A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának hallgatói ismét kiváló eredménnyel zárták a Manfred Lachs világűrjogi perbeszédverseny európai fordulóját: Dákai Ferenc és Kozma Rebeka Mercédesz hatodik helyen végzett a lengyelországi Poznańban rendezett megmérettetésen. A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara már nyolc éve indít hallgatói csapatot a Manfred Lachs Space Law Moot Court Competition elnevezésű nemzetközi világűrjogi perbeszédversenyen. A megmérettetés európai fordulóját idén a lengyel Adam Mickiewicz Egyetemen tartották Poznańban, ahol folytatódott az elmúlt évek figyelemre méltó eredményeinek sorozata: Dákai Ferenc és Kozma Rebeka Mercédesz duója 24 csapat közül a hatodik legjobb lett az írásbeli beadványok és a szóbeli perbeszédek alapján. A hágai Nemzetközi Bíróság előtt két elképzelt állam vitáját szimuláló, több mint három évtizedes múltra visszatekintő verseny keretében a résztvevőknek egy rendkívül összetett, fiktív jogesetet kellett megoldaniuk. Ebben az évben ennek középpontjában a magánvállalatok űrtevékenységének és az államok felelősségének problémás kérdései, konkrétan egy irányíthatatlan és veszélyes műhold befogása, egy napvihar következményeként holdi kényszerleszállást végrehajtó űrhajó személyzetének mentése, továbbá az események nyomán keletkező károk megtérítésének nemzetközi világűrjogi kérdései álltak. A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának csapata: dr. Ganczer Mónika felkészítő, Dákai Ferenc és Kozma Rebeka Mercédesz versenyzők, Bosits Dorina felkészítést segítő hallgató, valamint dr. Sulyok Gábor professzor, felkészítő. Dákai Ferenc és Kozma Rebeka Mercédesz a nemzetközi jog és a világűrjog számos területét érintő, több mint fél éven át tartó felkészülés során angol nyelven, egyenként hatvan oldal terjedelemben készítették el a felperes és az alperes állam írásbeli beadványát, amelyek a Nemzetközi Bírósághoz benyújtott iratok formáját és tartalmát követték. A periratok elkészítéséhez a nemzetközi jogi és világűrjogi ismereteken túl a nemzetközi bírói fórumok joggyakorlatának tanulmányozása, továbbá a napviharok fedélzeti elektronikára gyakorolt hatásaival és a holdi leszállásokkal kapcsolatos alapvető műszaki ismeretek megszerzése is szükséges volt. Ezt követően a hallgatók a szóbeli fordulón adták elő a két állam perbeszédét. A hallgatók összesen négy alkalommal, egyenként közel másfél órás tárgyalás keretében tárták érveiket a világűrjog elméleti és gyakorlati szakembereiből álló háromtagú bírói testületek elé, és válaszoltak a bírók által feltett kérdésekre. Dákai Ferenc már korábban is eredményesen szerepelt nemzetközi jogesetmegoldó versenyen, a mostani megmérettetésre tanárai hívták fel a figyelmét. „Kiváló lehetőség volt ez a szakmai fejlődésem szempontjából. Kifejezetten nehéz verseny volt, sok tanulást igényelt, rengeteg munkát tettünk ebbe bele, de nagyon pozitív élmény volt számomra, kiemelten a lengyelországi szóbeli forduló” – jelentette ki. Hangsúlyozta: a jogi szaknyelvi tudása szempontjából is érdemes volt részt vennie a programon, amely az általános nemzetközi és világűrjogi ismereteit is nagymértékben bővítette. „Az egyetem támogatása és az oktatóink fáradhatatlan segítsége nélkül nem tudtunk volna ilyen jó helyezést elérni, ezért különösen hálás vagyok” – fogalmazott. A hallgató elárulta: diplomaszerzése után a Külügyminisztérium diplomáciai akadémiáján szeretne továbbtanulni, hogy a későbbiekben e téren kamatoztathassa tudását. Kozma Rebeka Mercédeszt már középiskolásként is a nemzetközi jog vonzotta a legjobban, s a szakterület magas színvonala miatt választotta a győri képzést. „Egy évig tagja voltam az intézmény SZESAT Interdiszciplináris Szakkollégiumának, mindig is érdekelt a világűrjog és az csillagászat. Kutatótagja vagyok a Space Generation Advisory Council nemzetközi nonprofit szervezetnek, s a verseny az ottani tevékenységem szempontjából is kifejezetten hasznos volt” – árulta el. A szóbeli forduló számára is meghatározó élmény volt, ahol a versenytársak mellett az Európai Űrügynökség keretein belül működő Európai Űrjogi Központ „Summer Course on Space Law and Policy” nevezetű programja során megismert szakértőkkel is újra találkozhatott. A negyedéves hallgató későbbi karrierjében is a világűrjoggal szeretne foglalkozni, ezért a megmérettetés tapasztalatait kiemelkedően értékesnek tartja. A hallgatók felkészülését a Nemzetközi és Európai Jogi Tanszék oktatói, dr. Sulyok Gábor professzor és dr. Ganczer Mónika egyetemi docens irányította. „Ez a verseny nagy szerepet játszik a tehetséges hallgatók megtalálásában és kiválasztásában, a kari oktatói utánpótlás támogatásában. Olyan doktoranduszaink is vannak, akik korábban részt vettek ezen a versenyen, sőt a Nemzetközi és Európai Jogi Tanszék oktatói közül is akad ilyen. A megmérettetés ugyanis olyan erőfeszítést és szorgalmat igényel, ami csak a valóban ígéretes hallgatókban van meg” – mondta el dr. Ganczer Mónika felkészítő, aki egyben a jogi kar tudományos diákköri tanácsának elnöke is. Hozzátette: a világűr kutatása olyan interdiszciplináris együttműködésekre is lehetőséget ad, ami a Széchenyi-egyetem egyik erőssége, így nem véletlen, hogy a témával karokon átívelően foglalkoznak az intézményben például a Védelmi, Űripari és Technológiai Innovációs Kutatóközpontban vagy a SZESAT Interdiszciplináris Szakkollégiumban. Dr. Sulyok Gábor professzor rámutatott: mivel a hallgatói csapatok tagjai részben vagy egészben évente cserélődnek, ahogy a feladatok is újulnak, ezért minden évben más ütemben halad a felkészítés, a résztvevők pedig más erősségeket kamatoztathatnak. „Idén a versenyszabályzat lehetővé tette a két felkészítő oktató mellett egy úgynevezett intézményi támogató személy közreműködését is. Ezt a fontos feladatot Bosits Dorina jogász szakos hallgató, a perbeszédverseny kétszeres veteránja és tavalyi elődöntőse látta el. Tudásával és tapasztalatával rendkívüli mértékben előmozdította a felkészülés folyamatát, különös tekintettel a szóbeli perbeszédek megtartására és a bírói kérdések megválaszolására való felkészítés terén” – emelte ki. Hangsúlyozta: oktatóként különösen lelkesítő látni a versenyzők tudásának és készségeinek fejlődését a felkészülés hónapjai alatt, és külön öröm számukra, hogy már egy korábbi induló is eredményesen közreműködhetett a közös munkában. Hasonlóan a korábbi évekhez, a csapat kiutazása az egyetem támogatásának köszönhetően vált lehetővé.

