencia jelentőségéről megjegyezte: a tapasztalt szakemberek és a pályájuk elején járó jogászok közötti párbeszéd mindkét fél számára értékes, hiszen hozzájárul a tudományos közösség fejlődéséhez.


A Széchenyi István Egyetem, a Magyar–Német Ifjúságért Egyesület és a regensburgi Keleti Jog Intézet által szervezett konferenciára megtelt a győri intézmény Új Tudástér aulája. (Fotó: Dudás Máté)
A Széchenyi István Egyetem, a Magyar–Német Ifjúságért Egyesület és a regensburgi Keleti Jog Intézet által szervezett konferenciára megtelt a győri intézmény Új Tudástér aulája. (Fotó: Dudás Máté)

A résztvevőket Kósa Roland, Győr alpolgármestere is üdvözölte. Hangsúlyozta, hogy a Duna évszázadok óta összeköti a térség országait, kultúráit és gazdaságait, a konferencia pedig új lehetőséget teremt a határokon átnyúló jogi együttműködés erősítésére. „Bár jogi fogalomrendszerünk mélyen rokon, a nemzeti szabályok és eljárásrendek eltérnek. A fiatal jogászgeneráció feladata, hogy feltárja ezeket a különbségeket, és megtalálja azt a közös nevezőt, amely nélkülözhetetlen a mindennapi határon átnyúló partnerségekhez – például az olyan határ menti intézmények, mint az európai területi társulások hatékony működéséhez” – jelentette ki. Rámutatott: a Duna menti országok számos közös kérdésre keresnek választ, a hajózás szabályozásától és a környezetvédelemtől kezdve a kereskedelmen át a digitális gazdaságig.


Tordai-Lejkó Gábor, Magyarország müncheni főkonzulja, a bajor konzuli testület doyenje a magyar–bajor kapcsolatok több mint ezeréves történetét idézte fel. Aláhúzta, hogy a történelmi és kulturális kötődések napjainkban szoros gazdasági és tudományos együttműködésben is megmutatkoznak: Bajorország Magyarország legjelentősebb kereskedelmi partnere a német tartományok közül. „Mindehhez erős szellemi és tudományos alapokra is szükségünk van, s ez jól látszik a tudományos kiválóság iránti közös elkötelezettségünkből is” – szögezte le.


A konferencia nyitóprogramjának résztvevői: Tordai-Lejkó Gábor, Magyarország müncheni főkonzulja, a bajor konzuli testület doyenje, dr. Sonnevend Pál professzor, a magyar Alkotmánybíróság elnöke, dr. Görög Márta igazságügyi miniszter, dr. Hans-Joachim Heßler, a bajor Alkotmánybíróság elnöke, dr. Knáb Erzsébet, a Magyar–Német Ifjúságért Egyesület elnöke, a Széchenyi István Egyetemet fenntartó alapítvány alapító elnöke, dr. Smuk Péter professzor, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának dékánja, valamint dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke. (Fotó: Adorján András)
A konferencia nyitóprogramjának résztvevői: Tordai-Lejkó Gábor, Magyarország müncheni főkonzulja, a bajor konzuli testület doyenje, dr. Sonnevend Pál professzor, a magyar Alkotmánybíróság elnöke, dr. Görög Márta igazságügyi miniszter, dr. Hans-Joachim Heßler, a bajor Alkotmánybíróság elnöke, dr. Knáb Erzsébet, a Magyar–Német Ifjúságért Egyesület elnöke, a Széchenyi István Egyetemet fenntartó alapítvány alapító elnöke, dr. Smuk Péter professzor, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának dékánja, valamint dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke. (Fotó: Adorján András)

A tudományos program előadóit dr. Smuk Péter professzor, a házigazda egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának dékánja köszöntötte. Felidézte, hogy 2026-ban a győri jogászképzés 250 éves jubileumát ünneplik, hiszen Mária Terézia 1776-ban alapította meg a városban a Királyi Akadémiát. „Stratégiai célunk, hogy a hazai jogi kultúra gondozása mellett a nemzetközi tudományos színtéren is látható szereplővé váljunk. Nemzetközi nyitottságunk és kapcsolatépítésünk egyik legfontosabb motorja a karunkon működő Német Jogi Centrum. Ez a műhely eredetileg szaknyelvi képzések szervezőjeként indult, mára azonban messze túlnőtt ezen: olyan magas színvonalú szakmai és tudományos kapcsolatrendszer építőjévé vált, amely az egész kart segíti nemzetközi publikációkhoz, kutatási hálózatokhoz és az olyan nívós rendezvények megvalósításához, mint amilyen a mai konferencia” – árulta el.

A dékán rámutatott, hogy a jogászképzésnek egyszerre kell megőriznie a hazai jogi kultúra értékeit és nyitottnak lennie az európai alkotmányos párbeszédre.

