A Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kara idén is ünnepségen köszöntötte egykori pedagógushallgatóit, akik évtizedekkel ezelőtt szerezték meg oklevelüket. A rendezvényen csaknem harmincan vehettek át emlékdiplomát. Az intézményben 75 éve végzett egykori tanító, Nyerges János gránitdiplomát kapott. A Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kara hagyományosan emlékdiplomával köszönti azokat az egykori hallgatókat, akik öt, hat, hét évtizeddel ezelőtt vagy akár még régebben szerezték meg oklevelüket. Az ünnepség egyszerre fejezi ki az intézmény tiszteletét és háláját azok iránt, akik életük jelentős részét a pedagógushivatásnak, gyermekek és fiatalok nevelésének és oktatásának szentelték, munkájukkal pedig nemzedékek életére voltak hatással. Az 50, 65, 70 és 75 éve végzettek meghitt ünnepségen vehették át emlékdiplomáikat a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán-és Társadalomtudományi Karán. (Fotó: Dudás Máté) Dr. Pongrácz Attila, a kar dékánja köszöntőjében kijelentette: biztos abban, hogy a pályájukra visszatekintve nem a nehézségek jelennek meg először az emlékdiplomások lelki szemei előtt, hanem a sok szeretett tanítvány és a szeptemberi újrakezdés lehetősége. „A becsengetés a tanévkezdés örömét, az új tanítványok érkezését, a megismerkedés és a találkozások izgalmát, a feladatok megfogalmazását és a helytállást, magát az életet jelentette – fogalmazott. – Önök tudják, és életükkel bizonyították, hogy a tanító kitartó, pontos, következetes, műveltséget és értékeket megalapozó munkája nélkül nincsenek kiváló tudósok, mérnökök, szakemberek, nincs jól működő társadalom.” A dékán kijelentette: büszkék arra, hogy a kar az egyetem és a térség életében is fontos, történetileg és kulturálisan is jól beágyazott szereplő. „Az 1778 óta eltelt 248 év gerincét az az emberi értékfejlesztési tevékenység jelentette, amely alapvetően a tanítóképzésben testesült meg. A 21. század elejére azonban egy organikusan fejlődő, a pedagógusképzési területen túl, elsősorban a társadalom és bölcsészettudományi diszciplínák felé nyitó oktatási tevékenység jelent meg a karon” – részletezte. Kiemelte, hogy a pedagógusok szerepe ma is nélkülözhetetlen és ugyanaz, mint ötven, hatvan vagy száz éve: tudást és értéket átadni, nevelni, gondoskodni. Dr. Pongrácz Attila dékán beszédében rámutatott: a kar óriási fejlődésen ment keresztül, az alapértékek azonban változatlanok. (Fotó: Dudás Máté) Az emlékdiplomások nevében Magyar Istvánné Egyed Erzsébet aranydiplomás pedagógus elmondta: már kisiskolásként tanítónő szeretett volna lenni, s a mai napig, nyugdíjasként is a valóságban élheti ezt az álmot. Köszönetet mondott korosztálya egykori oktatóinak, akik szilárd alapot teremtettek szakmai pályájukhoz. A jelenlegi tanítóhallgatókhoz szólva kijelentette: gyermekszeretet nélkül nem érdemes ezt a hivatást választani. „Köszönjük az egyetemnek, hogy ezzel a szép hagyománnyal visszahívott bennünket, és lehetőséget adott arra, hogy visszatekintsünk, együtt örülve a közösen megtett útnak. Az aranydiplomát ezért nemcsak kitüntetésnek, hanem szép üzenetnek is tekintem annak bizonyítékaként, hogy az itt megszerzett tudás, az itt kialakult kapcsolatok és az alma materhez való kötődés évtizedek múltán is velünk marad” – szögezte le. Magyar Istvánné Egyed Erzsébet az emlékdiplomások nevében mondott köszönetet. (Fotó: Dudás Máté) A kar ez alkalommal 29 jubiláló tanítót köszöntött ünnepségén. Közülük volt az intézményben 75 éve végzett Nyerges János is, aki az eseményen egyedüliként gránitdiplomát kapott. Az ünnepség emlékezetes pillanata volt, amikor Nyerges János, az intézményben 75 éve végzett egykori tanító gránitdiplomát vehetett át dr. Pongrácz Attila dékántól. (Fotó: Dudás Máté) Az ünnepségen rubindiplomát vehettek át azok a tanítók, akik 70 éve szerezték meg tanítói diplomájukat: Barabás Istvánné Pirk Gertrud Erzsébet és Ritzinger Lajosné Szűcs Erzsébet. A 65 éve végzettek – Juhász Istvánné Havasi Piroska, Máté Istvánné Fischer Klára Rozália és Szeibert Sándor Józsefné Gábriel Mária – vasdiplomát kaptak. Arany emlékdiplomában az 50 éve végzettek részesültek: Boross Adrienne Teréz (Utczás Adrienne Teréz), Dudásné Marics Éva, dr. Gasztonyi Zoltánné Németh Gabriella Ilona, Herold Gyuláné Andrássy Margit, Horváth Jánosné Bereczky Marianna, Irányi Rózsa Piroska, Károsyné Barcza Katalin, Komáromy Péterné Bokodi Ágota, Korom Mihályné Kemenes Edit, Lakatos Jánosné Kalbasov Zsuzsanna, Magyar Istvánné Egyed Erzsébet, Mensáros Zsuzsánna, Pandurné Farkas Klára, Pappné Kaszás Zsuzsanna, Pappné Vígh Ágnes, Péterfalvi Ildikó (Puspán Ildikó), Radványi Elvira Zsófia, Schumacherné Hoffman Margit Ágnes, Somlai-Vucsics Marianna, Takács Gáborné Dankó Erzsébet Ilona, Tóth Lászlóné Szalai Zsuzsanna, Vinczellér Márta és Weilandné Boros Éva. Az emlékdiploma-átadó ünnepséget a Katona Tibor karnagy által vezetett Győri Pedagógus Kórus előadása, valamint a Széchenyi István Egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola verses-zenés műsora színesítette. (Fotók: Dudás Máté, Rákos Róza Lujza)

