A Széchenyi István Egyetem és a százszázalékos tulajdonában lévő Uni-Agro-Food Kft. összesen több mint 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a kormány által meghirdetett Vidékfejlesztési Program keretében. Ennek révén az intézmény – amely a jelentős összeget 130 millió forint önerővel egészíti ki – oktatási, bemutatási és kutatási célból fejleszti tovább a jelenleg is korszerű eszközparkkal rendelkező mosonmagyaróvári Smart Farm tangazdaságát és tejfeldolgozással kapcsolatos infrastruktúráját. A kormány tavaly hirdette meg a Vidékfejlesztési Programot, amelynek keretében pályázatot írt ki bemutatóüzemek létesítésére az agrárszakképzés fejlesztése érdekében. Dr. Nagy István agrárminiszter a támogatói okiratok átadása alkalmából tartott ünnepségen elmondta: 19 intézménynek összesen 15,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ítéltek oda, amely kiterjed gépek, eszközök beszerzésére, infrastrukturális fejlesztésekre, megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák kiépítésére. A tárcavezető hangsúlyozta: a bemutatóüzemek segíthetnek a gazdálkodóknak, hogy olyan innovatív technológiákat, növénykultúrákat, környezetvédelmi, erdőgazdálkodási, állatjóléti, állategészségügyi, gazdaságirányítási, szervezési és marketingmegoldásokat ismerjenek meg, amelyekkel optimalizálhatják a termelést, csökkenthetik a szennyezőanyag-kibocsátást és eredményesen alkalmazkodhatnak a klímaváltozás várható hatásaihoz. A nyertesek között szerepel a Széchenyi István Egyetem és a százszázalékos tulajdonában lévő Uni-Agro-Food Kft. is. A támogatói okiratokat dr. Filep Bálint, az egyetem elnöke, dr. Tóth Tamás, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja és dr. Borbás Zoltán, az Uni-Agro-Food Kft. ügyvezetője vette át dr. Nagy István agrárminisztertől a minisztériumban tartott ünnepségen. Dr. Tóth Tamás elmondta: az előbbi projekt keretében az egyetem Lucsony utcai telephelyén, a mosonmagyaróvári tejfeldolgozó kisüzem mellett gyógy- és fűszernövénykertet, illetve gyümölcsöst alakítanak ki, felújítják a meglevő üvegházat, és technológiai eszközöket szereznek be. „A kert kialakítása során törekszünk a széles fajtaválasztékra és a modern kertészeti körülmények között megvalósítható termesztéstechnológiák alkalmazására. Smart gardent, azaz okoskertet hozunk létre: a magaságyásokat digitális távfelügyeleti rendszer, időjárásmonitoring-állomás által vezérelt öntözőrendszer, csapadékgyűjtő-rendszer és komposztálóegységek egészítik ki. A működés kamerák segítségével online is követhető lesz” – részletezte a dékán. Hozzáfűzte: a tejfeldolgozó kisüzem technológiáját is bővítik, így megvalósul a felhasznált alapanyagok – például a nyers tej, valamint az okoskertben termelt gyógynövények és gyümölcsök –, a félkész, illetve a késztermékek teljes körű felügyelete és digitális nyomonkövethetősége. Emellett számos bemutatóüzemi programot tartanak majd. Dr. Tóth Tamás kifejtette azt is: az Uni-Agro-Food Kft. nyertes pályázatának lényege, hogy a mosonmagyaróvári, több mint 500 hektáron gazdálkodó Smart Farm tangazdaságban a sertés- és baromfifajokkal végzett teljesítményoptimalizálást támogató vizsgálatok, továbbá az IoT-megoldások és a mesterséges intelligencia használatának bemutatására is alkalmas állatkutató-laboratóriumot alakítanak ki. Az új infrastruktúra jó lehetőséget teremt a hazai és külföldi ipari együttműködések további bővítésére is. Emellett precíziós növénytermesztést ismertető programokat szerveznek, amihez gabonainassal, gabonaszondával, valamint arató-cséplő géppel bővítik az eszközparkot. „Az elmúlt időszakban megvalósított beruházásoknak és ennek a pályázatnak köszönhetően most már a vetéstől az aratásig gyakorlati körülmények között tudjuk demonstrálni drónokkal, robotokkal és precíziós erő- és munkagépkapcsolatokkal kiegészített növénytermesztési tevékenységünket” – hangsúlyozta a dékán. Látványterv: a Széchenyi István mosonmagyaróvári Smart Farm tangazdaságában állatkutató-laboratóriumot hoznak létre.

Együttműködési megállapodást írt alá a Széchenyi István Egyetem és a kínai Shandong Jiaotong Egyetem az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon. Az eseményen a két intézmény közötti oktatási és kutatási kapcsolatok alapjait tették le, amiben az agrár- és élelmiszeripari terület is szerepet kap majd. A világ 600 legjobb fiatal egyeteme közé tartozó Széchenyi István Egyetem számos intézménnyel tart fenn szoros kapcsolatot. A nemzetközi akadémiai hálózat kiterjesztésének célja a hallgatói, oktatói és kutatói lehetőségek körének bővítése és a külföldi tapasztalatszerzés. Ezt szolgálja az a napokban aláírt egyezmény is, amelyben a Széchenyi- és a kínai Shandong Jiaotong Egyetem kötelezte el magát a hosszú távú együttműködés mellett. A 13 karral és több mint 20 ezer hallgatóval rendelkező Santung tartományi intézmény képviseletében háromtagú delegáció látogatott el Mosonmagyaróvárra, hogy megismerje a Széchenyi-egyetem fő oktatási és kutatási fókuszait. A megállapodás aláírásán a kínai fél részéről Zhao Dejian, a Shandong Jiaotong Egyetem alelnöke, Fu Daochun campus-igazgató és fejlesztési hivatalvezető, Ma Jianhui, a Nemzetközi Hivatal osztályvezetője, továbbá Tian Rui, a Közép- és Kelet-Európa–Kína Együttműködés és Fejlesztés Egyesület elnöke, Santung tartomány külügyi hivatalának magyarországi kapcsolattartó igazgatója vettek részt. Brányi Árpád ügyvezető a Pannon-Trade Kft. képviseletében volt jelen. Az eseményen a Széchenyi István Egyetemet dr. Tóth Tamás, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja, Hanczné Dr. Lakatos Erika innovációs dékánhelyettes és dr. Molnár Zoltán nemzetközi és tudományos dékánhelyettes képviselte. Az együttműködési megállapodással a két egyetem kölcsönösen kifejezte oktatási és kutatási kapcsolataik elmélyítésének szándékát, amelyhez a Közép- és Kelet-Európa–Kína Együttműködés és Fejlesztés Egyesület biztosítja a keretrendszert.

