A legmodernebb radartechnológia innovatív felhasználása volt a feladat az Infineon Technologies nemzetközi hackathonversenyen, amelyen a Széchenyi István Egyetem csapata első helyet szerzett, megelőzve neves osztrák, indiai és magyar egyetemeket. A széchenyisek fejlesztésével a robotporszívó felismeri és nem zavarja a home office-ban dolgozókat, sőt akár emberi gesztusokból is „ért”. Az Infineon Technologies félvezetőket gyártó világcég az idén második alkalommal hirdette meg digitális formában európai hackathonversenyét, amelynek fókuszában a radartechnológia változatos felhasználási lehetősége állt. A vállalat mindehhez a legmodernebb technikát biztosította a csapatoknak, hogy annak új felhasználási lehetőségét kutassák fel. Elsősorban olyan megoldásokat vártak, amelyek okosabbá, biztonságosabbá és zöldebbé teszik a világot. A Széchenyi István Egyetem számára kiemelt fontosságú téma a fenntarthatóság és az innováció. Az intézmény a győri kampuszon, valamint a ZalaZONE Tudományos és Innovációs Parkban dolgozó egyetemi munkatársakból, hallgatókból álló csapattal indult el a megmérettetésen. A verseny második, online fordulójába nyolc csapat jutott, amelyet a Széchenyi István Egyetem nyert meg, holtversenyben a linzi Johannes Kepler Egyetemmel. A győztesek többek között a Szegedi Tudományegyetemet, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, Ausztriából a Karintiai Alkalmazott Tudományok Egyetemét és a Bécsi Műszaki Egyetemet, valamint Indiából a Netaji Subhash Műszaki Főiskolát előzték meg. A Széchenyi-egyetem együttese eredményével részvételi lehetőséget szerzett az Infineon villachi téli vagy nyári egyetemére. „Fejlesztésünk lényege, hogy a robotporszívó a radar segítségével az ember jelenlétét is felismeri és elküldi a berendezést egy másik helyiségbe, hogy ott folytassa a munkát. Ez az újítás például a home office-ban dolgozók számára jelenthet komfortos felhasználási lehetőséget, hiszen az eszköz úgy takarítja a lakást, hogy közben nem zavar a munkánkban” – ismertette a győztes alkalmazás lényegét dr. Fodor Dénes, a Széchenyi-egyetem Teljesítményelektronika és Villamos Hajtások Tanszékének tanszékvezetője, a Járműipari Kutatóközpont e-Mobilitás Központjának tudományos vezetője. Hozzátette, létrehozott alkalmazásuk különlegessége, hogy a radar felismeri a gesztúrát, és ez alapján az előre definiált utasítássort el tudja végezni. „Leegyszerűsítve, ha a porszívó bejön a szobába, és mi teszünk egy hessegető mozdulatot, akkor a gép el fogja hagyni a helyiséget. Ehhez hasonló funkciót eddig csak kamerás rendszerek tudtak ellátni” – tette hozzá. A csapat mentoraként elmondta, a Széchenyi István Egyetem ZalaZONE-on létrejött tudományos és innovációs parkja jelentős kutatásokat végez az elektromobilitás és az autonóm járművek terén. „Ezért tartottam fontosnak, hogy a Győrben és Zalaegerszegen dolgozó kutatók, hallgatók egy csapatban kapjanak szerepet” – hangsúlyozta. Az autonóm porszívó átalakítását a ZalaZone-on végezték, amelyet távolról támogattak a győri kollégák. Dr. Fodor Dénes kiemelte: a verseny jelentősége, hogy egy valós ipari kihívásra kellett reflektálniuk a fiataloknak, akiknek ezáltal jelentősen bővült a gyakorlati tudásuk. Úgy fogalmazott, „célunk, hogy hallgatóink a piacon ténylegesen használható kutatás-fejlesztési ismeretekkel, nemzetközileg is keresett szaktudással rendelkezzenek. A most elért eredmény azt mutatja, hogy jó úton járunk.” „Olyan témát választottunk, amely tényleg gyakorlati haszonnal bír, hiszen a radarok efféle applikációjára még kevés a példa. A verseny során egy robotporszívót turbóztunk fel a rendelkezésünkre bocsátott radarral, ezzel lehetővé téve egyes szenzorok kiváltását, illetve új funkcionalitások létrehozását” – fogalmazott Lennert József járműmérnök mesterszakos hallgató, a Széchenyi-egyetem győztes együttesének „csapatkapitánya”. Mint mondta, a verseny során egy nem várt nehézséggel is meg kellett birkózniuk, hiszen a radart tartalmazó csomag elkeveredett, és a tervezett szállításhoz képest jóval később, a háromnapos verseny második estéjén érkezett meg hozzájuk. „Emiatt a verseny első két napját az elmélet kidolgozásával és csomagvadászattal töltöttük, a tényleges megvalósításra mindössze egy napunk maradt. Végül a váratlan kihívásokat is sikerült leküzdenünk, ami talán még emlékezetesebbé tette számunkra a versenyt.” – emlékezett vissza a hallgató. A fiatal szakember szerint ennek révén bővültek műszaki ismereteik, és – mivel a verseny nyelve az angol volt – a nyelvtudásuk is pallérozódott. „Azonban a verseny fő hozadékának azt tekinteném, hogy mindannyian rájöttünk: sosem szabad feladni. A többi csapathoz viszonyítva leírhatatlan hátrányból indultunk, és még a verseny első napján sem tudhattuk, hogy annak vége előtt megérkezik-e hozzánk az eszköz. Szakmai tudásunkat, csapatszellemünket és kitartásunkat mégis siker koronázta” – zárta a hallgató. A Széchenyi István Egyetem győztes csapatának tagjai: dr. Fodor Dénes (mentor), Lennert József (mesterszakos hallgató, győri csapatkapitány), Jagicza Márton (zalai csapatkapitány) Preszleg Richard, Józsa Dávid, Gergely Hunyadi, Elekes Ábel (megvalósítók). A verseny technikai támogatói: dr Háry András (ZalaZONE Ipari Park Zrt., igazgató) , Pekk Letícia (projektmenedzser, ZalaZONE), dr. Szauter Ferenc (Széchenyi istván Egyetem Járműipari Kutatóközpont, központvezető)

A jelen szakembereinek kinevelése mellett a Széchenyi István Egyetem nagy hangsúlyt fektet a jövő hallgatóira is. Ennek érdekében az év során számos pályaorientációs programmal várják a fiatalabb korosztályt. A napokban ismét általános iskolások jártak a győri kampuszon, hogy felejthetetlen élményeket szerezve ismerkedhessenek az egyetem mindennapjaival, képzéseivel. A Széchenyi István Egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskolája a leginnovatívabb iskolaként élményalapú oktatással kívánja népszerűsíteni a fiatalok körében a természettudományos ismereteket. A programban – amelynek köszönhetően már nemcsak a felsőoktatásban, de a győri alapfokú oktatásban is megjelenik a gyakorlatorientált képzés – a Mobilis Interaktív Kiállítási Központ és az egyetem, illetve annak Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kara is részt vesz. A pályaorientációra az intézmény valamennyi képzési területén nagy hangsúlyt fektet, amelynek újabb bizonyítékaként a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontja látta vendégül a gyakorló iskola 2.b osztályát. „A kisdiákokat is nagyon szívesen fogadjuk egyetemünkön, hiszen sok érdekeset tudunk mutatni a számukra. Olyan élményeket adunk nekik, amelyek felkelthetik bennük a műszaki pályák és a természettudományok iránti érdeklődést” – fogalmazott dr. Szauter Ferenc, a Járműipari Kutatóközpont vezetője. Hozzáfűzte, a gyerekek pozitív tapasztalatokkal gazdagodtak, amelyek később kellő muníciót jelenthetnek ahhoz is, hogy a Széchenyit válasszák. Kiemelte: „Intézményünk korszerű, jövőformáló műhely, amely nemcsak a saját hallgatóihoz, de az egész társadalomhoz szól. Jó, ha ezt már minél többen gyermekkorban megtapasztalják.” A központvezető elmondta, a programot úgy állították össze, hogy az egyetemen hozzáférhető tudás egy szeletét modern környezetben, látványos eszközökkel, a korosztály nyelvére lefordítva, játékosan tudják megmutatni. „A nagy izgalommal várt pályaorientációs nap a Járműipari Kutatóközpontban indult, ahol már a fogadtatás is rendkívül barátságosnak bizonyult, hiszen málnaszörp és pogácsa várt minket. A sok babzsák, a kényelmes kanapék, a tárgyaló táblájára írt hosszú képlet, a kupák és díjak rögtön lenyűgözték a gyerekeket. A könyvtárban tett látogatás csak fokozta az ámulatot. A hatalmas, igényesen berendezett tér, Booki, a kabalaállatka, a stresszoldó sarok, a rengeteg számítógép, a gyerekfoglalkoztató hangulata rabul ejtette a kisiskolásokat” – emlékezett vissza Sikos-Szabó Gyöngyi osztályfőnök. Hozzátette, a Csomagolás és Környezetállósági Vizsgálólaboratórium vezetője, dr. Böröcz Péter professzor a gyerekek nyelvén tartott előadást, majd irányításával az osztály kipróbálhatta a kamion rázkódását szimuláló gépet. Ezt követően, az Építőanyag-vizsgálati és Épületfizikai Laboratóriumban az egyensúlyról tanulhattak a diákok. Az egyetem hallgatói csapatai közül a SZEnavis átfogó képet adott a beton sokoldalú felhasználásáról, az Arrabona Racing Team, a SZEngine, illetve a SZEnergy Team elektromosautó-csapata pedig az autók és a versenyzés csodálatos világába nyújtott betekintést. „A Széchenyi István Egyetemen rengeteg szeretetet és figyelmet, új ismereteket, felejthetetlen kalandokat kaptunk. És kaptunk még 25 leendő hallgatót, hiszen a látogatás után az osztály minden tagja a Széchenyi István Egyetemre szeretne járni, szívük szerint már holnap” – vonta meg a pályaorientációs nap mérlegét a gyakorló iskola 2.b osztályának osztályfőnöke. Galéria a gyerekek rajzaiból.