A Széchenyi István Egyetem, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) idén 17. alkalommal rendezett konferenciát a távközlés világnapja alkalmából május 14-én. Az eseményen az ágazat neves szakemberei tartottak előadást, átadták a Magyari Endre-díjakat, valamint felavatták a Széchenyi István Egyetem két új laboratóriumát. Az egyikben a kvantummechanikai jelenségekről szerezhetnek gyakorlati ismereteket a hallgatók, míg a másikban a jövő győri műholdja készül. „Biztonságos és fenntartható konnektivitás a Földön és az űrben” mottóval rendeztek nemzetközi konferenciát a Széchenyi István Egyetemen a távközlés világnapja alkalmából. A rendezvény hagyományosan alkalmat ad arra, hogy az infokommunikációs szektor képviselői Győrben találkozzanak, és megvitassák az ágazat aktuális kérdéseit. Az esemény megnyitóján dr. Friedler Ferenc professzor, az egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese megemlékezett arról, hogy 50 éve indult a távközlési üzemmérnökök oktatása az intézményben, amely napjainkra az infokommunikációs képzés kiemelkedő bázisává vált. „Elkötelezettek vagyunk az élenjáró technológiák, köztük a kvantumtechnológia, az űrtávközlés és a mesterséges intelligencia oktatása, illetve kutatása mellett. Célunk, hogy a nálunk végzett szakemberek nemcsak kiszolgálói, hanem alakítói is legyenek ezen ágazatok fejlődésének” – hangsúlyozta. A Széchenyi István Egyetemen megrendezett konferencia 17. alkalommal adott lehetőséget az infokommunikációs szektor képviselőinek, hogy megvitassák az ágazat aktuális kérdéseit. (Fotó: Nagy Gergely) Dr. Thibaut Kleiner, az Európai Bizottság Kommunikációs Hálózatok, Tartalom és Technológia Főigazgatóságának jövőbeli hálózatokért felelős igazgatója videóüzenetben köszöntötte a résztvevőket. „Európa napjainkban komoly kihívások előtt áll a kritikus technológiák terén, hiszen a mesterséges intelligencia és a felhőalapú tárhelyek esetében nagymértékben függ kontinensen kívüli szolgáltatóktól. Ez nemcsak a versenyképességünket és biztonságunkat befolyásolja, hanem végső soron hatással van függetlenségünkre a saját jövőnk alakításában. Éppen ezért a kritikus technológiák és a digitális szolgáltatások kézben tartása kiemelten fontos számunkra” – szögezte le. Dr. Lapsánszky András, az NMHH hírközlési vezetője, a Széchenyi István Egyetem tanszékvezető egyetemi docense kiemelte, a távközlési képzés 1976-os győri indulása óta a terület egyedülálló utat járt be az egész világon. „Az állami monopóliumként működő iparág az évek során a teljes verseny állapotába került, a hírközlés esetén a szolgáltatás és a hálózati infrastruktúra is piaci alapúvá vált” – mutatott rá. Mint mondta, napjainkban is korszakos változásoknak vagyunk tanúi, amelyre jó példa az Európai Unió szabályozási tervezete. „A Digital Networks Act merőben új szabályozást hoz a hírközlés területén, amely az európai digitális és hírközlési piac versenyképességét hivatott erősíteni” – húzta alá. A nap fontos pillanata volt két új laboratórium átadása, amelyet dr. Horváth Zoltán professzor, a Széchenyi-egyetem Védelmi és Űripari Kutatóközpontjának vezetője mutatott be az érdeklődőknek. „Az NMHH támogatásával létrejött kvantumkommunikációs labor egyszerre példázza intézményünk elkötelezettségét az élenjáró technológiák oktatása és kutatása mellett, valamint az együttműködés erejét” – jegyezte meg. Mint elhangzott, ennek révén a hallgatók gyakorlati tapasztalatot szerezhetnek a kvantummechanikai jelenségek mérésében és alkalmazásában, különös tekintettel az információátvitel és a biztonságos kommunikáció területére. Az eseményen Takács Szilárd laborvezető a laboratórium működését egy kommunikációs titkosítással kapcsolatos demonstráción keresztül mutatta be. Takács Szilárd laborvezető egy kísérlettel szemléltette, milyen gyakorlati ismereteket szerezhetnek a hallgatók a Kvantumkommunikációs Laboratóriumban. (Fotó: Nagy Gergely) A jelenlévők megtekinthették a Műholdas Elektronika Laboratóriumot is, amely valódi közösségi összefogás, a hallgatók, az egyetem és az NMHH szerepvállalása eredményeként jött létre. Marton Gábor kutatómérnök rávilágított: a SZESAT Interdiszciplináris Szakkollégium évek óta foglalkozik műholdfejlesztéssel, és már számos sikert értek el ezen a téren. Céljuk, hogy néhány éven belül a Széchenyi István Egyetem saját, önálló műholdat juttasson a világűrbe. Az eszközön jelenleg is dolgoznak, amelyhez az új labor biztosít korszerű hátteret. A rendezvény ünnepi pillanata volt az NMHH Dr. Magyari Endre-díjának átadása, amellyel olyan szakemberek munkáját ismerik el, akik több évtizedes kitartó tevékenységükkel hozzájárultak a hírközlési piac fejlődéséhez. Idén dr. Orosi Renáta, az NMHH Infokommunikációs Jogi Igazgatóság igazgatója, valamint dr. Csömör Magdolna, infokommunikációs szakjogász, a 4iG Nyrt. szabályozási igazgatóhelyettese részesült az elismerésben. Az ünnepségen a Tudományos Diákköri Konferencián hírközlési témában kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatók – Fejes Kristóf László és Somogyi Zoltán, valamint Lőrincz Tamás Zoltán és Kérész Réka – az NMHH különdíját vehették át. Dr. Friedler Ferenc professzor, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese, a díjazott hallgatók: Somogyi Zoltán, Fejes Kristóf László és Kérész Réka, a Dr. Magyari Endre-díjas dr. Csömör Magdolna és dr. Orosi Renáta, valamint dr. Lapsánszky András és Aranyosné dr. Börcs Janka az NMHH hírközlési vezetői a távközlés világnapja alkalmából szervezett győri konferencián. (Fotó: Nagy Gergely)

A Széchenyi István Egyetem fenntartásában működő Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola, valamint a Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola ismét elnyerte az Oktatási Hivatal bázisintézménye címet. Az elismerés a magas színvonalú pedagógiai munkát és a tudásmegosztásban vállalt szerepet jelzi. Az Oktatási Hivatal bázisintézménye cím azon iskolákat illeti meg, amelyek szakmai munkájukkal, innovatív pedagógiai megoldásaikkal és együttműködéseikkel támogatják a köznevelés fejlődését. A minősítés három évre szól, és megújítása folyamatos szakmai teljesítményt feltételez. A pályázatot elnyerők bemutató foglalkozásokat, szakmai napokat és továbbképzéseket szerveznek, valamint részt vesznek a pedagógiai jógyakorlatok megosztásában. A címet második alkalommal nyerte el a Széchenyi István Egyetem fenntartásában működő Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola, míg a szintén az egyetem által fenntartott Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium negyedszer. „Az első ciklus lezárultát követően ismét pályáztunk, mert ez számunkra is lehetőséget ad arra, hogy szakmai munkánkat szélesebb körben is bemutathassuk. A pályázat részeként három jógyakorlatot kellett prezentálnunk, ugyanakkor ennél jóval többet is meg tudnánk osztani. Az egyik, hogy már az első osztálytól csoportmunkában dolgoznak a diákok, a másik, hogy az írástanulás során a nagymozgásoktól jutnak el a papíron történő rögzítésig, a harmadik pedig egy irodalmi versenysorozat, amely az olvasást népszerűsíti és nagy számban vonja be a tanulókat” – fogalmazott Némethyné Toldy Gizella, az Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola igazgatója. „Működésünk alapja a nevelőtestület, nálunk elkötelezett, ízig-vérig pedagógusok dolgoznak, akik folyamatosan alkalmazkodnak a változó világ kihívásaihoz” – mutatott rá. A Széchenyi István Egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskolája a győri szülők körében végzett felmérés szerint a város legnépszerűbb alapfokú oktatási intézménye. (Fotó: Májer Csaba József) A szakmai eredményeket a szülői visszajelzések és a jelentkezési adatok is tükrözik: az elmúlt időszakban rekordszámú, két és félszeres túljelentkezés volt tapasztalható, miközben egy, a győri szülők körében végzett felmérés alapján a város általános iskoláinak rangsorában az első helyen szerepel. „Ez nagy megtiszteltetés, ugyanakkor felelősséget is jelent. Mivel nincs egységes országos rangsor úgy, mint a középiskolák esetében, így a szülői visszajelzések különösen fontosak számunkra. Intézményünk kiemelt figyelmet fordít a tehetséggondozásra, a biztonságos környezetre és a magas szintű nyelvoktatásra – mondta. – A Széchenyi István Egyetem fenntartóként stabil hátteret biztosít, lehetővé téve a kiszámítható működést. A szakmai indokkal megfogalmazott fejlesztési igények támogatásra találnak, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a kitűzött céljainkra tudjunk