Tanulmányi, szakmai, közéleti és sportteljesítményük alapján részesültek elismerésben a Széchenyi István Egyetem hallgatói az intézmény nemrégiben tartott ösztöndíjátadó ünnepségén. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium által adományozott Nemzeti felsőoktatási ösztöndíj mellett a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány Hallgatói és Élsportolói ösztöndíjat is átadták. A Széchenyi István Egyetem hallgatóinak a gyakorlatorientált képzések mellett számos lehetőségük van arra, hogy tanulmányaikban, szakmai és közéleti tevékenységükben, valamint a sportban elért eredményeiket tovább építsék. Ezt a célt szolgálják az intézményhez kapcsolódó ösztöndíjprogramok is. A szeptember 23-án tartott ünnepségen a Nemzeti felsőoktatási ösztöndíjat, valamint a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány Hallgatói és Élsportolói ösztöndíjat adták át. Az eseményen dr. Kovács Zsolt, az intézmény általános és oktatási elnökhelyettese úgy fogalmazott: az ösztöndíjátadó elismerése az eddig elvégzett munkának, egyúttal biztatás a következő célok eléréséhez. Kiemelte, hogy bár a díjazottak különböző területeken értek el figyelemre méltó eredményeket, mindhárom program mögött ugyanaz az érték, a tehetség tudatos kibontakoztatása áll. A Széchenyi István Egyetem ösztöndíjátadó ünnepségén a kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatókat ismerték el. (Fotó: Adorján András) Az elnökhelyettes arra is kitért, hogy a díjazottak az ország számos pontjáról, összesen kilenc megyéből, valamint a Felvidékről, Erdélyből és Ausztriából érkeztek, ami az intézmény széles vonzáskörzetét is jelzi. Az ösztöndíjas élsportolók több mint húsz sportágat képviselnek a vízilabdától és az evezéstől a kézilabdán, az úszáson és az autósporton át egészen az amerikai futballig. Mint mondta, ez a sokszínűség a campus sportéletének gazdagságát is tükrözi. Dr. Kovács Zsolt kiemelte, hogy az élsportolók számára különösen összetett feladat a tanulmányi kötelezettségek és a versenysport összehangolása. „Intézményünk ezért kettős életpályamodellel segíti őket abban, hogy sportkarrierjük mellett a diploma megszerzését követő szakmai életükre is felkészüljenek” – mutatott rá. Nemzeti felsőoktatási ösztöndíj Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium kiváló tanulmányi eredményeik, továbbá kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységük alapján a Széchenyi István Egyetem 60 hallgatójának adományozott Nemzeti felsőoktatási ösztöndíjat az idei tanévre. A díjazottak: Mesterházy Péter, Szabó Noémi, Kraus Bendegúz, Pataki Katalin Anna és Pájka Zsófia (gazdálkodási és menedzsment), Kazda Adrián Zsolt és Németh Áron Ákos (programtervező informatikus), Lukács Patrik, Piricsi Richárd Attila és Kovács Kristóf (közlekedésmérnöki), Eszes Patrik (nemzetközi gazdálkodás), Lévai Levente, Ferenczy Dominik Bendegúz, Frazon Péter, Klencsák Dóra, Biró Gergely, Kaczur Patrik, Huszta Csaba és Sinka Dominik (járműmérnöki), Török Ákos (villamosmérnöki), Pék Gábor és Für Balázs (gépészmérnöki), Kónya Máté és Fülöp Lola (nemzetközi tanulmányok), Pollreisz Vivien és Éliás Zsombor (logisztikai mérnöki), Bódai Ákos (előadó-művészet – klasszikus hegedű), Csizmadia Ádám (építőmérnöki), Aschenbrenner László, Hatzi Vivien, Meilinger Marcell, Novák Gergő László, Sölét Tamás és Nagy Barnabás (mérnökinformatikus), Hanyu Zsombor (mechatronikai mérnök), Kolozsvári Kíra Dominika és Bariska Zita (építészmérnöki), Tóth Dóra (gyógypedagógia), Németh Eszter (rekreáció és életmód), Kollárová Laura (turizmus-vendéglátás), Pilise Noémi és Kondor Evelin (tanító), Németh Zsófia (egészségügyi gondozás és prevenció, védőnő szakirány), Balog Zsombor (környezetmérnöki), Enger Márton Péter (igazságügyi igazgatási), Varga Viktória (emberi erőforrás tanácsadó), Szilágyi Emese és Vladár Katinka (klasszikus hangszerművész – klasszikus zongoraművész), Aschenbrenner András és Vass Viktória (vezetés és szervezés), Pásztor Dorina (klasszikus hangszerművész – klasszikus klarinétművész), Császár Tünde (klasszikus hangszerművész – klasszikus hegedűművész), Bosits Dorina, Herold Virág, Erhardt Enikő, Szabó Zsófia, Gál Viktória, Luxl Sára és Máté Anasztázia Margaréta (jogász), valamint Tatai Attila (agrármérnöki). A Nemzeti felsőoktatási ösztöndíjat a Széchenyi István Egyetem 60 hallgatójának ítélték oda. (Fotó: Adorján András) Széchenyi István Egyetemért Alapítvány Hallgatói ösztöndíj Az egyetem Hallgatói ösztöndíja a tehetséges, eredményes fiatalok további fejlődését segíti. A következő 20 hallgató részesült az elismerésben: Aba Levente László (nemzetközi tanulmányok alapszak), Aschenbrenner András (vezetés és szervezés mesterszak), Berényi Abigél (jogász osztatlan képzés), Bodnár Levente (járműmérnöki alapszak), Bosits Dorina (jogász osztatlan képzés), Császár Tünde (klasszikus hangszerművész – klasszikus hegedűművész mesterszak), Eszes Patrik (nemzetközi gazdálkodás alapszak), Herold Virág (jogász osztatlan képzés), Kazda Adrián Zsolt (programtervező informatikus alapszak), Kónya Máté (nemzetközi tanulmányok alapszak), László Lilla (építészmérnöki osztatlan képzés), Lukács Patrik (közlekedésmérnöki alapszak), Magyar Veronika (növényorvosi mesterszak), Marikovecz Dávid (építőmérnöki alapszak), Mesterházy Péter (gazdálkodási és menedzsment alapszak), Németh Áron Ákos (programtervező informatikus alapszak), Novák Bence (járműmérnöki alapszak), Pék Gábor (gépészmérnöki alapszak), Szalay Márk (vezetés és szervezés mesterszak) és Vass Levente (mechatronikai mérnök alapszak). A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány Hallgatói ösztöndíjban húsz fiatal részesült. (Fotó: Adorján András) Széchenyi István Egyetemért Alapítvány Élsportolói ösztöndíj Az Élsportolói ösztöndíj azokat a hallgatókat segíti, akik tanulmányaik mellett a versenysportban is magas szinten teljesítenek. A díjazottak: Ács Luca (építészmérnöki osztatlan képzés, kosárlabda), Baliga Ákos (gépészmérnöki alapszak, kosárlabda), Boda Mihály Gáspár (turizmus-vendéglátás alapszak, curling), Csepy Edvin (gazdálkodási és menedzsment alapszak, floorball), Csizmadia Ádám (építőmérnöki alapszak, evezés), Fazekas Fanni (nemzetközi gazdálkodás alapszak, evezés), Fehérvári Eszter (építőmérnöki alapszak, evezés), Finta Zsuzsanna (jogász osztatlan képzés, vízilabda), Fölker Gerda (járműmérnöki alapszak, cheer), Gerencsér Zsófia (gyógypedagógia alapszak, tánc), Gulyás Nadin (rekreáció és életmód alapszak, curling), Hóbor Lehel (építőmérnöki alapszak, triatlon), Horváth Rebeka (gyógypedagógia alapszak, úszás), Imre Fanni (építészmérnöki osztatlan képzés, cheer), Kiss Armand Péter (rekreáció és életmód alapszak, kosárlabda), Kocsis Bettina (közösségszervezés alapszak, kézilabda), Kondor Kata (rekreáció és életmód alapszak, curling), Kovács Léna (jogász osztatlan képzés, kosárlabda), Kovács Marcell Tamás (járműmérnöki alapszak, kick-box), Kovács-Markó Ákos (villamosmérnöki alapszak, tollaslabda), Köcse Bálint (turizmus-vendéglátás alapszak, kosárlabda), Körmendi Klaudia (rekreáció és életmód alapszak, curling), Linczmaier Gergő Máté (rekreáció és életmód alapszak, kosárlabda), Lintz Alexandra (rekreáció és életmód alapszak, sárkányhajózás), Mesterházy Ivett (igazságügyi igazgatási alapszak, labdarúgás), Nagy Attila Levente (közlekedésmérnöki alapszak, evezés), Németh Dóra Kinga (nemzetközi gazdaság és gazdálkodás mesterszak, erőemelés), Németh Eszter (rekreáció és életmód alapszak, autós gyorsasági), Ódor Márton (járműmérnöki alapszak, evezés), Oláh Száva Anna (jogász osztatlan képzés, kosárlabda), Papp Zsombor (nemzetközi gazdálkodás alapszak, labdarúgás), Pataki Katalin Anna (gazdálkodási és menedzsment alapszak, evezés és alpesi sí), Pistár Zoltán (járműmérnöki alapszak, amerikai futball), Pózvai Kiara Viktória (rekreáció és életmód alapszak, úszás), Pózvai Olivér (rekreáció és életmód alapszak, úszás), Pribelszki Boglárka Bettina (jogász osztatlan képzés, sárkányhajózás), Rádli Rózsa (kereskedelem és marketing alapszak, vízilabda), Rauch Szilárd (járműmérnöki alapszak, sárkányhajózás), Romsics Lili (rekreáció és életmód alapszak, evezés), Róth Nándor (ellátásilánc-menedzsment mesterszak, jégkorong), Szarvas Szilárd (igazságügyi igazgatási alapszak, íjászat), Tompos Ákos Péter (gazdálkodási és menedzsment alapszak, jégkorong és floorball), Tóth-Erdei Bálint (gépészmérnöki alapszak, kosárlabda), Varga Adrienn (gyógypedagógia alapszak, sárkányhajózás), Vida Boglárka (rekreáció és életmód alapszak, labdarúgás), Vintze Regina (rekreáció és életmód alapszak, sportlövészet), Vojnits Balázs Tamás (rekreáció és életmód alapszak, jégkorong), Wágenhoffer Márton Dániel (ellátásilánc-menedzsment mesterszak, labdarúgás), Wenner Miklós Barnabás (rekreáció és életmód alapszak, jégkorong), Zalavári Orsolya (gyógypedagógia alapszak, darts), Zink Petra (gyógypedagógia alapszak, vízilabda) és Zsilka Adrienn (gyógypedagógia alapszak, cselgáncs). A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány Élsportolói ösztöndíjat 52 fiatal nyerte el. (Fotó: Adorján András)