A Széchenyi István Egyetem részvételével, nagy érdeklődés mellett zajlottak a Regionális Egyetemi Hálózat-Európai Egyetem (Regional University Network-European University – RUN-EU) konzorcium megalapozó workshopjai nyílt tudomány, kutatási stratégia és témavezetés-mentorálás témákban. A program széles körű lehetőséget nyújt közös nemzetközi publikációk és nemzetközi kutatói csapatok létrehozására is. A Regionális Egyetemi Hálózat-Európai Egyetem (Regional University Network-European University – RUN-EU) konzorciumban a Széchenyi István Egyetem partnereként hat külföldi felsőoktatási intézmény – a portugál Leiriai, a Cavadói–avéi Egyetem, az ír Shannoni Műszaki Egyetem, a holland NHL Stenden Alkalmazott Tudományok Egyeteme, a finn HAMK Egyetem és az osztrák Vorarlbergi Alkalmazott Tudományok Egyeteme – vesz részt. A „szövetség” tagjainak célja a jövő felsőoktatásának innovációja az „Európai egyetem” brand égisze alatt. Az együttműködés keretében rendezték meg az elmúlt hónapokban azokat a megalapozó workshopokat, amelyek a közös kutatói tevékenységeket is elmélyíthetik. „A RUN-EU kitűnő keretet biztosít a nemzetközi társszerzői kapcsolatok kiépítésére, nemzetközi kutatói csapatok egyéni létrehozására” – fogalmazott dr. Czakó Katalin, a Széchenyi István Egyetem adjunktusa. Hozzátette, a megalapozó workshopok fő célja az információgyűjtés és a tapasztalatátadás volt a RUN-EU hálózati szintű együttműködésében tervezett további oktatási és kutatási programokhoz, a témavezetői tréningekhez. Az elmúlt hónapokban három ilyen rendezvény volt. Nyár közepén Farkas Renáta és Skultéty Diána, az Egyetemi Könyvtár és Levéltár munkatársai bevonásával rendezték a „Nyílt tudomány” című workshopot, amelynek résztvevői jórészt a külföldi partnerintézményekből érkeztek. Szeptemberben dr. Szakonyi Petra és dr. Czakó Katalin egyetemi adjunktusok vezettek egy napot a publikációs stratégiaépítés és kutatási pályázatírás kihívásai témakörökben. Ezt követően dr. Komlósi László Imre, a Vezetéstudományi és Szervezeti Kommunikáció Tanszék professzora, valamint dr. Baracskai Zoltán, a tanszék docense előadásában a témavezetői tevékenységgel kapcsolatos elvárásokat egyeztették a résztvevők. „A több száz nemzetközi résztvevőt aktívan bevonó workshopok lehetőséget adtak arra, hogy a Széchenyi-egyetem munkatársai és a RUN-EU-partnerek megismerjék egymást” – emelte ki dr. Czakó Katalin. Hozzátette, a konzorcium az egyetem nemzetköziesítési törekvéseit támogatva az egyéni partnerkeresésben és a társzerzői együttműködésekben adhat értékes muníciót. A RUN-EU+ ugyanis kutatói és publikációs szintre emeli a partnerséget, és ehhez kínál különböző programokat. „A kutatásban és publikálásban az egyetem úttörő szereplője az együttműködésnek, ezt mutatja a partnerek érdeklődése is. A következő munkamegbeszélésre itthon kerül sor, melynek során a programszintű együttműködések témáját és technikai kereteit egyeztetjük. Mindemellett megjelentek az első érdeklődő kutatók is, akik konkrét együttműködés céljából, saját költségen látogatnának el hozzánk. Mindez azt mutatja, hogy az együttműködést érdemes széles körben folytatni” – hangsúlyozta. A RUN-EU weboldalán látható innovációs platformok, az online rendezvények, a „research mission” pályázatok és a központi run-eu@sze.hu e-mail-cím ehhez adnak belső, egyetemi keretet. Az érdeklődő kutatóknak ezek a lehetőségek adnak egylépéses bekapcsolódást a projekthez, amellyel érdemes élni, hiszen új nemzetközi kapcsolatokat, kutatási és publikációs lehetőségeket hozhat.

Évtizedek óta hűségesek a Széchenyi István Egyetemhez azok a munkatársak, akiket az intézményben eltöltött 40, 30 vagy 25 éves jubileumuk apropójából kereshettünk fel. Az ünnepelteket sikereikről és elköteleződésükről kérdeztük. (1. rész) Mészáros István mesteroktató s egyben Széchenyi Alumni idén negyven éve vette fel a munkát a Széchenyi István Egyetem jogelőd intézményében. Mint mondta, megtiszteltetés volt, ha valaki az akkori főiskolán dolgozhatott. „Itt jelenleg is minden adott a szakmai fejlődésre” – tette hozzá. Kezdetektől fogva a laborokban vett részt a hallgatók gyakorlati oktatásában, és hamar rájött, hogy ezt a munkát neki találták ki. Később az elméleti oktatásba is bekapcsolódhatott. 1993 óta pedig az egyetem telefonos rendszerét is üzemelteti. „A kilencvenes évek végén a laborokban lévő elavult technikai eszközöket elkezdtük lecserélni. Szakmai kapcsolataim révén sikerült forrást szerezni a fejlesztésre, és ekkor kezdtem kialakítani a Távközlési Laboratóriumot. Néhány év fejlesztés után – a szakma képviselői szerint – az ország legjobban felszerelt távközlési oktatólaboratóriuma nálunk működik. Büszke vagyok rá, hogy egy olyan labort sikerült létrehozni, amelyben a hallgatók nem a múlt, hanem a jelen és a jövő technikájával ismerkedhetnek meg. Több olyan megoldásunk van, melyből az országban az egyetlen csak nálunk található” – mutatott rá Mészáros István. A mesteroktató a labort az egyetem és a támogatók segítségével azóta is folyamatosan fejleszti. Legfontosabb célja mindvégig, hogy a hallgatók a legújabb hálózati eszközöket és megoldásokat ismerhessék meg. Dr. Gulyás László, az Állattudományi Tanszék egyetemi docense harminc éve dolgozik a Széchenyi István Egyetemen. Frappáns megfogalmazása szerint „a fiataloké a jövő, a jövő Győrben épül, így a Széchenyi István Egyetemen is, és én pedig elmondhatom, hogy itt dolgozom”. Ha az elmúlt három évtizedre visszatekint, van mit ünnepelnie. „Büszke vagyok, hogy óvári gazdászként számos óvári gazdász generációt taníthattam, büszke vagyok a közel 200 hallgatómra, akinek témavezetője lehettem és sikeres szakemberekké váltak, büszke vagyok a TDK-, OTDK-, MÉTE-OTDK- és országos szakmai versenyeken részt vett és szép sikereket elért hallgatóimra és kitüntetéseimre is. A Wittmann Antal-díjra, a Nagyváthy János-díjra, a Mestertanár Aranyérem kitüntetésre, a „Rektori Dicséret”-re, valamint a hallgatók (HÖK) által adományozott „Oktatók a hallgatókért” díjaimra. Örömmel tölt el, hogy a volt tanáraimtól, valamint a gyakorlatból szerzett tudásomat és tapasztalatomat átadhattam a hallgatóimnak és fiatalabb kollégáimnak” – foglalta össze dr. Gulyás László. Dr. Gyömörei Tamás, a Testnevelési és Sportközpont vezetője abban az időszakban kezdhetett dolgozni a Széchenyin, amikor az egyetemmé válás izgalmas időszaka elindult, és máig tartó dinamikus fejlődés vette kezdetét. Mint mondja, jó érzéssel tölti el, hogy ennek minden nap részese és alkotója lehet. „Ma is különösen izgalmas visszatekinteni az elmúlt 30 év sportos változásaira, amely az »Egyetem sportja, a város sportja« programmal indult, majd impozáns sportlétesítmény-fejlesztésekkel