A Széchenyi István Egyetem nemrégiben megrendezett Tudományos és Művészeti Diákköri Konferenciáján (TDK) csaknem 350 hallgató mutatta be 284 pályamunkáját. A legjobbak jogosultságot szereztek, hogy részt vegyenek a 2027. tavaszi Országos Tudományi Diákköri Konferencián (OTDK). A Széchenyi István Egyetem májusban megrendezett TDK-jára rekordszámú, közel 350 hallgató jelentkezett, akik 39 szekció keretében, 203 tudományos és 81 zenei előadásban mutatták be elért eredményeiket. Összesen 39 pályamunka kapott első, 42 második, 24 pedig harmadik díjat, míg 43-nak különdíjat ítélt oda a zsűri. A konferencián összesen 142 dolgozat szerzett indulási jogosultságot a 2027-es OTDK-ra. A megmérettetésre hárman a Soproni Egyetemről érkeztek, akik közül ketten különdíjat nyertek. A rendezvényen 40 nemzetközi hallgató vett részt. Közülük négy-négy fiatal szerzett első, második, illetve harmadik helyezést, különdíjban öten részesültek, az OTDK-ra pedig 16-an jutottak tovább.  Érdekesség, hogy az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar képzőművészeti szekciójában öt középiskolás is részt vett, mindannyian  a Széchenyi-egyetem fenntartásában működő győri Tánc- és Képzőművészeti Szakgimnázium tanulói.  A Széchenyi István Egyetem Tudományos és Művészeti Diákköri Konferenciájának részletes eredményei innen elérhetők . Érdekes előadásokat hallhattak az érdeklődők a Széchenyi István Egyetem Tudományos és Művészeti Diákköri Konferenciáján (Fotók: Korinek Bettina, Nagy Gergely) A cikk a „MEC_24 Tudományos Mecenatúra Pályázat” keretében megvalósuló, MEC_N 149220 azonosítószámú, „A tudomány vonzásában – fiatal tudósok a közösségért” című projekt keretében készült.

A Széchenyi István Egyetem sportdiplomáciai képzésének hallgatói a közelmúltban szakmai tanulmányúton vettek részt Barcelonában. A háromnapos program során mélyebb betekintést nyertek a spanyol és katalán sportélet működésébe, a sportdiplomáciai kapcsolatokba, az intézményi struktúrákba és a professzionális sportkommunikáció gyakorlatába a képzés alapítója és szakfelelőse, dr. Kovács Barnabás volt barcelonai főkonzul vezetésével. 2016-ban indult a sportdiplomáciai szaktanácsadó képzés  a Széchenyi István Egyetemen, amelyen az azóta eltelt közel tíz évben a magyar sportélet olyan meghatározó szereplői is diplomát szereztek, mint például Vári Attila  vízilabdázó vagy Szász Emese  párbajtőröző olimpiai bajnokok. Az egyéves posztgraduális szak alapítója és vezetője dr. Kovács Barnabás korábbi barcelonai főkonzul, aki a 2025-ben záróvizsgázó évfolyam számára is izgalmas tanulmányutat szervezett a katalán nagyvárosba. A háromnapos látogatás során a hallgatók nemcsak a helyi sportéletbe nyertek betekintést, de elmélyülhettek a professzionális sportkommunikációban is. Már a hivatalos programot megelőző nap is emlékezetes pillanatokat tartogatott: a hallgatók közül többen részesei lehettek az FC Barcelona La Liga-bajnoki címe megünneplésének, amikor a város utcáin zajló parádé keretében a szurkolók és a labdarúgók együtt ünnepelték meg a győzelmet. Ez az élmény kivételes módon kapcsolta össze a sportdiplomácia elméleti ismereteit a sportkultúra közvetlen megtapasztalásával. A Széchenyi István Egyetem sportdiplomáciai szaktanácsadó képzésének hallgatói többek közt Ferran Pastorral, az FC Barcelona protokollfőnök-helyettesével is találkozhattak (balról az első). A program hivatalosan a Katalán Sportegyesületek Szövetsége irodájában kezdődött, ahol a hallgatók Ramón Alfonsedával, az FC Barcelona egykori játékosával és a veteránjátékosok szövetségének korábbi elnökével beszélgethettek. Ezt követően Gerard Figueras, a Katalán Generalitat sportért felelős korábbi főtitkára, valamint Ferran Pastor, az FC Barcelona protokollfőnök-helyettese tartott előadást. A nap során a hallgatók megtekintették a Camp Nou stadionhoz tartozó múzeumot, majd közös vacsorán vettek részt a barcelonai Futballáriumban, ahol a sport és gasztronómia találkozott egy informális, mégis szakmailag inspiráló környezetben. Másnap fakultatív program keretében a csoport egy része ellátogatott Montserrat kolostorába, ahol kulturális és vallási szempontból is különleges élményben lehetett részük. Este a sport iránti szenvedély újra előtérbe került: többen élőben tekinthették meg a Barcelona–Villarreal labdarúgó-mérkőzést a legendás olimpiai stadionban. A záró napon a hallgatók először a Katalán Labdarúgó-szövetség központját keresték fel. Ezt követően a résztvevők meglátogatták a Mundo Deportivo sportnapilap szerkesztőségét, ahol Xavier Díez Nolla szerkesztő fogadta a csoport tagjait, végül pedig vendégül látták őket Magyarország Barcelonai Főkonzulátusán, ahol a nemzetközi diplomácia gyakorlatába és a helyi feladatokba kaptak betekintést. A tanulmányút során a Katalán Labdarúgó-szövetség is fogadta a hallgatókat.

A Széchenyi István Egyetem a Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával idén is meghirdette Kooperatív Doktori Programját, melynek résztvevői vállalati karrierjük mellett végzik tanulmányaikat. A jelentős ösztöndíjjal járó képzés célja, hogy a hazai gazdasági szféra cégeinek legsikeresebb szakemberei akadémiai háttérrel folytathassanak innovatív tudományos kutatás-fejlesztési tevékenységet. A Széchenyi István Egyetem számos támogatást nyújt a tudományos pálya iránt érdeklődőknek a felsőoktatás kutatás-fejlesztési tevékenységének előmozdítása érdekében. Az intézmény Wittmann Antal Multidiszciplináris Növény-, Állat- és Élelmiszertudományi , Multidiszciplináris Műszaki Tudományi , Állam- és Jogtudományi , valamint  Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájában elsődleges cél a gazdaság és a társadalom számára is hasznosítható, új eredmények elérése. Az egyetem széles körű ipari kapcsolatainak köszönhetően a gazdasági szférából is nagy számban érkeznek doktoranduszok. A vállalatok és a felsőoktatási intézmények közötti együttműködések további erősítésére a Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal az Egyetemi Kutatói Ösztöndíjprogramon belül Kooperatív Doktori Program meghirdetésére is lehetőséget biztosít. A Széchenyi-egyetem ennek révén jelentős ösztöndíjat kínál azoknak, akik sikeres céges karrierjük mellett szereznének doktori fokozatot. A Kooperatív Doktori Program célja a felsőoktatási intézmények és az innovatív magyar vállalkozások kutató-fejlesztői utánpótlásának biztosítása. Az ösztöndíjjal a Széchenyi István Egyetem azon doktoranduszhallgatóit támogatja, akik az intézmény valamely doktori iskolájában eredményes tevékenységet folytatnak, valamint hallgatói státuszuk mellett vállalatoknál végeznek olyan kutatómunkát, amely elősegíti tudományos eredményeik gyakorlati hasznosulását. Az Audi Hungaria Zrt.-nél kísérleti mérnökként dolgozó Szávicza Zoltán alternatív tüzelőanyagokat kutat az egyetem Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Iskolájában. (Fotó: Adorján András) Szávicza Zoltán közlekedésmérnöki alap- és járműmérnöki mesterképzését is a Széchenyi István Egyetemen végezte, majd autóipari beszállítócégeknél szerzett jelentős nemzetközi tapasztalatot. A Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola hallgatója két éve a győri székhelyű Audi Hungaria Zrt. kísérleti mérnöke, munkája során a fejlesztési területen segíti a nagyvállalat célkitűzéseit. „Az előző évben sikerrel teljesítettem az egyetem kutatás-fejlesztési menedzser felsőfokú szakképzését, ekkor értesültem a Kooperatív Doktori Programról, amit nagyon érdekes lehetőségnek találtam. Már korábban is felmerült bennem a PhD-fokozat megszerzése, de a programnak köszönhetően a munkámmal összeegyeztethető a képzés, ráadásul olyan kutatási témán dolgozhatok, ami az akadémiai és az ipari szféra számára egyaránt hasznos”  – mondta el. „Doktori tanulmányaim során alternatív tüzelőanyagokat kutatok, a tervek szerint a vállalat által gyártott motor vizsgálatán keresztül fenntarthatóbb megoldásokat dolgozhatunk ki a jövőben”  – ismertette a képzés első évében járó fiatal szakember. „A program a szakmai fejlődést és a későbbi karriert is nagyon jól segítheti. Az egyetem és a cég részéről is támogatott kutatási tevékenységről van szó, hiszen hosszú távon előnyt jelent mind akadémiai, mind pedig ipari szempontból. Emiatt a kettős háttér miatt az időmenedzsment is könnyebben megoldható”  – fogalmazott Szávicza Zoltán. Molnár Jázmin Tícia a Széchenyi-egyetem Wittmann Antal Multidiszciplináris Növény-, Állat- és Élelmiszertudományi Doktori Iskolájában végzi PhD-tanulmányait, miközben az Agrofeed Kft.-nél dolgozik takarmányozási mérnökként. (Fotó: Adorján András) Molnár Jázmin Tícia a győri székhelyű Agrofeed Kft.