Az Akadémiai Nap a Széchenyi István Egyetem legfontosabb ünnepe, amelyet az intézmény minden évben névadója, gróf Széchenyi István születésének évfordulójához kapcsolódva rendez meg. Az esemény egyszerre szól a hagyományok ápolásáról, az egyetemi közösség eredményeiről és a tudományos utánpótlásról. A szeptember 22-én megtartott ünnepségen rangos elismeréseket adtak át, és doktorokat is avattak. A Széchenyi István Egyetem Akadémiai Napja nemcsak tisztelgés a legnagyobb magyar öröksége előtt, de a tudomány ünnepe is, amely alkalmat ad a kiválóságok köszöntésére. Az idei esemény egyben egy jeles évforduló is volt, hiszen az intézmény éppen négy évtizeddel ezelőtt vette fel gróf Széchenyi István nevét. Az Akadémiai Nap minden évben a Széchenyi István Egyetem legjelentősebb ünnepe. (Fotó: Nagy Gergely) Az ünnepségen dr. Friedler Ferenc professzor, az egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese elmondta, a mai universitas több mint két évszázados tudásra épül: a győri jogász- és tanítóképzés, a mosonmagyaróvári agrár-felsőoktatás és más képzési területeik hagyományai ma egy intézményben erősítik egymást. „Vannak olyan mérnöki tudományos területek, amelyek versenyképessége évtizedek, sőt évszázadok alatt épül fel, és vannak olyan új technológiák, amelyek néhány év alatt alakítják át alapvetően a világot. A legnagyobb lehetőség akkor keletkezik, amikor ezek találkoznak. Amikor például az agrártudomány több évszázados tapasztalata összekapcsolódik a dróntechnológiával. Amikor az egészségtudomány mérnöki és informatikai kompetenciákkal egészül ki. Amikor a mobilitás kérdéseire egyszerre keresnek választ járműmérnökök, informatikusok, közlekedési szakemberek, közgazdászok és jogászok. Mindezek alapján egyetemünk számos területen tölt be fontos szerepet a nemzetközi tudományos térben, kutatási és innovációs tevékenységünk pedig egyre több területen vált meghatározóvá” – emelte ki. Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter Széchenyi István örökségét felidézve úgy fogalmazott: a tudás akkor válik valódi erővé, amikor a gondolatból cselekvés, a felismerésből fejlesztés, a tudomány eredményéből pedig a közösség számára hasznos érték születik. A miniszter kiemelte, a mezőgazdaság előtt ma olyan kihívások állnak, mint a klímaváltozás, a vízhiány, vagy a versenyképesség kérdése. „Ezek megválaszolására tudásra, innovációra és együttműködésre van szükség. Ezért is különösen fontos számomra az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar munkája, ahol a több mint kétszáz éves agrártudomány találkozik a precíziós technológiával, a digitalizációval vagy épp a mesterséges intelligenciával” – húzta alá. Hozzátette, a kutatásból technológia lesz, a technológiából hatékonyabb termelés, a hatékonyabb termelésből pedig versenyképesebb magyar gazdaság. „Ez az a tudáslánc, amelyre Magyarországnak szüksége van” – jelentette ki. Bóna Szabolcs személyes kötődéséről is beszélt: 1998-ban Mosonmagyaróváron szerzett agrármérnöki diplomát, később az állattudományi oktatáshoz kapcsolódó szakmai munkában vett részt, és ma is tagja az alma mater szellemi közösségének. „Kívánom, hogy a Széchenyi István egyetem továbbra is olyan hely legyen, ahol a hagyományból új tudás, a tudásból innováció, az innovációból pedig a magyar társadalom és a gazdaság számára hasznos érték születik” – fogalmazott köszöntőjében Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter, aki az ünnepségen címzetes egyetemi docensi címet vehetett át. (Fotó: Dudás Máté) A rendezvény az oktatásban és a tudományban nyújtott kiemelkedő teljesítmények elismerésével folytatódott. A Széchenyi István Egyetem Szenátusa címzetes egyetemi docensi címet adományozott Bóna Szabolcs miniszternek, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. ügyvezetőjének, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar vendégoktatójának, Dömény Sándornak, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága bv. vezérőrnagyának, dr. Horváth Péternek, a Győri Fellebbviteli Főügyészség fellebbviteli főügyész-helyettesének, valamint Zborovján Ferencnének, az Egészség- és Sporttudományi Kar Elméleti Egészségtudományi és Ápolástan Tanszéke szakértőjének. Címzetes mesteroktatói címet kapott Nagy József, az Audi Hungaria minőségbiztosítási vezetője és Illyés András, az Audi Hungaria APS-technológiai szakreferense. A Pro Universitate díj idei kitüntetettje dr. Horváth András egyetemi docens, aki minőségügyi vezetőként meghatározó szerepet vállalt az intézményi minőségkultúra megalapozásában, a minőségirányítási rendszer kiépítésében és folyamatos fejlesztésében, valamint a sikeres akkreditációs és monitoringeljárások előkészítésében. Ugyancsak Pro Universitate díjjal ismerték el dr. Papp Mária Magdolna belgyógyászt és üzemegészségügyi főorvost, aki 1987-től 2024-ig az egyetem egészségügyi szolgáltatásainak meghatározó munkatársaként dolgozott. Pro Scientia Arraboniensis díjat vehetett át dr. Nyéki Anikó, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Bioműszaki és Precíziós Technológia Tanszék egyetemi docense, a Precíziós Bioműszaki Kutatócsoport vezetője. Pro Educatione díjban részesült dr. Ferencz Jácint, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének vezetője, valamint dr. Kalmár Sándor, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Agrárökonómiai Tanszékének egyetemi docense. Bakonyi István Kiváló Oktatói Díjat kapott dr. Vehrer Adél, az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar egyetemi docense, illetve dr. Húth Balázs, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Állattudományi