.png)
.png)
A Széchenyi István Egyetem büszke fenntartója a 150 éves zsinagógának
- Hancz Gábor
- 2021. szept. 1.
- 3 perc olvasás
A Széchenyi István Egyetem hangversenyterme és az ország zeneművészeti oktatásában meghatározó szerepet játszó Művészeti Kar otthona is a győri zsinagóga, amelynek 150 éves jubileumáról nagyszabású, méltó ünnepségen emlékeztek meg. Az eseményen elhangzott: az intézmény büszke a fenntartásában lévő lenyűgöző szépségű épületre.
„A győri önkormányzat és a Széchenyi István Egyetem támogatása nélkül ma sokkal szerényebb körülmények közepette emlékezhetnénk” – ezzel kezdte köszöntőjét Villányi Tibor, a Győri Zsidó Hitközség elnöke azon az ünnepségen, amelyet a zsinagóga 1870. szeptember 15-i avatásának 150 éves jubileuma alkalmából tartottak. A tavalyi évre tervezett eseményre a koronavírus-járvány miatt került sor idén. A megemlékezésen több vallási felekezet méltóságai is megjelentek, így dr. Veres András győri megyés püspök, Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) evangélikus egyházkerület püspöke, dr. Várszegi Asztrik nyugalmazott pannonhalmi püspök-főapát és Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát is.
Villányi Tibor felidézte: az épület 1870-től 1944-ig igazi zsinagóga volt, s az építtetők szándéka szerint még ma is úgy kellene szolgálnia, azonban közbeszólt a történelem. A holokauszt miatt a létszámban megfogyatkozott győri zsidó közösség 1968-ban kénytelen volt átadni az államnak a létesítményt, amelynek állagromlása akkortól gyorsult fel. Szerinte a huszonnegyedik órában született a megállapodás a város és a kormány között a felújításról 2003-ban. „Ennek köszönhető, hogy a zsinagóga megmenekült, és a kultúra szentélyévé válhatott” – mondta, utalva arra, hogy az épület ma a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának otthona, egyetemi hangversenyterem, múzeumi kiállítóhely és az Európa-hírű Öt Templom Fesztivál bázisa. A hitközségi elnök megjegyezte: a mostani megemlékezés azok ünnepe is, akik a 2006-ig tartó nagy rekonstrukcióban részt vettek.
Dr. Baranyi Péter professzor, a Széchenyi István Egyetem rektora beszédében úgy fogalmazott, hogy az emberiség legfontosabb lelki és szellemi alapjait a szépség, az igazság, a tudomány és a művészet jelentik, s a zsinagóga folyamatosan ezen értékeknek ad helyet. „Nem hiszem, hogy lenne olyan, akit ne nyűgözne le az épület szépsége. Kitűnő akusztikájának köszönhetően a zenetudomány és a zeneművészet otthona lehet, amire a Széchenyi István Egyetem rendkívül büszke” – hangsúlyozta.
Simon Róbert Balázs győri országgyűlési képviselő kifejtette, hogy öt történelmi egyház – az evangélikus, a református, a római katolikus, a görögkatolikus és a zsidó – temploma található Győr-Újvárosban egy 400-450 méteres körön belül. „Mindez azt mutatja, hogy évszázadok óta békében és barátságban élnek itt ezen egyházak képviselői” – hangoztatta. A honatya azt kívánta: a 150 év múlva ide eljövők is emelkedetten tudjanak arról beszélni, hogy a zsinagóga oktatási, kulturális és vallási funkciót tölt be Győrben, emelve a város rangját.
Szeles Szabolcs győri alpolgármester történelmi emlékhelyként, maradandó építészeti emlékként, multifunkcionális intézményként és Győr összefogásának jelképeként beszélt a zsinagógáról. Kiemelte: a zsidó hitközség számos tagja kiemelkedő gazdasági, kulturális szerepet töltött be a megyeszékhely történetében. „Az 1800-as évek végétől a zsidó nagyvállalkozók rakták le a modern, piacképes gyáripar alapját, és megteremtették az igényes termelést, a hatékony munkakultúrát a városban. Ez a vállalkozói szemlélet, a kreativitás, a megújulás képessége végigkísérte Győrt, amelynek hosszú távú gazdasági sikereit többek között ennek köszönhetjük” – fogalmazott. Kifejtette: ez a gyönyörű épület nemcsak a győri zsidóság számára érték, hanem minden győrinek büszkeség, amit mutat, hogy amióta a város sziluettjébe simult, fotók, képeslapok állandó szereplője. „Személyes élmény, hogy amikor néhány hete a világ egyik legismertebb élő művésze, Placido Domingo itt járt, és alkalmunk volt körbekísérni a városban, ő is megcsodálta. A Széchenyi István Egyetem által az épület hasznosítása az oktatás és a kultúra terén megoldott, a mi örökségünk és kötelességünk, hogy legalább ebben a pompájában legyen ez így” – jegyezte meg.
Tótha Péter Joel győri főrabbi a hála szavaival kezdte beszédét, hogy az örökkévaló Isten életben tartott, megőrzött bennünket, és engedte megérni a mai napot. „Itt ülünk és emlékezünk a zsinagóga százötven évéről. Az épület ugyan újra régi fényében ragyog, de az egykor itt lévő, a zsinagógát megtöltő közösséget elmosta az emberi gyűlölet. Csukjuk be egy pillanatra a szemünk, és halljuk meg az egykor itt imádkozók hangját, a kántorok fohászát, az itt beszédet mondó rabbik szavát, mert ők voltak azok, akik ezt a zsinagógát különleges, spirituális hellyé tették” – hangoztatta.
Az ünnepségen Bana József, Győr Megyei Jogú Város Levéltára igazgatója a zsinagóga építéséről és történetéről, míg Tóthné Papp Terézia volt városi projektmérnök a másfél évtizeddel ezelőtti felújításról tartott előadást.
Az eseményen Villányi Tibor emlékplakettet adott át azoknak, akik tevékenységükkel segítik a Győri Zsidó Hitközséget. Az egyetem részéről dr. Filep Bálint elnöknek, dr. Baranyi Péter rektornak, dr. Kovács Zsolt kancellárnak, dr. Szekeres Tamás korábbi rektornak, dr. Ruppert Istvánnak, a Művészet Kar korábbi dékánjának, dr. Hontvári Csabának, a kar jelenlegi dékánjának, dr. Galli Csaba címzetes felnőttképzési igazgatónak és Winkler Csaba címzetes egyetemi docensnek, a Kommunikációs és Alumni Iroda társadalmi kapcsolatokért felelős titkárának ítélték oda az elismerést. Gyapay Tünde, a Művészeti Kar volt gazdasági igazgatója posztumusz kitüntetését lánya, Gyapay-Sensen Tünde vette át.
