A műszaki képzésekre, kutatásokra és innovációkra nagy hangsúlyt fektető Széchenyi István Egyetem iparhoz legszorosabban kapcsolódó szervezeti egységei mutatkoztak be Kína első számú technológiai vásárán. Az intézmény tovább erősítette partnerkapcsolatait a távol-keleti országban. A China High Tech Fair Kína legnagyobb tudományos-technológiai vására. A sencseni rendezvényen a több tucat országból érkező kiállítók száma rendre több ezerre, a látogatóké pedig több százezerre rúg. Az eseményen idén a Széchenyi István Egyetem is részt vett, a távol-keleti ország koronavírus miatti szigorú beutazási szabályai miatt az online platformon. „Egyetemünk rendkívül erős kínai kapcsolatokkal rendelkezik. Számos hallgató tanul nálunk a távol-keleti országból. Bolla Szilárd sanghaji főkonzul támogatásával kettős képzési programot is indítottunk építőmérnöki területen a Jiaxing Egyetemmel, ahonnan tavaly az építőmérnök képzésünkre, idén pedig közgazdász mesterképzésre érkezett vendégprofesszor. Arra törekszünk, hogy az oktatás és a kutatás mellett harmadik missziós tevékenységünk során is együttműködjünk kínai partnerekkel, ezért a mostani vásáron intézményünk iparhoz szorosan kapcsolódó szervezeti egységei – a Járműipari Kutatóközpont, a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ, a Digitális Fejlesztési Központ, a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar, a Zalaegerszegi Innovációs és Képzési Központ, illetve az Uni-Medicampus Kft. – jelentek meg. Bízunk abban, hogy ennek révén tovább bővíthetjük kapcsolatainkat, és várjuk a kínai befektetéseket győri, zalaegerszegi tudományos és innovációs parkunkban, valamint győri Egészségtechnológiai Campusunkban” – fejtette ki dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi stratégiai elnökhelyettese, aki köszönetet mondott Szokó Zsófiának, Magyarország Kuangcsoui Főkonzulátusa külgazdasági attaséjának a kiállításon való megjelenéshez nyújtott segítségéért. A vásáron a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontja (JKK) kutatás-fejlesztési potenciálját mutatta be, nagy hangsúlyt fektetve az autonóm közlekedésre, a mobilrobotizációra, az elektromobilitásra és az intézmény ZalaZONE tesztpálya melletti infrastruktúrájára – tudtuk meg dr. Fodor Dénestől, a JKK e-Mobilitás Központjának tudományos vezetőjétől és dr. Horváth Ernő kutatási témavezetőtől. Hozzátették: rendkívül fontos az egyetem részvétele ezen rendezvényen, hiszen ez önmagában emeli rangját, bővíti kapcsolatrendszerét. Dr. Dőry Tibor, az intézmény Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központjának vezetője úgy fogalmazott: „Nagy megtiszteltetés és lehetőség egyetemünk számára, hogy bemutathatta innovációs ökoszisztémáját, illetve a győri és zalaegerszegi tudományos és innovációs fejlesztési terveit a világ élenjáró high-tech kiállításán. A megjelenéssel fel tudtuk hívni az IoT, az automatizálás és az egészségtechnológia területén tevékenykedő kínai és más nemzetközi vállalatok figyelmét folyamatban lévő fejlesztéseinkre.” Az egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kara az általa nyújtott képzéseket és szolgáltatásokat demonstrálta. „A világ egyik legjelentősebb technológiai vásáráról van szó, amelynek fókuszában elsősorban az informatika, az automatizálás, a telekommunikáció és a számítógép-hálózatok állnak. Karunk éppen ezeken a területeken rendkívül erős, így nem volt kérdés jelenlétünk” – fogalmazott dr. Horváth Zoltán professzor, a kar dékánja. Az intézmény Digitális Fejlesztési Központja ugyancsak bemutatkozott az eseményen. „A távol-keleti piac technológiai és gazdasági fejlődése közismert, s mi éppen ezért szerettük volna megmutatni képzési, kutatás-fejlesztési, innovációs és labortevékenységeinket. Ezt már csak azért is nagy örömmel tettük, mert olyan jelentős kínai vállalatokkal ápolunk szoros kapcsolatokat, mint a Huawei vagy a ZTE” – mondta Drotár István központvezető.

Első alkalommal, hagyományteremtő céllal rendezték meg a Szülésznő Hallgatók I. Szakmai Versenyét Nyíregyházán, amelyen a Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Karának hallgatói is részt vettek. A fiatalok nemcsak rengeteg tapasztalattal, de a legjobb csapatmunkáért járó különdíjjal is gazdagodtak. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő születésének 175. és halálának 100. évfordulója tiszteletére rendezte meg a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kara és a Magyar Védőnők Szakmai Szövetsége a magyarországi szülésznőhallgatók szakmai versenyét. Az esemény az UNESCO-val közösen ünnepelt „Hugonnai 100” eseménysorozat részeként jött létre, amelynek koordinátora a Magyar Női Unió Egyesület. „Az alapvető szakmai felkészültség mellett célzott felkészülésre is szükség volt, hiszen a verseny a bábaság történetét járta körül. Kvízkérdések, szakmai elméleti és gyakorlati feladatok egyaránt vártak ránk. Nagybetűs csapatként tudtunk együttműködni, amit a legjobb csapatmunka különdíjával ismert el a zsűri” – fogalmazott Vinkovits Rebeka, a Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Karának ápolás és betegellátás szakos hallgatója, a Hallgatói Önkormányzat kari elnöke. Mint mondta, fontos tapasztalatokkal gazdagodtak a program során, hiszen a Széchenyi-egyetemen megszerzett tudásukat kellett versenyhelyzetben alkalmazniuk, a feladatok megoldásához azonnali reakcióra volt szükség, ami szakmájukban is elengedhetetlen készség. Hozzátette, nagy élmény volt a többi hazai szülésznőképzésben részt vevő hallgatóval találkozni, megvitatni hivatásuk aktuális kérdéseit, amely a jövőbeli szakmai kapcsolataik kiépítését is szolgálta. A versenyt jövőre a Semmelweis Egyetem rendezi, amelyen ismét megmérettetné magát a győri csapat.

Több mint hatvanan vesztették életüket abban az 1944-es bombázásban, amelyben megsemmisült a Széchenyi István Egyetem jogi kari központja helyén állt Torkos-kastély. A tragédiára 2010 óta emlékhely hívja fel a figyelmet, amely most megújult és kibővült, méltó mementóul szolgálva az áldozatoknak. Győr-Révfalu egyik meghatározó műemléke volt egykor a Torkos-kastély, amit Torkos Móric (1825–1906), a kisemberek prókátoraként is ismert ügyvéd építtetett. Az épület pincéje a második világháború idején óvóhelyként szolgált. Így történt, hogy 1944. november 17-én déltájban egy légiriadó alkalmával főleg asszonyok és gyerekek menekültek a pincéjébe; azonban a szövetséges haderő által ledobott 600 kilogrammos bomba eltalálta a házat, amely így 61 ember ravatalává vált. A súlyos sérültek száma 12 volt. A kastély helyén a hetvenes években emelt, idén teljes körűen felújított épület az otthona a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának. A tragédiára emlékezve az Arrabona Városvédő Egyesület az intézmény közreműködésével 2010-ben emlékkeresztet állított. Ez a kereszt most új helyre került, körülötte térkő burkolat és az áldozatok neveit feltüntető különleges mementó készült, amit a bombázás 78. évfordulóján ünnepség keretében avattak fel. Dr. Smuk Péter professzor, a jogi kar dékánja köszöntőjében elmondta: felelős együttérzéssel voltak partnerei az egyesület kezdeményezésének, és biztosították a helyet az emlékműhöz. „Jogászképzésünk során olyan kultúrát adunk át a hallgatóknak, amelynek szerves része az a határozott értékrend, hogy a béke nemcsak azért értékesebb a háborúnál, mert nem nézünk szembe gazdasági nehézségekkel, hanem azért is, mert a háború emberi, kulturális és civilizációs pusztítást jelent” – fogalmazott a dékán. Hozzátette: az emberi jogi kérdések mellett oktatásuk részét képezik a háború joga és a nemzetközi jog kérdéskörei is, aminek köszönhetően a joghallgatók felelős értelmiségiként képviselik a béke ügyét. Szabó Gyula, az Arrabona Városvédő Egyesület elnöke köszönetet mondott az egyetemnek, valamint a felajánlást nyújtó cégeknek, magánszemélyeknek a támogatásért. „Ez a hely alkalmas arra, hogy az ember elgondolkodjon az élet véges mivoltáról. Mi, kései utódok felelősséggel tartozunk nemcsak magunkért, mostani társadalmunkért, hanem az utánunk jövőkért is, hogy elmondhassuk nekik is, ami itt és ma el kell mondanunk: soha, de soha ne prédáljon közöttünk az értelmetlen halál” – szögezte le. Az emlékhelyet Csóka Gáspár címzetes egyetemi docens, bencés atya áldotta meg, aki elöljáróban nemcsak saját háborús emlékeit osztotta meg az emlékezőkkel, hanem felolvasta Hárs Ottó egykori győri diák 1944. november 17-i naplóbejegyzését is, amely hiteles dokumentuma az aznapi szörnyű bombázásnak. Az ünnepség végén, a Szabó Balázs és angyalai kórus előadását követően a résztvevők koszorúkat és mécseseket helyeztek el az emlékműnél, valamint a jogi kar épületén belül újonnan elhelyezett emléktáblánál.

