Tavalyi eredményéhez képest 12 helyet javítva, ismét a top 400-ban szerepel a Széchenyi István Egyetem a Quacquarelli Symonds (QS) friss, július 10-én közzétett európai ranglistáján. A részletes adatok szerint az intézmény vállalati megítélése különösen kiemelkedő, ez alapján a 109. legjobb az egész kontinensen. A felsőoktatási intézményeket minősítő egyik legnagyobb nemzetközi szervezetnek számító QS idén tette közzé második alkalommal az európai egyetemek ranglistáját. A Széchenyi István Egyetem is megtalálható a rangsorban, mégpedig a 370. helyen, ami 12 helyes előrelépést jelent az elmúlt évhez képest. Az összeállítás dobogóját sorrendben a zürichi műszaki egyetem (ETH), a londoni Imperial College és az Oxfordi Egyetem alkotja. A listára a több mint 40 európai ország csaknem 3500 egyeteméből 684 került fel, köztük 15 magyarországi universitas. Az eredmények szerint a Széchenyi István Egyetem a hatodik legjobbnak számít hazánkban. „Az újabb siker azt mutatja, hogy egyetemünk Európa legkiválóbbjai közé tartozik. Ebben nagy szerepet játszik, hogy intézményünk vállalatok, munkaadók általi megítélése kiemelkedő: ebből a szempontból a tavalyihoz képest 33 helyet előrelépve a 109. a ranglistán. A cégekkel ápolt szoros kapcsolatokból a nálunk tanulók is rendkívül sokat profitálhatnak mind a gyakorlatorientált képzések révén, mind későbbi szakmai pályafutásuk során. A magas külföldi hallgatói érdeklődést a »beérkező cserediákok« kategóriában elért 184. hely mutatja, az oktató–hallgató arány alapján pedig húsz helyet javítva a 261. helyen szerepel egyetemünk” – elemezte a részletes adatokat dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese. „Köszönettel tartozunk valamennyi elkötelezett kollégánknak a QS európai ranglistáján elért eredményünkért. Kiváló helyezésünk alátámasztja, hogy hallgatóink olyan egyetemen tanulhatnak, amely nemzetközi színvonalú képzéseket biztosít számukra, és amely vállalati kapcsolatai révén nemcsak gyakorlati tudással vértezi fel őket, hanem karrierjüket is megalapozza. A következő években mindezt további erősíti győri, zalaegerszegi és mosonmagyaróvári innovációs parkunk tevékenysége. Közösségünk a jövőben is azért dolgozik, hogy folytassuk a felzárkózást a világ legjobbjai közé” – hangsúlyozta dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke. Az intézmény a QS további két rangsorán is megtalálható: legfrissebb világranglistáján az 1001–1200. helyen, fenntarthatósági világranglistáján pedig a 901–920. helyen szerepel.

A hétvégén zárult a hollandiai Rotterdamban megrendezett egyetemi evezős-világbajnokság, amelyen kiválóan szerepelt a magyar csapat. Csepel Zsófia (Vác Városi Evezős Club, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) és Fehérvári Eszter (Győri Atlétikai Club, Széchenyi István Egyetem) könnyűsúlyú kétpárevezősben a csütörtöki előfutamban magabiztosan, az olaszok mögött a második helyen célba érve harcolta ki a finálés részvételt, a kilenc nevező közül a harmadik legjobb időt húzva. Az egység a szombati döntőben féltávnál a második helyen evezett, végül a lengyel és az olasz dubló mögött a harmadik helyen ért célba, így bronzérmet szerzett. A párost dr. Alföldi Zoltán, a Széchenyi-egyetem oktatója, a Győri Atlétikai Club evezősszakosztályának vezetőedzője készítette fel. Rajtuk kívül a Szentpáli testvérek, Gergő és Balázs (Ferencvárosi Evezős Club, Eötvös Loránd Tudományegyetem) kormányos nélküli kettesben szereztek bronzérmet Magyarországnak.

Minden idők legnagyobb magyar küldöttsége vesz részt a hivatalosan pénteken rajtoló Európai Egyetemi Játékokon Debrecenben és Miskolcon. A Széchenyi István Egyetemet 17 sportoló képviseli a monstre rendezvényen. Az 1965-ös nyári Universiade óta a legnagyobb sporteseményre kerül sor Magyarországon: a Debrecen és Miskolc lesz a házigazdája az Európai Egyetemi Játékoknak július 12. és 24. között. A hatodik alkalommal megtartott rendezvényen a kontinens egyetemeinek sportolói mérik össze tudásukat, felsőoktatási intézményeiket képviselve. Az összesen 17 sportágat felvonultató multisporteseményre 35 ország 428 egyeteméről 3800 sportolót, valamint ezer kísérőt és hivatalos személyt várnak. Ezer önkéntes segíti a világverseny sikeres lebonyolítását. A játékokon minden idők legnagyobb magyar küldöttsége vesz részt: 22 hazai felsőoktatási intézményből 581 sportolót és 110 kísérőt regisztráltak. A Széchenyi István Egyetemet 17-en képviselik. Ábrahám Titanilla, Darida Blanka, Erdélyi Réka Virág, Kőhalmi Zoltán, Olasz Attila, Szeredás Botond Bence, Tóth Richárd és Vida András cselgáncsban, Petrovics Péter pedig kick-boxban indul. Rajtuk kívül pályára lép a 3x3-as férfi- és női kosárlabdacsapat is (Hagen Tamás, Sólyom László, Tóth-Erdei Bálint és Bakon Csanád, illetve Bánszegi Borbála, Mihály Emma, Rozman Lilla Anna és Baffy Fanni). Dr. Gyömörei Tamás, a Széchenyi-egyetem Sport- és Rekreációs Központjának vezetője elmondta: nagy várakozással tekintenek a számukra is hazainak számító játékokra. „Hallgatóink az utóbbi években fényes érmekkel kényeztették intézményünket a nemzetközi megmérettetéseken – fogalmazott. – Fehérvári Eszter az egyetemi világbajnokságon múlt héten evezésben elért bronzérme után elsősorban Gyimes Nikoletta dzsúdós tanítványaitól várunk újabb fényes medálokat, de a Magyar Egyetemi–Főiskolai Országos Bajnokságon győztes női kosarasaink is reménykedhetnek a dobogóban, hiszen ők már több alkalommal szerezhettek nemzetközi tapasztalatot.”

