A Széchenyi István Egyetemre látogatott az indiai kormánypárt, a Bháratíja Dzsanatá Párt (BJP) delhi állami szervezetének vezetője, dr. Vinay Sahasrabuddhe. A Mumbai Ázsiai Társaság elnöke, illetve a kormányzati vezetőképzéssel foglalkozó Rambhau Mhalgi Prabodhini alelnöke a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar nemzetközi konferenciáján tartott nyitóelőadást, amelyben a globális társadalmi krízisek mellett az indiai–magyar kapcsolatokra is kitért. Tudományos, kulturális és oktatási kapcsolatok terén is jelentősen fejlődtek a Széchenyi István Egyetem Indiához fűződő kapcsolatai az elmúlt években. Az intézmény elkötelezett az indiai egészségmegőrzési és gyógyászati módszerek magyarországi népszerűsítése mellett, amelynek jegyében együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá az indiai Ayush Minisztériumhoz tartozó Ajurvéda Oktatási és Kutatási Intézettel egy közös ajurvéda tanszék megalapításáról. Nemrég a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar üzleti és gazdaságtudományi nemzetközi konferenciájának résztvevői is betekintést nyerhettek az egyetem számára stratégiai fontosságú ország társadalmi szakpolitikájába: az esemény nyitóelőadását ugyanis a kormánypárt, a BJP delhi állami szervezetének vezetője, dr. Vinay Sahasrabuddhe tartotta. A politikatudományokból doktorált szakember jelenleg a Mumbai Ázsiai Társaság elnöke, illetve a kormányzati vezetőképzéssel foglalkozó Rambhau Mhalgi Prabodhini alelnöke, korábban pedig az indiai parlament felsőházának, a Rajya Sabhának a tagja, az Indiai Kulturális Kapcsolatok Tanácsának elnöke, valamint az oktatási, nő-, gyermek-, ifjúsági és sportügyekkel foglalkozó állandó parlamenti bizottság elnöke volt. Dr. Vinay Sahasrabuddhét a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, dr. Lukács Eszter professzor fogadta az intézmény központi campusán. (Fotó: Adorján András) Dr. Vinay Sahasrabuddhe előadásában a globális gazdasági változások társadalomra gyakorolt hatásairól beszélt, kiemelve, hogy egy nemzet valódi jóléte nem csupán a GDP növekedését, hanem a polgárok lehetőségeinek szélesedését is jelenti. Hangsúlyozta: a modern technológiai változások számos kihívás elé állították a ma emberét, világszintű kríziseket eredményezve az identitás, a céltudat, a hitelesség, a felelősség és a kapcsolatok terén. Prezentációjában rámutatott, hogy ezek a változások nem kerülik el az olyan tudatos szakpolitikát folytató országokat sem, mint India, amely elmondása szerint régi tapasztalatokkal rendelkező, mégsem öregnek mondható nemzet. Figyelmeztetett a kulturális sokszínűség fokozatos eltűnésének veszélyére, valamint felhívta a figyelmet a fiatal generációkat leginkább érintő technológiai fejlődés humán értékeket érintő következményeire is. Kijelentette: a jövő egyetemének valós, gyakorlati tapasztalatok révén kell biztosítania a hallgatók számára is érdekes oktatást, amelyben a nemzetközi tudományos kapcsolatok – így az Indiával kialakított értékes, például technológia- vagy zöldenergia-fókuszú együttműködések is – fontos szerepet kapnak. „A Széchenyi István Egyetem előremutató tevékenységével először az Indiai Kulturális Kapcsolatok Tanácsának elnökeként találkoztam. A budapesti Amrita Sher-Gil Kulturális Központunk akkori igazgatója, dr. Mukesh Kumar Srivastava hívta fel a figyelmem az intézményre. Örömmel tölt el, hogy most személyesen is láthatom az itt folyó fantasztikus munkát. Szívesen jártam volna ide hallgatóként is, hiszen csaknem kilencven országból tanulnak itt nemzetközi fiatalok, s ez a globális közeg teszi a Széchenyit valódi universitassá” – szögezte le, dicsérve az egyetem nemzetköziesítési törekvéseit. Hangsúlyozta: a folyamatosan fejlődő campusoknak és a tudományos légkörnek köszönhetően olyan tudásközpont található Győrben, ahol a hallgatók, az oktatók és a kutatók valóban elmerülhetnek az új ismeretek felderítésében. Az intézményben hamarosan létrejövő ajurvéda tanszékről úgy fogalmazott: az egészségügy terén nem létezik univerzális, mindenki számára működő gyógymód, így az ayush – vagyis az ajurvédával, jógával és naturopátiával, unani és sziddha gyógyászattal, illetve homeopátiával foglalkozó – módszerek új színt, integráltabb, holisztikus szemléletet hozhatnak az intézmény Egészség- és Sporttudományi Karának oktatási és kutatási tevékenységébe. Dr. Vinay Sahasrabuddhe a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar nemzetközi konferenciájának nyitóelőadója volt. (Fotó: Adorján András) Dr. Vinay Sahasrabuddhe támogatásával hozzájárult ahhoz is, hogy Szvámi Vivékánanda, India egyik kiemelkedő filozófusa és spirituális gondolkodója hamarosan szobrot kapjon a Széchenyi-egyetemen. „India különleges karakterét éppen az a spirituális demokrácia adja, amelynek Szvámi Vivékánanda kiemelkedő képviselője volt. Egy őt ábrázoló szobor a campuson azt jelképezi, hogy az egyetem elismeri az indiai hagyományok és világnézet, nemzeti filozófiánk értékét” – vélekedett. Kifejtette: a 19. századi spirituális vezető által is képviselt indiai filozófiák szerint a Földet tisztelni kell, nem pedig leigázni – s ez a gondolat mai, globalizált világunkban a fenntarthatóság fontosságára hívja fel a figyelmet, ami a Széchenyi-egyetem számára is stratégiai terület. „Változó világunkban csak az ehhez hasonló eszményekre építő intézmények képesek valódi globális szerepet vállalni” – szögezte le a politikus. A hallgatóknak azt üzente: ne éljenek elhamarkodottan, a gyorsaság kedvéért ne adják fel az elmélyültséget. „Bár minden felgyorsult körülöttünk, ez nem jelenti azt, hogy a nyugalom vagy a megállás elvesztette volna jelentőségét. Az elmélyült gondolkodás ad igazán értelmet a dolgoknak” – jegyezte meg. Hozzáfűzte: bár a virtuális világ fontos, a fiataloknak érdemes megtalálni a módját az azon kívüli, való élethez történő kapcsolódásra is, mert az adja meg az emberi élet értelmét, az igazi szabadság

Dr. Szabó Attila, a Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Karának kutatóprofesszora nyerte el a Kopp–Skrabski-díj 35 év feletti tudományos kategóriájának megosztott fődíját. A Magyar Tudományos Akadémia doktora, nemzetközileg elismert pszichológus többek között a testi és lelki egészséget befolyásoló tényezőket, a viselkedési addikciókat, valamint a testmozgás hatásait vizsgálja. A Három Királyfi, Három Királylány Alapítvány idén tizedik alkalommal adta át a Kopp–Skrabski-díjakat, a tudományos kategóriában pedig hatodszor jutalmazták a kiemelkedő kutatói és oktatói teljesítményeket. A Kopp Mária orvos, pszichológus és Skrabski Árpád mérnök, szociológus nevét viselő elismerést 2017-ben alapították. Tudományos kategóriájában azokat ismerik el, akik munkásságukkal a testi-lelki egészség, a családok és a támogató közösségek szerepének jobb megértéséhez járulnak hozzá. A Magyar Tudományos Akadémia Székházában rendezett jubileumi eseményen a 35 év feletti kategória megosztott fődíját dr. Szabó Attila, a Széchenyi István Egyetem kutatóprofesszora és dr. Fényes Hajnalka, a Debreceni Egyetem docense vehette át. „Nagy megtiszteltetés ez a díj, és különösen jólesett, hogy nagyon sok kollégám gratulált. Számomra talán ez az egyik legfontosabb visszajelzés: azt mutatja, hogy látják és értékelik azt, amit csinálok. A publikációk és szakmai eredmények természetesen fontosak, de az ilyen emberi visszajelzések adják az egyik legerősebb motivációt” – fogalmazott dr. Szabó Attila. Dr. Szabó Attila, a Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Karának kutatóprofesszora, a Kopp–Skrabski-díj tudományos kategóriájának megosztott fődíjasa. (Fotó: Dudás Máté) A szakember a viselkedési addikciók, a placebo- és nocebo-mechanizmusok, valamint a testmozgás és a mentális egészség kapcsolatának kutatásával foglalkozik. Tudományos teljesítményét jelzi, hogy az egyesült államokbeli Stanford Egyetem és az Elsevier tudományos kiadó által összeállított rangsorban évek óta a világ legtöbbet idézett kutatóinak felső két százalékában szerepel. Vizsgálatai az új társadalmi és technológiai jelenségekre is kiterjednek: tavaly Isztambulban tartott plenáris előadást a mesterséges intelligencia problémás használatáról. „Egészségpszichológusnak vallom magam, ezen belül elsősorban a modern viselkedési függőségek érdekelnek. Ide tartozik például a testedzésfüggőség, az okostelefon és más kommunikációs technológiák túlzott használata, most pedig már a mesterséges intelligenciához kapcsolódó függőségi jelenségekkel is foglalkozom. Ugyanakkor pályám egyik legfontosabb eredményének azt tartom, hogy az internetes pszichológiai kutatás úttörői között lehettem. Már 1996–97-ben interneten gyűjtöttem adatokat, amikor ez még egyáltalán nem volt megszokott, Frenkl Róbert professzorral pedig útmutatót is publikáltunk az internetes kutatáshoz. Arra különösen büszke vagyok, hogy egy olyan módszer elindításában vehettem részt, amely ma már a pszichológiai kutatás mindennapos eszköze” – emelte ki. A professzor az oktatásban is fontos szerepet tölt be: szakfelelősként közreműködik a Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Karának egészségpszichológia mesterképzésében, amelynek megalapozásában és fejlesztésében is részt vett. A képzés olyan szakembereket készít fel, akik pszichológiai és egészségtudományi ismereteiket egyaránt alkalmazva segíthetik a betegségek megelőzését, az életminőség javítását és az egészségtudatos szemlélet erősítését. „Hálás vagyok dr. Somogyi Angélának, a kar dékánjának, aki olyan hozzáállással fordul a kollégák felé, amely rendkívül motiváló, és jó hangulatú közösséget teremt. Ebben a közegben az oktatás és a kutatás is eredményesen tud működni. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy ezt az elismerést megkaphattam” – emelte ki dr. Szabó Attila. A Széchenyi István Egyetem közösségének több tagja is részesült már Kopp–Skrabski-díjban: dr. Pongrácz Attila 2021-ben, dr. Pátkainé Bende Anna 2024-ben, 2025-ben pedig Lőre Jázmin és Krúdy Tamás kapta meg a díjat (utóbbi feleségével együtt). Az egyetem hosszú ideje együttműködik a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalommal, amely Családbarát Egyetemként is elismerte az intézményt.