-nél dolgozik baromfi-takarmányozási mérnökként, mellette párhuzamosan végzi PhD-tanulmányait a Széchenyi István Egyetemen. A zalaszentgróti származású fiatal szakember a cég és az intézmény közt fennálló szoros kapcsolat révén kezdett el az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karral együttműködve kutatni, a Kooperatív Doktori Program lehetőségére pedig témavezetői hívták fel a figyelmét. „Doktoranduszként az Agrofeed által kiépített fermentálóüzem működését támogatom kutatásaimmal, én felelek az itt fejlesztendő baromfi termékekért. Célunk, hogy az üzemben különböző alapanyagokat fermentáljunk úgy, hogy a későbbiekben ipari intenzív telepeken is használni és alkalmazni tudjuk, és az eredmény jótékony hatással legyen az állatok növelési időszakára”  – részletezte. Elmondta: a fermentálásnak – azaz az erjesztésnek – számos pozitívuma kimutatható a termelési eredmények és a bélegészség javításában, ami gazdasági és állatjóléti szempontból is előnyös. „A kutatás során összekapcsolódik az akadémiai és a vállalati oldal. Az Agrofeed Kft. biztosítja a szükséges alapanyagokat és takarmányokat, a Széchenyi-egyetem pedig a kísérleti hátteret és az infrastruktúrát. Ez a kooperáció azért különleges, mert a fermentálás témájában ugyan széles körű szakirodalom áll rendelkezésre, de baromfi esetében még nem végeztek sok kísérletet” – húzta alá. Kiemelte: a Kooperatív Doktori Program nagyon jó lehetőség arra, hogy a PhD-hallgatók egy céggel együttműködésben olyan új technológián vagy terméken dolgozzanak, amely később mind a tudományos, mind pedig a piaci oldalon valós innovációként jelenik meg, növelve a hazai felsőoktatási és vállalati szféra versenyképességét. Ignéczi Gergő 2024-től a Széchenyi István Egyetem és a Robert Bosch Kft. közötti együttműködések szakmai koordinátoraként is tevékenykedik, emellett az egyetem Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolájának hallgatója. (Fotó: Adorján András) Ignéczi Gergő kilenc éve dolgozik a Robert Bosch Kft. Budapesti Fejlesztési Központjában, a Széchenyi-egyetemen pedig 2019-ben kezdte járműmérnöki mestertanulmányait. „Egy évvel később a meglévő munkám és a tanulás mellett csatlakoztam az intézmény Járműipari Kutatóközpontjához, ahol szoftverfejlesztéssel foglalkoztam az autonóm járművek terén. A mozgástervezéssel és -szabályozással kapcsolatos kutatásaimmal az Arrabona Racing Team hallgatói csapatba is bedolgoztam mentorként. Ahogy végeztem, egyből jelentkeztem a Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola képzésére, doktoranduszként az autonóm járműfejlesztéssel foglalkozom. Célom, hogy kutatásom nyomán az emberi vezetési mintázatok átültethetők legyenek az önvezető rendszerekre, hogy azok minél emberszerűbben viselkedjenek” – foglalta össze Ignéczi Gergő, aki tanulmányai mellett továbbra is a Bosch és a Járműipari Kutatóközpont mérnöke, 2024-től egyben a Széchenyi-egyetem és a cég közötti együttműködések szakmai koordinátora. „A Kooperatív Doktori Programba a PhD-jelentkezésemmel egy időben pályáztam, mert már korán megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy az akadémiai és az ipari szféra összekapcsolásával tudnám kihozni magamból a maximumot – fogalmazott Ignéczi Gergő. – Meggyőződésem, hogy aki tudásra vágyva doktori tanulmányokat folytatna, az szeretne az átlagon felül teljesíteni, ehhez pedig kiváló keretrendszert biztosít ez a kezdeményezés. Ha valaki a papírra vetett kreatív ötlettől szeretne egészen a kézzel fogható termék megvalósításáig eljutni és innovatív, ipar számára is hasznosítható újdonságot alkotni, annak egyedülálló támogatást nyújt.” A fiatal szakember kiemelte: a Széchenyi István Egyetem mindazok számára lehetőséget biztosít a kiteljesedésre, akik tenni szeretnének a tudomány fejlődéséért és a világ jobbításáért, ezért a későbbiekben is az intézmény kötelékében folytatja majd kutatásait. A Kooperatív Doktori Programra május 15. és június 15. között lehet pályázni. A 2025/26-os pályázati felhívás, a pályázási feltételek, a benyújtáshoz szükséges dokumentumok listája és a jelentkezés menete az egyetem Doktori és Habilitációs Központjának honlapján  érhető el.

A Széchenyi István Egyetem, valamint a fenntartásában működő Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Technikum és Szakképző Iskola együttműködése újabb mérföldkőhöz ért. Ennek köszönhetően a technikusi képzésből érkező okleveles általános ápoló végzettségű tanulók nyolc helyett öt félév alatt teljesíthetik az ápolás és betegellátás alapszak ápoló szakirányát a győri felsőoktatási intézményben. A technikusi képzés jól szolgálja a középiskola és a felsőoktatás közti könnyebb átjárhatóságot, emellett hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok olyan kompetenciákat és készségeket szerezzenek, amelyek segítségével az egyetemen, illetve szakmájukban egyaránt sikeresek lehetnek. Az okleveles technikusként végzők számára az adott egyetem meghatározott képzésén való továbbtanulás esetén kreditbeszámításra nyílik lehetőség. A Széchenyi István Egyetem, valamint a fenntartásában működő Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Technikum és Szakképző Iskola nemrégiben összehangolta mintatanterveit, amely lehetővé teszi, hogy a középiskolában okleveles általános ápoló végzettséget szerző diákok öt félév alatt elvégezzék az egyetem nyolc féléves ápolás és betegellátás alapszakának ápoló szakirányát. A Széchenyi István Egyetem fenntartásában működő Szent-Györgyi-iskola diákjai demonstrációs teremben gyakorolják a tanultakat. (Fotó: Adorján András) „A két intézmény vezetőivel egyetértésben összeállítottunk egy ekvivalenciatáblázatot, amely a felsőoktatási alapozó ismereteket és a nagy klinikai szakterületeket – mint a belgyógyászat, a sebészet, a traumatológia, az aneszteziológia és intenzív terápia, valamint a sürgősségi ellátás – természetesen nem érinti, ahogy a hozzájuk szervesen kapcsolódó szakápolástani ismereteket és a klinikai gyakorlatokat sem. A beszámított tárgyak közé tartozik viszont az egészségügyi terminológia, az egészségkultúra, az elsősegélynyújtás, az egészségügyi etika, a szülészet-nőgyógyászat, a csecsemő- és gyermekgyógyászat, a neurológia, a pszichiátria, a geriátria és krónikus ellátás, a kisklinikumok, a közösségi ellátás, valamint a választható tantárgyak közül a hospice-ellátás és a szociológia”  – fogalmazott Zborovján Ferencné mesteroktató, az ápolóképzés szakértője. Hozzáfűzte: a középiskolai tanulmányok alapján a Széchenyi-egyetemen a kötelező tantárgyak esetében 74, míg a választható tantárgyaknál 8 kredit fogadtatható el. A szakember kifejtette, az ápolóképzésben a középiskolai tanulók és az egyetemi hallgatók is nagy óraszámban töltenek gyakorlatokat a klinikák vagy kórházak osztályain. „Ezért az elméleti tantárgyak megfeleltethetősége mellett áttekintettük a középiskolai szakmai gyakorlatok követelményeit, amelynek eredményeként megállapítottuk, hogy ezek egyenértékűek az egyetemi ápoló szakirány utolsó félévében előírt kötelező összefüggő gyakorlattal. A több évtizedes szakmai és oktatói tapasztalatom birtokában nyugodt szívvel állítom, hogy a rövidített képzéssel az oktatás minősége egyáltalán nem csökken. A tantervek összehangolása mellett ennek garanciája az is, hogy az elfogadott tantárgyak többségében az oktatók is ugyanazok a technikumban és az egyetemen” – jegyezte meg a szakértő. Kovács Anna, a Szent-Györgyi-iskola tizenkettedikes tanulója kérdésünkre elmondta, osztálytársaival együtt kitűnő lehetőségnek tartja a középiskolában már teljesített tantárgyak beszámítását, amivel szeretnének élni. „Már eddig is nagyon sok energiát fektetünk abba, hogy elsajátítsuk az ápolói hivatáshoz szükséges ismereteket, ezért jó érzés, hogy az elvégzett munkát ilyen módon is elismerik. Sok diáktársammal együtt én is tovább szeretnék tanulni a Széchenyi-egyetemen, ahol azt a gyakorlatorientált képzést folytathatjuk, amit a Szent-Györgyiben elkezdtünk”  – fogalmazott. Hozzáfűzte, számára nem volt kérdés, hogy ezt a pályát választja, és technikumi tanulmányai megerősítették abban, hogy jól döntött. „Az iskola rendkívül sok lehetőséget biztosít arra, hogy tapasztalatot szerezzünk. Rengeteg szakmai programon, versenyen, gyakorlaton vehetünk részt, és tanáraink folyamatosan tágítják látókörünket, hogy minél több területét megismerjük az egészségügynek. Fokozatosan bevezetnek minket a szakmába, és ezt az utat tudjuk majd folytatni az egyetemen, ami későbbi sikeres pályánkat is megalapozza”  – zárta gondolatait Kovács Anna.