Svájctól Ausztráliáig tíz országból 21-en vesznek részt azon a mikrotanúsítványt nyújtó módszertani képzésen, amelyet a diaszpórában magyar nyelvet és kultúrát tanítóknak tart a Széchenyi István Egyetem. A Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával megvalósuló program hallgatói olyan jógyakorlatokat ismerhetnek meg, amelyeket a külföldön élő magyarság fejlesztése során kiválóan tudnak használni. A Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kara a több évtizedes hagyománnyal bíró nyári továbbképzés hagyományaira építve 2021-ben két féléves szakot indított a diaszpórában magyar nyelvet és kultúrát tanító pedagógusoknak, amit azóta 74-en végeztek el. Az intézmény számukra idén először tart mikrotanúsítványt nyújtó módszertani mesterkurzust, amely július 7. és 12. között jelenléti formában zajlik, majd az őszi félévben online feladatokkal folytatódik. A képzésre Németországból, Írországból, Svájcból, Ausztriából, az Egyesült Királyságból, Ausztriából, az Egyesült Államokból, Kanadából, Argentínából és Ausztráliából összesen 21 tanulni vágyó pedagógus érkezett Győrbe. A megnyitó ünnepségen dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár kijelentette: a hétvégi magyar iskolák nem csupán a tanulás fontos helyszínei, hanem a diaszpórában élő magyarság megmaradásának nélkülözhetetlen elemei, ezért a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa működésüket és segítse az oktatókat. Köszönetet mondott a mesterkurzus szervezéséért a Széchenyi-egyetemnek és az Apáczai-karnak, a résztvevőkhöz pedig azzal fordult: „önök minden nap tesznek azért, hogy a magyar fiatalokat közelebb hozzák gyökereikhez, anyanyelvükhöz és nemzeti kultúrájukhoz”. Dr. Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese azt hangsúlyozta: az intézmény stratégiai célja, hogy helytálljon a globális színtéren, mert csak így tud hozzájárulni Magyarország sikerességéhez. „Ennek érdekében kutatásaink jelentős részét angol nyelven folytatjuk, folyamatosan erősítjük nemzetközi kapcsolatrendszerünket. Győri és mosonmagyaróvári campusainkat ma már valódi interkulturális légkör jellemzi, köszönhetően annak, hogy nemzetközi hallgatóink száma megközelíti az ezret. Emellett ugyanakkor tudjuk és valljuk, hogy a magyar nemzet megmaradása nagymértékben függ a magyar nyelv és kultúra tanításától, átadásától – emiatt célunk az is, hogy a magyarság társadalmi fejlődésére is pozitív hatást gyakoroljunk. Ezzel a képzéssel azt kívánjuk elősegíteni, hogy a diaszpórában élők akár több generáció múltán is értsék és beszéljék csodálatos nyelvünket, és tisztában legyenek azzal, hogy nemzetünknek milyen jelentős történelme és gazdag kultúrája van” – fejtette ki. Hozzátette: az egyetem rendkívül fontosnak tartja a magyar nyelv és kultúra átadását a nemzetközi hallgatók körében is, ezért indították el számukra a két féléves „Magyar nyelv és kultúra” kurzust, a Magyar Nyelvi Mentorprogramot, a Magyar Filmklubot és a Magyar Klubot. Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete igazgatója intézményük tevékenységéről kifejtette: „Megpróbáljuk azt az élményalapú, emlékezeti helyszínekhez kötött kapcsolatot és módszertant megtalálni, ami az önök munkájában is a legfontosabb cél. Mert csak az tudja megőrizni a magyarságát a diaszpórában, aki az identitását megőrzi.” Dr. Pongrácz Attila, az Apáczai-kar dékánja arra hívta fel a figyelmet, hogy a résztvevők az előadók és a foglalkozásvezetők segítségével olyan jógyakorlatokkal gazdagodhatnak, amelyeket a külföldön élő magyarság fejlesztése során kiválóan tudnak használni. „Mindez hathatós szakmai segítséget jelent a világmagyarság szellemi közösségépítéséhez is” – húzta alá. Kövecsesné dr. Gősi Viktória, a kurzus szakmai szervezője aláhúzta: az elméleti tudás gyakorlati tapasztalatokkal kiegészülve válik igazán hasznosíthatóvá. „Így a hét folyamán a művelődéstörténet- és történelemtanítás játékos módszereivel, természet- és mesepedagógiával, a digitális eszközrendszer és a mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségekkel találkozhatnak a résztvevők – ismertette. – Emellett a drámapedagógia, a magyar mint idegen nyelv tanításának kihívásai, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos kérdések, a mozgás- és beszédfejlesztés, népi játékok, kézművesség jelennek meg a programunkban.”

Szász Emese, Rio olimpiai bajnoka sikerrel védte meg szakdolgozatát a Széchenyi István Egyetem sportdiplomácia szakirányú továbbképzésén. Diplomamunkájában három olimpiai rendezést vett górcső alá a fenntarthatóság szemszögéből. A korábbi kiváló párbajtőröző, sportvezető a záróvizsgát követően azt is elárulta, milyen szereplést vár a magyar csapattól a párizsi nyári játékokon, és hogy milyen szerepet játszik a sport ikergyermekei életében. „Pozitívan tekintek a nyári játékok elé, mert 2023 a magyar sportban rendkívül eredményes év volt, minden labda befelé pattant, és bízom abban, hogy ez a széria idén is kitart. Azt várom, hogy vívásban lesz három érmünk, amiből legalább egy arany, a teljes magyar csapat esetében pedig hat elsőséget remélek. Persze egy olimpián bármi megtörténhet – jó is, rossz is –, de bárhogy is alakul, végig nagyon fogok szurkolni mindenkinek” – válaszolt az ötkarikás esélyeket firtató kérdésünkre Szász Emese olimpiai bajnok párbajtőröző, aki a szintén olimpiai bajnok Szilágyi Áronnal a Vasas vívószakosztályának társelnöke. Az egykori kiváló sportoló, ahogy korábban a páston, úgy a Széchenyi István Egyetemen folytatott tanulmányaiban is kitűnően teljesített, és sikeresen védte meg szakdolgozatát az intézmény sportdiplomáciai szaktanácsadó-képzésének nyári záróvizsgáján. „A sport az életem, már aktív versenyzőként biztosan tudtam, hogy pályafutásom lezárását követően is szeretnék maradni a kaptafánál. Ellátogattam a budapesti sportdiplomáciai konferenciára, mert régóta érdekel ez a terület. Itt ajánlotta figyelmembe a Széchenyi-egyetem két féléves képzését annak alapítója, dr. Kovács Barnabás, akit korábban még barcelonai főkonzulként ismertem meg. Jelentkeztem hát, ami kitűnő döntés volt, mert jól használható tudást szereztem, például a protokoll terén. Olyan neves szakemberek osztották meg velünk tapasztalataikat, mint Schmitt Pál, aki a sportdiplomácia nemzetközileg elismert alakjaként rendkívül hasznos ismereteket adott át nekünk” – emlékezett vissza. Elmondta, a magas színvonalú képzést olyan gyakorlati elemek tették teljessé, mint a barcelonai tanulmányút, amelynek keretében a katalán nagyváros sportszakembereivel találkozhattak és jelentős sportlétesítményekbe jutottak el. „Szakdolgozatomat a világ legnagyobb sporteseményével kapcsolatban írtam »Három olimpia, három út« címmel. Ott voltam Pekingben, Londonban és Rioban, így személyes tapasztalataimat is fel tudtam használni munkámban. Három, különböző kontinenseken megrendezett világjátékról van szó, amelyek szervezői merőben eltérő utakat választottak a beruházások kezelésétől egészen az újrahasznosításig. Egy rendezés megannyi kérdést vet fel: mennyi energiát használunk el? Mi lesz a létesítményekkel? Hogyan hasznosíthatók az olimpiai falu lakásai? A korábbi példák fajsúlyos tapasztalatokkal szolgálnak a jövőre nézve a környezettudatosság és a fenntarthatóság szempontjából. Ezek pedig az ötkarikás mozgalom életében is kiemelkedő fontosságú témák, nem véletlenül érezhető irányváltás már a rendező város kiválasztásánál is, amelyben a fenntarthatóság az egyik legfőbb szemponttá lépett elő” – villantotta fel tanulmányának témáját a sportvezető. Végezetül azt is elárulta, hogy a sport nemcsak munkájában, de magánéletében is kiemelt szerepet játszik. „Édesanyaként fontosnak tartom, hogy gyermekeimnek is az életük része legyen a sport, de magát a vívást nem erőltetem. Múltbéli eredményeimmel sem szeretnék rájuk extra terhet rakni, a lényeg, hogy mozogjanak, és egészséges, boldog felnőttekké váljanak” – jegyezte meg. Állítja, a hétköznapokban már nem gondol saját olimpiai élményeire, ikergyermekek anyukájaként erre nem is nagyon jutna ideje. A játékok közeledtével azért felelevenednek benne az emlékek, és maga is szurkolóvá válik. Hozzáfűzte, megfertőzte az olimpizmus, ezért meggyőződése, hogy bár számos megoldandó feladat áll a szakemberek előtt, sok mindent meg kell újítani, át kell alakítani, de az olimpiai eszmét nem szabad veszni hagyni. „Ha ebbe bárhol is be tudok csatlakozni, hogy segítsek, azt örömmel fogom tenni, többek között a Széchenyi-egyetem képzésén megszerzett tudás hasznosításával. Ha utolérne egy jelentős sportdiplomáciai feladat, nagyon nagy örömmel vágnék bele” – zárta Szász Emese.