Az egészségügyi kutatás-fejlesztéseket és közvetlenül a betegeket szolgálja a Széchenyi István Egyetem által a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházzal stratégiai együttműködésben vásárolt, hivatalosan május 25-én bemutatott sebészeti robot. A modern eszközzel már csaknem száz műtétet végeztek a kórház orvosai, s az eddigi tapasztalatok szerint csökkent a páciensek beavatkozások utáni fájdalma, felépülésük pedig gyorsabbá vált. A Széchenyi István Egyetem fontosnak tartja, hogy élenjáró technológiákkal és a társadalom számára meghatározó tudományterületekkel kapcsolatos kutatásokat végezzen úgy, hogy azzal a térségben élőket is szolgálja. E két célhoz egyszerre járul hozzá az intézmény által tavaly vásárolt Da Vinci sebészeti robot, amelyet folyamatosan használnak a győri Petz-kórház szakemberei, akik közül többen az egyetem Egészség- és Sporttudományi Karának oktatói is egyben. A beruházás így tovább erősíti a két intézmény stratégiai kapcsolatát. Dr. Szepesváry Zsolt, a kar fejlesztési dékánhelyettese, a kórház urológiai osztályának osztályvezető főorvosa elmondta, hogy eddig már csaknem száz műtétet végeztek el a berendezéssel, ami rendkívül sikeres indulást jelent. Az operációk szinte kizárólag onkológiai (daganatsebészeti) műtétek voltak néhány nagy bonyolultságú rekonstrukciós, helyreállító beavatkozás mellett. Ez teljesen megfelel a robot tervezett használatának, az előzetesen felállított portfóliónak. Az eddigi tapasztalatok rendkívül pozitívak. „A műtét utáni fájdalom számottevően kisebb, mint akár a szintén lyuksebészeti, laparoszkópos műtétek esetén. Pácienseink hamarabb hazaengedhetők otthonukba. Ugyancsak jól mérhető és jelentős a javulás a funkcionális eredmények – különösen a prosztatadaganat miatt végzett műtéteket követő korai vizelettartás – esetében, noha ebből a szempontból ezt megelőzően a laparoszkópos technikával végzett nagyszámú beavatkozásaink esetén is a hazai és nemzetközi élvonalhoz tartoztunk” – összegzett dr. Szepesváry Zsolt. Hozzáfűzte: a robotsebészet nagy előnye a nyílt feltárás elkerülése, a minél kisebb és gyorsan gyógyuló sebzés. A technológia növeli a műtéti precizitást, és jelentősen csökkenti a vérveszteséget. Mindez több tényezőnek együttesen köszönhető. A robot a laparoszkópos eszközöknél, de az emberi csukló és kéz szabad mozgásánál is nagyobb, 270 fokos szabadságfokkal rendelkezik, és lyukakon keresztül, sokkal kisebb méretben képes eszközöket bejuttatni az emberi testbe az operáció során. Segítségével a hatalmas szabadságfokú eszközök széleskörűen használhatók szűk és kis helyeken is. A szakember kifejtette: a robot nem rendelkezik semmilyen autonóm funkcióval, csak és kizárólag az irányító sebész (az úgynevezett konzolsebész) mozdulatait követi. Eddig két urológust, egy mellkassebészt és két nőgyógyászt képeztek ki akkreditáltan konzolsebésznek, további hármat pedig asszisztens orvosnak. A szakdolgozók felkészítése is folyamatosan zajlik. A teljes képzés befejezése (sebészet, mellkassebészet, nőgyógyászat, urológia) szeptemberre ütemezett. A konzolsebész számára a legnagyobb elismerés, ha nemzetközi oktatói, azaz proktori státuszba kerül, így nemcsak végezheti, hanem oktathatja, felügyelheti más sebészek és más korházak munkáját, valamint a saját centrumában is fogadhat képzésre kollégákat. Nagy siker, hogy az urológia területén dr. Szepesváry Zsolt személyében a győri kórház adta a második proktort az országban. Az osztály már fogadott is külföldi sebészeket megfigyelésre Horvátországból, és a Debreceni Egyetem induló Da Vinci robotsebészeti programjának urológiai részében is proktorként vett részt. A sebészeti robot egyedülálló kutatásokhoz is hozzájárul, amit a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjának kutatói a kórház szakembereivel közösen végeznek. Dr. Prukner Péter egyetemi adjunktus, a központ munkatársa elmondta: az eszköz kamerarendszerével minden műtétről háromdimenziós videófelvétel készül. „A kutatás lényege, hogy pontos információt szolgáltassunk az orvosi eszközök műtét közbeni térbeli helyzetéről, ami támogatja az orvosokat újabb eljárások kidolgozásában. A műtéti kép elemzéséből létrehozott adathalmaz felhasználásával prognosztizálható a páciens várható felépülési ideje, valamint a szövődmények valószínűsége. Ez olyan kutatási terület, ami unikálisnak számít a világban. Ennek alapján tudományos publikációk is születnek majd” – fejtette ki dr. Prukner Péter. Hozzátette: a kórházzal együttműködve, a Területi Kiválósági Program projektje keretében már eddig is közvetítettek élőben műtéteket a kórház belső hálózatán keresztül, amit a megfelelő jogosultsággal rendelkező szakemberek láthattak, hozzájárulva szaktudásuk bővítéséhez. Emellett hangsúlyozta: „A cél, hogy a sebészeti robot 3D-képét ugyanígy tudjuk közvetíteni. A kifejlesztett MediStream platformról pedig a jövőben egyetemünk szabadalmi bejelentést készül tenni.” A sebészeti robottal kapcsolatban dr. Jávor László, a Petz-kórház főigazgatója kiemelte: a Széchenyi-egyetemmel való szoros együttműködésüknek köszönhetik, hogy a csúcstechnológiát jelentő eszközzel végezhetnek operációkat, ami egyszerre szolgálja a kutatást és a betegek gyógyulását. „Köszönjük az egyetemnek, hogy a tudományos tevékenységet jelentősen bővítő eszközt kórházunkban helyezte el, így kollégáink egyedülálló kutatásokba is be tudnak kapcsolódni” – fogalmazott. Dr. Szepesváry Zsolt egy szőlőszem meghámozásával és a héj visszavarrásával demonstrálta a sebészeti robot által nyújtott lehetőségeket. (Fotók Adorján András)

A kontinens legnevesebb egyetemeit megelőzve ismét az első helyen végzett a Széchenyi István Egyetem elektromos járművet fejlesztő hallgatói csapata, a SZEnergy Team Európa legnagyobb energiahatékonysági versenyén önvezető és elektromos meghajtású városi kisautó kategóriában. Utóbbiban saját világcsúcsát másodszor megdöntve szerezte meg az első helyet. A Széchenyi István Egyetem hallgatói csapata már 2022-ben beírta a nevét a Shell Eco-marathon energiahatékonysági verseny történelemkönyvébe, amikor világcsúccsal nyert a városi kisautó kategóriában. Tavaly még magasabbra tették a lécet a győri hallgatók, akik saját rekordjukat megdöntve, 291 kilométer/kilowattórás eredménnyel diadalmaskodtak, ráadásként pedig az autonóm, azaz az önvezető kategóriában is első helyen végeztek. A SZEnergy Team tovább írta a sikertörténetet az idei, május 20. és 24. között a franciaországi Nogaróban megrendezett versenyen, hiszen előbb elsöprő fölénnyel győzött az autonóm kategóriában, majd az elektromos meghajtású városi kisautók között is kimagasló teljesítményt nyújtva győzedelmeskedett. Míg az előbbiben neves holland, olasz, német, török és norvég egyetemeket sikerült maga mögé utasítania, az utóbbi számban olyan rangos intézményeket előzött meg, mint a Milánói vagy a Müncheni Műszaki Egyetem. A Paul Armagnac versenypályán rendkívül erős mezőnyben védte meg címét a győri csapat, amelynek SZEmission névre keresztelt járműve új, 309 kilométer/kilowattórás világrekorddal szerzett első helyet a városi kisautó kategóriában, 18 kilométer/kilowattórával javítva korábbi világcsúcsán. Ez azt jelenti, hogy