Újabb mérföldkőhöz érkezett az Oasis Technology Zrt., a Virtualitica Kft. és a Széchenyi István Egyetem közös fejlesztése, amely egyetlen, intelligens rendszerben kapcsolja össze a villamosenergia-termelést és a mezőgazdasági művelést. A különleges megoldást a GreenTech Plus európai uniós projekt keretében megtartott rendezvényen mutatták be az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Smart Farm tangazdaságában. A Széchenyi István Egyetem stratégiai céljai között kiemelt szerepet kapnak a fenntarthatóságot, a digitalizációt és az agrárinnovációt szolgáló kutatások. Ennek újabb példája a GreenTech Plus projekt, amely az Interreg VI-A Ausztria–Magyarország európai uniós program támogatásával segíti a korszerű zöldtechnológiák és digitális megoldások elterjedését a mezőgazdaságban, valamint erősíti a határon átnyúló együttműködéseket. Az ennek keretében július 2-án megrendezett szakmai nap fókuszában az Oasis-projekt állt, amely ugyanazon a területen teszi lehetővé a villamosenergia-termelést és a mezőgazdasági művelést. A magasra telepített, napkövető napelemek alatt továbbra is termeszthetők haszonnövények, miközben a rendszer az öntözést is biztosítja, egyszerre támogatva a fenntartható gazdálkodást és a megújulóenergia-termelést. A szakmai nap résztvevői a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári tangazdaságában kialakított különleges napelemrendszernél. (Fotó: Adorján András) Az eseményen Lőrincz Balázs, a Virtualitica Kft. társalapítója, valamint dr. Ásványi Balázs, a kar vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese mutatta be az Oasis Technology Zrt., a Virtualitica Kft. és a Széchenyi István Egyetem együttműködésében megvalósuló fejlesztést. Előadásaikból kiderült, hogy az innováció a várakozások szerint növeli a terméshozamot. Ennek igazolására a napelemek alatt és egy kontrollterületen is azonos növényeket – csemegekukoricát és burgonyát – termesztenek, így a betakarítást követően pontosan összehasonlíthatók lesznek a termésátlagok. A rendszer kialakítása lehetővé teszi a mezőgazdasági munkagépek használatát, így a hagyományos művelési technológiák továbbra is alkalmazhatók. Az is elhangzott, hogy az öntözés miatti párolgásból adódó hűtő hatás kedvezően befolyásolja a panelek működését, így azok nagyobb hatékonysággal termelhetnek villamos energiát. A fejlesztés következő szakaszában tovább kívánják fejleszteni a rendszert: öndiagnosztikai funkcióval látnák el a berendezést, amely előre jelzi az esetleges meghibásodásokat, valamint a precíziós módszerek alkalmazásával a növények fejlettségi állapotához és a várható csapadékhoz igazítanák az öntözést. A tervek között szerepel olyan sínrendszer kialakítása is, amely lehetővé teszi mezőgazdasági robotok alkalmazását, ezzel csökkentve a talajtaposási károkat. Az eseményen elhangzott: az egyetem szakemberei sokrétű szaktudással járulnak hozzá az innováció sikeréhez a megfelelő növénykultúrák kiválasztásától és az öntözési koncepció fejlesztésén, a meteorológiai adatgyűjtésen és a munkabiztonsági szabályozás kialakításán át egészen a gyakorlati tesztelésig. Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évek infrastrukturális beruházásainak köszönhetően minden feltétel adott ahhoz, hogy összekapcsolják a hagyományos agrárképzési örökséget az olyan új területekkel, mint a precíziós gazdálkodás, a fenntarthatóság vagy a digitalizáció. Ennek fontos eleme a Smart Farm tangazdaság, ahol a drónok, a távérzékelés, a robotika és a mesterséges intelligencia állnak a középpontban. A program részeként Moldvai László, a Wittmann Antal Növény-, Állat- és Élelmiszer-tudományi Multidiszciplináris Doktori Iskola doktorandusza a gépi látásra épülő digitális mezőgazdasági megoldásokról tartott előadást. Kifejtette: a fejlesztések egyik célja a gyomok pontos felismerése, ami lehetővé teszi a célzott permetezést, ezáltal pedig jelentősen csökkenthető a növényvédőszerek felhasználása. A rendezvényen a résztvevők a helyszínen tekinthették meg a különleges napelemrendszert. A gyakorlati bemutató során megismerhették az egyetem saját fejlesztésű UniMetSense meteorológiai állomását is. Az innovatív eszköz a környezeti paraméterek folyamatos mérésével segíti a napkövető panelek és az öntözőrendszer intelligens vezérlését. Így néz ki az Oasis-projekt a magasból, egy drón szemével. (Fotó: Horváth Koppány)

A Széchenyi István Egyetem AI- és Jövőstratégiák Központjának friss felmérése szerint az intézmény munkatársainak több mint 95 százaléka használ vagy tervez használni mesterséges intelligenciát (MI), miközben az egyetemen már több tucat MI-projekt fut a mérnöki, egészségügyi, jogi és társadalomtudományi területeken. A mesterséges intelligencia alapvetően alakítja át a felsőoktatást és a tudományos életet. Új lehetőségeket nyit meg az oktatásban, támogatja a kutatásokat, gyorsítja az információfeldolgozást, és a mindennapi munkavégzés számos területén nyújt segítséget. Éppen ezért a Széchenyi István Egyetemen fontos cél, hogy ne csupán kövesse a technológiai változásokat, hanem alakítsa is azokat, kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy közössége a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket tudatosan, felelősen és hatékonyan alkalmazza. Ezt szolgálja az intézmény AI- és Jövőstratégiák Központjának működése, az AI Ambassador (MI-nagyköveti) Program, valamint az év elején elfogadott, a mesterséges intelligencia használatát támogató intézményi szabályozás és irányelvek keretrendszere. A központ idén tavasszal két intézményi felmérést is készített, amelyek megerősítették: a mesterséges intelligencia a Széchenyi István Egyetemen mára széles körben alkalmazott eszközzé vált az oktatásban, a kutatásban és a napi működésben egyaránt. Az eredmények szerint a munkatársak 95,4 százaléka használ vagy tervezi használni a mesterséges intelligenciát, míg közel háromnegyedük heti rendszerességgel alkalmaz ilyen eszközöket. A kutatás arra is rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia használata ma már jóval túlmutat a klasszikus informatikai vagy kutatási területeken. Az egyetem dolgozói nagy számban alkalmazzák információkeresésre, fordításra, dokumentumok és tananyagok készítésére, de egyre nagyobb szerepet kap a kreatív tartalomalkotásban is. Különösen figyelemre méltó, hogy a kép- és grafikagenerálás már megelőzte a kutatási célú felhasználást, mutatva a vizuális MI-megoldások gyors térnyerését. Az intézmény munkatársai a kutatási és innovációs projektekben is igénybe veszik a technológia támogatását. A felmérésben részt vevő 196 főből 44-en jelölték be, hogy folyamatban lévő MI-hez kapcsolódó fejlesztésen vagy kutatáson dolgoznak – a mérnöki alkalmazásoktól és a robotikától kezdve akár a jogi, a társadalomtudományi, valamint az egészség- és sporttudományi területekig. A Széchenyi István Egyetem AI- és Jövőstratégiák Központjának weboldalán minden friss információt megtalálnak az egyetem polgárai. (Fotó: Dudás Máté) Az egyetem Informatikai és Villamosmérnöki Karának dékánja, dr. Ballagi Áron elmondta: az intézményben már az elmúlt években is számos kutatás-fejlesztés és hallgatói projekt kapcsolódott a mesterséges intelligencia különböző területeihez, különösen a gépi látás, a mélytanulás, az adatfeldolgozás és az autonóm rendszerek témaköreiben. „Kiemelt kutatási irány az adatalapú döntéstámogatás, a nagyméretű adathalmazok feldolgozása, valamint az egészségtechnológiai alkalmazásokban használt mesterséges intelligencia. Az AI ugyanis egyre fontosabb szerepet kap az orvosi, sporttudományi és egészségügyi adatok elemzésében, a mintázatok felismerésében, valamint a prediktív és támogató rendszerek fejlesztésében” – jelentette ki. Hozzátette: szintén meghatározó terület a robotikához, autonóm rendszerekhez és intelligens gépi érzékeléshez kapcsolódó kutatás-fejlesztés. „A modern robotikai rendszerek, különösen a humanoid robotok, ma már elképzelhetetlenek mesterségesintelligencia-alapú érzékelési, döntési és vezérlési megoldások nélkül. Ezen a területen az egyetem célja, hogy az informatikai, mérnöki, egészségtechnológiai és ipari alkalmazások metszéspontjában olyan kutatásokat és fejlesztéseket valósítson meg, amelyek egyszerre szolgálják a tudományos előrelépést, az oktatás megújítását és a gyakorlati, piacképes innovációt” – árulta el. Dr. Kovács Ákos, a Mesterséges Intelligencia és HPC