Tanszékének vezetője. Kiváló Mentor díjjal ismerték el dr. Ősze Áront, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar adjunktusát, valamint Pólyáné dr. Hanusz Borbálát, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar egyetemi docensét. A Hegedűs Gyula Tudományos Ösztöndíjat dr. Szalai Szabolcs egyetemi docens, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánhelyettese nyerte el. Képgaléria a rendezvényről. (Fotók: Adorján András, Dudás Máté, Nagy Gergely) Az Egyetemi Habilitációs Tanács döntése alapján a gazdálkodás- és szervezéstudományok területén habilitációs címet vehetett át dr. Szőke Júlia. Az ünnepségen került sor a doktori fokozatot szerzett jelöltek hivatalos eskütételére is. Az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola doktorrá avatottjai dr. Mozsonyi Norbert és dr. Vikman László voltak. A Multidiszciplináris Műszaki Doktori Iskolában Alsilibe Firas, Dömötör Gábor, Gazdagh Zoltán Gábor, Hajdu Csaba, Horváth-Borsné Harangozó Dóra, Hussein Ardalan Burhan, Katona Mihály, Shafaie Vahid, Szalai Dóra és Szutyányi Márk szerzett doktori fokozatot. A Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola doktorrá avatottjai Almelhem Marah Samir Nayif, Barabás Réka, Bilinovics-Sipos Judit, dr. Majorosné dr. Lublóy Éva Eszter, Hassan Mohammed Ibrahem Ali, Hatos Hajnalka, Horváth Zoltán, Kaszalik Zita, Kovács Richárd, Lakosy Dóra, Nemes Kinga Zsanett, Pálffy Zsuzsanna, Sarah Mohammad Suleiman Alsyoof és Szalai István voltak. A Wittmann Antal Növény-, Állat- és Élelmiszertudományi Multidiszciplináris Doktori Iskolában Alahmad Tarek, Kubina Lajos, Macher Gergely Zoltán, Nyári Ladislav, Somody Gergő Lajos és Uhanovitage Rushanthi Chandimala vehette át doktori oklevelét. Az Akadémiai Nap fontos momentuma volt a doktori fokozatot szerzett jelöltek eskütétele. (Fotó: Dudás Máté) Az eseményen az egyetemi közösségért végzett kiemelkedő munkát is számos elismeréssel köszönték meg. A Széchenyi István Egyetem Érdemes Polgára díjat dr. Lanczendorfer Zsuzsanna, az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar Bölcsészettudományi és Humánerőforrás-fejlesztési Tanszékének egyetemi docense érdemelte ki. Az Irányító Testületi Elismerő Oklevél arany fokozatát Derczó Tibor, a Széchenyi István Egyetem Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium korábbi főigazgatója, dr. Ásványi Balázs, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánhelyettese, valamint dr. Farkas Ádám, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar tudományos főmunkatársa kapta. Az elismerés ezüst fokozatában Sándor Gabriella, a Széchenyi István Egyetem Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Technikum és Szakképző Iskola igazgatóhelyettese, Szalai Melinda, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. utánpótlási kapcsolatok munkatársa, valamint Tóthné Marek Eszter, az Egyetemi Könyvtár és Levéltár központvezetője részesült. Kiváló munkatárs címet kapott Czanekné Karácsony Elvira, az Oktatásszervezési Igazgatóság Képzésfejlesztési Központjának vezetője, Csizmazia Sándorné, az Oktatásszervezési Igazgatóság Tanulmányi Osztályának tanulmányi szakreferense, Lobik Ildikó, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Növénytudomány Tanszékének laboránsa, Pintér-Kromszián Katalin, a Monitoring és Minőségügyi Igazgatóság szakreferense, Somogyi Ádám Tibor, a Pályázati Igazgatóság pályázati szakreferense, valamint Szénássy Célia, a Nemzetközi Igazgatóság nemzetközi titkára. A Hallgatóbarát Egyetemért díjat Horváth Renáta, a Doktori és Habilitációs Központ vezetője, illetve Vass Júlia Eszter, a Stratégiai Igazgatóság referense vehette át. Az ünnepi alkalmon az intézmény azokat a munkatársait is köszöntötte, akik több évtizedes, az egyetemért végzett odaadó munkájuk után nyugdíjba vonulnak. Szolgálati elismerő oklevélben részesült Beckné Csehi Mónika, az Egyetemi Könyvtár és Levéltár Tudománytámogatási és Gyűjteményfejlesztési Osztályának könyvtárosa, Csikorné Horváth Gabriella, a Gazdasági Vezető Titkárság szakértője, Merkó-Benkő Judit, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar titkárságának referense, Nagy András István, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar Járműfenntartás és Diagnosztika Tanszékének szakértője, Pápai Gáborné, a Pénzügyi és Számviteli Igazgatóság Számviteli és Kontrolling Osztályának szakreferense, Simonné Szabó Klára, az Informatikai és Villamosmérnöki Kar Matematika és Fizika Tanszékének mesteroktatója, valamint Szalánczi Gábor, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar Építészettörténeti és Városépítési Tanszékének adjunktusa. Az Akadémiai Napot a Művészeti Kar műsora tette még ünnepibbé. (Fotó: Adorján András)