az autó annyira kis fogyasztással teljesítette a kijelölt távot, hogy átszámítva 1 kilowattóra felhasználásával – ami lényegében egyórányi hajszárító-használatnak felel meg – 309 kilométerig jutott volna. A felkészülés során számos fejlesztésen átesett autó kimagasló eredménnyel, 41 kilométer/kilowattórával előzte meg a második helyezett toulouse-i egyetem csapatát. Az autonóm kategóriában három feladat várt a csapatokra: a járműnek először egy 1,2 kilométer hosszú versenypályaszakaszon kellett végigmenni, majd egy bójákkal kialakított szektorban navigálni az akadályok között, végül pedig két autó közé leparkolni az egyetlen szabad helyre – mindezt önvezető módban, emberi beavatkozás nélkül. Ebben is a győriek bizonyultak a legjobbnak. A SZEnergy Team csapatvezetője, Für Balázs elmondta: a rossz időjárási körülmények megnehezítették a dolgukat, azonban az egész évben belefektetett munka végül meghozta gyümölcsét. „Nagyon sokat teszteltünk és szimuláltunk, hogy a lehető legtökéletesebb beállításokkal induljunk a futamokon. Szerencsére az energiahatékonysági verseny napjára az időjárás is kedvezőbbre fordult, így saját elvárásainkat is felülmúlva sikerült javítanunk a tavalyi világcsúcsunkon és sorozatban harmadszor is megnyernünk a kategóriát” – nyilatkozott. A csapatvezető kiemelte: jó viszonyt ápolnak a többi csapat tagjaival, akik gratuláltak nekik a fantasztikus eredményhez, és az autó technikai megoldásairól érdeklődtek, hogy ők is tovább tudjanak fejlődni. „Számunkra is mindig van mit fejleszteni a járművünkön, így a jövőben is azon dolgozunk, hogy növeljük a hatékonyságot, és további sikereket érjünk el” – jegyezte meg. Für Balázs megköszönte a Széchenyi István Egyetem, az intézmény Járműipari Kutatóközpontja, a Széchenyi Egyetemi Csoporthoz tartozó HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség és a szponzorok támogatását. „Köszönet illeti a csapat minden tagját is, hiszen elsősorban az ő érdemük a siker, nélkülük ez az eredmény nem születhetett volna meg” – tette hozzá. Dr. Szauter Ferenc, a Széchenyi-egyetem Járműipari Kutatóközpontjának igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a sorozatban harmadszor, folyamatosan javuló eredménnyel elért fölényes győzelem a tudatos kutatás-fejlesztési munkának, valamint a hallgatók és a mentorok szoros együttműködésének köszönhető. „Az újabb két első helyezés azt is mutatja, hogy intézményünk tehetséggondozási tevékenysége világszínvonalú: e téren nemcsak felvesszük a versenyt a legnevesebb egyetemekkel, hanem meg is előzzük őket” – fogalmazott. A franciaországi Paul Armagnac versenypályán tartott ötnapos megmérettetésen a Széchenyi István Egyetem csapata kétszer is dobogó legfelső fokára állhatott. (Fotók: Bartha Bíborka, Miklós Balázs)

A Széchenyi István Egyetem 48 hallgatója és oktatója nyerte el a Kulturális és Innovációs Minisztérium által meghirdetett Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíját. A fiatal kutatók az idén is konferencián mutatták be az általuk vizsgált témákat, amelyek a mesterséges intelligenciától a lebomló műanyagokon át a hidrogénhajtású járművekig széles skálát ölelnek fel. Az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) olyan hallgatókat, doktorjelölteket, valamint fiatal oktatókat, kutatókat támogat, akik a programban részt vevő felsőoktatási intézményben eredményes kutatási és alkotói tevékenységet folytatnak. A Széchenyi István Egyetem nagy figyelmet szentel a tehetséggondozásra, az innovatív kutatások és fejlesztések ösztönzésére, ezért az ÚNKP ösztöndíjpályázatát is kiemelten kezeli. A nyertesek minden évben az intézmény konferenciáján mutathatják be az általuk vizsgált témákat és eredményeiket. „Egyetemünk fiatal kutatói nyolcadik alkalommal vettek részt és öt kategóriában pályázhattak a 2016-ban útjára indított, a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával zajló Új Nemzeti Kiválóság Programban. A nyertesek között alap- és mesterszakos, illetve doktoranduszhallgatók és oktatók is találhatók, akik a legkülönfélébb tudományágakban, köztük műszaki, agrár-, jogi, gazdasági-regionális, bölcsészet- és társadalomtudományi, valamint iparművészeti területen tevékenykednek” – mondta el a győri konferencia megnyitásaként prof. dr. Varga László, az Egyetemi Doktori Tanács elnöke. A résztvevőket arra biztatta, hogy munkájuk eredményeit minél rangosabb nemzetközi tudományos folyóiratban publikálják. Hangsúlyozta, a Széchenyi István Egyetem ÚNKP-konferenciáján a nyertesek hallhatják egymás vizsgálati területeit, amelyek akár közös, interdiszciplináris kutatásokhoz is vezethetnek. Emlékeztetett arra, hogy a pályázat megváltozott formában, „Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program” néven továbbra is rendelkezésre áll, amelynek idei kiírása már meg is jelent. Az elnök arra is felhívta az egyetem alap- és mesterszakos hallgatóinak figyelmét, hogy az intézmény négy doktori iskolája kilenc tudományterületen nyújt lehetőséget tanulmányaik és kutatómunkájuk folytatására Győrben és Mosonmagyaróváron. „A következő évfolyamon hetven állami ösztöndíjas helyre várunk első évfolyamos doktoranduszokat” – emelte ki. A konferencián hat szekcióban ismertették kutatásaikat az ösztöndíjasok. Jakab Sándor Kálmán a bioalapú polimer újrahasznosíthatóságának vizsgálatát mutatta be (témavezető: dr. Lendvai László – Audi Hungaria Járműmérnöki Kar, Anyagtudományi és Technológiai Tanszék). „A bioalapú polimerek természetes eredetűek és lebonthatók, vagyis környezetbarát módon helyettesíthetik a műanyagokat. A probléma, hogy ezekre nincs szelektív visszagyűjtési rendszer, pedig nem elég e termékeket egyszerűen csak kidobni, a lebomlásnak ugyanis biztosítandó feltételei vannak. Ráadásul a politejsav előállítása drága, vagyis pazarlást jelent az egyszeri használat. Ezért kutattam az újrahasznosítást, többek közt fröccsöntéses technológiával” – vázolta a Széchenyi-egyetem elsőéves doktorandusza. Kiemelte, kutatási eredményei azt igazolják, hogy a bioalapú polimerek valós alternatívát jelenthetnek, hiszen többszöri újrahasznosításuk is lehetséges. Hozzáfűzte, tudományos munkájának éppen ezért a szemléletformálás is célja. Tóth Olivér a mesterséges intelligencia építészeti alkalmazási lehetőségeinek vizsgálatáról tartotta előadását (témavezető: Ajtayné dr. Károlyfi Kitti – Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar, Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék). „Kutatásom az épületenergetikához, vagyis a fenntarthatóság egyik fontos területéhez kapcsolódik. Életciklus-analízissel,  illetve az építészet azon aspektusaival foglalkozunk, amelyek befolyásolhatják a jövőbeni energiafelhasználást. Ehhez használunk mesterségesintelligencia-alapú alkalmazásokat. A technológia képes arra, hogy egy háromdimenziós modell alapján lefuttasson egy teljes analízist, jelentősen növelve a vizsgálat hatékonyságát” – fogalmazott a végzős építészhallgató. Hozzátette, hosszú távú célja kutatótársaival egy olyan mesterségesintelligencia-alkalmazás kifejlesztése, amely a jelenlegi alkalmazások tulajdonságait és képességeit ötvözi, s a technológia valamennyi pozitív tulajdonságát kiaknázza.

