top of page

A határon túli felsőoktatási intézményekkel való partnerségek erősítését szolgálta a Széchenyi István Egyetem jubileumi konferenciája

Szerző képe: Katona-Kelemen Lilla
Katona-Kelemen Lilla
1 nappal ezelőtt
4 perc olvasás

A határon inneni és túli magyar nyelvű felsőoktatás lehetőségei és kihívásai, valamint a mesterséges intelligencia oktatási alkalmazása állt a Széchenyi István Egyetem XXX. Apáczai Nemzetközi Tudományos Konferenciájának középpontjában. A november 12–13-án, Győrben megtartott jubileumi rendezvényen hazai és külhoni egyetemek vezetői, oktatói és kutatói osztották meg tapasztalataikat, illetve a szakmai együttműködés lehetőségeit is áttekintették.


Harmincadik alkalommal rendezte meg az Apáczai Nemzetközi Tudományos Konferenciát a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kara november 12-én és 13-án. A jubileumi esemény „Határon innen és túl – A magyar nyelvű felsőoktatás lehetőségei és kihívásai a mesterséges intelligencia korában” címmel várta a résztvevőket. A nagy múltú tudományos fórum célja, hogy a névadó Apáczai Csere János szellemiségét követve párbeszédet teremtsen az oktatás, valamint a humán- és társadalomtudományok képviselői között. Az idei rendezvény különös hangsúlyt helyezett a határon túli magyar nyelvű felsőoktatással fenntartott kapcsolatok erősítésére és a korszerű oktatási módszerekre.


Az Apáczai-konferencia hagyományosan lehetőséget biztosít arra, hogy az intézmény képviselői koszorúval tisztelegjenek a névadó Apáczai Csere János munkássága előtt. Felvételünkön a Liszt Ferenc utcai épület udvarán található szobor koszorúzásán részt vett egyetemi és kari képviselők, valamint a konferencia vendégeinek egy csoportja. (Fotó: Adorján András)
Az Apáczai-konferencia hagyományosan lehetőséget biztosít arra, hogy az intézmény képviselői koszorúval tisztelegjenek a névadó Apáczai Csere János munkássága előtt. Felvételünkön a Liszt Ferenc utcai épület udvarán található szobor koszorúzásán részt vett egyetemi és kari képviselők, valamint a konferencia vendégeinek egy csoportja. (Fotó: Adorján András)

A konferenciát dr. Pongrácz Attila, az Apáczai-kar dékánja nyitotta meg. „Karunk névadójának, Apáczai Csere Jánosnak szellemiségét követve az idei esemény céljai között szerepel a határon túli magyar nyelvű felsőoktatási intézményekkel való együttműködés erősítése, valamint a mesterséges intelligencia oktatási alkalmazhatóságának feltárása. E párbeszéd megteremtésével egy missziót is felvállalunk, amely hozzájárul a magyar tudományos értékek nemzetközi láthatóságának növeléséhez” – jelölte meg a konferencia célját.


„Büszkén mondhatjuk, hogy míg az 1990-es évek végén a tanító, a művelődésszervező és a szociálpedagógia szakot gondozó főiskolai kar voltunk, mára egy kilenckarú, a nemzetközi tudományos térben és a meghatározó egyetemi rangsorokon is előkelő helyeken szereplő egyetem pedagógiai, humán- és társadalomtudományi képzési területeit kilenc alapszakkal, öt mesterszakkal, angol nyelven is indított képzéseinkkel, számos szakirányú képzéssel erősítő fakultása lettünk” – részletezte a dékán. Hozzáfűzte: mindezek mellett kiemelten figyelnek a határon túli felsőoktatási intézményekre, amelyekre stratégiai partnerként tekintenek mind az oktatás, mind a kutatás terén.


A plenáris ülésen dr. Lukács Eszter professzor, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az intézmény nemzetközi pozicionálásáról tartott előadást, amelyben rámutatott: a világ harmincezer egyetemén mintegy 300 millió hallgató tanul, közülük nagyságrendileg tízmillióan választanak külföldi képzést. Hangsúlyozta: a határon túli felsőoktatási intézmények feladata különösen összetett, hiszen amellett, hogy az adott ország nyelvén is oktatniuk, kutatniuk kell, a magyar nyelv ápolása is stratégiai jelentőségű céljuk, a globális térben azonban az angol és más világnyelvek jelentik a tudományos láthatóságot.