Az új tanév kezdetével a Széchenyi István Egyetem 11 oktató-kutatóját nevezték ki professzorrá. Munkásságukat rangos hazai és nemzetközi publikációk, kiterjedt szakmai kapcsolatrendszer, valamint jelentős kutatásszervezési és tudományos utánpótlás-nevelési tapasztalat jellemzi. A Magyar Közlönyben megjelent köztársasági elnöki határozat alapján a 2026–2027-es tanév kezdetével nevezték ki az ország új egyetemi tanárait. Közülük tizenegyen a Széchenyi István Egyetem munkatársai, öt kar tudományos közösségét erősítve. Az új professzorok szakterületeinek sokszínűsége jól tükrözi az intézmény széles képzési és kutatási portfólióját: közöttük jogász, közgazdász, egészség- és sporttudományi, matematikai, valamint járműmérnöki területen dolgozó szakember egyaránt megtalálható. Bartkó Róbert, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszékének tanszékvezető professzora kutatói pályáján elsősorban a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kérdéseivel foglalkozik. Kutatásai kiterjednek többek között a terrorizmus és az irreguláris migráció elleni büntetőjogi fellépésre, az online csalás tágabb értelemben vett büntetőjogi vetületeire, valamint a büntetőeljárás digitalizációjának összefüggéseire. Publikációi hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban egyaránt megjelentek, legújabb nemzetközi tanulmányaiban többek között a kiberterrorizmus, a büntetőeljárásban folytatott leplezett felderítés, az irreguláris migráció és a katonai büntetőjog egyes történeti kérdéseit vizsgálja. Tudományos kapcsolatrendszerét számos nemzetközi szakmai együttműködés, konferencia-részvétel és külföldi társszerzőkkel folytatott kutatás erősíti. Boros Szilvia, az Egészség- és Sporttudományi Kar Pszichológia és Egészségügyi Menedzsment Tanszékének professzora kutatásaiban a fizikai aktivitás, a sportteljesítmény és az egészség összefüggéseire fókuszál. Kiemelten foglalkozik a táplálkozással és az evési magatartással, a stressz és regeneráció egyensúlyával, az alvásminőséggel, valamint a versenysportolók testi és pszichés egészségével. Nemzetközi folyóiratokban publikált többek között a küzdősportokban jelentkező evészavarokról és a tudatos étkezés szerepéről, idén pedig a Routledge nemzetközi kötetében jelent meg tanulmánya a fizikai aktivitás alvásra gyakorolt hatásáról. Külföldi kutatókkal folytatott közös munkái és nemzetközi tudományos szerepvállalásai is erősítik szakmai beágyazottságát. Dőry Tibor, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi és Marketing Tanszékének professzora az innovációmenedzsment és a vállalkozáskutatás területén végez tudományos munkát. Kutatási témái között szerepelnek az innovációs rendszerek és ökoszisztémák, a tudás- és technológiatranszfer, az egyetem–vállalat együttműködések, valamint a startupok és az egyetemi vállalkozói programok vizsgálata. Innováció és kiválóság – Menedzsmentmódszerek innovációs transzformációhoz című szakkönyve az Akadémiai Kiadónál jelent meg magyar és angol nyelven, emellett több nemzetközi tudományos folyóiratban publikált a vállalkozói csapatok működésének sajátosságai, a nyílt innováció és az innovatív szervezeti működés témaköreiben, illetve újabban a vállalkozói kiégésről. Nemzetközi tapasztalatot többek között az Európai Bizottság sevillai Közös Kutatóközpontjában szerzett, és pályája során számos külföldi felsőoktatási és kutatóintézettel alakított ki szakmai kapcsolatot, illetve vezetett nemzetközi projekteket. Harmati István Árpád az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Rendszertudományi Tanszékének professzora. Tudományos kutatómunkája a számítási intelligencia (computational intelligence) és az alkalmazott matematika határterületeire összpontosít. Fő szakterülete a számítási intelligencia matematikai módszereinek fejlesztése, valamint a bizonytalansági modellezés (uncertainty modelling) elmélete és gyakorlati alkalmazásai. Kutatásaiban kiemelt szerepet kap a komplex rendszerek matematikai leírása, különféle bizonytalan vagy hiányos adatkörnyezetekben működő modellek optimalizálása, a döntéselméletben alkalmazott aggregációs módszerek, valamint a statisztikai modellezés. Tudományos munkái rangos nemzetközi folyóiratokban jelentek meg. Nemzetközi szakmai jelenlétét rendszeres folyóirat-bírálói és konferencia-programbizottsági tevékenysége is erősíti. Lapsánszky András, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszékének professzora kutatásaiban a közigazgatási jog, az elektronikus hírközlés szabályozása, a digitalizáció és az európai közigazgatás kérdéseit kapcsolja össze. Tudományos munkásságának aktuális irányait jól jelzik a digitális szuverenitás európai szabályozásáról, a közszolgáltatások fogyasztóvédelméről, valamint a piacszabályozásról megjelent hazai és nemzetközi tanulmányai. Tudományszervezőként szakfolyóiratok és nemzetközi szakmai együttműködések létrehozásában is szerepet vállalt, kapcsolatrendszere pedig számos külföldi felsőoktatási és közigazgatás-tudományi intézményre terjed ki. Lukács Eszter a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Nemzetközi és Alkalmazott Közgazdaságtan Tanszékének