A nemzetközi Formula Student-versenycsapatok mintegy 200 hallgatója vesz részt a Széchenyi István Egyetem által nyolcadik alkalommal megrendezett Formula Student Symposiumon a jövő hétvégén. A konferencia rangját mutatja, hogy elismert mérnökök tartanak majd előadásokat a fiataloknak, köztük olyanok is, akik a Forma–1-ben dolgoznak vagy dolgoztak. A Széchenyi István Egyetem hallgatói kedvezményes jegyeket vásárolhatnak az eseményre. Az egyetemi motorsportot összefogó Formula Student-versenysorozatban világszerte több száz csapat dolgozik azon, hogy a legjobb eredményt érje el együléses versenyautója fejlesztésében, az ehhez kacsolódó mérnöki tervezésben, projektmenedzsmentben. A „mozgalom” egyik fontos eseménye a Formula Student Symposium, amelyet a Széchenyi István Egyetem hívott életre, és november 25. és 27. között már nyolcadik alkalommal rendez meg. Népszerűségét jelzi, hogy eddig mintegy 200 hallgató regisztrált rá, Németországtól Cseh- és Lengyelországon át Észtországig. Kolossváry Tamás, a rendezvény egyik főszervezője, a Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs és Képzési Központjának vezetője elmondta: nagy öröm számukra, hogy ebben az évben ismét személyes jelenléttel, a győri campus Új Tudástér épületének aulájában rendezhetik meg a szimpóziumot. „Egyetemünk számára egyaránt fontos, hogy a gyakorlatban jól hasznosítható legkorszerűbb tudást nyújtsa a hallgatóknak, illetve hogy erősítse nemzetközi kapcsolatait. Büszkék vagyunk arra, hogy a Formula Student Symposium mindkét célhoz nagymértékben hozzájárul” – tette hozzá. Kolossváry Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy a rendezvényen világszerte ismert és elismert mérnököktől tanulhatnak az érdeklődők. Visszatérő vendég Owen Carless, a Red Bull világbajnok Forma–1-es csapata hajtásláncfejlesztő részlegének mérnöke. A száguldó cirkuszt nem csak ő képviseli: a pódiumra lép majd Hegedűs Andor (Red Bull), Ernesto Desiderio (Williams), a hallgatóként Formula Student-csapatban is tevékenykedett Jonas Pangerl (Williams), illetve Jánvári Zsolt, aki korábban a Haasnál és a Williamsnél dolgozott. Érdemes kiemelni Peter Schögglt, az AVL versenyzés- és járműüzletágának vezetőjét is. A hagyományoknak megfelelően előadásokat tarthatnak a Formula Student-sorozat önvezető, elektromos és belsőégésű kategóriájának top három nemzetközi csapata, így idei kiváló eredményei alapján a Széchenyi István Egyetemről az Arrabona Racing Team is. Újdonság, hogy a Széchenyi István Egyetem hallgatói 50 százalékos kedvezménnyel vásárolhatnak jegyet a következő linken: https://fssymposium.ticketninja.io?couponCode=SZESTUDENT50

Mondhatni, már gyermekként beszippantotta a későbbi Széchenyi István Egyetem atmoszférája, hiszen szülei több évtizeden át az intézmény oktatóiként dolgoztak. Nem volt kérdés tehát, hogy Kiss Benedek a gimnáziumi érettségit követően innen kezdi meg nemzetközi utazását az üzleti és IT világba, de számára a győri horgony mindvégig erős maradt. Kiss Benedek 2004-ben végzett a Széchenyi István Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakirányán, ezt követően Sydneyben, majd Berlinben folytatta tanulmányait. A nemzetközi üzleti ismeretek és mesterdiploma megszerzése után visszatért Győrbe, hogy testvérével és barátjával 2010-ben megalapítsák a ma már országosan is elismert Attrecto Zrt.-t. Az addig elvégzett tanulmányok és néhány év tapasztalatszerzés birtokában, kiváló érzékkel tapintottak rá a szoftverfejlesztésben rejlő akkori nemzetközi lehetőségekre. Ma már az Attrecto Zrt. számos világcéget tudhat partnerei között, legyen szó autógyártókról, gyógyszercégről vagy lakossági szolgáltatóról. A helyi közösségnek visszaadni nem csak hálás dolog, hanem kötelesség is A cégnek, amely jelenleg 70 főt foglalkoztat, most is Győrben van a központja. Arra a kérdésre, hogy okozott-e hátrányt a vidéki origo az üzlet felépítésében Kiss Benedek hangsúlyozta: „inkább előny a győri székhely, életminőségben és HR szempontból is. Nem tervezünk új helyszínek felé nyitni, nincs most olyan piaci dinamika, ami ezt indokolná.” Nem csak a városhoz, de a Széchenyi István Egyetemhez is megmaradt a kötődés, hiszen az Attrecto számos gyakornoki programot és közös innovációs projektet is indított az intézménnyel. „Utólag került csak kontextusba az, hogy mit kaptam, hogy ez mennyit ér, és hogy a helyi közösségnek visszaadni nem csak hálás dolog, hanem ez a kötelességünk is” – mondta. Hozzátette, hogy karrierjének biztos alapot adott az a magas színvonalú oktatás amelyet a győri egyetemen kapott, így nem volt kérdés számára, hogy a későbbiekben viszonozni fogja a tudásalapú értéket. A szerencse az, amikor a felkészültség találkozik a lehetőségekkel A cég elmúlt 12 évével kapcsolatban elmondható, hogy a jelen üzleti sikerei, a múlt tudás- és kapcsolati tőke alapú befektetéseinél kezdődnek. Kiss Benedek egy korábbi interjúban „self made man” – ként aposztrofálta magát, aki mindig felkészülten várja az üzleti lehetőségeket, legyen szó a nemzetközi vagy hazai piaci igényekről. Adja magát a kérdés, hogy mint alumni, mit javasolna a jelenlegi széchenyis hallgatóknak, akik hasonló karrierutakon gondolkodnak: „Mindenek előtt azt, hogy legalább annyira ismerjék a saját cselekedeteik mögött rejtőző motivációs rendszerüket (azaz pontosan tudják, hogy mit miért csinálnak), mint a célpiacukat, az éves büdzséjüket vagy a vásárlóik szokásait. Az angol nyelv magas fokú ismerete szerintem elengedhetetlen, de minél több nyelvet és kultúrát ismer az ember, annál nagyobb az eszköztára, annál felkészültebb, ha adódik a lehetőség.” Mindezek mellett Kiss Benedek egy sokkal személyesebb üzenetet is szeretne átadni: „A családunk és barátaink szeretete, a személyes fejlődés, az utazások, új élmények, az elménk véget nem érő pallérozása, a másokon való segítés és a kreatív szenvedélyeink követése olyan érzelmi páncélt hoznak létre, amely segít elérni a céljainkat, és amire idős korunkban támaszkodhatunk majd.” Vállalati kultúra, mint stratégiai kérdés Az Attrecto honlapját böngészve a látogató észreveszi, hogy a vállalat igyekszik nem csak az IT üzleti arcát, de a humán oldalát is hangsúlyossá tenni. Konkrét példa erre, hogy a honlapon a sikeres projektek mellet az elfogyasztott banánokat is számon tartják. Kiss Benedek erre egyértelmű választ ad: „Mindig is stratégiai kérdés volt a cégnél a vállalati kultúra magas szinten tartása. Hiszen az office wellbeing, a karrier-utak támogatása és a közös emberi és vállalati értékek tudnak csak hosszú távú kohéziós hatást kifejteni egy ilyen csapatban. Ez az összetartás segíthet átlendülni az esetleges nehezebb időszakokon is.” Jól példázza a csapatösszetartást, hogy a 2021-es MérNŐK Mesék Pályázatunkon második helyezést elért Horváth Veronika (Attrecto Zrt., tesztautomatizálási mérnök) helyett kollégái vezényelték le a pályázat beadását és a díjátadón is képviselték. A munkatársak szerették volna, ha az akkor nehéz helyzetben lévő Veronika kiemelkedő eredményeit elismeri a Széchenyi István Egyetem is. A jövő: MI és kézzel készített hangszerek Az Attrecto Zrt. és Kiss Benedek is „úton” van még a képzeletbeli idővonalon. A cég jövőjét tekintve elmondja: „Kevesen látják, hogy még az egyszerűbb mesterséges intelligencia megoldások is felmérhetetlen potenciált jelentenek a fejlődés, a fenntarthatóság és általában az értéknövelés területén (ahol a fejlődés iránya inkább szándék kérdése). Amellett, hogy mindig is megbízható szoftverfejlesztő partnerei leszünk ügyfeleinknek, igyekszünk számukra a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket elérhetővé tenni és kiaknázni - és ki tudja, talán sikerül végül egy olyan megoldással előállni, ami új utat mutat a piacán.” A kérdés kapcsán Kiss Benedek azonban azt is elárulja, hogy ő maga „útelágazáshoz” ért: „Másfél éve már nem veszek részt aktívan a cég irányításában, új vállalkozásokat építek. Az egyik egy hangszergyár, ahol különleges, kézzel készített hangszerek készülnek. Ez a projekt négy fővel indult, mára már közel húszan dolgozunk itt együtt. A másik, a legújabb - és talán az összes közül a legnagyobb potenciállal rendelkező projekt - ipari kender-termesztéssel foglalkozik, de ez még egy olyan korai stádiumban van, hogy a részletekről még nem tudnék hitelesen mesélni.”