A Széchenyi István Egyetem Széll Kálmán Közgazdasági Adattudományi Szakkollégiumának hallgatói a közelmúltban több jelentős sikert értek el. Voltak, akik rangos nemzetközi esettanulmányi verseny döntőjébe jutottak, többen pedig a Tudományos Diákköri Konferencián gyűjtötték a díjakat. Utóbbi kapcsán a szakkollégium programigazgatója vehette át a legeredményesebb témavezetőnek járó elismerést. A Széchenyi-egyetem Széll Kálmán Közgazdasági Adattudományi Szakkollégiuma olyan egyedülálló közösséget épít, amely kimagasló fejlődési lehetőséget biztosít a tudományos kutatás iránt érdeklődő hallgatók számára. Célja, hogy a jövőben több olyan szakember álljon rendelkezésre, aki e tudományterület széles eszköztárának birtokában magas szinten képes kutatásokat végezni, hozzájárulva az adatintenzív iparágak fejlődéséhez. A szakkollégium három tagja, Vas Laura és Horváth Szabolcs jogász, illetve Kraus Bendegúz gazdálkodás és menedzsment szakos hallgató a Modul Business Championship nemzetközi esettanulmányi verseny májusi döntőjében szerepelt, amit a Modul University és a Mathias Corvinus Collegium közösen rendezett a Bécsi Egyetemen. „Az előválogatón számos csapat vett részt Magyarországról és a környékbeli országokból. Hatalmas teljesítmény, hogy újoncként sikerült bejutnunk a döntőbe és ott megmérettetni magunkat a már gyakorlott csapatokkal szemben. Hallgatóink rengeteg tapasztalatot gyűjtöttek, kapcsolatokat építettek, és máris tettre készen várják a következő versenyt, ahol újra megmérettethetik magukat” – fogalmazott dr. Buics László, a szakkollégium programigazgatója. A szakkollégium hallgatói a Széchenyi-egyetem idei Tudományos és Diákköri Konferenciáján (TDK) is kitűnően szerepeltek, amelyen soraikból rekordszámú, 15 fiatal vett részt, akik közül hatan díjat is szereztek, begyűjtve újabb öt Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) jelölést is. Nem véletlen, hogy az egyetemi tehetségnapon dr. Buics László kapta a legeredményesebb témavezetőnek járó díjat. „Az idén még három hazai szervezésű, nemzetközi konferencián képviseljük az egyetemet több publikációnkkal. Természetesen a következő TDK-ra és OTDK-ra is készülünk” – mondta el a programigazgató. Hozzátette, továbbra is várják az alap- és mesterszakos hallgatók jelentkezését bármelyik karról vagy szakról, akik szeretnének részt venni izgalmas kutatásokban, nemzetközi konferenciákon és esettanulmányi versenyeken. „Ezekre építve kiváló TDK-munkák, szakdolgozatok és publikációk születhetnek, elindítva a hallgatók tudományos és szakmai tevékenységét, amelyhez a Széll Kálmán Szakkollégium minden támogatást megad tagjainak” – húzta alá. A szakkollégium a következő felületeken érhető el: E-mail: szellkalman@sze.hu Facebook LinkedIn Jelentkezési lap

Komplex pályaorientációs és tehetséggondozó programot valósít meg a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kara. A 2023 szeptemberében indult projekt célja, hogy elsősorban a lányok körében növekedjen a műszaki, természettudományi, matematikai és informatikai (MTMI) területeken felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók aránya. A Széchenyi István Egyetem Apáczai-kara a Nemzeti Tehetség Program pályázatán 18.201.000 forint támogatást nyert el. A „Tehetséges STEM lányok a Széchenyi-egyetemen (SZE GIRLS)” elnevezésű projekt célja, hogy a 7–12. évfolyamon alap- és középfokú oktatásban vagy szakképzésben tanuló diákok számára népszerűsítse az MTMI területeket, és segítse őket a felsőoktatás felé vezető úton. Az MTMI (vagy angol rövidítéssel STEM) a műszaki, természettudományi, matematikai és informatikai területeket foglalja magába. E témák népszerűsítése a lányok körében kiemelten fontos a Széchenyi-egyetem számára, ahol rendszeresen rendeznek iskolásoknak szóló pályaorientációs eseményeket. Az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karon különösen nagy hangsúlyt kap a pályaorientáció, hiszen a téma tantárgyi kereteken belül is tanulható közösségszervezés alapszakon és emberi erőforrás tanácsadó mesterszakon. Az intézmény emellett szoros kapcsolatot ápol a régió legfontosabb szakmai szereplőivel, így a pedagógiai szakszolgálatokkal, a kereskedelmi és iparkamarával, a Győri Pedagógiai Oktatási Központtal, a Mobilis Interaktív Élményközponttal, a tankerületekkel, a kormányhivatallal, valamint magánszolgáltatókkal. A mostani projektben az Apáczai-kar oktatói és munkatársai, valamint az egyetem Pályaorientációs és Marketingközpontja olyan ingyenes programokon keresztül ismertetik meg a műszaki-tudományos karriert a pályaválasztás előtt álló lányokkal, akik így élményekkel és gyakorlati tapasztalattal gazdagodnak. „A projektben a meglévő erősségeinkre, eredményeinkre támaszkodunk. Úgy gondoljuk, hogy nem kell feltétlenül mindig új fejlesztéseket kitalálni, hanem a már kitartó munkával létrehozott eredményeket – laborokat, képzéseket, Lego-eszközöket – kell hatékonyan és fenntarthatóan működtetni, illetve újszerű módon felhasználni” – ismertette a program alappilléreit Petzné dr. Tóth Szilvia, a kar dékánhelyettese és Szakmódszertani Tanszékének vezetője. Az elmúlt hónapokban számos olyan esemény valósult már meg, ami segítette az MTMI területek közelebb hozását a diáklányokhoz. Ilyen volt például a tavasszal lezajlott robotika- és programozásképzés, amelynek sikeres elvégzéséről a résztvevők mikrotanúsítványt kaptak. A műszaki és természettudományi pálya megismerését a „Nők a tudományos életben” roadshow szolgálja, amely során a tanulók a mérnöki, kutatói karrier kihívásairól és lehetőségeiről, valamint a Széchenyi István Egyetem képzési kínálatáról hallhatnak, emellett pedig kipróbálhatják a Lego oktatási eszközkészletet. A szervezők tanulmányi kirándulásokat is kínálnak elsősorban középiskolás lányok számára, akik a Széchenyi-egyetem mosonmagyaróvári karán a mezőgazdasági drónok használatába, győri campusán az ott zajló járműipari fejlesztésekbe, valamint az űrtávközlés, az autonóm járművek és a gyártástechnológia rejtelmeibe nyerhetnek betekintést. Petzné dr. Tóth Szilvia elmondta: érezhető a lelkesedés és az érdeklődés az iskolák részéről. „Ugyan sokszor nehéz beilleszteni a szoros tanévi menetrendbe az ilyen extra programokat, de a részt vevő iskolák mind nagyon pozitívan nyilatkoztak a projektről és a lehetőségről. Különösen jó azt látni, hogy a kihelyezett témanapon a tudományos életben dolgozó hölgyekkel közös kerekasztal-beszélgetés során megerősítést kaptak a diáklányok, hogy nőként is helyt lehet állni műszaki területeken” – tette hozzá a projektvezető. A programsorozat részeként egy fenntarthatósági projektversenyt is szervez az egyetem, amelyre négytagú csapatokban jelentkezhetnek általános és középiskolás diákok. A pályázatra olyan pályaművek beküldését várja a zsűri, amelyekben a műszaki területek ismerete és alkalmazása szükséges, miközben a fenntarthatóságra törekedve újrahasznosított anyagokból kell különböző tárgyakat, robotokat készíteni. Nevezni a https://felveteli.sze.hu/projektalapu-stem-verseny oldalon lehet. A mérnöki-műszaki pályaorientáció nemcsak ebben a projektben, hanem például a győri campuson lévő Mobilis tevékenységében is nagy szerepet játszik: az interaktív élményközpont számos szakmai programban működik együtt az egyetem tanszékeivel, központjaival. Jó példák erre azok a havonta megrendezett mérnöki témanapok – ahol fiatal, sikeres mérnökök mutatják be szakmai karrierútjukat az egyetemi képzéstől a sikeres mérnöki pályáig –, vagy az eSZE-ment pályaorientációs versenyek, illetve a Kísérletbazár, ahol idén minden eddiginél több csapat versenyzett egymással világcégek és az egyetem szponzorálásának is köszönhetően. Fényképek a programról.