A Széchenyi István Egyetem Nemzetközi Igazgatósága a lánygyermekek nemzetközi napja alkalmából Álmok határok nélkül címmel ismeretterjesztő és közösségépítő eseményt szervezett nemzetközi hallgatóinak. A programon tíz ország előadói osztották meg személyes történetüket és tapasztalataikat a hallgatósággal. A rendezvény célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a lányok oktatáshoz való hozzáférésének fontosságára, az esélyegyenlőségre, valamint arra, hogy a tanulás milyen lehetőségeket nyithat meg a fiatalok előtt. A Széchenyi István Egyetem elkötelezett az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) fenntartható fejlődési céljainak támogatása mellett, amelyek között kiemelt helyet foglal el a nemek közötti egyenlőség megteremtése. Az erről szóló ötödik célkitűzés arra irányul, hogy a nők és lányok egyenlő jogokkal és lehetőségekkel rendelkezzenek az élet minden területén. Az intézmény legutóbb ehhez kapcsolódva szervezett eseményt a lánygyermekek nemzetközi napja alkalmából, amelyet az ENSZ kezdeményezésére világszerte október 11-én ünnepelnek. A Nemzetközi Igazgatóság által szervezett, Álmok határok nélkül elnevezésű rendezvényen kilenc jelenlegi Stipendium Hungaricum-ösztöndíjas, illetve Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak által támogatott nemzetközi hallgató és cserehallgató, valamint egy korábbi Stipendium Hungaricum-ösztöndíjas, ma már az intézményben oktató szakember mutatta be saját történetét. A Szíriából, Salvadorból, Tunéziából, Pakisztánból, Türkmenisztánból, Etiópiából, Ukrajnából, Törökországból, Indiából és Nigériából érkezett előadók hazájuk kultúrájáról, tanulmányaikról és személyes céljaikról beszéltek. Szó esett arról is, milyen akadályokkal kellett szembenézniük, amikor családjuktól és megszokott környezetüktől távol, egy idegen országban folytatták tanulmányaikat. Az esemény szervezői és előadói: dr. Nurullah Bektas és dr. Bukor Emese szervezők, Darja Efimenko (Ukrajna), Oguljan Durdyyeva (Türkmenisztán), Elifcan Gökhan (Törökország), Ziggy Aloega (Nigéria), Ghofrane Baazaoui (Tunézia), dr. Heba Zaher (Szíria), Ann Maria Thomson (India), Alicia Diaz (Salvador), Arooj Paul (Pakisztán), Netsanet Temesgen Gebrhanaa (Etiópia), illetve Páliné Nyiri Sylvia főszervező. (Fotó: Rákos Róza Lujza) Páliné Nyiri Sylvia, a Nemzetközi Igazgatóság Mobilitási és Ösztöndíj Központjának munkatársa, a rendezvény főszervezője arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ számos részén a lányok lehetőségeit még ma is korlátozzák a társadalmi elvárások, a hátrányos megkülönböztetés és az oktatáshoz való egyenlőtlen hozzáférés. Hangsúlyozta: senkinek sem szabadna lemondania az álmairól pusztán azért, mert lánynak született. Véleménye szerint a tanulás nemcsak tudást és végzettséget ad, hanem önbizalmat, önállóságot és választási lehetőségeket is. Kiemelte, hogy a Széchenyi István Egyetem nemzetközi közössége jó példája annak, miként segítheti a különböző kultúrákból érkező fiatalokat egy támogató környezet céljaik elérésében. Páliné Nyiri Sylvia főszervező hangsúlyozta: a Széchenyi-egyetem nemzetközi közössége támogató közeget biztosít a tanulmányi és személyes célok megvalósításához. (Fotó: Rákos Róza Lujza) Az esemény egyik legszemélyesebb történetét a szíriai származású dr. Heba Zaher osztotta meg, aki 2018-ban Stipendium Hungaricum-ösztöndíjasként érkezett Magyarországra, majd 2024-ben adjunktus lett a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karán. Ezzel ő lett az intézmény első olyan nemzetközi Stipendium Hungaricum-ösztöndíjasa, aki főállású oktatóként folytatta pályafutását. Elmondta, hogy a doktori képzés során többször is elbizonytalanodott, de céltudatossága és a környezete támogatása segítették a nehézségek leküzdésében. „Voltak pillanatok, amikor kimerültnek éreztem magam, kételkedtem önmagamban, és azt hittem, nem fogom tudni befejezni. De volt egy álmom, és eltökéltem, hogy megvalósítom” – idézte fel. Hangsúlyozta, hogy sikerében családja, témavezetője, oktatói és kollégái egyaránt fontos szerepet játszottak. Külön köszönetet mondott dr. Lukács Eszter professzornak, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettesének, aki kezdettől fogva hitt benne és támogatta szakmai előmenetelét. A szíriai származású dr. Heba Zaher az intézmény első olyan nemzetközi Stipendium Hungaricum-ösztöndíjasa, aki főállású oktatóként folytatta pályafutását: jelenleg az egyetem gazdaságtudományi karának adjunktusa. (Fotó: Rákos Róza Lujza) Ghofrane Baazaoui tunéziai járműmérnök alapszakos hallgató arról beszélt, hogy hazájában a nők számára különösen fontos érték a tanulás. Bemutatta, hogy Tunéziában a lányok a műszaki és technológiai területeken is jelentős eredményeket érnek el. Saját érdeklődése már gyermekkorában megmutatkozott: a babák helyett inkább bátyja játékautóival foglalkozott, és szívesen próbálta megjavítani az elromlott alkatrészeket. Ez vezette később a járműmérnöki pálya felé. „Ha tanult vagy, képes vagy szembenézni az egész világgal, és valóra válthatod az álmaidat. Ha pedig később édesanya leszel, te leszel gyermekeid első tanítója és példaképe” – fogalmazott. A többi előadó története ugyancsak azt mutatta meg, hogy a különböző országokból érkező fiatal nők sokféle háttérrel és tapasztalattal rendelkeznek, de közös bennük a tanulás iránti elkötelezettség és a céljaik megvalósításába vetett hit. A rendezvényen a személyes sikerek mellett a külföldi tanulmányok nehézségeiről, a kulturális különbségek megismeréséről és a közösség támogató erejéről is szó esett. Az előadások végén a résztvevők egy, a hallgatók üzeneteiből Ghofrane Baazaoui által összeállított videót tekinthettek meg, amely tovább erősítette az esemény legfontosabb gondolatát: az oktatás lehetőségeket teremt, az álmok pedig nem ismernek határokat. Az eseményt követően az előadók egy csoportja a helyi gyermekotthon lakóit is meglátogatta, hogy a bent lakó lányokkal is megosszák ezt az üzenetet. Az eseményen az egyetem számos nemzetközi hallgatója részt vett. (Fotók: Rákos Róza Lujza)

Több mint 250 résztvevővel zajlott a VII. Országos TDK-fórum, amelyet az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) és a Széchenyi István Egyetem közösen rendezett meg 2026. október 15–16-án Győrben. A kétnapos szakmai esemény a magyarországi tudományos tehetséggondozás jövőképét állította a középpontba. Az Országos TDK-fórum a hazai tudományos diákköri mozgalom kiemelt szakmai egyeztető fóruma, amely lehetőséget teremt arra, hogy a felsőoktatási intézmények vezetői és TDK-vezetői, az OTDT szakmai bizottságainak tagjai, a tudománypolitika döntéshozói, valamint a hallgatói és doktorandusz képviseletek vezetői közösen tekintsék át a TDK helyzetét, megosszák tapasztalataikat, és irányt jelöljenek ki a következő évek tehetséggondozási munkájához. Az eseményen Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Horváth Péter, a Tudományos és Technológiai Minisztérium tudománypolitikáért és innovációért felelős államtitkára, valamint Katz Sándor, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára tartott szakmai előadást a tudományos tehetséggondozásról. A Széchenyi István Egyetem adott otthont a VII. Országos TDK-fórumnak. (Fotó: Adorján András) Az idei rendezvény mottója – „A TDK jövője: hagyomány, innováció, versenyképesség” – jól mutatja, hogy a mozgalom egyszerre őrzi évtizedes hagyományait, és keres válaszokat a jelen kihívásaira, a mesterséges intelligenciától a Z és az Alfa generáció megszólításáig. A tudományos diákköri mozgalom több mint 70 éve a magyar felsőoktatási tehetséggondozás egyik meghatározó pillére. A TDK egyszerre ad lehetőséget a tehetséges hallgatók felismerésére, az önálló tudományos munka megtapasztalására, a kutatói gondolkodás elsajátítására, valamint arra, hogy a hallgatók már egyetemi éveik alatt bekapcsolódjanak a tudományos közösség életébe. Friedler Ferenc rektor házigazdaként elmondta: a Széchenyi István Egyetem alapvető célja a hallgatók sikeres szakmai pályára való felkészítése, és tehetséggondozási rendszerét ennek figyelembevételével működteti. Hozzátette: a TDK ebben kulcsszerepet játszik azáltal, hogy lehetőséget ad a fiataloknak eredményeik bemutatására, ami motivációt jelent számukra. Prof. dr. Friedler Ferenc, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese (Fotó: Adorján András) Mátyus László, az OTDT elnöke a TDK-mozgalom közösségi erejére és az intézmények közötti együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet, amelyek nélkül a tehetséges hallgatók kutatói pályára irányítása nem lehetne sikeres. Prof. dr. Mátyus László, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke (Fotó: Adorján András) Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke előadásában az MTA fiatal kutatók iránti elkötelezettségét mutatta be. Kiemelte, hogy az Akadémia számára a következő kutatói generációk támogatása hosszú távú, stratégiai feladat, amelyben a TDK az egyik legfontosabb első állomás, továbbá arról is beszélt, hogy az MTA tudósközössége hogyan segítheti a diákköri munkát mentorálással, szakmai elismeréssel és a tehetséges hallgatók kutatóközösségbe való bevonásával. Prof. dr. Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (Fotó: Nagy Gergely) Horváth Péter tudománypolitikáért és innovációért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország tudományos és gazdasági versenyképessége, valamint a társadalom jólléte szempontjából egyaránt kiemelt jelentőségű a fiatal kutatói utánpótlás biztosítása. Ebben meghatározó szerepet tölt be a tudományos diákköri mozgalom. A Tudományos és Technológiai Minisztérium célja, hogy a fiatal kutatók számára itthon is vonzó életpályát és kiszámítható támogatást biztosítson. Ennek érdekében 2030-ig fokozatosan növelni tervezi az NKFI Alapból a tudományos tehetséggondozásra fordított forrásokat. Dr. Horváth Péter tudománypolitikáért és innovációért felelős államtitkár (Fotó: Nagy Gergely) Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár a felsőoktatás-irányítás nézőpontjából beszélt a diákköri munka jelentőségéről. Hangsúlyozta: „A TDK nem kiegészítő lehetőség, hanem a minőségi felsőoktatás és a nemzeti tehetségstratégia szerves része. Összeköti az elméleti tudást a gyakorlattal, az egyéni teljesítményt a szakmai közösséggel, és utat nyit a jövő kutatói előtt.” Rámutatott arra is, hogy a TDK a minőségi egyetemi képzés egyik kulcseleme: a hallgatók már az alap- és mesterképzés alatt tényleges kutatómunkában vehetnek részt, ami megalapozza a doktori képzést és a későbbi szakmai pályát. Kitért arra is, hogy a felsőoktatási intézmények hogyan építhetik be még erősebben a tehetséggondozást a képzésbe és az oktatói munka elismerésébe. Prof. dr. Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár (Fotó: Nagy Gergely) A tudományos tehetséggondozásról szóló kerekasztal-beszélgetésben a tudományos tehetséggondozásban kiemelkedő szerepet betöltő szervezetek képviselői szólaltak meg: Benyó Zoltán, az Országos Doktori Tanács elnöke, Horváth Péter, a Tudományos és Technológiai Minisztérium tudománypolitikáért és innovációért felelős államtitkára, Katz Sándor, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára, Mátyus László, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke, Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Vámosi Péter, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke. A beszélgetést Szabó István, az OTDT stratégiai főtanácsadója moderálta. A résztvevők megvitatták a sikeres magyarországi programokat és a hiányterületeket, valamint azonosították a legnagyobb megoldandó kihívásokat is. Ezt a felsőoktatási intézmények gyakorlatait bemutató rektori kerekasztal-beszélgetés követte, amelyen Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora, Darázs Lénárd, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, Fábián Adrián, a Pécsi Tudományegyetem rektora, Friedler Ferenc, a Széchenyi István Egyetem rektora, Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora és Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, valamint Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács örökös elnöke Kis Norbertnek, az OTDT alelnökének moderálásával saját intézményi tapasztalataik alapján közösen gondolkodtak arról, milyen feltételekre van szükség ahhoz, hogy a TDK-műhelyek a jövőben is a felsőoktatási tehetséggondozás meghatározó bázisai maradjanak. Az első nap OTDT szakmai bizottsági és a második nap tudományterületi ülésein már azok a konkrét kihívások kerültek előtérbe, amelyek közvetlenül alakíthatják a TDK következő éveit: a résztvevők részletesen megvitatták többek között a mesterséges intelligencia TDK-ban történő kezelését, az írásbeli pályamunka és a szóbeli értékelés szerepének változását, a TDK kutatói életpályában betöltött helyét, a TDK-műhelyek helyzetét, az OTDK-n tapasztalható lemorzsolódás csökkentését, az angol nyelv és a külföldi hallgatók jelenlétét, valamint a Z és Alfa generáció megszólításának lehetőségeit. A multidiszciplináris témák és pályamunkák kezelése ugyancsak a kiemelt kérdések között szerepelt. Mátyus László, az OTDT elnöke zárszavában arra hívta fel a figyelmet, hogy a TDK ereje egyszerre rejlik a több évtizedes hagyományaiban és a folyamatos megújulási képességében. A tudományos diákköri mozgalomnak úgy kell megőriznie a személyes mentorálásra, az önálló kutatásra és a tudományos közösségre épülő értékeit, hogy közben a mai hallgatók élethelyzetét és motivációit is figyelembe tudja venni. Ennek tétje túlmutat magán a TDK-n: a tudományos utánpótlás minősége és a tehetségek megtartása a magyar felsőoktatás, a tudomány és a gazdaság jövőjét is alapvetően meghatározza.

Újabb fontos állomásához érkezett a Széchenyi István Egyetem és a Waberer’s stratégiai együttműködése. A vállalat támogatásával és kivitelezésében megújult az intézmény győri campusának egyik tanterme, amely a Waberer’s Közlekedési és Logisztikai Kompetenciaközpont új kutatási és demonstrációs helyszíneként szolgál. Az október 13-án ünnepélyesen megnyitott Logisztikai Innovációs Műhely a hagyományos oktatási feladatok mellett az egyetem és a vállalat közös szakmai céljainak megvalósítását is támogatja. Logisztikai Innovációs Műhely néven új oktatási és innovációs helyszínt adtak át a Széchenyi István Egyetem győri campusán. A Waberer’s által felújított D-411-es terem a két fél együttműködésében létrehozott Waberer’s Közlekedési és Logisztikai Kompetenciaközpont tevékenységét szolgálja. A Széchenyi István Egyetem a Waberer’s Közlekedési és Logisztikai Kompetenciaközpontjának Logisztikai Innovációs Műhelye. (Fotó: Nagy Gergely) Az átadóünnepségen dr. Földesi Péter professzor, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar (ÉÉKK) Logisztikai és Szállítmányozási Tanszékének vezetője hangsúlyozta, hogy a Waberer’s ezer szállal kötődik az intézményhez, és évtizedek óta támogatja a gyakorlatorientált oktatást. Példaértékűnek nevezte a cég szerepvállalását a felsőoktatás és az ipar kapcsolatának erősítésében. Mint mondta, az ilyen partnerségek révén a hallgatók a valós piaci igényeknek megfelelő, értékes tudással léphetnek a munka világába. Az átadóünnepség résztvevői. (Fotó: Adorján András) Nemcsak a cégcsoportot, hanem Barna Zsoltot, a Waberer’s International Nyrt. elnök-vezérigazgatóját is szoros kapcsolat fűzi az egyetemhez, hiszen éppen harminc éve szerezte közlekedésmérnöki diplomáját az intézményben. Beszédében kiemelte, hogy a győri szakemberek és a velük közösen megvalósított projektek számos területen járultak hozzá a vállalat működéséhez és megújulásához. Ezek a tapasztalatok alapozták meg a Waberer’s Közlekedési és Logisztikai Kompetenciaközpont létrehozását is. Az elnök-vezérigazgató felidézte, hogy a tavaly szeptemberben megkötött stratégiai megállapodás óta több olyan kezdeményezés indult, amelyekbe a hallgatókat is bevonták. „Létrehoztunk egy közös kabinetet a mosonmagyaróvári szervizünkben, ahol a fiatalok testközelből láthatják a korszerű járművek karbantartását, elkészült egy toborzószoftver, amely mesterséges intelligencia segítségével támogatja a kiválasztást, elindult a duális képzésünk, és több projektet valósítottunk meg nagy partnereink számára. A jövőben is aktívan részt veszünk a gyakorlati oktatásban, miközben mi magunk értékes szakmai támogatást kapunk az egyetemtől” – sorolta az eredményeket. Hozzátette: a terem megújításával más ipari szereplőknek is példát szeretnének mutatni, hiszen a felsőoktatás támogatása a jól képzett szakemberek révén hosszú távon a vállalatok számára is megtérül. Dr. Filep Bálint, az egyetem elnöke hangsúlyozta: az intézmény egyik legfontosabb célja, hogy hallgatói már tanulmányaik során valós ipari tapasztalatokat szerezzenek. Ebben meghatározó szerepet töltenek be a vállalati együttműködések, amelyeknek a Waberer’s támogatása is kiváló példája. Rámutatott, hogy az angolszász felsőoktatásban nagy hagyománya van az egyetemeket támogató vállalati és alumni-adományozásnak, amelynek keretében gyakran neveznek el helyiségeket egykori hallgatókról, professzorokról vagy cégekről. „Ez olyan közösségi összefogás, amelyben az egyetemen végzett, sikeres szakemberek visszaadnak valamit az alma materüknek. Mi biztosítjuk a kereteket, az élő partnerségek pedig tartalommal töltik meg azokat” – fogalmazott. Az ünnepélyes teremátadón a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék munkatársai is részt vettek. (Fotó: Adorján András) Dr. Szép János, az ÉÉKK dékánja arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyan a felsőoktatás sok helyütt eltávolodik a mindennapi szakmai gyakorlattól, a Széchenyi-egyetem kifejezetten szoros kapcsolatot ápol a gazdasági szereplőkkel. „Széles körű partnerségeinknek köszönhetően az ipari tapasztalatokat közvetlenül be tudjuk építeni képzéseinkbe, különösen a projektalapú oktatásba. A közelmúltban létrehozott kompetenciaközpont pedig még hatékonyabbá teszi az együttműködést” – emelte ki. Dr. Bódis Tamás, a Széchenyi István Egyetem Waberer’s Közlekedési és Logisztikai Kompetenciaközpontjának vezetője elmondta, hogy a központ célja a hallgatók mentorált szakmai fejlődésének támogatása valós ipari projektek révén, valamint a logisztikai ágazatban hasznosítható innovációk előkészítése és gyakorlati alkalmazhatóságuk vizsgálata. A létrejövő megoldásokat az oktatásban és a piaci szereplők számára egyaránt bemutathatják. Hozzátette: az új helyszín mindehhez korszerű és sokoldalúan használható környezetet biztosít. A terem az egyetemi tanórák és államvizsgák mellett hallgatói projekteknek, szakmai egyeztetéseknek, valamint az oktatók és az ipari szakemberek közös tevékenységének is otthont adhat.

