A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara, valamint a Deák Ferenc Alapítvány a Győri Jogászképzésért hetedik alkalommal rendezte meg hagyományos jótékonysági jogászdíszvacsoráját a napokban. A rendezvény bevétele ezúttal is a tehetséges és rászoruló hallgatók támogatását szolgálja. Az est során adták át a kari közösség által odaítélt Életút díjakat. A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara és a Deák Ferenc Alapítvány a Győri Jogászképzésért minden évben közösen szervezi a közösség egyik legfontosabb eseményének számító díszvacsorát azzal a céllal, hogy ösztöndíjakkal segítsék a tehetséges és anyagi támogatásra szoruló hallgatókat. Az alapítvány 2014-es megalakulása óta 204 hallgatót támogatott összesen csaknem 14,9 millió forinttal, idén pedig 47 fiatal részesült 3,6 millió forintnyi ösztöndíjban. Az est során befolyt összeg biztosítja, hogy a következő tanévben még több joghallgató számára nyíljanak meg új lehetőségek. Hagyomány, hogy az alapítvány meghívja az ösztöndíjasok legkiválóbbjait is: idén öt olyan hallgató vett részt az eseményen, akik valamennyien kitűnő tanulmányi eredménnyel zárták féléveiket. A programot dr. Smuk Péter professzor, a kar dékánja nyitotta meg, külön üdvözölve a két díszvendéget: dr. Lamm Vanda professzort, a Magyar Tudományos Akadémia társadalomtudományi alelnökét, a kar oktatóját, valamint dr. Révész T. Mihály professor emeritust, aki több generáció joghallgatóinak meghatározó tanára volt Győrben. A díszvacsora a kezdetek óta a jogászi hivatásrendek országos és helyi vezetőinek, képviselőinek társasági eseménye is. Az eseményen ezúttal is számos ügyvéd, bíró, ügyész, közjegyző és a közigazgatásban dolgozó jogász vett részt, akik kötetlen körülmények között találkozhattak a kar oktatóival és hallgatóival. A rendezvényt ugyancsak megtisztelte jelenlétével és köszöntőjével Frank Orton professzor, az egyetem tiszteletbeli doktora, svéd ügyvéd, Bosznia-Hercegovina korábbi ombudsmanja. Az első köszöntőt dr. Stumpf István professzor mondta el, aki hangsúlyozta a közösség erejét és a tehetségek támogatásának fontosságát. „ A jogászi hivatás lényege nemcsak a törvények ismerete, hanem az a felelősségteljes hozzáállás is, amely képes értéket teremteni és közösséget építeni. A győri jogászképzés évtizedek óta azt bizonyítja, hogy a kiváló tudás és a szolgálat szelleme egymást erősíti. Az itt tanuló fiatalokba fektetett támogatás a jövő igazságosságát és a szakmai tisztességet erősíti ” – hangsúlyozta. Bejelentette: a Széchenyi István Egyetem idén kiemelkedő összegű, hárommillió forint támogatást nyújtott a Deák Ferenc Alapítványnak céljai elérésére. Dr. Stumpf István professzor köszöntőjében méltatta a győri jogászképzés erejét és hagyományait. (Fotó: Dudás Máté) A támogatás jelentőségét Lévayné dr. Fazekas Judit professzor, az alapítvány kuratóriumi elnöke, a kar korábbi dékánja is kiemelte. „ Számunkra minden támogatás több mint pénzbeli hozzájárulás: bizalmat és bátorítást jelent a hallgatóinknak. Azt üzeni nekik, hogy van mögöttük egy közösség, amely hisz bennük, és szeretné, ha tehetségük kibontakozhatna. Az ösztöndíjak révén évről évre olyan fiatalokat segíthetünk, akik építőkövei lehetnek a jövő jogásztársadalmának ” – mondta. A kar Életút díját és a vele járó, a Herendi Porcelánmanufaktúra által felajánlott kisplasztikát minden évben azok kapják, akik példaértékű szakmai pályájukkal és közösségépítő munkájukkal maradandót alkottak a győri jogászképzésben. Az elismerést idén dr. Lamm Vanda professzor és dr. Révész T. Mihály professor emeritus vehette át. A méltatásokat dr. Sulyok Gábor professzor és dr. Nagy Szabolcs docens mondták el, személyes hangvételű visszaemlékezésekkel idézve fel a díjazottak több évtizedes tevékenységének fontos állomásait. Lévayné dr. Fazekas Judit professzor (balra) és dr. Smuk Péter professzor (jobbra) a két Életút díjassal, dr. Lamm Vanda professzorral és dr. Révész T. Mihály professor emeritus-szal. (Fotó: Dudás Máté)

A Széchenyi István Egyetem és a Magyar Telekom hosszú évek óta szoros szakmai együttműködést folytat, amelynek egyik kiemelt eleme a vállalat céltámogatásával megvalósuló ösztöndíjprogram. A műszaki és informatikai területeken tanuló fiatalokat segítő pályázat idei eredményeit a napokban tartott átadóünnepségen hirdették ki. A Magyar Telekom Nyrt. több területen működik együtt a Széchenyi István Egyetemmel, a digitális fejlesztésektől a hálózati innovációkon át az ipari környezetben alkalmazható technológiákig. A partnerség közös célja minden esetben az, hogy az intézményben tanulók naprakész tudással, korszerű eszközökkel és valós iparági tapasztalatokkal gazdagodjanak. Ezt a szemléletet viszi tovább a vállalat céltámogatásával működő ösztöndíjprogram is, amely a legtehetségesebb fiatalok szakmai előrehaladását segíti. A cég a Győri Innovációs Parkban is jelen van , ami tovább mélyíti az együttműködést. A Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjának épületén is megjelent a Telekom üzenete az idei ösztöndíjasokat köszöntve. „ A Telekom régóta elkötelezett támogatója az intézménynek és a tehetséges hallgatóknak . Egyedüliként biztosítja azt a lehetőséget, hogy alap-, mester- és doktori képzésben tanulók egyaránt pályázhassanak az ösztöndíjára, amely valódi szakmai előrelépést kínál a fiatalok számára ” – emelte ki Tóth Eszter, az ösztöndíjpályázat technikai lebonyolítását végző Universitas–Győr Alapítvány titkára.     A támogatásra az Informatikai és Villamosmérnöki Kar gazdaságinformatikus, mechatronikai mérnöki, mérnökinformatikus, villamosmérnöki és programtervező informatikus alap- és mesterszakos hallgatói, valamint a Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola nappali tagozatos doktoranduszai pályázhattak. A finanszírozást 42 jelentkező közül hét kiváló fiatal nyerte el: a darnózseli származású Csizmadia Alex (mérnökinformatikus alapszak), a sárhidai Dobos Bálint (gazdaságinformatikus alapszak), a mosonmagyaróvári Hatzi Vivien (mérnökinformatikus alapszak), a csepregi Magda Donát (mérnökinformatikus alapszak), a szombathelyi Németh Áron Ákos (programtervező informatikus alapszak) és az őriszentpéteri Török Ákos (villamosmérnöki alapszak), valamint a karcagi Pap Martin Felicián, az egyetem Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola hallgatója. A hat alapszakos tíz hónapon át havi 35 ezer, míg a doktorandusz havi 50 ezer forintban részesül. A Magyar Telekom ösztöndíjprogramjának idei díjazottjai az ünnepélyes eredményhirdetést követően. (Fotó: Adorján András) Az átadón Szilágyi György, a Magyar Telekom IP- és transzporthálózatokért felelős vezetője is köszöntötte a résztvevőket, hangsúlyozva a mérnökképzés és az utánpótlás fontosságát. „ Az infokommunikáció – és ezen belül a távközlés – rendkívül gyorsan változó terület, amely folyamatos tanulást igényel, a Telekom számára pedig kiemelten fontos a jövő távközlési szakembereinek