Tanszék vezetője kifejtette: a 2025/26-os tanév tavaszi félévétől minden hallgató számára elérhetővé vált a mesterséges intelligencia alapjai című tantárgy, amelynek célja, hogy átfogó képet adjon a technológia működéséről, alkalmazási lehetőségeiről, valamint támogassa annak etikus, tudatos és hatékony használatát. „A hallgatók mindennapi tanulását az online tananyagtárba integrált mesterségesintelligencia-alapú eszközök is segítik, amelyek hozzájárulnak az egyéni tanulási utak támogatásához, a tananyagok könnyebb feldolgozásához és a hatékonyabb felkészüléshez. Az egyetem emellett kiemelt figyelmet fordít a mikrotanúsítványos képzések fejlesztésére is: egyrészt általános AI-alapismereteket nyújtó képzéseket, másrészt kifejezetten vállalati vezetőknek szóló, gyakorlatorientált képzési programokat kínál” – részletezte. Kiemelte: a képzési portfólió további jelentős eleme, hogy tíz egyetem együttműködésében az őszi félévtől elindul a mesterségesintelligencia-informatikus mesterképzés, amely többek között autonóm rendszerek és robotika, valamint egészségtechnológia és sporttudomány specializációval várja az érdeklődőket. „Mindezek mellett az egyetem számos AI-hoz kapcsolódó workshopot, szakmai programot és coaching alkalmat szervez, amelyek lehetőséget adnak a technológia iránt érdeklődők számára tudásuk elmélyítésére és gyakorlati alkalmazási készségeik fejlesztésére” – hangsúlyozta. Kepli József, a Széchenyi-egyetem AI- és Jövőstratégiák Központjának vezető szakértője szerint a nagy létszámú felhasználói bázis és a technológia elterjedése többek között az egyetem vezetésének támogató hozzáállása miatt is alakulhatott így. „Az intézményi alkalmazás alapját a mesterségesintelligencia-szabályzat, illetve az MI-irányelvek adják, amelyek biztosítják, hogy egyetemünk felelősségteljesen lépést tudjon tartani a technológia fejlődésével. Felmérésünk azt is bizonyítja, hogy az eddigi intézkedések jó irányba hatnak, bátorítják a használatot, és párbeszédet nyitnak a témában” – állapította meg. Kiemelte: a mindegyik karon dedikált kollégával működő MI-nagyköveti Program is azt a célt szolgálja, hogy a naprakész információk minél hatékonyabban jussanak el a munkatársakhoz, akik így a legfrissebb újításokat tudják alkalmazni mindennapi munkájuk során. A vezető szakértő aláhúzta: fontos, hogy a munkatársak merjenek kérdezni a technológiával kapcsolatban, ezért a nagykövetek és a központ munkatársai is szívesen állnak bárki rendelkezésére a témában. „Jó látni, hogy a legtöbben nagyon tudatosan használják a mesterséges intelligenciát, ismerik a szabályzatot, és nyitottan állnak hozzá az újdonságokhoz – fogalmazott. – A technológia így új dimenzióba emelheti az intézményi ismeretszerzést, információfelhasználást, és eddig soha nem tapasztalt fejlődési potenciálhoz segítheti hozzá a munkatársakat.”

A Széchenyi István Egyetem Formatervező Tanszéke és Design Campus Kompetenciaközpontja közös kiállítással mutatkozott be a győri Torula kiállítótérben. A „Formula. A forma kódja” című tárlat július 4-ig látogatható. A napokban nyílt meg a „Formula. A forma kódja” című kiállítás a győri Torulában, ahol a Széchenyi István Egyetem Design Campus Formatervező Tanszékének hallgatói munkái, valamint a Design Campus Kompetenciaközpont (DCKK) kutatás-fejlesztési és prototípus-alapú projektjei láthatók. A tárlat a kész tárgyak bemutatásán túl a mögöttük álló tervezési folyamatba is betekintést enged. A kiállítás témája, hogy milyen lépések vezetnek egy formatervezési ötlettől a megvalósításig. A látogatók megismerhetik az első vázlatokat, az anyag- és technológiai kísérleteket, valamint azokat a döntéseket és módosításokat, amelyek végül meghatározzák egy termék vagy prototípus végleges formáját. A megnyitón dr. Palócz Krisztián tanszékvezető hangsúlyozta: a kiállítás mögött több mint egy éve tartó stratégiai és szakmai építkezés áll. Mint mondta, az elmúlt időszakban tudatosan erősítették a kapcsolatot a tanszék és a kompetenciaközpont között, hogy az oktatás, a kutatás és a fejlesztés egymást erősítve működhessen. A bemutatott alkotások ennek a munkának az eredményei. Gosztom András, a DCKK vezetője arról beszélt, hogy a formatervezés nem csupán esztétikai kérdés, hanem olyan szemléletmód, amely segíthet a különböző technológiai, társadalmi és gazdasági kihívások kezelésében is. A központ tevékenysége ezért egyre nagyobb hangsúlyt fektet az olyan területekre, mint a fenntarthatóság, a mobilitás, a mesterséges intelligencia alkalmazása, valamint az új anyagok és technológiák kutatása. A kiállítás helyszíne is jól kapcsolódik a bemutatott témákhoz. A Torula egykori ipari épületként ma kulturális és közösségi térként működik Győrben, így egyszerre idézi meg az alkotómunka, a gyártás és az innováció világát. A Formatervező Tanszék és a Design Campus Kompetencia Központ együttműködése lehetőséget teremt arra, hogy a hallgatói ötletek és egyetemi kutatások a tantermi kereteken túl is fejlődhessenek. A bemutatott projektek közül több olyan kezdeményezés is akad, amely hosszabb távon további kutatások, prototípus-fejlesztések vagy akár piaci hasznosítás alapjául szolgálhat. A „Formula. A forma kódja” című kiállítás július 4-ig látogatható a győri Torula (Győr, Budai út 7.) kiállítótérben. Képgaléria a kiállítás megnyitójáról. (Fotók: Adorján András)

A Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkja a közelmúltban idén második alkalommal szervezte meg a Járművek Jövője: Innovációs, Mérnöki és Gazdasági Konferenciát (Future of Vehicles: Innovation, Engineering and Economic Conference, FoV). A kétnapos tudományos esemény a jövő mobilitásának kérdéseit állította középpontba. A Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkja második alkalommal adott otthont a FoV-konferenciának, amely a járművek és a közlekedés jövőjét komplex módon vizsgálta. A programot azért hívták életre, hogy interdiszciplináris szakmai fórumot teremtsen a járműiparhoz és a mobilitáshoz kapcsolódó kutatások, fejlesztések és innovációs irányok bemutatására. A programban kiemelt figyelmet kaptak az autonóm járművek, a mesterséges intelligencia, a fenntartható közlekedés, az elektromobilitás, a járműipari gyártástechnológiák, az anyagtudományi fejlesztések, valamint a mobilitás különböző társadalmi vonatkozásai. A rendezvényt dr. Friedler Ferenc professzor, az egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese, valamint dr. Weltsch Zoltán, a Zalaegerszegi Innovációs Park vezetője, a konferencia elnöke nyitotta meg. Köszöntőikben hangsúlyozták, hogy Zalaegerszeg és a Széchenyi István Egyetem zalaegerszegi jelenléte kiemelt szerepet tölt be a járműipari kutatás-fejlesztés, az innováció, valamint a nemzetközi tudományos együttműködések erősítésében. A program iránt jelentős érdeklődés mutatkozott: a rendezvényen több mint száz szakember vett részt hazai és nemzetközi egyetemek, kutatóintézetek, valamint ipari szereplők képviseletében. A FoV nemzetközi jellegét erősítette, hogy Magyarország mellett további tizenegy országból érkeztek az eseményre, a hazai felsőoktatást pedig a házigazdán kívül tíz egyetem képviselte. A konferencia résztvevői a Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkjában

A Széchenyi István Egyetem Szenátusa június 29-i ülésén elfogadta azokat a határozatokat, amelyek az európai uniós forrásokhoz való teljes körű hozzáférést szolgáló törvényi változásokhoz igazítják az intézmény működését. A döntések célja, hogy a megújuló fenntartói struktúra és az erősebb egyetemi jogosítványok hozzájáruljanak az intézmény további fejlődéséhez. Az Országgyűlés által elfogadott, az európai uniós forrásokhoz való hozzáférést szolgáló törvénymódosítások alapján átalakul az egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok működési rendszere. Ennek értelmében az alapítványi kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagokat nyílt pályázati eljárás keretében választják majd ki. Az új szabályozás alapján több döntési jogkör visszakerül az egyetemek hatáskörébe. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a szükséges intézkedések – így a Szervezeti és Működési Szabályzat módosításának – soron kívüli megkezdését kérte a fenntartó alapítványtól. Az elfogadott törvénymódosítások alapján a Szenátus június 29-i ülésén egyhangúlag megszavazta a Széchenyi István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítását. Több, korábban véleményezési jogkörbe tartozó ügy ismét a testület döntési hatáskörébe került, így az intézményfejlesztési, valamint a kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia, a költségvetés és a beszámolók, a hallgatói tanácsadás rendszere, az oktatói munka és a szakmai gyakorlóhelyek hallgatói véleményezési rendszere, a rektori pályázatok elbírálása, a vagyongazdálkodási terv, továbbá gazdálkodó szervezetek alapítása. Az egyetem a meghozott döntésekkel valamennyi, a törvénymódosításokból fakadó intézményi kötelezettségének eleget tett, így működése a jövőben is változatlanul, a stratégiai céloknak megfelelően folytatódhat, építve az elmúlt évek eredményeire és sikereire. A következő időszak fontos feladata lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériummal tervezett, őszre várható egyeztetéssorozat, amely a közfeladat-finanszírozási szerződést és a teljesítményindikátorokkal kapcsolatos elvárásokat érinti. Emellett a hallgatói és oktatói Erasmus-pályázati lehetőségek, illetve az európai uniós források újbóli megnyílása minden bizonnyal tovább fogja erősíteni az intézmény versenyképességét, vállalati és társadalmi együttműködéseit, valamint nemzetközi kapcsolatait. A testület elfogadta azokat az elveket is, amelyek alapján – amennyiben az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumtól erre felkérést kap – véleményezi az egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságára beérkező pályázatokat. A Szenátus álláspontja szerint ezekben a testületekben megfelelő arányban kell megjelenniük az egyetem belső szereplőinek és külső partnereinek, többségben az egyetemi közösség képviselőivel. Fontos szempont továbbá, hogy olyan szakmailag elismert személyek nyerjék el a megbízatást, akik elkötelezettek az intézmény fejlődése iránt. Az elfogadott elvek szerint a kuratóriumban helyet kell kapnia egy-egy akadémiai vezetőnek, dékánnak, szakszervezeti képviselőnek, helyi vagy regionális közintézmény vezetőjének, valamint külső gazdasági partnernek. A felügyelőbizottság esetében a Szenátus olyan összetételt tart kívánatosnak, amelyben jogi, oktatási, valamint – számviteli és pénzügyi tapasztalattal rendelkező – gazdasági szakember, illetve a hallgatói önkormányzat képviselője egyaránt szerepel. Mindezek mellett alapvető elvárás, hogy a pályázók megfeleljenek a törvényben rögzített függetlenség, feddhetetlenség, pártatlanság és integritás követelményeinek. A Szenátus egyúttal köszönetét fejezte ki a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány jelenlegi kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak, valamint vagyonellenőrének az elmúlt években végzett munkájukért. Határozatában kiemelte, hogy tevékenységükkel jelentős szerepet vállaltak az egyetem stratégiai céljainak megvalósításában, fejlődésének előmozdításában és szakmai eredményeinek megerősítésében. A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriuma – a felügyelőbizottság egyetértésével – a június 30-i ülésén támogatólag véleményezte a Szenátus által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatot, valamint annak megfelelő tartalommal jóváhagyta az egyetem módosított alapító okiratát.

A világ egyik legjelentősebb oktatási célú robotépítési és -programozási versenyének hazai fináléján 161 csapat 416 versenyzője mérte össze robotikai, programozási és innovációs tudását a Széchenyi István Egyetem győri campusán. A World Robot Olympiad Magyarország 2026 nemzeti döntőjének legjobbjai a világ- és Európa-bajnokságokon is képviselhetik hazánkat. A World Robot Olympiad (WRO) a világ egyik legjelentősebb oktatási célú robotépítési és -programozási versenye, amely 2004 óta ösztönzi a fiatalokat a természettudományok, a mérnöki tudományok és az informatika iránti érdeklődésre. Magyarországon a versenyt 2014 óta az Edutus Egyetem szervezi. A sorozat nemzeti döntőjét június utolsó hétvégéjén a Széchenyi István Egyetemen rendezték, ahol 161 csapat 416 versenyzője mérte össze tudását. A résztvevők 39 településről érkeztek, hogy robotikai, programozási és innovációs képességeiket bizonyítsák. A finálét Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter nyitotta meg, aki köszöntőjében felidézte gyermekkori olvasmányait. Mint mondta, Isaac Asimov regényei nagy hatással voltak rá. A neves szerző már az ötvenes években a robotika világáról írt, ami ma itt van a mindennapjainkban. Rámutatott: a robotika elképesztő sebességű iparággá nőtte ki magát. „Most egy olyan közösség van jelen, amelyik ennek az iparágnak meghatározó hajtóerejévé válhat” – jelentette ki. Hangsúlyozta: míg Magyarországon a tízezer főre jutó robotok száma 133, addig Dél-Koreában ez a szám ezer. „Ez azt jelenti, hogy eléggé el vagyunk maradva, hatalmas fejlődés áll előttünk, ami ugyanakkor nagyon jó hír a verseny résztvevői számára. Rengeteg robotot kell majd megtervezni, beprogramozni, kijavítani és felokosítani, és azt a tudást, ami ehhez kell, ők már elkezdték megszerezni. Ez fantasztikus” – összegzett. A fiatalokat arra biztatta, olyan robotokat tervezzenek, amelyek jobbá teszik az emberek életét. Olyanokat, amelyek nem csak meggyorsítják a folyamatokat, de több szabadságot, egészségesebb életet tesznek lehetővé számunkra. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter arra buzdította a fiatalokat, hogy olyan robotokat tervezzenek, amelyek jobbá teszik az emberek életét. (Fotó: Dudás Máté) Pintér Bence, Győr polgármestere szerint a döntőbe jutott fiatalok Magyarország jövőbeli mérnökei, kutatói és techvezetői lesznek. Hozzátette: a döntő feladatai – mint a mesterséges intelligenciával, önvezető járművekkel vagy zöld megoldásokkal kapcsolatos kérdések – valós globális kihívások. „Itt születhetnek meg azok az ötletek, amikből évek múlva egyetemi kutatások, projektek, szabadalmak és sikeres vállalkozások jöhetnek létre” – szögezte le. Kiemelte: Győr az ország innovációs és autóipari fellegvára, az itt működő ipari ökoszisztéma, az egyetem és az Audi szimbiózisa egyedülálló, így továbbtanulási szempontból is ideális választás. Dr. Friedler Ferenc professzor, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese elmondta, a győri intézmény küldetése, hogy hallgatóit sikeres szakmai pályára készítse fel, ezért minden évben örömmel csatlakozik az elhivatott fiatalokat megszólító programhoz. „Ahhoz, hogy egy fiatal igazán sikeres lehessen választott szakmájában, legalább öt tényező szükséges. Ide tartozik a céltudatosság, a csapatmunka, a nyelvtudás, a szakmai felkészültség és az általános műveltség” – sorolta. Hozzáfűzte, a verseny résztvevői előtt minden lehetőség nyitva áll az eredményes pályához, ezért azt kívánta számukra, éljenek ezekkel. A World Robot Olympiad (WRO) nemzeti döntőjének a Széchenyi István Egyetemen adott otthont. (Fotó: Dudás Máté) Pintér-Péntek Imre, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy fogalmazott: Magyarországon véget ért a munkaintenzív, olcsó munkaerőre alapozott gazdaság, és helyét a tudásalapú gazdaság vette át. „Segítenünk kell a fiatalokat, hogy minél gyorsabban elsajátítsák a lehető legtöbb tudást, hogy azt aztán a gazdaság szolgálatába állítsák. A kamara ezért foglalkozik pályaorientációval, a duális képzés koordinálásával, és azzal, hogy kiváló munkahelyeket teremtsen” – közölte. Szilasi Péter Tamás, az Edutus Egyetem digitális oktatástudományi, fejlesztési és nemzetközi igazgatója, a WRO projektvezetője kifejtette: egyre több iskola és pedagógus ismeri fel a program jelentőségét. „Idén 70 településről háromszáz csapat mérette meg magát, amely több mint ötven százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Ők egy hatalmas közösség tagjai, hiszen a világban 32 ezer csapat versenyez, amelyeket több mint száz ország százezernél is több fiatalja alkot” – mutatott rá. A sorozat döntőjében 161 csapat 416 versenyzője mérte össze tudását. (Fotó: Dudás Máté) A köszöntőket követően kezdetét vette a kétnapos verseny, amelyen a fiatalok a WRO RoboMission, Future Innovators, Future Engineers és RoboSports hivatalos kategóriáiban, valamint a KIDS Starter és az EduDigiTech drónversenyen mérték össze tudásukat. A hazai döntő nemzetközi tétje is jelentős volt: a legeredményesebb magyar csapatok kvalifikációt szereztek a World Robot Olympiad 2026-os Puerto Ricó-i világdöntőjére, valamint a zágrábi WRO Open Championship Europe európai bajnokságra.