professzora, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese. A világgazdaságtan területén végzett oktatói és kutatói munkája középpontjában a nemzetközi intézményi és vállalati kapcsolatok, a hallgatók munkaerőpiaci illeszkedése, valamint az ázsiai régió nemzetközi együttműködési rendszerei állnak. Emellett egyre hangsúlyosabban foglalkozik a fenntarthatósággal és a mesterséges intelligencia gazdasági alkalmazásaival is. Legújabb publikációi között a fenntartható fejlődési célok felsőoktatási megvalósítása, illetve a felsőoktatási intézmények globális versenyképessége, finanszírozásának módjai, az egyetemek jövőjét alakító legkiemelkedőbb trendek egyaránt megjelennek. Tudományos tevékenységét kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszer, külföldi társszerzőkkel végzett kutatások, valamint nemzetközi konferenciákhoz és szakmai hálózatokhoz kapcsolódó szerepvállalás jellemzi. A Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar új professzorai: Szabó Zsolt Roland, Dőry Tibor, Lukács Eszter, Szabó-Szentgróti Gábor és Tatay Tibor. (Fotó: Adorján András) Nogel Mónika, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanszékének professzora interdiszciplináris kutatásaiban a jogtudomány és az egészségtudomány egyes megközelítéseit kapcsolja össze. Munkásságának középpontjában a szakértői bizonyítás kérdései, valamint a genetika, a jog és a bioetika metszéspontjai állnak, különös tekintettel a precíziós medicinára és az igazságügyi genetikára. Több kutatást irányított vezető kutatóként, és rendszeresen publikál hazai és külföldi tudományos kiadványokban. Nemzetközi tudományos együttműködések, köztük COST-akciók aktív résztvevője, amelyekben munkacsoportvezetői és kutatásetikai koordinációs feladatokat is ellát. Egyetemi oktatói tevékenysége mellett rendszeresen részt vesz a különböző jogász hivatásrendek és igazságügyi szakértők szakmai továbbképzésében is. Szabó Zsolt Roland, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi és Marketing Tanszékének professzora a vállalati stratégia, a digitalizáció és az innováció összefüggéseit kutatja. Főbb témái a digitális és mesterségesintelligencia-transzformáció, az ipar 4.0, az üzletimodell-innováció, az okos városok, valamint a stratégiai és változásmenedzsment. Tudományos munkái több magas presztízsű nemzetközi folyóiratban jelentek meg, újabb kutatásai pedig a mesterséges intelligencia különböző alkalmazásai, a fenntarthatóság és a regionális fejlődés kérdéseire is kiterjednek. Nemzetközi tudományos életben való jelenlétét európai kutatási projektek, valamint vezető nemzetközi menedzsmentkonferenciákon vállalt szerepei is jelzik. Kiemelkedő tehetséggondozó munkáját 2023-ban Mestertanár Aranyéremmel ismerték el, emellett négy alkalommal kapta meg a Magyar Tudományos Akadémia Nívódíját, továbbá három ízben nemzetközi legjobb tanulmány, egyszer pedig leginspirálóbb tanulmány díjat nyert el. Szabó-Szentgróti Gábor a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi és Marketing Tanszékének professzora, a kar tudományos dékánhelyettese. Kutatási területe elsősorban a vezetéstudományhoz, az emberierőforrás-menedzsmenthez és a munka világának átalakulásához kapcsolódik. Vizsgálatai a vezetői magatartásra, a fenntartható és digitális HR-megoldásokra, a munkavállalói jóllétre, valamint a technológiai fejlődés szervezeti és munkaerőpiaci hatásaira terjednek ki. Hazai és nemzetközi kutatási együttműködésekben rendszeresen részt vesz, több nemzetközi és hazai tudományos folyóirat szerkesztői és szerkesztőbizottsági munkájában közreműködik, emellett nemzetközi konferenciák tudományos szervezésében is aktív szerepet vállal. A Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar új professzorai: Bartkó Róbert, Nogel Mónika és Lapsánszky András. (Fotó: Adorján András) Tatay Tibor, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Statisztika, Pénzügy és Kontrolling Tanszékének professzora kutatásaiban a pénzügyekkel, ezen belül a befektetésekkel és a makrogazdaság pénzügyi folyamatainak aktuális kérdéseivel foglalkozik. Az utóbbi években kiemelt témájává vált a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás pénzügyi előrejelzésekben való alkalmazása, az infláció modellezése, valamint a befektetési portfóliók optimalizálása. A legutóbbi publikációiban az ESG- és hagyományos eszközök kockázat–hozam viszonyát, a földrajzi diverzifikáció hatását, a fogyasztói kiadásokra épülő portfólió-optimalizálást, valamint az eurózóna inflációjának gépi tanulással történő előrejelzését vizsgálta. Kutatásaiban rendszeresen dolgozik együtt magyar és külföldi szerzőtársakkal. Tóth-Nagy Csaba, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar Járműhajtás Technológia és Teljesítmény Elektronika Tanszékének professzora kutatói pályájának meghatározó területei a járműhajtások, a rotordinamika és rezgésdiagnosztika, a tribológia, a belső égésű motorok, valamint a mesterséges intelligenciára