támogatása. Az egyetemmel való együttműködés több mint tíz évre tekint vissza: azóta írjuk ki az ösztöndíjpályázatot, amelyre évről évre rendkívül színvonalas munkák érkeznek. Volt olyan hallgató, aki alapképzésben, mesterszakon és doktori tanulmányai során egyaránt elnyerte a pénzjutalmat. Az elmúlt években az egyetemmel közösen számos közös fejlesztést és projektet is megvalósítottunk. Az ösztöndíjasok például használhatják a győri campuson működő, Európában egyedülálló tesztlabort is, ahol valós hálózati környezetet szimulálva van lehetőségük új technológiák megismerésére ” – tette hozzá a szakember, aki diplomáját az egyetem jogelőd intézményében szerezte. Az együttműködés az ösztöndíjprogramon túl több innovációs projektben is megjelenik. A Széchenyi-egyetem kutatói a vállalattal és a Magyar Vitorlásszövetséggel együttműködve fejlesztették ki a Kékszalag nemzetközi vitorlásverseny valós idejű nyomkövető rendszerét , amely 5G-alapú adatközlésre épül. Jelenleg is több digitális és hálózati fejlesztésen dolgoznak együtt, ezek egyike a Driver 21 projekt , amely a valós és a virtuális autóversenyzés összekapcsolását teszi lehetővé precíziós GPS- és 5G-technológia alkalmazásával. Az átadón Szilágyi György, a Magyar Telekom IP- és transzporthálózatokért felelős vezetője az utánpótlás fontosságát hangsúlyozta. (Fotó: Adorján András)

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület 71. Vándorgyűlésének legjobb előadói díjával ismerték el nemrég a Széchenyi István Egyetem docensét, dr. Hanula Barnát. Az intézmény Audi Hungaria Járműmérnöki Karának oktatója a hallgatók szavazatai alapján nyerte el a kitüntetést, amelynek kapcsán kérdésünkre korunk energiakríziséről, a mérnökképzés fejlődéséről és a fenntartható autóipar kérdéseiről is beszélt. Dr. Hanula Barna 2011-ben csatlakozott a Széchenyi István Egyetemhez, hogy a motorfejlesztésben szerzett széles körű nemzetközi tapasztalatát a mérnökképzés fejlesztésének szolgálatába állítsa. Nyolc éven át irányította az intézmény Audi Hungaria Járműmérnöki Karát dékánként, ma pedig többek között az országosan egyedülálló, angol nyelvű, projektalapú járműmérnöki alapszakért felel. A szakember Győrbe érkezésének első pillanatától kezdve a gyakorlatorientált megközelítést szorgalmazta, s ma már ezzel a szemlélettel működik a kar képzési, tudományos és kutatás-fejlesztési tevékenysége is. Az intézmény docensét nemrég különleges kitüntetéssel ismerték el: a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 71. Vándorgyűlésén a résztvevők szavazatai alapján ő nyerte el a legjobb előadó díját. Az idén Szegeden megtartott konferencia minden évben az energiaszektor szakmai iránytűje, a kormányzat, a kutatói szféra és az iparág képviselőinek fóruma. A programban szó esett többek között az atomenergia és szélerőművek hazai jövőjéről, az energiaellátás biztonságáról, a megújuló energiaforrások rendszerbe illesztéséről, a mesterséges intelligencia alkalmazásáról és a hálózatok digitalizációjáról. Dr. Hanula Barna, a Széchenyi István Egyetem docense (balra) kapta a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 71. Vándorgyűlésének legjobb előadói díját. (Fotó: Adorján András) Dr. Hanula Barna „A közlekedés generációváltásának fenntarthatósági kérdései” címmel tartott előadásáért nyerte el a közönségdíjat. „Egykori járműfejlesztőként kezdtem el foglalkozni elektromos és hibrid hajtással, folyamatosan figyelemmel kísérve a piaci eredményeket. Azt láttam, hogy az olyan nagyívű problémákra, mint a környezet- és klímavédelem egyszerű megoldásokkal reagálunk, egydimenziós látásmóddal próbálunk választ adni egy komplex kérdéskörre. Ez azonban egyelőre nem sikerül, mert a kibocsátott szén-dioxid mennyisége nem csökkent az elmúlt években”  – vázolta fel kutatásának alapfeltevéseit. Elárulta: jelenleg az emberiség által emittált szén-dioxid 37 százaléka az áramtermelésből jön, így a villanyhajtás előtérbe helyezése önmagában nem oldja meg a problémát. „Amikor klímavédelemről beszélünk, a legtöbben az olyan otthoni tevékenységekre gondolnak, mint a gázhasználat csökkentése, a fűtés minimalizálása vagy az autóval utazás mérséklése. A lakossági végfelhasználás ugyanakkor a teljes szén-dioxid-kibocsátásnak csupán a tíz százalékát jelenti. Felmerül a kérdés: mi adja a maradék kilencven százalékot? Az, amit megveszünk: a ruhától a bútorokig minden olyan termék ide tartozik, amit az ipar termel – ennek is a legnagyobb részét az elektromos áram teszi ki. Hiába a megújuló energiák, egyelőre nem sikerül csökkenteni ezeket a számokat. Kollégáimmal arra jutottunk, hogy a változás érdekében a témát nagyobb látószöggel, rendszerszinten kell elemezni, figyelembe véve a határterületeket is” – részletezte. Kiemelte: az előrelépés érdekében elemezni kell az eddigi lépések sikerességét – vagy éppen sikertelenségét–, és át kellene helyezni a hangsúlyt a gyors, és legfőképpen költséghatékony lépésekre. Dr. Hanula Barna rendszeres előadója a legjelentősebb szakmai fórumoknak: a Széchenyi István Egyetem idei Országos Járműmérnök Nap rendezvényén is részt vett. (Fotó: Dudás Máté) Dr. Hanula Barna elmondta, hogy a fenntarthatósági téma a mai egyetemi hallgatókat is érdekli, akik nyitottak az új szemléletmódok iránt. Kifejtette, hogy a hagyományos frontális oktatás ma már nem célravezető, mert a mérnöki gondolkodást a kérdések és az aktív problémamegoldás fejlesztik igazán. „Ugyan messziről indulunk, mert a legtöbb magyar hallgató passzív résztvevőként érkezik az első órákra, de néhány alkalom után sikerül elérnem, hogy ők is kérdezzenek és részesei legyenek a diskurzusnak. A tanulási módszerek között ugyanis jelentős eltérések vannak: a tananyag elolvasása után tíz százalék, meghallgatása után húsz százalék, beszélgetés révén pedig hetven százalék marad meg a diákok fejében. Hallgatóimban is ezt tudatosítom: ha hozzászólnak az órákhoz, azok több mint háromszor annyit érnek, mintha csak megfigyelőként lennének jelen ” – húzta alá. Hozzáfűzte: bizakodó a széchenyis mérnökhallgatók elhelyezkedését illetően, hiszen a projektalapú megközelítés elterjedésével fejlődnek az úgynevezett soft skillek is, amelyek a későbbi munkavégzést is megkönnyítik. „A legfontosabb, hogy a fiatalok alkalmazkodni tudjanak az ipar változásaihoz, és mindig az aktuális kihívás megoldására törekedjenek. A jövőben olyan szakemberekre lesz szükség, akik könnyen és gyorsan tanulnak, akik kíváncsiak, jól kommunikálnak és csapatban együttműködve meg tudnak oldani problémákat. Hogy mi lesz a probléma, azt még nem tudjuk” – fogalmazott. Hangsúlyozta: a győri egyetem egyik legnépszerűbb képzése, a járműmérnöki szak előnye, hogy középpontjában egy extrém komplex szerkezet áll, amelyben a számítógéptől a mesterséges intelligencián keresztül a szenzorokig és a hőerőgépig minden megtalálható, így sokrétű tudás elsajátítását, a problémamegoldó képesség kézzelfogható begyakorlását teszi lehetővé.