folytatódhatott. Nem múló örömmel tölt el, hogy tervezője, megvalósítója lehettem az építkezéseknek, a fejlesztési programoknak, és mindezzel a Széchenyi István Egyetem sportja jelentős társadalmi, gazdasági erővé vált a régióban” – összegzett dr. Gyömörei Tamás. Dr. Horváth András, a Fizikai és Kémiai Tanszék egyetemi docense számára a Széchenyi István Egyetem nyugodt környezetet jelent. „Adódik ez a város méretéből, az egyetem környezetéből és abból is, hogy nálunk nincsenek olyan belső ellentétek, rivalizálások, mint sok hasonló munkahelyen” – mondta. Az elmúlt harminc évre visszatekintve így fogalmazott: „A legbüszkébb arra vagyok, hogy hallgatóim többsége jó tanárnak tart. A tanítás az, amiért egyetemi pályára jöttem. Úgy érzem, ezt színvonalasan művelem, és minden olyan visszajelzésre büszke vagyok, amikor kiderül, hogy gondolkodásra késztettem a hallgatóimat és találtak szépséget, érdekességet is abban, amit elmondtam, megmutattam”. Hozzátette: vezetői tevékenységei közül az oktatás-minőségügyi jelentések rendszerének létrehozását, fejlesztését és működtetését tartja legnagyobb eredményének. „Azt hiszem, ez számottevő és nagyrészt pozitív hatással volt az egyetem belső folyamataira, a kurzusok értékelésére, a hallgatói visszajelzések kezelésére” – fűzte hozzá. Dr. Lőrincz Ildikó, a Nemzetközi Tanulmányok és Kommunikáció Tanszék egyetemi docense szintén harminc éve dolgozik a Széchenyi István Egyetemen. 1992-ben frissdiplomásként kezdett tanársegédként dolgozni a győri felsőoktatásban, az akkori tanítóképző főiskolán. Azóta is Győrben, szeretett városában oktat. 2022-ben, a 30 éves jubileum évében leginkább arra gondolt, milyen gyorsan elrepült ez az idő. „Valóban, a Széchenyi István Egyetemen és a jogelőd intézményekben végzett munkám rendkívül változatos volt és jelenleg is az, továbbá a fiatal, érdeklődő hallgatók körében végzett munka is mindig inspirált” – nyilatkozta. Bár a munkáját ez idő alatt fizikailag ugyanott végzi, számos területen kipróbálhatta magát: tanított, kutatott, vezetői feladatokat látott el, mentorált, nemzetközi és hazai tudományos programokat szervezett, kiadványokat szerkesztett. „A munkatársi közösséget nagyon szeretem, jól érzem magam az egyetem által szervezett szakmai és közösségi programokon. Jó egy szép környezetben működő intézményben dolgozni, ami folyamatosan fejlődik. Az eddigiekre visszatekintve büszke vagyok, hogy közreműködtem a francia nyelvoktató tanító szak, majd műveltségterület programjának kidolgozásában és megvalósításában, jelenleg pedig örömmel oktatom a nemzetközi tanulmányok képzések francia nyelvű moduljait a magyar és nemzetközi hallgatóknak. Fontos eredmény számomra, hogy 2007–2016 között szerveztem munkatársaimmal az egyetem Apáczai-karához kötődő, mind nagyobb érdeklődést kiváltó Apáczai-napok konferenciát, és szerkesztettem a kapcsolódó konferenciaköteteket. Fontosnak érzem továbbá, hogy az Apáczai Csere János-kar nemzetközi dékánhelyetteseként végzett munkám során a nemzetközi együttműködések száma jelentősen nőtt” – foglalta össze. Összességében úgy látja, hogy a munka és az egyetem, a kar, a tanszék közege inspiráló, és segít lélekben fiatalnak és optimistának maradni. „Hihetetlen jó érzés valamit létrehozni, fiatalokat támogatni, látni a fejlődésüket. Ezért dolgozom itt már 30 éve” – húzta alá dr. Lőrincz Ildikó.

A magyar sportvilág szereplőit összehozó Sport Forum Hungary 2022 programon neves előadók, sportolók, sportvezetők, sportszolgáltatók, sportakadémiák szakembereinek előadásai és izgalmas kerekasztal-beszélgetések várják az érdeklődőket. A konferencián a Széchenyi István Egyetem a sport és az innováció kapcsolatáról, valamint ennek felsőoktatásban betöltött szerepéről ad áttekintést, de az autósportban sikeres hallgatói versenycsapata és e-sport-szakosztálya is bemutatkozik. A rendezvényre az intézmény munkatársai, hallgatói kedvezményes jegyeket vásárolhatnak. A Sport Forum Hungary 2022-t, Magyarország első számú sportkonferenciáját 2022. október 20-án rendezik meg a Puskás Aréna Business VIP termeiben. Az esemény célja, hogy összehozza a honi sportélet szereplőit, a versenysporttól a szabadidősportig. A sportvilág működésének átfogó bemutatása mellett kiemelt szerepet kapnak a különböző fejlesztések és innovációs lehetőségek. A Széchenyi István Egyetem magas színvonalú műszaki képzéssel rendelkezik, jövőbemutató kutatásokat végez. Tevékenysége megerősíti, hogy a műszaki innovációk a motorsport világában is nélkülözhetetlenek, az innovatív technikai fejlesztések jelentős eredményekkel kecsegtetnek. Erre kitűnő példát szolgáltat az egyetem sportfórumon is bemutatkozó hallgatói csapata, a Formula Studentben szereplő Arrabona Racing Team. Az együttes álomszerű szezont zárt, hiszen Ausztriában, Magyarországon, majd az évad legnagyobb presztízsű versenyén, Németországban is a dobogón végzett. Az érdeklődők láthatják idei versenyautójukat, amellyel a kimagasló nemzetközi eredményeket elérték. A sportfórumon Kolossváry Tamás, a Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs és Képzési Központjának központvezetője „Sport és technikai innovációk a felsőoktatásban” címmel tart előadást. A szakember hallgatóként maga is a Formula Student résztvevője, a versenysorozatban szereplő széchenyis Arrabona Racing Team egyik alapító tagja volt. A Széchenyi István Egyetem Sportegyesülete (SZESE) e-sport-szakosztálya szintén bemutatkozik a rendezvényen, ahol a Formula Student online versenyében is „érdekelt” egyik szimulátorával lesz jelen. A konferencia előadói között olyan neves személyiségek szerepelnek, mint Talmácsi Gábor gyorsasági motoros világbajnok (aki a Széchenyi-egyetem oktatója, volt hallgatója), dr. Baji Balázs világbajnoki bronzérmes és Európa-bajnoki ezüstérmes magyar gátfutó, a Nemzeti Sportügynökség Zrt. sportszakmai és sportstratégiai vezérigazgató-helyettese, Szász Emese olimpiai bajnok párbajtőrvívó, Temesvári Andrea Roland Garros-győztes teniszező, Mocsai Tamás kézilabdázó, a Nemzeti Kézilabda Akadémia ügyvezetője, Vincze Ottó válogatott labdarúgó, miniszteri biztos, Wladár Sándor a Magyar Úszó Szövetség elnöke, dr. Deutsch Tamás, a Sportegyesületek Országos Szövetsége elnöke, Csampa Zsolt, a Magyar Vívó Szövetség elnöke, dr. Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár, Révész Máriusz Aktív Magyarországért felelős államtitkár, Orosz Pál, az FTC Labdarúgó Zrt. elnöke, Világi Oszkár, az FC DAC 1904 tulajdonosa és Wéber Gábor sportkommentátor. A Sport Forum Hungary 2022-re a Széchenyi István Egyetem munkatársai, hallgatói kedvezményes jegyeket vásárolhatnak. A rendezvény honlapján a részletes program és a neves előadók teljes listája is megtalálható.