Magyarország második Zsidó Kiválóságok Kiállítását hozta létre a Széchenyi István Egyetem a fenntartó alapítvány partnerségével az Egyetemi Hangversenyteremként működő egykori győri zsinagógában. A július 6-án megnyitott állandó tárlaton Albert Einsteintől Mark Spitzen át Radnóti Miklósig több mint 400 zsidó származású tudós, művész és sportoló életútját ismerhetik meg a látogatók. A Zsidók Győri Gyökerei Világtalálkozó keretében emlékeztek meg a győri zsidó polgárok deportálásának 80. évfordulójáról Győrben, július 4. és 7. között. Az eseményen mintegy 200 vendég vett részt 15 országból, többségük a holokauszt borzalmait túléltek leszármazottja. A tudományos konferenciát, emléktábla-avatást, közös faültetést, holokauszt-emlékünnepélyt, valamint koncerteket magában foglaló program részeként nyílt meg Magyarország Balatonfüred után második Zsidó Kiválóságok Kiállítása a Széchenyi István Egyetem hangversenytermében, az egykori zsinagógában. A megnyitó ünnepségen prof. dr. Palkovics László, a Széchenyi István Egyetem Alapítvány kuratóriumi elnöke felidézte: a  gyönyörű épületet 2006-os felújítása után a Széchenyi István Egyetem kapta meg használatra. „Az itt otthonra talált Művészeti Karunk az elmúlt időszakban hazánk egyik legnívósabb zenei képzőhelyévé vált. Hallgatóink, akik nap mint nap megtöltik ezeket a történelmi tereket, olyan tudást szívnak magukba, amelynek köszönhetően művészetükkel egész pályafutásuk során hirdetik a humánumot, erősítik mindannyiunkban a tudatot, hogy az ember a világra nyitott, érzékeny és érző lény, aki végső soron a jóra törekszik” – hangsúlyozta. Hozzátette: az egyetem – partnerségben az intézményt fenntartó alapítvánnyal – rendkívül fontosnak tartja, hogy az itt zajló magas színvonalú zeneművészeti képzésen túl visszaadjon valamit a zsidóságnak, akik Győr gazdaságához, kultúrájához, társadalmához is tevőlegesen hozzájárultak. „Ezért nyílik itt meg a Zsidó Kiválóságok Kiállítás. A földszinten és a második emeleti karzaton látható tárlat négyszáznál is több nagyszerű tudós, művész és sportoló életútját idézi meg, amit a zsinagóga építészeti történetét bemutató minitárlat, valamint – a Magyar Fotográfus Szabadegyetem Egyesületnek köszönhetően – győri és egyetemi témájú fotók egészítenek ki” – ismertette a kuratóriumi elnök. Olyan kiváló személyiségek életútja ismerhető meg a kiállításon, mint a gyermekbénulás elleni vakcinát kifejlesztő Albert Bruce Sabin, a pszichoanalitikus iskola megalapítója, Sigmund Freud, a sokak által a legnagyobb 20. századi tudósnak tartott Albert Einstein, számos művész Marcel Prousttól George Gershwinen át Woody Allenig, valamint felejthetetlen sportolók, mint az úszó Mark Spitz, a sakkozó Garri Kaszparov vagy a kosárlabdázó Sue Bird. Több, egykor Győrben vagy a mai Győr-Moson-Sopron vármegye területén élt kiválóság is szerepel a tárlaton, például Gestetner Dávid, a stencilgép csornai születésű feltalálója, Léderer Ágoston, a győri szeszgyár és a vagongyár megalapítója, Östreicher Emil, a Real Madrid és számos más neves labdarúgóklub egykori, győri születésű sportvezetője vagy Winkler Dezső, aki a vagongyár konstruktőreként a Magyar Királyi Honvédség számára megtervezte a legendás Botond négykerék-meghajtású katonai terepjárót. Dr. Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese kiemelte: az intézmény azzal a szándékkal hozta létre a kiállítást, hogy minél többen megismerjék azon személyiségek értékteremtő munkáját, akik az egyetemes tudás gyarapításával a békés együttélést, az emberiség összetartozását hirdették. „Egyetemünket olyan nemzetközi légkör jellemzi, amelyben különböző kultúrák találkoznak. Fontosnak tartjuk, hogy ebből az interkulturális közegből mindenki építkezzen. Éppen ezért azt remélem, hogy a tárlat nemcsak a győriek és a városba látogatók, de magyar és nemzetközi hallgatóink számára is nagy érdeklődésre tart majd számot” – mondta. Dr. Krausz Péter, a Zsidók Győri Gyökerei Közhasznú Alapítvány kuratóriumi elnöke köszönetet mondott a Széchenyi István Egyetemnek és a fenntartó alapítványnak a kiállítás megvalósításáért, és arra hívta fel a figyelmet: a tárlat „a technika modern eszközeivel mutatja be a zsidóság és ezen belül a győri zsidó közösség legkiemelkedőbb személyiségeinek életét és hozzájárulását a város, Magyarország és a világ boldogulásához”. Dr. Olti Ferenc, a balatonfüredi Zsidó Kiválóságok Háza Alapítvány kuratóriumi elnöke felidézte: az ottani kiállítást azzal a szándékkal hozták létre, hogy egyedi legyen, és emellett ne szomorú. Hozzáfűzte: a hallgatókat a győri tárlat segítségével élvezetes, tartalmas módon lehet érzékenyíteni az antiszemitizmus ellen. Úgy vélekedett: „Ahogy ma a világ kinéz, erre, vagy valami hasonló érzékenyítésre nemcsak itt, hanem nagyon sok más egyetemen is szükség lenne.”