Prezentációjában bemutatta a Széchenyi-egyetem nemzetköziesítési törekvéseit. Elmondta, hogy az elmúlt tíz évben az angol nyelvű képzések száma kettőről 63-ra nőtt, a nemzetközi hallgatók létszáma pedig mára közelít az 1700-hoz. Az ösztöndíjas és az önköltséges finanszírozású külföldi fiatalok aránya is jelentősen megváltozott: míg a korábbi években az előbbiek voltak többségben, az idei tanévben már kétszer annyi önköltséges hallgató van, mint ösztöndíjas. Az elnökhelyettes kitért a nemzetközi publikációs és idézettségi mutatókra is, valamint az elérhető vendégprofesszori pályázatokat is ismertette. Kiemelte: a jellemzően féléves oktatói és kutatói programra tárt karokkal várják a határon túli partnerintézmények munkatársait is.


A konferencián Kepli József János, az egyetem AI- és Jövőstratégiák Központjának vezető szakértője a mesterséges intelligencia alkalmazására adott intézményi válaszokat mutatta be, míg Csillag Andrea, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal munkatársa az új technológia sikeres használatához szükséges készségekkel foglalkozott előadásában.


A nyitónap plenáris ülését a határon túli felsőoktatási intézmények vezetőinek előadásai színesítették. A szakmai párbeszédben többek között a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemről dr. Csernicskó István professzor, rektor, az Eperjesi Egyetemről dr. Kónya Péter professzor, rektor, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemről dr. Pálfi József rektor, az észak-komáromi Selye János Egyetemről dr. Bese László, a Tanárképző Kar dékánja, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemről dr. Szekeres László, a Közép-európai Tanulmányok Kar dékánja, az Újvidéki Egyetemről dr. Horák Rita professzor, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar tudományügyi dékánhelyettese, míg a pozsonyi Comenius Egyetemről dr. Szőköl István professzor, a Pedagógiai Kar Óvodai és Általános Iskolai Pedagógia Tanszékének vezetője vett részt.


A konferencia szervezői és meghívott előadói. (Fotó: Adorján András)
A konferencia szervezői és meghívott előadói. (Fotó: Adorján András)

A második napon pódiumbeszélgetésen folytatódott a határon inneni és túli magyar felsőoktatás kapcsolódási pontjainak feltárása. A résztvevők a közös kutatások, az oktatási együttműködések és az intézmények közötti szakmai kapcsolatok lehetőségeit vitatták meg. Az előző napon előadást tartott dr. Bese László és dr. Szekeres László mellett dr. Pintér Krekić Valéria professzor, az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának dékánja, dr. Szabó Tibor, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának tudományos dékánhelyettese, valamint dr. Talabircsuk Okszána, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézetének igazgatóhelyettese volt a program résztvevője. Ezt követően tizennégy tematikus szekcióban kapott helyet a közel száz előadás, többek között a pedagógusképzés, a gyógypedagógia, a mesterséges intelligencia, a nemzetközi kapcsolatok, a nyelvtudomány, a humánerőforrás-fejlesztés, az egészségfejlesztés és a természettudományok területén. A konferencia munkája a tanulmányokat összegző kötettel és határokon átnyúló felsőoktatási együttműködésekkel folytatódik.

 

A tudományos programot kulturális esemény is gazdagította: az Apáczai-kar Cziráki Lajos Kiállítóterében „Kérdések és válaszok” címmel nyílt tárlat, amelyen Balogh István, Borbély Károly, Mile-Tóth Judit és dr. Szunyogh László, a kar művésztanárai mutatkoztak be alkotásaikkal. Felvételünkön az alkotók és dr. Pongrácz Attila dékán a kiállítás megnyitóján. (Fotó: Nagy Gergely)
A tudományos programot kulturális esemény is gazdagította: az Apáczai-kar Cziráki Lajos Kiállítóterében „Kérdések és válaszok” címmel nyílt tárlat, amelyen Balogh István, Borbély Károly, Mile-Tóth Judit és dr. Szunyogh László, a kar művésztanárai mutatkoztak be alkotásaikkal. Felvételünkön az alkotók és dr. Pongrácz Attila dékán a kiállítás megnyitóján. (Fotó: Nagy Gergely)

 
 
bottom of page