koncentrálni”. A Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium több képzési szintet felölelő szerkezetben működik, így pedagógiai programja is összetett. „A cím elnyerése szigorú feltételekhez kötött: a jógyakorlatok mellett be kellett mutatnunk többek között szakos és tárgyi ellátottságunkat, tanulmányi eredményeinket, beiskolázási mutatóinkat, valamint a továbbtanulási és kompetenciamérési adatokat” – fogalmazott Derczó Tibor igazgató. A mostani ciklusban az iskola jógyakorlatai között szerepel a Cziráki Lajos Komplex Képzőművészeti Tanulmányi Verseny, a táncművészeti képzéshez kapcsolódó improvizációs program. Emellett a képzőművészet és az irodalom összekapcsolására alapozó komplex foglalkozások is megjelennek, amelyek különböző vizuális technikákon keresztül segítik a műértelmezést. „A Széchenyi István Egyetem fenntartóként nemcsak stabil hátteret biztosít, hanem olyan szakmai környezetet is, amelyhez közvetlenül kapcsolódhatunk. Használhatjuk az egyetem infrastruktúráját és szellemi erőforrásait, ami hozzájárul ahhoz, hogy tanulóink számára egy, a közneveléstől a felsőoktatásig ívelő életpálya váljon elérhetővé” – emelte ki az igazgató. Az Oktatási Hivatal bázisintézménye cím is jelzi a Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium által képviselt magas színvonalat. (Fotó: Adorján András)

Jelentős hazai és nemzetközi sikereket értek el a Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium növendékei az elmúlt időszakban. A Széchenyi István Egyetem fenntartásában működő intézmény diákjai több rangos versenyen és szakmai megmérettetésen is eredményesen szerepeltek. Az egyik legjelentősebb elismerést Kovács Dorina kapta, akinek a Magyar Táncművészek Szövetsége Roboz Ágnes-díjat adományozott. Mindez azt jelenti, hogy őt választották a 2026-os év legjobb végzős növendékének. A Széchenyi István Egyetem tánc- és képzőművészeti iskolájának végzős növendéke, Kovács Dorina nyerte el a Magyar Táncművészek Szövetségének Roboz Ágnes-díját. Nemzetközi sikert hozott a European Dance Competition Brno 2026 nemzetközi balettverseny is, ahol modern kategóriában Horváth Sarolta Réka és Imre Jázmin harmadik, illetve ötödik helyezést ért el. Kiemelkedően szerepeltek a növendékek a XXXV. Országos Táncművészeti Fesztivál döntőjében is. Kozári Zara 11. osztályos tanuló az „Ölelő szellő” című produkcióval első lett maximális, 50 pontos értékeléssel. Hasonló eredménnyel zárt Kozári Zara és a 7. osztályos Kozári Zelma az „Időzónák találkozása” című koreográfiával a modern tánc duett kategóriában, amiért különdíjban is részesültek. A 10. osztályos Tóth Szonja Lilien az „Ikarusz” című produkcióval a modern tánc szóló kategóriában, míg a „Bársony” című koreográfiával a kortárs tánc szóló kategóriában bizonyult a legjobbnak. A szintén 10. osztályos Imre Jázmin a „Jusztícia imája” című produkcióval a modern tánc szóló kategóriában, míg a „Szkizophónia” című koreográfiával a kortárs tánc szóló kategóriában szerzett második helyezést. A 12. osztályos Oravecz Bíborka „Rutin-rabság” című produkciójával a kortárstánc szóló kategória első helyezettje lett. A további eredmények az iskola honlapján olvashatók.

Rácz Dorina és Madár Bence, a Széchenyi István Egyetem két korábbi hallgatója meglehetősen rendhagyó pályaművet nyújtott be arra a plakátpályázatra, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a személyi jövedelemadó 1 százalék felajánlásának társadalmi fontosságára. A szándékosan rengeteg szakmai hibát és egy rózsaszín unikornist is felvonultató nyertes alkotás éppen meghökkentő anti-design koncepciójával tűnik ki a közterületi hirdetések közül, amit május 20-ig bárki megtekinthet a fővárosi utcákon, tereken. A Budapest Főváros Önkormányzata, a Civilizáció koalíció és a CEU Közép-európai Egyetem által kiírt „1% kampány, 100% ötlet” című pályázatra 57 alkotó összesen 140 pályaművel nevezett. Közülük került ki győztesként a Széchenyi István Egyetem két volt hallgatója, Rácz Dorina és Madár Bence által készített különleges alkotás. A rózsaszín unikornist középpontba állító plakátot tervezőik szándékosan álmodták meg csúnyára, mert a cél az volt, hogy minél inkább kitűnjön a rengeteg közterületi hirdetés közül, és megragadja a járókelők figyelmét. Madár Bence és Rácz Dorina, a Széchenyi István Egyetem egykori hallgatói nyerték a fővárosi plakátkampány-pályázatot. (Merész Márton/Budapest Városháza) „Munkánkat az általános kommunikációs komfortzónából kilépve, anti-design stílusban készítettük el, amivel a napjaink reklámzajjal terhelt világában megemelkedett ingerküszöböt szerettük volna átlépni. A szándékunk tehát nem az volt, hogy valami esztétikusat hozzunk létre, belesimulva a mai trendek szerint készített hirdetések közé, hanem hogy az üzenet valóban elérje a célközönséget. Ennek érdekében a plakátunkat szakmai hibákkal tűzdeltük tele, létrehozva egy szokatlan vizuális világot” – árulta el Rácz Dorina szövegíró. „Art directorként éppen az a munkám, hogy ne engedjek ki csúnya, hibás anyagot a kezeim közül, ezért komoly szakmai kihívást jelentett az anti-design koncepció megvalósítása. Ez a megközelítés azonban nem öncélú volt, hanem a figyelemfelkeltés érdekében történt” – toldotta meg Madár Bence. A két győri alkotó rendhagyó megközelítését a szakmai zsűri első helyezéssel értékelte. A meghökkentő plakát forgalmas budapesti helyszíneken hívja fel a figyelmet az adó 1 százalék felajánlásának fontosságára. (Merész Márton/Budapest Városháza) A nyertes csapat hölgy tagja Bajáról érkezett Győrbe, ahol először igazságügyi igazgatási szakon diplomázott, ezt követően pedig a kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzési szakot is elvégezte. „Egyetemi éveim alatt a gyakorlatomat egy győri reklámügynökségnél töltöttem, ahol jelenleg is dolgozom. Sokat köszönhetek az intézménynek, hiszen itt találtam meg azt a szakmát, amiben jól érzem magam, és amely teret enged a kreativitásomnak. Ez igaz a munkahelyemre is” – emelte ki. Madár Bence, aki ugyanennek a cégnek a munkatársa, szintén a Széchenyi-egyetemen szerezte diplomáját. „Az osztatlan építészmérnöki képzést végeztem el, dolgoztam is a szakmámban, de hivatásomat a reklámterületen találtam meg. Ezzel együtt nem bántam meg, hogy ezt a szakot választottam, mert közben fedeztem fel a saját utamat, és rengeteg olyan ismerettel gazdagodtam, amit nap mint nap használok munkám során. Említhetném a színelméletet vagy a koncepciótervezést, a generalista szemléletmódot vagy a kommunikációs szempontokat, amelyekre ma is támaszkodom” – fejtette ki. A két fiatal hangsúlyozta, hogy a pályázat témáját személy szerint is nagyon fontosnak tartják, hiszen a felajánlás révén mindenki egyszerűen támogathatja a különböző nonprofit szervezeteket. Mint mondják, a marketing lényege, hogy segítsenek eladni egy terméket, ám az ilyen közhasznú üzenetek esetében módjuk nyílik más szempontokat is előtérbe helyezni. Rácz Dorina és Madár Bence nyertes pályaműve budapesti köztereken és intézményekben, valamint online felületeken hívja fel a figyelmet a felajánlás jelentőségére május 20-ig, hiszen az adózóknak eddig van lehetőségük rendelkezni a civil szervezeteknek szánt 1 százalékukról. Személyi jövedelemadója egy százalékával a Széchenyi István Egyetem fejlődését is támogathatja! A kedvezményezett neve: Széchenyi István Egyetem Adószáma: 19253079-4-08

A Magyar Tudományos Akadémia rangos elismerésben részesítette dr. Varga Lászlót, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának professzorát, az MTA doktorát. Az 1960-ban alapított Akadémiai Díjat az MTA elnöksége adományozza évente 11 kiemelkedő tudományos tevékenységet végző kutatónak vagy kutatócsoportnak az utolsó öt évben elért kutatási eredmény elismeréseként. Az elismerést dr. Varga László az élelmiszer-tudomány, azon belül a tejtudomány, a tejipari mikrobiológia és higiénia tudományterületén elért, hazai és nemzetközi szinten is elismert tudományos eredményeiért, a PhD-képzésben, a tudományos utánpótlás nevelésében való aktív részvételéért; oktatói, kutatói és fejlesztői munkája elismeréseként vehette át. Az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar hosszú ideje meghatározó szereplője az agrár- és élelmiszer-tudományi kutatásoknak. Az Akadémiai Díj annak a magas színvonalú szakmai munkának is elismerése, amely a Széchenyi István Egyetemen folyó kutatások, innovációs együttműködések és tudományos képzések hátterét adja. Dr. Varga László, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának professzora Akadémiai Díjban részesült.