A Széchenyi István Egyetem nyári diplomaátadóinak első ünnepségét az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon rendezték július 5-én. A frissdiplomásokat dr. Tóth Tamás dékán mellett dr. Nagy István agrárminiszter is köszöntötte. Az eseményen mintagazdaság címet kapott az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad. A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának diplomaátadó ünnepségén dr. Tóth Tamás dékán kifejtette, a kar képzési-kutatási portfóliójának középpontjában ma már a legkorszerűbb precíziós technológiák, az agrárdigitalizáció, a környezetvédelem, a vidékfejlesztés, valamint a fenntartható élelmiszeralapanyag- és élelmiszer-termelés állnak. „Az elmúlt időszakban az egyik fő hangsúlyt a magyar és az angol nyelvű képzések bővítésére helyeztük, így összesen tizenegy új alap-, mester- és mikrokredites képzést indítottunk” – hangsúlyozta. Utóbbiak közül megemlítette a mikrobiológiai laboráns, az infrastruktúramonitoring, az agrár-térinformatikai és agrárdigitalizációs specialista, az új szakirányú képzések közül pedig a precíziós állattenyésztő és takarmányozási szakmérnök, a hidrogénrendszerek szakmérnök-szakember, a dróntechnológiai szakmérnök-szakember szakot. Mindezek mellett egy új alapképzési (agrár- és üzleti digitalizáció) és két új mesterképzési (agrárközgazdász, ESG – környezeti, társadalmi és irányítási szakember) szak is létesült. A dékán elmondta, a korábban megvalósult beruházások után további jelentős fejlesztéseket terveznek: a Széchenyi István Egyetem és a százszázalékos tulajdonában lévő Uni-Agro-Food Kft. összesen több mint 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a kormány által meghirdetett Vidékfejlesztési Program keretében. Ennek révén az intézmény – amely a jelentős összeget 130 millió forint önerővel egészíti ki – oktatási, bemutatási és kutatási célból fejleszti mosonmagyaróvári Smart Farm tangazdaságát és tejfeldolgozással kapcsolatos infrastruktúráját. A végezetteket dr. Nagy István agrárminiszter, a kar egykori hallgatója is köszöntötte, kijelentve: ők a jövő zálogai, náluk vannak a válaszok a 21. század kihívásaira. „Az agrártárca küldetése, hogy minél szélesebb körben elterjedjen a precíziós gazdálkodás, és minél többen használják a digitális technológiák adta lehetőségeket. Nélkülözhetetlen továbbá, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszer-iparban a világra nyitott, innovatív, a legújabb ismeretekkel felvértezett szakemberek dolgozzanak. Támogatási rendszerünknek köszönhetően történelmi léptékű források állnak rendelkezésünkre, de ugyanilyen fontos az is, hogy legyenek, akik stratégiai gondolkodással, jövőorientáltan élnek a lehetőségekkel, és képesek használni a modern digitális eszközöket. Versenyképes tudás nélkül ugyanis nincs versenyképes agrárium. Ehhez pedig erős agrár-felsőoktatásra és az ezzel szorosan együttműködő kutatási háttérre van szükség” – emelte ki. Az ünnepségen dr. Iváncsics János mosonmagyaróvári alpolgármester és Kovács Csombor Zsolt, az Óvári Gazdászok Szövetségének elnöke is megosztotta gondolatait az ünneplőkkel. A frissdiplomások eskütételét, oklevelük átvételét és a végzett hallgatók búcsúzását követően hallgatói díjak átadása, majd a Mintagazdaság cím adományozása következett. Az utóbbit az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad nyerte el, az oklevelet pedig Cseri Dávid, a ménesgazdaság igazgatója, a kar egykori hallgatója vette át. Képgaléria (Fotók: Adorján András, Dudás Máté)

A külgazdasági és külügyminiszter által adományozott Bay Zoltán-díjjal tüntették ki dr. Vári Pétert, a Széchenyi István Egyetem docensét, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) főigazgató-helyettesét. A szakember továbbra is kiemelt feladatának tekinti a minőségi mérnökutánpótlás nevelésének és a hallgatói kiválóságok tevékenységének segítését. Bay Zoltán a XX. század nemzetközi hírű magyar fizikusa, feltalálója volt, akinek nagyjelentőségű Föld–Hold–Föld radarkísérletetét korábban a Széchenyi-egyetem hallgatói is megismételték. A róla elnevezett díjat 2020 óta a külgazdasági és külügyminiszter adományozza az űrkutatás érdekében végzett kimagasló tevékenységért. Ezt a rangos elismerést vehette át dr. Vári Péter, az intézmény  egykori hallgatója, jelenlegi oktatója, az NMHH főigazgató-helyettese Sztáray Péter biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkártól. Dr. Vári Péter 1990-ben végzett Győrben vezeték nélküli távközléstechnikai üzemmérnökként, napjainkban pedig az egyetem docense. Nemcsak a Távközlési Tanszék oktatási, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét segíti, de a tehetséggondozásban is részt vesz a SZESAT Interdiszciplináris Szakkollégium munkájának támogatásával. „Nagy megtiszteltetésnek éltem meg, hogy átvehettem a díjat, különösen annak tudatában, hogy korábban olyan jelentős tudósok, nagyhatású szaktekintélyek kapták meg, akikre magam is példaképként tekintek. Jóleső érzés, hogy az elmúlt évtizedekben sikerült olyan értékeket felmutatni a hallgatókkal és a kollégákkal közösen, amelyeket mások is elismernek” – fogalmazott dr. Vári Péter. Hozzátette, a díj egyben biztatás is számára a megkezdett szakmai munka továbbvitelére. „Az egyetemen folytatódik többek között az UniSpace interdiszciplináris űrtudományi szakirányú képzés és a SZESAT tudományterületeken átívelő tevékenysége is. A Széchenyi-egyetem képzéseit dicséri, hogy a szakkollégium által megalkotott kommunikációs modul kiválóan működik az űrben, s a hallgatói csapat saját műholdépítési tervekkel is rendelkezik. Ezekkel Magyarországról elsőként jutott tovább az Európai Űrügynökség »Fly Your Satellite!« programján” – sorolta. Az oktató elmondta, hogy a győri egyetemen tanuló fiatalok jelenleg is részt vesznek egy műhold megalkotásában, ami nagy lehetőség nemcsak a mérnökhallgatók, de a jogtól kezdve egészen a közgazdasági területekig más tudományágak jövőbeli szakemberei számára is. „Szeretnénk, ha ehhez minél többen csatlakoznának, mert olyan gyakorlati tudás és tapasztalat birtokába kerülhetnek, amelyek felbecsülhetetlen értékűek lehetnek a munkaerőpiacon. Az oktatók bekapcsolódását és ötleteit is várjuk, hiszen ez a kutatás számos újat eredményezhet az anyagok tulajdonságainak űrben való vizsgálatától a mesterséges intelligencia űrtudományos alkalmazásáig” – világította meg. A közelgő magyar űrutazással kapcsolatban kiemelte: tudatosan készülnek 2025-re, és szeretnék minél több fiatalnak élményszerűvé, emlékezetessé tenni ezt a különleges eseményt. „A legfontosabb cél ezzel is, hogy minél kisebb korban felkeltsük a gyerekek érdeklődését olyan izgalmas tudományterületek iránt, mint a távközlés vagy az űrkutatás, amelyeket később maguk is magas színvonalon tanulhatnak a Széchenyi-egyetemen” – zárta dr. Vári Péter.