„A jövő egyeteme” mottó köré épült a Széchenyi István Egyetem és a Mobilis Interaktív Élményközpont közös szervezésében kilencedik alkalommal megrendezett Győri Gyerekegyetem. A részt vevő 73 általános iskolás diák a napokban egy hétre egyetemistává válhatott, és megismerkedhetett a hallgatói élettel, a modern technológiákkal, a természettudományok és a technológia világával, valamint az intézmény korszerű laboratóriumaival is. A Mobilis és a Széchenyi István Egyetem által életre hívott Győri Gyerekegyetemet az idén július 22–26. között rendezték. A program során az általános iskolás korosztály is megismerhette az intézmény képzési kínálatát és legújabb kutatásait. A Mobilis és a Széchenyi István Egyetem idén kilencedik alkalommal rendezte meg a Győri Gyerekegyetemet, amelyen 73 általános iskolás diák vett részt. (Fotó: Adorján András) A megnyitón dr. Friedler Ferenc professzor, az egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese kifejtette: fontos, hogy mindenki megtalálja azt a területet, ami igazán érdekli, és abban próbáljon meg minél jobb lenni. A gyerekeknek azt tanácsolta, ne csak tanuljanak, hanem igyekezzenek megérteni mindazt, amiről tanulnak. Használják a modern kor vívmányait, de ne felejtsenek el gondolkodni sem. Emellett a csapatmunka fontosságára is felhívta a figyelmet. „Az űrhajós sem tud egymaga az űrbe jutni, ahhoz sok ember összehangolt munkája szükséges. Természetesen a versenyképes tudás megszerzése is fontos, amelyet a Széchenyi-egyetem is kínál az intézményt választó fiataloknak” – összegezte. A programok sorát dr. Szakonyi Petra, a Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszék oktatójának előadása nyitotta, aki a mesterséges intelligenciával fűszerezett digitális várostervezésbe vezette be a kisiskolás hallgatókat. Keszthelyi Bernadett, a Mobilis Interaktív Élményközpont ügyvezető igazgatója tájékoztatása szerint 73 kisdiák vett részt különleges nyári táborban. „Az idei téma, amely köré rendeztük a programot, a jövő egyeteme volt. Ehhez rengeteg muníciót adtunk, hiszen a gyerekek modern technológiákról szóló előadásokat hallhattak, ellátogathattak többek közt a robotikai, a rádiófrekvenciás, a távközlési és a kvantumlaboratóriumba, megismerhették az egyetem Győri Innovációs Parkjának, Járműipari Kutatóközpontjának és könyvtárának működését, a versenyautót építő Arrabona Racing Team, a műholdat készítő SZESAT és a betonkenuval versenyző SZEnavis hallgatói csapatok tevékenységét. A projektfeladatuk során ezen impulzusok révén maguk mutatták be, milyennek képzelik a jövő egyetemét” – fogalmazott. A gyerekek izgalmas előadásokon, egyetemi foglalkozásokon vehettek részt. (Fotó: Nagy Gergely) Mindezek mellett a szórakozás és a sport is hangsúlyos elem volt, hiszen nem maradt ki az e-sport-labor, a sárkányhajózás, a szabadidős játék sem. A gyerekek egy napot az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon töltöttek, ahol nemcsak a precíziós gazdálkodással ismerkedhettek, de gazdászbajnokságon is részt vehettek. A zárónapon a csapatok prezentációit követően a gyerekegyetemisták átvehették „diplomájukat”. A szervezők pedig azzal búcsúztak az ifjú egyetemistáktól, hogy jövőre visszavárják őket a táborba, az érettségi után pedig az intézmény hallgatóinak sorába. A résztvevők megtapasztalhatták a sárkányhajózás élményét is. (Fotó: Nagy Gergely)

A Széchenyi István Egyetem hallgatóiból álló SZEnavis egyedüli magyar indulóként vett részt a 20. Német Betonkenu Regattán, ahol nyolc ország 70 egyetemi csapata mérte össze tudását. A győriek fennállásuk legnagyobb sikerét elérve vegyes párosban a dobogó második fokára állhattak, ráadásul férfi és női párosuk ugyancsak az élmezőnyben végzett. A Széchenyi István Egyetem betonkenucsapata, a SZEnavis 2012-ben alakult, hogy a hallgatók gyakorlatban alkalmazhassák mérnöki tudásukat, csapatban dolgozva alkothassanak, és éles versenyeken szerezzenek hasznos tapasztalatokat. A csapat az elmúlt évtizedben nagy utat járt be, hiszen első hajójuk még 380 kilogrammot nyomott, a 2024-es Német Betonkenu Regattán pedig a mezőny egyik legkönnyebbjeként alig több mint 12 kilogrammal mérlegeltek. A győri egyetem hallgatói a kétévente megrendezett, jelentős presztízzsel bíró német regattán 2017 óta rendszeresen részt vesznek. A napokban Brandenburgban megrendezett idei versenyen az egyik legnagyobb céljukat sikerült teljesíteni: dobogóra állhattak a népes nemzetközi mezőnyben. Gutta Petra és Albert Kamil, a Széchenyi István Egyetem hallgatói második helyen értek célba a Német Betonkenu Regattán. (Fotó: IZB/ Sascha Steinbach) „Régóta erre készülünk, és rengeteg energiát fektettünk bele. A betonkenu-versenyzés sokkal összetettebb annál, minthogy belapátoljuk a célba a hajónkat. Azt ugyanis először meg kell tervezni, el kell készíteni. A beton minden sajátosságát figyelembe kell venni, hogy könnyű és fordulékony legyen, valamint a formája is a lehető legjobban szolgálja a gyors haladást. Mára eljutottunk oda, hogy ebben is a nemzetközi élmezőnybe tartozunk” – fogalmazott Albert Kamil csapatvezető, a második helyezést elért vegyes páros férfi tagja. Az építőmérnök hallgató elárulta, ezúttal egy 85 kilogrammos hajót építettek, amelynek már a helyszínre szállítása is szakmai kihívást jelentett. A beton ugyanis rideg, törékeny anyag, ezért lényegében rezgésmentes környezetet kellett biztosítani számára. A csapatvezető összeszokott duót alkot Gutta Petrával, a vegyes páros női tagjával, akivel a tavalyi Krakkói Betonkenu Kihíváson különdíjat kaptak kitartásukért, hiszen a döntőben eltörött az egyik lapátjuk, így egy lapáttal és két kézzel evezve a hatodik helyet szerezték meg. „Akkor nem volt szerencsénk, s bár ezúttal is akadtak nehézségeink, ezeket sikerült leküzdenünk és másodikként célba érnünk. Ez azonban nem csak a mi érdemünk, hanem az egész csapaté. Mindenki hatalmas munkát tett bele, hogy ilyen versenyképes hajónk legyen” – mutatott rá Gutta Petra. Hozzáfűzte, a SZEnavis egyik legnagyobb erőssége éppen az összetartásban, a közösségben rejlik. „A jó társaság, ami elsőként idevonzott, de természetesen megfogott az a kihívás is, hogy betonból kell a víz tetején fennmaradó, sőt versenyzésre alkalmas hajót megalkotni. Elsőre furának tűnhet, de rengeteg szakmai tapasztalatot tudunk szerezni ez által” – húzta alá az ugyancsak építőmérnök szakos hallgató. A SZEnavis sikere a teljes csapat érdeme volt. (Fotó: IZB/ Sascha Steinbach) A vegyes páros ezüstérme mellett a Széchenyi-egyetem női kettőse, Dibusz Luca és László Vanda Viola a 61 induló közül a tizedik helyezést szerezte meg. Eredményük értékét növeli, hogy egy váratlan helyzet miatt a verseny előtt kellett módosítani a duó összetételén. A férfiak 70 hajóból álló mezőnyében Horváth Flórián és Korcsmáros Dávid a 13. helyen ért célba. „Nagyon büszkék vagyunk az egész csapatra, hatalmas siker ez nemcsak a jelenlegi, de a korábbi tagok, vagyis a teljes SZEnavis-közösség számára” – fogalmazott Pollák András, a csapat alapítója és jelenlegi mentora, az egyetem Építőanyag-vizsgálati és Épületfizikai Laboratóriumának vezetője. Kiemelte, a siker értékét tovább növeli, hogy náluk nincsenek kenusok, hanem a hajó építésében részt vevő mérnökhallgatók közül kerülnek ki azok, akik a versenyeken eveznek. Rámutatott arra, hogy a fiatalok tanulmányaik és munkájuk mellett vállalják, hogy sokszor késő estig a laborban dolgoznak, tökéletesítik a hajót, és készülnek a megmérettetésekre. Megjegyezte: „Lelkesedésüket mutatja, hogy mindemellett népszerűsítik is mérnöki hivatásukat. Tevékenységüket legutóbb a Győri Gyerekegyetem résztvevőinek mutatták be, legközelebb pedig július 8–12. között találkozhatunk velük az EFOTT Fesztiválon.”