A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának ötödéves hallgatója, Szabó Orsolya Eszter szerezte meg az első helyet a XII. Országos Nemzetközi Jogi Jogesetmegoldó Versenyen. Az eredmény azt is jelenti, hogy zsinórban második évben nyerte meg győri joghallgató a tizenkét éves múltra visszatekintő, a hazai nemzetközi jogászok körében rendkívül nagy presztízzsel bíró megmérettetést. A jogesetmegoldó versenyen való szereplés jelentős kihívás a résztvevőknek: amellett, hogy széles körű, naprakész szakmai felkészültség szükséges hozzá, gyakorlatilag egy egész évet felölelő – két írásbeli, valamint egy szóbeli fordulóból álló – megmérettetésen kell jeleskedni. „Tavaly novemberben kaptuk meg a verseny alapját képező, a nemzetközi jog több szegmensét érintő, komplex, fiktív jogesetet, amely magában foglalt nemzetközi környezetvédelmi jogi, diplomáciai jogi, valamint államok jogalanyiságával és nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos kérdéseket is. Idén márciusban a második fordulón négy óra alatt kellett megválaszolni a jogesettel kapcsolatos kérdéseket, amely már különféle világűrjogi, a nemzetközi büntetőjogot érintő, valamint az ENSZ, illetve annak Biztonsági Tanácsára, ezen szervezet szankcionálási lehetőségeire vonatkozó témákat is tartalmazott” – tekintett vissza a versenyre Szabó Orsolya Eszter. A győri hallgató az írásbeli fordulók sikeres teljesítését követően jutott az októberben rendezett szóbeli döntőbe, amelynek a Külgazdasági és Külügyminisztérium adott otthont. A fináléban Magyarország valamennyi nemzetközi jogot oktató intézményének hallgatói közül a legjobbaknak nyílt lehetőségük, hogy a nemzetközi jogászokból, jogi professzorokból álló zsűri előtt további, a jogesetre, valamint általános nemzetközi közjogi kérdésekre válaszoljanak. A rangos megmérettetésen végül Szabó Orsolya Eszter teljesítménye felülmúlhatatlannak bizonyult. „Nagyon örülök az eredményemnek, és ezúton szeretném megköszönni a támogatást a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi és Európai Jogi Tanszékének, dr. Ganczer Mónika és dr. Takó Dalma tanárnőnek, valamint dr. Sulyok Gábor és dr. Kecskés Gábor tanár uraknak. A nemzetközi jog iránti érdeklődésem és szeretetem ők alapozták meg már az egyetemi éveim kezdetén” – fogalmazott. Hozzátette, e jogterülettől a jövőben sem szeretne eltávolodni. „Jelenleg a Baker McKenzie budapesti irodájában végzem szakmai gyakorlatomat, tavasszal pedig Erasmus-ösztöndíjjal a nürnbergi székhelyű bnt Rechtsanwaltsgesellschaftnál töltöttem gyakorlati időmet. Ezek a tapasztalatok szintén rengeteget adtak számomra a versenyen való sikeres szerepléshez is” – zárta a győztes hallgató. A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának munkáját, a képzés minőségét dicséri, hogy ezzel zsinórban második évben nyerte meg győri joghallgató a rangos versenyt.

Lehet-e a „kék banánnak” is nevezett, Birminghamtől Milánóig ívelő centrumtérségen kívül hasonló sikerrégiót létrehozni az öreg kontinensen? A Gdansktól Budapestig húzódó közép-európai „bumeráng” versenyképességét miképp javíthatja egy fejlett innovációs ökoszisztéma? Hogyan lehetne egységes és támogató jogi környezettel élénkíteni a startupok világát? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Külgazdasági és Külügyminisztérium pályázatára írt dolgozatában dr. Stipkovits Tamás, a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának PhD-hallgatója, mellyel kategóriájában első helyezést ért el. Idén tavasszal hirdetett pályázatot a Külgazdasági és Külügyminisztérium a Visegrádi Együttműködés (V4) fejlesztésének további lehetőségeit bemutató, tudományos igényességgel megírt dolgozatok kidolgozására. A publikációkat négy témakörben – a globalizáció, a biztonságpolitika, a fenntarthatóság és a versenyképesség területein – adhatták le a jelentkezők. Utóbbi kategóriában indult és végül első helyezést ért el dr. Stipkovits Tamás, a Széchenyi István Egyetem doktorandusza. „Eddigi pályafutásom során mindig a jog és a gazdaság határterülete érdekelt elsősorban. PhD-disszertációmban a startupok jogi megítélésével foglalkozom, azaz hogy a jog – elsősorban a társasági jog – hogyan kezeli ezt a szokatlan vállalkozási formát, és a megfelelő szabályozás miként segíthetne abban, hogy ezek a társaságok minél sikeresebbek legyenek, s ezáltal az egész innovációs ökoszisztéma fejlődjön” – mutatott rá a témakör kapcsán eddig keveset emlegetett, izgalmasnak tűnő aspektusra az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola hallgatója. Mint dr. Stipkovits Tamás megjegyezte, két oka volt, hogy elindult a Külgazdasági és Külügyminisztérium V4-es pályázatán. Egyrészt lelkesítő feladatnak találta, hogy a „kék banánként” emlegetett európai centrumtérség mellett a közép-európai bumerángnak is nevezett, Gdansktól Budapestig húzódó, lényegében a „Visegrádi Közösség” által lefedett régiós együttműködés versenyképességét vizsgálja, illetve ennek előmozdítására tegyen javaslatot a V4-ekben rejlő innovációs ökoszisztéma fejlesztése által. Másfelől a kutatási területe egyébként is a startupokra fókuszál, és felvetődött benne, miért ne köthetné össze a kettőt. „Azt az elméleti lehetőséget vizsgáltam, hogy van-e értelme közös innovációs ökoszisztémáról beszélni a »Visegrádi Közösség« esetében. Van egy közös gazdasági, kulturális, társadalmi adottság, egy hagyományos, évszázadokra visszanyúló országok közötti szövetség, amely az Európai Unió dinamikusan fejlődő térsége, s amelyben óriási potenciál rejlik” – fejtette ki a doktoranduszhallgató, majd részletezte is eredményeit. „SWOT-analízissel vizsgáltam a V4 innovációs ökoszisztémában rejlő erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket. Az egyetemi erőforrások rendelkezésre állnak a régióban, ugyanakkor a kockázati tőkepiac lényegében hiányzik. A jogi környezet sem túl kedvező az induló vállalkozások számára, ezen javítani szükséges. Ugyanakkor felfoghatjuk a lokális régiót egy gyorsítópályának is. A lengyelekkel együtt meglehetősen nagy piacról beszélünk, így tesztelhetőek lennének azok a megoldások, amelyeket a spinoff cégeink kínálnak. Ha itt meg tudjuk osztani egymással a tudásunkat és sikeresek tudunk lenni, akkor egy nagyobb ligában is érvényesülhetünk” – sommázta megállapításait a szerző, aki azt is hozzátette, hogy javaslatai között megtalálható a fentieken túl közös jogszabályi definíciók, közös programok és közös kockázati tőkealapok létrehozása is. A dolgozat írása közben az is felmerült, hogy a 21. században milyen funkciója van egy egyetemnek. A quadruple helix modell négy szereplőt azonosít – a kormányzat, a felsőoktatás, a vállalatok és a civil szféra együttműködéséből születhet sikeres innovációs ökoszisztéma, egyben prosperáló gazdasági térség. Itt az egyetem szerepe már nem csupán az oktatásra és kutatásra korlátozódik, hanem valamiféle társadalmi-gazdasági szerepvállalás történik, például az iparnak ajánlott szolgáltatások (laborvizsgálatok, tanácsadás, célzott kutatások) formájában. Dr. Stipkovits Tamás felidézte Etzkowitz elméletét, aki akadémiai forradalmakról beszél. Az első az volt, amikor az oktatás mellett kutatni kezdtek az egyetemek, a második pedig most zajlik a