A Belügyi Tudományos Tanács november 28-i ülésén rangos kitüntetések átadására került sor. A rendezvényen dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem általános és oktatási elnökhelyettese a gondoskodáspolitika területén végzett kiemelkedő tudományszervező tevékenységéért Szabó András-érmet, tudományos munkájáért pedig Szabó András-oklevelet vehetett át. Az elismeréseket a Gondoskodáspolitikai Tudományos Tanács ítélte oda. Az átadáson elhangzott: az elhivatott szakember több mint egy évtizede szolgálja oktatóként és vezetőként a győri egyetem fejlődését. Részt vesz az intézmény irányításában és stratégiai fejlesztésében, az oktatás színvonalának emelésében, valamint a képzési portfólió folyamatos bővítésében. Stratégiai szemlélete és kezdeményezőkészsége különösen erőteljesen mutatkozott meg az egyetem és a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet partnerségének kialakításában, amely a regionális gondoskodáspolitika és a szociális felsőoktatás megújítását tűzte ki célul. Az együttműködés legjelentősebb eredménye a gondoskodáspolitikai tanulmányok mesterszak elindítása, amelyet a Széchenyi István Egyetem, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet és a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem közösen dolgozott ki. A képzés a szociális szféra jövőbeli vezetőinek felkészítését szolgálja, és hozzájárul a szakember-utánpótlás biztosításához. A program nem csupán oktatási, hanem kutatási és tudományos kooperációkat is megalapozott, elősegítve a tudásmegosztást és a társadalmi felelősségvállalás egyetemi szintű kiteljesedését. Dr. Kovács Zsolt (jobbra) tudományszervező és tudományos munkájáért vehette át az elismeréseket. A felvételen dr. Tóth Tiborral, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet főigazgatójával. (Fotó: Vezda László)

A napokban állt Föld körüli pályára a Széchenyi István Egyetem iker műholdja a Hunity kisműhold fedélzetén.  Az intézmény SZESAT Interdiszciplináris Szakkollégiuma által készített kísérleti panelek működése újabb mérföldkövet jelent a győri hallgatók végső céljához, hogy önálló, saját műholdat bocsássanak fel a világűrbe. A Széchenyi István Egyetem SZESAT Interdiszciplináris Szakkollégiuma évek óta foglalkozik műholdfejlesztéssel. Első jelentős sikerüket 2023 nyarán érték el, amikor az MRC 100 nevű műholdon kommunikációs modult juttattak az űrbe . A hallgatók fejlesztési tevékenysége új fejezethez érkezett, hiszen néhány nappal ezelőtt Föld körüli pályára állt első iker műholdjuk is. November 28-án, magyar idő szerint 19:44-kor a kaliforniai Vandenberg Űrközpontból indult útjára a Transporter-15 misszió a SpaceX Falcon 9 rakétáján 140 űreszközzel, köztük a Hunity nevű magyar kisműholddal. „Egyetemünk kiemelt szerepet tölt be abban a programban, amely a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közreműködésével, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) vezetésével valósul meg. A projekt keretében egy 3PQ méretű (5-ször 5-ször 15 centiméteres) műholdra, a Hunityre telepítettük a SZESAT által fejlesztett, teljesen önálló működésű 1PQ (5-ször 5-ször 5 centiméteres) »iker« műholdunkat. Ez négy modulból áll. Az energiaellátó és monitorozó modul napelemekből állítja elő az energiát a többi egység számára. Ehhez csatlakozik az akkumulátoros modul, amely a tárolást biztosítja. Az energiatermelő és -tároló rendszereket mérőrendszerrel és többszörös védelemmel láttuk el, hogy a műhold teljes élettartama alatt megbízhatóan működjenek. Az eszköz saját vezérlő számítógéppel rendelkezik, amely a modulok irányítását, valamint a BME műholdrészével való kommunikációt végzi. A mérési adatokat kommunikációs modulunk segítségével továbbítjuk a földi állomásra ” – ismertette Marton Gábor, a győri egyetem Űrtechnológiai és Űrjogi Kutatóközpontjának kutatómérnöke, aki mesterképzésben részt vevő hallgatóként volt tagja a SZESAT műholdfejlesztő csapatának. Hozzátette, a sikeres fellövést követően a győri campuson az iker műhold jeleinek vételére, valamint az eszköz vezérlésére és az adatok feldolgozására készülnek, amihez egy vezérelt antennarendszer szolgáltatja a technikai hátteret.  „A programban szerzett tapasztalatok nemcsak jövőbe mutató kutatásokhoz, de a végső célunk eléréséhez, az első győri, önálló fejlesztésű műhold létrehozásához is nagymértékben hozzájárulnak”  – fogalmazott. Dr. Vári Péter, az intézmény docense, a szakkollégium programigazgatója, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főigazgató-helyettese elmondta: a Széchenyi-egyetem már többször bizonyított, hogy megállja a helyét a világűrben is. „A siker a mérnök-, jogász- és közgazdászhallgatók szoros együttműködésének eredménye, hisz a SZESAT szakkollégium célja, hogy szaktól függetlenül szólítsa meg a hallgatókat, sőt az űr iránt érdeklődő középiskolás diákokat is. Kevés olyan egyetem van Magyarországon, ahol a fiatalok valódi űreszközfejlesztési tapasztalatot szerezhetnek, a Széchenyi István Egyetem azonban ezek közé tartozik – fűzte hozzá. – Már dolgozunk következő projektünkön, a saját műholdunkon, és szívesen látunk csapatunkban minden olyan egyetemistát, aki szeretne részese lenni küldetésünknek: a világűr meghódításának.” A Hunity műhold a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közreműködésével, a Budapesti Műszaki Egyetem vezetésével, a Széchenyi István Egyetem részvételével valósult meg. A Széchenyi-egyetem moduljai arany színben láthatók.

Angol nyelvű szakmai előadáson vehettek részt a Széchenyi István Egyetem hallgatói a napokban, amelyen Délkelet-Ázsia diplomáciai és üzleti folyamatairól hallhattak Kerekes Edittől, Magyarország szingapúri nagykövetségének korábbi ügyvivőjétől és Bartha Enikőtől, a Sundance Group International vezérigazgatójától. Az esemény kiválóan fémjelezte az egyetem bővülő kutatási és intézményi kapcsolatait a régió országaival. A Széchenyi István Egyetem nemrégiben rendezte meg „Délkelet-Ázsia értelmezése több szemszögből: az Európai Unió és Magyarország stratégiai megközelítései” című angol nyelvű szakmai programját, amely a térség iránt érdeklődő hallgatóknak kínált naprakész diplomáciai és üzleti betekintést. Az eseményen Bartha Enikő, a Sundance Group International vezérigazgatója személyesen, Kerekes Edit, Magyarország szingapúri nagykövetségének korábbi ügyvivője pedig online tartotta meg előadását. A prezentációk különösen időszerűek voltak, hiszen Délkelet-Ázsia az elmúlt évtizedekben a globális gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő térségévé vált. A stabil üzleti környezet, a technológiai innovációk és a gyors növekedés miatt a régió az Európai Unió és Magyarország számára is kiemelt jelentőségű. A program átfogó képet adott arról, hogyan jelennek meg ezek a folyamatok a diplomáciában, a külgazdaságban és a nemzetközi üzleti életben. A győri származású Bartha Enikő a nemzetközi üzleti élet és a diplomácia metszéspontjáról beszélt. Pályafutása során dolgozott a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumban, az Európai Unió delegációjánál Szingapúrban és Tel-Avivban, valamint a nemzetközi gyémántiparban. „ A diplomácia, az üzlet és az emberi kapcsolatok nem elválaszthatók egymástól. A siker alapja a kölcsönös tisztelet, a kulturális érzékenység és az, hogy képesek legyünk hidakat építeni különböző világok között” – fogalmazott. A hallgatók betekintést nyerhettek abba, hogyan alakulnak ki az uniós és magyar kapcsolatok Délkelet-Ázsiában, milyen üzleti lehetőségek rejlenek a térségben, és miért kulcsfontosságú az a diplomáciai szemlélet, amely az emberi kapcsolatokat és a bizalmat helyezi előtérbe. Bartha Enikő, a Sundance Group International győri származású vezérigazgatója több kontinensen szerzett diplomáciai és üzleti tapasztalatait osztotta meg a hallgatókkal. (Fotó: Nagy Gergely) Kerekes Edit a szingapúri diplomácia működésébe, a magyar érdekek megjelenésébe és az oktatásdiplomácia jelentőségébe is betekintést engedett. Kiemelte, hogy az olyan ösztöndíjprogramok, mint a Stipendium Hungaricum, mennyire fontos szerepet töltenek be Magyarország és Délkelet-Ázsia kapcsolatainak erősítésében. „ A hazánkba érkező ösztöndíjas hallgatók nemcsak tudást cserélnek, hanem erős kapcsolatot is teremtenek az országok között. Ez a legértékesebb befektetés a jövőbe. A tudományos együttműködések, a közös kutatási projektek és a befogadó környezet mind hozzájárulnak az ország láthatóságához és szakmai reputációjához ” – emelte ki. Kerekes Edit, Magyarország szingapúri nagykövetségének korábbi ügyvivője online előadásában hangsúlyozta az oktatásdiplomácia szerepét is. (Fotó: Dudás Máté) Az egyetem az utóbbi időszakban látványosan bővítette délkelet-ázsiai kapcsolatrendszerét. A közelmúltban magas szintű diplomáciai találkozón fogadta  a térségből érkező országok nagyköveteit, áttekintendő a felsőoktatási, kutatási és innovációs együttműködések lehetőségeit. Emellett együttműködés kezdődött  a világ élvonalába tartozó szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem (NTU) professzorával, Srinivasan Madhavival, amely az energiatárolás és akkumulátor-újrahasznosítás területére fókuszál. A közös kutatások és a tervezett laborfejlesztés is azt mutatja, hogy az intézmény agilis szereplője a régióval való tudományos és innovációs kapcsolatoknak. A „Délkelet-Ázsia értelmezése több szemszögből: az Európai Unió és Magyarország stratégiai megközelítése” című előadás élénk érdeklődést váltott ki a hallgatók körében. (Fotó: Nagy Gergely)