A Széchenyi István Egyetem és a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetségének együttműködésének köszönhetően ma vehette át 47 hallgató a két féléves biztosítási és pénzügyi szaktanácsadó képzés sikeres elvégzését tanúsító oklevelet. Nemzetközi és hazai kitekintés Egy 14 országot átfogó nemzetközi tanulmány megállapította, hogy az egyetemi és felsőoktatási képzések között egyebek mellett olyanok találhatók, mint a „Kockázatkezelés és biztosítás”, a „Pénzügy és biztosítás”, az „Aktuárius gazdaságtudomány” és a „Biztosítási jog”. Ezen felül vannak olyan speciális képzések is – például a „Tengeri biztosítási jog MSc” vagy a „Nemzetközi biztosítási menedzsment MSc” –, amelyek csak egy-egy országra jellemzők. Mindegyikre igaz, hogy a biztosítási iparág egyes aspektusait vizsgálja, azonban átfogó biztosításszakmai ismereteket nem nyújt a hallgatóknak. A tanulmány összegzése alapján jól látható, hogy míg néhány országban – például az Egyesült Államokban, Németországban és az Egyesült Királyságban – magas a biztosításra specializált képzések elérhetősége, addig másutt – például Kelet-Európában – kevésbé gyakoriak ezek. Egyre vonzóbb Magyarországon a pénzügyi és biztosítási szektorban dolgozni Magyarországon a Központi Statisztikai hivatal adatai szerint 2024 első félévében 1894 betöltetlen állás volt a pénzügyi és biztosítási szektorban, ezzel szemben az iparban ez a szám 14 635, a feldolgozóiparban pedig 13 402 volt. Ez is alátámasztja, hogy egyre többen választják a banki és biztosítási területet, hogy stabil egzisztenciát és karriert építsenek fel. Történelmi mérföldkő a biztosítási szakma képzési rendszerének magasabb szintre emelésében, hogy 2023 szeptemberében a győri Széchenyi István Egyetemen először indult a biztosítási és pénzügyi szaktanácsadó képzés Magyarországon. Az innovatív kezdeményezéshez 2024 szeptemberétől a Dunaújvárosi és Miskolci Egyetem is csatlakozik. A Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége elkötelezett a biztosítási szakma méltó szintre emelése iránt, ami minőségi oktatással és gyakorlati ismeretek átadásával valósítható meg. Az egyetemi képzés hozzájárul a biztosítási tanácsadók hitelességéhez és sikerességéhez, ezzel összhangban pedig az ügyfelek legmagasabb szinten történő kiszolgálásához. A Széchenyi István Egyetem biztosítási és pénzügyi szaktanácsadó szakjának első végzettjei ünnepélyes keretek között vehették át a képzést tanúsító oklevelet július 4-én, Budapesten. Az eseményen beszédet mondott dr. Kovács Zsolt, az intézmény általános és oktatási elnökhelyettese, dr. Kovács Norbert egyetemi docens, szakfelelős, valamint dr. Remsei Sándor, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar dékánja. A Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetségének képviseletében Keszthelyi Erik elnök, Mészárosné Szojka Edina, a szövetség Képzésért és Minősítésért Felelős Bizottságának elnöke, valamint dr. Kozma Dávid, az egyetemi kurzus tantestületi vezetője, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. jogi és üzlettámogatási vezérigazgató-helyettese szólt a jelenlévőkhöz. „Büszkeséggel tölt el, hogy a mai napon 47 hallgató vehette át a biztosítási és pénzügyi szaktanácsadói képzés sikeres elvégzését igazoló oklevelet. A tematika összeállításakor – megvizsgálva a nemzetközi és hazai felsőfokú biztosítási és pénzügyi képzéseket – a célunk az volt, hogy egy olyan képzést alkossunk meg, ami holisztikus rálátást nyújt a biztosítási szakmára, és az elméleti tananyagon túl sokéves tapasztalattal rendelkező biztosítási szakemberek segítségével értékes gyakorlati tudást adjunk át a jelentkezőknek. Kiemelten fontosnak tartom, hogy a két féléves képzésről közvetlen visszajelzéseket gyűjtsünk a hallgatóktól, tanulva és továbbfejlesztve az oktatási tananyagot. Nagy öröm volt számomra, mikor véleményeik megerősítették, hogy akár 20 éves szakmai tapasztalattal rendelkezők számára is tudtunk újat mondani. Egy hallgató elmondta, azt vette észre, hogy a napi feladatok más dimenzióban jelennek meg előtte. Érteni kezdte azt is, amit eddig csak elfogadott. Ráismert olyan biztosításszakmai összefüggésekre, amiket korábban csak bosszantó elemenként észlelt egy-egy folyamatban, de megismerte a »titkot», amivel a teljes folyamat átláthatóvá és érthetővé vált” – mondta el Keszthelyi Erik, a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetségének elnöke. „Intézményünknek hármas küldetése a minőségi oktatás, a térség versenyképességét támogató kutatás-fejlesztési tevékenység, valamint a harmadik misszió, vagyis a társadalmi, gazdasági életben való aktív szerepvállalás. Mindehhez hozzátartozik az is, hogy olyan képzéseket indítunk, amelyek reflektálnak egy-egy terület igényeire, aktuális kihívásaira. A biztosítási szakma részéről ez az aktuális igény pedig, hogy megfelelő számban álljanak rendelkezésre jól képzett szakemberek az ágazatban. Az, hogy már a szak első évében jelentős volt az érdeklődés, igazolja közös döntésünk helyességét, amellyel tevőlegesen hozzá tudunk járulni a pénzügyi-biztosítási szektor színvonalának megtartásához, további emeléséhez” – jelentette ki dr. Remsei Sándor, a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának dékánja.