Második alkalommal szervezte meg közösen a Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki, valamint Művészeti Kara az Al/Ku alkotó- és kurzushetet. A program során közel 250 építészmérnök-, építőművész- és formatervező-hallgató dolgozott együtt, akik a különböző szakterületek szemléletét ötvözve valósították meg projektjeiket. A Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karán (ÉÉKK) huszonötödik alkalommal rendezték meg az alkotóhetet, amelynek keretében a hallgatók a megszokott tanulmányi feladatoktól eltérő, kreatív problémákra kerestek megoldásokat. Hasonló célt szolgál a Művészeti Kar Design Campusán megrendezett kurzushét is. A két programot tavaly első alkalommal vonták össze Al/Ku néven, lehetőséget teremtve a különböző képzési területek szorosabb együttműködésére. A programot a napokban másodszor rendezték meg közösen. Közel 250 hallgató 21 csapatban dolgozott a kurzusvezetők által kijelölt témán a Széchenyi István Egyetem alkotóhetén. A program zárásaként előadások keretében mutatták be munkájuk eredményét az építészmérnök, építőművész és formatervező szakos fiatalok. (Fotó: Adorján András) Az idei Al/Ku keretében mintegy kétszáz hallgató 21, egyenként 8–12 fős vegyes csoportban foglalkozott a különböző projektfeladatokkal. Egyebek mellett közösségi bútort terveztek a Győri Gárdonyi Géza Általános Iskola diákjainak, kísérleti hangszereket készítettek, valamint a mobilitás és a városi zajok kapcsolatát vizsgálták. Voltak, akik meglévő épületeket gondoltak újra, és olyanok is, akik szín- és anyagkísérleteket, illetve a környezetvédelemre reflektáló installációt alkottak. A résztvevők a hetet a Mobilis Interaktív Kiállítási Központban zárták, ahol bemutatták elkészült munkáikat. Az egyik hallgatói csoport Kottmayer Tibor vezetésével archív diplomamunkák feltárásával foglalkozott. „A program minden évben lehetőséget nyújt arra, hogy a hallgatók és oktatók kilépjenek a megszokott tanulmányi keretek közül, és kreatív feladatokon dolgozzanak együtt. Legalább ilyen fontos a közösségépítés: különböző évfolyamok és képzési területek fiataljai ismerkedhetnek meg egymással, miközben mi, oktatók is szorosabb kapcsolatokat alakíthatunk ki. Egyik építészhallgatónk például egy formatervező csoporthoz csatlakozott, és később lelkesen mesélte, mennyire más szempontok alapján közelítették meg a feladatot a társai. Éppen ez a lényeg: új gondolkodásmódokat ismerhetnek meg, amelyekből később is sokat meríthetnek” – fogalmazott dr. Czigány Tamás, az Épülettervezési Tanszék docense. Az általa irányított csoport egy padkompozíciót hozott létre, amelybe egy másik csapat munkáját is beépítették. Utóbbiak Peter Zumthor Bruder Klaus-kápolnájának kicsinyített, betonból készült mását alkották meg, az eredeti épület kivitelezési technológiáját követve. „A két alkotást összekapcsoltuk, így a kápolnamodell a padkompozíció részeként találhatja meg végleges helyét campusunk építész műteremháza mellett” – részletezte. Hozzátette, hogy a szakok közti együttműködést a jövőben akár közös féléves feladatokkal is tovább erősítenék. A hallgatók közösségi padot építettek az építész műteremház mellett. Dr. Herczeg Tamás, az Építőművész Tanszék oktatója ugyancsak az együttes alkotás értékét hangsúlyozta. „A csoportokat tudatosan úgy állítottuk össze, hogy mindegyikben legyenek építészmérnök-, építőművész- és formatervező-hallgatók is, mert eltérő szemléletük jól kiegészíti egymást. Számomra oktatóként is izgalmas megtapasztalni, hogyan közelítenek ugyanahhoz a feladathoz a különböző területekről érkező fiatalok” – mondta. Az általa vezetett csoport a rend és a rendezetlenség, valamint az algoritmusok és azok hibáinak kapcsolatát vizsgálta. A hallgatók e témában nádból hoztak létre szabadtéri installációt. „Nem egy hosszú távon használható tárgy megalkotása volt a célunk, hanem egy olyan műé, amelynek mondanivalója van, és gondolkodásra késztet” – hangsúlyozta. Landolás címmel nád installáció készült a Győri Innovációs Park épülete mellett. Az oktató arra is kitért, hogy a képzési területek közötti együttműködés már túlmutat az alkotóhéten. Az egyetem számos lehetőséget teremt a közös munkára: a hallgatók korábban a győri Káptalandomb jövőjével kapcsolatos ötletpályázaton is részt vettek, jelenleg pedig az intézmény Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara által meghirdetett belsőépítészeti pályázat kínál alkalmat a közös gondolkodásra. „Ezek a kezdeményezések is mutatják, hogy érdemes erősíteni a szakok közötti kapcsolatokat, hiszen így a hallgatók egymástól is tanulhatnak” – emelte ki. A Széchenyi István Egyetem oktatói kurzusvezetőként támogatták a hallgatók projektjeit. (Fotó: Adorján András) A programhoz idén az egyetem fenntartásában működő Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium diákjai is csatlakoztak, köztük festészettel és animációval foglalkozó fiatalok. A szervezők célja az volt, hogy a középiskolások betekintést nyerjenek az egyetemi alkotótevékenységbe, és ösztönzést kapjanak arra, hogy később az intézmény designképzésein folytassák felsőfokú tanulmányaikat.

A Széchenyi István Egyetem nemrégiben együttműködési megállapodást kötött az indiai Ajurvéda Oktatási és Kutatási Intézettel egy ajurvéda tanszék megalapításáról. A győri intézmény a tanszék vezetőjének megérkezéséig is folyamatosan erősíti indiai kapcsolatait: legutóbb Mahamandaleshwar Swami Sri Avatar Puri Ji, egy hindu szerzetesrend magas rangú képviselője, a klasszikus indiai filozófia és a szanszkrit szakértője tartott előadást az ország számos részéről érkezett érdeklődőknek. A Széchenyi István Egyetem a több ezer éves indiai gyógyászat, az ajurvéda nemzetközi napján, India budapesti nagykövetségén együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá az indiai Ayush Minisztériumhoz tartozó Ajurvéda Oktatási és Kutatási Intézettel egy közös ajurvéda tanszék megalapításáról nemrégiben. A megállapodás a győri intézmény hosszú távú elköteleződését jelképezi indiai kapcsolatainak fejlesztése mellett, amelyet már korábban is folyamatosan erősített hallgatói közösségében, valamint társadalmi szerepvállalásával. Az egyetem az indiai tanszékvezető megérkezéséig is számos kulturális és tudományos programmal tölti meg az együttműködést: a napokban Mahamandaleshwar Swami Sri Avatar Puri Ji látogatott el a könyvtár előadótermébe, aki fiatal kora ellenére egy hindu rendház magas rangú szerzetese. A klasszikus indiai filozófia és a szanszkrit szakértője, az autentikus Jóga a Mindennapi Életben rendszer alapító szerzőjének, Mahamandaleshwar Paramhans Swami Maheshwaranandának a hivatalos utódja a harmonikus életvezetésről és az önismeret fontosságáról beszélt az ország különböző pontjairól érkezett érdeklődőknek. Mahamandaleshwar Swami Sri Avatar Puri Ji először járt a Széchenyi István Egyetem győri campusán, ahol előadást tartott az intézmény hallgatóinak, munkatársainak, valamint számos érdeklődőnek. (Fotó: Dudás Máté) Mahamandaleshwar Swami Sri Avatar Puri Ji már kisgyermekkorától kezdve egy szerzetesközösségben nevelkedett, ahol hagyományos spirituális nevelés mellett a modern iskolai tanulmányok részeként szanszkritot és klasszikus indiai filozófiát is tanult. 2013-ban, mindössze 13 évesen részesült a hinduizmus egyik legszentebb szerzetesi beavatásában. Így a jóga ősi tudományát és az autentikus indiai tudást képviselő Parampara-hagyomány egyik legfiatalabb szannjászává vált, ami a hinduizmusban a négy lelki rend utolsó szakasza, a lemondás jegyében élt élet, az aszketizmus egy formája. Mahamandaleshwar Swami Avatar Puri Ji világszerte tart előadásokat, lelkigyakorlatokat és spirituális programokat Európától Ausztrálián át az amerikai kontinensig. A Széchenyi István Egyetemen tett látogatása egy magyarországi körút része volt. Mahamandaleshwar Swami Avatar Puri Ji előadására sokan voltak kíváncsiak. (Fotó: Dudás Máté) A hindu szerzetes előadásában a lelassulás, az elmélyülés és a megfontoltság értékeire hívta fel a figyelmet. Rámutatott, hogy a harmonikus élet megteremtésében fontos szerepet játszik a fizikai és mentális egészség, a pozitív gondolkodás, a materializmus kerülése és a tanulás. Mint mondta, az önismeret, az önelfogadás és gondolataink megfigyelése elengedhetetlen ahhoz, hogy békés életet éljünk, szeressük magunkat, és ezáltal segíteni tudjunk másokon is. A hallgatókhoz szólva hangsúlyozta, hogy legyenek fókuszáltak, ne osszák meg figyelmüket egyszerre számtalan dolog között, hanem éljék meg külön-külön a tanulást, a kikapcsolódást, a közösségi programokat vagy épp a semmittevést. Dr. Lukács Eszter professzor, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese elmondta, hogy az intézmény elkötelezett indiai kapcsolatainak ápolása és fejlesztése mellett, és célja, hogy a régió lakosságával is megismertesse ezt a több ezer éves kultúrát. Ennek jegyében az egyetemhez tartozó Uni-Medicampus minden szerdán a Jóga a Mindennapi Életben rendszer szerinti jógafoglalkozásokat tart az érdeklődők számára – a hallgatóknak és a munkatársaknak ingyenesen. További információk az Uni-Medicampus Facebook-oldalán találhatók. A látogatás Mahamandaleshwar Paramhans Swami Maheshwarananda, a Jóga a Mindennapi Életben rendszer alapítója és a Széchenyi István Egyetem vezetői által 2014-ben az intézmény könyvtára elé közösen ültetett békefa megöntözésével zárult. (Fotók: Dudás Máté)