A második félidőben nagyszerűen játszva győzött utolsó hazai mérkőzésén a Széchenyi István Egyetem férfi kézilabdacsapata, a Győri ETO-UNI FKC, amely a magyar másodosztályú bajnokságot megnyerve bajnokként jutott fel az első osztályba. Az együttes tagjai az összecsapás után megérdemelten vehették át aranyérmeiket és a kupát. A Széchenyi István Egyetem számára kiemelten fontos a sport, amely egyre több nagyszerű eredményben is megmutatkozik. Ennek legújabb példája a férfi kézilabda, amelyben az intézmény csapata az egész idényben nagyszerűen szerepelve az egyetemi bajnoki címet követően megnyerte a magyar második vonalat jelentő NB I/B-t, és kiharcolta a jogot, hogy jövőre az első osztályban, a K&H Ligában szerepeljen. A következő idényben így olyan világklasszis együttesek lesznek az ellenfelek között, mint a rendszeres Bajnokok Ligája-résztvevő Telekom Veszprém és a Pick Szeged. A szezon utolsó hazai találkozóján a harmadik helyen álló Szigetszentmiklóst fogadta a győri csapat, amely elsősorban kitűnő második félidei játékának köszönhetően 30:21-re győzött. A bajnokságból még egy idegenbeli mérkőzés hátravan, de a bajnoki cím a hétpontos előnynek köszönhetően már biztos. A mérkőzés lefújását követően éppen ezért önfeledt ünneplés kezdődött, amelynek során átvették az aranyérmeket és a kupát a játékosok. „Az idény elején egyértelműen a feljutást tűztük ki célul. Azt nem mondtuk, hogy ezt bajnokként szeretnénk megtenni, de nagyon örülök, hogy összejött. A sikernek több összetevője van. Egyrészt a játékosok és a szakmai stáb között rendkívül szoros volt a kapcsolat, a hibákat mindig azonnal tudtuk korrigálni. Másrészt nagyon figyeltünk az emberi tényezőkre, mindent megtettünk azért, hogy a fiúknak csak a játékra kelljen koncentrálniuk. Emellett rendkívül fontos volt a Széchenyi István Egyetem támogatása, az ennek köszönhetően biztosított nyugodt háttér. Sok játékosunk az intézmény hallgatója, akiknek nemcsak lakhatásában segít az intézmény, hanem például kedvezményes tanrend nyújtásával tanulmányaikban is” – értékelt Uhlig Rita, a klub ügyvezetője, aki szerint a gárda az új igazolásokkal képes lehet arra, hogy úgy maradjon bent a következő szezonban a 14 csapatos az első osztályban, hogy a 8–10. helyen végez. A Széchenyi-egyetemen tanul a csapat kapitánya, Lang Zalán is, aki elmondta: a tudatos szakmai munka már a tavalyi alapozáskor megkezdődött, és célként nemcsak a feljutás fogalmazódott meg, hanem az is, hogy emellett párhuzamosan fel kell készülni az NB I-re. „Az edzésmunka ezt tükrözte. Az első perctől látszott, hogy nagy esélyünk van a bajnoki címre. Ez persze nyomást helyezett ránk, és megvolt az a veszélye is, hogy az ellenfelek általában tét nélkül léphettek pályára ellenünk, úgy pedig könnyebb játszani. Szerencsére így is magabiztosan szereztük meg az első helyet” – emelte ki. Hozzátette: miután a csapatban jó néhányan még sosem szerepeltek az NB I-ben, nagy hangsúlyt helyeznek a fizikai felkészülésre, sok pluszmunkát végeznek, hogy jövőre is helytálljanak.

A hallgatók gyakorlati oktatását szolgálta a Széchenyi István Egyetem új kezdeményezése, miközben megismertette a középiskolásokat az intézményben zajló képzéssel. A programban a diákok szállították az ötletet, amit az egyetemisták csapatmunkában valósítottak meg: a végeredmény egy alkalmazás, amelyen keresztül rendelés adható le az iskolai büfének. A diákok még azt is megjelölhetik, hogy melyik szünetben veszik át a termékeket. A „Fejlessz a győri Széchenyi István Egyetem hallgatóival!” program keretében a Győri SZC Pattantyús-Ábrahám Géza Technikum (PÁGISZ) tanulói jelentkezhettek olyan informatikai fejlesztési ötletekkel, amelyek iskolai életüket könnyíthetik meg. A fiatalok a projekt megvalósításán együtt dolgoztak az egyetem hallgatóival, akik három csapatban alkalmazást fejlesztettek. A felhasználók mobil és webes csatornákon előre leadhatják rendeléseiket az iskolai büfének, megjelölve azt is, hogy a termékeket melyik szünetben szeretnék átvenni. „A jelentkező diákokból és a mérnökinformatikus, gazdaságinformatikus szakon tanuló hallgatókból fejlesztői csapatok alakultak, akik a legújabb módszertanok és a legmodernebb technológiák felhasználásával egy szemeszter alatt valós, vállalati környezetben is használható alkalmazást fejlesztettek” – mondta el dr. Kovács Katalin, az egyetem Informatika Tanszékének vezetője. Hozzátette, a munkát a tanszék oktatói irányították, miközben – a szoftverfejlesztő cégek mintájára – hétről hétre újabb és újabb verziója készült el az alkalmazásnak. „Mind a diákok, mind a hallgatók számos tapasztalattal gazdagodtak, ízelítőt kaptak az ipari környezetben történő szoftverfejlesztés mindennapjaiból, megérezhették a csapatmunka erejét, elsajátították a problémák hatékony megoldásának módját, a mérnöki gondolkodás alapjait” – hangsúlyozta. „Azért éltem ezzel a lehetőséggel, mert a program segítségével beleláthattam az egyetem életébe, informatikai technológiák működésébe, és tapasztalatot szerezhettem a projektmunkák terén. Nagyon hasznos volt ez a feladat, mert rengeteg új ismerettel gazdagodtam, hiszen az egyetemisták mindent lépésről lépésre bemutattak nekünk” – mondta el Erdős Kornél, a PÁGISZ negyedéves infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető technikus diákja, aki a későbbiekben szívesen tanulna a győri egyetemen. A szombathelyi Tátrai Péter elsőéves mérnökinformatikus-hallgató örömmel vett részt a projektben. „Eleve azért választottam a Széchenyi István Egyetemet, mert kiemelten fontos volt számomra a gyakorlatorientált oktatás. Nagyon sokrétű képzést kapunk, amit tovább színesítenek a mostanihoz hasonló feladatok, hiszen azokban élesben is kipróbálhatjuk magunkat” – fogalmazott. Hozzátette, büszke a végeredményre, de arra még jobban, hogy milyen kitűnően együtt tudtak dolgozni a projektben részt vevők.

Az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) a 2024/205-ös tanévtől Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) néven folytatódik tovább. Célja ugyanúgy a felsőoktatásban résztvevők kutatói-alkotói kiválóságának támogatása és a tudományos életpálya ösztönzése. Az EKÖP keretében 2024/2025. évben egy pályázati felhívás jelenik meg, mely a következő alkategóriákat tartalmazza: -       Felsőoktatási Alapképzés Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program; -       Felsőoktatási Mesterképzés Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program; -       Felsőoktatási Doktori Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program; -       Felsőoktatási Fiatal Oktató, Kutató Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program. Az elnyerhető 5, 10, 12 havi ösztöndíjra alap-, mester- vagy doktori képzésben tanuló hallgatók, doktorvárományosok, fiatal oktatók és kutatók pályázhatnak. A nyertes pályázók konstrukciótól függően havi 130-250 ezer forint nettó támogatásban részesülnek. A teljes támogatási keret 179 234 967 Ft. A pályázatok beadási határideje: 2024. június 21. 23:59 A pályázati felhívás, és a pályázat benyújtásához szükséges dokumentum sablonok a https://tud.sze.hu/ekop oldalról, vagy a KTR/Pályázatok felületről tölthetők le. A pályázatokat egységesen elektronikus formában, a ktr.sze.hu oldalon kérjük benyújtani. Az EKÖP pályázati felhívással, valamint a pályázat benyújtásával kapcsolatos kérdésekben a tud.sze.hu oldalon, valamint az ekop@sze.hu címen keresztül kapható felvilágosítás.