szemünk előtt, amikor a vállalkozó egyetem nyit az üzleti élet felé. „Az új idők új szeleire Győrben kifejezetten fogékonyak. Pozitívnak tartom, hogy a Széchenyi István Egyetem erre a megközelítésre ilyen intenzíven reagál. Az intézmény döntő szerepet vállalt abban, hogy a régióban innovációs ökoszisztéma jöjjön létre. Ebben óriási előnyt jelent az ideális méretünk: közel vagyunk egymáshoz, így könnyen együtt tudunk működni. Jómagam is úgy kerültem bele a startup-vérkeringésbe, hogy felfigyeltem a különböző rendezvényekre, és én is aktív látogatója lettem a Spinoff Klubnak, ahol találkozhattam a többi témában jártas szakemberrel” – emlékezett vissza dr. Stipkovits Tamás, akit arról is kérdeztünk, hogy jogászként milyen volt gazdasági témában kutatni. „Valóban ki kellett mozdulnom a komfortzónámból, ami kihívás volt. Ezt úgy orvosoltam, hogy magam is sok mindennek utánanéztem, valamint megkerestem különböző oktatókat, szakembereket, hogy jól értelmezem-e az olvasottakat. Ugyanis nem elég csak a könyvet elolvasni. Polányi Mihály szerint kétféle tudás létezik, az explicit és a tacit. Az explicit az, ami a könyvben le van írva, azt meg lehet tanulni. A tacit viszont íratlan, azt a mestertől kell ellesni. Szerencsére készséges kollegákhoz tudtam fordulni, akik áthidalták ezeket a hiányosságokat” – fogalmazott a nyertes pályamű szerzője, aki köszönetet nyilvánított munkatársainak. Elsőként említette témavezetőjét, dr. Vermes Attilát, valamint dr. Glavanits Juditot, akinek a kockázati tőkebefektetésekről írt műve fontos támpont volt számára. Háláját fejezte ki dr. Szalay Gyulának, egykori principálisának, aki az ügyvédi munka mellett is érdeklődéssel kísérte tudományos törekvéseit. Dr. Hulkó Gábor a cseh és lengyel kutatókkal kötötte össze a szerzőt, és itt jegyzendő meg dr. Berta Miklós is, akinek cseh–magyar tudományos kapcsolatai szintén óriási támaszt jelentettek. A Menedzsment Campus oldaláról fontos kiemelni dr. Dőry Tibort, dr. Rámháp Szabolcsot és Dósa Gábort, akik nagymértékben hozzájárultak a dolgozat elkészültéhez. A sikerben támogató szerepet vállalt dr. Tóth Árpád és dr. Hajdu-Smahó Melinda is. A Sentry Node tagjai (Suta Alex, Krecht Rudolf és Makó Norbert) az empirikus megközelítésben nyújtottak segítő jobbot, a győri startup ökoszisztéma részéről pedig Szabó Krisztián válaszolt a szerző megkeresésére. „Óriási köszönettel tartozom mindenkinek, aki bármilyen módon orientált a munkám során. A hosszú névsorból is látszik, a Széchenyi István Egyetemen pezsgő és támogató tudományos-szakmai közösség létezik, amely képes kihasználni a tudományterületek közötti szinergiákat. Jómagam is építkezhettem erre a kutatásom során, amiért szerencsésnek érzem magam” – zárta szavait a díjazott PhD-hallgató.

A győri Széchenyi István Egyetem oktatói és kutatói az idén is részt vettek a nagy hagyományokkal bíró nemzetközi fenntarthatósági konferencián, amelyet ezúttal Horvátországban tartottak. A rendezvényen előadó Pusztai Zoltán PhD-hallgató – aki egy könnyűsúlyú jármű regeneratív fékezésének optimalizálását mutatta be – fiatal kutató díjban részesült. Mint minden évben, az idén is a fenntarthatóság volt a nemzetközi PRES konferencia témája. A rendezvény idén ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. A konferenciasorozat alapítója prof. Jiří Jaromír Klemeš, aki nemrégiben vehette át a Széchenyi István Egyetem díszdoktori címét. A Széchenyi-egyetem rendkívül büszke arra, hogy számos oktatója és hallgatója vett részt a rendezvényen, amelyen műszaki és gazdasági kérdések egyaránt terítékre kerültek. A győri intézmény PhD-hallgatója, Pusztai Zoltán egy könnyűsúlyú jármű regeneratív fékezésének optimalizálását mutatta be a tudományos közönségnek. Az előadás olyannyira elnyerte az elnökök tetszését, hogy különdíjban részesítették. A kutatott téma jelentősége és aktualitása megkérdőjelezhetetlen, hiszen az energiahatékonyság és a szennyezéscsökkentés napjaink problémáira kínál alkalmazható megoldásokat. „A bemutatott munka eredményei közvetlenül felhasználhatók a városi elektromos járművek hajtási ciklusa hatékonyságának további javítására. Az optimalizált vezetési stratégiák alkalmazása – beleértve a regeneratív fékezést is – hozzájárulhat a városi közlekedés további energia- és szennyezéscsökkentéséhez” – mondta Pusztai Zoltán, akinek témavezetői prof. dr. Friedler Ferenc és dr. Szauter Ferenc. A konferencián a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának kutatói és oktatói is részt vettek. A gazdasági kutatások terén dr. Eisingerné dr. Balassa Boglárka, dr. Tóth Árpád és Suta Alex PhD-hallgató képviselte a kutatóközpontot. A műszaki területről Krecht Rudolf PhD-hallgató szintén nívós előadással színesítette a programot. A konferenciára benyújtott tudományos munkák rangos, Q3-as minősítésű folyóiratban olvashatók.

A Széchenyi István Egyetem alumni podcastja a második évad első epizódjával jelentkezik, melynek vendége Némethné Farkas Kata, a Felnőttképzési Központ vezetője. Az érzelmek hullámhosszán indul újra az Alumni Talk podcast, megható visszaemlékezésekkel és az égig érő ezüstfenyő történetével. Első évadunk tíz epizódjában két –két vendéggel igyekeztünk bemutatni a Széchenyi István Egyetem kilenc karát. A beszélgetőpartnerek más- más nézőpontból engedtek betekintést a karok és szakok múltjába, jelenébe és jövőjébe. Második évadunkban is szeretnénk folytatni a campus történetmesélését, azonban személyesebb hangvétellel és szemszögből. Olyan vendégeket hívunk majd el a mikrofon mögé, akik sikereik, személyiségük és az intézményhez köthető élményeiken keresztül engedik láttatni az egyetemi és egyetem után életet. Alma mater sorozatunk első vendégének munkamódszere évtizedek óta ugyan az. Legyen szó aktív hallgatókról, munkatársakról vagy a nyugdíjas kollégákról, szívvel és lélekkel éri el az eredményeket, segít, támogat, cselekszik. Némethné Farkas Kata címzetes egyetemi docens több mint 35 éve a Széchenyi István Egyetem „szív – motorja”, melyet számos díj és elismerés is fémjelez. Egy élet – egy munkahely Némethné Farkas Kata 1986 márciusában kezdett el dolgozni az egyetem kötelékében a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar jogelődjének számító gazdaságtan osztályon. Más világ volt. Ahogy ő fogalmaz: „Méreteit és tartamát tekintve az egyetem még bőven gyerekkorát élte. Ebből következően mindenki, mindenkit ismert. Barátságok szövődtek, ismertük egymás családját, gondját és baját.” Szociális érzékenysége és az ápolónői múltjából fakadó áldozatos munkamorálja hamar a szakszervezeti munka felé sodorta. A szervezetnek akkor alapvető feladata volt a közösséget érintő rendezvények szervezése, a szociális támogatások nyújtása és az érdekképviselet megteremtése. Úgy látja ebben a „hőskorban” rakták le kollégáival a mai családbarát egyetem alapjait. Némethné Farkas Kata a kilencvenes évek második felében kezdett el dolgozni a felnőttképzés területén, tíz éve vezeti az egyetem Felnőttképzési Központját, emellett a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete egyetemi alapszervezetének titkára. A szakszervezeti feladatok ellátása mellett pedig 2011 óta oktatói tevékenységgel is foglalkozik. Három különböző, mégis