A Széchenyi István Egyetem 12 kutatója szerepel a világ tudósainak legjobb két százalékát bemutató, 2026-os Stanford-listán, amely a tudományos teljesítményt és a publikációk nemzetközi hatását értékeli. Az eredmény az intézmény tudománytámogatási rendszerének sikerességét is jelzi, amely a publikálástól a konferencia-részvételen át a szakmai mentorálásig számos lehetőséget biztosít. Október 7-én tették közzé a Stanford Egyetem nevéhez kötődő, globálisan elismert rangsor legfrissebb eredményeit. A lista a világ legnagyobb hatású kutatóit azonosítja a tudományos publikációikra érkező hivatkozások és más bibliometriai mutatók alapján. A John P. A. Ioannidis, az egyesült államokbeli egyetem professzora által kidolgozott módszertan a Scopus nemzetközi tudományos adatbázisára épül. A rangsor két külön kategóriában értékeli a tudományos eredményességet. Az egyik a teljes kutatói életpálya során elért hatást vizsgálja, míg a másik az utolsó lezárt év, jelen esetben 2025 idézettségi adatait veszi alapul. Az utóbbin a friss kimutatás szerint Magyarország 371 kutatóval a 42. helyen szerepel a nemzetek között. A Széchenyi István Egyetem 12 kutatóval képviselteti magát a 2025-ös év tudományos hatását értékelő listán, amelyen Abderahman Rejeb, Szabó Attila, Petar Sabev Varbanov, Dávid Lóránt Dénes, Fischer Szabolcs, Majid Rad Movahedi, Adrienn Dineva, Lendvai László, Varga László, Zahra Zahid Piracha, Páll-Gergely Barna és Orosz Tamás neve található meg. A teljes életpályát értékelő kategóriában ugyancsak 12 kutatót tartanak nyilván a Széchenyi-egyetemhez kapcsolódóan. Az intézmény nemzetközi tudományos teljesítményének erősödését a publikációs adatok is alátámasztják. A Scopus adatbázisában a Széchenyi István Egyetemhez kötődő közlemények száma a 2021-es kevesebb mint 300-ról 2025-re 1200 fölé emelkedett, azaz megnégyszereződött. Ugyanezen időszakban a rájuk érkező éves hivatkozások száma 2177-ről 12.375-re, vagyis csaknem hatszorosára nőtt. Mindez a tudományos eredmények szélesebb körű nemzetközi megjelenését és visszhangját jelzi. Dr. Lukács Eszter professzor, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese elmondta: a kedvező folyamatok hátterében az intézmény átfogó tudománytámogatási rendszere is áll, amely a kutatói tevékenység különböző szakaszaiban kínál segítséget. Ennek részeként az egyetem hozzáférést biztosít tudományos adatbázisokhoz, folyóiratokhoz és szakkönyvekhez, valamint támogatja a kutatói profilok kezelését és a publikáláshoz megfelelő folyóiratok kiválasztását. A tudományos közlemények megjelentetését anyagi eszközökkel is ösztönzi: a különböző kiadókkal kötött megállapodások díjmentes publikálási lehetőségeket teremtenek, a Publikációs Támogatási Program keretében pedig 2025-ben 253 közlemény megjelenését segítették. Emellett Tudományos ösztöndíjjal ismerik el a tudományos teljesítményeket, amelynek összege a több százezertől a több millió forintig terjedhet. Az elnökhelyettes hozzátette: a támogatás a kutatói kompetenciák fejlesztésére és a nemzetközi kapcsolatok bővítésére is kiterjed. A nyelvi lektorálás mellett tudományos írással és előadói készségekkel foglalkozó képzések, előadás-sorozatok segítik az oktatókat és kutatókat. Az intézmény ezenkívül nemzetközi publikációs lehetőségeket kínáló konferenciákat szervez, támogatja a konferencia-részvételt és a külföldi szakmai tapasztalatszerzést, valamint vendégprofesszori programokkal erősíti a tudományos együttműködéseket. Dr. Lukács Eszter hangsúlyozta: a tudománytámogatási rendszer fontos eleme a tudás és a tapasztalat intézményen belüli megosztása is. Az egyetemen egyre több olyan, nemzetközileg elismert kutató tevékenykedik, aki saját eredményei mellett mások szakmai előrelépését is segíti. A Publikációs Mentor Programban jelenleg 42 tapasztalt kutató támogat 62 kollégát, nyolc kar 27 tanszékén. Ezáltal az egyéni sikerek az egész közösség fejlődéséhez is hozzájárulhatnak. „A Stanford-listán elért eredmény így nemcsak az érintett kutatók elismertségét mutatja, hanem az egyetem azon törekvését is visszaigazolja, hogy a kutatási kiválóságot széles körű intézményi támogatással és az együttműködések ösztönzésével erősítse” – fogalmazott.

Új kutatási infrastruktúrával bővült a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kara: az intézmény akusztikai fülkét alakított ki, amely elsősorban a beszédfejlődéshez és a logopédiához kapcsolódó kutatásokat támogatja. A speciális környezetben háttérzaj nélkül rögzíthető és elemezhető a beszéd, a vizsgálatokba pedig a kar hallgatói is bekapcsolódhatnak. A Széchenyi István Egyetem egy európai uniós projekt keretében számos, az oktatást és a kutatást támogató technológiai beruházást valósított meg az elmúlt időszakban. Ezek egyike az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karon kialakított akusztikai fülke. Dr. Dóka Ottó professzor, a projekt laboratóriumi eszközbeszerzésért felelős koordinátora elmondta: az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a beszerzett eszközök közvetlenül szolgálják a képzésfejlesztést. „Ennek köszönhetően mind a kilenc kar laboratóriumi háttere a saját szakmai igényeihez illeszkedő infrastruktúrával bővülhetett. Az akusztikai fülke kialakítása a projekt egyik legnagyobb értékű eszközbeszerzése volt, amely a sikeres pályázatban 32 millió forintos becsült értékkel szerepelt” – fogalmazott. Dr. Zajdó Krisztina a Gyógypedagógia Tanszék egyetemi docenseként és a logopédia szakirány felelőseként kezdeményezte a fülke kiépítését. „A gyógypedagógia egyik fontos területe a logopédia, amelynek kutatásában alapvető jelentőségű, hogy a beszédet külső zajoktól mentes környezetben tudjuk rögzíteni és elemezni. Saját kutatásaimban azt vizsgálom, hogyan fejlődik a magyar gyermekek beszéde, hogyan alakulnak ki a különböző beszédhangok, illetve milyen hatással van minderre a nyelvi környezet. Az új akusztikai fülke ehhez biztosít korszerű hátteret, miközben hallgatóinkat is be tudjuk vonni a vizsgálatokba. Így már képzésük során megismerhetnek olyan mérési és elemzési módszereket, amelyeket későbbi logopédiai munkájukban is hasznosíthatnak” – fogalmazott. Az új akusztikai fülke a beszédfejlődéshez és a logopédiához kapcsolódó kutatásokat támogatja az Apáczai-karon. (Fotó: Adorján András) A hangszigetelt fülke a fonetika (hangtan) oktatásában is új lehetőségeket teremt. A hallgatók például gyermekek beszédéről készített, háttérzajtól mentes felvételeken vizsgálhatják a hangképzés fizikai jellemzőit és a beszédhangok fejlődésének sajátosságait, így a technológiai eszköz használatát már képzésük során megismerhetik. A Széchenyi István Egyetem 3,323 milliárd forint támogatásban részesült a „Gyakorlatorientált képzések infrastrukturális- és készségfejlesztése a Széchenyi István Egyetemen” című, RRF-2.1.2-21-2022-00028 azonosítószámú projektje megvalósítására. A támogatás mértéke a projekt elszámolható összköltségének 100 %-a, mely európai uniós vissza nem térítendő támogatás. A projekt Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve keretében és hazai központi költségvetési előirányzatból valósult meg.