Társszervezőként vett részt a ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) regionális konzultációján a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara, amely a májusi, tádzsikisztáni konferenciát készítette elő. Az egyeztetés a fenntartható agrár-élelmiszer rendszerek szakpolitikai kérdéseire összpontosított, az akadémiai szféra szerepének és hozzájárulásának összehangolásával. A program a jövőbeni FAO-ösztöndíjas hallgatók fogadásának lehetőségét is megalapozhatja az intézményben. A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara társszervezőként vett részt a FAO online konzultációján, amely a 35. FAO Regionális Konferencia akadémiai előkészítését szolgálta. A nemrégiben tartott egyeztetés célja az volt, hogy az egyetemi és kutatói szféra tudományos eredményeivel járuljon hozzá a fenntartható és ellenálló agrár-élelmiszer rendszerekhez kapcsolódó szakpolitikai döntések megalapozásához. A tanácskozáson a régió egyetemeinek és szakmai szervezeteinek képviselői vettek részt. A program elején dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, dékán mutatta be a kart, kiemelve, hogy az 1818-ban alapított intézmény miként kapcsolja össze a több mint kétszáz éves agrárképzési hagyományokat a korszerű technológiai megoldásokkal. A résztvevők megismerhették a kar Smart Farm infrastruktúráját is, ahol adatgyűjtő robotok, drónok, precíziós növénytermesztési és automatizált állattenyésztési rendszerek, valamint modern élelmiszeripari laboratóriumok támogatják az oktatási és kutatási tevékenységet. A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara társszervezőként kapcsolódott be a FAO regionális konzultációjába. A felvételen dr. Tóth Tamás dékán és dr. Juhász Anikó, a program koordinátora. (Fotó: Adorján András) A tudomány és a szakpolitika közötti kapcsolat erősítését középpontba állító esemény három fő tématerület köré szerveződött: a fenntarthatóság, az agrár-élelmiszer rendszerek ellenállóképessége, valamint a transzformáció finanszírozása Európában és Közép-Ázsiában. A tanácskozás során a régió országainak tapasztalatai is kirajzolódtak. „Érdekes volt látni, hogy a földrajzi és a fejlettségi különbségek ellenére a mezőgazdaságban nagyon hasonló kihívásokkal szembesülünk. A klímaváltozás hatásai, a vidéki infrastruktúra fejlesztésének nehézségei vagy a tudásátadás kérdései több országban is közös pontokat mutatnak” – fogalmazott dr. Juhász Anikó, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar tanácsadója, a program koordinátora. Hozzátette: az együttműködés mögött kettős cél áll. „A fenntarthatóság a Széchenyi István Egyetem egyik stratégiai iránya, a FAO pedig ezen a területen meghatározó nemzetközi szereplő. Emellett célunk a kar ösztöndíjprogramban való részvétele is, amit a FAO a tagországok befizetéseiből finanszíroz, és lehetőséget ad arra, hogy a részt vevő egyetemek külföldi hallgatókat fogadjanak” – hangsúlyozta. Az online egyeztetés egyik fő eredménye egy közös akadémiai állásfoglalás előkészítése, amelyet az intézmények képviselői a májusban, Tádzsikisztánban megrendezendő 35. FAO Regionális Konferencián ismertetnek.

Közel negyven szakkollégium több mint száz delegált hallgatója vett részt a Szakkollégiumok Egyeztető Fóruma legutóbbi ülésén, amelynek – a szerveződés történetében először – a Széchenyi István Egyetem volt a házigazdája. Az eseményen több helyi szakkollégium is elismerő tanúsítványt vehetett át, amely az intézményi tehetségműhelyek fejlődését jelzi. A magyar felsőoktatásban több mint kétszáz szakkollégium működik, amelyeket ernyőszervezetként a Szakkollégiumok Egyeztető Fóruma (Interkoll) fog össze. A több évtizedes múltra visszatekintő platform legutóbbi ülésére Győrben, a Széchenyi István Egyetemen került sor. „Nemcsak azért különleges alkalom a mai, mert először tartunk ilyen eseményt Győrben, hanem azért is, mert ezúttal nem egy szakkollégium, hanem a győri szakkollégiumok együtt szervezték a programot, amely mögé beállt az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat is” – hangsúlyozta Aschenbrenner András főkoordinátor, aki hozzátette: közel negyven szakkollégium több mint száz hallgatója vett részt az ülésen, ami rekordot jelent az elmúlt időszakban. Az ülésre megtelt a Győri Innovációs Park aulája, amelyen Vályi Nagy Dávid, a Széchenyi István Egyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának elnöke is szólt a résztvevőkhöz. (Fotó: Adorján András) A találkozó legfontosabb napirendi pontja a tanúsítványok átadása volt. Az Interkoll ugyanis saját minősítési rendszert működtet, amely a Szakkollégiumi Charta értékeinek (autonómia, szakmaiság, közösségiség, társadalmi felelősségvállalás, együtt lakás) való megfelelést vizsgálja. Az idei évben rekordszámú pályázat érkezett be, melyek között sok volt az új résztvevő. „A győriek közül a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium évek óta indul a minősítésért, most újabb három évre elnyerték azt, további négyen pedig első pályázóként »szakkollégiumi ígéret« címet kaptak, ami azt jelenti, jó úton vannak ahhoz, hogy az Interkoll által lefektetett elveket megvalósítsák. Mindez azt mutatja, színvonalas munka folyik a Széchenyi István Egyetem tehetségműhelyeiben, amely országos szinten is megállja a helyét” – részletezte Aschenbrenner András, aki az Interkoll minősítést segítő bizottságának tagja is egyben. Dr. Kottmayer Tibor, a Széchenyi István Egyetem Winkler Gábor Mérnöki Szakkollégiumának programigazgatója a szakkollégiumi mozgalom történetét mutatta be. (Fotó: Adorján András) „Színvonalas rendezvényen vehettünk részt, amelyen lehetőségünk volt bemutatkozni, és szélesebb körben is megismerhettek minket” – mondta Ritter Regina, a Széchenyi-egyetem Barsi Ernő Szakkollégiumának diákbizottsági elnöke. „Jó volt látni, hogy a győri szakkollégiumok nagy számban tudtak bekapcsolódni az országos hálózat vérkeringésébe. Remélem, hogy minél többen kedvet kapnak, és jelentkeznek a szakkollégiumokhoz, ezzel is öregbítve ennek az intézményrendszernek a hírnevét” – zárta szavait. Az Interkoll tagjai a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkja előtt. (Fotó: Adorján András)

Egyedülálló esemény helyszíne volt május 7-én a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkja, ahol sok százan tekintették meg az Audi Revolut F1 Team bemutatóautóját. Az istállónál több olyan szakember dolgozik, aki az intézmény korábbi vagy jelenlegi hallgatója – a nap során megtartott kerekasztal-beszélgetésen közülük hárman hozták közelebb a száguldó cirkusz világát az érdeklődőkhöz. A Forma–1-es világbajnokság egyik idei különlegessége, hogy két új csapat, köztük az Audi Revolut F1 Team is ott van a rajtrácson. Az Audi Hungaria és a Széchenyi István Egyetem több évtizedes partnerségének köszönhetően a német istálló az intézmény Győri Innovációs Parkjában állította ki bemutatóautóját. A program részeként megtartott kerekasztal-beszélgetésen Nagy Dani Forma–1-es kommentátor az egyetem három egykori és jelenlegi hallgatóját kérdezte, akik mindannyian az istálló sikeréért dolgoznak. Szakonyi Anna, Szegletes Dávid és Matuska Máté mellett a Formula Studentben szereplő Arrabona Racing Team hallgatói csapat vezetője, Vojnits Gergely is megosztotta gondolatait a közönséggel. A nap folyamán sokan voltak kíváncsiak