hasonló terület. De szavaiból kitűnik, hogy ebben az összetett egyetemi jelenlétben érzi jól magát: „Így kerek a munkám. A motívum a mások támogatása, segítése, a tapasztalatok átadása. Mentori küldetés valamennyi feladatom.” A felnőttképzésnek reagálnia kell a gazdasági igényekre A Széchenyi István Egyetem Felnőttképzési Központjának vezetését 2015-ben vette át, amikor alapvetően változtak meg a szervezet feladatai: „Vitorláinkat a szakirányú továbbképzések irányába fordítottuk. Központi motívum, hogy élethosszig tartó tanulás lehetőséget kínálunk meghallva a gazdaság igényeit”. Hangsúlyozta, hogy ezek nagyon friss tudástartalmú képzések és rendkívül gyakorlatorientáltak. Hozzátette, a résztvevő hallgató kifejezett igénye is, hogy szinte azonnal használható tudást kapjanak. Több mint száz képzése van jelenleg a Felnőttképzési Központnak, melyek közül a legnépszerűbbek a drónirányító és adatelemző, a precíziós szakmérnök, az elektromos járműhajtás szakmérnök valamint a különböző coach képzések. Az egyetem, ahol nemcsak tanulni, de dolgozni is jó A Széchenyi István Egyetem az elmúlt évtizedekben felzárkózott a nagy magyar felsőoktatási intézmények közé, nemzetközi minősítő ranglistákon is tisztelettel jegyzik. Az egyetem a sikert elsősorban minőségi oktatásának, kiváló vállalati és akadémiai megítélésének, valamint egyre erősödő nemzetközi hallgatói közösségének köszönheti. Mindeközben a vállalati kultúra területén is számos elismerést hoztak az elmúlt évek ( Legjobb női munkahely – 2017, Családbarát munkahely bronz fokozat – 2020, Családbarát munkahely - 2022 ). Némethné Farkas Kata Családokért díjat vehetett át 2021-ben, idén pedig a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar alapító dékánjáról, Szalay Gyuláról elnevezett elismerésben részesült. A díjakkal kapcsolat hangsúlyozza, hogy bár ő vehette át őket, koránt sem csak az ő érdeme. Valódi közösségi munka, melyhez minden kollégája hozzátett: „A Legjobb női munkahely, a Családbarát munkahely két címe csak pályázat szintjén az én munkáim. A címeket, elismeréseket az egyetem, mint munkahely kapta. Így értelemszerűen a Családokért díj is ennek a tevékenységnek az elismerése, melyben nekem csak annyi szerepem volt, mint mindenki másnak, ezen a területen. Azt tettem hozzá, amiben én jó vagyok, a szervezést, az összefogást, a mentorálást. Közhelyes, de egy erős, jól teljesítő ember mögött, egy támogató háttér, család áll. Ezt lefordítva: egy munkatársunk akkor teljesít jól a munkahelyén, ha otthon minden rendben van. Ha tudunk tenni ennek érdekében, akkor meg kell azt tennünk.” Kifejtette, hogy bár nem tűnik nagy lépésnek, mégis hatalmas lehetőséget jelenthet például egy családokat is megmozgató rendezvény, az egyetemi táborok, az évtizedes hagyományokra visszatekintő Mikulásünnepség vagy a karácsonyi nyugdíjas találkozó. De ide sorolható a nagycsaládosokra koncentráló munkaidőbeosztás vagy az itt elérhető home office rendszere. A Szalay Gyula-díjjal kapcsolatban elmondta, hogy nagyon megható és megtisztelő volt az elismerés számára. Az idén tragikus hirtelenséggel elhunyt Szalay Gyula alapító dékán, számára egy ikonikus egyetemi ember volt, aki az egyetemmé válásért is fáradhatatlanul dolgozott a maga területén. Az égig érő ezüstfenyő és az egyetem alakú szív Az elmúlt évtizedekben rengeteg szívet melengető esemény történt a Széchenyi-egyetemen, amelyekre Némethné Farkas Kata örömmel emlékszik vissza. A szép emlékek sokszor tovaszállnak, de ha van egy erős gyökerű kapaszkodó a múltból, átsegíthet a nehézségén: „1989-ben az első, általam szervezett egyetemi Mikulásünnepségre egy karácsonyfát is szerettem volna a gyerekeknek állítani. Azonban abban az időben december elején még nem lehetett karácsonyfát venni. Édesanyám ezüstfenyők nevelésével foglalkozott, így tőle kaptam egy alig egy méteres, tejfölös pohárból nevelt kis csemetét. Az ünnepség végén a metsző szélben és havasesőben még aznap éjszaka Galli Csabával elültettük a kis ezüstfenyőt, bár csekély lehetőséget adtunk neki a túlélésre. A fa azonban mára szép, erős, egyenes derekú, évről-évre új ágakat bontó hatalmas, gyönyörű fenyővé nőtte magát, túlélve az ültetés telét, a nehéz időket és új szeleket, az intézmény változását és az átépítését is. Minden nap látom az irodám ablakából. Ha pedig néha elmegyek alatta, mindig büszkeség tölt el.” Végezetül arra a kérdésre, hogy mit jelent számára a Széchenyi István Egyetem, Némethné Farkas Kata így válaszolt: „Szeretem a hétköznapi, kis dolgok mindennapi szépségét. Jobban szeretek láthatatlanul ott lenni a dolgokban. Szürke eminenciásként meghúzódni a háttérben. De az biztos, hogy ez alatt a szürke köpönyeg alatt egyetem alakú szív dobog.”

Simon Balázs, a Széchenyi István Egyetem joghallgatója, műveleti tartalékos főtörzsőrmester, hadisírgondozó a közelmúltban „Migrációs Válsághelyzet Kezeléséért Szolgálati Jel” miniszteri kitüntetést vehetett át. Simon Balázs a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett, majd a Széchenyi István Egyetem jogász szakára nyert felvételt. Nappali tagozaton kezdett. Két év követelményeit sikeresen teljesítette, majd levelező tagozaton folytatta tanulmányait. A győri toborzóiroda historikus ismeretekkel rendelkező fiatalokat keresett, s ő emelt szinten, kiváló eredménnyel érettségizett történelemből. – A váltáshoz édesapámnak a több évtizede Szegeden, egyetemi előfelvételisként töltött katonaidejéből származó történetek – a katona létről, a feladatokról – komoly inspirációt adtak – említette az egyik fontos motivációt a főtörzsőrmester. – Napjainkban mi nem a többször hallott, évtizedekkel ezelőtti kiképzést kapjuk, s a katonaélet is más. Ez már egy modern, XXI. századi hadsereg. – A 16. Hadkiegészítő és Toborzó Irodán, Győrben dolgozom. Hivatalosan műveleti tartalékos vagyok állandó behívással. Ugyanúgy teljesítek szolgálatot, mint a többi toborzóirodás kollégám, konkrét tevékenységi köröm, beosztásom a hadisírgondozás. Részt veszek a toborzásban is. Ez az egyik munkám, a másik az egyetemi tanulmányok eredményes folytatása és sikeres befejezése. Ehhez a honvédség által biztosított önkéntes tartalékos ösztöndíj programban való részvételem anyagi támogatást ad. Erre az ösztöndíjra az egyetemista hallgatók a toborzóirodán tudnak pályázni – folytatta. – Családom körében, a bencéseknél és az egyetemen azt a szellemiséget tapasztaltam, kaptam, hogy meg kell becsülnünk elődeinket, tovább kell vinnünk az emlékeket – vázolta Simon Balázs a katonaság speciális küldetését. Magyarország déli határszakaszának védelme a honvédség feladata. Simon Balázs az államalapítás emlékünnepén a honvédelmi minisztertől vette át a „Migrációs Válsághelyzet Kezeléséért Szolgálati Jel” kitüntetést a határszolgálat során tanúsított kimagasló helytállása elismeréséül. – A közeljövőben már a hatodik határszolgálatra megyek – mondta a következő feladatot Simon Balázs. – Édesapám, dr. Simon József a Széchenyi István Egyetem testnevelő tanára, jogász és kézilabda-szakedző, sportdiplomáciai szaktanácsadó. Édesanyám jogász, ügyvéd. Így közelről látom a jogi és a katonai pálya szépségeit, kihívásait – foglalja össze szakmai terveit a műveleti tartalékos joghallgató.

