„A jövőd most kezdődik” – inspiráló üzenetek a Széchenyi István Egyetem pódiumbeszélgetésén
- Hancz Gábor
- 5 perccel ezelőtt
- 3 perc olvasás
Szenvedély, egyensúly, változtatás és globális nyitottság – ezek voltak a kulcsfogalmak azon a pódiumbeszélgetésen, amelyet a Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Kara rendezett „A jövőd most kezdődik” címmel a Győri Innovációs Parkban. A magyar és nemzetközi hallgatók neves előadóktól hallhattak olyan gondolatokat, amelyek segíthetik őket személyes szakmai útjukon és a globális világban való érvényesülésben.
A Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Kara a napokban pódiumbeszélgetést rendezett a Győri Innovációs Parkban, ahol elismert kutatók, oktatók és szakemberek osztották meg tapasztalataikat, véleményüket az érdeklődőkkel. Az angol nyelvű rendezvényen a résztvevők – elsősorban magyar és nemzetközi hallgatók – olyan inspiráló gondolatokat hallhattak, amelyeket akár szakmai és tudományos pályájuk építéséhez is felhasználhatnak.

Dr. Carol Bender, az Arizonai Egyetem professzora, a Széchenyi István Egyetem Fulbright-ösztöndíjas vendégprofesszora, a tehetséggondozás és a kutatásalapú felsőoktatási képzés meghatározó alakja kifejtette: a hallgatóknak rendkívül fontos látni, hogy a tanteremben tanultaknak van gyakorlati alkalmazása, célja. Szerinte a négy fal közül kimozdulva lehet csak megérteni, hogy mit jelent mondjuk egy egyenlet – például azt, hogy egy híd nem omlik le. Emellett rájöhetünk arra is, milyen egyéb ismeretekre van szükségünk, hogy hatékonyabb szakemberek legyünk saját területünkön.
„A valós tapasztalatok sokkal jobbá teszik a hallgatókat, mert ezek a példák visszavihetők a tanterembe, és meg lehet nézni, hogy milyen elmélet kapcsolódik hozzájuk. Emiatt próbálok mindent megtenni azért, hogy a diákok lássák, a tudásnak van gyakorlati jelentősége”
– részletezte.

Dr. Schwartz Kristóf orvos, egészség- és viselkedés-idegtudományi kutató, a Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Karának adjunktusa számos szemponttal világította meg, milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy valaki jó szakemberré váljon. „A legfontosabb, hogy az ember szeresse a munkáját, és amit csinál, azt élje meg teljes mértékben. Még akkor is haladjon tovább, és adja bele az egész lelkét, ha nehézsége van, vagy bizonytalannak érzi magát. Én ebben hiszek, és ezt próbálom követni a kutatásban, a tudományban és más területeken is, hogy elérjem a céljaimat” – fogalmazott. Hozzátette, hogy nagyon fontos a láthatóság is: meg kell mutatni magunkat, miközben alázatosan és elkötelezetten szolgáljuk a hivatásunkat.
Dr. Szepesváry Zsolt, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház Urológiai Osztályának osztályvezető főorvosa, az egyetem Egészség- és Sporttudományi Karának dékánhelyettese hangsúlyozta: a legszerencsésebb, ha valakinek a munkája egyben a hobbija is, mert akkor valószínűleg boldog és elégedett lesz. „Számomra ez a kulcs, ugyanakkor vigyázni kell, mert nagyon keskeny a határ a hobbi és a munkamánia között. Emiatt fontos, hogy nyaralásra, pihenésre is jusson időnk” – mondta, megjegyezve, ennek az egyensúlynak az elérésével válhat valaki jobb szakemberré.
Dr. Szabó Attila pszichológus, a Széchenyi-egyetem Egészség- és Sporttudományi Karának kutatóprofesszora, a viselkedési addikciók, a placebo/nocebo mechanizmusok, valamint a testmozgás és a mentális egészség kapcsolatának nemzetközi szaktekintélye hasonlóan vélekedett: szerinte annál a munkánál kell maradni, ahol nyolc óra csak tíz percnek tűnik, ugyanakkor változtatni kell, ha szükséges. „Az emberek félnek a változástól, mert szeretik a megszokott utat, a változás után pedig lehet jobb, de rosszabb is. Nem szeretnek kockáztatni, pedig enélkül stagnálás következik be, és nem tudnak fejlődni. Szóval legyenek bátrak, és változtassanak, ha úgy látják” – adott tanácsot a hallgatóságnak.
Valastyán Eszter Elisabeth, a Petz-kórház Traumatológiai, Ortopédiai és Kézsebészeti Centrumának vezető ápolója arra hívta fel a figyelmet: a munkával általában stressz is jár, ezért mindenképpen kell időt szánni magunkra. A sport pedig különösen jó stresszoldó, ami számára nagyon fontos egy 12 órás vagy hétvégi műszak után. „Ha elmegyek futni tíz kilométert, egyáltalán nem érzem magam fáradtnak, inkább feltöltődöm” – hozott példát a saját életéből.
Amikor a hallgatók tapasztalatszerzéséről, a munka és magánélet egyensúlyáról, vagy éppen a változások vállalásáról esett szó, mindez egy nagyobb képbe is illeszkedik: hogyan tudnak az intézmények olyan környezetet teremteni, amelyben a fiatalok ezeket hasznosítva nemzetközi szinten is érvényesülhetnek. Erre mutatott rá dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, aki az intézmény nemzetköziesítés terén elért jelentős sikereire vonatkozó kérdésre kifejtette:
Európa lemarad az Amerikai Egyesült Államoktól és Kínától, amelyre a kiút részben az oktatás fejlesztése lehet. Emiatt született a kontinensen stratégia a felsőoktatási intézmények nemzetköziesítésére, ami mellett szinte valamennyi magyarországi egyetem elkötelezte magát.
„A fő cél a globális láthatóság, ami a globális hírnévből ered, ennek eléréséhez pedig globálisan kell kutatnunk – hangsúlyozta. – A globális kutatáshoz angol nyelvű oktatásra van szükség, az angol nyelvű oktatáshoz pedig nemzetközi hallgatókra. Ezért tehát ők intézményi stratégiánk alapkövei.”