Jelentős érdeklődés mellett rendezte meg pályaorientációs konferenciáját a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. A program célja az volt, hogy iránytűt adjon a résztvevőknek a gyorsan változó világban, ahol a mesterséges intelligencia, a technológiai ugrások és a folyamatos paradigmaváltások újra és újra átírják a munka világát. A Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület (GYEKE) a napokban rendezte meg Jövőkép konferencia elnevezésű pályaorientációs programját a Széchenyi István Egyetemen. A résztvevőket dr. Rámháp Szabolcs, a GYEKE elnöke, az intézmény docense köszöntötte, majd Varga Viktória, a hallgatói önkormányzat elnökhelyettese tartott plenáris előadást „Változó világ, új karrierutak – hogyan készüljünk a jövő munkaerőpiacára?”  címmel. Felhívta a figyelmet arra, hogy a világ ma újraírja a szabályokat: a rutinfeladatokat algoritmusok végzik, a döntéshozatalt adatelemzés támogatja, a karrierutak pedig egyre gyakoribb váltásokkal járnak. Az előadó hangsúlyozta, a stabilitás ma nem a pozícióban, hanem az alkalmazkodóképességben rejlik. „A siker kulcsa a folyamatos fejlődés, az élethosszig tartó tanulás és a tanulási agilitás. Nem az lesz sikeres, aki mindent tud, hanem aki gyorsan tanul”  – mutatott rá. Kiemelte a három időtálló kompetenciát: az önreflexiót, az együttműködést és a tanulási agilitást, amelyek minden technológiai változás mellett értéket teremtenek. Rávilágított arra is, hogy a karrier ma már nem létra, hanem háló, ahol a kapcsolatok és az együttműködések jelentik az előrelépést. Zárásként Alvin Toffler gondolatát idézte: „A jövő azoké, akik képesek tanulni, elfelejteni és újratanulni”. Varga Viktória, a Széchenyi István Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnökhelyettese tartott nyitóelőadást. (Fotó: Adorján András) A vállalati panelben dr. Molnár László Milán vállalati és karriercoach, a Robert Bosch Kft. fejlesztési csoportvezetője, Gudra Gábriel, a Robert Bosch Kft. műszaki területekért felelős ügyvezető igazgatójának szakmai asszisztense; valamint Berendi Barbara, a Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájának PhD-hallgatója, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet Robert Bosch Kft-hez kihelyezett gyakornoki toborzási specialistája osztotta meg tapasztalatait. A beszélgetésből egyértelműen kirajzolódott, hogy a mesterséges intelligencia nem elveszi, hanem átalakítja a munkát, és elsősorban azok lesznek hátrányban, akik nem tanulják meg használni. Dr. Rámháp Szabolcs, a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület elnöke, a Széchenyi István Egyetem oktatója, Gudra Gábriel, a Robert Bosch Kft. műszaki területekért felelős ügyvezető igazgatójának szakmai asszisztense, Berendi Barbara, a Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájának PhD-hallgatója és a Fürge Diák Iskolaszövetkezet Robert Bosch Kft-hez kihelyezett gyakornoki toborzási specialistája és dr. Molnár László Milán vállalati és karriercoach, a Robert Bosch Kft. fejlesztési csoportvezetője a kerekasztal-beszélgetésen. (Fotó: Adorján András) A szakértők szerint a mesterséges intelligencia az új internet, amely akár tízszeres hatékonyságnövekedést is lehetővé tesz. Egyetértettek abban, hogy az automatizálható folyamatok biztosan eltűnnek, miközben felértékelődik az interdiszciplinaritás, a generalista szemlélet és a komplex problémamegoldás. A munkaerőpiac jövője a soft skillekre, a jó kommunikációra, az önismeretre, a rendszerszintű gondolkodásra és a gyors alkalmazkodásra épül. Kiemelték: az önéletrajzban az egyediség számít, az interjún pedig a felkészültség, az alázat, a világos példák és a tudatos önreflexió. Az egyetemi tehetséggondozó műhelyeket bemutató panelben Vályi Nagy Dávid, a hallgatói önkormányzat elnöke, dr. Buics László, a Széll Kálmán Közgazdasági Adattudományi Szakkollégium programigazgatója és Vojnits Gergely, az Arrabona Racing Team hallgatói versenycsapat csapatvezetője osztották meg tapasztalataikat arról, hogyan támogatják a fiatalok fejlődését. A résztvevők kiemelték: a valódi tudás közösségekben születik, mély tanuláson és gyakorlati alkalmazáson keresztül. A szakkollégiumok, a hallgatói önkormányzat és a versenycsapatok olyan közeget biztosítanak, ahol a fiatalok megtanulhatják a csapatmunkát, a prezentációt, a projektvezetést. A szervezetek erős vállalati kapcsolatokkal és szponzorhálózattal rendelkeznek, ami komoly előnyt jelent az elhelyezkedésben. A panel fő üzenete az volt, hogy érdemes céltudatosnak lenni, és már az alapszak idején aktívan keresni azokat a közösségeket, ahol a hallgatók saját erősségeikre építve fejlődhetnek. A pályaorientációs program szakmai beszélgetéseiből közel száz fiatal szerezhetett hasznos információkat a sikeres pályaválasztással kapcsolatban. (Fotó: Adorján András)

Nemzetközi dobogós helyezésekkel és több ezer látogatót vonzó hazai bemutatóval zárta az őszi szezont a Széchenyi István Egyetem szimulátorcsapata, a SZESE E-Sport. A dortmundi Sim Racing Expo, a prágai bajnoki döntő és a PlayIT három olyan állomásnak bizonyult, amelyek megmutatták, milyen színvonalon teljesítenek az intézmény versenyzői a sportág gyorsan fejlődő világában. A Széchenyi István Egyetem profi szimulátoros csapata még csak idén alakult meg, de máris egyre nagyobb sikerrel képviseli az intézményt a hazai és nemzetközi mezőnyben. A csapathoz egyetemi hallgatók és középiskolás tehetségek egyaránt tartoznak, akik már olyan rangos versenyeken bizonyítottak, mint a chicagói Sim Gaming Expo  vagy a Le Mans-i Majors 24  virtuális futama. A szimulátoros versenyzés nem csupán technikai hobbi, hanem olyan összetett sportág, amelyben a koncentráció, a stratégiai gondolkodás, a reakcióidő és a csapatmunka egyszerre kap szerepet. A Széchenyi-egyetemen ezek a készségek szervezett keretek között fejleszthetők, a fiatalok összetartó közösségben tanulnak egymástól és a tapasztaltabb versenyzőktől. Az őszi szezon októberben a világ legnagyobb szimulátoros eseményével, a dortmundi Sim Racing Expóval indult. A több mint ezer indulót felvonultató előkvalifikáció után az egyetem hat versenyzője jutott tovább az online bajnoki szakaszba, közülük Pálla Balázs mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök hallgató és Mórocz Marcell középiskolás diák harcolta ki a LAN-döntőben való indulás jogát. A finálét egy új platformon, a Project Motor Racingen rendezték, ami minden versenyző számára ismeretlen terepet jelentett. A versenyzők a szabadedzéseken a leggyorsabbak között szerepeltek, a döntőben azonban technikai problémák nehezítették dolgukat. A két fiatal ennek ellenére kiemelkedő teljesítménnyel a 2. és 3. helyet szerezte meg, több mint ezereurós összdíjazással búcsúzva Dortmundtól. Mórocz Marcell a 3., míg csapattársa, Pálla Balázs a 2. helyet szerezte meg Dortmundban a Sim Racing Expón. A következő állomás november első hetében Prága volt, ahol a cseh szimulátoros bajnokság LAN-döntőjét rendezték meg. A rendkívül erős mezőnybe 32 versenyző jutott be, közülük négyen a győri e-sport-csapatból. A döntő tétje egy versenylicensz volt a valós autóversenyzés világába, a 2026-os F4 CEZ Academy-bajnokságba, ami egy Renault Twingo-szezon után egyenesen a Formula-4-ig vezethet. Tóth Dávid sikerrel járt, és így teljes szezonos versenyzői lehetőséget szerzett. A prágai hazaérkezés után egy héttel a csehországi Mostban már egy kötelező pályaalkalmassági teszten vett részt, ahol nemcsak megismerkedhetett a jövő évi autóval, hanem a mezőny leggyorsabb idejét is futotta – ez pedig kifejezetten biztató kezdést jelent a következő idényre. Tóth Dávid, a cseh szimulátoros bajnokság LAN-döntőjének első helyezettje egy Formula–4-es autóba is beülhetett a pályaalkalmassági teszten. November közepén került sor Magyarország legnagyobb gaming- és e-sport-eseményére, Budapesten. A több mint 12 ezer látogatót vonzó PlayIT-re a Széchenyi István Egyetem közel ötszáz négyzetméteres standdal települt ki, együttműködésben a Révész Racinggel, a Paza Techhel és a sportág több kiemelkedő hazai és nemzetközi alakjával. A helyszínen kiállították Kiss Norbert hétszeres Európa-bajnok, a SZESE E-sport Pro tagja  versenykamionját, amelyet a közönség a valóságban és szimulátoron is kipróbálhatott. A standon folyamatos színpadi versenyek zajlottak jelentős díjazással, a kerekasztal-beszélgetések egyike pedig a profi szimulátorozás és a valós motorsport közötti átjárhatóság témáját helyezte középpontba. A PlayIT során több mint ezren ültek be a Széchenyi-stand szimulátoraiba, köztük Nagy Dani autóversenyző, szakkommentátor. (Fotó: Bóta Márta) A szimulátoros és valós autósport közötti átjárásról is beszélgettek a sportág kiemelkedő alakjai, köztük Nagy Dani és Kiss Norbert (balról a második és a harmadik). (Fotó: Bóta Márta) Az idei események különösen jól rávilágítottak arra, hogy a versenyzés nem marad meg az online térben. „ A szimulátorversenyzés egy rendkívül magas színvonalú, professzionális szakág, amelyben óriási eredmény, hogy csapatunk ilyen rövid idő alatt a világ élvonalába került. Az autósport ezen területe olyan komplex készségeket fejleszt – koncentrációt, fegyelmet, stratégiai gondolkodást, mérnöki szemléletet és csapatmunkát –, amelyek a fiatalok számára sikeres karrierutakat nyithatnak meg. Ezek az értékes kompetenciák a valós, offline versenypályákon, a mérnöki területeken vagy akár a motorsportmédiában is kamatoztathatók. Az idei eredményeink egyértelműen mutatják: a szimulátorsportból valóban el lehet jutni a valódi versenyzésig ”  – mondta Nagy Zsolt, a Széchenyi István Egyetem e-sport-divíziójának munkatársa, a szimulátorcsapat vezetője.