„2050-re túlnyomórészt elektromos autók fognak járni az utakon” – jelentette ki Prashanth Doreswamy, a Continental India elnök-vezérigazgatója a Széchenyi István Egyetem hallgatóinak és oktatóinak tartott online előadásában. A világ egyik vezető autóipari beszállítócégének leányvállalatát irányító szakember az elektromobilitás kihívásairól és jövőjéről beszélt. A magas színvonalú akadémiai élet és az iparral fenntartott szoros kapcsolat jegyében a Széchenyi-egyetem rendszeresen szervez olyan előadásokat, amelyeket a gazdaság és a vállalati szféra jelentős szereplői tartanak. Az elektromobilitás globális fejlődése és az autóipar változása aktuális és népszerű témának bizonyult, hiszen a Continental India vezetőjének prezentációján közel százan vettek részt – hallgatók és oktatók egyaránt. A virtuálisan megtartott programon dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az autóipar és a feldolgozóipar meghatározó alakjaként mutatta be Prashanth Doreswamy-t, aki jövőbemutató hozzáállással és a kiválóság iránti rendíthetetlen elkötelezettséggel irányítja a Continental indiai vállalatát. „Kivételes vezetői tevékenységének elismeréseként Doreswamy úr több ipari kitüntetést is átvehetett az elmúlt években, így az „India ipari ikonja” díjat 2023-ban, az „Az indiai gyártóipar sztárjai” díjat és az „Ázsia ígéretes üzleti vezetője” díjat 2021-ben és 2022-ben is” – tette hozzá az egyetem elnökhelyettese. A cégvezető előadásában az autóipar fejlődéséről beszélt, kiemelve, hogy az elmúlt években megváltoztak a fogyasztói igények, ez pedig számos technológiai újítást hívott elő. Hozzátette: napjainkban közel 1,3 milliárd autó van használatban világszerte, ezzel pedig a járműipar adja a globális GDP termelés legnagyobb részét, ugyanakkor ez a szektor az egyik legtöbb szén-dioxidot kibocsátó ipari szereplő is. „A környezeti hatások csökkentése iránti elkötelezettség az egyik oka annak, hogy tavaly a megvásárolt autók 7 százaléka volt elektromos, 2030-ra várhatóan minden ötödik eladott jármű lesz az, és a számok folyamatosan emelkednek. A legnagyobb részesedése ebből Kínának van, aki 2023-ban a globálisan értékesített elektromos járművek 60 százalékát gyártotta” – részletezte Prashanth Doreswamy. A szakember szerint 2030-ra a forgalomban lévő járművek 30 százaléka lesz elektromos, 2040-re jelentősen lecsökken a belsőégésű motorgyártás, 2050-re pedig túlnyomórészt szén-dioxid-kibocsátást mellőző autókkal közlekedünk majd. Ahhoz azonban, hogy ez valósággá válhasson, három dologra van szükség: technológiai fejlesztésekre, a fogyasztói szokások megváltozására és nemzetközi szintű szabályozásokra. „Egyre többen figyelnek oda a karbonlábnyomuk csökkentésére, az elektromos járművek pedig fenntartható alternatívaként szolgálnak számukra a hagyományos benzinmotoros járművekkel szemben. Emellett az üzemanyag emelkedő ára és a tudatosabb energiafelhasználás igénye is a zöld járművek mellett szól” – tette hozzá. A Continental India elnök-vezérigazgatója az elektromos járművek és a működésükhöz elengedhetetlen akkumulátorok gyártásának veszélyeiről és kihívásairól is értekezett, különös tekintettel a nyersanyagok bányászásának nehézségeire és az újrahasznosítás megoldásának kérdéseire. Ugyanakkor kiemelte: egy jármű teljes élettartamát nézve az elektromos autóknak csupán gyártáskor magas a szén-dioxid-kibocsátásuk, míg a hagyományos közlekedési eszközök használatuk teljes időtartama alatt szennyezik a környezetet. „Tudatosan kell gondolkoznunk a jövő igényeit figyelembe véve, hiszen az autógyártás egy olyan hatalmas ellátásilánc-hálózatot üzemeltet, aminek el kell mozdulnia a hagyományos üzemanyagoktól egy fenntarthatóbb energiatermelésű alternatíva felé” – jelentette ki.

A legújabb űrtávközlési technológiák, a műholdas szolgáltatások és az űrkutatás álltak az idei távközlés világnapjához kapcsolódó konferencia fókuszában. Az eseményt 15. alkalommal rendezték meg a Széchenyi István Egyetemen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kiemelt támogatásával. A távközlési világnapot 1968 óta ünneplik május 17-én, tisztelegve a Nemzetközi Távközlési Egyesület létrehozásáról szóló alapító okmány 1865-ös aláírásáról. A dokumentumot 20 ország képviselői látták el kézjegyükkel, köztük Magyarország is. A jeles napról évről évre megemlékeznek a hazai távközlési intézmények, vállalatok és oktatási központok, az ünnepség helyszíne pedig hagyományosan a Széchenyi István Egyetem. Az idén 15. alkalommal megtartott országos konferencián az intézmény nevében prof. dr. Horváth Zoltán, a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar dékánja köszöntötte a résztvevőket. Elmondta: hálás azért, hogy a győri egyetem adhatja az évente megrendezett távközlési tudástranszfer helyszínét, ahol a legújabb technológiák, a globális trendek, a fogyasztói érdekek és a szabályozási háttér változásainak megismerése a fő cél. „Intézményünk 1968 óta veszi ki a részét a távközlés oktatásából, azóta több szakember-generáció végzett már nálunk. Jelenleg az alapképzés keretein belül infokommunikációs specializáción lehet itt tanulni, ami mögött jelentős laborháttér áll az NMHH támogatásával. A villamosmérnöki mesterszakunkon szintén tervezzük infokommunikációs szakirány kifejlesztését” – fejtette ki. Az eseményen tiszteletét tette Karina Cessy, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union, ITU) rádiókommunikációs bizottságának mérnöke. A szakember köszöntőjében tolmácsolta     Mario Maniewicz, az egyesület elnökének szavait, és kiemelte: a világnap remek alkalom, hogy elgondolkodjunk az infokommunikációs technológiák gazdaságra, társadalomra és egyénekre gyakorolt hatásán. „A magyar ünnepség témája – az űrtávközlési technológiák, a műholdas szolgáltatások és az űrkutatás – rámutat arra, hogy a világűr megismerése milyen fontos témája a modern világnak. A műholdak ma már nemcsak a klasszikus telekommunikációs területeken nyújtanak szolgálatot, hanem hasznukat vesszük például a mezőgazdaság, a bankszektor és a közlekedés terén is” – fogalmazott. A konferencián köszöntő beszédet mondott prof. dr. Horváth Zoltán, a Széchenyi-egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karának dékánja, Karina Cessy, az ITU rádiókommunikációs mérnöke és dr. Lapsánszky András, az NMHH hírközlési elnökhelyettese. (Fotók: Dudás Máté) A konferencián szakmai köszöntőbeszédet mondott dr. Lapsánszky András, az NMHH hírközlési elnökhelyettese, a Széchenyi-egyetem jogi karának tanszékvezetője. Kiemelte: a világnap lehetőséget ad egy olyan szakmai értekezésre, ami a hírközlés legaktuálisabb kérdéseit tárja fel. Ilyen az adat iránti igény megnövekedése, a kiberbiztonság, valamint az űrtávközlés. „Az utóbbi szerepe jelentősen felértékelődött az elmúlt évtizedben, hiszen a társadalom hatalmas igényt támaszt a hírközléssel szemben, amelyet a földi hálózatok már nem tudnak kiszolgálni. Segítségül kell tehát hívni a műholdas hálózatokat és szolgáltatásokat” – jelentette ki. Az ünnepségen kiosztották a Dr. Magyari Endre-díjakat is. Az elismeréseket idén Dr. Gschwindt András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa és Petres István, az NMHH pécsi hatósági irodájának vezetője vehették át. Hagyományosan a májusi ünnepségen adják át a szakma legjobbjait elismerő dr. Magyari Endre-díjakat és a TDK-n távközlési témában kiemelkedően teljesített hallgatók NMHH különdíjait. (Fotó: Dudás Máté) Az esemény keretein belül adták át az NMHH különdíjait azoknak a fiataloknak, akik az idei Tudományos Diákköri Konferencián (TDK) hírközlési témában nyújtottak kiemelkedő teljesítményt. A kitüntetést a Széchenyi István Egyetem öt hallgatója, Cazco Arguello Katherine Alexandra, Tóth Máté Péter, Szűcs Ágoston Koppány, Eredits Dániel Norbert és Kosák Melinda vehették át.

