.png)
.png)
Az agrárium vízgazdálkodási kihívásait állította középpontba a Széchenyi István Egyetem konferenciája
- Hancz Gábor
- 13 órával ezelőtt
- 3 perc olvasás
Ötödik alkalommal rendezte meg a Széchenyi István Egyetem és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara a „Víz, amit akarunk” konferenciát július 2-án. Az esemény az „Egy élhető jövőért” mottó jegyében a víz szerepét járta körül a talajgazdálkodástól és a növénytermesztéstől kezdve az állattenyésztésen át az élelmiszeriparig, bemutatva azokat a megoldásokat is, amelyek hozzájárulhatnak a fenntartható mezőgazdasághoz és az élelmiszer-biztonsághoz.
A Széchenyi István Egyetem és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 2022-ben hívta életre a „Víz, amit akarunk” kezdeményezést, amely évről évre más szemszögből vizsgálja a víz stratégiai jelentőségét. Az ötödik alkalommal megrendezett konferencia ezúttal arra kereste a választ, hogyan lehet a vízkészletekkel fenntartható módon gazdálkodni az agrárium és az élelmiszerlánc teljes rendszerében.
Az esemény megnyitóján Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter úgy fogalmazott: „Nem választható el a vízmegtartás, a helyes gazdálkodási gyakorlat és az egészséges talaj egy jól működő élővilágtól. Nekünk az a feladatunk, hogy ehhez megfelelő szabályozói rendszert és lehetőségeket teremtsünk.”
Pintér-Péntek Imre, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke felidézte, hogy a rendezvény ötlete 2022-ben született meg, amikor a gönyűi torkolati műtárgy megépítésével sikerült elérni, hogy a győri folyók megfelelő vízszintje biztosított legyen. Megjegyezte, hogy azóta a program sarokpontjai – a víz, az egyetem, a gazdaság és Győr régió – változatlanok maradtak.
A konferencián megemlékeztek Kertész Józsefről, a Szigetköz nemrégiben elhunyt kiemelkedő szakértőjéről, majd a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar oktatói, kutatói három tematikus előadásblokkban tekintették át a vízgazdálkodás legfontosabb kérdéseit.
Dr. Kalocsai Renátó arról beszélt, hogy a talaj egészségének megőrzése, a szervesanyag-tartalom növelése, a megfelelő talajszerkezet kialakítása és a biológiai aktivitás erősítése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a mezőgazdaság sikeresen alkalmazkodjon a klímaváltozás okozta kihívásokhoz. Dr. Palkovics László Amand professzor a vízhiányra adható biotechnológiai válaszokra fókuszált. Áttekintette a növénynemesítés fejlődését a hagyományos módszerektől a modern precíziós eljárásokig, kiemelve, hogy az új technológiák a szárazságnak jobban ellenálló növényfajták létrehozását is elősegíthetik. A precíziós gazdálkodás lehetőségeit dr. Teschner Gergely szemléltette a mosonmagyaróvári karon kifejlesztett UniMetSense meteorológiai állomás példáján keresztül, amely valós idejű adatokkal támogatja a termelőket a megalapozott döntések meghozatalában.
A második előadásblokk az állattenyésztés vízgazdálkodási kérdéseit helyezte középpontba. Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor és dr. Húth Balázs arra hívták fel a figyelmet, hogy a haszonállattartás vízigényének döntő része a takarmány-előállításhoz kapcsolódik, miközben a hőstressz egyre nagyobb kihívást jelent az állatok teljesítménye és jóléte szempontjából. Elmondták: a korszerű monitoringrendszerek és a vízfelhasználás optimalizálása egyszerre szolgálják a fenntarthatóságot és a gazdaságosságot. Tenke János, a Bonafarm sertéságazati takarmányozási vezetője gyakorlati példákon mutatta be, hogy a telepi vízfelhasználás jelentős része megfelelő technológiai megoldásokkal megtakarítható. Hangsúlyozta: az itatórendszerek korszerűsítésével és a veszteségek mérséklésével számottevően csökkenthető a vízfelhasználás.
A harmadik előadásblokk az élelmiszeripari és innovációs megközelítésekre helyezte a hangsúlyt. Dr. Ásványi Balázs az esővíz hasznosításában rejlő lehetőségekről szólt. Bemutatta az egyetemen zajló kutatásokat, valamint azt a különleges projektet, amely a megújuló energiatermelést precíziós öntözési rendszerekkel kapcsolja össze a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének erősítése érdekében. Dr. Urbányi Béla professzor kifejtette: az akvakultúra fenntartható módon járulhat hozzá az élelmiszer-termeléshez, ugyanakkor a hazai halfogyasztás növeléséhez a feldolgozás fejlesztésére és a fogyasztók szemléletformálására is szükség van. Dr. Kiss Attila Péter a víz szerepét elemezte az élelmiszerlánc teljes folyamatában. Előadásából kiderült, hogy a víz nemcsak az emberi szervezet működésének nélkülözhetetlen eleme, hanem az élelmiszer-előállítás, a feldolgozás, valamint az egészségvédő, funkcionális élelmiszerek fejlesztésének is meghatározó tényezője. Dr. Juhász Anikó, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium helyettes államtitkára a vízmegtartást ösztönző agrártámogatási rendszer legfontosabb elemeit ismertette. Kitért arra is, hogy előkészítés alatt áll egy új, eredményalapú támogatási forma, az úgynevezett „vízprémium”, amely a mezőgazdasági területeken visszatartott víz mennyiségének ösztönzését szolgálná.
A rendezvényen együttműködési megállapodást írt alá a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara és a Magyar Talajtani Társaság a talajtani oktatás, kutatás és társadalmi szemléletformálás erősítéséért. Bejelentették, hogy a „Talaj a talpad alatt” című interaktív vándorkiállítás – amely közérthetően mutatja be a talaj kialakulását, élővilágát és az élelmiszer-termelésben betöltött meghatározó szerepét, egyúttal felhívja a figyelmet megóvásának fontosságára – szeptemberben a mosonmagyaróvári karra érkezik.
A konferencián Dósa Gábor, az egyetem hasznosítóvállalkozása, az Uni Inno Zrt. vezérigazgatója oklevelet adott át Török Gyulának, az ABZ Drone Kft. ügyvezetőjének. Az elismeréssel azt az együttműködést köszönte meg, amelynek eredményeként az intézmény, a cég és az MIB Invest által közösen létrehozott ABZ Innovation Kft. permeteződrónja rendkívüli piaci siker lett, és ma már 40 országban használják az agráriumban. Az innováció kifejlesztésében az intézmény kutatói is tevékeny szerepet vállaltak.