az Audi Revolut F1 Team bemutatóautójára a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. (Fotó: Adorján András) Dr. Feszty Dániel, a Széchenyi István Egyetem Járműfejlesztési Tanszékének vezetője, az Audi Hungaria járműfejlesztési részlegének menedzsmenttagja köszöntőjében történelmi pillanatnak nevezte az eseményt, mert – mint mondta – még Nyugat-Európában is rendkívül ritka, hogy egy Forma–1-es bemutatóautót egy campuson lehet megtekinteni. Hozzátette: ez a lehetőség az Audi és az egyetem motorsport területén való hosszú távú, tudatos építkezésének köszönhető, amelynek sok közös eleme van. „Az autósport az Audi génjeiben van, és ez igaz a Széchenyi-egyetemre is” – fogalmazott. Példaként az Audi Hungaria nevét viselő járműmérnöki kart, a világ elitjéhez tartozó – az Audi által is támogatott – Arrabona Racing Team, SZEngine és SZEnergy hallgatói csapatokat, a 2025-ben elindított motorsportmérnök mesterszakot és a Hungaroring Autó-Motorsport Külső Tanszéket említette, megjegyezve, hogy az intézmény ma már Széchenyi Motorsport néven brandet és komplett ökoszisztémát működtet. „Világszinten is egyedülálló egy világmárka és egy egyetem ilyen szoros együttműködése, amelyből mindkét fél rengeteget profitál” – szögezte le. Dr. Feszty Dániel, a Széchenyi István Egyetem Járműfejlesztési Tanszékének vezetője, az Audi Hungaria járműfejlesztési részlegének menedzsmenttagja (Fotó: Adorján András) A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott: Szakonyi Anna junior projektmenedzserként dolgozik a csapatnál, ahol az autó padlólemezéért felel, miközben hamarosan a Széchenyi-egyetem járműmérnöki alapképzésén szerez újabb diplomát. A hallgató a Formula Student-versenysorozatnak köszönhetően gyakornokként került a Forma–1 világába, és jelenleg az Audi Revolut F1 Team svájci gyárában járul hozzá az eredményes szerepléshez. „Gyerekkoromban nagypapámmal ugyan néztem a Forma–1-et, de fiatalként még nem lebegett ilyen cél a szemem előtt, sokáig állatorvos akartam lenni. Ausztriában az egyetemen nemzetközi gazdaságtant tanultam, akkoriban kezdett el foglalkoztatni a téma, és a koronavírus-járvány idején döntöttem el, hogy mindenképpen az F1-ben szeretnék dolgozni. Azért is jelentkeztem a Széchenyi-egyetem járműmérnöki szakára, hogy a meglévő gazdasági tudásomat technikai ismeretekkel egészítsem ki” – részletezte. Hozzáfűzte, hogy a motorsportban nem csak mérnökökre van szükség: kommunikációs, marketinges, gazdasági és sok más egyéb szakma is kell a sikerhez, ezért az ilyen szakokon tanulók is bátran választhatják ezt az utat. Matuska Máté útja ugyancsak a Széchenyi-egyetemről indult, majd az Audi Hungaria győri gyárában és az amerikai Pikes Peak hegyi versenyre járműveket készítő osztrák cégnél folytatódott, hogy végül az Audi Formula Racing GmbH munkatársaként ő is megérkezzen a Forma–1-be. „Egyetemistaként az Arrabona Racing Teamben kezdtem, és ahogy akkor, úgy ma is teljesítményszimulációval foglalkozom. Az energiamenedzsment a területem, ezért a versenyhétvégék során folyamatosan kapcsolatban vagyunk a csapattal és a pilótákkal. Az időmérő végéig szimulációkat készítünk, hogy a futam a lehető legjobban sikerüljön” – árulta el a Széchenyi-egyetem motorsportmérnök mesterszakának oktatója. Hozzátette, a győri egyetemen érezte meg, hogy amit elképzelt magának, az igenis megvalósítható. Szegletes Dávid, az Audi F1 Project erőforrás-integrációs mérnöke szintén a győri egyetemen végzett, és tanulmányai alatt a SZEngine Team tagjaként került kapcsolatba a motorsporttal. „Itt tetszett meg ez a világ, amihez nagyszerű alapokat adott a hallgatói csapatban végzett tevékenységem. Az Audi Hungariához gyakornokként kerültem, majd már főállásúként találkoztam a felhívással, hogy a cég munkatársakat keres a Forma–1-es projektjéhez. Minden lehetséges pozícióra jelentkeztem, és végül sikerrel jártam” – emlékezett vissza. Mint mondta, feladatainak jelentős része a következő generációs fejlesztésekről szól, de az éppen aktuális futamok is fontos szerepet játszanak az életében. Vojnits Gergely, Matuska Máté, Szakonyi Anna, Szegletes Dávid és Nagy Dani (Fotó: Adorján András) Vojnits Gergely, az Arrabona Racing Team vezetője hallgatói oldalról világított rá a motorsport-karrier kezdeti lépéseire. Mint elmondta, csapatuk közel 70 fővel dolgozik a jobbnál jobb nemzetközi eredményekért. „Csapatvezetőként célom, hogy tagjaink a lehető legtöbb olyan lehetőséggel találkozzanak, amelyek révén tapasztalatokat szerezhetnek és bekerülhetnek a nemzetközi élvonalba tartozó istállókhoz” – szögezte le. Hallgatótársainak azt tanácsolta: csak olyannal foglalkozzanak, ami tényleg érdekli őket, mert a kerekasztal-beszélgetés résztvevőinek példáján is látszik, hogy a motorsport-karrierhez rengeteg munka és valódi elhivatottság szükséges. Sokakkal együtt Nagy Dani is megnézte a Széchenyi István Egyetem hallgatói csapatainak helyszínen kiállított járműveit. A kommentátor úgy fogalmazott: különleges lehetőség, hogy a győri intézmény olyan szakmai alapot ad, amellyel akár a Forma–1-ig is el lehet jutni. (Fotó: Adorján András)

A Széchenyi István Egyetem napokban megrendezett tavaszi Tudományos és Művészeti Diákköri Konferenciáján és Tehetségnapján közel 400 hallgató mutatta be kutatását vagy zenei produkcióját, akik közül a legjobbak a 2027-es Országos Tudományos Diákköri Konferenciának is résztvevői lesznek. Az intézmény az idén is külön szekcióban várta a középiskolásokat, emellett számos tehetséges fiatal kapott bemutatkozási lehetőséget. Tehetséggondozás, szakmai próbatétel és közösségi élmény: ezt nyújtja a hallgatóknak a Tudományos és Művészeti Diákkör (TDK), amelynek tavaszi intézményi konferenciáját a közelmúltban tartották meg a Széchenyi István Egyetemen. Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta professzor, az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács, valamint a Tehetségtanács elnöke elmondta: a konferencia sikerességét mutatja, hogy 47 szekcióban közel 400 hallgató – köztük 32 nemzetközi – mutatta be pályamunkáját és zenei produkcióját. A fiatalok munkáját több mint 200 konzulens segítette, a dolgozatokra pedig 450 bírálat érkezett. A zsűriben 240 szakértő adott motiváló, építő véleményt. Kiemelte annak a tudományos közösségnek az erejét, amelyhez a TDK-zók csatlakoztak. Felhívta a figyelmet számos, a tanulmányok készítésekor felmerülő buktatóra is, köztük a rosszul megválasztott időmenedzsmentre, valamint a mesterséges intelligencia nem megfelelő használatára. „Kívánom, hogy önök közül minél többen részesei lehessenek a 2027-es Országos Tudományos Diákköri Konferenciára küldendő széchenyis delegációnak. Aki pedig újabb kutatást mutatna be, azoknak fontos információ, hogy a következő TDK-nk időpontja november 25.” – szólt a résztvevőkhöz. A Széchenyi István Egyetemen rendezett Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia jelentős hallgatói érdeklődés mellett zajlott. (Fotó: Adorján András) Dr. Friedler Ferenc professzor, az egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese kifejtette, az intézmény kiemelt feladata, hogy a hallgatókat sikeres tudományos pályára készítse fel. „Sokan szeretnek kézenfekvő dolgokkal foglalkozni, de abból nem lesz markáns eredmény. Keressék meg azokat a kérdéseket, amelyeket mások még nem