A Széchenyi István Egyetem tulajdonrészt szerzett a Nort Complex Pro Kft.-ben, és szerepet vállal a cég újszerű módszertanához kapcsolódó szoftver- és eszközfejlesztésben. A vállalkozás okos edzőrendszere olyan, egyszerű jelekkel operáló informatikai eszközre épül, amely a sportolótól koncentrált figyelmet követel meg. Előnye, hogy az eddigieknél hatékonyabban javítja a játékosok kognitív és motoros készségeit. A Széchenyi István Egyetem nemrégiben 10 százalékos tulajdonrészt szerzett a Nort Complex Pro Kft.-ben, amely a modern technológia segítségével kínál újszerű, a legfrissebb idegtudományi kutatásokon alapuló edzésmódszert  a fiatal labdarúgók számára. Ennek lényege, hogy az adott csapatsportág valós szituációihoz hasonlító körülmények között, minél változatosabb módon kombinálja a specializált sporttechnikai gyakorlatokat a feladatkivitelezést segítő kognitív funkciókkal. Az újszerű edzésmódszertanban fontos szerepet kap a modern technológia. Dr. Topál József professzor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, viselkedéskutató a módszer hatásosságával kapcsolatban végzett, egy éven át tartó vizsgálatsorozat vezetője volt. „A kutatás során párokba rendeztük a monori tehetségközpont utánpótláskorú, öt–tizenkét éves labdarúgóit, amelyek egyik tagja a kontrollcsoport részeként továbbra is csak hagyományos edzésre járt, míg a másik tagja heti kétszer egy órában a Nort Complex módszerrel kapott fejlesztést. A projekt kezdetén felmértük a gyerekek néhány, a futballban fontos kognitív funkciójának működését: a munkamemóriát, a térlátást, a figyelemvezérlést, a gátlási funkciókat, az ingerérzékelési, -feldolgozási folyamatokkal kapcsolatos képességeiket és a motoros készségeiket. Mindezeket idén tavasszal megismételtük, illetve videofelvételek alapján elemeztük a játékosok mérkőzésszituációban mutatott viselkedését is”  – magyarázta a kutatás vezetője. Kiemelte, a vizsgálat eredményei egyértelműen igazolják, hogy a módszer alkalmas a sportolók figyelemvezérlési és munkamemória funkcióinak javítására, a figyelmük jobb fenntartására, szenzoros érzékelési pontosságuk növelésére. „Nemcsak az idegrendszeri működés fontos paramétereiben, az úgynevezett végrehajtó funkciókban láthatók kedvező változások, hanem az ezzel a módszerrel fejlesztett gyerekek szem-láb koordinációs, vagyis technikai képességei is javultak. Meccsszituációban is megfigyelhető a változás az intenzív mozgás közben és az ellenfél nyomása alatt végrehajtott vizuális pásztázás terén, ami a professzionális labdarúgók viselkedésének egyik fontos ismérve”  – fejtette ki a professzor. Hozzáfűzte, a sportteljesítményt meghatározó egyik alapvető tényező az, hogy mérkőzéshelyzetben mennyire gyorsan és milyen minőségben tud a játékos döntést hozni. Ennek a készségnek a fejlesztésére is kiváló megoldást nyújt az okos edzőrendszer. Dr. Topál József hangsúlyozta, a módszer nemcsak az utánpótláskorú sportolók esetében alkalmazható, de az idősebb korosztály számára is hatékony fejlesztési lehetőséget nyújt. Németh Roland, a módszer ötletgazdája, a cég egyik tulajdonosa elmondta: labdarúgóedzői munkája során azzal szembesült, hogy a digitális technológia világában a gyerekek figyelmét a hagyományos módokon nehéz huzamosabb ideig fenntartani, ami rontja az edzésgyakorlatok hatékonyságát. „Ezért jött az ötlet, hogy beszéd helyett képernyőkön keresztül érkező egyszerű, mindenki által könnyen felismerhető jelekkel – színekkel, számokkal, formákkal – kommunikáljunk velük. A tanítványok rendkívül pozitívan fogadták az izgalmas, de nagy odafigyelést és gondolkodást igénylő edzésmódszert, ezért továbbfejlesztettük azt. Ma már a pálya szélén elhelyezett nyolc képernyőn keresztül tudjuk az edzésgyakorlatokat irányítani a különböző színű alakzatok és számok időben változó, előre programozható bemutatásával. A mozgásfejlesztés mellett ezzel a koncentráció és a gondolkodási képesség is hatékonyan fejleszthető”  – fogalmazott. A szakember megemlítette, elsődleges céljuk, hogy minél szélesebb körben járuljanak hozzá a hazai sportolók fejlesztéséhez, majd nyitnának a külföldi felhasználók felé. Nagy siker, hogy termékük elnyerte a világ egyik legrangosabb designdíját: a Red Dot elismerés a kiemelkedő szellemi és kreatív erőt jutalmazza. „A Széchenyi István Egyetem bekapcsolódása a projektbe további lehetőségeket jelent számunkra, hiszen az a magas színvonalú tudományos és műszaki háttér, amelyhez a győri intézmény segítségével hozzájuthatunk, új utakat nyit az eszköz fejlesztésében”  – tette hozzá. „A Széchenyi István Egyetem kutatás-fejlesztési tevékenységeiben nagy hangsúlyt fektet az egészség- és sporttechnológia területére, hiszen egyik célunk, hogy innovációink révén hozzájáruljunk a társadalom minden rétegének és korosztályának egészségfejlesztéséhez”  – fogalmazott Dósa Gábor, az intézmény hasznosító vállalkozása, az Uni Inno Zrt. vezérigazgatója. Hozzáfűzte, az egyetem – egészség- és sporttudományi kompetenciáit felhasználva – a Nort Complex különleges edzésmódszerét a jövőben más sportágakra (többek közt kézilabdára és kosárlabdára) is átültetné, illetve részt venne metodikáik kidolgozásában. A gyakorlatok vezénylésére a pálya szélén elhelyezett képernyők adnak lehetőséget.

A Széchenyi István Egyetem és a Hídépítők Egyesülete közösen rendezte meg május 23-án a 11. Hidak és Hídépítők Napja országos ünnepséget, melynek kiemelt célja a szakma népszerűsítése volt. A győri intézmény nagy hagyományokkal rendelkezik a hídépítő és szerkezettervező szakemberek képzése terén , falai között számos elismert mérnök tanult az elmúlt évtizedekben. A Mosoni-Dunán átívelő Kossuth és a Jedlik hidak között, a Széchenyi István Egyetem Bridge Hallgatói és Oktatói Klubjában, valamint a Kálóczy téri gátőrházban rendezték meg az idei, 11. Hidak és Hídépítők Napját. Az intézmény a hazai szakemberképzés egyik fellegvára: már a jogelőd Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán magas színvonalú, gyakorlatorientált hídépítési és fenntartási szak működött, amely a vasúti-közúti hidak tervezésére, kivitelezésére és fenntartására készítette fel a jövő mérnökeit. Az egyetemi oktatás a szerkezetépítés irányába fejlődött tovább, amelyben az építőmérnöki alap- és mesterképzés keretében ma is fontos szerepet kap ez a terület. A Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék szoros kapcsolatot ápol a hídépítő szakmával, amely tükröződik az oktatásban, a szakdolgozati és diplomamunkákban, a kutatási feladatokban, a doktori témákban, az ipari megbízásokban és a szakértői tevékenységekben. Az esemény megnyitóján beszédet mondott Magyar János, a Hídépítők Egyesülete főtitkára , d r. Kerékgyártó János közlekedési hatósági ügyekért  felelős helyettes államtitkár, dr. Szép János, a Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja, valamint Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő. (Fotó: Korinek Bettina) Dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja a rendezvény megnyitóján kifejtette, a képzést olyan  kiváló tanárok alapozták meg, mint dr. Klatsmányi Tibor, aki 1972-től 1986-ig vezette a Hídépítési Tanszéket, és akinek nevét a Mosoni-Duna felett átívelő, Tierney Clark-díjat elnyert győri Klatsmányi híd őrzi. A hidászoktatás alakjait sorolva megemlítette Agárdy Gyula, Guzmics János, Lublóy László, Lőrincz György, Németh György és Tóth Zoltán nevét is. „Intézményünk az elmúlt években több kutatás-fejlesztési projektben is részt vett. Többek között foglalkoztunk az újgenerációs öszvérszerkezetű hidak tervezési és kivitelezési kérdéseivel, a hídfők szerkezetének optimalizálásával, a hídszegélyépítési technológia fejlesztésével, hídesztétikával, a fenntarthatóság témakörében zöld hídépítéssel, fa-beton öszvérhidakkal, valamint a vasút és a hídépítéshez kapcsolódó automatizáció és digitalizáció integrálási lehetőségeivel”  – sorolta a dékán. Hozzátette, ezekhez a témákhoz kapcsolódóan építéseljárási szabadalom, több doktori kutatás és disszertáció készült. Dr. Kerékgyártó János közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár elmondta, az elmúlt 15 évben négy-négy Tisza- és Duna-híd épült, a folyamat pedig az új mohácsi híd megépítésével folytatódik. „Szeretném kiemelni a Kalocsa és Paks közötti Tomori Pál hidat, amit 2024 júniusában adtunk át, és amely elnyerte a Magyar Acélszerkezeti Szövetség »Év acélszerkezete« nívódíját. Előkészítési fázisban van a 47-es főút algyői Tisza-hídjának kétszer kétsávosra bővítése, a szolnoki új Tisza-híd és elkerülő út, valamint a győri új Mosoni-Duna-híd is”  – részletezte. Emellett több vasúti híddal, a vasúthálózattal, a KRESZ felülvizsgálatával, illetve a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével kapcsolatos munkálatokra is kitért. Mint mondta, utóbbi – amelybe 22 megyei jogú várost kapcsoltak már be – 2026-ra eléri a 2000 kilométert. „A közlekedés működtetése és fejlesztése teszi lehetővé a földrajzi térségek összekapcsolását, a társadalmi mobilitást, élénkíti, mozgatja a gazdaságot. A felsorolt eredmények nagymértékben köszönhetők a kapcsolódó területeken dolgozó szakembereknek”  – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Az eseményen a hídépítő szakma jelenlegi és jövőbeli képviselői is jelen voltak. (Fotó: Korinek Bettina) „ Győr nemcsak gazdasági és oktatási központként jelentős, hanem a folyók városaként is kiemelkedő szerepet tölt be Magyarországon ” – hangzott el Simon Róbert Balázs, országgyűlési képviselő beszédében. Hozzátette: „2006-ban csupán két híd ívelt át a Mosoni-Dunán, azóta viszont olyan jelentős beruházások valósultak meg, mint a Jedlik híd és a Klatsmányi híd. Ezek a projektek nemcsak mérnöki szempontból voltak figyelemre méltó fejlesztések, hanem városszerkezeti és közösségi szempontból is nagy jelentőséggel bírtak”.  A képviselő is kitért arra, hogy a tervek között szerepel egy újabb híd megépítése Győrben, amely az Ipar utca meghosszabbításaként kötné össze Gyárvárost Bácsával, tovább erősítve a városrészek közötti kapcsolatot. A megnyitón Magyar János, a Hídépítők Egyesületének főtitkára hangsúlyozta: a 2010-ben alapított szervezet céljai közt szerepel a hídépítés hagyományainak fenntartása és átadása, a komplex folyamatban részt vevő szereplők közti kapcsolatok ápolása, valamint a fiatal szakemberek bevonzása a szakmába. „Az ehhez hasonló rendezvények kiváló lehetőséget biztosítanak a közösség megerősítésére, amely a hétköznapok során a munka gördülékenységéhez is hozzájárul  – fogalmazott. – Köszönöm a partnerséget a Széchenyi István Egyetemnek, és kívánom, hogy a mai napon a hídépítés átvitt értelemben a kapcsolatok terén is megvalósuljon.” Az eseményen a látogatók kipróbálhatták a sárkányhajózást, betonkenu-bemutatót tekinthettek meg ,   valamint  vízminőségi mérőeszközökkel is megismerkedhettek. A  laborlátogatások, műholdradar-, drón- és digitálisterepasztal-bemutatók pedig a korszerű technológiák világába engedtek betekintést. A program részeként tésztahídépítő  és szakmai hídépítő verseny re is sor került.