Sorozatban hetedszer szerepel a Széchenyi István Egyetem a Times Higher Education felsőoktatási minősítő szervezet fenntarthatósági ranglistáján. Az intézmény több részterületen javított eredményén, és továbbra is a világ legjobbjai között található az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz kapcsolódó teljesítménye alapján. Megjelent az egyik legnevesebb felsőoktatási minősítő szervezet, a Times Higher Education (THE) Sustainability Impact Ratings elnevezésű 2026-os rangsora, amely az egyetemek társadalmi és környezeti hatását vizsgálja az ENSZ 17 fenntartható fejlődési céljának megvalósítása szempontjából. Az értékelés továbbra is arra helyezi a hangsúlyt, miként járulnak hozzá az felsőoktatási intézmények a globális kihívások megoldásához: legyen szó egészségről, oktatásról, gazdasági fejlődésről, innovációról vagy társadalmi felelősségvállalásról. A Széchenyi István Egyetem immár hetedik alkalommal szerepel a listán, a 601–800. helyezési sávban. Az intézmény nyolc fenntartható fejlődési célhoz kapcsolódó területen vett részt az értékelésben, amelyek közül négyben – „egészség és jóllét”, „minőségi oktatás”, „ipar, innováció és infrastruktúra”, valamint „tisztességes munka és gazdasági növekedés” – javítani tudott tavalyi eredményén. Különösen jól szerepelt az utóbbi kategóriában, amelyben a világ 400 legjobbja közé tartozik, illetve a „fenntartható városok és közösségek” kategóriában, ahol a top 300-ba került. „A fenntarthatóság egyetemünk működésének meghatározó alapelve, amely az oktatásban, a kutatásban, az innovációban és társadalmi szerepvállalásunkban egyaránt megjelenik. Különösen örömteli számunkra, hogy több területen is javítani tudtunk eredményeinken, hiszen ez visszaigazolja közösségünk elkötelezett munkáját. Célunk továbbra is az, hogy hallgatóinkat olyan tudással és szemlélettel vértezzük fel, amely segíti őket a globális kihívások kezelésében és a fenntartható jövő építésében” – fogalmazott dr. Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese. A Széchenyi István Egyetem a THE további ranglistáin is szerepel: világranglistáján az 1501+ kategóriában, a „fiatal egyetemek” rangsorán az 501–600., interdiszciplináris tudományos rangsorán a 601–800. helyen található, miközben gazdaságtudományokban, műszaki tudományokban és informatikában tudományterületi rangsorán is jelen van. A Széchenyi István Egyetem hallgató olyan intézményben tanulhatnak, amely a THE is globális ranglistája szerint fenntarthatóságban a világ legjobbjai közé tartozik. (Fotó: Dudás Máté)

Több mint hárommilliárd forintos európai uniós támogatásból valósult meg a Széchenyi István Egyetem gyakorlatorientált képzéseinek infrastrukturális és készségfejlesztése. A projekt – amelynek zárórendezvényét június 19-én tartották – egyszerre járult hozzá a módszertani megújuláshoz, az infrastruktúra és az oktatói ismeretek fejlesztéséhez, valamint az egyetem nemzetközi versenyképességének erősítéséhez. Lezárult a Széchenyi István Egyetem RRF-2.1.2-21-2022-00028 azonosítószámú, „Gyakorlatorientált képzések infrastrukturális- és készségfejlesztése a Széchenyi István Egyetemen” című projektje. Az európai uniós forrásból megvalósult, 3,323 milliárd forintos fejlesztési program átfogóan újította meg az intézmény oktatási módszertanát, digitális infrastruktúráját, laborháttérét és erősítette nemzetközi versenyképességét. A projekt ünnepélyes záróeseményén dr. Kovács Zsolt, az egyetem általános és oktatási elnökhelyettese hangsúlyozta: ahhoz, hogy a hallgatók sikeresek legyenek a munka világában, ma már nem elegendő pusztán ismereteket átadni. „Olyan kompetenciákat kell fejlesztenünk, amelyek képessé teszik őket arra, hogy ne csak követni tudják az aktuális folyamatokat, hanem alakítói is lehessenek azoknak. A 2022-ben elindult projektünk ehhez teremtett kitűnő feltételeket, hiszen olyan fejlesztéseket valósítottunk meg, amelyek hosszú távon is hozzájárulnak a gyakorlatorientált, nemzetközileg versenyképes felsőoktatási környezet erősítéséhez, valamint a hallgatók sikeres munkaerőpiaci érvényesüléséhez” – fogalmazott, köszöntetet mondva a projektben részt vevő egyetemi munkatársaknak és mindenkinek, aki hozzájárult a program sikeréhez. Dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem általános és oktatási elnökhelyettese nyitotta meg a projekt zárórendezvényét. (Fotó: Adorján András) Előadásában bemutatta, hogy a program során 38 szakon vizsgálták felül és korszerűsítették a tanterveket, és 21 szakon projektalapú oktatási modulokat vezettek be. „429 munkatárs készségfejlesztő, 435 kollégánk pedig az intelligens szakosodáshoz kapcsolódó képzéseken bővítette tudását. Eközben 107 oktatási jógyakorlatot gyűjtöttünk össze és tettünk elérhetővé a kollégák számára. Az infrastruktúránk fejlesztése során közel 3900 eszközt – köztük több mint 3200 digitális eszközt – szereztünk be” – sorolta. Dr. Bertók Ákos Botond, a projekt szakmai vezetője elmondta: 46 új oktatói továbbképzés jött létre, megújult az egyetemi internetes hálózat, nyolc, a hibrid oktatást támogató tanterem készült el, és mind a kilenc kar laboratóriumi háttere bővült. Kiemelte: a projekt indulásakor célként fogalmazták meg, hogy az egyetem azon kompetenciáit erősítsék, amelyek révén az intézmény a nemzetközi oktatási és kutatási térben még magasabb pozíciót foglalhat el, még inkább hozzájárulhat hazánk gazdasági sikerességéhez, valamint válaszokat adhat a társadalmi kihívásokra. A Széchenyi István Egyetem „Gyakorlatorientált képzések infrastrukturális- és készségfejlesztése a Széchenyi István Egyetemen” című projekt záróeseményének előadói. (Fotó: Adorján András) Dr. Sós Eszter, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar adjunktusa bemutatta azokat az oktatási megoldásokat, amelyek révén a hallgatók valós ipari feladatokon dolgozhatnak. Kiemelte: a programban ezt 21 szakon vezették be, de megalapozták azt is, hogy 2030-ra valamennyi szakon kötelezően megjelenjen a projektalapú oktatás. „Tréningjeink négy témakör köré épültek: technológiai ismeretekre, pedagógiai módszerekre, a személyes hatékonyság növelésére, valamint tudományterület-specifikus képzésekre” – részletezte Kövecsesné dr. Gősi Viktória, a Tanár- és Pedagógusképzési Központ főigazgatója. Hozzáfűzte, a 79 jelenléti alkalmon összesen 947-en vettek részt, az online képzéseket pedig közel 400-an teljesítették. Az összegyűjtött 107 jógyakorlat mind a kilenc karról érkezett, emellett egy módszertani kézikönyvet is készítettek az oktatók számára. Dr. Kohus Zsolt rangsor- és publikációs tanácsadó az intézmény globális megítélésének szempontjaira tért ki, és bemutatta a Széchenyi István Egyetem nemzetközi rangsorokban elért eredményeit. „A nemzetközi hallgatói létszám emelkedése 2018 óta töretlen, s fontos eredmény, hogy a jelentkezők száma megduplázódott, a felvetteké pedig megháromszorozódott a projekt időszaka alatt” – emelte