A SZEnergy Team tavaly májusban az energiahatékonysági és az autonóm kategóriát is megnyerve, kettős győzelemmel és saját korábbi világcsúcsát megdöntve zárta a világ legnagyobb energiahatékonysági versenyét, a Shell-Eco Marathont. A Széchenyi István Egyetem csapata idén a szokásosnál is magasabbra tette a lécet: a cél a dupla címvédés, ha lehet, újabb világrekorddal. Mielőtt elutaztak volna a verseny helyszínére, bemutatták elkészült fejlesztéseiket. A rendezvényen Für Balázs csapatvezető ismertette, mi vár a csapatra az idei Shell-Eco Marathon versenyen. Az európai futamot most is a franciaországi Nogaro pályáján tartják május végén, ott kerül sor  az energiahatékonysági és az önvezető funkciókat tesztelő autonóm versenyszámra is. Az előbbin két fő típust különböztetünk meg: a prototípus és a városi kisautó kategóriát, míg a hajtás belsőégésű, elektromos vagy hidrogéncellás lehet. A győriek SZEmission névre keresztelt járműve a városi kisautó kategórián belül elektromos meghajtással indul. A 2023-as eredményekre visszatekintve a csapatvezető elmondta, hogy az energiahatékonysági versenyben sikerült a megőrizni az első helyet, amit új világrekorddal koronáztak meg.  A 291 km/kWh-s eredmény azt jelenti, hogy az autó egy kilowattóra energiamennyiség felhasználásával 291 kilométert tett volna meg, ha a fogyasztást átszámoljuk a valóban teljesített futamok alapján. Érdekesség, hogy 2022-ben mindössze 5 százalékkal értek el jobb eredményt a második helyezettnél, tavaly ez már 20 százalék volt, tehát négyszeresére növelték az előnyt. Mindemellett a csapat duplázni is tudott, hiszen a tagok az egy évvel korábbi ezüstérem után az autonóm versenyszámban is felállhattak a dobogó legfelső fokára. „Idei két legfőbb fejlesztésünk az első futómű és a csapágyak átalakítása volt, melynek során a gördülési ellenállás mérséklésére fókuszáltunk. Az új konstrukcióval sikerült fél kilogramm tömegcsökkenést elérnünk, valamint javítottunk az autó merevségén is. A rugós taggal tavaly voltak problémáink, emiatt rögzítőgyűrűvel garantáltuk a megbízhatóságot” – foglalta össze a gépészeti részleg fejlesztéseit Für Balázs, aki a csapatvezetői pozíció mellett a gépészeti részleg vezetését is ellátja. „Az akkumulátorfelügyeleti rendszerünk 2015 óta dolgozik az autóban, megérett az idő a cseréjére. Abban az időben nem ekkora terhelésre lett tervezve, ezért az eszközt folyamatosan cserélni kellett. Az elmúlt évek során többször is kritikus hibákat eredményezett az autó bekapcsolásakor, amelyet nagyrészt az akkumulátorcellák csatlakozóinak kontakthibája okozott. Idén ezeket kiküszöböltük, ráadásul az új rendszer nemcsak könnyebben szerelhető, hanem a nagy igénybevételt is jobban bírja majd” – ecsetelte legfontosabb idei fejlesztésüket Tímár András részlegvezető. Az autó telemetriai rendszerében szintén történtek változások. Korábban sokszor megszakadt az adatkapcsolat a járművel, ha az valamilyen fizikai akadály mögé bújt el, vagy egyszerűen túl messzire került a pályán. Ilyenkor egy ideig semmilyen információ nem érkezett a boxutcába az autóról. Ennek orvoslására új, két kilométeres hatótávolságú antennát szereltek a járműre, melynek hatósugara a teljes pályát lefedi. „Harmadik fontos fejlesztésként az autó elektronikai paneljét modernebb, könnyebben átlátható nyomtatott áramkörre cseréltük, valamint átalakítottuk az autonóm hardverplatform elrendezését is, hogy könnyebben szerelhető legyen. Utóbbit bővítettük egy új nVidia Jetson Orin számítási egységgel, mert a kapacitására szükségünk lesz az autonóm feladatok megoldásra során. Ez természetesen némi extra fogyasztással jár, de mivel az autonóm platformot csak az önvezető feladatok során illesztjük a járműbe, az energiahatékonysági számban ez nem jelent többletet” – fogalmazott a részlegvezető. Az autonóm részleg fejlesztéseiről Unger Miklós részlegvezető adott tájékoztatást, aki hangsúlyozta: bár tavaly sikerült megnyerniük az autonóm kategóriát, a jármű önvezető rendszere nem mindig működött megfelelően, így van tér a fejlődésre. „Három feladatot kellett teljesítenünk tavaly, ráadásul egymás után, ami sok csapatot megzavart. El kellett jutnunk egy nem egyenes szakasz egyik pontjából a másikba, azután akadályokat kellett kikerülnünk egy egyenes szakaszon, végül le kellett parkolnunk egy üres parkolóhelyre. Ezek közül a parkolási manővert nem sikerült teljesítenünk. A probléma oka az volt, hogy kizárólag a kamera képét elemezve döntött az algoritmusunk, ezért idén a környezetet pásztázó LIDAR lézerszkenner adatait is használjuk a feladat során, sokkal javítva a hatékonyságunkat” – árulta el a részlegvezető. „Annak érdekében, hogy a jármű jobban lásson a pályán, új kamerát és egy nagyobb látótávolságú lézerszkennert szereltünk fel az autóra. Így az eltérő fényviszonyokra kevésbé lesz érzékeny a megoldásunk, és a különböző objektumokat is sokkal hamarabb tudjuk detektálni” – hangzott el. Végül a marketing- és menedzsmentrészleg képviseletében Bartha Bíborka ismertette a csapat elérését a különböző felületeken. A bravúros teljesítménynek köszönhetően másfélmilliós nézettséget produkált a médiaszekció, de kiemelkedők voltak a számok a közösségi oldalakon is. „Ezekkel az adatokkal szeretnénk leginkább a szponzorainkat meggyőzni, hogy érdemes a megjelenésekre is nagy hangsúlyt fektetni. Idén öt új partnerrel bővült támogatóink listája, amely immár több mint harminc vállalkozást, intézményt foglal magába” – árulta el a Széchenyi-egyetem Járműipari Kutatóközpontjának gyakornoka. Galéria az eseményről. (Fotók: Horváth Márton)

A Magyar Tudományos Akadémia Gépszerkezettani Tudományos Bizottságának (MTA GTB) Mechatronikai Albizottsága soron következő ülésének a Széchenyi István Egyetem adott otthont május 15-én. Az eseményen nemcsak a tudományág aktuális kérdései kerültek napirendre, de a győri egyetem is bemutatta a témában zajló kutatásait, projektjeit. A testület arról is megemlékezett, hogy éppen húsz éve a győri intézmény adta be a mechatronikai mérnök szak alapítási kérelmet, elindítva ezzel a szakma hazai oktatását. „Különleges apropója van annak, hogy ülésünket éppen a Széchenyi István Egyetemen tartjuk, a győri intézmény ugyanis éppen húsz éve, elsőként adta be a mechatronika szak alapításának kérelmét. Tette ezt a többi egyetem egyetértésével, ami korszakos vívmány volt az egész szakma számára, hiszen a mechatronika akkor merőben új területnek számított hazánkban. Azért is jöttünk tehát a győri egyetemre, hogy megünnepeljük ezt a fontos évfordulót” – fogalmazott dr. Ábrahám György, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az MTA GTB Mechatronikai Albizottságának elnöke, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusa. Hozzátette, javaslatára a Széchenyi-egyetem nevéhez fűződő jeles eseményről memorandumban is megemlékeznek. „Húsz évvel később, vagyis napjainkban már Magyarország kilenc egyetemén működik mechatronikai mérnökképzés. Üléseinket mindig valamelyik intézményben rendezzük, hogy jobban megismerjük az ott zajló munkát, szoros kapcsolatokat építsünk, ezáltal közösen tudjuk elősegíteni a szakterület fejlődését” – fogalmazott. Dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi-egyetem általános és oktatási elnökhelyettese házigazdaként