A Széchenyi István Egyetem már tanulmányaik kezdetétől számos lehetőséggel támogatja a fiatalok tudományos és személyes fejlődését, legyen szó ösztöndíjakról, kutatásról vagy nemzetközi tapasztalatszerzésről. A hallgatói önkormányzat, az ösztöndíjprogramok, a kutatói csoportok és a szakkollégiumok mind a sikeres szakmai karrier megalapozásához járulnak hozzá, amit a tatabányai Aschenbrenner testvérpár példája is jól mutat. Sokszínű hallgatói szervezetek, szakkollégiumok és kutatási lehetőségek várják a fejlődésre nyitott fiatalokat a Széchenyi István Egyetemen. Ezekben már az első félévüktől kezdve tevékeny szerepet vállalhatnak az intézményben tanulók, fejleszthetik szakmai kompetenciáikat, kommunikációs készségeiket, és értékes kapcsolatrendszerre tehetnek szert. A gyakorlatorientált képzések során a hallgatók számos projektben vehetnek részt, tudományos diákköri dolgozatot készíthetnek, valamint innovatív ötleteikhez is támogatásra találhatnak. Az elmúlt években az egyetem által biztosított lehetőségekkel éltek az Aschenbrenner testvérek is, akik a hallgatói önkormányzatból indultak, részt vesznek a tudományos diákköri mozgalomban, szakkollégiumi tagok, valamint szakmai tevékenységükkel elnyerték az Egyetemi Kutatói Ösztöndíjat. „Tanulmányaimat mérnökinformatikus alapképzésen kezdtem, és már a második félévben csatlakoztam az Egyetemi Hallgatói Önkormányzathoz (EHÖK), ahol először képviselőként, majd szakfelelősként vettem részt a munkában. Később részönkormányzati elnökként, majd az EHÖK alelnökeként foglalkoztam a hallgatói érdekképviselettel” –  fogalmazott Aschenbrenner András, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar vezetés és szervezés mesterszakos hallgatója. „A mesterképzés során tudatosabban kezdtem el foglalkozni a tudományos tevékenységgel, és jobban megismertem az intézmény által nyújtott ösztöndíjlehetőségeket is. A digitális transzformációval kapcsolatos kutatási munkámban jelentős támogatást kaptam az egyetem Neumann János Informatikai Szakkollégiumától és Széll Kálmán Közgazdasági Adattudományi Szakkollégiumától, amelynek köszönhetően több konferencián és tanulmányi versenyen is lehetőségem nyílt bemutatni az eredményeimet. A közös munka annyira jól sikerült, hogy a Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencián (TDK) 2024 novemberében második, majd 2025 májusában első helyezést értem el”  – részletezte a fiatal tehetség. Aschenbrenner András tudományos tevékenységéért Egyetemi Kutatói Ösztöndíjprogram ban is részesült. Ez a lehetőség nemcsak mesterképzésben részt vevő hallgatóknak elérhető, hanem fiatal oktatók, kutatók, doktori hallgatók, illetve alapképzésben tanulók számára is nyitott, így jelentős segítséget nyújt tudományos munkájuk megvalósításához. A 2025–26-os tanévben az ösztöndíjra június 15-ig nyújthatók be a pályázatok (Erről további részetek itt olvashatók .) A Széchenyi István Egyetem nyújtotta lehetőségekkel élve fejlődik a tatabányai testvérpár, Aschenbrenner András és Aschenbrenner László. (Fotó: Adorján András) András öccse, László az egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karának mérnökinformatikus-hallgatója. „Őszintén szólva nagyon meglepett, hogy ezek az egyedülálló lehetőségek nemcsak a felsőbb évesek előtt állnak nyitva, hanem már az alapképzés első évétől kezdve elérhetők. Saját tapasztalataim alapján az alattam járóknak és az évfolyamtársaimnak is mindig azt javaslom, hogy bátran kapcsolódjanak be egy-egy hallgatói projektbe, mert sok ajtót megnyithat előttük” – jelentette ki. Elárulta: ő maga is több olyan projektben vett részt, amelyek során különféle alkalmazásokat fejlesztettek, és ekkor tapasztalta meg először, hogy megszerzett tudásának valós, gyakorlati haszna van. „Ezek nemcsak szakmai fejlődésemet alapozták meg, hanem hozzájárultak a kutatói szemlélet kialakulásához is. 2021 óta foglalkozom Windows-rendszerekkel, ebben a témában született meg az első TDK-dolgozatom is. E kutatás mentén pályáztam az Egyetemi Kutatói Ösztöndíjra, amelyet nekem is sikerült elnyernem. Ennek köszönhetően fiatal hallgatóként részt vehettem szakmai konferenciákon, előadásokat tarthattam, és hamarosan nemzetközi konferencián is bemutathatom az eredményeimet. A tudományos életbe való korai bekapcsolódás a szakdolgozatom elkészítését is jelentősen megkönnyíti”  – sorolta a tudományos munka előnyeit Aschenbrenner László. A következő tanévben a testvérpár a Pannónia Ösztöndíjprogram támogatásával külföldi kutatási tapasztalatszerzésre is készül. Céljuk, hogy az így megszerzett ismereteket később itthoni tanulmányaikban és szakmai munkájukban is kamatoztassák.