A nemzetközi oktatási és tudományos színvonal folyamatos emelését szem előtt tartva újraindultak az angol nyelvű akadémiai írás és előadás fejlesztését célzó interaktív kurzusok a Széchenyi István Egyetemen. Az intézményben a kollégák számára több ösztönző és támogató lehetőség is elérhető. A nemzetközi hallgatók körében is mind népszerűbb Széchenyi István Egyetem nagy hangsúlyt fektet a minőségi, hallgatóbarát oktatásra, valamint a kollégák folyamatos képzésére. Az intézmény ennek jegyében több lehetőséget is kínál a munkatársak számára, hogy tovább fejlesszék nyelvtudásukat. „Nagy büszkeség, hogy ebben a félévben már közel ezer nemzetközi hallgató tanul intézményünkben, akik mintegy negyvenféle angol nyelvű képzés közül választhatnak. Hogy ezek minősége igazán versenyképes legyen, tudjuk, elengedhetetlen az oktatók nyelvtudásának folyamatos fejlesztése” – nyilatkozta érdeklésünkre Kiviharju-Turi Adél, a Széchenyi István Egyetem Idegen Nyelvi Oktatási Központjának vezetője. Kiemelte: az egyetem oktatási, kutatási és harmadik missziós tevékenységét is igyekeznek fejleszteni az intézmény hazai és nemzetközi versenyképességének erősítése érdekében. Szervezeti egységük támogatásával ezért indultak újra az „Akadémiai írás”, valamint az „Angol nyelv az akadémiai oktatáshoz” című kurzusok. „Ezeken az interaktív órákon a kollégák kézzelfogható tudást, gyakorlati ismereteket kapnak, amelyeket közvetlenül használhatnak munkájuk során. Az akadémiai angol nyelvű írás oktatása a kollégák nemzetközi publikációs tevékenységét javítja azzal, hogy a módszertani ismeretek átadásával a tartalom mellett a tanulmányok formája is a Scopus-regisztrált folyóiratok sztenderdjeinek megfelelő lesz. Az akadémiai angol nyelv oktatása pedig az angol nyelvű képzések nemzetközi színvonalát segíti elő. Amióta a kurzusokat meghirdettük, sok pozitív visszajelzést kaptunk az érintettektől, akik a nyelvi szükségletek elemzésén és a szakszókincs fejlesztésén kívül egyéni igényeikre szabva fejlődhetnek például a prezentációik tervezésében, a nemzetközi hallgatókkal való kommunikációban vagy a tudományos írásban. Mindezekhez anyanyelvi oktatókat biztosítunk számukra” – mondta el a részleteket a térítésmentesen elérhető lehetőségekről. Dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi stratégiai elnökhelyettese kifejtette: fontos céljuk, hogy hosszú távon elkötelezett és elégedett kollégák dolgozzanak az intézményben. „Igyekszünk olyan eszközrendszert kínálni a munkatársak tevékenységének ösztönzésére, amely egyszerre teszi őket sikeressé, anyagilag-erkölcsileg elismertté, és mindemellett az egyetem nemzetközi versenyképessége is javul. Mindezt nem véletlenszerűen, hanem átgondoltan, a felsőoktatási világrangsorok követelményeinek megfelelően tesszük. Az ehhez szükséges források biztosításáért köszönettel tartozunk dr. Filep Bálintnak, intézményünk elnökének” – fogalmazott. Dr. Lukács Eszter kiemelte, hogy a két akadémiai angol kurzus egy négy pillérből álló rendszer fontos kiegészítői. „Egyetemünk átvállalja oktatói, kutatói és doktoranduszhallgatói tudományos publikációinak közlési díját akár 2500 euró összegig, emellett az eredményesen publikáló kollégák teljesítményét egyéni ösztöndíjjal ismerjük el. Szintén a kutatásokat segíti a hazai és nemzetközi tudományos adatbázisok előfizetése évi mintegy 200 millió forint értékben, valamint a már megírt angol nyelvű cikkek nyelvi ellenőrzése az Idegen Nyelvi Oktatási Központ által. Mindezzel fejlesztjük az oktatók-kutatók tudományos tevékenységét és az így megszerzett tudás minél magasabb színvonalú átadását a hallgatóknak, valamint elősegítjük, hogy egyetemünk a tudományos kutatásokat nagy súllyal figyelembe vevő felsőoktatási világranglistákon minél előkelőbb pozíciót foglaljon el” – összegezte az elnökhelyettes, aki köszönetet mondott Idegen Nyelvi Oktatási Központ kollégáinak munkájukért. Jelentkezés Az ősszel induló és minden félévben folyamatosan elérhető kurzusokról bővebb információ a nyvkp@sze.hu e-mail-címen kérhető.

Dobogós helyezést ért el a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának háromtagú csapata a Kaposváron, a KÁN Egyetemi Napok keretében szeptember 30-án megrendezett XIII. Agrár-felsőoktatási Intézmények Országos Gazdászversenyén. A megmérettetésen valamennyi hazai agrártudományt oktató intézmény képviseltette magát. A résztvevők délelőtt elméleti tudásukról adtak számot az agrárium teljes vertikumát magában foglaló témakörökből, majd délután a nagyszámú közönség előtt a fedeles lovardában szakmai, gyakorlati és ügyességi verseny várta őket. A feladatok között szerepelt többek között magyar tarka tenyészüsző küllemi bírálat, virtuális lovaglás, birkakörmözés, traktorvezetési ügyességi verseny és borbírálat is. Pillanatfelvételek a versenyről és az eredményhirdetésről. Az országos szakmai versenyen a Széchenyi István Egyetem Horváth Gábor, Kőhalmi Eszter, Takács Gergő összetételű csapata harmadik helyezést ért el. A csapat felkészítő tanára dr. Gulyás László egyetemi docens, tanszékvezető volt. A csapat a harmadik helyet jelképező úgynevezett „bronz vasvillát”, oklevelet és ajándékcsomagot kapott. A mosonmagyaróvári kar „trófeagyűjteménye” ezzel hétre (4 arany, 1 ezüst, 2 bronz) gyarapodott. A csapat tagjai a mosonmagyaróvári kar alap-, mester- és osztatlan agrármérnök szakos hallgatói, akik a záróvizsga letétele és a mérnöki diploma megszerzése után Mosonmagyaróváron kívánják folytatni tanulmányaikat. Távlati terveik között szerepel doktori fokozat megszerzése is.

Győr, a folyók városa. A név a győri Széchenyi István Egyetemet is kötelezi, ennek megfelelően a vízen is színes sportélettel, kiemelkedő eredményekkel rendelkezik. Az intézmény hétvégén újabb nagy sikert ért el, hiszen sárkányhajócsapata első helyet szerzett a VII. Dunai Regattán, ahol Magyarország neves egyetemeinek sportolói küzdöttek meg egymással. Budapest szívében, legnagyobb folyónk Parlamenttől Műegyetem rakpartig húzódó szakaszán rendezték október első hétvégéjén a Dunai Regattát. A népszerű egyetemi evezős- és sárkányhajóverseny, sport-, zenei és kulturális fesztivál hagyományos résztvevője a Széchenyi István Egyetem, amely története során először 2015-ben nyerte meg az esemény sárkányhajóversenyét. Azóta több alkalommal is csak hajszál híján maradtak le az első helyről, de nem adták fel, és a kitartó munkát siker koronázta. Az idei verseny második futamában a győri csapat a Pécsi Tudományegyetemet, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemet, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, a Pannon Egyetemet és a Semmelweis Egyetemet megelőzte az élen végzett. A siker hátteréről a győztes hajó edzőjét, Hegedüs Pétert kérdeztük. Mint mondta, a húszfős hajó használatát, valamint a nyári edzések helyszínét a Győri Vízisport Egyesület (GYVSE) biztosítja számukra, míg a téli alapozás az egyetem konditermében zajlik. A legénység toborzására az egyetemi sportnapok adnak lehetőséget, a világjárvány tehát az utánpótlás biztosítását is megnehezítette. Az ellenfelek között ráadásul egy igazán kemény vetélytárs is akadt, hiszen a pécsiek idén egészen az egyetemi világbajnoki címig meneteltek. „Szerencsére világbajnokokban mi sem szűkölködtünk, ugyanis az ország egyik legjobb – ha nem a legjobb – csapatánál, a Rába Sárkányhajó Klubnál több egyetemista is evez, a GYVSE pedig kenus fiúkat »kölcsönzött« nekünk. Nem utolsó sorban pedig ott eveztek a tavaly végzett saját versenyzőink is. Mindannyian odatették magukat, Turóczi Szabolcs kormányzása és irányítása mellett feljutottak a dobogó tetejére” – hangsúlyozta az edző. Végezetül kifejtette: „Számomra – és természetesen az egyetem számára is – az a legfontosabb, hogy minél több hallgatót bevonzzunk akár a profi sport, akár csak a szabadidősport világába. A magas szintű szakmai tudás átadása mellett ugyanis az intézmény az egészséges életmód feltételeinek megteremtését is kiemelt feladatának tekinti. Amióta elkezdtem foglalkozni az egyetemi sárkányhajózással, csaknem négyszáz hallgató fordult már meg a csapatban, és ennél is jóval többen próbálták már ki ezt a tevékenységet. Azt szeretném, hogy minél többen csatlakozzanak ehhez a lelkes és vidám társasághoz, és akkor ígérjük: lesz még néhány sárkány éve.” A győztes csapat névsora: Huszka Alexandra, Barta Dorottya, Bertalan Laura, Bilstein Barbara, Bucsi Blanka, Káli Rebeka, Kovács Kíra (csapatkapitány), László Gabriella, Németh Zsófia, Schiewerth Nelli, Ambrus Ádám, Balla Levente, Brückl András, Fogarasi Gergő, Forró Bence, Kovács Balázs, Kuska Bence, Nagy Domonkos, Neubauer Péter, Rumi Gergő, Szanyi Dávid, Turóczi Szabolcs.