A rendezvény egyik kiemelt előadója, a pályája jelentős részét a felsőoktatásban töltött dr. Görög Márta igazságügyi miniszter „A magyar alkotmányosság új korszaka” címmel tartott előadást. „Ha a fiatal kollégákkal való szakmai munkára, a tehetséggondozásra vagy a nemzetközi partnerségekre gondolunk, azok középpontjában mindig az új gondolatok és a meglévő állapotok javítására való törekvés állnak. Ebben rejlik az ilyen közösségek és események valódi ereje: a horizontális tudástranszferben” – mondta el.

A tárca célkitűzéseit ismertetve négy kiemelt területet nevezett meg: a jogállamiság és az alkotmányosság helyreállítását, az igazságszolgáltatás függetlenségének és tekintélyének megerősítését, a korrupció elleni fellépést, valamint a gazdasági versenyképességet támogató, kiszámítható jogi környezet megteremtését.

Kifejtette, hogy mindezek alapja a minőségi jogalkotás, amelynek fontos feltétele a világos célrendszer, a jogbiztonság és a széles körű társadalmi egyeztetés.


Dr. Sonnevend Pál professzor, a magyar Alkotmánybíróság elnöke „A demokrácia ellenálló képessége: meddig terjed a jog uralma?” című előadásában a jogállamiság megőrzésének jelentőségét vizsgálta a napjainkat jellemző válságok közepette. Rámutatott, hogy a társadalmi megosztottság és a politikai feszültségek idején különösen fontos a jog következetes alkalmazása, hiszen az a hatalmi önkény elleni legfontosabb biztosíték. „Az Alkotmánybíróságnak ma fontos feladata, hogy helyreállítsa az alkotmánybíráskodásba vetett közbizalmat. Ez akkor lehetséges, ha az Alkotmánybíróság a közös európai hagyományokkal összhangban, kellő önmérséklettel, de mindenkor határozottan, csak az irányadó alkotmányos szabályokra és a vizsgálat tárgyát képező jogszabályra vagy bírói döntésre figyelve, félelem és részrehajlás nélkül hozza meg döntéseit” – fejtette ki.

Kiemelte: a demokratikus jogállam hosszú távú működésének alapfeltétele, hogy a jogértelmezés és a jogalkalmazás a politikai érdekektől függetlenül, következetes szakmai elvek mentén történjen.

Dr. Hans-Joachim Heßler, a bajor Alkotmánybíróság elnöke a demokratikus jogállam válsághelyzetekben betöltött szerepéről beszélt. Kifejtette, hogy a háborúk, a gazdasági bizonytalanság, a technológiai átalakulás és a társadalmi megosztottság együttesen próbára teszik az állampolgárok intézményekbe vetett bizalmát. Hangsúlyozta: a jogállam éppen a válságok idején nyújt biztonságot. „Az állami cselekvést a törvényhez és a joghoz köti, és ezáltal védi a polgárok méltóságát és szabadságát. Biztosítja az ellenőrzést és a tiltakozás lehetőségét: az emberek így válság idején sem érzik úgy, hogy kiszolgáltatottak az eseményeknek, hanem az állammal szemben is önálló cselekvők maradnak” – részletezte. A demokratikus berendezkedés megőrzésének legfontosabb feltételei között a hiteles állami működést, a független igazságszolgáltatást, a szabad sajtót és az aktív civil társadalmat említette. Külön kiemelte a párbeszéd fontosságát: szerinte a politikai, társadalmi és kulturális különbségeken átívelő, egymás tiszteletén alapuló kommunikáció nélkülözhetetlen a jogállam fennmaradásához.


A délelőtti tudományos előadásokat szakmai kerekasztal-beszélgetés követte, amelyen dr. Smuk Péter professzor moderálásával dr. Görög Márta, dr. Sonnevend Pál professzor, illetve dr. Hans-Joachim Heßler vett részt.


A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: dr. Smuk Péter professzor, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának dékánja, dr. Hans-Joachim Heßler, a bajor Alkotmánybíróság elnöke, dr. Görög Márta igazságügyi miniszter és dr. Sonnevend Pál professzor, a magyar Alkotmánybíróság elnöke. (Fotó: Adorján András)
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: dr. Smuk Péter professzor, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának dékánja, dr. Hans-Joachim Heßler, a bajor Alkotmánybíróság elnöke, dr. Görög Márta igazságügyi miniszter és dr. Sonnevend Pál professzor, a magyar Alkotmánybíróság elnöke. (Fotó: Adorján András)

A konferencia a fiatal jogászok szakmai eszmecseréjével folytatódott. A magyar, német és osztrák felsőoktatási intézményekből érkezett hallgatók és doktoranduszok hat tematikus szekcióban mutatták be kutatásaikat a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karon. Az előadások többek között az alkotmányjogi együttműködés, az európai magánjog, a digitális platformok szabályozása, a nemzetközi egyezmények végrehajtása, a fogvatartottak jogai és a kisebbségvédelem kérdéseit érintették. A tanácskozás így nemcsak a tapasztalatcserére kínált lehetőséget, hanem hozzájárult a Duna menti országok fiatal jogászai közötti hosszú távú tudományos kapcsolatok megalapozásához is.

bottom of page