Az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Programban részt vevő hallgatók és fiatal oktatók mutatták be tudományos tevékenységüket május 20-án a Széchenyi István Egyetemen rendezett konferencián. Az érdeklődők 89 kutatást ismerhettek meg, amelyek az élenjáró technológiákon át a digitális transzformáción keresztül a fenntarthatóságig széles skálát öleltek fel. A korábbi Új Nemzeti Kiválóság Program az idei tanévben megújult formában, Egyetemi Kutatói Ösztöndíjprogram (EKÖP) néven támogatja a tehetséges, kutatási területen kiemelkedő hallgatókat, valamint fiatal oktatókat. A Széchenyi István Egyetem nyertes hallgatói és oktatói konferencia keretében mutatták be kutatásaikat. A Széchenyi István Egyetemen rendezett konferencián 89 ösztöndíjas adott számot kutatási eredményeiről. (Fotó: Dudás Máté) „A program célja a felsőoktatási intézmények oktatói és kutatói, valamint az innovatív magyar vállalkozások kutató-fejlesztői utánpótlásának biztosítása, és a legkiválóbb hallgatók tehetséggondozása. E célra a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból az idei tanévben rekordösszegű keretet különített el a Széchenyi István Egyetem számára: az Egyetemi Kutatói Ösztöndíjprogramra szánt mintegy 180 millió forint mellett az EKÖP Kooperatív Doktori Program (EKÖP-KDP) közel 250 millió forintos keretből oszthatott ki ösztöndíjakat”  – mondta el a rendezvény megnyitóján prof. dr. Varga László, az Egyetemi Doktori Tanács elnöke. A résztvevőket arra biztatta, hogy a kutatásaik mellett eredményeik publikálására is kellő figyelmet fordítsanak. A professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy a Széchenyi-egyetem széles tudományos spektruma kitűnő lehetőséget teremt az interdiszciplináris kutatásokra. „Bíztatom a jövőbeli pályázókat innovatív ötleteik megfogalmazására. Számukra fontos információ, hogy már megjelent a 2025–26-os tanév ösztöndíjfelhívása , amelyre június 15-ig lehet pályázni” – zárta. Dr. Varga László professzor, a Széchenyi István Egyetem Doktori Tanácsának elnöke köszöntötte az ifjú kutatókat. (Fotó: Dudás Máté) A konferencián 10 szekcióban 77 EKÖP-, és 12 EKÖP-KDP-ösztöndíjas előadása hangzott el informatikai, gépész- és villamosmérnöki, közlekedés- és járműmérnöki, anyagtudományi, építész- és építőmérnöki, agrár-, gazdaság- és regionális, jog-, valamint bölcsészettudományi, illetve művészeti területekről. A villamosmérnök mesterszakos Rózsa Patrik Gábor „Szívritmus kiválasztása sporteszköz ülőfelületébe épített szenzor jeleiből a terhelés adaptív szabályozásához” címmel mutatta be kutatási eredményeit. Témavezetője prof. dr. Nagy Szilvia volt. „Konzulensemnek köszönhetően már az alapképzés évei alatt lehetőségem nyílt bekapcsolódni egy orvostechnikai diagnosztikai módszer fejlesztésével kapcsolatos projektbe. Ezen a területen maradva kezdtem vizsgálni a szívverés érzékelését a test rezgéseinek segítségével. Minden egyes szívdobbanás egy egész testen áthaladó rezgést generál, amely többféle szenzorral is érzékelhető. Azt kerestem, hogy miként lehet olcsón, jó minőségű, egyszerű, akár székre, ülésre helyezhető érzékelőt fejleszteni. Ezzel ugyanis széles körben elérhető, kényelmes és folyamatos szívdiagnosztika válna lehetővé például a munkahelyi stressz hatásait mérve”  – világította meg a fiatal kutató. Mint mondta, vizsgálata a költséghatékonyságot szem előtt tartva időközben új irányt vett. A vérnyomásmérő mandzsettájába helyezte az érzékelőt, amely így már nem csupán vérnyomásmérésre válik alkalmassá, hanem a szívverés formája is megjeleníthető. „Jelenleg is ezen dolgozom, hiszen a módszerrel egy egyszerű vérnyomásmérés alkalmával válnának szűrhetővé az olyan elégtelenségek, mint a szívritmuszavar”  – osztotta meg kutatásának lényegét Rózsa Patrik Gábor. Dr. Fábián Balázs az intézményben szerezte jogi diplomáját, jelenleg pedig az egyetem doktorandusza, akinek „Mesterséges intelligencia a munka világában: kihívás vagy partner a munkáltatók számára?”  című előadása (témavezető: dr. Ferencz Jácint) egy napjainkban aktuális, az egész társadalmat érintő kérdéssel foglalkozik. „Ma már a hazai munkáltatói gyakorlatban is megjelent a mesterséges intelligencia használata a beérkezett önéletrajzok összehasonlításához, a munkatársak teljesítményértékeléséhez, sőt az elbocsátandó munkatársak kiválasztásához is. Az emberi tényező elhagyása veszélyes lehet, s az automatizált döntésekkel szemben jelenleg a szakszervezeteknek sincs semmilyen jogi lehetősége. Ezt a kérdést A munka törvénykönyvének módosítása kezelheti”  – hangsúlyozta. Kiemelte, a jognak fontos feladata, hogy lekövesse az olyan társadalomban végbemenő változásokat, mint amit a mesterséges intelligencia megjelenése is okoz. „Az új technológia az élet minden területére hatással van, ami szabályozási szempontból is fontos feladatokat ró ránk”  – fogalmazott. Dr. Fábián Balázs hangsúlyozta, a Széchenyi-egyetemen minden feltétel adott az értékes tudományos munkához, személyesen pedig sokat köszönhet témavezetőjének és a tanszéki közösségnek kutatása szakmai támogatásáért.

Dr. Györfi-Tóth Péter, az egyik vezető hazai és nemzetközi jogi szolgáltató iroda partnere aktív szerepet vállal a Széchenyi István Egyetem fejlődésében. A neves jogász – amellett, hogy az intézményt fenntartó alapítvány vagyonellenőre – a győri jogászképzésben is részt vesz. A Széchenyi István Egyetem küldetésének tekinti, hogy gyakorlati tudást, a munkaerőpiacon értékes diplomát adjon hallgatóinak, és az aktuális kihívásokra válaszolni tudó, naprakész szakembereket biztosítson az országnak. Ennek érdekében minőségi képzéseibe a piaci szereplőket, az adott szakterület legjobbjait is bevonja. Kitűnő példa erre az intézmény Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara, ahol az új generáció a jogász szakma neves képviselőitől tanulhat. A közelmúltban kapcsolódott be a képzésbe dr. Györfi-Tóth Péter, aki az egyik vezető hazai és nemzetközi jogi szolgáltató iroda, a DLA Piper partnere, a magyar, a közép- és kelet-európai operáció projektfejlesztési és re-strukturálási szakcsoportjának vezetője. Dr. Györfi-Tóth Péter szakmai tapasztalatai átadásával segíti a Széchenyi István Egyetem joghallgatóinak fejlődését. (Fotó: Adorján András) „A győri egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány célja, hogy az intézmény minden szempontból dinamikusan fejlődjön, valamint meghatározó szereplője legyen a felsőoktatásnak hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Az alapítvány vagyonellenőreként fontosnak tartottam, hogy tudásommal, szakmai tapasztalatommal többféle módon is segítsem az egyetemet” – fogalmazott dr. Györfi-Tóth Péter, aki társadalmi szerepvállalása részeként oktatja az „Energetikai és infrastrukturális fejlesztések szerződéses gyakorlata”  című tárgyat a győri jogi karon. „Szakterületem elég speciálisnak mondható, amely alapvetően az energetikai és a közcélú közösségi infrastruktúrák létesítésével, fejlesztésével, finanszírozásával foglalkozik jogi szempontból. Az előzőbe tartoznak többek között a különböző vezetékek, hálózatok, erőművek, napelemparkok, szélturbinák, geotermikus erőművek, az utóbbiba pedig például a vasúti hálózat, az autópályák, a hulladékgazdálkodási rendszerek, a kikötők vagy épp a repterek. Sokrétű, komplex és változatos területről van tehát szó, amely gyakran bonyolult szabályozásokat foglal magában. Mivel régóta foglalkozom ezzel, a tudás átadása mellett igyekszem gyakorlati tapasztalataimmal is hozzájárulni a győri hallgatók felkészültségéhez”  – jegyezte meg. Dr. Györfi-Tóth Péter úgy látja, a Széchenyi-egyetem olyan úton jár, amely egyre magasabbra emeli a felsőoktatási intézmények között, piaci igényeket figyelembe vevő képzései, a különböző tudományterületeket felölelő interdiszciplináris tudása, széles körű ipari, társadalmi együttműködései révén. „Előremutató, hogy nemcsak a tudás átadására, de annak hasznosítására is összpontosít, amely lehetővé teszi, hogy a fiatal, tehetséges kutatók az akadémiai területen maradva vegyenek részt a kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatokban”  – fejtette ki. Hozzátette, az intézmény ezen az úton tovább haladva az éles nemzetközi versenyben is egyre előkelőbb pozíciókat vívhat ki magának.