Bővítette stratégiai együttműködési megállapodását a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Széchenyi István Egyetem, amelynek részeként az intézmény számára elérhetővé vált a kutatások szabadalmaztatását segítő „szabadalmi gyorsítósáv”. A szolgáltatás támogatja az innovációs folyamatokat, valamint gyorsabb, megalapozottabb döntéseket tesz lehetővé a kutatási eredmények piaci hasznosításáról. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és a Széchenyi István Egyetem régóta együttműködik annak érdekében, hogy az intézményben születő kutatási eredmények eljuthassanak a gyakorlati hasznosításig. A korábbi keretmegállapodás számos területen segítette az oktatók-kutatók munkáját, azonban a tapasztalatok azt mutatták, hogy tovább gyorsíthatók a szellemi tulajdon védelméhez kapcsolódó folyamatok. A felek november 21-én megújították és kibővítették partnerségüket. Ennek értelmében az SZTNH továbbra is több területen támogatja az egyetemet, például előadókat és mentorokat biztosít az innovációs programokhoz, illetve segíti a szellemi tulajdon védelméről szóló ismeretek terjesztését. Új elem, hogy a hivatal hozzáférést biztosít az intézmény számára az úgynevezett „szabadalmi gyorsítósávhoz”. A szolgáltatás újdonságkutatással és a szabadalmazhatóság korai értékelésével segíti az ígéretes műszaki megoldások azonosítását, illetve a megfelelő szabadalmi stratégia kialakítását. Így gyorsabban és egyszerűbben felmérhető, érdemes-e egy találmányt szabadalmaztatni. „Azt tapasztaljuk, hogy az egyetemek számára – amelyek hazánk legnagyobb kutatóbázisai –nagy kihívást jelent a publikációs és a szabadalmi követelmények összehangolása. A tudományos publikációk elengedhetetlenek a nemzetközi rangsorok és a kutatói előmenetel szempontjából, ugyanakkor a túl korai nyilvánosságra hozatal könnyen újdonságrontóvá válhat egy későbbi szabadalmi eljárásnál. A gyorsítósáv célja éppen az, hogy ebben segítséget nyújtson: a szabadalmazhatóság korai értékelésével két hónapon belül megbízható információt adunk az intézményeknek, hogy biztonsággal dönthessenek a publikálásról. Fontosnak tartjuk, hogy elterjedjen az a tudatos gyakorlat, miszerint először történjen meg a bejelentés, és csak ezt követően a publikáció. Emellett a szolgáltatás költségmegtakarítást is jelent az egyetemeknek, hiszen a folyamat ezen fázisában nem szükséges teljes körű szabadalmi leírást készíttetniük” – fogalmazott az aláírási ünnepségen Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke. „Intézményünk stratégiai célja, hogy a kutatás-fejlesztési eredmények iparjogvédelmi szempontból megalapozottan, professzionális háttérrel kerüljenek a hasznosítási folyamatba. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával való együttműködés ennek kiemelt pillére. A mostani megállapodás révén kutatóink gyorsabban juthatnak el a szabadalmaztatás döntési pontjaihoz, ami jelentősen növeli az egyetem innovációs ökoszisztémájának versenyképességét”  – hangsúlyozta dr. Kovács Zsolt, az egyetem általános és oktatási elnökhelyettese. Az aláírást követően dr. Kohus Zsolt, az egyetem Rangsor- és Kiadványmenedzsment Központjának vezetője elmondta, hogy az intézmény szellemi alkotásokkal kapcsolatos tevékenységének kulcsszereplője a tudáshasznosításra létrehozott Uni Inno Zrt. A cég feladata többek között a liszensz- és spinofftevékenység elősegítése, az ipari kapcsolatok erősítése, valamint a szellemi alkotások piaci hasznosítása. Hozzátette: az e téren folytatott munka sikerességét mutatja, hogy a befogadott szellemi alkotások száma két és félszeresére nőtt 2023 és 2025 között, ezen belül a szabadalmi bejelentéseké megduplázódott. Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke és dr. Kovács Zsolt, az egyetem általános és oktatási elnökhelyettese látta el kézjegyével a megállapodást. (Fotó: Dudás Máté)

Háromtagú delegációval látogatott a Széchenyi István Egyetemre a közép-olasz Sienai Egyetem nemrégiben. A kutatóorvosok megismerkedtek az intézmény tudományos tevékenységével, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházzal fennálló partnerségével, illetve az egyetem által vásárolt Da Vinci sebészeti robot működésével. A felek a jövőben akár urológiai, nőgyógyászati vagy más, jövőbemutató orvostechnológiai kutatásokban működhetnek együtt. A Széchenyi István Egyetem az utóbbi években jelentősen kibővítette globális felsőoktatási kapcsolatrendszerét. A napokban egy újabb partnerség körvonalazódott: a Sienai Egyetem képviselői látogattak Győrbe, hogy megerősítsék az együttműködés iránti elkötelezettségüket. Az olasz intézményt a világ egyik legnagyobb minősítőszervezete, a Quacquarelli Symonds világranglistája 607., míg a szintén meghatározó Times Higher Education rangsora a 351–400. helyen tartja számon. A háromtagú delegáció novemberi látogatása során betekintést nyert a Széchenyi-egyetem képzési, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységébe. A különböző orvostudományi területeken praktizáló szakemberek részletesen megismerkedtek az intézmény által vásárolt – a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházzal együttműködésben használt – Da Vinci sebészeti robot működésével, amelyet az Egészség- és Sporttudományi Kar kutatóorvosai mutattak meg számukra. Az eszköz a gyakorlati felhasználáson kívül az akadémiai kutatásokban is szerepet kap: az egyetem szakemberei mesterséges intelligenciával fejlesztik az egészségügyi ellátásokat. A Da Vinci sebészeti robot működését többek közt dr. Koppán Miklós Endre professzor, a Széchenyi-egyetem Egészség- és Sporttudományi Karának szülész-nőgyógyász szakorvosa (balra) mutatta be a Sienai Egyetem orvosainak. (Fotó: Széchenyi István Egyetem) A vendégek megtekintették a győri campust, amit egy hivatalos találkozó követett az intézmény képviselőivel. Az egyeztetésen Németh Péter tudományos titkár, a HUN-REN Nemzetközi Kiválósági Egyetemi Centrum központvezetője rámutatott: a Széchenyi-egyetem ma már több mint 50 angol nyelvű szakkal, négy doktori iskolával, számos kompetenciaközponttal, interdiszciplináris szemlélettel és valódi nemzetközi környezettel járul hozzá a globális felsőoktatási szféra fejlődéséhez. „Öt kettős diplomát nyújtó képzésünk van, közülük egy az olasz Cassinói–Dél-laziói Egyetemmel nemzetközi gazdaság és gazdálkodás mesterszakon”  – húzta alá. Kiemelte az egykori kórház területén létrehozott MedTech Campus beruházást is, amelynek első üteme már elkészült. Az intézmény Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának tudományos dékánhelyettese, dr. Movahedi Rad Majid professzor az általa vezetett Számítástechnikai Mechanika Kutatócsoport munkáját mutatta be. Hangsúlyozta: tevékenységük számos tudományágat érint, így az orvosbiológiai technológiák terén is végeznek kutatásokat. „Főként a mesterséges intelligencia alkalmazását vizsgáljuk, valamint a numerikus modellezés megközelítésével dolgozunk különböző problémákon – legyenek azok agráriumot, mérnöki kérdéseket vagy egészségügyi megoldásokat érintők” – fogalmazott. A kutatócsoport jelenlegi egészégtechnológiai projektjeire is kitért, így szót ejtett például a gyógyszeradagolás mesterséges intelligencia által támogatott optimalizálásáról, a 3D-nyomtatott biomechanikai eszközökről, az időtálló, rugalmas csontpótló megoldásokról vagy a robot által segített sebészeti műtétek numerikus modellezéséről. Utóbbiról az egyetem doktorandusza, Milad Shafaie is beszélt, aki a témában zajló saját kutatását ismertette a hallgatósággal. Az egyetem egyik kiemelkedő innovációs tevékenységet végző egységéről, a Digitális Fejlesztési Központról Iharos Zsuzsanna számolt be, aki kiemelte a legeredményesebb egészségtechnológiai fejlesztéseket – műtéti streaming platformról, sportdietetikai applikációról, VR-alapú rehabilitációs programról, mozgásanalizáló eszközről és telerehabilitációs szoftverről is hallhattak a jelenlévők. Kiemelte: a központ kiváló infrastruktúrájának és szakembereinek köszönhetően a pilot projektek tesztelésétől egészen a piaci alkalmazásig képes végigkövetni az innovációs folyamatokat. A Széchenyi István Egyetemen tartott egyeztetés résztvevői: Iharos Zsuzsanna, az intézmény Digitális Fejlesztési Központjának munkatársa, Telek Marcella, a