vizsgáltak, vagy ha igen, keressenek merőben új szempontokat. Bátornak kell lenni a témában, ahogy Albert Einstein is vállalta a meg nem értés kockázatát a relativitáselmélettel” – tanácsolta. Kiemelte, a diákköri konferencián különböző szekciókban egymástól eltérő témákban értékelik a dolgozatokat, vagyis az almát a körtével vetik össze, ezért aki második helyet ér el, ne gondolja, hogy rosszabbul teljesített, mint aki elsőt. „Ne a pillanatnyi eredményt nézzék, hanem a kutatási területükben rejlő lehetőségeket. A publikációra is fordítsanak nagy figyelmet, és legyenek igényesek munkájukkal szemben” – adta útravalóul az ifjú kutatóknak. A résztvevők csaknem tíz százaléka nemzetközi hallgató volt. (Fotó: Adorján András) Az eseményen rendezett pódiumbeszélgetésen Kincses-Kádár Lídia építészmérnöki és Bárdi Dorina formatervező művész mesterszakos hallgató vett részt, akik a 2025. novemberi TDK keretében mutatták be Marokbaba nevű, idegrendszert fejlesztő játékukat. A tudományos diákköri dolgozatból mára egy olyan innováció született, amely jelentős sikereket ért el hazai és nemzetközi szinten. Országosan ismertté az RTL televízió „Cápák között” című műsorában való szereplésükkel váltak, ahol befektetést is kaptak. Vállalkozásuk sikertörténetét nemrégiben az egyetem Spinoff Klub rendezvényén is bemutatták. Azt üzenték hallgatótársaiknak, hogy tegyenek meg mindent céljaikért, hiszen nemrég még ők is ott ültek a TDK-zók között, és azóta az általuk megálmodott innováció rövid idő alatt nagy utat járt be. Bárdi Dorina és Kincses-Kádár Lídia, a Széchenyi-egyetem hallgatói Marokbaba elnevezésű innovációjukat mutatták be. (Fotó: Nagy Gergely) Az ünnepi megnyitót követően megkezdődtek a szekciókban az előadások. A hallgatók mellett a Design Campus által meghívott középiskolások saját szekcióban szerepeltek. A Tehetségnap keretében Saáry-Bognár Mihály, a Győri Gárdonyi Géza Általános Iskola 4. osztályos tanulója látványos kísérleteket is bemutatott diáktársainak. Emellett közös képzőművészeti kiállítás nyílt az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar hallgatóinak és az egyetem fenntartásában működő Tánc- és Képzőművészeti Iskola diákjainak munkáiból. Bemutatkoztak az iskola tánc tagozatos növendékei, valamint a SZE SosemArt Egyetemi Színjátszó Társulat énekese is. Az érdeklődők láthatták a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Építész Kamara Diplomadíj kiállítását és az Építész Műteremház kipakolását, valamint érdekes előadásokat hallhattak korunk több aktuális témájában. A Széchenyi István Egyetem Tudományos és Művészeti Diákköri Konferenciájának részletes eredményei innen elérhetők. A Tehetségnapon a Tánc- és Képzőművészeti Iskola tánc tagozatos növendékei is megcsillogtatták tudásukat. (Fotó: Nagy Gergely)

Új laborokkal, korszerű digitális eszközökkel és megújult tantervekkel erősítette képzéseit a Széchenyi István Egyetem egy európai uniós támogatásból megvalósuló fejlesztési program révén. A kezdeményezés eredményei már kézzelfoghatóak, miközben egyes elemek megvalósítása jelenleg is zajlik. A következő szakaszába lépett a „Gyakorlatorientált képzések infrastrukturális- és készségfejlesztése a Széchenyi István Egyetemen” című projekt. A korábban elindított oktatásmódszertani változásokat újabb eredmények egészítik ki: korszerű eszközök, megújult laborok és frissített tantervek jelentek meg az intézmény mindennapi működésében. Mindezeket nemrégiben három kar – az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar, az Informatikai és Villamosmérnöki Kar, valamint az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar – képviselői ismertették. Dr. Szép János, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar dékánja, dr. Prukner Péter, az Informatikai és Villamosmérnöki Kar ipari dékánhelyettese, dr. Lendvai László, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar nemzetköziesítési dékánhelyettese, valamint dr. Bertók Ákos Botond, a projekt szakmai vezetője a fejlesztési program eredményeinek bemutatóján. (Fotó: Adorján András) Dr. Bertók Ákos Botond, a projekt szakmai vezetője elmondta, hogy a program egyszerre érinti a képzések tartalmát, az oktatási módszereket és az ezekhez szükséges eszköz- és laborhátteret. „Ez egy hosszú távú építkezés része: szándékunk nemcsak az, hogy egy adott pillanatban legyenek jó eredményeink, hanem hogy ezek tartósan fennmaradjanak, és folyamatos építkezés álljon mögöttük” – tette hozzá. Ennek részeként átfogó szak- és tantervfelülvizsgálat történt, új oktatási megközelítések jelentek meg, és több szakon elindult a nemzetközi akkreditáció előkészítése. A cél, hogy az oktatás tervezése, mérése és szükség szerinti módosítása folyamatosan biztosított legyen. Az eredmények számszerűen is jól láthatók: 38 szakon újult meg a tanterv, 323 tantárgy tartalma frissült, és 21 képzésben jelent meg a projektalapú oktatás. Emellett 25 szakon készültek kompetenciatérképek, amelyek a hallgatók előrehaladásának nyomon követését és a szakok célzott alakítását segítik. Az oktatók közül több mint négyszázan vettek részt módszertani képzéseken. Ezzel párhuzamosan jelentős infrastrukturális beruházások is megvalósulnak: több mint háromezer új digitális eszköz kerül az egyetemre, és összesen 29 labor eszközparkja újul meg, ami a gyakorlati oktatás feltételeit erősíti. Az Audi Hungaria Járműmérnöki Karon a méréstechnika, az additív gyártás és a robotika területén történt előrelépés. „Az volt a célunk, hogy olyan eszközöket szerezzünk be, amelyekkel a hallgatók a teljes folyamatot végig tudják követni a tervezéstől a gyártásig. Így erősíteni tudjuk a projektalapú képzést, és új kompetenciákat biztosíthatunk számukra” – mondta dr. Lendvai László nemzetköziesítési dékánhelyettes. Az Informatikai és Villamosmérnöki Karon a korszerű mérőeszközök és a digitális laborok kerültek előtérbe. „Fontos volt számunkra, hogy a meglévő gyakorlatorientált képzésünket tovább tudjuk erősíteni, és olyan naprakész tudást adjunk a hallgatóknak, amely az ipar számára is megfelelő” – mondta dr. Prukner Péter ipari kapcsolatokért felelős dékánhelyettes. Hozzátette: új mérési lehetőségek és akár távolról is elérhető laborok állnak ezentúl rendelkezésre. Az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karon a digitalizációhoz kapcsolódó eszközök – például lézerszkennerek és geoinformatikai megoldások – jelentenek előrelépést. „Az építőipari digitalizáció területén ezek az eszközök különösen fontosak, mert lehetővé teszik a meglévő szerkezetek pontos felmérését és digitális modellezését, ami az oktatásban és a kutatásban is hasznosítható” – mondta dr. Szép János dékán. A Széchenyi István Egyetem 3,323 milliárd forint támogatásban részesült az RRF-2.1.2-21 azonosítószámú, „Gyakorlatorientált felsőfokú képzések infrastrukturális- és készségfejlesztése” elnevezésű pályázati felhívásra benyújtott, „Gyakorlatorientált képzések infrastrukturális- és készségfejlesztése a Széchenyi István Egyetemen” című, RRF-2.1.2-21-2022-00028 azonosítószámú projektje megvalósítására. A támogatás mértéke a projekt elszámolható összköltségének 100 százaléka, amely vissza nem térítendő támogatás. A projekt Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve keretében és hazai központi költségvetési előirányzatból valósul meg.