Sikeres uniós pályázat esetén egy belga és egy spanyol egyetemmel bővülhet a Regionális Egyetemi Hálózat-Európai Egyetem (RUN-EU), amelynek a Széchenyi István Egyetem is tagja – dőlt el a szervezet finnországi rendezvényén. A nemzetközi kapcsolatait folyamatosan erősítő győri intézmény vállalta, hogy hozzájárul a konzorcium pályázata kutatási és harmadik missziós pillérének elkészítéséhez. A 2020-ban megalakult Regionális Egyetemi Hálózat-Európai Egyetem (Regional University Network-European University, RUN-EU) konzorciumnak a Széchenyi István Egyetem mellett két portugál, valamint egy-egy finn, holland, osztrák, ír és finn egyetem a tagja. A szervezet célja a jövő felsőoktatásának innovációja és alakítása, a fizikai és virtuális cserék előmozdítása, valamint a partnerek közötti intenzív együttműködés fejlesztése. A konzorcium a múlt héten a finnországi HAMK Egyetemen tartott közgyűlést és elnökségi ülést, amelyekkel párhuzamosan a munkacsoportok tagjai is találkoztak, valamint hallgatói hét is zajlott. Dr. Lukács Eszter, a győri egyetem nemzetközi stratégiai elnökhelyettese kifejtette: az elnökségi ülésen – élve az Európai Unió által biztosított, a bővítésre vonatkozó lehetőséggel – az a döntés született, hogy a belga Howest Alkalmazott Tudományok Egyeteme és a spanyol Burgosi Egyetem is csatlakozhat a konzorciumhoz. Ehhez szükséges annak a közvetlenül az Európai Unióhoz benyújtandó pályázatnak a sikere, amely kiemelt téma volt a rendezvényen. Dr. Lukács Eszter tájékoztatása szerint ez egy-egy oktatási, kutatási és harmadik missziós pillérből fog állni, s az utóbbi két rész elkészítéséhez a Széchenyi István Egyetem is hozzájárul a január végi határidőig. Az intézmény pozitív elbírálás esetén a végrehajtásban is jelentős szerepet kíván betölteni. Az elnökhelyettes hozzátette: a harmadik missziós pillér kiterjed majd a vállalati kapcsolatok fejlesztésére, valamint a műszaki, mérnöki, természettudományos szakmák népszerűsítésében élen járó Mobilis Interaktív Kiállítási Központ jó gyakorlatainak elterjesztésére a partneregyetemek körében. Amennyiben a RUN-EU kilenctagúvá válik, az tovább erősíti a Széchenyi István Egyetem nemzetközi kapcsolatrendszerét is. Papp Emília, a Széchenyi István Egyetem RUN-EU-projektmenedzsere hozzátette: a rendezvényen kiemelt hangsúllyal jelent meg a hallgatók még erőteljesebb bevonása a RUN-EU előkészítési és döntési folyamataiba. „A felvetett legfontosabb témák között szerepelt a hallgatói ösztöndíjak hozzáigazítása a változó gazdasági környezethez, illetve az a törekvés, hogy a hallgatók – függetlenül attól, hogy melyik partnerintézményben tanulnak – azonos eséllyel vehessenek részt a számukra kiírt programokon. További fejlesztendő területként merült fel a kommunikáció és a marketing erősítése, optimalizálása, illetve a hallgatói szervezet egy-egy vezetőjének bevonása az operatív munkába, például a projekt munkacsomagjaiban” – hangsúlyozta. A RUN-EU szakmai programjaival párhuzamosan lebonyolított hallgatói héten a Széchenyi István Egyetem is képviseltette magát. Vályi-Nagy Dávid, az egyetem Hallgatói Külügyi Bizottságának elnöke elmondta, hogy ennek során a jólét különböző vetületeivel kapcsolatban dolgoztak együtt öttagú csapatokban a különböző egyetemek hallgatói, amit végül a HAMK Egyetem vezetőinek és a RUN-EU képviselőinek prezentáltak. „A feladat során egyértelművé vált, hogy a jólét mennyire mást jelent az egyes országokban. A program abból a szempontból is hasznos volt, hogy számos barátságot kötöttünk, új kapcsolatokat teremtettünk” – említette Vályi-Nagy Dávid.

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében tartotta meg idei tudományos konferenciáját a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kara.A 26. Apáczai-napokon többek között a neveléstudomány, a nyelvtudomány és kommunikáció, a humánerőforrás-fejlesztés, illetve a természettudomány területéről hallhattak előadást az érdeklődők, és megnyílt a dr. Barsi Ernő emléke előtt adózó állandó kiállítás is. A XXVI. Apáczai-napok Tudományos Konferencián dr. Csizmadia Zoltán tudományos dékánhelyettes, a szervezőbizottság elnökeként köszöntötte a résztvevőket. Hangsúlyozta, nagy öröm a kar számára, hogy az idei tanácskozásra rekordszámú jelentkező regisztrált a plenáris ülésre. Kifejtette: három tudományterületről 13 szakterületen, 17 szekcióban összesen 135 előadást hallgathat meg a közel 150 érdeklődő. A konferenciát dr. Pongrácz Attila dékán nyitotta meg a kar névadóját idézve: „(…) aki jó kalauzokat választ, az nem egykönnyen térhet le a helyes útról, csak állhatatos elhatározással kövesse őket”. Kifejtette, hogy Apáczai Csere János a 17. században még a digitalizáció eszközei nélkül, mégis innovatívan és korát meghaladó módon közelített a tudományokhoz, hozzájárulva a társadalom fejlődéséhez. Hozzátette, hogy a kar a mostani konferencia referátumaival kíván hozzájárulni a tudás alapú társadalom megteremtéséhez, az új irányok kijelöléséhez és a magyar nevelés-, humán- és társadalomtudomány fejlesztéséhez. Hangsúlyozta még, hogy az eseményre az országhatárokon túlról is szép számmal érkeztek, így elmondható, hogy a magyarság szempontjából a rendezvénynek globális kisugárzása és nemzetközi hatása is van. A XXVI. Apáczai-napok Tudományos Konferencia a plenáris előadásokkal folytatódott, melyek témái és előadói – kapcsolódva az idei tematikához – elsősorban a nevelés- és társadalomtudományok különböző területein mutattak új irányokat. „A szeretet sugározzon mindenüvé” – megnyílt a dr. Barsi Ernő állandó kiállítás A plenáris ülés zárásaként dr. Lanczendorfer Zsuzsanna egyetemi docens, a Barsi Ernő Szakkollégium társelnöke nyitotta meg a dr. Barsi Ernő hagyatékát és emlékét megőrizni hivatott állandó kiállítást. Beszédében hangsúlyozta, hogy egykori oktatójának oly gazdag és csodálatos volt az életútja, hogy kulcsszavakba foglalva is nehéz összegezni. Kifejtette: „dr. Barsi Ernő a főiskolai oktatói tevékenysége mellett néprajz- és népzenekutatással, hegedűművészettel, teológiával, kórusvezetéssel és értékmegőrzéssel foglalkozott, mindemelett pedig a legnemesebb értelemben nagybetűs tanító, családapa és férj is volt”. Hozzátette, hatalmas szellemi hagyatékát jól mutatja a róla elnevezett számos kórus, szakkollégium, emlékérem, népdalkör és oktatási intézmény is. A Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktár 2017-ben dr. Barsi Ernő munkásságát felvette a megyerikumok közé, Győrben pedig utcát neveztek el róla. Az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar, ahol több mint 50 évig tanított, díszterme névadójaként is őrzi emlékét. Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna végül megköszönte a segítséget a kiállítás létrejöttében közreműködőknek, és külön köszöntötte ifj. Barsi Ernőt, aki édesapja hagyatékát felajánlotta az intézménynek. A megnyitó lezárásaként közös népdal csendült fel a teremben. A plenáris ülés a XXVI. Apáczai-napok Tudományos Konferencia a karon dolgozó képzőművész oktatók alkotásaiból nyílt kiállítás megnyitójával folytatódott. Majd a szekcióülések következtek, és az összegző lezárással ért véget a tudományos értekezlet.