Nemzetközi Kommunikáció és Alumni Központ vezetője, Milad Shafaie doktorandusz, dr. Movahedi Rad Majid professzor, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar tudományos dékánhelyettese, dr. Francesco Giuseppe Martire és dr. Alberto Salvicchi, a Sienai Egyetem kutatóorvosai, Németh Péter, a Széchenyi-egyetem tudományos titkára, HUN-REN Nemzetközi Kiválósági Egyetemi Centrumának központvezetője, dr. Giovanni Tasso, a Sienai Egyetem kutatóorvosa és dr. Törzsök Péter, a Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Karának nemzetközi dékánhelyettese. (Fotó: Adorján András) Dr. Giovanni Tasso, a Sienai Egyetem Urológiai Tanszékének kutatóorvosa elmondta: a Győrben tapasztaltak számos együttműködési ötletet felvetettek benne. „Az urológia egy kifejezetten technológiafókuszú terület, így nagyot léphetünk előre a robotika alkalmazásával, ami nemcsak a lábadozás idejét csökkentheti, de a sebgyógyulást is könnyíti. Számos kutatásban látok inspiráló lehetőségeket, ahol az orvosok és a mérnökök közösen tudnának jövőformáló fejlesztéseket megvalósítani” – fogalmazott. Dr. Francesco Giuseppe Martire, a Molekuláris és Fejlődésgyógyászati Tanszék kutatóorvosa hangsúlyozta: lenyűgözte a Széchenyi-egyetem modern campusa, ahol valóban a technológiai kérdések megoldására helyezik a fókuszt. „Praktizáló nőgyógyászként nagyon érdekes volt látni a robot általi műtétek működését. A tudományág fejlődését nagymértékben segíti az országokon átívelő tudásmegosztás például az általam is kutatott méhtestrák vagy az endometriózis területén. A mesterséges intelligencia ehhez sokféleképpen hozzájárulhat, akár az optimális kezelés kiválasztásánál vagy a sebészeti beavatkozások során”  – jelentette ki. Az olasz intézmény Légzőszervi Betegségek Tanszékének kutatóorvosa, dr. Alberto Salvicchi hatalmas lehetőséget lát a felvázolt egészségtechnológiai tanulmányokban. Mint elmondta, a mellkasi műtétek tekintetében jelentős újítás lenne a bordák vagy a szegycsont 3D-nyomtatott pótlása, amely sokkal rugalmasabb megoldást biztosíthatna, mint a jelenleg használt titánimplantátumok. Dr. Törzsök Péter, a Széchenyi-egyetem Egészség- és Sporttudományi Karának nemzetközi dékánhelyettese kiemelte: az orvosok gyakorlati tudásának és az egyetemi szakemberek mérnöki, technológiafókuszú gondolkodásának ötvözete olyan tudományos eredményekhez vezethet, amelyek meghatározhatják a jövő egészségügyét. Hangsúlyozta: a Sienai Egyetemmel megkezdett kooperáció nemcsak egy lépés a globális kapcsolatépítésért, hanem az orvostechnológia együttműködésen alapuló fejlesztése melletti elköteleződés záloga is.

A Magyar–Német Ifjúságért Egyesület főszervezése mellett a Széchenyi István Egyetem is fontos szerepet vállalt abban, hogy megalakult az első Magyar–Német Ifjúsági Parlament. Az Országházban megtartott esemény hozzájárult ahhoz, hogy a fiatalok új tartalommal töltsék meg a két nép sok évszázados kapcsolatát. Történelmi jelentőségű esemény zajlott az Országház Felsőházi üléstermében november 21-én: első alkalommal ült össze a Magyar–Német Ifjúsági Parlament, amely a két ország fiataljai számára teremtett új fórumot. A rendezvényt a Magyar–Német Ifjúságért Egyesület szervezte, amelynek elnöke, dr. Knáb Erzsébet – aki a Széchenyi István Egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány alapító elnöke, kuratóriumi tagja is – nyitóbeszédében hangsúlyozta: „A modern kor kihívásai nem engedik, hogy népek elszigetelten, önmagukban és önmagukért keressék jövőjüket. A béke, a kölcsönös megértés és az együttműködés nem magától értetődő örökség, hanem olyan érték, amelyet minden generációnak újra és újra meg kell erősítenie. Önök, a Magyar–Német Ifjúsági Parlament első küldöttei, ezt a feladatot vállalják: kapcsolatokat teremtenek, hidakat építenek, jövőt formálnak. Mindezt azzal a tudattal teszik, hogy nem minden út sima, s olykor a történelem próbára teszi nemzeteink barátságát — mégis, a közös irány, a közös cél sosem veszhet szem elől.” Utalt arra, hogy a magyar–német kapcsolatok évszázados hagyományokra épülnek, és a fiatalok feladata, hogy ezt a párbeszédet új tartalommal töltsék meg. Kiemelte, hogy az ifjúsági parlament egy olyan küldetés kezdete, amely a jövőről, Európáról és a két nemzet közös felelősségvállalásáról szól. Dr. Knáb Erzsébet, a Magyar–Német Ifjúságért Egyesület elnöke nyitóbeszédében kiemelte: a béke, a kölcsönös megértés és az együttműködés olyan érték, amelyet minden generációnak újra és újra meg kell erősítenie. (Fotó: Rokob Dávid) Az esemény rangját mutatta, hogy magyar és német politikai és diplomáciai vezetők sora jelent meg. Dr. Kövér László házelnök fővédnökként személyesen, míg német részről fővédnökként Karin Prien német szövetségi oktatási, család-, idős-, nő- és ifjúsági ügyekért felelős miniszter videóüzenetben üdvözölte a résztvevőket. Rajtuk kívül Julia Gross, Németország budapesti nagykövete, dr. Györkös Péter berlini magyar nagykövet, valamint több magyar és német parlamenti képviselő – köztük Ritter Imre, Hiller István és Knut Abraham – is felszólalt. Az utóbbi két politikus a Magyar–Német Ifjúságért Egyesület elnökségi tagja. A Magyar–Német Ifjúsági Parlament plenáris ülése résztvevőinek csoportképe. (Fotó: Bálint György) A plenáris ülés előtt öt bizottság dolgozott a határozati javaslatok előkészítésén, amelyeken 50 magyar és német fiatal munkálkodott együtt, majd további több mint 80 delegált véleményezte és egészítette ki a tervezeteket. Az így kialakított szakmai anyag képezte a plenáris ülés napirendjének alapját. A parlament jogi előkészítésében a legfontosabb szakmai pillér a Széchenyi István Egyetem volt. Dr. Knáb Erzsébet beszédében külön köszönetet mondott az intézménynek a magas színvonalú intellektuális és szervezési támogatásért. Az ifjúsági parlament koncepciójának és dokumentumainak kidolgozásában kiemelt szerepet vállaltak a győri egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának oktatói, köztük prof. dr. Smuk Péter dékán, dr. Erdős Csaba dékánhelyettes és dr. Barna Attila tanszékvezető, illetve az egyetem hallgatói, köztük Illés Borbála az ügyrendi bizottság elnökeként és az ülés magyar levezető elnökeként, valamint Kónya Máté az oktatásért, mobilitásért és jövőperspektívákért felelős bizottság elnökeként. Az ülésen elfogadott határozati javaslatok számos olyan területet érintettek, amelyek hosszú távon meghatározhatják a jövő magyar–német együttműködését: az oktatás, a mobilitás, az innováció, a demokráciafejlesztés és a külügyi együttműködés kérdéseit. A záródokumentumban több előremutató kezdeményezés is helyet kapott, például egy kétnyelvű digitális emlékezeti platform létrehozása, az antiszemitizmus elleni közös fellépés, egy innovációs és startup-együttműködési rendszer kidolgozása, valamint a német–magyar duális képzési program keretében cserekapcsolatok megteremtése. A Magyar–Német Ifjúságért Egyesület megalapította a Magyar–Német Ifjúsági Tanácsot, melynek tíz tagját a plenáris ülés ünnepélyes zárásakor mutatták be. Az Ifjúsági Tanács feladata, hogy a következő évben a parlament által elfogadott határozatokban foglaltakat terjessze a magyar és német döntéshozók elé, és készítse elő a 2027-ben Berlinben megrendezésre kerülő parlamenti ülést. A Magyar–Német Ifjúsági Parlament ülésének az Országház impozáns Felsőházi terme adott otthont. A felvételen az első sorban (balról jobbra) Ritter Imre, dr. Kövér László és dr. Knáb Erzsébet. (Fotó: Rokob Dávid)