Ujhelyi Imre születésének 160., valamint Szajkó László halálának 30. évfordulója alkalmából rendezett tudományos emlékülést a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara. Az esemény méltó tisztelgés volt az óvári agrárképzés két meghatározó személyisége előtt, miközben az előadások az ágazat jelenlegi és jövőbeni kihívásaira is ráirányították a figyelmet. A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara, Állattudományi Tanszéke, az Óvári Gazdászok Szövetsége, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályának Állattudományi Bizottsága és az MTA VEAB Agrártudományi Szakbizottság Állattenyésztési Munkabizottsága közösen szervezett emlékülést a napokban. A résztvevők a magyaróvári temetőben koszorúzással tisztelegtek Ujhelyi Imre és Szajkó László sírjánál, majd szakmai előadásokkal folytatódott a program. Dr. Friedler Ferenc professzor, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese köszöntőjében hangsúlyozta: az agrárium az egyik legösszetettebb rendszer, amelyet az ember működtet, ezért versenyképességéhez kiemelkedő tudás szükséges. Hozzáfűzte, emiatt is fontos, hogy a mosonmagyaróvári kar Európa legrégebbi, folyamatosan működő agrár-felsőoktatási központja, ahol a tudás generációról generációra épül egymásra. Dr. Nagy Frigyes egykori és Bóna Szabolcs leendő agrárminiszter, dr. Húth Balázs a Széchenyi István Egyetem Állattudományi Tanszékének vezetője és dr. Friedler Ferenc professzor, az intézmény rektora, tudományos elnökhelyettese az emlékülésen. (Fotó: Adorján András) Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a kar dékánja köszönetet mondott a szervezőknek, a támogatóknak és a közreműködőknek, külön is méltatva az Óvári Gazdászok Szövetségének szerepét. Beszédében rámutatott: a 208 éves alma mater közössége büszkén őrzi múltját, és fontos feladatának tekinti, hogy a mai hallgatók és munkatársak is megismerjék azok munkásságát, akik sokat tettek az akadémiáért és a magyar agráriumért. Mint fogalmazott, Ujhelyi Imre és Szajkó László olyan személyiségek voltak, akiknek szellemisége ma is tovább él a kar mindennapjaiban. „Az intézmény jelenlegi stratégiai fókuszterületei – a precíziós gazdálkodás, az agrárdigitalizáció és az egészséges élelmiszer-előállítás – szintén az elődök által megteremtett tudásalapokra épülnek” – húzta alá. Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja tisztelgett az óvári képzés meghatározó személyiségei előtt. (Fotó: Adorján András) A nap szakmai programja „a tejtermelés-ellenőrzés és a tejgazdasági kutatások kezdetétől, az uberográfon át az automata fejési rendszerekig” mottóval zajlott. Az előadások Ujhelyi Imre úttörő tevékenységétől a legmodernebb technológiai megoldásokig íveltek, bemutatva a szarvasmarhatartás, a tejminőség-ellenőrzés és a robotizált fejési rendszerek legújabb eredményeit. A nap folyamán megnyitották az Ujhelyi Imre munkásságát feldolgozó kiállítást is. A kiváló szakember a magyarországi intézményes tejgazdasági kutatás megalapítójaként, a Magyar Tejkísérleti Állomás létrehozójaként írta be nevét az agrártudomány történetébe. Az eseményen Szajkó László, az újkori óvári akadémia Állattudományi Tanszéke megalapítójának emléke előtt szintén kiállítással és kiadvánnyal tisztelegtek. Az emlékülésen emléklappal köszöntötték a mosonmagyaróvári alma mater egykori hallgatóit: Nagy Frigyes volt és Bóna Szabolcs leendő, valamint távollétében Nagy István leköszönő agrárminisztert.

Két arany-, három ezüst- és öt bronzérmet szereztek a Széchenyi István Egyetem hallgatói és oktatói a hazai egyetemi sport legnagyobb rendezvényén, a Magyar Egyetemi–Főiskolai Országos Bajnokság fesztiválján. A MEFOB Fesztet a napokban több mint 1500 sportoló részvételével rendezték. A MEFOB Feszt létszámát tekintve a legnagyobb hazai multisportesemény, melyet a közelmúltban ötödik alkalommal rendezett meg a Magyar Egyetemi–Főiskolai Sportszövetség. Az idei esemény házigazdája a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem volt, amelynek campusán több mint 1500 sportoló 13 sportágban mérkőzött meg a bajnoki címekért. A 2024-es fesztivál rendezője, a Széchenyi István Egyetem fiataljai és oktatói ezúttal tíz érmet, köztük két arany-, három ezüst- és öt bronzérmet szereztek. Idén először került be a darts MEFOB a MEFOB Feszt sportági kínálatába, amelynek női hallgatói kategóriáját Sándor Brigitta Linda nyerte, míg Zalavári Orsolya bronzérmes lett. Aranyérmet szerzett Vintze Regina, aki a női légpuska 60 lövéses versenyében nem talált legyőzőre. A női vízilabdatornán izgalmas mérkőzések után a Széchenyi István Egyetem csapata hat ponttal a második helyet szerezte meg. Vintze Regina a női légpuska 60 lövéses versenyében állhatott a dobogó legfelső fokára. (Fotó: MEFOB Feszt) Az egyetemi kosárlabda-bajnokság négyes döntőjében a nőknél az UNI Győr SZESE, a férfiaknál pedig a Mosonmagyaróvár UNI Győr szerepelt a Széchenyi-egyetem égisze alatt. Előbbi címvédőként ismét a döntőbe jutott, s végül második lett, míg a fiúk a harmadik helyen zártak. A lányoknál Baffy Fanni és Rozmán Lilla, a fiúknál Köcse Bálint került be az All Star-csapatba. A Széchenyi István Egyetem női csapata ezüst, férficsapata bronzérmet szerzett. (Fotó: MEFOB Feszt) Az Ergométer MEFOB-on a férfi egyetemi kezdő egyéni kategóriában Kovács Balázs harmadik helyezést ért el. Ugyancsak bronzérmes lett az asztalitenisz amatőr összevont egyéni versenyében Varga Zoltán Bendegúz, oktatói összevont egyéniben pedig Patonai Gábor második, dr. Élő Gábor pedig harmadik helyen zárt. Az asztalitenisz oktatói összevont egyéni versenyében a Széchenyi István Egyetemet képviselő Patonai Gábor második (balról az első), dr. Élő Gábor (jobbról az első) pedig harmadik helyen zárt. (Fotó: MEFOB Feszt) Dr. Gyömörei Tamás, az intézmény sportegyesületének elnöke, Sportközpontjának vezetője kiemelte, hogy a szinte már megszokott kosaras érmek mellett külön öröm, hogy dr. Élő Gábor vezetésével asztaliteniszezőink is kiválóan teljesítettek. „Remélhetőleg az amatőr érmek mellett hamarosan a profik között is újra eredményesek leszünk ebben a sportágban. A darts és a sportlövészet aranyérme egyedülálló, nagyon köszönjük Brigittának és Reginának a kiemelkedő versenyzést” – fogalmazott.