Egy spontán utazás megváltoztathat mindent - szól a Széchenyi István Egyetem építész mesterszakos hallgatója, az ecuadori Sofia Suarez mottója. Cikkünkből kiderül, mi minden köti őt Győrhöz, és milyen pozitív élményeket kapott Magyarországon amióta a Stipendium Hungaricum ösztöndíjnak köszönhetően itt tanul. Sofia az Ecuador fővárosában található, San Fransisco de Quito Egyetemen befejezett mérnöki alapképzés után mindig is arra vágyott, hogy a mesterképzést valahol külföldön végezze el; ezért Lengyelországban utazott, ahol szakmai gyakorlatát végezte. Mivel régóta kíváncsi volt a magyar fővárosra, és közel is volt, Sofia nem hagyhatta ki az alkalmat, hogy hazánkba látogasson. „Mindig is el akartam utazni Budapestre, és Magyarország megismerése után úgy gondoltam, jó lenne egyszer ide költözni. Aztán 2020-ban rátaláltam a Stipendium Hungaricum ösztöndíjra, s ekkor azt mondtam magamban: miért is ne? Ezután ment minden, mint a karikacsapás” – mesélte a hallgató. Tanulmányaiból kifolyólag adott volt, hogy a mérnöki képzését folytatja; jelenleg a mesterszak utolsó félévét teljesíti, s hamarosan átveheti építészmérnöki diplomáját. Az ösztöndíj segítségével időközben Győr és a Széchenyi István Egyetem lett az új otthona. „Nagyon izgatott voltam amiatt, hogy a zsongó metropolisz után egy kisebb városba költözhetek - Győr csendes és barátságos hely, otthonosan érzem magam itt; nincs nagy nyüzsgés, mint otthon Quitóban, és az ember kényelmesen és biztonságosan elsétálhat bárhova” – árulta el. Ugyanakkor a magyar nyelv közismert nehézségét Sofia is bizonyíthatja: „A magyar nagyon különleges, de nehéz nyelv. Én négy nyelvet beszélek, de a magyarral nem sikerült megbirkóznom” – folytatta, majd hozzátette: ez mégsem okozott problémát számára, hiszen szaktársai szerencsére mindenben a segítségére voltak. Ugyanakkor az időjárást is különlegesnek találta, mert Ecuadorban nincsenek ennyire nagy hőingadozások, illetve a téli hideggel is meg kellett barátkoznia. Ez azonban nem tartott sokáig, mert az emberek és az egyetem is segítették a beilleszkedésben, mely tökéletesen sikerült számára. „A magyarok elsőre kissé zárkózottnak tűnnek, de jobban megismerve őket, igazán megnyílnak” – mesélte az ecuadori hallgató, aki a Dél-Amerikában megszokott nyitottságban nőtt fel. Kérdésünkre elárulta, hogy Győrben szimpatikus és vibráló a nemzetközi hallgatói közösség. „Amióta itt élek, a város rengeteget fejlődött, alkalmazkodott, különösen a külföldi hallgatókhoz; egyszerű angolul is elboldogulni Győrben. Összességében nagyon pozitív élményeim vannak” – jegyezte meg. Sofia izgatottan vágott bele a győri kalandba, hiszen tudta, hogy új környezetbe érkezik, ahol nemcsak a kultúra, de a tanítási, oktatási szokások is teljesen mások. „Itt teljesen más a tanterv, mint otthon, és szerettem volna kipróbálni ezt az oktatási formát. Sokkal kötetlenebbek az órák, megtapasztaltam a tanítás, és a tanulás új formáit. Ecuadorban nagyon szigorú az oktatás, Győrben a professzorok sokkal megértőbbek, nyitottabbak a diákok felé” – folytatta, majd hozzátette, többek között ezek a tények is segítették kiteljesedésében, amit támogatott a Széchenyi-egyetem külföldi diákok felé mutatott nyitottsága. „Az egyetem környezete nagyon befogadó; rengeteg hallgató bármikor kapható egy beszélgetésre. Sok barátra tettem szert a világ távoli pontjairól az egyetemnek hála” – fűzte hozzá a Széchenyi István Egyetem leendő alumnija. Sofia a tanulmányai sikeres folytatása mellett - jelenleg tézis-projektjét írja, mellette dolgozik is, és a magánéletében megtalálta a számítását. A boldogságot is Magyarország hozta el az életébe. „Itt találkoztam a férjemmel, megházasodtam, ezért minidig is hálás leszek Magyarországnak” – mondta boldogan Sofia, aki így újabb szállal kötődik választott nemzetéhez. Sok hallgató, amikor egyetemre jelentkezik, és elköltözik otthonról, személyes fejlődést tapasztalhat meg; önállóvá, függetlenné válik. Nála sem volt ez másképp: „Az egyik legnagyobb élmény számomra az önállósodás volt; mindig is az volt az álmom, hogy a filmekben látott egyetemi életet éljem, és ez bekövetkezett. Megtanultam főzni, mosni, és általában az időmet beosztani” – jegyezte meg, és elárulta, otthon, Ecuadorban a szüleinél lakott egyetemi tanulmányai mellett, így nem volt lehetősége ezekben fejlődni. Egy másik meghatározó élménye, hogy távoli kultúrákat ismerhetett meg, amelyeket megtanult tisztelni és elfogadni - nyitottabbá vált ebben is. Végül bölcsen hozzátette: „Néha nem értjük a más kultúrákból érkezettek cselekedeteit, gondolatait, de szerintem csak azon múlik, hogy képesek legyünk elfogadni más embereket is, és tisztelni a hagyományaikat.” Ennek a felfogásnak hála rengeteg új barátra tett szert; közel került szaktársaihoz, és életre szóló kapcsolatokat alakított ki. Ugyan jelenleg építészmérnöki tanulmányai befejezése felé tart, Sofia elárulta, nem feltétlenül elégedne meg ennyivel, sőt egy másik álmát is szeretné beteljesíteni, ha mostani célkitűzéseinek eleget tesz. „Mindig is egyetemi professzor akartam lenni. Ez egy kihívás számomra; a diplomaátadóm után a legnagyobb célom, hogy egy mérnöki szakon tanítsak egyetemi környezetben” – vallotta be. Mint mondta, a közeljövőben ugyan a tanulás teszi majd ki mindennapjait, de arra törekszik, hogy a hátralevő időben kiélvezzen minden pillanatot, amelyet a Széchenyi István Egyetemen tölthet.