A hallgatókat középpontba helyezve képzéseinek átfogó megújításába kezdett a Széchenyi István Egyetem. Az intézmény célja, hogy a minőségi, gyakorlatorientált oktatás mellett fejlessze a fiatalok készségeit, és új módszertanokkal növelje tanulási hatékonyságukat. A tervek szerint 2030-ra az egyetem minden képzési programja tartalmazni fog projektalapú oktatási modulokat. A Széchenyi István Egyetem átfogó képzési reformba kezdett annak érdekében, hogy az intézmény a lehető leghatékonyabb módon segítse hallgatóit a munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelő, gyakorlatias tudás elsajátításában. A cél a generációs sajátosságokat figyelembe vevő, legújabb oktatásmódszertanok bevezetése és kiterjesztése, a gólyák és a végzősök kompetenciamérésének megszervezése, a hallgatók készségfejlesztése, valamint a projektalapú képzés mintatantervbe illesztése. Az eddigi eredményeket és a következő feladatokat az RRF-2.1.2-21-2022-00028 „Gyakorlatorientált képzések infrastrukturális és készségfejlesztése a Széchenyi István Egyetemen” című európai uniós projekt keretében megrendezett konferencián mutatták be az oktatóknak és a piaci partnereknek. „A mi feladatunk nem az elsőéves hallgatókkal kezdődik, hanem már sokkal korábban. Segítenünk kell az iskolásokat a pályaorientációban, a felvételt nyert fiataloknak pedig hallgatóbarát, rugalmas, innovatív képzéseket szeretnénk kínálni partnereink bevonásával” – fogalmazott dr. Kovács Zsolt a Széchenyi-egyetem általános és oktatási elnökhelyettese. Kiemelte, ami tíz éve jól működött, ma már nem alkalmazható, ugyanis más a fiatalok világlátása, megváltoztak motivációik, kompetenciáik. „Hallgatóink nagy teljesítményekre képesek, csak megfelelő feladatokat kell adni nekik. Elég csak a SZEnergy Team újabb világrekordjára gondolni, amelyet az elektromobilitás területén értek el” – hangsúlyozta. Hozzátette, a frontális oktatás hatékonysága egyre inkább háttérbe szorul, és a projektalapú oktatás kerül előtérbe. Ezt kívánják kiterjeszteni a győri egyetemen is. A reform első elemeiként az intézmény bevezeti a Hallgatói Kompetenciafejlesztő Programot, illetve a Hallgatói Projekttámogató Programot. Utóbbiról dr. Gajzágó Gergő, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar adjunktusa kifejtette, a projektalapú oktatás a hatékony tudásátadás kitűnő módszere, hiszen gyakorlatorientált és élményekre épít. „Mivel valós problémákra kell megoldási lehetőségeket keresni, a megalapozott, tudatos döntések meghozatalára tanít, emellett növeli a hallgatók szakmai elhivatottságát” – jegyezte meg. Terveik szerint a 2024–25-ös tanévben kísérleti kurzusokat indítanak, a következőben 12 alapszakon bevezetik a projektalapú képzést, hogy aztán azt valamennyi szakra, néhány éven belül az összes képzési programra kiterjesszék. A folyamatokat a Hallgatói Projekttámogató Program és a tutori rendszer kiépítésével is segítik. Horváth Dóra, az intézmény Módszertani, Digitális és Tanárképzési Főigazgatóságának képzési referense a Hallgatói Kompetenciafejlesztő Programot mutatta be. Utalt arra, hogy az elmúlt évek nehézségei, köztük a koronavírus-járvány idején bevezetett online oktatás miatt bizonyos készségek hiányoznak ennél a korosztálynál, ezért az érintett fiatalok önhibájukon kívül kerülnek hátrányba. Első lépésként tréninget indítottak számukra, amelyen több mint száz mérnökinformatikus- és gazdaságinformatikus-hallgató vett részt. Erre meghatározott szempontok alapján hívták a hallgatókat, de önkéntes alapon is lehetett csatlakozni a programba. A mérnöki kompetenciák mellett számos készséget fejlesztettek az együttműködés, a csapatmunka, a problémamegoldás terén. „A program célja a lemorzsolódás csökkentése, a hallgatói előmenetel támogatása, a tanulás- és oktatásmódszertan fejlesztése, rendszeres kompetenciamérés a be- és kilépő hallgatóknál és a projektalapú oktatás kiterjesztése” – mutatott rá az előadó. Dr. Happ Éva, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar docense felhívta az ipari partnerek figyelmét, hogy zajlik a szakok szerinti kompetenciatérkép elkészítése, amelyekhez az ő javaslataikat is várják, hiszen a piaci visszajelzések sokat adnak hozzá a képzések minőségéhez. Kiemelte, az egyetemen szocializációs félévet vezetnek be, amely a hallgatók egyetemi beilleszkedését segíti. „Kurzusokkal, tréningekkel támogatjuk az egyetemi élet megkönnyítését, hozzá kívánunk járulni a hallgatói kapcsolatok erősítéséhez” – húzta alá. Hozzáfűzte, szakonként tanácsadó-testületet állítanak fel, amelyben ugyancsak számítanak a piaci partnerek részvételére, akik gyakorlati helyek, tudományos diákköri témák, konzultációk, projektfeladatok révén is ösztönözni tudják a jövő szakembereit. A képzések fejlesztéséért felelős vezető röviden bemutatta a készülő Student to Develop szoftvert is, amely az egyetemi projektekben részt vevő hallgatók számára lesz igazán fontos. „Ennek segítségével a végzettek a diploma mellé egy projektportfóliót is kaphatnak, ami kitűnő ajánlólevél lehet a munkaerőpiacon” – ismertette. Végezetül elmondta, hogy ez a szoftver tartalmazza majd a kompetenciamérést is, amely terveik szerint már idén szeptemberben megkezdődhet.

Magas szintű elméleti és gyakorlati tudásra tettek szert azok a hallgatók, akik a Széchenyi István Egyetemen elvégezték a Magyar Táncművészeti Egyetem által, a Győri Balett-tel együttműködésben indított táncos és próbavezető szakot. A képzés várhatóan szeptemberben indul ismét. A számos tudományterületen meghatározó szerepet betöltő Széchenyi István Egyetem a művészeti oktatásra is nagy hangsúlyt fektet. A jelentős hagyományokkal rendelkező zeneművészeti szakok mellett 2021 óta designképzéseket is kínál a hallgatóknak, és ugyancsak három évvel ezelőtt indult el a Magyar Táncművészeti Egyetem kihelyezett képzéseként, a Győri Balett-tel együttműködésben a táncos és próbavezető szak. Az első évfolyam tagjai április végén sikeresen teljesítették csoportos gyakorlati vizsgájukat, majd júniusban záróvizsgájukat, így július 2-án átvehették diplomájukat. „Magas színvonalú képzést biztosítottunk a jelentkezőknek, amiben nagy szerepet játszott, hogy mindvégig harmonikus volt az együttműködés a Széchenyi-egyetemmel és a Győri Balett-tel. A hallgatók között volt olyan, aki együttesnél táncol vagy dolgozik asszisztensként, és emiatt szeretett volna felsőfokú oklevelet szerezni. Mások azért végezték el a szakot, hogy utána tánctanárnak tanulhassanak tovább. Nemcsak az elmúlt három év, hanem az idei jelentkezési adatok is azt bizonyítják, hogy van létjogosultsága győri képzésünknek” – fejtette ki Fodorné Molnár Márta, a Magyar Táncművészeti Egyetem rektora, egyetemi tanár. Kara Zsuzsanna, a Széchenyi-egyetem mesteroktatója, a Győri Balett örökös tagja kifejtette: a képzés a győri táncművészeti hagyományokra épül, amit az 1979-ben alapított, világhírű Győri Balett, valamint az 1981 óta működő Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium fémjelez. „Hosszú évek álma vált valóra a táncos és próbavezető szak elindulásával. Így most már az alapfokútól a felsőfokú szintig elérhető és teljes a táncképzés Győrben, amiért köszönet illeti a Magyar Táncművészeti Egyetemet, a Győri Balettet, illetve egyetemünk Művészeti, valamint Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karának oktatásban részt vevő munkatársait. Az eredményes együttműködés bizonyítéka, hogy az első évfolyam magas szinten teljesítette a diploma megszerzésének feltételeit” – emelte ki Kara Zsuzsanna. A Magyar Táncművészeti Egyetem háromévente hirdeti meg a táncos és próbavezető szakot a Széchenyi István Egyetemen, így a képzés legközelebb – a júliusban lezáruló általános felvételi eljárás eredményének függvényében – szeptemberben indulhat el.