Mikrotanúsítványt adó képzést tartottak a németországi hétvégi magyar iskolák pedagógusainak a Széchenyi István Egyetem oktatói. A bajorországi Kastl-Mennersbergben megrendezett háromnapos program középpontjában az élményalapú tanulás, a mese- és drámapedagógia, az erdőpedagógia, valamint a zenei és részképesség-fejlesztés állt. A továbbképzésen 35 résztvevő szerzett mikrotanúsítványt. A Széchenyi István Egyetem hosszú évek óta nagy hangsúlyt fektet a diaszpórában magyar nyelvet és kultúrát közvetítők szakmai támogatására. Az intézmény oktatói tavaly Manchesterben tartottak mikrotanúsítványt nyújtó továbbképzést, amelynek célja a hétvégi magyar iskolákban dolgozó pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése volt. A program ezúttal Németországban folytatódott: Kastl-Mennersberg adott otthont a németországi magyar szervezeteket összefogó BUOD Oktatási Képzésének és Egyesületi Találkozójának. A rendezvény célja az volt, hogy a Németországban magyar nyelvet és kultúrát tanító pedagógusok, valamint a helyi magyar közösségekben dolgozó szakemberek új módszerekkel, gyakorlati ötletekkel és egymás tapasztalataival gazdagodjanak. A képzés szakmai vezetését Kövecsesné dr. Gősi Viktória egyetemi docens, a Széchenyi István Egyetem Tanár- és Pedagógusképző Központjának főigazgatója látta el. A program jelentőségét mutatja, hogy dr. Klement Kornél, a BUOD elnöke, Kövecsesné dr. Gősi Viktória, valamint V. Zombory Anikó, a szervezet elnökségi tagja és oktatási munkacsoportjának képviselője mellett a résztvevőket Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár is köszöntötte, az eseményen pedig Magyarország berlini nagykövetsége, valamint düsseldorfi, stuttgarti és müncheni külképviseletek diplomatái is megosztották gondolataikat. A felszólalók a szakmai együttműködés, a tapasztalatcsere és a magyar közösségek közötti kapcsolatok erősítésének jelentőségét hangsúlyozták. A képzés résztvevőinek és oktatóinak csoportképe. A képzés központi elemeit a gyakorlatorientált, forgószínpadszerű műhelyfoglalkozások jelentették. Dr. Balogh-Pécsi Anett egyetemi adjunktus, drámapedagógus a drámaórák tervezésébe vezette be a résztvevőket, Kövecsesné dr. Gősi Viktória pedig meseterapeutaként a mesepedagógia lehetőségeit mutatta be élőszavas mesemondással és játékos feladatokkal. Dr. Lampert Bálint egyetemi docens, erdőpedagógus „Kincskereső” elnevezésű foglalkozása az erdőpedagógiai szemléletet állította középpontba. Balogh Evelin okleveles gyógypedagógus, egyetemi tanársegéd azt ismertette, miként fejleszthetők a különböző részképességek a magyar nyelv és kultúra tanítása során, míg Várszeginé dr. Gáncs Erzsébet egyetemi adjunktus vezetésével a pedagógusok a zenei készségfejlesztés módszereivel ismerkedhettek meg. A műhelyek közös jellemzője az élményalapúság volt: a résztvevők nemcsak elméleti tudást kaptak, hanem maguk is kipróbálhatták a később saját közösségeikben alkalmazható módszereket. A szakmai képzéssel párhuzamosan zajló Egyesületi Találkozó a németországi magyar közösségek képviselőinek biztosított fórumot az együtt gondolkodásra és tapasztalataik megosztására. A háromnapos esemény végén közösen értékelték a programot, majd 35-en ünnepélyes keretek között vehették át a képzés elvégzését igazoló mikrotanúsítványt. A kastl-mennersbergi programon mutatták be első alkalommal a képzés oktatói által készített Gyökerektől a szárnyakig – Néphagyomány és Művészeti Nevelés projektalapú megközelítésben című kötetet is. A https://diaszpora.sze.hu/kiadvanyaink-1 címen elérhető kiadvány gyakorlati segítséget nyújt a magyar kultúrát és hagyományokat közvetítő pedagógusoknak.

Mintegy 250-en jelentkeztek a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karának új szakirányú továbbképzésére, amelynek középpontjában az organikus pedagógia áll. A két féléves program az érzelmi intelligencia fejlesztésére, a személyes kötődésekre és a hosszú távú személyiségfejlődésre építő nevelési megközelítést közvetít. Idén ősszel első alkalommal indította el az organikus pedagógia – keresztény értékrendű, érzelmi intelligenciára alapozó szakirányú továbbképzést a Széchenyi István Egyetem Apáczai-kara. A csaknem 250 jelentkezőt vonzó programot többéves szakmai kapcsolat alapozta meg: a kar 2025 tavaszán adott otthont az Organikus Pedagógia Egyesület közel kétszáz résztvevős szakmai találkozójának. A szakirányú továbbképzést 2018-ban az Apor Vilmos Katolikus Főiskola alapította, Győrben pedig a főiskola, az egyesület és a Széchenyi István Egyetem együttműködésében valósul meg. A szakmai tartalom Josef Kentenich német katolikus pap pedagógiai gondolataira épül. Az organikus pedagógia abból indul ki, hogy a nevelésnek azt kell szolgálnia, ami hosszú távon segíti az ember fejlődését, és szervesen beépülhet a személyiségébe. „Nem módszert és nem kész recepteket adunk, hanem szemléletmódot. Olyan alapvetéseket és törvényszerűségeket tekintünk át, amelyek egyfajta iránytűként segítenek abban, hogy az adott emberhez és helyzethez illő megoldást találjuk meg” – fogalmazott Uzsalyné dr. Pécsi Rita neveléskutató, az Apor-főiskola szakfelelőse. Hozzátette: ez a megközelítés különböző életkorokban és élethelyzetekben is kapaszkodót adhat, legyen szó gyermeknevelésről, önnevelésről, családi vagy munkahelyi kapcsolatokról. Uzsalyné dr. Pécsi Rita neveléskutató, az Apor-főiskola szakfelelőse a szakirányú továbbképzés első konzultációs napján a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karán. (Fotó: Nemes Zsolt) Dr. Pongrácz Attila, a kar dékánja szerint mindez szorosan kapcsolódik hagyományaikhoz. „Karunkon a tanítóképzésnek több évszázados gyökerei vannak, és már Apáczai Csere János gondolkodásában is meghatározó volt a tanító és a tanítvány közötti bizalom. Ez az organikus pedagógiának is egyik fontos alapelve: minden nevelés alapja a megelőlegezett bizalom és a kötődés” – hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a szemlélet nem csak a pedagógusképzéshez illeszkedik. „Képzéseink középpontjában szinte minden területen az ember és a közösség áll. Legyen szó gyógypedagógiáról, közösségszervezésről, szociális munkáról, rekreációról vagy emberierőforrás-tanácsadásról, közös bennük, hogy emberekkel és közösségekkel foglalkoznak. Az organikus pedagógia ezt az értékrendet nagyon jól kiegészíti” – fogalmazott. Dr. Pongrácz Attila, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karának dékánja köszöntötte az organikus pedagógia szakirányú továbbképzés résztvevőit. (Fotó: Nemes Zsolt) A két félév során többek között a bizalom- és kötődéspedagógiával, a motivációval, a művészetek és az élménypedagógia szerepével, a digitális világ kihívásaival, valamint a konfliktuskezeléssel, az egészséges identitás megalapozásával foglalkoznak. A program nem kizárólag pedagógusokat szólít meg: más hivatások képviselői is bekapcsolódhattak, akik munkájukban vagy magánéletükben szeretnék hasznosítani a tanultakat. Uzsalyné dr. Pécsi Rita szerint erre azért is van szükség, mert az oktatásban továbbra is elsősorban a könnyen mérhető, lexikális tudás kerül előtérbe. „Az érzelmi intelligencia azt határozza meg, hogyan tudjuk alkalmazni mindazt, amit tudunk. Ez jól fejleszthető, amihez azonban élményekre, tapasztalatokra, mintákra és legfőképp időre van szükség. A beszélgetésnek, a zenének, a művészetnek és a játéknak ezért nagyon fontos helye van a nevelésben” – fejtette ki. A program sikeres elvégzésével organikus pedagógiai mentor szakképzettség szerezhető. A két félév teljesítése beszámítható az Apáczai-kar katolikus oktatás és nevelés területén pedagógus-szakvizsgára felkészítő, négy féléves szakirányú továbbképzésébe is, így további két félév elvégzésével pedagógus-szakvizsga szerezhető.

