Őszközépünnep: különleges kínai kulturális programot tartottak a Széchenyi István Egyetemen

Holdsüteménnyel, lampionkészítéssel és közös versmondással ünnepelték a kínai kultúra egyik legjelentősebb eseményét, az őszközépünnepet a Széchenyi István Egyetemen. Az érdeklődők mellett az intézmény hallgatói és munkatársai, valamint az ősszel indult kínai nyelvtanfolyamok tanulói vettek részt a rendezvényen, amely az összetartozás, a családi és baráti kapcsolatok, illetve a Hold motívuma köré épült.

A Széchenyi István Egyetemet egyre több szál fűzi Kínához: az intézmény erősödő gazdasági és akadémiai kapcsolatai mellett a kulturális értékek népszerűsítését is fontosnak tartja. Ennek jegyében rendezte meg október 7-én az őszközépünnephez kötődő eseményét is, amely az újév után a második legjelentősebb kínai fesztiválnak számít. A több ezer éves hagyományokra visszatekintő ünnepre az egyetem Győri Innovációs Parkjába várták az érdeklődőket, akik kínai hallgatókkal közösen élvezhették a programot. A résztvevők megkóstolhatták a fesztivál jelképének is számító holdsüteményt, saját lampiont készíthettek, és fejtörőkön, kvízjátékon keresztül is tesztelhették tudásukat.

Az eseményen dr. Lukács Eszter, a Széchenyi-egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese elmondta: egyre gyarapodó kínai hallgatói közösségük, vendégprofesszoraik és a már 18 együttműködési megállapodással rendelkező intézményi hálózatuk mind kézzelfogható eredményei a folyamatosan erősödő kapcsolatnak. „Egyetemünk kiemelt vállalati partnerei között található a Huawei, a NIO és a BAMO Technology Hungary Kft. Ezek az együttműködések nemcsak a tudás átadását, hanem a jövő technológiáinak közös formálását is lehetővé teszik” – jelentette ki.

Kiemelte: az egyetemen előkészítés alatt áll Magyarország következő Konfuciusz Intézete, amely jelentősen hozzájárul majd a magyar–kínai kapcsolatok további elmélyítéséhez az oktatásban és a kulturális csereprogramokban egyaránt. „További siker, hogy az idei tanévben közel 150-en iratkoztak be az intézményünk által támogatott kínai nyelvóráinkra, a legkülönbözőbb korosztályokból. Ez is jelzi, hogy a kínai nyelv és kultúra iránti érdeklődés évről évre szélesebb társadalmi réteget érint, és egyre inkább a közös jövő kulcsává válik” – tette hozzá.

A felvételen a Kínai Népköztársaság Magyarországi Nagykövetségének első titkára, Liu Hua, valamint a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, dr. Lukács Eszter. (Fotó: Adorján András)

A Kínai Népköztársaság Magyarországi Nagykövetségének első titkára, Liu Hua úgy fogalmazott, a Hold a nyolcadik holdhónap 15. napján ragyog a legfényesebben, ezért a kínai kultúrában ez a nap a családi újraegyesülés fesztiválja, az őszközépünnep. „Ma, amikor ilyen kedves fogadtatás után itt állhatok a hazámra jellemző dekoráció és az illatos holdsütemények között, igazán otthon érzem magam. Hiszem, hogy ez az érzés a közös értékeinkből is fakad, melyek központjában a család és a hagyományok állnak” – húzta alá. Megjegyezte: a Hold fénye egész Földünket beragyogja, így a jelkép a civilizációk békés együttélésére és az emberiség világközösségére is utal.

Granyák Gergely, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Kína Főosztályának helyettes főosztályvezetője kifejtette: Kínához fűződő kapcsolata pályakezdőként indult, azóta élt már öt évet is az országban, ami elmélyítette a gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése iránti elköteleződését. „Tizenöt évvel ezelőtt, amikor a kormány meghirdette a keleti nyitás politikáját, kevesen gondolták volna, hogy a két ország közötti kapcsolatok ilyen gyors ütemben és ilyen jelentős mértékben fejlődnek majd. Mára hazánk a keleti és a nyugati gazdasági szféra egyik legfontosabb találkozási pontjává vált” – vélekedett. Kiemelte: a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulását követően Magyarország az elsők között létesített diplomáciai kapcsolatot az ázsiai országgal, így az eseményt megelőző héten ennek már 76. évfordulóját ünnepelhették meg Budapesten.

Granyák Gergely, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Kína Főosztályának helyettes főosztályvezetője (Fotó: Miklós Balázs)

„Tavaly több mint kétszázezer kínai turista látogatott el hazánkba, akik félmilliónál is több vendégéjszakát töltöttek nálunk. Ez a fajta turizmus nemcsak a kölcsönös megértést segíti, de a gazdaság növekedéséhez is hozzájárul az idegenforgalom, a kultúra és a szolgáltatások terén. Az oktatási kapcsolatok is fejlődnek, évről évre egyre több kínai hallgató érkezik Magyarországra: az előző tanévben 2800-an vettek részt a hazai felsőoktatásban, közülük 295-en a Stipendium Hungaricum ösztöndíjnak köszönhetően” – részletezte Granyák Gergely. Kifejezte reményét, hogy a kulturális és oktatási intézmények legújabbika, a győri Konfuciusz Intézet is hamarosan megkezdheti működését a Széchenyi István Egyetemen.

A rendezvény legfelemelőbb pillanata az volt, amikor az egyetem  kínai nyelvkurzusán tanulók – kisgyermekektől felnőtteken át egészen a nyugdíjas korosztályig – az intézmény kínai hallgatóival közösen szavaltak el egy őszközépünnephez kapcsolódó kínai verset. A résztvevők ezenkívül megismerkedhettek a fesztivál eredetével és szokásaival Shen Zhi, az egyetem Nyelvi és Kulturális Központjának nemzetközi szakreferense és Zhao Lijun kínai vendégoktató révén, rövid betekintést nyerhettek a kínai nyelvtanulásba Orosz-Barczi Réka, az intézmény nemzetközi igazgatója előadásának köszönhetően, valamint egy kerekasztal-beszélgetés során megtudhatták, hogyan érzik magukat Győrben a kínai hallgatók Borbély-Bailey Natasha, a Nyelvi és Kulturális Központ vezetőjének moderálásával. Wang Shishuai, Wang Tianyi, Wu Fan, Deng Bowen és Tang Anxin elárulták: nagyon szeretnek a Széchenyi-egyetemre járni, és hálásak, hogy a hasonló rendezvényeknek köszönhetően valóban otthon érezhetik magukat.

Galéria az eseményről. (Fotók: Adorján András, Miklós Balázs)