Fluxuskondenzátor, földradar, 3D fémnyomtatás – csak néhány innováció azok közül, amelyek támogatást nyertek a Széchenyi István Egyetemen futó Proof of Concept pályázaton. Az intézmény legnagyobb értékét az egyetemi polgárok által felhalmozott tudás jelenti, ezért támogatja innovatív projektötleteik, szellemi tőkéjük hasznosulását, létrehozott alkotásuk, technológiájuk piacra jutását. A Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campus Kompetenciaközpontja által az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma pályázati projekt keretében meghirdetett Proof of Concept pályázat az intézmény kutatóit és kutatócsoportjait támogatja. A cél az általuk létrehozott szellemi alkotások piaci hasznosítását elősegítő tevékenységek finanszírozása. „Nagyon sikeres ez a konstrukció, hiszen már a harmadik pályázati kört zárjuk négy projekt záró prezentációjával, és időközben a negyedik pályázati kör is elindul ugyancsak négy támogatott projekttel” – fogalmazott Vági Kornél a Menedzsment Campus központvezetője. Hozzátette, eddig összesen 28 üzleti lehetőséget rejtő projektet bíráltak el, amelyek közül 14 nyert. A fejlesztési ötletek között – az egyetem hagyományaival összhangban – többségben vannak a műszaki témák, de mellettük például a közgazdaság, az orvostechnológia, az élelmiszertechnológia, az anyagtudomány és a logisztika is megjelenik. A pályázat egyrészt mintegy hárommillió forintos anyagi támogatást biztosít a nyertes projekteknek, másrészt üzletfejlesztési segítséget is nyújt. Az egyetem munkatársai ezzel lehetőséget kapnak ötletük sikeres vállalkozássá formálására, de oktatói felkészültségükhöz is hozzájárul, hiszen a saját példájukon bemutatott gyakorlati tudást is képesek átadni. „Célunk az, hogy az egyetem klasszikus oktatási-kutatási lábának erősítése mellett a harmadik missziós tevékenységet, azaz a vállalkozási szerepvállalást, az egyetemi innovációs ökoszisztéma építését és a piaccal való interakciókat is tovább fejlesszük” – emelte ki a központvezető. Fluxuskondenzátort fejleszt és 3D-ben nyomtat fémalkatrészeket az egyetem doktorandusz hallgatója A laikusok leginkább a „Vissza a jövőbe” című filmklasszikusból ismerhetik a fluxuskondenzátor kifejezést. Kocsis Bence, az egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Karának tanársegéde, az intézmény PhD-hallgatója a Proof of Concept pályázat korábbi körében fluxuskondenzátorok fejlesztésével vett részt. A rejtélyes alkatrész, ha nem is az időutazáshoz, de a mobilitáshoz mindenképp kapcsolódik. „Indukciós hőkezelő berendezésekben az induktortekercset műanyag mátrixú kompozit anyaggal veszik körbe, hogy gyorsabban hevüljön fel az alkatrész. Ez az anyag kondenzálja a mágneses erővonalakat – innen a fluxuskondenzátor elnevezés – közvetlenül a hőkezeléshez. A műanyag azonban elég, és előbb-utóbb kiesik a helyéről, így romlik a hatékonyság” – magyarázta a fiatal kutató. Az ő fejlesztése, hogy műanyag helyett egy magas hőmérsékletnek – akár ezer Celsius-foknak – is ellenálló kerámia mátrixanyaggal vette körül a tekercset, üzembiztossá téve ezáltal a hőkezelési folyamatot. Az innovációt jelenleg is teszteli egy magyarországi cég. Ezúttal – ismét sikeresen – lágymágneses kompozitok fém 3D nyomtathatóságával pályázott a kutató. „Elektromotorokba készülő forgó, illetve álló részek 3D nyomtatását kivitelezzük. Kereskedelmi forgalomban kapható elektromotorokat tesztelünk fékpadokon, majd kicseréljük a 3D nyomtatott részekre, és újra teszteljük őket, amellyel igazolhatjuk a magasabb frekvenciákon jelentkező veszteségcsökkenéseket. Olyan anyagokat használunk, amelyek rendkívül jó tulajdonságokkal bírnak, de hagyományos módszerekkel nem megmunkálhatók, ezért a termékeket 3D nyomtatással állítjuk elő” – magyarázta. A támogatott időszakban Kocsis Bence és csapata három ötvözettel kísérletezik, illetve a piaci lehetőségeket is felderítenék. Magyarországon kevéssé ismert radartechnológiával vizsgálják a földrétegeket Nagy Richárd az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának tanársegéde, az Útépítési Laboratórium vezetője kutatótársaival „kritikus infrastruktúra georadaros vizsgálatának alkalmazási lehetőségei” címmel pályázott, és nyerte el a támogatást. „A georadar vagy talajradar egy elekromágneses sugárzáson alapuló, roncsolásmentes vizsgálati műszer. A képalkotás elve az anyagok különböző dielektromos állandója, így képesek vagyunk felmérni az anyagok réteghatárait, a föld alatti üregeket vagy a rétegek vízzel telített részeit, de a közművek helyzetét is. Ebben azért rejlenek jelentős üzleti lehetőségek, mert a megrendelő a kivitelezés előtt egy vizsgálattal megelőzheti különböző közművek roncsolását, s ezzel jelentős költségeket takaríthat meg” – magyarázta a kutató. Hozzátette, másik üzletileg is releváns felhasználási területe lehet az eljárásnak a hidak és azok háttöltésének vizsgálata. A műtárgyak állapotát ugyanis időről időre felül kell vizsgálni, az eszközzel pedig ez roncsolásmentesen, ultrahanghoz hasonló képalkotási módszerrel végezhető el. Az útépítésnél, a töltésépítések és pályaszerkezeti rétegek esetén is hasznos a technológia, a beépített rétegvastagságok, azok alakváltozása és például a rétegben megjelenő víz költséghatékony felméréséhez is használható. A módszer tehát csak átvitt értelemben nevezhető úttörőnek, hiszen a lényege éppen az, hogy ne kelljen utat törni. „A pályázati időszak alatt szakmai, irodalmi és piackutatást végzünk, elkésztjük azt a portfóliót, amelynek segítségével a laikusok számára is könnyen érthetővé, eladhatóvá válik az általunk nyújtani tervezett szolgáltatás. Szeretnénk, ha az Egyesült Államokhoz hasonlóan nálunk is lenne műszaki előírása az eljárásnak, és ebben a szabályozásban is szerepet vállalnánk” – fogalmazott Nagy Richárd.

A győri Szent Mór Bencés Perjelség kiadásában, a Széchenyi István Egyetem támogatásával jelent meg „Az evolúció mint Isten teremtő logikája” című könyv, amely az evolúciót több oldalról világítja meg, s bizonyítja, hogy a hit és a tudomány nem ellentétes fogalmak. A szerzők között az egyetem számos oktatója, kutatója szerepel. Az előszót jegyző dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora szerint a felsőoktatásban kötelező olvasmány is lehetne a mű. A budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán rendezték „Az evolúció mint Isten teremtő logikája” című könyv bemutatóját, ahol Barla Ferenc, a Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karának fizikusa, a kötet egyik szerkesztője köszöntötte az érdeklődőket. Mint mondta, olyan könyvről van szó, amely hosszú évek munkáját tükrözi, és amely a hit és a tudás összhangjára hívja fel a figyelmet. Az eseményen elsőként dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora, a Professzorok Batthyány Körének korábbi elnöke méltatta a kötetet. Ahogy előszavában is kifejtette, a könyv legfőbb célja a hit és a tudomány közötti választás sulykolása helyett útkeresés e kettő együttes elfogadására. Kiemelte, a szerzők nézeteiket őszintén feltárva avatnak be minket az evolúció titkaiba, hogy Darwin munkásságán keresztül közelebb kerüljünk az isteni teremtő logika megismeréséhez. „Ajánlom minden magyar, gondolkodni akaró és tudó embernek ezt a könyvet, amely kötelező tananyag lehetne a felsőoktatásban, elsősorban a tanárképzésben, és mindazok számára, akik gyermekeink nevelésére készülnek” – hangsúlyozta. Sárai-Szabó Kelemen, a kiadó Szent Mór Bencés Perjelség perjele a könyv utószavában a hit és a tudomány olykor viszontagságos kapcsolatáról ír, a kötet küldetéséről pedig úgy fogalmaz: „Remélem, hogy e könyv is apró lépés lehet a megismerés e két útjának harmóniája felé.” A könyvbemutatón kiemelte, a mű azt mutatja meg, hogyan lehet párbeszédet folytatni két olyan dolog között, amelyről sokáig úgy gondolták, nincs közük egymáshoz. „Arra is felhívja a figyelmet, hogy különböző gondolkodású emberek is tudnak közösen valami nagyszerűt alkotni” – fogalmazott. Hozzáfűzte, a tanulmányok kapcsán sok minden felmerül az emberben: kitől indult, ki felé tart, és mi értelme a létezésnek? A győri bencések egyik küldetése pedig éppen az, hogy az embereket biztassák a kérdések feltevésére, a gondolkodásra. A szerkesztők részéről dr. Szabó Péter, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karának docense tekintett vissza a könyv előzményeire. Mint mondta, Darwin (1809–1882) halálának 100. évfordulóját diákként élte meg, születésének 200. évfordulóját már szervezőként ünnepelhette az Apáczai-karon rendezett emlékkonferencia alkalmával. Az előadók tanulmányaiból született meg 2010-ben a jelenlegi kötet előzménykiadványa. „Eltelt újabb tíz év, és arra kerestük a választ, hogy egy évtized alatt mennyiben változott a hit és a tudomány kapcsolata, hogyan látják ezt ma az akkori előadók és az újonnan felkért tudósok” – említette. Az eseményen Bagyinszki Ágoston, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola oktatási és kutatási rektorhelyettese a könyv első olvasóinak egyikeként osztotta meg benyomásait. Kifejtette: a tanulmányok közt többféle megközelítéssel találkozhatunk, és vannak szerzők, akik a természet gazdagságára való rácsodálkozás élményén keresztül visznek közelebb az isteni teremtő logika nagyszerűségéhez. Erre jó példa az egyik szerkesztő, Könnyid István agrárszakmérnök, a Széchenyi-egyetem Botanikai Kutatócsoportjának külsős tagja „Darwin az orchideák bűvöletében” című tanulmánya. A szerző arra a természeti csodára világít rá, amely a híres tudóst is lenyűgözte. Kiemelte, az érvek és ellenérvek felsorakoztatásánál fontosabb feladat annak a gyönyörű világnak a bemutatása, amely körülvesz minket, és amelyet kötelességünk óvni és megőrizni. „Kelemen atya felkérése úgy szólt, hogy a tanulmányokhoz méltó, igényes képillusztrációs anyag tegye teljessé, élvezhetővé minél több érdeklődő ember számára a tudományos munkát” – fogalmazott Vertel Beatrix tervezőgrafikus. Elárulta, szempont volt, hogy az illusztrációként szolgáló növényekről Magyarországon fellelhető helyszíneken készüljön fotó, illetve hogy a teremtett természet csodálatos absztrakt rendjét mikroszkópos felvételekkel is bemutassák. Zárásként Sárai-Szabó Kelemen mondott köszönetet mindenkinek, aki a könyv megjelenését megelőző négy év munkájában részt vett. E kiváló csapatmunka eredményét Győrben is megismerhetjük, előbb a Könyvszalon alkalmával november 18-án 15 órakor a Kisfaludy Könyvtárban (Baross G. út 4.), majd november 23-án 13 órakor a Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia és Tehetségnap keretein belül a Széchenyi István Egyetem könyvtárában.