A szakmai gyakorlat nemcsak teljesítendő követelmény, hanem mobilitási élmény is lehet: a külföldön szerzett munkatapasztalatok gyűjtését a Pannónia Ösztöndíjprogram anyagi támogatással is ösztönzi. Inczédy Emese, a Széchenyi István Egyetem építészhallgatója sikerrel pályázott, így a nyarat Hollandiában, egy amszterdami tervezőirodánál töltötte – ezzel nemzetközi környezetben dolgozhatott valódi projekteken, közben pedig megismerkedhetett a régió kultúrájával is. „Korábban Erasmus-ösztöndíjjal fél évig a Brnói Műszaki Egyetemen tanulhattam Csehországban, innen jött az ötlet, hogy a szakmai gyakorlatomat is szeretném külföldön elvégezni. Nem pusztán azért, mert idegen környezetben, nemzetközi csapatban szerettem volna kipróbálni magam, hanem mert így a nyarat a munka mellett egy új város és ország felfedezésével is tölthettem. Ezért is pályáztam a Pannónia Ösztöndíjprogramra” – mesélt motivációjáról Inczédy Emese, a Széchenyi István Egyetem végzős építész hallgatója, aki hangsúlyozta azt is: mindez nagyon más, mint egy tanulmányi mobilitás, ugyanis itt nincs fogadó intézmény, hallgatói közösség, céget és lakhatást is a pályázó keres. A fiatal lány két hónapot töltött Amszterdamban, egy holland tervezőirodánál, ahol egy új projekthez csatlakozhatott: egy irodaház koncepcióját kellett letenniük az asztalra. A megrendelő rövid határidőt szabott, így bár a munka feszített tempóban zajlott, ez lehetőséget adott Emesének, hogy több munkafázisba betekintést nyerjen a kezdeti tervezéstől a modellezésen át a prezentációig. Különösen hasznos volt, hogy belsőépítészettel is foglalkozhatott, amely a szakterülete. A komáromi fiatal Hollandiában töltötte szakmai gyakorlatát a Pannónia Ösztöndíjprogram támogatásával. „Az irodában sok projekt folyt párhuzamosan, így a többibe is beleláthattam. Volt olyan, ahol már a kivitelezés szakasza is elindult, és olyan is, ahol már az átadásnál tartottak. Az ittlétem alatt négy különböző programot sajátítottam el és megtanulhattam milyen nemzetközi csapatban dolgozni, ahol angol nyelven folyik a kommunikáció” – ecsetelte. Inczédy Emese Hollandiában munka közben, a számítógépe előtt. Emese a SZEnavis betonkenucsapat és Winkler Gábor Mérnöki Szakkollégium tagjaként sok tapasztalatot szerzett, amelyekre építhetett munkája során. Korábban Erdélyben építőtáborban vett részt, amelynek célja egy közösségi térként használatos pavilon létrehozása volt, Lengyelországban pedig egy olyan workshopon volt, ahol nemzetközi hallgatói csapatokban kellett tervezni és végül meg is építeni egy kisebb kilátót, amely végül építészeti díjat is kapott. Abban, hogy őt választották ki, ezek mellett az is szerepet játszott, hogy jártas a parametrikus tervezés alapjaiban. „Még Csehországban egy tantárgy keretében ismerkedtem meg a módszerrel. A lényege, hogy a tervezett objektum paramétereit – például a méreteket – összefüggések mentén alakítjuk ki, a szoftver pedig automatikusan generálja a formát, így nem szükséges minden módosításkor elölről kezdeni a modellezést. Ezzel rövid idő alatt rengeteg variáció tesztelhető. A tudományos diákköri dolgozataimban is ennek segítségével vizsgáltam épületek optimalizálását mind gazdaságossági, mind környezettudatossági szempontból. A témában egy oktatómmal közösen publikáción is dolgozunk. A szakmai gyakorlatom során úgy éreztem, a hollandiai kollégák nyitottak és kíváncsiak voltak erre a látásmódra, valamint arra, amit eddig a Széchenyi-egyetemen tanultam” – fejtette ki. Amszterdamban a kerékpár az elsődleges közlekedési eszköz, ezt Inczédy Emese is megtapasztalhatta. Természetesen Emese nem csupán szakmai tapasztalattal, hanem rengeteg élménnyel is gazdagodott a nyár során. A kollégák nagyon befogadóak voltak, minden nap közösen ebédeltek, olykor egy-egy délutáni grillezés is belefért az iroda tetőteraszán. A szabadidő pedig a felfedezésé volt: hétköznap Amszterdam, hétvégente pedig Hollandia más városai voltak terítéken. A fiatal lány két hónap alatt eljutott a szomszédos Belgiumba és Németországba is. „Az utazásaim során igyekeztem építész szemmel járni, így számos olyan különleges épületet megnéztem, amikről korábban az egyetemen tanultunk. Amszterdam belvárosa lenyűgöző a maga romantikus kanálisaival és keskeny, magas, kifelé dőlő házaival. Az épületeken a mai napig fent vannak a csigák és a kampók, ugyanis a lépcsőházak olyan szűkek, hogy egy nagyobb bútort vagy hűtőszekrényt ezeken lehet csak a lakásba juttatni. A hollandok nyitottságára jellemző, hogy amikor megtudták, milyen területen tanulok, belülről körbevezettek több házban” – mesélte. Inczédy Emese olyan különleges épületeket is meglátogathatott, amelyekről korábban az egyetemen hallott. Emese Magyarországon tervezi a jövőjét – mindazzal a tapasztalattal felvértezve, amit Csehországban és Hollandiában szerzett. Hallgatótársainak azt ajánlja: ha tehetik, próbálják ki magukat külföldön, mert mind szakmailag, mind emberileg megéri.

A jog, a politika és a tudomány határterületeit, valamint ezek bírói jogalkalmazásra gyakorolt hatását állította középpontba a Széchenyi István Egyetemen megrendezett kétnapos nemzetközi konferencia, amelybe tíz országból 68-an csatlakoztak be személyesen és online. A rendezvény különlegességét adta, hogy a többéves lengyel–magyar együttműködésre épülő tanácskozást első alkalommal tartották Lengyelországon kívül. A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara a lengyel Jan Długosz Egyetem és az Opolei Egyetem jogi műhelyeivel közösen rendezte meg a „Politika és tudomány között – a bírói jogalkalmazás kihívásai” című konferenciát a napokban Győrben. A három intézmény kapcsolata oktatói mobilitásokkal indult, majd egyre szorosabb tudományos együttműködéssé fejlődött. Ennek fontos állomása, hogy a széchenyis szakemberek az elmúlt években rendszeres résztvevőivé váltak a Közép-európai Jogi és Közigazgatási Fórumnak, amelynek ez volt a hetedik rendezvénye. Dr. Erdős Csaba, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának társadalmi kapcsolatokért felelős dékánhelyettese, dr. Stumpf István, a kar professzora, az Alkotmánybíróság korábbi tagja, dr. Lukács Eszter professzor, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, dr. Paulina Bieś-Srokosz, a Jan Długosz Egyetem oktatója, dr. Smuk Péter professzor, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar dékánja és dr. Jacek Srokosz, az Opolei Egyetem oktatója a konferencia megnyitóján. (Fotó: Adorján András) A megnyitón dr. Paulina Bieś-Srokosz, a Jan Długosz Egyetem oktatója örömét fejezte ki, hogy a hosszú előkészítő munka után a résztvevők személyesen is találkozhattak Győrben. Dr. Erdős Csaba, a Széchenyi István Egyetem docense arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendezvény egy fokozatosan elmélyülő kapcsolat eredménye, s a három egyetem között már együttműködési megállapodás előkészítése is folyamatban van. Dr. Lukács Eszter professzor, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az intézmény számára a nemzetköziesítés jóval többet jelent a külföldi hallgatók számának növelésénél. „Ugyanilyen fontos számunkra, hogy oktatóink és kutatóink szakmai hálózatokban dolgozzanak, közös kutatásokat indítsanak, és olyan együttműködéseket építsenek, amelyekből hosszú távon mindegyik partner profitál” – fogalmazott. Hozzátette: ebben a folyamatban a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar is egyre jelentősebb szerepet játszik, amelynek képzéseiben jelenleg csaknem ötven nemzetközi hallgató vesz részt, és az idei tanévben új angol nyelvű, digitális gyermekjogi és ifjúságvédelmi mesterszak is indult. Az elnökhelyettes kiemelte azt is, hogy a győri tanácskozás témája különösen időszerű. A résztvevők arra keresték a választ, hol húzódik a jog és a politika határa, miként kezelheti a jogalkalmazás a politikai természetű kérdéseket, illetve hogyan épülhet be a tudományos és szakértői tudás a bírói döntésekbe. Dr. Smuk Péter professzor, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának dékánja köszöntőjében kiemelte, hogy a lengyel partnerekkel kialakított együttműködés erejét nemcsak a magas színvonalú akadémiai párbeszéd adja, hanem az is, hogy a résztvevők jól ismerik egymás országainak társadalmi, politikai és jogi valóságát. A dékán az „Amikor a kormány beszél” című plenáris előadásában az állami kommunikáció alkotmányos korlátait és a szakértői tudás szerepét járta körül, elsősorban amerikai bírósági jogesetek tapasztalataira támaszkodva. A plenáris programban dr. Stumpf István, a Széchenyi István Egyetem professzora, az Alkotmánybíróság korábbi tagja a jogállamiságról szóló vitákat tekintette át Magyarország példáján keresztül, kitérve a jogi és politikai megközelítések találkozására, az európai integráció és a nemzeti alkotmányos identitás közötti feszültségekre. Dr. Piotr Herbowski, a Jan Długosz Egyetem Jogi és Gazdaságtudományi Karának dékánja a titkos megfigyelések alkalmazásáról való tájékoztatás bírói gyakorlatot érintő kérdéseiről, dr. Agnieszka Zywicka, a Jan Kochanowski Egyetem professzora, a lengyel Legfelsőbb Bíróság korábbi tagja pedig a legfelsőbb bírósági bírák függetlenségéhez és pártatlanságához kapcsolódó problémákról tartott előadást. A két nap nyolc szekciójában a résztvevők számos aktuális témát érintettek a választási jogorvoslattól és a bírói függetlenségtől kezdve a szakértői tudás jogalkalmazásban betöltött szerepén, a klímaváltozással és migrációval összefüggő jogi kérdéseken át egészen a mesterséges intelligencia és a bírói döntéshozatal kapcsolatáig. A tanácskozás a közös tudományos munka további erősítését is szolgálta. A konferenciához két publikációs lehetőség kapcsolódik: a Jan Długosz Egyetem saját periodikája, valamint a Q1-es besorolású Frontiers in Political Science folyóirat Politics and Courts in the Storm című különszáma. A partnerek hosszabb távú tervei között egy olyan nemzetközi online kutatási kataszter kialakítása is szerepel, amely megkönnyítheti a közös témák és a lehetséges társszerzők megtalálását.