ki Mészáros Márta, a Mobilitási és Ösztöndíjközpont vezetője, aki a globális láthatóság növelése érdekében végzett marketingtevékenységet mutatta be. Szénássy Célia nemzetközi titkár az akkreditációk előrehaladásáról beszélt. A program részeként a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar AACSB akkreditációra, míg hat képzés ABET minősítésre való felkészítése kezdődött el. Csábi Béla, az Egyetemi Informatikai Központ vezetője kifejtette, közel 500 notebook, 640 asztali számítógép és monitor, valamint 272 all-in-one számítógép beszerzése történt meg, amelyekkel az oktatók és a hallgatók lehetőségeit bővítették, fejlesztették a digitális oktatási és vizsgáztatási folyamatokat, valamint korszerűsítették a könyvtári terminálokat is. Megtörtént az egyetem hálózatfejlesztése: két új szervert telepítettek, és 430 új vezeték nélküli hozzáférési pontot hoztak létre. A projekt során szünetmentes tápegységeket, új nyomtatókat, több mint száz projektort és interaktív kijelzőket is munkába állítottak. Emellett új, mesterségesintelligencia-alapú tanulástámogató megoldások is megjelentek az egyetemen. Az egyetemi infrastruktúra közel 3900 eszközzel, köztük több mint 3200 digitális eszközzel gyarapodott (Fotó: Adorján András) A laborfejlesztések eredményeit dr. Dóka Ottó, az Informatikai és Villamosmérnöki Kar professzora ismertette. Elmondta: a projektnek köszönhetően az egyetem mind a kilenc kara részesült fejlesztésekben. Az Egészség- és Sporttudományi Karon például országosan is egyedülálló szülészeti-nőgyógyászati ultrahang-szimulátor állt szolgálatba, az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karon akusztikai fülke, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon új zajszintmérők segítik a képzést. Az Audi Hungaria Járműmérnöki Karon a robotika és az additív gyártás eszközparkja bővült, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karon pedig többek közt korszerű bitumenvizsgáló berendezések álltak munkába. Az Informatikai és Villamosmérnöki Kar új mérőeszközökkel, fizikalaboratóriumi berendezésekkel és digitális laborokkal gazdagodott, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karon korszerű számítógépes kabinet létesült, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karon pedig a turizmus-vendéglátás képzések gyakorlati hátterét biztosító tankonyha fejlesztése valósult meg. A Művészeti Kar új, professzionális hangszerekkel bővült. A Széchenyi István Egyetem 3,323 milliárd forint támogatásban részesült az RRF-2.1.2-21 azonosítószámú, „Gyakorlatorientált felsőfokú képzések infrastrukturális- és készségfejlesztése” elnevezésű pályázati felhívásra benyújtott, „Gyakorlatorientált képzések infrastrukturális- és készségfejlesztése a Széchenyi István Egyetemen” címet viselő projektje megvalósítására. A támogatás mértéke a projekt elszámolható összköltségének 100%-a, mely európai uniós vissza nem térítendő támogatás. A projekt Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve keretében és hazai központi költségvetési előirányzatból valósult meg.

Sorozatban ötödször diadalmaskodott Európa legnagyobb energiahatékonysági versenyén a Széchenyi István Egyetem elektromos járművet fejlesztő hallgatói csapata. A SZEnergy Team a lengyelországi Silesia Ringen rendezett Shell Eco-marathonon 332 kilométer/kilowattórás új világcsúccsal szerezte meg az első helyet, megdöntve saját, tavalyi rekordját. A győri fiatalok több mint húsz európai egyetem csapatát előzték meg. A Shell Eco-marathon a világ egyik legjelentősebb energiahatékonysági versenye, ahol a legjobb egyetemek hallgatói mérik össze tudásukat saját fejlesztésű, alacsony fogyasztású járműveikkel. A Széchenyi István Egyetem csapata, a SZEnergy Team hosszú ideje meghatározó szereplője a megmérettetésnek: 2022 óta minden évben világrekorddal győzött az elektromos kategóriában, így címvédőként érkezett az idei, június 24. és 28. között megrendezett lengyelországi versenyre, ahol ismét minden riválisát maga mögé utasította. A csapat ezúttal 332 kilométer/kilowattórás eredménnyel állított fel új világcsúcsot, felülmúlva saját tavalyi, 327 kilométer/kilowattórás rekordját. Ez azt jelenti, hogy a SZEmission névre keresztelt jármű olyan kis energiafelhasználással teljesítette a kijelölt távot, hogy átszámítva egyetlen kilowattóra felhasználásával – ami egy 100 wattos izzó mindössze tízórás fogyasztásának felel meg – 332 kilométer megtételére lenne képes. A győzelem értékét tovább növeli, hogy a SZEnergy Team több mint húsz csapatot előzött meg, köztük Európa vezető műszaki egyetemeit. Így maguk mögé utasították többek között a francia Toulouse-i Egyetem, az olasz Milánói Műszaki Egyetem (Politecnico di Milano), a német Trieri Alkalmazott Tudományok Egyeteme (Hochschule Trier), a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem, a görög Athéni Nemzeti Műszaki Egyetem, a török Isztanbuli Műszaki Egyetem és a lengyel Varsói Műszaki Egyetem csapatát. A csapat tagjai megérdemelten ünnepeltek az újabb győzelem után. (Fotó: Miklós Balázs) Novák Bence, a SZEnergy Team vezetője elmondta: a verseny az idén rövidebb formátumban zajlott, ezért gyakorlási lehetőség nélkül, rögtön éles futammal kellett kezdeniük. „Már az első futásunkon 282 kilométer/kilowattórás eredményt értünk el, s utólag kiderült, hogy ez önmagában elegendő lett volna a győzelemhez. Láttuk azonban, hogy ennél sokkal több van az autóban, ezért folyamatosan finomítottuk a beállításokat és teszteltük a rendszereket. Az utolsó napon minden kedvezően alakult, így sikerült elérnünk a 332 kilométer/kilowattórás eredményt. Rendkívül büszkék vagyunk az újabb világcsúcsra és győzelemre” – idézte fel. Az egyes próbálkozások között folyamatosan zajlott a munka a minél jobb teljesítményért. (Fotó: Miklós Balázs) A nagyszerű eredmény mögött a Széchenyi István Egyetem gyakorlatorientált szemlélete, valamint innovációt támogató környezete áll. A SZEnergy Team hosszú évek óta élvezi az intézmény és annak Járműipari Kutatóközpontja, valamint az ipari partnerek támogatását, emellett a csapat versenyen való részvételét az egyetem a Pannónia Ösztöndíjprogram támogatásával is segítette. A hallgatók így évről évre továbbfejlesztik járművüket, miközben olyan tudást és tapasztalatot szereznek, amely nemzetközi összehasonlításban is a legjobbak közé emeli őket. A hőséggel is meg kellett küzdeni a verseny minden résztvevőjének. (Fotó: Miklós Balázs) Novák Bence megjegyezte: az idei versenyre elsősorban szoftveres fejlesztésekkel készültek, amelyek a biztonságot szolgáló módosításokkal együtt jelentősen hozzájárultak az újabb rekordhoz. A csapatvezető végezetül köszönetet mondott az egyetemnek, a partnereknek és a szponzoroknak a támogatásrért, valamint valamennyi csapattagnak az egész éves munkáért. A SZEmission névre keresztelt jármű úton az újabb világcsúcs felé. (Fotó: Miklós Balázs) A verseny hivatalos végeredménye.