Itt az Alumni Talk podcast legújabb epizódja, amelyből kiderül, igaz-e, hogy egy fűszállal is lehet rádióadást befogni, működnek-e még a telefonfülkék, és vajon mi lehet a következő lépcsőfok a távközlés evolúciójában. Mindezekről dr. Vári Péter Széchenyi alumnival, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság műszaki főigazgató-helyettesével beszélgettünk. Dr. Vári Péter 1990-ben végzett a győri Széchényi István Műszaki Főiskolán vezeték nélküli távközléstechnikai üzemmérnökként. További tanulmányai és a Matávnál, az Antenna Hungáriánál, valamint a Miniszterelnöki Hivatalnál szerzett szakmai tapasztalatai után 2006-ban oktatóként tért vissza alma materébe. 2012 óta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) műszaki főigazgató-helyettesi pozícióját tölti be, és témavezető a Széchenyi-egyetem Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolájában is. Az Alumni Talk podcast legfrissebb epizódjából kiderül, hogyan adott biztos alapot a Széchenyi István Egyetem e karrierúthoz, kik azok az oktatók, akik nagy hatással voltak későbbi szakmai életútjára. Dr. Vári Péter különleges gyűjteményeibe is bepillantást engedett, illetve azt is elárulta a hallgatóknak, Magyarországon miért nem terjedt el az amerikai filmekből jól ismert csipogó. A Távközlési Tanszék története Cikkünkben a téma kapcsán felelevenítjük a győri távközlésoktatás múltját is. A távközlési szakemberek képzése Győrben 1976-ban kezdődött a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola (KTMF) üzemmérnöki szintű villamosmérnök-oktatásával. A hallgatók akkor két tanszékhez, a Vezetékes, illetve a Vezeték Nélküli Távközlési Tanszékhez tartoztak, szakirányuknak megfelelően. A képzés hároméves volt, melyet két gyakorlati félévvel bővíthettek a hallgatók. A ’90-es években a főiskola jelentős változásokon ment át. Megszűnt a mérnök szakok kizárólagossága, megjelentek humán képzések, és jelentősen bővült a hallgatói létszám. Ezzel egyidejűleg az előbb említett két tanszék Távközlési Tanszék néven egyesült, és rádiórendszerek, távközlési rendszerek, továbbá távközlési-informatika néven három szakirányban folyt az oktatás. Az évtized második felétől évente egy-egy laboratórium teljes átalakítása történt meg, aminek következtében néhány év elteltével európai mércével mérve is rendkívül korszerű laboratóriumi háttér állt a villamosmérnök-jelöltek rendelkezésére. 2002-ben a főiskola egyetemi rangot kapott, s ezzel egyidőben elindult Interdiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolában a PhD-képzés is. Manapság az előadások és laboratóriumi gyakorlatok mellett a tudományos kutatás, a nemzetközi színvonalú publikációk és a kutatás-fejlesztési munkák, kiterjedt vállalati és partnerkapcsolatok, megbízások teljesítése jellemzi a tanszék mindennapos munkáját. Mindez egyre inkább népszerű a nemzetközi hallgatók számára is. A Távközlési Tanszék eddigi története során aktívan részt vett a hazai rádió- és televízió-műsorszórás kialakításában, fejlesztésében, a távközlés digitalizálásában a telefonközpontoktól a mobil szolgáltatásokon át a földi, műholdas és kábeles műsorszolgáltatás átalakításáig éppúgy, ahogy ma is részese a távközlés folyamatos átalakulásának és földrajzi megkötöttség nélküli mobilizálódásának. A tanszék közös kutatások, kutatási és fejlesztési szerződések, illetve a Széchenyi alumnik összetartó közösségének köszönhetően kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezik és a lehető legszorosabban együttműködik a hazai távközlési szolgáltatókkal, ipari és kereskedelmi partnerekkel, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatallal (NMHH), partneregyetemekkel. Ezek az együttműködések a garanciái és egyben zálogai is annak, hogy a képzés a jövőben is a távközlési szakember-utánpótlás egyik hazai központja marad. Partnerség A podcast további aktualitását adja, hogy a Széchenyi István Egyetem és az NMHH 2022. november 7-én megerősítette partnerkapcsolatát. Az együttműködési megállapodásról itt olvashat bővebben.

Több területen is el tudja képzelni a Széchenyi István Egyetemmel való együttműködést Dag Hartelius, Svédország magyarországi nagykövete, aki az intézményben tett látogatást. A diplomata pozitívan nyilatkozott a győri universitas fejlődéséről, oktatási, kutatási és harmadik missziós tevékenységéről. A Széchenyi István Egyetem kiemelt célja, hogy erősítse nemzetközi kapcsolatait, s ezzel is segítse a térség fejlődését. Ehhez a törekvéshez járult hozzá, hogy az intézménybe látogatott Dag Hartelius, Svédország magyarországi nagykövete, hogy megismerje a lehetséges kapcsolódási pontokat, együttműködési lehetőségeket. A vendégnek dr. Lukács Eszter nemzetközi stratégiai elnökhelyettes mutatta be az egyetemet és Győrt. Elmondta: a kisalföldi megyeszékhely olyan város, ahol egyszerre erős az ipar és a kultúra. Felhívta a figyelmet a település kiváló földrajzi elhelyezkedésére: az osztrák, a magyar és a szlovák főváros közelében fekszik, amelyek repülőtereiről a világ bármely pontja könnyen elérhető. Emellett a Győr szomszédságában található Péren is működik légikikötő. Az elnökhelyettes kifejtette azt is, hogy Győr fontos egyetemi város, s a Széchenyi István Egyetem jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. Ennek bizonyítéka, hogy a két legnagyobb globális felsőoktatási minősítő szervezet közül a QS világranglistáján a 801–1000. helyen szerepel, valamint megtalálható a Times Higher Education fenntarthatósági célok alapján összeállított rangsorán is, amelyen „a fenntartható városok és közösségek” kategóriában a világ 300 legjobb egyeteme közé sorolták. Az intézmény csaknem 14 ezer fős hallgatói közösségből csaknem ezren külföldről, a világ több mint 60 országából érkeztek, akik a 40 angol nyelvű képzés valamelyikén tanulnak. Hozzátette: az egyetem rendkívül szoros kapcsolatokat ápol a vállalatokkal, s a világ legnagyobb motorgyárát működtető Audi Hungaria első számú partnerének számít. Az intézmény térségi hatása jelentősen erősödött az elmúlt években, amit mutat, hogy a győri és a mosonmagyaróvári kampuszon kívül Budapesten és a zalaegerszegi ZalaZONE járműipari tesztpálya mellett is működtet innovációs és képzési központot. A további fejlődést többek között a Győrben és Zalaegerszegen épülő tudományos és innovációs parkok, valamint a Győrben megvalósuló Egészségtechnológiai Campus segítik majd elő. Dag Hartelius a megbeszélésen kifejtette: Győr nagyon szép város, gazdag történelemmel, jelentős ipari potenciállal. Hozzátette: rendkívül pozitív benyomást tett rá a Széchenyi István Egyetem meggyőző fejlődése, oktatási-kutatási portfóliója, valamint a térség érdekében végzett tevékenysége. Azt mondta, hogy az intézménnyel több témában is el tudja képzelni a jövőbeni együttműködést, különösen a győri és a zalaegerszegi tudományos és innovációs parkok, valamint az Egészségtechnológiai Campus lehetnek ilyen területek.