Ünnepélyes keretek között, a Hungaroring főépületében leplezték le a Széchenyi István Egyetem Hungaroring Autó-Motorsport Külső Tanszékének tábláját. Az új szervezeti egység már bekapcsolódott az oktatásba: a technikaisport-menedzser szakirányú továbbképzési szak hallgatói számára tartott szakmai programot. A Széchenyi István Egyetem és a Hungaroring Sport Zrt. együttműködése több évre visszanyúló, folyamatosan bővülő stratégiai partnerség, amely újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a Hungaroring Autó-Motorsport Külső Tanszék megalapításával . A közös törekvés egy olyan tudásközpont létrehozása, amely egyszerre szolgálja a mérnöki szaktudás fejlesztését, a sportmenedzsment-gyakorlatok erősítését, valamint a hazai technikai sportok innovációs potenciáljának kiaknázását. A tanszék létrejötte illeszkedik abba a fejlődési ívbe, amelynek eredményeként a két fél 2022-ben és 2023-ban stratégiai megállapodásokat kötött, az egyetem pedig önálló standdal jelent meg  az idei Formula 1 Magyar Nagydíjon. A tanszék tábláját ünnepélyes keretek között leplezték le november 22-én, majd az új szervezeti egység meg is kezdte oktatási tevékenységét: a technikaisport-menedzser szakirányú továbbképzési szak hallgatói egész napos, gyakorlatorientált programon vettek részt a Hungaroringen. Ennek keretében interaktív kerekasztal-beszélgetésen találkoztak a Hungaroring Sport Zrt. vezetésével, így Gyulay Zsolt elnök-vezérigazgatóval, dr. Lukács Ágnes vezérigazgató-helyettessel, Ariane Frank-Meulenbelt nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetővel, Gyulay Rebeka portfólióigazgatóval és Tóth Anita sajtófőnökkel.  A szakemberek többek között a létesítményfenntartás kérdéseiről, a sport- és létesítménymenedzsment kihívásairól, a hazai utánpótlás helyzetéről és a Formula 1-gyel, mint világmárkával való hosszútávú kapcsolattartás feltételeiről osztották meg tapasztalataikat. Az is hangsúlyt kapott, hogy milyen versenyhelyzetet teremt a nemzetközi autósportban olyan új, jelentős forrással rendelkező helyszínek megjelenése, mint Las Vegas, Katar vagy Abu-Dzabi. Mostantól tábla is jelzi a Széchenyi István Egyetem Hungaroring Autó-Motorsport Külső Tanszéket a Hungaroring főépületében. A felvételen dr. Lukács Ágnes, a Hungaroring Sport Zrt. vezérigazgató-helyettese, Gyulay Zsolt elnök-vezérigazgató, Ariane Frank-Meulenbelt nemzetközi kapcsolatokért felelős vezető, dr. Dogossy Gábor professzor, a Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Karának dékánja, dr. Szabó Sarolta, az egyetem stratégiai igazgatója, dr. Szauter Ferenc, az egyetem Járműipari Kutatóközpontjának vezetője és dr. Kolossváry Tamás, a technikaisport-menedzser szak szakfelelőse, az egyetem Győri Innovációs Parkjának vezetője. (Fotó: Dudás Máté) A hallgatók Richter Gábor pályaigazgató szakértő vezetése mellett bejárhatták a Hungaroring kulisszák mögötti helyszíneit is. Megismerhették a főépület működését, betekintést nyertek a versenyirányítási központ munkájába, megtekintették a pódiumteraszt, a főlelátót és a kommentárállásokat, végül pedig magát a pályát is. A szakmai program résztvevőinek csoportképe a Hungaroring főépületénél. (Fotó: Dudás Máté) „A Hungaroring Autó-Motorsport Külső Tanszék jelentős lépés a tehetséggondozás és az innováció szempontjából, amely tovább erősíti hazánk pozícióját az autó-motorsport térképén. A hallgatók olyan személyiségektől tanulhatnak, akik nap mint nap a nemzetközi élvonalban dolgoznak. Ez a partnerség nemcsak kiváló szakemberek képzéséhez, hanem a magyar technikai sportok fejlődéséhez is hozzájárul” – fogalmazott dr. Kolossváry Tamás, a technikaisport-menedzser szak felelőse, a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjának vezetője. „A Hungaroring Autó-Motorsport Külső Tanszék mérföldkő a Hungaroring számára, és egyben erős üzenet a magyar autósport jövőjével kapcsolatban. Meggyőződésünk, hogy a pálya és az egyetem együttműködése olyan tudásbázist teremt, amelyből az egész hazai technikaisport-társadalom profitálhat. A célunk az, hogy itthon képezzük azokat a szakembereket, akik a nemzetközi élvonalban is megállják helyüket. A tanszék létrejötte biztosítja, hogy a legmodernebb technológiák és fejlesztések közvetlenül kapcsolódjanak a gyakorlati, versenypályán zajló munkához. Hiszünk abban, hogy ez az együttműködés hosszú távon is megalapozza a magyar autósport további fejlődését és versenyképességét”  – hangsúlyozta Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója. Galéria: Dudás Máté

Innovatív meteorológiai állomást fejlesztettek a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán, amelyet a napokban szakmai partnereknek, viszonteladóknak, gazdálkodóknak mutattak be. Az Unisense névre keresztelt műszer a legmodernebb technológia segítségével pontos adatokat biztosít a mezőgazdasági termelőknek, támogatva a hatékonyság növelését és a kockázatok minimalizálását. Forgalmazása januárban elkezdődhet. A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán kifejlesztett meteorológiai állomás egyaránt szolgálja a kutatás és a gazdálkodók igényeit, hozzájárulva a pontosabb, adatalapú döntések meghozatalához – hangzott el az innováció bemutatóján, amelyet az intézmény mosonmagyaróvári Smart Farm Tangazdaságában tartottak nemrégiben. Az egyetem szakmai partnerei, leendő viszonteladók, gazdálkodók a program során részletesen megismerhették a fejlesztés sajátosságait, funkcióit és az értékesítésre szánt piaci konstrukciót. A Széchenyi István Egyetem Unisense elnevezésű meteorológiai állomása. (Fotó: Adorján András) Az eseményen dr. Tóth Tamás dékán kiemelte, a precíziós gazdálkodással kapcsolatos kutatások mintegy harminc évre nyúlnak vissza a karon. Ez alapozta meg a Bioműszaki és Precíziós Technológiai Tanszék létrehozását, amely igazi szakmai műhelyként működik. Felhívta a figyelmet a Széchenyi István Egyetem interdiszciplináris szemléletére, amely ebben a fejlesztésben is megmutatkozik, hiszen a tanszék munkatársai mellett többek között a Digitális Fejlesztési Központ szakemberei és az egyetem hasznosítóvállalkozása, az Uni Inno Zrt. is fontos szerepet vállalt a projektben. „Az intézmény fókuszában álló területek, mint a precíziós mezőgazdaság, a digitalizáció, az adatértékelés és a mesterséges intelligencia egyszerre jelennek meg az innovációban”  – hangsúlyozta. Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja az intézmény interdiszciplináris előnyére hívta fel a figyelmet. (Fotó: Adorján András) Dr. Teschner Gergely egyetemi docens elmondta, 2019 óta alkalmaznak különböző IoT-szenzorhálózatokat a karon, és az évek során rengeteg tapasztalatot szereztek az adatelemzésben. Ez alapozta meg a saját fejlesztési tevékenységet. „Másfél éve fogalmazódott meg bennünk annak a meteorológiai állomásnak az ötlete, amely egyszerre kínál minden olyan funkciót, amelyekre a gazdálkodóknak szükségük van. A különböző szenzorok segítségével a műszer többek között a talajnedvességet és a talajhőmérsékletet, a szélirányt és a szélsebességet, a napsugárzás intenzitását, a levegő hőmérsékletét és páratartalmát, valamint a légnyomást, és a levélfelületi nedvességet is méri”  – sorolta. Hozzátette, az eszközön különböző adatküldési periódusokat lehet beállítani, és 15 perces periódus esetén teljes sötétségben is nyolc napig üzemképes az akkumulátor, amelynek feltöltéséhez nyári időszakban három óra szükséges. Az Unisense belső memóriája 40 adatküldési ciklus adatait tudja eltárolni, aminek akkor van jelentősége, ha az elküldött adatot valamilyen okból a szerver nem fogadta. Az előadásból kiderült, a szoftveres hátteret az egyetem Digitális Fejlesztési Központja biztosította. A felhasználói felületet úgy alakították ki, hogy a gazdák egy közösséget alkotva meg tudják nézni egymás adatait. Ez egyrészt költséghatékonysági szempontból fontos, másrészt pedig még komplexebb képet ad az időjárási viszonyokról a mezőgazdasági termelők számára. Az adatok webes és mobilalkalmazáson keresztül is elérhetők: a rendszer előzményeket kezel, hibajelzéseket küld, és a közeljövőben növényvédelmi előrejelzésekkel is kiegészül. Az értékesítésben kulcsszerepet kap az Uni Inno Zrt. Mint elhangzott, jelenleg havi harminc állomás gyártására van kapacitás, és az első megrendeléseket várhatóan január közepére teljesítik. A piaci értékesítésre három csomagot alakítottak ki a szenzorfelszereltségtől függően, amelyek ára 380 és 550 ezer forint között változik. Dr. Teschner Gergely összegzésképp elmondta: azért érdemes az Unisense mellett dönteni, mert a fejlesztés stabil egyetemi háttérrel rendelkezik, a gyártás és a terméktámogatás is hazai, ezért a szerviz és alkatrészellátottság is biztosított. Mindemellett kiemelte a jó ár-érték arányt, valamint azt, hogy a termék fejlesztése a jövőben is folytatódik, így a platform további funkciókkal bővül. Az innovációról további részletek itt olvashatók . A gazdálkodókat segítő, élenjáró technológiákat alkalmazó fejlesztésről dr. Teschner Gergely egyetemi docens számolt be. (Fotó: Adorján András)