A női és a férfi mezőnyben is a Széchenyi István Egyetem diadalmaskodott a Magyar Egyetemi–Főiskolai Országos 3x3-as Kosárlabda-bajnokságon. Az eredmény egyben azt jelenti, hogy ebben a sportágban e két csapat szerzett jogosultságot, hogy képviselje Magyarországot a 2027-es lengyelországi Európai Egyetemi Játékokon. A Magyar Egyetemi–Főiskolai Országos Bajnokság 3x3-as kosárlabda-fináléját Budapesten rendezték a napokban. A női hatcsapatos tornán Széchenyi István Egyetem együttese is harcba szállt az aranyéremért, méghozzá sikerrel. Az Uni Győr a csoportban a Miskolci Egyetem, valamint a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (TFSE) gárdáját múlta felül. Az elődöntőben a Budapesti Corvinus Egyetem következett, amelyet 21–9-cel búcsúztattak a győriek. A döntőben ismét a TFSE-vel kellett megmérkőzni, s végül a széchenyisek 16–11-re nyertek. Az Uni Győr keretét Rozmán Lilla, Bánszegi Borbála, Baffy Fanni és Ács Luca alkotta a tornán, de a bajnoki címből Oláh Száva, Szabó Laura, Kovács Léna és Szórád Anna is kivette a részét, akik az első fordulóban vezették sikerre az egyetemet. Baffy Fanni, Rozmán Lilla, Bánszegi Borbála, Ács Luca, Varga Zsófi technikai vezető, dr. Barthalos István vezetőedző (Fotó: B33 Tour Facebook) A férfiak mezőnyében a Széchenyi István Egyetemet a Mosonmagyaróvár-UNI Győr együttese képviselte. A csapat a két alapszakasz-győzelem után első helyen rangsorolva került az országos hatos döntőbe. A csoportmérkőzések során először a kecskeméti Neumann Egyetemet, majd a budapesti Corvinus csapatát sikerült felülmúlniuk, míg az elődöntőben a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemet verték meg 18–11-re. A döntőben ismét a Corvinus következett. A végletekig kiélezett találkozón döntetlen született, de hosszabbítás után a mosonmagyaróváriak örülhettek a 15–13-as végeredménynek. A bajnokcsapat tagjai: Czermann Máté, Kámán Kristóf, Köcse Bálint, Linczamier Gergő. Az alapszakaszban pályára lépett még: Bakon Csanád és Sólyom László. Edző Laky Tibor. A bajnoki címmel mindkét csapat jogot szerzett a 2027-es lengyelországi Európai Egyetemi Játékokon való szereplésre. Laky Tibor vezetőedző, Kámán Kristóf, Czermann Máté, Linczamier Gergő, Köcse Bálint (Fotó: B33 Tour Facebook)

A Széchenyi István Egyetem Művészeti Karán 2021-ben indult tervezőgrafika, építőművészet és formatervezés szakok mára országos népszerűségre tettek szert: idén már a harmadik évfolyam végzett a Design Campus alap-, míg az első a mesterképzésein. A diplomázó hallgatók alkotásaiból kiállítás is nyílt az intézmény Győri Innovációs Parkjának aulájában. A Széchenyi István Egyetem öt évvel ezelőtt indította el designképzéseit, amelyeknek 2024 óta az intézmény Győri Innovációs Parkja ad otthont. Az országszerte népszerű tervezőgrafika, építőművészet és formatervezés szakokon az elmúlt években jelentős hazai és nemzetközi sikereket is elértek a hallgatók, akiknek egy újabb csoportja veheti át diplomáját. A fiatalok tanulmányaik lezárásaként kiállítás keretében mutatták be munkáikat a nagyközönség előtt, majd néhány nappal később ünnepélyes avatóceremónián köszöntötték őket oktatóik és a szakma képviselői. A Széchenyi István Egyetem Művészeti Karán végzett designhallgatók csoportja. (Fotó: Adorján András) A diplomakiállítás megnyitóján dr. Tolnai Imre professzor, grafikusművész úgy fogalmazott: napjainkban az egyik legnagyobb felelősség a designerek kezében van, hiszen ők környezetünk alakítói, ezáltal életminőségünk fontos befolyásolói. „Az iparban és a technológiában akkora a verseny és a gyorsulás, hogy a kreatívipari ágazat hármasa – a tér-, tárgy- és képtervezés – a 21. századra reflektorfénybe került. A folyók városa, Győr pedig az ország egyik legdinamikusabb egyetemével büszkélkedhet, így szinte hozták a kötelezőt, amikor a Bécs–Budapest–Pozsony háromszögben létrehozták az egyik leglendületesebben fejlődő designképzést” – jelentette ki. Hozzáfűzte: a legendás győri kekszgyári épületből az építészeti innováció egy impozáns innovációs parkot teremtett, ahol most a harmadik alap- és az első mesterdiplomás hallgatók végeztek. A kiállítást dr. Tolnai Imre professzor, grafikusművész nyitotta meg. (Fotó: Adorján András) „Tehetséges és ígéretes társaság: már tanulmányaik alatt számos siker fémjelezte tevékenységüket. Díjakat hoztak el például az Országos Művészeti Diákköri Konferenciáról és más megmérettetésekről. A Design Campus diplomázói nyitott szemmel, gondolkodó, empatikus alkotóként munkálkodnak a világban, tervezői gondolkodásukat pedig áthatja a fenntarthatóság iránti elkötelezettség, az ökologikus szemlélet, valamint a racionalitás. Munkáik egyszerre hordoznak szakmaetikus magatartást és kifinomult ízlést, frappáns grafikai és formaképzési megoldásokat, elmélyültséget és innovatív szemléletet, de a jó értelemben vett könnyedséget sem nélkülözik” – részletezte a professzor. Az eseményen a felsőoktatásban hosszú időn át végzett kiemelkedő tevékenységéért Oktatói Szolgálati Emlékérem kitüntetést vehetett át Soltra E. Tamás szobrász- és éremművész, a Design Campus oktatója (balra). A díjat dr. Hontvári Csaba, az egyetem Művészeti Karának dékánja adta át. (Fotó: Adorján András) Kassai Ferenc grafikusművész, az egyetem Tervezőgrafika Tanszékének vezetője elmondta: a designképzések létszáma egyre növekszik, ami annak is köszönhető, hogy már az intézményben alapdiplomát szerzett fiatalok jelentkeznek a mesterképzésekre. „Ez az eltelt öt év elegendő volt ahhoz, hogy a környéken is megkapjuk a kellő érdeklődést. Emellett rengeteg olyan projektünk van, ami akár a várossal, akár az itt működő ipari partnerekkel közösen valósul meg” – fejtette ki. Elárulta: a grafikusképzés legújabb sikere, hogy a 6 ország 13 egyetemének közreműködésével megvalósult Tipozóna elnevezésű biennálén a Széchenyi-egyetem hozhatta el az egyetlen hallgatói díjat. Hangsúlyozta: a diplomakiállítás értékét is az adja, hogy a hallgatók lehetőséget kapnak a publikálásra, egymás munkáját is látva. „Ez nem egy versengő kiállítás, hanem egy együtt fejlődő, igazi közösség ünnepe” – emelte ki. Galéria a kiállításról. (Fotók: Adorján András)

Lukács Antal, a Széchenyi István Egyetem mesteroktatója nyerte el a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának az Év oktatója díját szakmai példakép kategóriában. Az intézmény Matematika és Fizika Tanszékének munkatársa a közönségdíjat is elnyerheti, amelyre július 5-ig online formában bárki leadhatja szavazatát. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája idén második alkalommal hirdette meg az Év oktatója díjakat, amelyeket a hazai felsőoktatásban tanulók szavazatai alapján ítélnek oda. Az elismerést olyan személyiségek nyerhetik el, akik a hallgatók számára emberi, szakmai, vagy tanári példaképek. Az esélyegyenlőség jegyében az egyetemeket hallgatói létszám alapján három csoportba sorolták. A nagylétszámú intézmények oktatói közül Lukács Antal a szakmai példakép kategóriában bizonyult a legjobbnak. Lukács Antal, a Széchenyi István Egyetem mesteroktatója a hallgatói szavazatok alapján nyerte el az Év oktatója címet. (Fotó: Adorján András) „Az én tantárgyam a matematika, ami általában nem tartozik a kedvencek közé, ezért is büszkeség számomra, hogy ennek ellenére a hallgatók személyemet gondolták a legalkalmasabbnak erre az elismerésre” – fogalmazott Lukács Antal. Mint mondta, diplomaszerzését követően pályáját a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikumban kezdte, ahol négy éven át tanított. Ezt követően kapott lehetőséget a Széchenyin, ahol 1991 óta dolgozik. „35 éve tartozom az intézmény kötelékébe, és ez idő alatt gyakorlatilag minden szakon tanítottam már, de természetesen elsősorban a mérnökhallgatókat oktattam. Mindig nagylétszámú évfolyamokkal dolgoztam, előadásaimon háromszáznál is többen vesznek részt. Ennek ellenére barátságos légkörre törekszem, a hallgatókat partnerként kezelem, így a fiatalok mernek kérdezni, s ezeket legjobb tudásom szerint igyekszem is megválaszolni” – jegyezte meg. A Széchenyi István Egyetem a nagylétszámú intézmények között vett részt a megmérettetésben (Fotó: Korcz Miklós Máté) A mesteroktató úgy látja, a matematika megértéséhez elengedhetetlen, hogy az órára érkezők átlássák a folyamatokat, megértsék a levezetéseket és az összefüggéseket, amihez türelemre, és részletes magyarázatra van szükség. „A díj abban erősít meg, hogy ezt sikerült megvalósítanom, és ezzel hozzájárulnom ahhoz, hogy a hallgatók sikeresen vegyék az akadályokat” – húzta alá. Az Év oktatója szavazás ezzel még nem ért véget, hiszen a kilenc kategóriagyőztes közül egyvalaki a közönségdíjat is elnyerheti. Az universum.hu oldalon megtekinthetők a jelöltekkel készített beszélgetések (Lukács Antal videója itt megnézhető), akikre három felületen lehet szavazni (egy ember több felületen is szavazhat): Instagramon, Facebookon és TikTok-on, egészen július 5-ig.