A Tetris játék zenéjére épített kompozíciójával első helyet ért el a rangos nemzetközi Rachel Laurin Zeneszerzői Versenyen a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának klasszikus orgonaművész-hallgatója, Májer Zoltán. A világszinten ismert Kanadai Királyi Orgonaművészeti Akadémia által meghirdetett pályázatra többek között ausztrál, német és egyesült államokbeli alkotók nyújtottak be műveket, közülük bizonyult a legjobbnak a győri intézmény másodéves növendéke. A Széchenyi István Egyetem Művészeti Karán a magas színvonalú képzés mellett nagy hangsúlyt kapnak a nemzetközi lehetőségek és a művészeti kiteljesedést elősegítő versenyek. Az intézmény zeneművész-hallgatói rendszeresen vesznek részt kontinens- vagy akár világszintű megmérettetéseken is. Nincs ez másként Májer Zoltán másodéves klasszikus orgonaművész szakos hallgató esetében sem, aki már felsőfokú tanulmányai megkezdése előtt foglalkozott komponálással. Sikerességét mi sem mutatja jobban, mint legutóbbi eredménye: a fiatal tehetség a híres Kanadai Királyi Orgonaművészeti Akadémia (Royal Canadian College of Organists) által meghirdetett Rachel Laurin Zeneszerzői Versenyen első helyet ért el „Variations on Tetris Theme”  című alkotásával. A kilencvenes évek népszerű videójátéka által ihletett darab egy ausztrál és egy kanadai kompozíciót előzött meg a képzeletbeli dobogón. „Ezzel a 2021-es szerzeményemmel először a moszkvai konzervatórium nemzetközi pályázatán indultam, az »Új klasszikusok« elnevezésű versenyen ötszáz zeneszerző közül sikerült a legjobb húszba kerülnöm”  – árulta el Májer Zoltán, aki gyermekkora óta foglalkozik zenével. Hároméves korában a híres orgonaművész, Lehotka Gábor tanácsára kezdett el zongorázni. „Az orgona már legkorábbi emlékeim szerint is nagyon megragadta a figyelmem, a szüleim pedig mindenben segítettek, hogy elindulhassak ezen a pályán. Először nyolc éven át zongoráztam, ezt követően már a megfelelő technikai alapokkal kezdtem meg az orgonatanulmányaimat. A zeneiskolában Korb Tamástól tanulhattam, valamint iskolán kívüli kurzusokon vettem részt. A Széchenyi-egyetemen két éve tanulok, és nagyon inspiráló, hogy más szemszögből láthatok rá a zenére, a képzés valóban átfogó tudást ad számomra” – fejtette ki. Májer Zoltán, a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának másodéves klasszikus orgonaművész-hallgatója (Fotó: Adorján András) A sors érdekessége, hogy a fiatal tehetség első zongoratanára, Farkas Zsolt ma már ugyancsak a győri egyetem munkatársa, zongorakísérőként és főiskolai tanársegédként segíti a Szólóhangszerek és Művészetelmélet Tanszék munkáját. „Jó érzés legelső mesteremmel itt is találkozni, és ugyanabból a könyvből tanítani, amiből én is tanultam annak idején” – jegyezte meg. Hozzátette: az egyetemen az orgona szak része billentyűs hangszerként a zongora is, ezirányú tanulmányait Kocsis Marcell művésztanár mentorálása alatt végzi. Májer Zoltán ugyan még csak másodéves, de már most határozott elképzelése van a jövőjéről. „Az egyetem mellett tanítok is, ezt mindenképp szeretném továbbvinni, valamint az orgonajáték és a zeneszerzés folytatása szerepel a terveim között”  – jelentette ki. Hozzátette: motiváló számára, hogy hallgatótársai nyitottak a zenei ötletek megvalósítására és a közös munkára, a szimfonikus zenekar révén pedig akár több hangszerre komponált darabjait is életre hívhatja. A fiatal tehetség kiemelte, hogy előadó-művészeti pályáján nagy segítséget jelent a közös munka főtárgyi oktatójával, aki odaadással és türelemmel támogatja az esetleges hiányosságok kiküszöbölését és a művészi fejlődést. Deákné dr. Kecskés Mónika, a kar Szólóhangszerek és Művészetelmélet Tanszékének egyetemi docense orgonára, ezen belül improvizációra és partitúra-ismeretre, valamint kamarazenére tanítja a díjnyertes hallgatót. „Zoltán félig-meddig autodidakta módon tanulta az orgonálást, így az improvizációs készségei már tanulmányai elején is kiemelkedők voltak. Ahogy Bach is saját magától, a kortársak műveit tanulmányozva jutott el arra a szintre, amit azóta is csak próbálnak megugrani a zeneszerzők, úgy ő is teljesen magától, egy belső motiváció révén ért el odáig, hogy nemzetközi versenyeken ismerik el”  – részletezte az oktató. Hozzáfűzte: a Széchenyi-egyetem képzésén a technikai és az elméleti tudás felsőfokra emelésével járulnak hozzá az ígéretes növendék további karrierjéhez. „Olyan eszközöket adunk a kezébe, amelyekkel könnyebben és gyorsabban ívelhet felfelé a pályája, emellett pedig segítünk a már meglévő képességei felismerésében és fejlesztésében  – fogalmazott. – Az óráinkon két felnőtt ember diskurzusa zajlik, amelyben oktatóként inkább coach-szerepet töltök be, mentorként segítve a tehetség kibontakozását.”

A Széchenyi István Egyetem képzési és kutatási tevékenységével, nemzetköziesítési törekvéseivel, valamint az együttműködési lehetőségekkel ismerkedett a győri campuson május 15-én tett látogatásán Eva Dvořáková, Csehország magyarországi nagykövete. A diplomata elismerően szólt az intézmény stratégiájáról és fejlődéséről. A Széchenyi István Egyetemen mintegy ezer nemzetközi hallgató tanul, az oktatók-kutatók pedig nemzetközi projektekben, kutatási hálózatokban is részt vesznek. Az intézmény számára már csak emiatt is fontos nemzetközi kapcsolatai folyamatos erősítése, s többek között ezt a célt szolgálta Eva Dvořáková cseh nagykövet látogatása a győri campuson. A találkozó résztvevői: Kepli József, a Széchenyi-egyetem Nemzetközi Programok és Alumni Központjának vezetője, Pavla Kačenová, a nagykövetség első titkára, Tibor Opěla, a nagykövetség konzulja, Eva Dvořáková nagykövet, dr. Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, dr. Smuk Péter professzor, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar dékánja, dr. Hulkó Gábor, a kar egyetemi docense és Hancz Gábor, az egyetem kommunikációért és sajtókapcsolatokért felelős igazgatója. (Fotó: Adorján András) A háromtagú delegációnak dr. Lukács Eszter nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettes mutatta be az egyetem eredményeit és terveit. Hangsúlyozta, hogy 2018-ban indították el nemzetköziesítési stratégiájukat, amely jelentős sikereket hozott. „Több mint tizennégyezer hallgatónk közül ma már mintegy ezren külföldről, a világ csaknem nyolcvan országából érkeztek. Mintegy kétszáz képzési programunk negyedét angol nyelven is kínáljuk, ami különösen vonzó a nemzetközi fiatalok számára”  – fogalmazott. Hozzátette: hét cseh egyetemmel működnek együtt, ami hallgatói és oktatói csereprogramokra, illetve kutatási partnerségekre terjed ki. A Pannónia Ösztöndíjprogram keretében 70 hallgató járt Csehországban a most záruló szemeszterben. Az elnökhelyettes kiemelte: büszkék arra, hogy mind a Quacquarelli Symonds, mind a Times Higher Education felsőoktatási világranglistáján szerepelnek. Ennek értékét növeli, hogy a világ mintegy 24 ezer egyeteme közül mindössze kétezret jegyeznek ezeken a rangsorokon. Dr. Lukács Eszter beszélt arról is, hogy kilenc karuk és négy doktori iskolájuk révén kutatásaikat interdiszciplináris módon végzik, amelyekkel szorosan kapcsolódnak a járműiparhoz, a fenntarthatósághoz, a telekommunikációhoz, az egészségtechnológiához és a mezőgazdasághoz. Megjegyezte: jelenleg készítik elő Győri Innovációs Parkjuk második ütemét, amelynek keretében akár cseh vállalatokkal is szívesen alakítanának ki kutatás-fejlesztési és innovációs együttműködéseket. A találkozón Eva Dvořáková nagykövet elismerően szólt a Széchenyi István Egyetem modern stratégiájáról, tevékenységeiről és fejlődéséről. Hozzáfűzte: az intézmény campusmodellje és szolgáltatási portfóliója – „egy kis város a városban” – a Texasi Egyetemre emlékezteti, ahol hallgatóként egy ideig tanult; majd felajánlotta segítségét további cseh egyetemekkel és kutatóközpontokkal való együttműködések kialakításában. A nagykövet felhívta a figyelmet a cseh és magyar részvétellel megvalósuló, a sajtóban gyakran csak „szuperlézerként” emlegetett high-tech projektre, az ELI-re (Extreme Light Infrastructure) amely globális technológiai fejlesztési jelentőséggel bír. Aláhúzta: továbbra is van lehetőség partnerként bekapcsolódni ebbe.