Haraszti Elvira, a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának hallgatója első nagy primadonnaszerepeként Marica grófnőt játssza a Győri Nemzeti Színházban. Bár az operett kettős szereposztással került műsorra, váltótársa sérülése miatt egyedül kell helytállnia a színpadon, hol Bakos-Kiss Gábor, hol pedig Dolhai Attila oldalán. Eközben az ország több városában is fellép, Székesfehérváron például egy másik operett címszereplőjeként. A közelmúltban mutatták be a Győri Nemzeti Színházban Kálmán Imre legismertebb operettjét, a Marica grófnőt, amelynek női főszereplője Haraszti Elvira, a Széchenyi István Egyetem volt és jelenlegi hallgatója. Haraszti Elvira, a Széchenyi István Egyetem hallgatója Marica grófnő szerepében látható a Győri Nemzeti Színház színpadán. (Fotó: Győri Nemzeti Színház/4K Media Studio) „Napokkal a premier után is euforikus hangulatban voltam, hiszen az előadás előtti időszak roppant izgalmasan alakult. Nem sokkal a bemutató előtt váltótársam, Zavaros Eszter sérülést szenvedett a próbán, így onnantól arra kellett készülnöm, hogy egyedül játszom Marica grófnőt. Bakos-Kiss Gábor és Dolhai Attila egyaránt kitűnő partner, így e nehézség ellenére is biztonságban érzem magam mindkét szereposztásban. Mondhatni, hogy ez az első nagy primadonnaszerepem, de valójában az egyik az első kettő közül, hiszen a győrivel párhuzamosan a székesfehérvári Vörösmarty Színházban a Viktória címszerepét is játszom” – osztotta meg velünk Haraszti Elvira. Hozzátette, hatalmas élmény számára Győrben színpadra lépni, abban a városban, ahová felsőfokú tanulmányai kötik. „A Széchenyi István Egyetemen már a második képzésemet végzem. 2020-ban diplomáztam klasszikus ének alapszakon, jelenleg pedig osztatlan énektanár szakon tanulok. A szakdolgozatírás még hátravan, ám ez most nem könnyű, mert folyamatosan játszom, amióta hallgatótársaimmal hazatértünk a Jávorkai fivérekkel közös japán koncertturnénkról. Szerencsésnek érzem magam, hiszen éppen ezért tanultam” – fejtette ki. A művész két címszerepe mellett több társulatnak, köztük a Madách, a Veszprémi Petőfi, a székesfehérvári Vörösmarty és a Rátonyi Róbert Színháznak is tagja, s mint mondja, mindenhol rugalmasan állnak megnövekedett feladataihoz, így össze tudja egyeztetni azokat. Az egyik szereposztásban Dolhai Attila a primadonna partnere. (Fotó: Győri Nemzeti Színház/4K Media Studio) Haraszti Elvira úgy látja, már az egyetemi évek alatt rengeteget tehet az ember azért, hogy kiteljesedjen a karrierje. „Hallgatótársaimnak is azt javaslom, hogy legyenek nagyon alázatosak, keressék a lehetőségeket, és éljenek is velük. Az én pályafutásom is így kezdődött. Nagyon sokat köszönhetek Szabó Magda tanárnőnek, aki számos meghallgatásra elküldött. Nem szabad csüggedni akkor sem, ha nem mind sikerül, ugyanis ez is a hivatásunkkal jár. A kudarcokból inkább tanulni kell, és soha nem szabad feladni” – fogalmazott. A darabban Tasziló grófot alakító Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója úgy véli, hogy egy nagyon izgalmas, rendkívül látványos, nagyszabású produkcióról van szó, amely már a premierhétvégén zajos sikert aratott. „Haraszti Elvira ehhez kettőzött erővel járult hozzá, hiszen a sors úgy alakította, hogy mindkét szereposztásban ő játssza a címszerepet. Napról napra elképesztő munkát tesz bele, amit a közönség kitörő tapssal hálál meg” – hangsúlyozta. Az igazgató kifejtette, a Széchenyi István Egyetemmel kiváló partnerséget ápolnak, amelynek keretében igyekeznek minél több fiatalt bevonzani az előadásokra, és megszerettetni velük a műfajt. „A Művészeti Kar hallgatóit alkotóként is rendszeresen bevonjuk a színház életébe, zenekarunk gyakran közreműködik a hangszeres tanulmányokat folytatók vizsgájában, de különleges produkciókban is együttműködünk. Erre jó példa a nemrég rendezett Győri Audi ETO KC – Odense női kézilabda Bajnokok Ligája-negyeddöntőjének szünetében bemutatott Half Time Show is, amelyben táncművész-növendékek léptek fel a teátrum művészeivel” – sorolta. Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy a Marica grófnő című operett az évad végéig megtekinthető bérletes és bérletszünetes előadásként, míg a következő évadban bérletszünetes előadásokon lesz látható. A másik szereposztásban Bakos-Kiss Gábor alakítja Tasziló grófot. (Fotó: Győri Nemzeti Színház/4K Media Studio)

A Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának formatervező mesterszakos hallgatói kiemelkedő sikert értek el a 2026-os ArtHungry Díjon: György Anna Sára a Colorolli gyógypedagógiai eszközcsaláddal első, míg Koncz Tamás Attila a Havora hordozható lámpával második helyezést szerzett a hazai vizuális művészeti és designszcéna egyik legfontosabb szakmai megmérettetésén. A Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának designképzései, valamint a győri hallgatók és oktatók az elmúlt években egyre markánsabban vannak jelen a hazai művészeti életben. A szakmai munka színvonalát a tavalyi kitűnő eredmények után nemrég újabb sikerek igazolták: a magyar designszcéna egyik meghatározó platformjának számító ArtHungry Díj döntősei közé az intézmény több hallgatója is bekerült. Közülük két formatervező mesterszakos fiatal a verseny képzeletbeli dobogójára is felléphetett: míg György Anna Sára első díjat nyert, addig Koncz Tamás Attila második helyezést ért el. A Széchenyi István Egyetem formatervező mesterszakos hallgatói, György Anna Sára és Koncz Tamás Attila első és második helyezést értek el az idei ArtHungry Díjon. (Fotó: Adorján András) György Anna Sára díjnyertes munkája, a Colorolli egy olyan innovatív, moduláris rajzoló-festő eszközcsalád, amely a mozgáskorlátozott vagy finommotoros nehézségekkel élő gyermekek számára teszi elérhetővé az alkotás élményét. A különböző fogástípusokhoz igazodó, ergonomikus markolatokkal és görgős festőfejekkel működő rendszer csökkenti a fizikai megterhelést, miközben az önkifejezés örömét helyezi a középpontba. A projektet a fiatal alkotó alapszakos diplomamunkaként kezdte el a Formatervező Tanszéken Keszei Fruzsina témavezető és Miklósi Ádám konzulens támogatásával. Az ötletet személyes tapasztalatok adták, a hallgató ugyanis éveken át tartott kézműves foglalkozásokat a zánkai Erzsébet-táborban többek között sajátos nevelési igényű és mozgássérült gyermekeknek. Innovációja az ő alkotási élményük fejlesztését célozza. „Rengeteg segítséget kaptam ehhez a projekthez, már az alapképzés alatt is sok tervezési praktikát és technikai fogást megtanulhattam. A konzulenseim inspirációval, ötletekkel támogatták a munkámat, a külső konzulensem pedig a pedagógiai háttérhez tett hozzá. Az egyetemen mindig hangsúlyozták, hogy fontos az előzetes kutatás és az iteráció, vagyis a folyamatos kipróbálás és átalakítás az új tapasztalatoknak megfelelően – a Colorollival ezt a gyakorlatban is megvalósíthattam” – mondta el. A termékcsalád hazai és nemzetközi szinten egyaránt felkeltette a szakma figyelmét: a Nemzeti Tehetség Program mellett a Central European Creative Awards 2026 döntősei közt szerepelt, valamint a közelmúltban a Graduation Projects nemzetközi rendezvényen is bemutatkozott. A fiatal alkotó a jövőben szeretné piacra is vinni a fejlesztést, amire már most nagy az érdeklődés az ország számos pontjáról. A Colorolli termékcsalád különböző fogásokat lehetővé tevő, önfeledt alkotást segítő eszközökből áll. (Fotó: György Anna Sára) A második helyezést elérő Koncz Tamás Attila Havora című projektje egy hordozható lámpa, amely funkcionalitásával és formavilágával egyaránt a kortárs design szemléletét tükrözi. „Ez a moduláris, teljes mértékben mobil lámpa kültéri vagy félkültéri tevékenységekre alkalmas, és főként hangulatvilágítás szerepet tölt be” – részletezte. Ő ugyancsak az alapképzése alatt kezdett el ezzel a témával foglalkozni, az eszköz végleges formáját pedig a versenyre nyerte el. „Ez a helyezés számomra azt jelenti, hogy az ötletemmel, valamint a kivitelezéssel is sikerült olyan értéket átadnom, amely mások számára is inspiráló” – hangsúlyozta. A Havora hordozható lámpa elsősorban kültéri használatra, hangulatvilágítás jelleggel készült. (Fotó: Koncz Tamás Attila) Dr. Palócz Krisztián, a Formatervező Tanszék vezetője az eredmények kapcsán kiemelte: a hallgatók pályamunkái jól példázzák azt az innovatív gondolkodást, amely az egyetem formatervező képzésének alapértéke. „A designképzés egyik legfontosabb feladata, hogy a fiatalok megtalálják saját alkotói hangjukat, és képesek legyenek reflektálni a kortárs társadalmi és technológiai kihívásokra – jelentette ki. – Az, hogy öten is bekerültek az ArtHungary Díj döntősei közé, sőt többen díjazottak is lettek, azt mutatja, hogy a tanszéken folyó munka szakmailag erős, a hallgatók projektjeinek pedig helye van a hazai designközegben.”