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán idén októberben is átélhetik az évszázados múltra visszatekintő, mára már a Győr-Moson-Sopron megyei értéktár részét képező valétálást. Az október 15-i esemény apropójából az egyik leglátványosabb gazdászhagyományt elevenítjük fel. A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar (AKMK) nevében hordozza a megújulást, amely a jövőképesség jegyében a versenyképes, minőségi oktatásra helyezi a hangsúlyt, ugyanakkor építkezik a múlt hagyományaiból is. Jogelődje, az 1818-ban alapított Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézet Európa első, folyamatosan működő agrár-felsőoktatási intézménye volt, mely máig élő, gazdag hagyományokkal rendelkezik. E tradíciók egyaránt érintik a hallgatók intézményen belüli életének állomásait, illetve a társasági életet is. A Mosonvármegye című lap 1929. június 12-i tudósításában jelent meg az alábbi cikk, melynek rövidített kivonata így szólt: „Népesek voltak kedden este az utcák. Hatalmas emberraj szállta meg az útvonalakat, ahol a ballagó gazdászok elvonultak. Fél kilenc után néhány perccel indult el az akadémiáról a ballagók menete. Elöl négyökrös szekéren hat bájos magyar ruhás leány ült, mellettük a kocsin díszmagyarba öltözött gazdászok, kíséretükben fáklyát vivő magyar legények. (…) Ballagás után kivilágos virradatig táncolt az ifjúság a parki vendéglőben.” A hagyomány szerint a valétálás/ballagás alkalmával a kar végzős hallgatói elbúcsúznak tanulmányaik helyszíneitől, az alma matertől és az őket befogadó Mosonmagyaróvártól, ahol emlékfát is ültetnek. A végzősök a „lovas fogatos” felvonulás alatt bejárják a gyakorlati képzéseik helyszíneit: a Lajta–Hanság központot, valamint a kar tangazdaságát. A fogatos felvonulást követően a valétálók a kampusz területén búcsúznak a Széchenyi István Egyetemtől, majd felkötik ballagó szalagjukat a kari zászlóra, és fáklyás kísérettel, lovas bandérium felvezetésével a városházáig énekléssel vonulva búcsúznak Mosonmagyaróvártól. A városháza erkélyén a valétáló évfolyam képviselője és a mindenkori polgármester búcsúbeszédet mond. Az ünnepség a vár udvarában a Silenzióval és a gazdász himnusz eléneklésével ér véget. A helyi látványosságnak számító fogatos felvonulás ebben az évben sem marad el az AKMK-n. Ennek időpontja és útvonala: 2022. október 15., 14:00 – 17:00; Vár tér, Cserháti Sándor u. – Deák tér – Fő út – Szent István király út – Gabonarakpart – Magtár u. – Aranyossziget u. – Mosonyi Mihály u. – Károly u. – Malomszer u. – Cserháti Sándor u. – Fő út, Pozsonyi út – Feketeerdei út – Újhelyi Imre u. – Várallyai György u. – Cserháti Sándor u. – Vár tér. A fáklyás felvonulás idejére a Fő utat lezárják a Városkapu tér és a Bástya utca csatlakozási pontjai között. A fáklyás felvonulás időpontja és útvonala: 2022. október 15., 19:00 - 20:30 között; Vár tér, Cserháti Sándor u., Deák tér, Magyar u., Fő út, Polgármesteri Hivatal (Városháza), Várudvar.

A térségi hulladék-szemléletformálási és innovációs mintaprojektet, nyitott laboratóriumi szolgáltatásait és tevékenységeit, valamint a környezeti nevelésben használható hatékony módszertanát és eszközeit is közelebb hozta az II. Győri Klíma Expo látogatóihoz a Széchenyi István Egyetem a hétvégén. Az intézmény betekintést engedett abba, mi mindenben járul hozzá a fenntarthatósághoz. A rendezvény a győri önkormányzat és az egyetem szoros együttműködését is példázta. Győr önkormányzata a Széchenyi István Egyetemmel, a Győr-Moson-Sopron Megyei Iparkamarával és további partnereivel együttműködésben másodszor rendezte meg a nagyszabású Klíma Expót szeptember 30. és október 2. között. Az Olimpiai Sportparkot megtöltötték a fenntarthatóságért elkötelezett látogatók és kiállítók. Közöttük idén is hangsúlyos szerepet vállalt a Széchenyi István Egyetem, amely a témában számos területen dolgozik együtt szoros partnerségben a város és a térség vezetőivel, vállalataival. A Széchenyi István Egyetem standja. (Fotó: Májer Csaba József) „Számunkra is öröm, hogy a Klíma Expo hagyománnyá érik, mert a fenntarthatósággal kapcsolatos szemléletformálás időszerűbb, mint valaha. Egyetemünk a rendezvényen a szakmai és tudományos oldalt képviseli. Fontos célunk, hogy az akadémiai szféra és a hallgatók mellett hiteles üzeneteket fogalmazzunk meg, valamint hasznos tartalmakat kínáljunk minden közösség számára, különös tekintettel a vállalkozásokra, a lakosságra és a gyerekekre. Azért dolgozunk, hogy a lehető legtöbbet hozzá tudjunk tenni a város, a régió és a közösség életéhez ezen a téren is” – húzta alá dr. Torma András. A főszervező győri környezetvédelmi bizottság tagja, Széchenyi-egyetem tanszékvezető egyetemi docense elmondta: az intézmény szerepe kettős volt. Egyrészt közreműködtek a pénteki szakmai nap koncepciójának összeállításában, és azt támogatva tudományos igényességű előadásokkal készültek. Ezen túlmenően önálló standon mutatták be az intézmény által a fenntarthatóság és a környezeti nevelés terén lefedett széles spektrumot, valamint betekintést nyújtottak abba, mi mindenben járulhat hozzá az egyetem a szemléletformáláshoz. Dr. Szálasy László, a győri önkormányzat környezetvédelmi bizottságának elnöke a kiállítást megnyitó sajtótájékoztatón kiemelte: az országosan is egyedülálló rendezvény a város, a Széchenyi István Egyetem, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Arrabona Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (Arrabona EGTC) együttműködésének köszönhetően valósulhatott meg. Hozzátette: a környezetvédelem egyre nagyobb szerepet játszik életünkben, de fontos még több érdekes, új információt átadni a lakosságnak – különösen a gyermekeknek – a fenntarthatóságról, az energia- és vízgazdálkodásról vagy a kertihulladék-kezelésről. Dr. Dézsi Csaba András győri polgármester beszédében köszönetet mondott a Széchenyi István Egyetemnek, amiért a rendezvény mellé állt. „Győr két fontos lábon áll, az egyik az ipar, a másik az egyetem. Mindkettőre büszkék vagyunk. Az egyetem nemcsak szellemi fejlődést, hanem a gyakorlatban is használható tudást biztosít számunkra" – hangsúlyozta. Keszthelyi Nikoletta környezetvédeleméért felelős helyettes államtitkár örömét fejezte ki, hogy a széles összefogással létrejött rendezvény alkalmat teremt a fenntarthatósággal kapcsolatos témák közös áttekintésére. „E kérdéskör kihívást jelent az egész világnak. Az éghajlatváltozás erősödő jelenségei mellett megjelent az energiaválság is. Elérkeztünk oda, hogy közintézményeink településeink, otthonaink csak klímatudatos, energiatakarékos módon működhetnek tovább” – említett egy fontos szempontot. A II. Győri Klíma Expo pénteki szakmai napján a Széchenyi István Egyetem, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és az Arrabona EGTC szervezésében szakmai előadásokon vettek részt a vállalatok és a régió településének képviselői. A szervezők az iskoláknak nyílt nappal készültek, amelyen a tanulók a Kék Bolygó Alapítvány és a Fertő-Hanság Nemzeti Park részvételével szemléletformáló előadásokat hallgathattak meg. A zöldhétvégét workshopok és sportrendezvények színesítették.