.png)
A hallgatókat középpontba helyezve képzéseinek átfogó megújításába kezdett a Széchenyi István Egyetem. Az intézmény célja, hogy a minőségi, gyakorlatorientált oktatás mellett fejlessze a fiatalok készségeit, és új módszertanokkal növelje tanulási hatékonyságukat. A tervek szerint 2030-ra az egyetem minden képzési programja tartalmazni fog projektalapú oktatási modulokat.
A Széchenyi István Egyetem átfogó képzési reformba kezdett annak érdekében, hogy az intézmény a lehető leghatékonyabb módon segítse hallgatóit a munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelő, gyakorlatias tudás elsajátításában. A cél a generációs sajátosságokat figyelembe vevő, legújabb oktatásmódszertanok bevezetése és kiterjesztése, a gólyák és a végzősök kompetenciamérésének megszervezése, a hallgatók készségfejlesztése, valamint a projektalapú képzés mintatantervbe illesztése. Az eddigi eredményeket és a következő feladatokat az RRF-2.1.2-21-2022-00028 „Gyakorlatorientált képzések infrastrukturális és készségfejlesztése a Széchenyi István Egyetemen” című európai uniós projekt keretében megrendezett konferencián mutatták be az oktatóknak és a piaci partnereknek.
„A mi feladatunk nem az elsőéves hallgatókkal kezdődik, hanem már sokkal korábban. Segítenünk kell az iskolásokat a pályaorientációban, a felvételt nyert fiataloknak pedig hallgatóbarát, rugalmas, innovatív képzéseket szeretnénk kínálni partnereink bevonásával”
– fogalmazott dr. Kovács Zsolt a Széchenyi-egyetem általános és oktatási elnökhelyettese. Kiemelte, ami tíz éve jól működött, ma már nem alkalmazható, ugyanis más a fiatalok világlátása, megváltoztak motivációik, kompetenciáik. „Hallgatóink nagy teljesítményekre képesek, csak megfelelő feladatokat kell adni nekik. Elég csak a SZEnergy Team újabb világrekordjára gondolni, amelyet az elektromobilitás területén értek el” – hangsúlyozta. Hozzátette,
a frontális oktatás hatékonysága egyre inkább háttérbe szorul, és a projektalapú oktatás kerül előtérbe. Ezt kívánják kiterjeszteni a győri egyetemen is.
A reform első elemeiként az intézmény bevezeti a Hallgatói Kompetenciafejlesztő Programot, illetve a Hallgatói Projekttámogató Programot. Utóbbiról dr. Gajzágó Gergő, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar adjunktusa kifejtette, a projektalapú oktatás a hatékony tudásátadás kitűnő módszere, hiszen gyakorlatorientált és élményekre épít. „Mivel valós problémákra kell megoldási lehetőségeket keresni, a megalapozott, tudatos döntések meghozatalára tanít, emellett növeli a hallgatók szakmai elhivatottságát” – jegyezte meg.
Terveik szerint a 2024–25-ös tanévben kísérleti kurzusokat indítanak, a következőben 12 alapszakon bevezetik a projektalapú képzést, hogy aztán azt valamennyi szakra, néhány éven belül az összes képzési programra kiterjesszék. A folyamatokat a Hallgatói Projekttámogató Program és a tutori rendszer kiépítésével is segítik.
Horváth Dóra, az intézmény Módszertani, Digitális és Tanárképzési Főigazgatóságának képzési referense a Hallgatói Kompetenciafejlesztő Programot mutatta be. Utalt arra, hogy az elmúlt évek nehézségei, köztük a koronavírus-járvány idején bevezetett online oktatás miatt bizonyos készségek hiányoznak ennél a korosztálynál, ezért az érintett fiatalok önhibájukon kívül kerülnek hátrányba. Első lépésként tréninget indítottak számukra, amelyen több mint száz mérnökinformatikus- és gazdaságinformatikus-hallgató vett részt. Erre meghatározott szempontok alapján hívták a hallgatókat, de önkéntes alapon is lehetett csatlakozni a programba. A mérnöki kompetenciák mellett számos készséget fejlesztettek az együttműködés, a csapatmunka, a problémamegoldás terén.
„A program célja a lemorzsolódás csökkentése, a hallgatói előmenetel támogatása, a tanulás- és oktatásmódszertan fejlesztése, rendszeres kompetenciamérés a be- és kilépő hallgatóknál és a projektalapú oktatás kiterjesztése”
– mutatott rá az előadó.
Dr. Happ Éva, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar docense felhívta az ipari partnerek figyelmét, hogy zajlik a szakok szerinti kompetenciatérkép elkészítése, amelyekhez az ő javaslataikat is várják, hiszen a piaci visszajelzések sokat adnak hozzá a képzések minőségéhez. Kiemelte,
az egyetemen szocializációs félévet vezetnek be, amely a hallgatók egyetemi beilleszkedését segíti. „Kurzusokkal, tréningekkel támogatjuk az egyetemi élet megkönnyítését, hozzá kívánunk járulni a hallgatói kapcsolatok erősítéséhez” – húzta alá.
Hozzáfűzte, szakonként tanácsadó-testületet állítanak fel, amelyben ugyancsak számítanak a piaci partnerek részvételére, akik gyakorlati helyek, tudományos diákköri témák, konzultációk, projektfeladatok révén is ösztönözni tudják a jövő szakembereit.
A képzések fejlesztéséért felelős vezető röviden bemutatta a készülő Student to Develop szoftvert is, amely az egyetemi projektekben részt vevő hallgatók számára lesz igazán fontos. „Ennek segítségével a végzettek a diploma mellé egy projektportfóliót is kaphatnak, ami kitűnő ajánlólevél lehet a munkaerőpiacon” – ismertette. Végezetül elmondta, hogy ez a szoftver tartalmazza majd a kompetenciamérést is, amely terveik szerint már idén szeptemberben megkezdődhet.