A labdarúgó-Európa-bajnokság mérkőzéseit szakkommentálja ezekben a hetekben Korsós György, a Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Karának tanársegédje. A volt válogatott labdarúgó alap- és mesterdiplomáját is az intézményben szerezte, oktatói feladatai mellett jelenleg a Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola angol nyelvű képzésének hallgatója. Az ezredforduló körüli évek magyar labdarúgásának meghatározó alakja Korsós György, aki a válogatottban 33 alkalommal lépett pályára, klubcsapataival pedig 22-szer szerepelt Bajnokok Ligája-mérkőzésen. A győri születésű sportoló osztrák és görög bajnokságokban is játszott, profi pályafutása lezárásával pedig úgy döntött, újra iskolapadba ül, és egyetemi diplomát szerez. „A kilencvenes években még sajnos nem létezett kettős életpálya program, így nem tudtam egyszerre a sportpályafutásomra és a tanulmányaimra is koncentrálni. Különböző sporthoz köthető tanfolyamok elvégzése után jelentkeztem a Széchenyi István Egyetemre, ahol a sport- és rekreációszervező alapszakon, majd rekreáció mesterszakon szereztem diplomát” – mondta el Korsós György. Hozzátette: szeretne doktori címet szerezni, jelenleg a győri intézmény Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Kutatásai fókuszában a sportmenedzsment innovációhoz fűződő viszonya és a sportklubok innovatív menedzsmentjének teljesítményre gyakorolt hatása áll. Korábban óraadóként, tavaly február óta főállású oktatóként is részt vesz az Egészség- és Sporttudományi Kar életében: tanított már többek között sportgazdaságtan, sportjátékok, edzéstervezés, rekreációszervezés, sportfiziológia és motorikus képességek tantárgyakat is. Legfontosabb feladatának a tudásátadást tartja: „Szeretném a tapasztalataimat és az évek során gyűjtött ismereteimet a hallgatók szolgálatába állítani, jó példát mutatva nekik. Az egyik kurzusra ismert és elismert külsős előadókat is hívunk sportszervezetektől, sportszövetségektől, akiktől szintén rengeteget tudnak tanulni a fiatalok.” A volt válogatott játékos elárulta: az órák elején sokszor átbeszélik hallgatóival az előző napi focimeccseket, de jövőbeli eredményeket tippelni nem szeret. Az aktív labdarúgást ugyan 2021-ben abbahagyta, de jelenleg is fontos szerepet tölt be Győr egyik meghatározó utánpótlás-nevelő egyesületénél: klubmenedzserként segíti az Üstökös FC Bácsa szakmai fejlődését. Nevét azonban nem csak a regionális sportéletben ismerik, szakkommentátorként már nyolc éve köszön vissza a televízióképernyőkről egy-egy futballmérkőzés közvetítésekor. „A 2016-os Európa-bajnokság előtt keresett meg az M4 Sport, hogy szerepeljek az Ausztria–Magyarország mérkőzést felvezető magazinműsorban, hiszen több mint tíz évet játszottam osztrák csapatokban. A felvétel után felkértek a hosszabb távú együttműködésre. Egy-két évig NB I-es és NB II-es közvetítéseknél stúdióztam, majd nemzetközi mérkőzésekre váltottam. Mára Bajnokok Ligája-, Európa-liga- és válogatott-találkozókat szakkommentálok leginkább” – idézte fel a kezdeteket Korsós György. Elárulta: másként készül a klubmeccsekre, mint például egy kontinenstornára, de mind közül a világbajnokság igényli a legalaposabb felkészülést. „A szakkommentátori feladatkörömnek köszönhetően folyamatosan képben kell lennem az átigazolásokkal, a játékos- és a klubteljesítményekkel, így naprakészen tart ez a munka – részletezte. – Emellett szívesen vagyok ebben a labdarúgóközegben, jó érzés régi játékostársakkal közösen elemezni egy-egy mérkőzést.”

A jelenleg a győri ETO Park Hotel épületében működő Rába Medical Center szeptember 1-jétől a szomszédos ETO Park bevásárlóközpont második emeletén, modernebb, tágasabb környezetben várja a pácienseket. A cég diagnosztikai szolgáltatása július 13-tól ideiglenesen szünetelni fog. Mint Simonné Nagy Bernadett ügyvezető elmondta, a költözés legfontosabb része az MRI gép átszállítása. A műveletre július közepén kerül sor. A rákövetkező hat hét során a szakemberek elvégzik a berendezés újbóli beüzemelését és az új központ kialakításának befejezését. A szakrendelések ugyanakkor ebben az időszakban is változatlanul működnek tovább a régi helyen, majd szeptember első napjától már az új helyen fogadják a betegeket. „Új központunk legfőbb előnye a korábbinál kétszer nagyobb alapterülete, ami sokkal kényelmesebb lesz a hozzánk érkezőknek, a munkatársainknak és az itt rendelő szakorvosoknak. A jövőben így lehetőség nyílhat arra is, hogy meglévő szolgáltatásainkat tovább bővítsük, ultrahang-, mammográfia-, röntgen- vagy csontszcintigráfia-vizsgálatokkal” – hangsúlyozta az ügyvezető.