Dr. Kecskés Gábor egyetemi docenst és dr. Sulyok Gábor professzort, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar oktatóit a közelmúltban a nagy múltra visszatekintő, londoni székhelyű tudományos társaság, a Nemzetközi Jogi Egyesület űrjoggal, illetve mesterséges intelligenciával foglalkozó tudományos bizottságainak tagjává választották. A Nemzetközi Jogi Egyesületet (International Law Association, ILA) Brüsszelben alapították 1873-ban a nemzetközi jog tanulmányozásának, fejlesztésének és tiszteletben tartásának előmozdításáért. A társaság napjainkra egy világméretű, több mint hatvan nemzeti tagozatot és mintegy ötezer tagot számláló szervezetté nőtte ki magát. Újonnan alakult szakbizottságaiba a közelmúltban a Széchenyi István Egyetem Nemzetközi és Európai Jogi Tanszékének két oktatója is meghívást kapott, akiket a társaság egyik legrégebbi, 1923-ban alapított tagozata, a magyar tagozat jelölte a tagságra. Dr. Kecskés Gábor a mesterséges intelligenciával és a technológia jogával , dr. Sulyok Gábor pedig az űrszemét csökkentésének jogi kérdéseivel foglalkozó bizottság  tagja lett. A győri intézmény mindkét területet stratégiai prioritásként kezeli, és szorgalmazza a témában folytatott interdiszciplináris kutatásokat. Dr. Kecskés Gábor szerint a mesterséges intelligenciával foglalkozó bizottság keretében alkalom nyílik az államokat és a tágabb értelemben vett nemzetközi közösséget érintő, mesterséges intelligenciával kapcsolatos kérdések jogi vonatkozásainak megvitatására és különböző ajánlások kidolgozására. Kutatóként és oktatóként ez páratlan lehetőséget kínál számára a rohamosan fejlődő technológia szabályozásának alakításában való közreműködésre is. „Egyetemünk élen jár az innovációban, engem pedig különösen érdekelnek a technológiai újítások és általában a mesterséges intelligencia szabályozása. Az elmúlt évek szakmai tapasztalatai alapján szilárd meggyőződésem, hogy a tudományterületek közötti kölcsönös megértéssel és együttműködéssel az előttünk álló szabályozási feladatok elvégzése még életszerűbb és hatékonyabb lehet” – fogalmazott. Dr. Kecskés Gábor, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docense a Nemzetközi Jogi Egyesület mesterséges intelligenciával és a technológia jogával foglalkozó bizottságának tagja lett. (Fotó: Adorján András) Dr. Sulyok Gábor szerint a világűr kutatása és felhasználása elengedhetetlen az emberi civilizáció fejlődéséhez, ám a tevékenység fenntarthatóságát súlyosan veszélyezteti az űrszemét mennyisége. A helyzet kezelése sürgős és sokrétű nemzetközi összefogást igényel, ezért bizakodással tölti el, hogy már a nemzetközi jog egyik legtekintélyesebb tudományos társasága is kiemelt jelentőséget tulajdonít a problémának. „Ha az űrszemét csökkentésével foglalkozó bizottság tagjaként bármilyen módon hozzájárulhatok a nemzetközi erőfeszítésekhez, azt a tudományos pályafutásom kiemelkedő eredményének fogom tekinteni. Kifejezetten megnyugtató, hogy a bizottsági munkámat egy olyan haladó szellemiségű egyetem oktatójaként végezhetem, ahol külön interdiszciplináris kutatóközpont létesült az űrtevékenység műszaki és jogi kérdéseinek tanulmányozására” – emelte ki. Dr. Sulyok Gábor, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának professzora a Nemzetközi Jogi Egyesület űrszemét csökkentésének jogi kérdéseivel foglalkozó bizottsága tagjává választották. (Fotó: Dudás Máté) A Nemzetközi Jogi Egyesület nem kormányközi szervezetként konzultatív státusszal rendelkezik az Egyesült Nemzetek Szervezetének számos szakosított intézményében. Tudományos célkitűzéseinek megvalósításában kiemelt szerepet kapnak a nemzetközi jog aktuális kérdéseivel foglalkozó tudományos bizottságok, amelyek jelentéseket és ajánlásokat készítenek a társaság és a nemzetközi tudományos közösség számára.

Informatikai, villamosmérnöki és technológiai téren működhet együtt a Széchenyi István Egyetem és Kína egyik leginnovatívabb felsőoktatási intézménye, a Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem. Az ázsiai delegáció nemrég Győrbe látogatott, hogy az erről szóló dokumentum aláírása mellett mélyebben is megismerjék a győri oktatási és kutatás-fejlesztési tevékenységet. A kínai együttműködések fejlesztése stratégiai jelentőségű a Széchenyi István Egyetem nemzetköziesítési törekvéseiben, hiszen amellett, hogy népszerű kulturális programokkal  ápolja a két ország közti kapcsolatot, már számos felsőoktatási intézménnyel is partnerségre lépett. Legutóbb a Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem delegációja látogatott a győri campusra, megerősítve a jövőbeni közös munka iránti elkötelezettséget. A küldöttség tagjai megismerték a Győri Innovációs Park tevékenységét, valamint a Széchenyi-egyetem képviselőivel is találkoztak. Az együttműködési megállapodást megelőző megbeszélésen Telek Marcella, a Nemzetközi Kommunikáció és Alumni Központ vezetője bemutatta az intézmény nemzetköziesítési törekvéseit, kiemelve a felsőoktatási ranglistákon elfoglalt előkelő helyezéseket és a hallgatói közösség bővülését. „2016-ban először Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal érkeztek hozzánk nemzetközi hallgatók, két évvel később pedig már önköltséges finanszírozású fiatalokat is fogadtunk. Az idei tanévben közel 17 ezer – köztük ezer nemzetközi – hallgató tanul a Széchenyi-egyetemen a világ csaknem kilencven országából, akiknek már 54 angol nyelvű képzési programot biztosítunk” – részletezte. Kiemelte: az egyetem számára az oktatáson és a kutatás-fejlesztésen kívül a vállalatokkal kialakított kapcsolatok is ugyanolyan fontosak, amelynek egyik legjelentősebb helyszíne a Győri Innovációs Park. A Széchenyi István Egyetem és a Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem képviselői a győri központi campuson. (Fotó: Adorján András) A látogatás során elhangzott, hogy a győri intézmény öt kettős diplomát nyújtó képzéssel rendelkezik amerikai, olasz, kínai, portugál, indiai és olasz egyetemekkel, ezek mellett pedig mindig nyitott a hallgatók számára nyújtott, nemzetközi tapasztalatszerzési lehetőségek bővítését célzó partnerségekre. Telek Marcella a sportolási lehetőségek és az egyetem égisze alatt működő szolgáltatások mellett a hallgatói versenycsapatokról és az intézmény innovációs ökoszisztémájáról is beszélt. A vendégek utóbbit még jobban megismerhették Vadász-Kalocsai Szilvia révén, aki az egyetem Digitális Fejlesztési Központját mutatta be. A Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem tevékenységéhez illeszkedő Informatikai és Villamosmérnöki Kar képzéseit és kutatási profilját dr. Lilik Ferenc kutatási és nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettes ismertette, a kettős képzések kialakításához szükséges lépésekről pedig Csiba Krisztina, a Nemzetközi Igazgatóság Hallgatói Toborzás Központjának vezetője számolt be. A kínai delegáció részéről dr. Su Haijia elnökhelyettes kifejezte örömét a megállapodás aláírása miatt, és leszögezte, hogy intézményük elkötelezett az együttműködés mellett. Mint mondta: a megismert képzési, kutatási és innovációs tevékenységek kiváló alapot adnak a jövőbemutató partnerséghez. Dr. Zhang Fan, az Informatikai és Technológiai Kar dékánhelyettese részletesen is ismertette az ázsiai intézmény fókuszterületeit. A csaknem 29 ezer hallgatóval és három pekingi campussal rendelkező egyetem központjában a mérnöki tudományok állnak, amelyet bölcsészet-, gazdaság- és menedzsmenttudományi, valamint jogi képzések egészítenek ki. Az intézmény a Quacquarelli Symonds felsőoktatási világranglista 701–750. kategóriájában kapott helyet, míg a Times Higher Education globális rangsorának 401–500. helyén szerepel. Mindemellett nemzetközi kapcsolatrendszerére is nagy hangsúlyt fektet: 64 ország 170 intézményével működik együtt, például a brit Oxfordi és a Cambridge-i Egyetemmel, az egyesült államokbeli Kaliforniai Egyetemmel vagy épp a japán Tokiói Egyetemmel. Az együttműködési megállapodást a Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem részéről dr. Su Haijia elnökhelyettes, a Széchenyi István Egyetem részéről pedig dr. Lukács Eszter nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettes írta alá. (Fotó: Adorján András)