Együttműködési megállapodást kötött a Széchenyi István Egyetem és a Magyar Közösségépítők Értékszövetsége Egyesület. A partnerség a közösségszervező és kulturális szakemberek gyakorlatorientált képzését, a tudásmegosztást és hálózatépítést, valamint a hallgatók tapasztalatszerzését erősíti. „Partnerségek, hálózatok a közművelődés jövőjéért” címmel rendezett szakmai napot a Széchenyi István Egyetem, valamint a Magyar Közösségépítők Értékszövetsége Egyesület szeptember 29-én az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karon. Az esemény adott alkalmat arra, hogy a két fél megállapodás aláírásával erősítse meg együttműködését. Ennek előkészítésében és a nap megszervezésében meghatározó szerepet vállalt dr. Vehrer Adél egyetemi docens, a közösségszervezés alapszak szakfelelőse: a partnerség kialakításának egyik kezdeményezőjeként kiemelt célja, hogy a hallgatók képzésében még szorosabb kapcsolat jöjjön létre az egyetem és a közművelődési szakma között. Dr. Friedler Ferenc professzor, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese, dr. Baloghné Uracs Marianna, a Magyar Közösségépítők Értékszövetsége Egyesület elnöke és dr. Pongrácz Attila, az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar dékánja az együttműködési megállapodás aláírásán. (Fotó: Adorján András) Az eseményen dr. Friedler Ferenc professzor, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy a rendezvény és a megállapodás szorosan kapcsolódik intézményük alapvető céljához, a sikeres szakemberek képzéséhez. Mint fogalmazott, a társadalmak hosszú távú fejlődésének alapja az együttműködés, ezért kiemelten fontos, hogy hallgatóik ne csupán felkészültek legyenek. „Azt tapasztaljuk, hogy azok lesznek a legsikeresebbek, akik azon túl, hogy motiváltak, csapatban tudnak dolgozni. Az egyének összessége nem képes elérni azt a teljesítményt, megteremteni azt az értéket, ami együttműködésben válik lehetővé” – emelte ki. Dr. Pongrácz Attila, a kar dékánja kifejtette, hogy az új partnerség szervesen illeszkedik kultúraközvetítő hagyományaikhoz. Hozzátette: a 2019-ben indított közösségszervezés alapszakot több mesterképzés, köztük a kulturális mediáció mesterszak egészíti ki, és a hallgatóknak egészen a PhD-fokozatig kínálnak szakmai életpályát. „Erősségünk a gyakorlatorientáltság. A kulturális szakterületi képzésekben részt vevő hallgatóink nemcsak elméletet tanulnak, hanem rendezvényeket, közösségi programokat szerveznek, értékfeltáró terepmunkát és tudományos kutatómunkát is végeznek. Ahhoz azonban, hogy ez a tudás még inkább élő és naprakész legyen, szükségünk van az olyan stratégiai partneri kapcsolatokra, mint amilyet a Magyar Közösségépítők Értékszövetsége Egyesülettel ápolunk” – húzta alá. A 2019-ben létrejött egyesület tevékenységében kiemelt szerepet kap a közművelődés szakmai utánpótlásának erősítése, a fiatal és tapasztalt szakemberek összekapcsolása, a mentorálás, a tudásmegosztás és a hálózatépítés. Egyik meghatározó kezdeményezése a Látópont Hálózat, amely több mint száz helyi közösségi, kulturális és szakmai jó gyakorlatot kapcsol össze Magyarországon és a Kárpát-medencében. Závogyán Magdolna, az egyesület alapítója a közművelődési szakma elmúlt másfél-két évtizedének változásait áttekintve arról beszélt: az ágazatban jelentős rendszerszintű fejlődés ment végbe, amely a képzések megújulását és a települések közművelődési ellátásának javulását is magával hozta. Elmondta: fontos céljuk, hogy a fiatalokat már hallgatóként bevonják a terepmunkába, amit az együttműködés is támogat. A megállapodás ennek megfelelően számos konkrét lehetőséget rögzít. Az egyetem és az egyesület közös szakmai rendezvényeket, vendégelőadásokat és műhelyeket valósíthat meg, támogatják a hallgatók szakmai gyakorlatát és közös programokba való bekapcsolódását, valamint szakdolgozatok, diplomamunkák elkészítését, kutatások folytatását. Az együttműködés a mentorprogramokra, a Látópont Hálózatra, a KözösÉg Fesztiválra, a tudományos munkára és a szakmai hálózatépítésre is kiterjed. A partnerség eredményei már eddig is megmutatkoztak: az egyetem közösségszervezés szakos hallgatói az idei KözösÉg Fesztiválon „A jövő fenntartható közösségi tere – Fenntartható közösségi ökoszisztéma” című pályamunkájukkal fődíjat nyertek. A projektet a szakmai nap plenáris programjában is bemutatták. Az eseményen emellett több dunántúli Látópont képviselője ismertette jógyakorlataikat, tovább erősítve a felsőoktatás, a kulturális intézmények, az önkormányzatok és a civil közösségek közötti kapcsolatokat.

Harmadik alkalommal tartotta meg nemzetközi üzleti és gazdaságtudományi konferenciáját a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kara. Az eseményre öt kontinens több mint háromszáz szakértője érkezett Győrbe, ahol a 27 tematikus szekcióban és a négy szakmai workshop során többek között a mesterséges intelligencia, a fenntarthatóság, a regionális fejlődés, a pénzügyek és a geopolitikai változások kerültek fókuszba. A Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar nemzetközi üzleti és gazdaságtudományi konferenciája néhány év alatt az intézmény egyik meghatározó tudományos rendezvényévé nőtte ki magát. Az idén harmadik alkalommal megtartott fórum 29 ország több mint háromszáz résztvevőjét vonzotta Győrbe, ahol a sokszínű kutatói közösségnek az eredmények bemutatása mellett új együttműködések kialakítására is lehetőségük nyílt. A többek között Lengyelországból, Franciaországból, Azerbajdzsánból, Kenyából, Norvégiából, a Fülöp-szigetekről vagy épp az Egyesült Államokból érkezett szakértők a globális kihívások lehetőségekké történő átalakításáról értekeztek a három nap során. A 27 tematikus szekcióban például a társadalmi és munkaerőpiaci változásokról, a fenntarthatóságról, a digitális transzformációról, a mesterséges intelligenciáról, marketingről és menedzsmentről, pénzügyi és üzleti témákról, valamint logisztikai kérdésekről esett szó. Emellett kutatást és publikációt támogató szakmai workshopokon is részt vehettek az érdeklődők, amelyeket egyesült államokbeli, görög, portugál és indiai professzorok tartottak. GALÉRIA (Fotók: Adorján András, Dudás Máté, Rákos Róza Lujza) A konferencia megnyitóján dr. Lukács Eszter professzor, a Széchenyi-egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese hangsúlyozta: az intézmény mára sokszínű és egyre nemzetközibb hallgatói közösséget épített fel, 17 ezer hallgatója közül több mint 1500-an külföldről, a világ közel 90 országából érkeztek. „Ebben a fejlődésben a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar kiemelkedő szerepet tölt be. Jelenleg több mint 500 nemzetközi hallgató vesz részt a kar képzéseiben, a doktori képzést is beleértve, ami jól mutatja globális vonzerejének folyamatos erősödését” – jelentette ki. Hozzáfűzte: az elmúlt három évben a kar munkatársai 408 Scopus-indexált közleménnyel járultak hozzá az egyetem tudományos láthatóságához. Az elnökhelyettes köszöntőjében büszkeséggel számolt be arról, hogy a Times Higher Education nemrégiben publikált világranglistáján a Széchenyi-egyetem 210 helyet javítva az 1625. helyen szerepel a világ mintegy 30 ezer egyetemének versenyében. „Ezzel intézményünk érte el a legnagyobb előrelépést a magyar egyetemek közül” – árulta el. A gazdaságtudományi kar fejlődéséről elmondta: egyéves előkészítő munka után, 2025 januárjában a kar hivatalosan is az AACSB tagjává vált, és megkezdte nemzetközi akkreditációs folyamatát. „Számunkra ez nem pusztán egy minősítés megszerzéséről szól, hanem arról is, hogy oktatási és kutatási teljesítményünket következetesen a legmagasabb nemzetközi sztenderdekhez igazítsuk” – fogalmazott. Beszédében külön köszöntötte a konferencia főelőadóit, így a nyitóelőadást tartó dr. Vinay Sahasrabuddhét, az indiai kormánypárt, a Bháratíja Dzsanatá Párt delhi állami szervezetének felelős vezetőjét, a mumbai Asiatic Society elnökét, a kormányzati vezetőképzéssel foglalkozó Rambhau Mhalgi Prabodhini alelnökét, aki korábban az indiai parlament felsőházának, a Rajya Sabhának a tagja, az Indiai Kulturális Kapcsolatok Tanácsának elnöke, valamint az oktatási, nő-, gyermek-, ifjúsági és sportügyekkel foglalkozó állandó parlamenti bizottság elnöke volt. „India stratégiai partnerünk az oktatás, a kutatás és az intézményi együttműködések területén” – szögezte le dr. Lukács Eszter professzor. A házigazda kar képviseletében dr. Remsei Sándor dékán köszöntötte a résztvevőket. „Büszkék vagyunk arra, hogy a Kautz-konferencia egy olyan jelentős tudományos eseménnyé vált, amely iránt a világ számos országából érdeklődnek. Kiváló előadóink vannak, illetve a publikációs lehetőségek köre is egyre szélesebb” – húzta alá. Hangsúlyozta: a fórum jóval több, mint egy prezentációs lehetőség. „Ez a három nap alkalmat nyújt arra, hogy meghallgassuk egymást, különböző véleményeket és kutatásokat ismerjünk meg, vitatkozzunk, és rájöjjünk, hogy egy adott problémát többféleképpen is meg lehet közelíteni” – vélekedett. A konferencia főelőadói között volt Natalia Vershinina, a franciaországi Audencia Business School professzora, Álvaro Rocha, a Lisszaboni Egyetem professzora, Amandeep Dhir, a norvég Agderi Egyetem professzora, Dimitrios Buhalis, az egyesült királyságbeli Bournemouthi Egyetem professzora, valamint Vikas Kumar professzor, a szintén egyesült királyságbeli Portsmouthi Egyetem rektorhelyettese is. A Kautz-konferencia házigazdái és nyitónapjának főelőadói: dr. Remsei Sándor, a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar dékánja, dr. Lukács Eszter professzor, az intézmény nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, Natalia Vershinina professzor, dr. Vinay Sabasrabuddhe, Álvaro Rocha professzor, dr. Dernóczy-Polyák Adrienn tanulmányi és oktatási ügyekért felelős dékánhelyettes, dr. Koltai Judit nemzetközi és akkreditációs ügyekért felelős dékánhelyettes, valamint dr. Szabó-Szentgróti Gábor tudományszervezési és publikációs ügyekért felelős dékánhelyettes. (Fotó: Adorján András)