A Széchenyi István Egyetem adott otthont a „Víz, amit akartunk” elnevezésű, Szigetköz és Csallóköz térségfejlesztéséről szóló rendezvénynek, amelyet az intézmény a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatósággal közösen szervezett. Az eseményen dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter hangsúlyozta: csak az együttműködés vezethet gazdasági fejlődéshez. A magyarországi Szigetköz és a szlovákiai Csallóköz páratlan természeti értékeiről, a térség fejlesztésének együttműködési lehetőségeiről szólt az a rendezvény, amelyet a Széchenyi István Egyetem győri campusán, a Mosoni-Duna partján található Bridge Hallgatói és Oktatói Klubban tartottak június 27-én. A eseményt először két évvel ezelőtt tartották meg, hogy megünnepeljék a Gönyűn épített Mosoni-Duna-torkolati műtárgy elkészültét, és ismertessék az Insula Magna komplex vízgazdálkodási és fenntartható fejlesztési program eredményeit. A kezdeményezés célja azóta, hogy felhívja a figyelmet Szigetköz–Csallóköz fejlesztésének fontosságára, és ösztönözze a térség értékeire fókuszáló gazdasági és turisztikai beruházásokat. Az esemény házigazdáinak nevében Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntötte a résztvevőket. Kiemelte: a régió hatalmas kincse Szigetköz és Csallóköz, amelyek egységét európai színvonalú turisztikai desztinációvá kell fejleszteni. Ki kell fejlesztenünk az együttműködés kultúráját Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter „A magyar–szlovák határtérség nyugati szakaszának funkcionális kapcsolatai és együttműködési lehetőségei” címmel tartott előadást. „A jövőben már nem tudunk olyan fejlesztéspolitikát folytatni, amely kizárólag a különböző települések, térségek egymással szembeni versengésén alapul. Ki kell fejlesztenünk az együttműködés kultúráját” – mondta. Hozzátette: ennek már vannak jelei és nagyon ígéretes próbálkozásai, amelyeket folytatni kell a Szigetköz–Csallóköz ikertérségre és tágabb értelemben vett városias környezeteire vonatkoztatva. A miniszter a régióban található három főváros – Bécs, Budapest és Pozsony – gazdasági elszívó erejéről is beszélt, kiemelve, hogy ez a jelenség nagyon erős hatást gyakorol a helyi gazdaság szerkezetére, a munkaerőpiacra, a közéletre és a kulturális lehetőségekre. „Ez is olyan tényező, ami a térségi összefogás mellett szól, hiszen önmagában Győr vagy Mosonmagyaróvár nem biztos, hogy meg tudja állni a helyét egy ilyen erős vákuumban lévő térségben” – fűzte hozzá. Dr. Navracsics Tibor Győr-Moson-Sopron vármegye magyar átlag feletti gazdasági teljesítményére is kitért, amelyben Győrnek óriási szerepe van. Mint kifejtette, a város térségszervező erejét meg kell erősíteni, amelyhez elkötelezett partnerekre van szükség. A miniszter szerint a nagytérségi kooperációhoz kiváló alapot képezhet egy Győr–Mosonmagyaróvár tengely mentén kapcsolódó szigetközi, északnyugat-magyarországi együttműködés. „Értelemszerűen adódnak a témák: a helyi gazdaság és identitás erősítése és a munkahelyteremtés, a közlekedési viszonyok javítása, az intézmények partnersége, valamint az élhetőség feltételeinek megteremtése. Ez a tágabb értelemben vett közösségépítés” – sorolta. Leszögezte: „A minisztériumunknak minden eszközrendszere megvan ahhoz, hogy egy hatékony területfejlesztési politikát tudjunk megvalósítani. Ha itt a térségben az önkormányzatoknak sikerül megtalálniuk a közös hangot, fel tudják építeni az együttműködés színtereit, akkor Szigetköz és Csallóköz még erősebb gazdasági jövő elé nézhet.” Hasznosítsuk Szigetköz értékeit Széles Sándor, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal főispánja a Szigetköz igazi szerelmeseként beszélt a térségről. Kiemelte, hogy a megye egyedülálló helyzetben van az országban, hiszen területén számtalan természeti kincs megtalálható. „A kérdés az, hogy ezekkel az értékekkel hogyan akarunk gazdálkodni. Az elmúlt harminc év pontosan rámutatott, hogy van bennünk szándék, az itt élők használni akarják ezeket az erőforrásokat” – jegyezte meg. Dicsérte a Széchenyi István Egyetem és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara összefogását, amelynek célja, hogy a térség Szigetköz értékeit hasznosítani tudja anélkül, hogy tönkretenné vagy kihasználná azokat. Jól haladnak a tárgyalások Bős–Nagymaros kérdésében Az eseményen dr. Czepek Gábor magyar–szlovák energetikai infrastruktúra fejlesztésért felelős kormánybiztos „Energetikai kihívások, lehetőségek a Kárpát-medencében és a Szigetközben” címmel ismertette az Energiaügyi Minisztérium fókuszterületeit. A Bős–Nagymaros kérdés egyik megbízott felelőseként elmondta: jól haladnak a tárgyalások a szlovák kormánnyal. „Hiszek abban, hogy még idén vagy jövő év elején mindkét kormány asztalára odakerülhetnek azok az elvek, amelyek alapján megoldható ez az ügy, fókuszálva a korszerű vízgazdálkodásra, az ökológiai egységre, valamint a villamos energetikai kérdésekre” – szögezte le. Megjegyezte: a felek három tárgyalási fordulón vannak túl, és érdemi ügyekben sikerült részmegállapodásokat elérni. A kormánybiztos az Insula Magna programról is szót ejtett, megköszönve a résztvevők – így a Széchenyi István Egyetem, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, Győr-Moson-Sopron vármegye, valamint Győr és a környező önkormányzatok – kitartó munkáját. „Az Energiaügyi Minisztérium fontosnak tartja ezt a programot, és támogatja végrehajtását” – jelentette ki. Kifejtette: a magyar kormány elkötelezett amellett, hogy Magyarország és Európa legszebb szárazföldi deltájának fejlődése töretlen legyen, és Szigetköz–Csallóköz turisztikailag, gazdaságilag és akár társadalmilag jól működő egység lehessen. „Rajtunk nem fog múlni, hogy sikerre vigyük az ügyet” – zárta beszédét. Szigetköz–Csallóköz ízei A Széchenyi István Egyetem Pályaorientációs és Marketing Központjának vezetője, Lőrincz Gergő az intézmény gondozásában, az Insula Magna projekt keretében elkészült „Gasztrotérkép – Ételek és történetek a Szigetköz és a Csallóköz vidékéről” című kiadványt mutatta be. „Azzal a céllal készítettük el, hogy bemutassuk a térség gasztronómiáját, annak meghatározó és ikonikus ételeit, helyi alapanyagain és termelőin keresztül. A Gasztrotérképben 26 szigetközi és csallóközi település kistermelője, valamint étterme kapott helyet” – ismertette.

Győr egyik legrangosabb elismerése a Szent László-érem, amely annak a személynek vagy közösségnek adományozható, aki vagy amely tudományos, művészeti, kulturális, sport- vagy egyéb területen elért eredményével, teljesítményével a város érdekeit szolgálja, és jó hírnevét öregbíti. A kitüntetést a győri közgyűlés döntése értelmében ebben az évben dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese is átvehette. A díj átadására a Szent László-napi, június 27-i díszközgyűlésen került sor a városháza dísztermében. A méltatásban elhangzott: dr. Lukács Eszter a nemzetközi és stratégiai kapcsolatok terén végzett kiemelkedő színvonalú oktatói, kutatói és vezetői munkája elismeréseként érdemelte ki a Szent László-érmet. Dr. Lukács Eszter hosszú évek óta meghatározó alakja a Széchenyi István Egyetemnek, amelynek fejlődését 2017 óta a nemzetközi terület vezetőjeként segíti. Nagy szerepet játszott abban, hogy az intézmény angol nyelvű képzési programjainak száma ma már meghaladja a negyvenet, nemzetközi hallgatóinak száma pedig közel ezerre bővült az elmúlt hét évben. Ebben az időszakban az egyetem jelentősen bővítette nemzetközi kapcsolatrendszerét, amit többek között a Regionális Egyetemi Hálózat-Európai Egyetem konzorciumban (Regional University Network-European University, RUN-EU) való részvétel, valamint az egyesült államokbeli, kínai, indiai, olasz és portugál egyetemekkel közösen létrehozott kettős képzések fémjeleznek. Dr. Lukács Eszter tevékenysége hozzájárult ahhoz is, hogy a Széchenyi István Egyetem ma már a Quacquarelli Symonds és a Times Higher Education hét európai és világranglistáján szerepel.