A november 12-i alkalomra meghirdetett helyek beteltek. A Széchenyi-egyetem azonban a nagy érdeklődésre tekintettel pótnapot hirdet november 19-én, szombaton 10:00 órai kezdettel. A szervezők több regisztrációt már nem tudnak fogadni. A Széchenyi István Egyetem 2022. november 12-én, szombaton 10:00 órától kinyitja a győri Zrínyi utcai volt kórházi épületegyüttes kapuit az érdeklődők előtt. Amint arról már hírt adtunk, a helyszín felújításával új funkciót kap a komplexum, amely a későbbiekben Egészségtechnológiai Campusként szolgálhatja a régiót. Az egyetem az első kivitelezési ütem megkezdése előtt, a nagy érdeklődésre való tekintettel, szeretne bepillantást engedni a korábban hosszú ideig zárt Zrínyi utcai ingatlanegyüttes kulisszái mögé, hiszen az intézmény számára fontos a nyitottság, a partnerség a lakossággal. Az épület sokakat vonz a kórház múltbéli történetei, a műemléki környezet emlékei és az egyetem jövőbeli tervei miatt is. Erre az igényre reagálva az egyetem közös sétát szervez a Zrínyi utcai parkban, ahol a meghívott szakemberek a kórház tárgyi emlékeiről, az ott dolgozók anekdotáiról és az épített múltról mesélnek, az egyetem kollégái pedig a terveket mutatják be. A szervezők várhatóan a két ikonikus épületet is megnyitják a látogatók előtt, így az ipari műemlék orvosi klubházként is ismert étterem és könyvtár épülete, valamint a korábban a hét szabad művészet szentélyének is teret adó, valamikori ápolási osztály épülete is megtekinthető lesz. A séta végén a Széchenyi István Egyetem forró teával vendégeli meg a résztvevőket. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött a zrinyiseta@sze.hu címen név, e-mail-cím, látogatói létszám megadásával. A szervezők felhívják a figyelmet, hogy az érdeklődők száma alapján elképzelhető, hogy több csoport indul, melyről értesítést küldenek. Időpont: 2022. 11.12., szombat 10:00 óra Helyszín: Zrínyi utcai volt kórház (9024 Győr, Zrínyi utca 13.) Gyülekező: Zrínyi utca, sorompó Öltözet: kényelmes ruházat Az esemény linkje: https://fb.me/e/2djfG9w3Z A sétát és az épületek látogatását a résztvevők saját felelősségére vállalják.

Minden eddiginél több cég képviselőjével találkozhattak a hallgatók a Széchenyi István Egyetem győri kampuszán megrendezett karrierbörzén, amelyen az intézmény több mint 40 partnere várta az érdeklődőket. A program sikerét mutatja, hogy sok vállalkozás rendszeresen ezen az eseményen találja meg jövőbeli munkatársait. A Széchenyi István Egyetemen megrendezett Karrierbörze célcsoportja az intézmény hallgatói mellett a diplomások, pályakezdők és szakképzett fiatalok körével bővült, így a korábbiaknál nagyobb közönségnek mutathatták be magukat a résztvevő cégek. A félévente megtartott esemény a vállalkozások számára kitűnő alkalom, hogy megtalálják jövendőbeli gyakornokaikat, munkavállalóikat. „A börze hagyományosan népszerű a hallgatók körében, hiszen valóban összehozza őket a térség vállalkozásaival. Sokan találják meg itt gyakorlati, illetve majdani munkahelyüket. Ma már a standokon kiállítók között is találkozhatunk olyan egykori széchenyisekkel, akik annak idején egy Karrierbörzén kerültek kapcsolatba a munkáltatójukkal” – fogalmazott Zentai Effi, a Széchenyi István Egyetem Karrier Irodájának vezetője. Hozzátette, nemcsak jelenlegi, de már végzett hallgatók is visszatérnek a rendezvényre, és alumniként találnak a szakértelmüknek megfelelő állást. „A Széchenyi-egyetem a vállalati partnerekkel együttműködve gyakorlati, naprakész tudást, és a munkaerőpiacon értékes oklevelet kínál. Ennek szellemében rendezi meg a Karrierbörzét is, illetve nyújt olyan szolgáltatásokat, amelyek a fiatalok diploma utáni útját segítik. Tanácsadással is várjuk őket a jó önéletrajz és motivációs levél megírásához, amihez az érdeklődők a börze honlapján is találnak segítséget. A Karrier Iroda weboldalán a kiállítók nyitott állás- és gyakorlati lehetőségeit is közzétesszük november 11-ig” – mondta el az irodavezető. A kiállítótérben megtalálhatók voltak az egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karának emberi erőforrás tanácsadó mesterszakos hallgatói is. „A képzésben résztvevők speciális tudással rendelkeznek, hiszen tanulmányaiknak köszönhetően választ tudnak adni olyan kérdésekre, amelyek oly sok fejtörést okoznak a munka világába lépőknek: hogyan írjunk önéletrajzot, állítsuk össze pályázati anyagunkat, készüljünk fel az állásinterjúra, mit kell tartalmaznia egy motivációs levélnek, vagyis miként mutassuk meg magunkat vonzó módon leendő munkaadónk számára” – mondta el kérdésünkre Rákosi Szabolcs, az egyetem Bölcsészettudományi és Humánerőforrás-fejlesztési Tanszékének tanársegédje. Hozzátette, a mesterképzésben résztvevők nemcsak az elméletét tanulják mindennek, hanem gyakorlatban is kiválóak. Többségük ugyanis gyakornokként dolgozik a versenyszférában, vagyis pontosan ismerik a munkáltatók elvárásait, a kiválasztás folyamatát, így első kézből tudnak hasznos tanácsokat adni a börzén résztvevők számára. „Egy projektfeladat keretében jöttünk a programra, amelyre a személyes tanácsadás mellett egy álláskeresési kisokossal is készültek a hallgatóink. A helyszíni visszajelzések szerint a gyakorlatban jól hasznosítható tanácsokkal segítettek minden érdeklődőnek” – zárta. A program nagy érdeklődés mellett zajlott, olykor sorállás is kialakult az egyes cégeknél. A másodéves kereskedelem és marketing szakos Sárvári Nelli is végigjárta a standokat, ráadásul nem először. „Minden félévben eljövök a Karrierbörzére, és végignézem a kínálatot. A tapasztalatom az, hogy érdemes itt lenni, mert sok vállalkozást lehet megismerni, méghozzá változatos palettáról, így mindenki megtalálhatja az érdeklődési körének, majdani szakmájának megfelelőt” – fogalmazott. Hozzáfűzte, a standokon nagyon informatív tájékoztatást kapnak a látogatók, tartalmas beszélgetések alakulnak ki, így jó esélyt lát arra, hogy akár ő maga is az egyik Karrierbörzén találja meg jövőbeli munkahelyét. Kiállítók voltak: 4flow management Kft., Adient Mezőlak Kft., Alberti e Santi HU Kft., ÁllásStart Magyarország Kft., Alprosys Kft., Astotec Automotive Hungary Bt., Attrecto Zrt., Audi Hungaria Zrt., Avis Budget Group BSC Kft., AVL Hungary Kft., Becton Dickinson Hungary Kft., BOS Automotive Products Magyarország Bt., Colas Hungária Zrt., Continental Automotive Hungary Kft., Dana Hungary Kft., Donation - OVB Kft., doTERRA Europe Services Kft., Eaton Manufacturing Hungary Kft., Eclipse Automation Hungary Kft., ETN Magyarország Kft., FERCAM Austria GmbH, Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt., MÁV Csoport, MKB Bank Nyrt., Nestlé Hungária Kft., NIO Power Europe Kft., Nolato Magyarország Kft., Payer Industries Hungary Kft., Rába Futómű Kft., Schaeffler Savaria Kft., SK ON Hungary Kft., SMR Automotive Mirror Technology Hungary Bt., Tenneco, thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft., Valeo Auto-Electric Magyarország Kft., West Hungária Bau Kft., Wuppermann Hungary Kft., Yanfeng International Automotive Technology Hungary Kft., ZOLTEK ZRT., Zyntern.com Gyakornoki és Pályakezdő Állásportál Galéria:

Évtizedek óta hűségesek a Széchenyi István Egyetemhez azok a munkatársak, akiket az intézményben eltöltött 40, 30 vagy 25 éves jubileumuk apropójából kereshettünk fel. Az ünnepelteket sikereikről és elköteleződésükről kérdeztük. (3. rész) Folyamatosan megújulhat Dr. Makó Emese a Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszék tanszékvezető egyetemi docense huszonöt éve kezdett el dolgozni alma materében, a Széchenyi István Egyetemen, ő is egyike azoknak a munkatársaknak, akik egykori hallgatókból az intézmény megbecsült oktatóivá váltak. Mint mondja, az egyetemi munka nagyon változatos: oktatóként, kutatóként, az útépítési terület szakértőjeként is meg kell állnia a helyét. Ugyanakkor a folyamatos megújulásra az egyetem dinamikus fejlődése miatt is szükség van, illetve a fiatalok jelenléte is évről évre felfrissíti a motivációját. „A kollégákkal kialakított jó munkahelyi légkör is hozzájárul ahhoz, hogy 25 év után is minden nap szívesen jöjjek be dolgozni. Ehhez magam is igyekszem hozzájárulni a tanszékemen” – árulta el dr. Makó Emese. Ha visszatekint az elmúlt évekre, büszkeséggel tölti el, hogy az intézmény fejlődése során a kihívásokra nyitottan és rugalmasan tudott reagálni. Nyugdíjas kollégákkal gyakran nosztalgiáznak arról, hogy mennyire más ma már az egyetem, mint 10 vagy 20 éve volt. „Mivel magam is idegen nyelvű képzésben diplomáztam és doktoráltam, mindig nagyon motivált a nemzetközi kapcsolatok kiépítése és idegen nyelvű képzések indítása. Kollégáimmal elsők között indítottuk el az angol nyelvű infrastruktúra-építőmérnök mesterképzést az egyetemen, és mára már BSc és PhD szintre is kibővült idegen nyelvű oktatási kínálatunk” – fejtette ki. A szűkebb szakmai területén, a sérülékeny úthasználók biztonságos infrastruktúrája, gyalogos és kerékpáros létesítmények tervezése terén országos szinten is számítanak a munkájára a különböző szakmai szervezetek. Dr. Makó Emese ipari kapcsolattartásai során szerzett tapasztalatait az oktatási tevékenységébe, illetve hallgatói lehetőségeinek bővítésére is igyekszik fordítani. Éppen ezért büszke rá, hogy egy olyan tanszék vezetőjeként dolgozhat évek óta, ahol magas szintű oktatási és kutatási műhelymunka folyik, a kollégákkal szakmailag és emberileg is számíthatnak egymásra. Azzal foglalkozhat, amit szeret Ledóné dr. Ábrahám Rita a Növénytudományi Tanszék egyetemi docense nem sokat gondolkodik azon, miért szeret a Széchenyi István Egyetemen dolgozni. „Azt csinálhatom, amit szeretek és ott, ahol azt megtanultam” - vágta rá rögtön. „Mosonmagyaróváron végeztem el az agráregyetemet, itt doktoráltam, az egyetem az első munkahelyem. Szakterületem a növényvédelmi állattan egyetemista koromban tetszett meg Kuroli Géza professzor úr kezei alatt, és azóta is a rovartannal foglalkozom. Számomra megtisztelő, hogy harminc évvel ezelőtt itt tanulhattam a nagytudású professzoroktól, és most a nyomdokaikba lépve oktathatom ezt a speciális szakterületet. Az általuk képviselt értékrendet képviselem és közvetítem a mai napig” – folytatta. Ledóné dr. Ábrahám Rita számára Mosonmagyaróvár és vele a Széchenyi István egyetem a múlt, jelen és a jövő is. „Emlékeimben az itt töltött diákévek vidámsága keveredik az első szakmai megpróbáltatások izgalmával, amikor először a katedrára kellet állnom. Mondhatom, hogy itt váltam igazán felnőtté, miközben mindig magam mögött tudhattam és tudhatok most is egy támogató kollektívát. Számomra az egyetem az igazi alma máter és valóban a második otthonomnak tekintem” – vallotta be érdeklődésünkre. A legfontosabb feladat számára mindig is az oktatás volt. Úgy gondolja, hogy a tudás a részletekben rejlik és az apró kis információk, mint a kirakó, a végén összeállnak egy kerek egésszé. „A mi felelősségünk, hogy az apró darabok jól legyenek megformálva és illeszkedjenek egymáshoz. Egyszóval, igyekszem a tudásomat minél alaposabban átadni és annak örülök a legjobban, ha ez sikerül” – húzta alá az ünnepelt. A digitális világ szerethető Nemes Zsolt, a Műszaki Fejlesztési és Üzemeltetési Igazgatóság munkatársa 25 éve fiatalos lendülettel, sok tervvel, elképzeléssel érkezett az Apáczai-karra, ahol az akkor még gyerekcipőben járó informatikai rendszer fejlesztését, működtetését kapta feladatul. „Az elmúlt éveket rengeteg kihívás és mellé sok-sok baráti kapcsolat kialakulása jellemezte. Mindezt színesíti 7 éve a Széchenyi Egyetem nagy családjába való integrálódás is” – idézte fel. Hozzátette: „Informatikusként és tanárként ugyanazon cél vezérelt, mégpedig, hogy a digitális világot érthető, szerethető eszközként ismertessem meg tanítványokkal és kollégákkal egyaránt. Bízom benne, hogy mindez nem volt hiábavaló”. Színvonalas, inspiráló ás baráti légkör Alszászy Gábor DLA, a Művészeti Kar egyetemi docense is negyedszázada csatlakozott a Széchenyi István Egyetem jogelőd intézményéhez. „A Zeneművészeti Intézet, később a Művészeti Kar tanári kara és a diákok összetétele mindig is színvonalas, inspiráló ás baráti légkört teremtett. Kitartás, reménnyel teli előrenézés, és szakmai lendület jellemzi az egyetemi munkát” – indokolta meg hűsége okát. Mint mondta, örömmel tölti el, ha visszagondol az egyetem által annak idején jelentős mértékben támogatott doktori eljárása eredményére, a munkáját támogató Hegedűs Gyula ösztöndíj elnyerésére, és kimagasló diákjai jó eredményeire. „Az intézmény számos emlékezetes koncertem helyszíne volt, melyekre hálás szeretettel emlékszem vissza” – elevenítette fel. Büszke a Széchenyi sikereire Müller Anikó, az Épülettervezési Tanszék munkatársa 25 évvel ezelőtt vette fel a munkát az egyetemen. Tanárnak készült, de mára már nem bánja, hogy ez nem jött össze. Úgy fogalmaz, az a része jut belőle, amit szeret: az emberek. A hallgatók, a „gyerekek”, és természetesen a kollégák. „A felsőoktatás egy érdekes rendszer, ami ugyan oktatás, de mégis más, mint a középiskola. Kezdetektől fogva tetszett ez a furcsaság. Emellett tősgyökeres győriként természetesen a mi egyetemünk a legfontosabb számomra. Minden sikerre büszke vagyok” – fejtette ki kérdésünkre. Müller Anikó szívvel-lélekkel dolgozik a Széchenyin, ezt érzi mindenki. Így nem csoda, hogy amikor legnagyobb sikeréről kérdeztük, így felelt. „Talán a legnagyobb eredmény az, ha a hallgatóim nemcsak a problémájukkal jönnek hozzám, hanem az örömeikkel is, vagy csak úgy. Büszke vagyok minden diplomázóra, kicsit magaménak érzem a sikerüket, és persze kicsit a szívem is fáj, amikor egy újabb fészekalj kirepül” – mesélte. Példa a diákjai előtt Kiss Gabriella, a Széchenyi István Egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola tanítója, illetve az Apáczai-kar szakvezetője. Érdekesség, hogy éppen az intézmény névadásának évében, 1986-ban szerezte első diplomáját az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolán. „Boldog vagyok, hogy 1997-ben igent mondtam az akkori intézményvezető hívásának, és immár 25 éve lehetek a tagja ennek a nagymúltú, komoly presztízzsel rendelkező intézménynek. Ehhez mérten szakmai életutamban ez a döntés nagy fordulatot jelentett. Ahhoz, hogy magasabb színvonalon eleget tudjak tenni a rám háruló feladatnak, megragadtam minden olyan lehetőséget, melyen szakmai tudásomat fejleszthettem” – elevenítette fel a jubiláló tanító, aki itt egy komplex új módszert dolgozhatott ki és adhatott át kollégáinak a napközis nevelést illetően. Kiss Gabriella az iskolában működő Tehetség-team tagja, amelynek köszönhetően számtalan versenyeredményt tudhatnak magukénak a gyakorlós diákok. „Büszke vagyok rá, hogy ezáltal én is közreműködhettem abban is, hogy iskolánk elnyerte a kiváló TEHETSÉGPONT címet” – emelte ki. Amire viszont, leginkább jólesően gondol vissza az az, hogy egyszer egy hallgatói gyakorlat során odalépett hozzá az egyik tanító jelölt és az alábbit mondta: „- Gabi néni megismer? - majd folytatta – Én azért választottam ezt a hivatást, mert Ön volt a tanító nénim első osztályban, példaképnek tekintettem és akkor elhatároztam, ha megnövök, én is tanító néni leszek.” „Nos, ez a találkozás könnyeket csalt a szemembe és számomra ez a szívet-lelket melengető emlék leginkább a szakmai siker” – emelte ki Kiss Gabriella.