A nagy sikerű győri nyitónapot követően Budapesten folytatódott a QS Higher Ed Europe Summit nemzetközi felsőoktatási konferencia, amelynek idén a Széchenyi István Egyetem volt a házigazdája. A kontinens legjelentősebb szakmai fórumának fő témája Európa tehetség- és innovációs előnyének erősítése volt, amelyről a világ mintegy hatvan országából érkezett, több mint hatszáz akadémiai, vállalati és kormányzati vezető értekezett a június 25-én zárult programon. Az európai felsőoktatás versenyképessége, a nemzetközi hallgatói mobilitás, az ipari-egyetemi együttműködések, a mesterséges intelligencia, az innováció, valamint az egyetemek társadalmi szerepe – csak néhány azon témák közül, amelyek a kontinens legfontosabb felsőoktatási konferenciája, a QS Higher Ed Europe Summit fókuszában álltak június 24-én és 25-én. A fórum házigazdája idén a Széchenyi István Egyetem volt, amely a június 23-i nyitónapon Győrben látta vendégül a résztvevőket. A konferencia második és harmadik napjának Budapest adott otthont. A több mint hatszáz felsőoktatási, vállalati és kormányzati szereplőt vonzó eseményen a világ mintegy hatvan országából érkezett szakértők mellett a Magyarországra akkreditált nagykövetségek képviselői is szép számban voltak jelen. A fővárosi programot Báló András, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium Határon Átnyúló Felsőoktatási és Nemzetközi Ügyekért Felelős Osztályának vezetője nyitotta meg. Hangsúlyozta: a nemzetközi rangsorok nemcsak listák, hanem lehetőségek is a fejlődésre, a tapasztalatcserére és a tanulásra. „A magyar egyetemek az elmúlt években jelentősen javítottak mind pozíciójukon, mind pedig globális láthatóságuk szempontjából. Ez jól mutatja intézményeink erős nemzetközi jelenlétét, szélesedő kutatási tevékenységét és folyamatos fejlődését” – jelentette ki. Hozzáfűzte: a rangsorok ugyanakkor önmagukban nem adnak teljes képet egy ország felsőoktatásáról – az intézmények mélyebb megismerésére azonban kiváló alkalmat ad például a QS európai csúcstalálkozója. Kifejtette: a kormányzat feladata napjainkban nemcsak az, hogy újra megnyissa az európai uniós forrásokat az összes hazai intézmény előtt, hanem az is, hogy a magyar felsőoktatás méltó szerepet kapjon a globális tudás-, tehetség- és innovációs transzferben. Báló András, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium Határon Átnyúló Felsőoktatási és Nemzetközi Ügyekért Felelős Osztályának vezetője (Fotó: Dudás Máté) Dr. Lukács Eszter, a házigazda Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese elmondta: a QS június 18-án megjelent világranglistájának élmezőnyét olyan egyetemek alkotják, amelyek önmagukban is erős nemzetközi brandek, és sok esetben saját országuk felsőoktatásának legismertebb intézményei. „Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy közülük több is képviselteti itt magát, köztük a Harvard Egyetem, a Trinity College Dublin, a Politecnico di Milano és rengeteg további kiváló egyetem” – részletezte. Kiemelte: azért rendkívül fontos, hogy a Széchenyi-egyetem házigazdája lehet a konferenciának, mert a magyar felsőoktatásnak leginkább arra van szüksége, hogy láthatóvá váljon a nemzetközi térben. Dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese (Fotó: Dudás Máté) „A QS szakértőivel folytatott beszélgetések során két tanácsot kaptunk: erősítsük tovább nemzetközi kutatási együttműködéseinket, és mutassuk meg bátrabban a világnak azt az oktatási és kutatási színvonalat, amellyel rendelkezünk. Ebben is rejlik a mostani konferencia értéke: lehetőség nyílik a közös gondolkodásra és együttműködések kialakítására azon intézmények között, amelyek hasonló célokat követnek” – szögezte le. Andrew Plant, a QS európai ügyvezető igazgatója előadásában rámutatott: a nemzetközi felsőoktatás helyzete egyre nehezebb lett az elmúlt években – a szabályozási környezet, valamint a hallgatói és technológiai igények is gyorsan változnak, amire az intézményeknek dinamikusan kell reagálniuk. Hangsúlyozta: a tehetség és az innováció előmozdításában a versenyelőny nem az egyéni kiválóságban rejlik, hanem a kollektív erőben. „Európának évszázadokra visszanyúló hagyományai vannak az együttműködések terén, és a földrajzi adottságok miatt ez itt sokkal könnyebb, mint a világ többi részén. A kontinens kiemelkedő potenciállal rendelkezik az oktatók, a hallgatók és a már évtizedek óta fennálló partnerségek révén. Egyes intézmények azonban egyedül nem tudják meghódítani a világot – együtt, a partnerségekre építve viszont képesek lehetünk rá” – húzta alá. Andrew Plant, a QS európai ügyvezető igazgatója (Fotó: Dudás Máté) Nyitóelőadásban Ben Sowter, a QS alelnöke az európai felsőoktatás jelenlegi helyzetét és kihívásait mutatta be. Kiemelte: előrejelzéseik szerint 2100-ra több mint 315 millió európainak lesz majd diplomája, ami elengedhetetlenné teszi a tehetségek bevonzását és a minőségi utánpótlás képzését. Európára fókuszálva elárulta, hogy a kontinens továbbra is vezető pozícióban van, hiszen méretéhez képest itt található a legtöbb jól teljesítő intézmény. Ugyanakkor a nemzetközi toborzásához elengedhetetlen a jó megítélés – mind az ipar, mind pedig a potenciális hallgatók szempontjából. „Kutatásaink során 1890 különböző állástípust azonosítottunk, negyvenezer készséggel, ami alapján jobban megérthetjük a munkaerőpiacot annak érdekében, hogy segíthessük az intézményeket. Ezen adatok elemzése teljesen eltérő lehet iparágtól, országtól függően – hiszen vannak olyan területek, amelyek ipara meghatározza a szükséges kompetenciákat” – mondta el. Hozzáfűzte: a konferencia nyitónapján Győrben nagyon érdekes volt megtapasztalni a Széchenyi-egyetem és az Audi Hungaria közötti erős kapcsolatot. „A lokáció miatt kialakult partnerség mára szimbiotikus kooperációvá erősödött a két fél között, kölcsönösen hasznos és látványos értékeket teremtve” – vélekedett. Ben Sowter, a QS alelnöke (Fotó: Dudás Máté) A QS Higher Ed Europe Summit budapesti napjain a Széchenyi István Egyetem oktatói, munkatársai és hallgatói számos olyan témában vállaltak szerepet, amelyek az intézmény stratégiai fókuszterületei közé tartoznak. A szakmai programok egyebek mellett a felsőoktatás és az ipar együttműködésének lehetőségeit, a védelmi ipar és az innováció kapcsolatát, a mesterséges intelligencia felsőoktatásra gyakorolt hatásait, valamint az informatikai és digitális fejlesztések szerepét vizsgálták. Emellett kiemelt figyelmet kaptak a nemzetközi partnerségek, a tudománydiplomácia, a jövő munkaerőpiaci igényeihez igazodó készségfejlesztés, valamint azok a jógyakorlatok, amelyek elősegíthetik az egyetemek versenyképességének és társadalmi-gazdasági szerepvállalásának erősítését. Az európai felsőoktatási csúcstalálkozó megnyitóján a 2013-as Britain’s got talent című televíziós tehetségkutató műsor győztese, az Attraction árnyékszínházi,… …míg a világhírű Győri Balett táncelőadással varázsolta el a közönséget. (Fotók: Adorján András és Dudás Máté) A konferencia moderátora a többek között az Oppenheimer című Oscar-díjas filmben is szereplő Haumann Máté és Bombera Krisztina ismert médiaszakember volt.(Fotó: Adorján András) A program részeként számos panelbeszélgetést hallgathattak meg a résztvevők. (Fotó: Adorján András) Többek között Polgár Judit világbajnok sakkozó is a konferencia előadója volt. (Fotó: Dudás Máté) A Széchenyi István Egyetem látványos standdal készült az eseményre, amelyen az intézmény számos oktatója, kutatója és hallgatója előadóként is részt vett. (Fotók: Adorján András, Dudás Máté) Galéria a június 24-i dunai hajózással egybekötött gálavacsoráról. (Fotók: Adorján András) Galéria a világ hatvan országából érkezett több mint hatszáz résztvevőt vonzó rendezvényről. (Fotók: Adorján András, Dudás Máté)