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 110 millió forinttal járul hozzá idén a Széchenyi István Egyetem telekommunikációs, távközlési és digitalizációs képzési, valamint kutatás-fejlesztési tevékenységeihez. A szervezet hosszú évek óta kiváló kapcsolatot ápol az intézménnyel, amely a támogatásnak köszönhetően még több tudományos lehetőséget nyújthat hallgatóinak, oktatóinak és kutatóinak. A Széchenyi István Egyetem régóta szorosan kötődik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) munkájához, képzési és kutatás-fejlesztési portfóliója is kapcsolódik a szervezet tevékenységéhez. A győri intézmény 1968-as alapítása óta veszi ki a részét a hazai távközlési oktatásból, napjainkban pedig a legmodernebb technológiákat és a legfrissebb szakmai tudást biztosítja a hallgatóknak. Kutatás-fejlesztésében is meghatározó szerepet tölt be a telekommunikáció, a médiajog, az elektronika és a mesterséges intelligencia, amelyek a hatóság számára is stratégiai jelentőségű területek. A felek 2022-ben írtak alá megújított általános együttműködési megállapodást , a kiváló szakmai partnerség az elmúlt években pedig még magasabb szintre emelkedett. Az NMHH idén 110 millió forint támogatást nyújt a Széchenyi-egyetemnek szakmai programok, képzések és kutatások megvalósítására, valamint a távközlési, digitalizációs és telekommunikációs terület fejlesztésére. A hatóság a hozzájárulással többek között az egyetem űrtávközlési, kiberbiztonsági és kvantumkommunikációs kutatásait, műholdfejlesztését, elektronikai laborjainak fejlesztését, valamint gyermekvédelmi kezdeményezéseit segíti. Az intézmény emellett hallgatói elismerésekre, ösztöndíjakra és szakmai kirándulásokra, konferenciák szervezésére, illetve tananyagfejlesztésre fordítja az összeget. „Az NMHH örömmel támogatja a Széchenyi István Egyetem tudományos műhelyein keresztül az ifjú kutatókat a minket körülvevő univerzum jobb megértésében, különösen azokon a területeken, amelyek szorosan kapcsolódnak a hatóság tevékenységéhez. Ilyen például a rádióhullámokkal működő hálózatok és az űrtávközlés világa, vagy éppen a kiberbiztonság: ez a kérdéskör ugyanis szorosan kapcsolódik az NMHH kiemelt stratégiai céljához, a szabadság és biztonság megteremtéséhez a digitális világban. Az NMHH és a Széchenyi István Egyetem együttműködésének része többek között az az ösztöndíj, amellyel a hatóság félévente két, nappali tagozaton kiemelkedő tanulmányi eredményt felmutató mérnökinformatikus, illetve villamosmérnök szakos hallgatót támogat. Bízunk benne, hogy a fiatal kutatók felfedezései, innovációi révén olyan tudással gazdagodunk, amely a jövőben alapját képezheti a távközlési fejlesztéseknek”  – mondta el az együttműködés kapcsán dr. Koltay András, az NMHH elnöke. Dr. Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke (Fotó: Májer Csaba József) „A hatóság nagyon fontosnak tartja a felsőoktatási és tudományos intézetekkel való együttműködést, amelynek kiváló példája a Széchenyi István Egyetemmel fennálló partnerség. Az intézmény tudományos tevékenysége, valamint a hallgatókkal való oktatói kapcsolat olyan tudásbázist eredményez, amit nagyon jól tudunk hasznosítani műszaki, fogyasztóvédelmi, jogi és gazdasági munkánk során. Az idei pénzbeli támogatásunkkal azokat az NMHH profiljába vágó kezdeményezéseket segítjük, amelyek innovatív szakmai kutatásokat, új technológiai megoldásokat segítenek elő. Ezek kölcsönös előnnyel és haszonnal járnak mindkét fél számára”  – fogalmazott dr. Lapsánszky András, az NMHH hírközlési elnökhelyettese, a Széchenyi-egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszékének vezetője. Kifejtette, ez a kapcsolat az elmúlt években is számos hasznos eredménnyel járult hozzá a hatóság tevékenységéhez. Hozzátette: a Széchenyi István Egyetemen sok olyan hírközlési és médiát érintő innovatív témában zajlanak kutatások, rendezvények, publikációs tevékenységek, amelyek az új technológiák alkalmazását, a hatósági jogalkalmazás előmozdítását, illetve a digitális fogyasztóvédelmi tudatosság erősítését szolgálják. Dr. Lapsánszky András, az NMHH hírközlési elnökhelyettese, a Széchenyi-egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszékének vezetője (Fotó: Dudás Máté)

A Széchenyi István Egyetem 2023-ban indította útjára rendhagyó formátumú, minden hétvégén megrendezett közösségi sportesemény-sorozatát Uni Győr Örömfutás néven. Az elmúlt szűk két év alatt több mint 1500-an csatlakoztak a kezdeményezéshez, akik hétről hétre 5 és 10 kilométeres futás, illetve 5 kilométeres gyaloglás teljesítése közül választhatnak. A programsorozat századik alkalma május 24-én, szombaton következik, amelyen ismert személyiségek – sportolók, művészek – is rajthoz állnak. Még nem késő csatlakozni! Az Uni Győr Örömfutás Magyarországon egyedülálló kezdeményezés, amely támogató sportközösségben, gyönyörű természeti környezetben, jól szervezett és biztonságos keretek között kínál rendszeres szabadidős mozgáslehetőséget. A Széchenyi István Egyetem által két éve elindított, hetente megrendezett futó- és gyalogló-eseménysorozathoz bármikor ingyenesen lehet csatlakozni. Csupán egy regisztráció kell hozzá , és a következő rajt előtt már át is vehető a személyre szóló, állandó rajtszám. A program minden szombaton délelőtt a győri Aranypart II-n található Uni by The Rusty Coffee elől indul (a lebonyolítás részletei az esemény honlapján  és Facebook oldalán  olvashatók). A századik rajtjához érkezik az Örömfutás május 24-én, szombaton. (Fotó: Uni Győr ÖrömFutás ) „Ahogy a neve is mutatja, az Örömfutás nem a versengésről, hanem sokkal inkább az egészségről, a rendszerességről, a kitűzött célokról és a fejlődésről szól. Az események után mindenki egyéni visszajelzést kap az elért eredményéről, a teljesítések gyűjtésével pedig értékes ajándékokat lehet megszerezni. Azt szeretnénk elérni, hogy a minden héten visszatérő, vonzó programmal egyre több embert inspiráljunk az aktív életmódra, és hangulatos közösségi platformot teremtsünk a szabadidősport számára a városban”  – fogalmazott dr. Horváth Ákos, a program ötletgazdája és főszervezője, a Széchenyi-egyetem korábbi oktatója. Hozzátette, az eltelt két év alatt összetartó, jó hangulatú sportközösség alakult ki, amelyben az újonnan csatlakozók is hamar otthonra találnak. „A legfiatalabb induló hároméves, a legidősebb 84, és még a 70 feletti korcsoportban is jó pár 10 kilométeres futó található. Sokan járnak a város tágabb vonzáskörzetéből és a szomszédos Csallóközből, sőt olyan is akad, aki 50 kilométernél messzebbről érkezik. Az esemény mostanra nemzetközi jelleget öltött, mert gyakran feltűnnek a Győrben élő, vagy éppen idelátogató külföldiek és az egyetem nemzetközi hallgatói is. A legtöbben britek és németek, de vannak indulók Törökországból, Bangladesből, Brazíliából, Japánból, sőt Ausztráliából is. Ismert győri sportolókat is felfedezhetünk a rendszeres résztvevők között, például a többszörös Bajnokok Ligája-győztes kézilabdázó Orbán Adriennt vagy az ultratriatlon-világbajnok Rokob Józsefet”  – sorolta a szervező. Kiemelte, mostanáig több mint 1500-an regisztráltak az eseménysorozatra, amelynek minden héten 200-250 indulója van. „Eddig összesen 57.000 kilométert futottak és gyalogoltak le a résztvevők, szóval váltóban már másfélszer megkerülték volna a Földet”  – húzta alá dr. Horváth Ákos. Hangsúlyozta, a programra valóban mindenkit várnak, hiszen a mozgás- és látássérült indulók akadálymentes pályán teljesíthetik a távokat, kutyabarát rendezvényként pedig a négylábú örömfutókat és gazdáikat is szívesen látják az előírt biztonsági szabályok betartásával. Az Uni Győr Örömfutás minden korosztálynak egész évben mozgáslehetőséget biztosít. (Fotó: Uni Győr ÖrömFutás ) „Annak idején rengeteg felületen találkoztam az Örömfutás hirdetésével, amely nagyon kíváncsivá tett. Elmentem hát egy alkalomra, és rögtön magával ragadott a közösség, amelybe belecsöppentem. Nem volt kérdés, hogy a naptáramba állandó szombati eseményként bekerül ez a program”  – mondta el dr. Kulcsár Nárcisz, a Széchenyi István Egyetem Matematika és Számítástudomány Tanszékének adjunktusa. Az oktató – aki általában az 5 kilométeres távon indul – a hétvégi, századik Örömfutáson ünnepli a 75. részvételét. „A jeles eseményekhez kötődő tematikus futásokat különösen szeretem, a kedvencem az idei farsangi alkalom volt, amelyen jelmezekben teljesítették a távokat a résztvevők. Férjemmel, dr. Tóth-Nagy Csabával, az egyetem Járműhajtás Technológia Tanszékének docensével pantomimeseknek öltöztünk, ráadásul a szervezőktől felkérést kaptunk, hogy mi tartsuk meg a rendhagyó, táncos, vidám bemelegítést” – osztotta meg élményeit az oktató. Hozzáfűzte, a rendezvénysorozat a közösséghez tartozás élménye által erősíti a helyi identitást és a sport szeretetét, nem utolsó sorban új barátságok kialakulásához vezet. A május 24-én sorra kerülő századik alkalomra több neves győri személyiség is elfogadta a szervezők meghívását: rajthoz áll Per Johansson, a Győri Audi ETO KC női kézilabdacsapatának vezetőedzője és stábja, Pálinger Katalin olimpiai ezüstérmes és Orbán Adrienn többszörös BL-győztes kézilabdázó, valamint Rokob József ultratriatlon-világbajnok. A rajt előtti közös bemelegítést Jakabos Zsuzsanna és Sebestyén Dalma úszó olimpikonok vezetik, Petrov Iván edző irányításával. Nagy Balázs, a Győri Nemzeti Színház művésze nemcsak futni, de énekelni is fog. Minden célba érő résztvevő emblémázott ajándékot kap a 100. Örömfutás emlékére, a befutó utáni szokásos „afterpartyn” pedig többek között ingyenes egészségügyi tesztekre, fittségi vizsgálatra és edzéstanácsadásra is lehet majd jelentkezni. További részletek itt  olvashatók.