köszöntötte az albizottság tagjait. Mint mondta, az intézmény nagy hagyományokkal rendelkezik a gyakorlatorientált műszaki képzésben. „Egyetemünk stratégiai céljai között az egyik legfontosabb, hogy minden képzési és kutatási területünk fókuszában a modern technológia és a fenntarthatóság álljon. Nagy előnyünk, hogy mindezt kilenc karral, számos tudományág együttműködésével tudjuk megvalósítani” – emelte ki. Megjegyezte: a mechatronikai képzés területén húsz éve töretlenül a legalapvetőbb célja a győri egyetemnek, hogy a mérnökök a munkaerőpiacon keresett tudást szerezzenek, megfeleljenek a velük szemben támasztott elvárásoknak. Emellett a tudományos pályára is felkészítik őket, hogy az akadémiai utánpótlást biztosítsák. „Köszönöm az albizottságnak, hogy segíti munkánkat, és visszajelzéseivel hozzájárul ahhoz, hogy képzésünket mind magasabb szintre tudjuk emelni” – zárta. Prof. dr. Horváth Zoltán, a győri Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar dékánja megemlékezett a mechatronikai képzést időben megelőző integrált mérnökképzésről is. Kiemelte: annak sikere több intézmény partnerségét eredményezte, amely megalapozta az albizottság munkájában ma is tetten érhető, kitűnő szakmai kapcsolatot. A dékán előadásában ismertette a Széchenyi-egyetem legnagyobb karának működését, képzéseit, kutatási irányait. Az ülésen dr. Ballagi Áron, az Automatizálási és Mechatronikai Tanszék vezetője a Széchenyi-egyetemen zajló mechatronikai mérnökképzést, míg dr. Fodor Dénes, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar ipari és stratégiai dékánhelyettese a mechatronikához kötődő projekteket mutatta be a résztvevőknek. Az albizottság tagjai meghallgathatták Krecht Rudolf doktorandusz tudományos előadását „Mobil robotok LIDAR és kameraalapú környezetészlelése” címmel, majd megismerhették az egyetem mechatronikával kapcsolatos laboratóriumait is. Az albizottság a győri ülésén olyan aktuális kérdésekkel foglalkozott, mint az új tantervek kialakítása vagy éppen a projektalapú képzés erősítése. Mi is az a mechatronika? A mechatronika a gépészet, az elektronika, elektrotechnika és a számítógépes irányítás egymás hatását erősítő szinergiája. A mechatronikai mérnök a 21. század mérnöke, rendszerszemléletben látja a mechanika, az elektronika és informatika szakmai területeket. Komplex mérnöki rendszerek működését átlátni, részegységeket megtervezni és irányítani képes szakember.

A Széchenyi István Egyetem ösztöndíjjal, a publikációk közlési díjának átvállalásával, adatbázisokra való előfizetéssel és konferenciák szervezésével is ösztönzi a tudományos munkát. Ezt egészíti ki a fenntartó alapítvány pályázati programja. A Széchenyi István Egyetem egyik stratégiai célja, hogy nemzetközi színvonalú tudományos kutatásokkal is hozzájáruljon a térség fejlődéséhez. Ennek elérését számos eszközzel ösztönzi az intézmény. Dr. Lukács Eszter, nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettes elmondta, hogy az egyik ilyen a Tudományos Ösztöndíj, amire az oktatók, a kutatók és professor emeritusok pályázhatnak. Személyenként 150 ezer forinttól már egymillió forintig terjedő összeg nyerhető el, akár évi tíz alkalommal is. Az ösztöndíj mértékének megállapítása a folyóiratok Scopus adatbázisban regisztrált besorolási rangsora alapján történik. Jelentős segítséget jelent a kutatásokhoz a Publikáció Támogatási Program is, aminek lényege, hogy az oktatók, a kutatók, valamint az egyetemmel jogviszonyban álló doktoranduszhallgatók Q1-Q4 minősítésű folyóiratokban megjelenő tudományos publikációinak közlési díját (APC) akár 3500 euróig átvállalja az intézmény. Dr. Lukács Eszter hozzátette: a támogatási rendszer része az oktatóknak-kutatóknak biztosított angol nyelvoktatás, az angol nyelvű „akadémiai írás” kurzus, a tanulmányok nyelvi lektorálása, valamint az, hogy évi mintegy 200 millió forint értékben fizet elő könyvtári adatbázisra. Az intézmény emellett nemcsak az oktatók, kutatók konferencia-részvételét támogatja, hanem idén több mint tíz konferenciát is rendez, amelyek eredménye várhatóan csaknem 500 Q-s besorolású folyóiratban megjelenő publikáció lesz. A legkiemelkedőbb ilyen tudományos esemény a Prof. Dr. Friedler Ferenc tudományos elnökhelyettes, rektor által szervezett „Konferencia a fenntarthatóságról” (COS 2024), ami egymagában is jelentősen növeli az egyetem tudományos teljesítményét. A fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tavaly 440 millió, idén 500 millió forinttal támogatott kutatási pályázatokat. A jelenleg zajló 17 kutatást nemrégiben szakmai rendezvényen mutatták be. „Nemcsak azért fontos, hogy a kutatócsoportok időről időre beszámoljanak munkájukról, hogy láthassuk előrehaladásukat, hanem azért is, hogy a munkában részt vevők egymás tevékenységét, innovációit is megismerjék, amelyek új gondolatokat és együttműködéseket eredményezhetnek” – fogalmazott a rendezvényen Prof. Dr. Bokor József, az egyetem kutatásért és innovációért felelős elnökhelyettese, a projektek szakmai felügyelője. Prof. Dr. Palkovics László, a fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke kifejtette, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriuma tavaly arról döntött, hogy az innovatív egyetemi projektek megvalósítását közel kétmilliárd forinttal segíti a következő években. „A beérkezett pályázatok alapján úgy ítéltük meg, hogy több új projekt is támogatásra érdemes, ezért az alapítvány félmilliárd forinttal megemelte a keretösszeget” – mondta. Hozzátette, olyan tevékenységeket támogatnak, amelyek új képességek megszerzéséhez vezetnek, így ezek az élet különböző területein hasznosulhatnak tovább. Az egészségtudomány terén olyan projektek valósulnak meg, mint a Pető-féle konduktív fejlesztésben végzett innovációk, a Magyar Genom Program vagy a daganatos betegek személyre szabott célzott terápiás kezeléséhez szükséges diagnosztikai és döntéstámogató rendszerek kutatási programja. A témák között szerepel többek között a Vallás és Tudomány Kutatócsoport elindítása, a Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport, a Családi Vállalatok Központ, illetve a Precíziós Bio-Műszaki Kutatócsoport létrehozása. Folytatódik a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatokkal való tudományos együttműködés, a Fenntarthatósági Integrációs Platform, és a Spin-off Ökoszisztéma Fejlesztése Program, de a témák között szerepel a hallgatói versenycsapatok, technikaisport-aktivitások támogatása is. A korszerű mezőgazdaságot szolgálja új projektként a mesterséges intelligencia alapú IoT-eszközök fejlesztése a fenntartható és természetközeli szarvasmarhatartás elősegítése érdekében, valamint a vertikális farmban termeszthető funkcionális élelmiszerek azonosítása, termesztéstechnológiájának és digitális felügyeleti rendszerének kidolgozása. Szintén új program a „Társadalmi és környezeti perspektívák: fogyasztói gazdaságtan, marketing, valamint komplex folyamatok modellezése és szimulációja” című projekt, a fenntartható vasutak – villamos üzemű vasúti járművek és infrastruktúrájuk energiahatékonyságának vizsgálata és az élelmiszeripari csomagolások újrahasznosításának integrált logisztikai rendszere című projekt, valamint az Egészség- és Sport-pszichofiziológia Kutatócsoport elindítása.