Az amerikai Quinnipiac Egyetem delegációját fogadta nemrégiben a Széchenyi István Egyetem egy ígéretes jövőbeni együttműködés jegyében. A connecticuti intézmény képviselői a győri szakemberekkel egyetértésben számos lehetőséget láttak a partnerségben, ami a technológiai és műszaki képzések mellett csereprogramokra és közös kutatás-fejlesztésre is kiterjedhet. Folyamatosan fejleszti amerikai kapcsolatait a Széchenyi István Egyetem, amely nemrég az Egyesült Államok egyik jelentős intézményének delegációját fogadta a győri campuson. A Connecticut állambeli Quinnipiac Egyetem küldetése, hogy az innovációt, a valós munkaerőpiaci igényeket és a globális tudományos kutatásokat középpontba helyezve kerüljön a nemzetközi élvonalba. Ezek az értékek kiválóan illeszkednek a Széchenyi-egyetem stratégiájához, mely az élenjáró technológiák fejlesztésével és előremutató tudományos eredményekeivel járul hozzá a fenntartható jövőhöz. A dinamikusan fejlődő keleti parti intézmény Magyarország New York-i Főkonzulátusának tudományos és technológiai szakdiplomatája, dr. Novák Tamás egykori győri oktató javaslatára vette fel a kapcsolatot a Széchenyi-egyetemmel. A jövőbeni együttműködést Joseph Kedves, a Quinnipiac Egyetem tanácsadója, magyar származású üzletember is szorgalmazta. „Az elmúlt években rengeteget változott az ipar és az üzlet világa, így megváltoztak a felsőoktatás felé támasztott igények is. Ezért kezdtünk el mi is azon dolgozni, hogy a piacot megfigyelve beépítsük a tapasztalatokat a képzésbe. Mivel már jártam a Széchenyi-egyetemen, rögtön eszembe jutott az együttműködés lehetősége, hiszen láttam, hogy itt milyen értékes munka zajlik, nagyon hasonló célokkal és mentalitással, mint a Quinnipiac Egyetemen”  – fogalmazott a találkozón. Christopher Ball, a Quinnipiac Egyetem Közép-európai Intézetének igazgatója, Széchenyi István Nemzetközi Közgazdasági Tanszékének vezetője Magyarország tiszteletbeli connecticuti konzuljaként nagy szerepet vállal a két ország közti kapcsolatok fejlesztésében. Elmondta: az amerikai intézmény mára közel tízezres hallgatói közösséggel, élvonalbeli jégkorongcsapattal és számos tudományos programmal rendelkezik. „Connecticut államban közel 40 ezer az első és másodgenerációs magyarok száma, így 2005-től már voltak magyar vendégkurzusaink, majd ösztöndíjprogramot hoztunk létre és a magyar–amerikai partnerség fejlesztése érdekében megalapítottuk a Széchenyi István Nemzetközi Közgazdasági Tanszéket. Célunk, hogy az akadémiai, üzleti és kulturális szférán keresztül támogassuk a Magyarországhoz fűződő kapcsolatokat. 2009-től évente két magyar hallgatót fogadunk, akik mesterképzésüket teljesen támogatott formában végezhetik nálunk, az Amerikában szerzett tapasztalatokat pedig hazájuk fejlesztésére fordíthatják. A program Széchenyi István nevét viseli, méltó módon tisztelegve öröksége előtt” – részletezte. Az amerikai felsőoktatási ranglistákon előkelő helyeket elfoglaló Quinnipiac Egyetem Számítástechnikai és Mérnöki Karának dékánja, dr. Taskin Kocak kifejtette, számos kapcsolódási pontot lát a műszaki képzések terén. „A Széchenyi-egyetem Audi Development Camp rövid képzési programja kiváló lehetőség lehet hallgatóinknak, akiknek mindenképp javasoljuk majd a részvételt. Mindkét intézmény hasznára válhatna egy hasonló nyári tábor megszervezése Amerikában, közösen kidolgozott tantervvel és céglátogatással a győri fiatalok számára. Ugyan mérnöki programokat a laborgyakorlatok miatt nehéz összehangolni, de biztosak vagyunk abban, hogy tanulóink sokat profitálnának egy Széchenyi-egyetemen töltött félévből vagy nyári gyakorlatból, különös tekintettel a gépészmérnök szakosokra” – vázolta fel elképzeléseit. Elhangzott: az intézmény oktatói a jövőben szívesen vállalnának külső konzulensi szerepet a győri PhD-képzésekben, valamint szó esett az akár online formában megvalósuló vendégprofesszori lehetőségekről is. Az Egyesült Államokból érkező vendégek betekintést nyertek a Széchenyi-egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Karának tevékenységébe prof. dr. Dogossy Gábor dékán előadása révén, valamint ízelítőt kaptak az intézmény Digitális Fejlesztési Központjának munkájából is Vadász-Kalocsai Szilvia nemzetközi kapcsolatok szakértőnek és dr. Prukner Péter divízióvezetőnek köszönhetően. Kepli József, az egyetem Nemzetközi Programok és Alumni Központjának vezetője többek között a nemzetköziesítésben elért eredményekről számolt be a résztvevőknek, dr. Kolossváry Tamás pedig a Győri Innovációs Park innovatív kooperációs lehetőségeit mutatta be a delegációnak. A Quinnipiac Egyetem delegációja: dr. Novák Tamás, Magyarország New York-i Főkonzulátusának tudományos és technológiai szakdiplomatája, dr. Christopher Ball, az intézmény Közép-európai Intézetének igazgatója, Joseph Kedves, az intézmény tanácsadója, valamint dr. Taskin Kocak professzor, a Számítástechnikai és Mérnöki Kar dékánja. Mellettük a Széchenyi István Egyetem képviselői: prof. dr. Dogossy Gábor, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja, dr. Prukner Péter, az intézmény Digitális Fejlesztési Központja Medtech és Sporttech Divíziójának vezetője, Vadász-Kalocsai Szilvia, a Digitális Fejlesztési Központ nemzetközi kapcsolatok szakértője, Mészáros Márta, az egyetem Nemzetközi Programok és Alumni Központ Ösztöndíj és Mobilitási Osztályának vezetője, valamint Kepli József, a Nemzetközi Programok és Alumni Központ vezetője. (Fotó: Adorján András)

Az ENSZ „Békében együttélés”  nemzetközi napjára fókuszálva rendezte meg a „Me, My Country & My Journey” kulturális sorozat legutóbbi programját a Széchenyi István Egyetem. Ezúttal hét inspiráló előadó mutatta be saját országát, és osztotta meg személyes élményét a Magyarországra vezető útjáról, az itteni tanulmányairól.   Az ENSZ közgyűlése 2017-ben döntött arról, hogy május 16-át a békében együttélés nemzetközi napjává nyilvánítja azzal a céllal, hogy elősegítse a békés és harmonikus együttélést a különböző kultúrák és vallások között. A Széchenyi István Egyetem ennek apropóján rendezte meg a „ Me, My Country & My Journey ” kulturális sorozata legutóbbi programját. A rendezvény célja nem csupán az ismeretterjesztés volt, hanem annak hangsúlyozása, hogy a béke alapja az egymás megértésére való törekvés. A részt vevő hallgatók társaik előadásain keresztül megismerkedhettek Pakisztánnal, Azerbajdzsánnal, Törökországgal, Laosszal, Libériával, Tanzániával és Irakkal, így teremtve lehetőséget arra, hogy szélesebb perspektívából lássák a világot, és nyitottabbá váljanak a kulturális különbségek elfogadására. „Az olyan programok és események , mint ez – ahol megállunk, hogy meghallgassuk egymást, és felfedezzük sokszínűségünk gazdagságát – hozzájárulnak ahhoz, hogy egységes, békés közösséggé váljunk. Megindító tapasztalás volt, hogy az egymáshoz való kapcsolódáson keresztül miként építhetünk egységet egy olyan világban, amelyet gyakran a széthúzás és az elszigetelődés jellemez. Az ilyen alkalmak megmutatják, mit is jelent békében együtt élni” – fogalmazott Páliné Nyiri Sylvia, az intézmény Nemzetközi Programok és Alumni Központjának munkatársa, a rendezvénysorozat főszervezője. A hallgatók visszajelzései is alátámasztották az esemény jelentőségét. „ A program rendkívül tartalmas volt: úgy ünnepelte a sokszínűséget, hogy közben közelebb hozott bennünket egymáshoz. Lehetőséget adott arra, hogy megosszuk hagyományainkat, értékeinket és történeteinket, amely kölcsönös tiszteletet és mélyebb megértést ébresztett a résztvevőkben. Az ilyen események különösen fontosak – főleg, amikor a békében együttélés nemzetközi napját ünnepeljük –, mert emlékeztetnek arra, hogy az egység a különbözőségek megbecsüléséből fakad ” – fejtette ki a laoszi Nanthana Silavy nemzetközi tanulmányok szakos hallgató. Horváth Máté mérnökinformatikus alapszakos hallgató elmondta: „ Nagyon izgalmas volt olyan országokról hallani, mint Libéria vagy Tanzánia, amelyekről korábban alig tudtam valamit. Biztatom magyar hallgatótársaimat, hogy a jövőben vegyenek részt az ilyen és ehhez hasonló eseményeken, mert nagyszerű lehetőség arra, hogy megismerjük egymás kultúráját. ” A libériai Ludwakama Jones, a laoszi Soukthavone Khiengsombath, a tanzániai Beatrice Ignas, az azerbajdzsáni Aytaj Bayramli, a pakisztáni Abishae Noel, az iraki Mustafa Neama, Páliné Nyiri Sylvia, az egyetem Nemzetközi Programok és Alumni Központjának munkatársa, a sorozat főszervezője, a török Nurullah Bektas, és a tanzániai Brian Msuha örömmel vállaltak szerepet a programban. (Fotó: Adorján András) A Széchenyi-egyetem nemzetközi hallgatói az elmúlt másfél évben e rendezvénysorozat részeként több különböző, mégis szorosan összekapcsolódó kezdeményezéssel hívták fel a figyelmet, miként válhat az egyetemi tér a valódi kulturális párbeszéd és társadalmi felelősségvállalás helyszínévé. A program egy jótékonysági eseménnyel kezdődött: 2023-ban horgolt takarókat  készítettek és ajándékoztak a győri Gyermekvédelmi Központ átmeneti gyermekotthona lakóinak. A következő évben szintén nekik tartottak előadásokat országaikról, kultúrájukról, kiemelve a továbbtanulás és minőségi oktatás fontosságát. Mindezzel az egyetem nagymértékben hozzájárul az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz , így a minőségi oktatáshoz, a szegénység felszámolásához, az esélyegyenlőség növeléséhez és a nemzetközi partnerségek erősítéséhez.