épülő járműmodellezés. Sokrétű oktatási tevékenysége mára letisztult az alternatív hajtásrendszerek és a jármű szimulációja területére. Doktori fokozatát az amerikai Nyugat-virginiai Egyetemen szerezte, ahol hibrid elektromos járművek fejlesztésével, szimulációjával és vezérlésével, illetve mesterséges neurális hálózatokon alapuló modellezéssel is foglalkozott. Az elmúlt években kutatótársaival többek között a turbófeltöltők rotordinamikájáról, a kenési körülmények hatásairól és a mesterséges intelligencia járműszimulációs alkalmazásairól publikált nemzetközi folyóiratokban. Nemzetközi szakmai kapcsolataihoz amerikai kutatói és oktatói tapasztalatai mellett európai oktatási együttműködések, konferenciaszereplések és nemzetközi folyóiratok számára végzett bírálói tevékenység is hozzátartozik. Tóth-Nagy Csaba, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar, Boros Szilvia, az Egészség- és Sporttudományi Kar, valamint Harmati István Árpád, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar új professzora. (Fotó: Adorján András)

A Magyar Tehetséggondozó Társaság a Széchenyi István Egyetemmel közösen rendezte meg a 36. Országos Szakmai Konferenciáját az intézmény győri campusán. „A tehetséggondozás jövője – értékek, kihívások, együttműködések” elnevezésű fórum lehetőséget kínált a terület eredményeinek és aktuális kérdéseinek áttekintésére, a tapasztalatok megosztására, valamint új együttműködések kialakítására az ország számos részéből érkezett pedagógusok, pszichológusok, kutatók, intézményvezetők, tehetséggondozó szakemberek, valamint szakmai és civil szervezetek képviselői számára. Immár 36. alkalommal tartotta meg a Magyar Tehetséggondozó Társaság Országos Szakmai Konferenciáját, amely idén „A tehetséggondozás jövője – értékek, kihívások, együttműködések” címet viselte. A Széchenyi István Egyetem győri campusán, az intézménnyel közösen megrendezett kétnapos találkozó átfogó képet adott a hazai tehetséggondozás helyzetéről és fejlődési irányairól: szó esett az állami és civil programokról, a több évtizedes magyarországi tapasztalatokról, a fenntartható tehetséggondozás kérdéseiről, valamint arról is, milyen személyiségjegyek és környezeti tényezők segíthetik a képességek kibontakozását. A konferencia külön blokkban mutatta be a Széchenyi-egyetem saját tehetséggondozó rendszerét is, az ösztöndíjaktól és a sportolói kettős életpályától a startup- és spinoffinnovációk, illetve a hallgatói versenycsapatok támogatásáig. A nagy szakmai érdeklődés mellett megtartott esemény megnyitóján Kókayné Lányi Marietta, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkára kiemelte: az oktatáspolitika a gyermekközpontúságot tűzte zászlajára a közoktatásban. Hangsúlyozta: a magyar iskolákba sokféle gyermek jár, ezért a tanórákat is úgy kell alakítani, hogy mindannyiuk számára megfelelő, egyénre szabott legyen az oktatás. Dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem általános és oktatási elnökhelyettese, Sipos Imre, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkára, dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta professzor, a Széchenyi-egyetem Tehetségsegítő Tanácsának elnöke, Kókayné Lányi Marietta, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkára, Kormos Dénes, a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke, illetve dr. Friedler Ferenc professzor, a Széchenyi-egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese. (Fotó: Adorján András) A Széchenyi-egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese, dr. Friedler Ferenc professzor elmondta, a házigazda intézmény a tágabb régió legdinamikusabban fejlődő egyeteme. „A tehetséggondozás és a hallgatók sikeres szakmai pályára állítása egyetemünk egyik legfontosabb feladata. Fontos tényezők ebben a motiváció, a csapatmunka, a nyelvtudás és a szakmai tudás. Kiváló példa erre az energiahatékonysági világrekorder SZEnergy Team hallgatói csapat” – szögezte le. Turi Katalin, a Magyar Tehetséggondozó Társaság elnökének nevében Kormos Dénes alelnök köszöntötte az egybegyűlteket. „Az előző évben az ország másik sarkában, Nyíregyházán jártunk, most pedig itt vagyunk Győrben, hogy betekintést nyerjünk a Széchenyi-egyetem és a térség szakmai közösségének tehetséggondozási tevékenységébe. Célunk megismerni, hogy házigazda intézményünk és a régió intézményei hogyan találják meg az utat a tehetségekhez, milyen produktumokat állítanak elő” – hangzott el. A konferencia nyitóelőadását Sipos Imre, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkára tartotta. Prezentációjában rámutatott: a tárca átalakulásával a tehetséggondozás nem vész el, az erre szánt források továbbra is rendelkezésre állnak, az olyan sikeres programok, mint a Tanítsunk Magyarországért pedig működnek tovább. A rendezvényen a Tudományos és Technológiai Minisztérium képviseletében Ranga Adrienn osztályvezető és dr. Tőkés Tünde tudományos tanácsadó is részt vett, illetve az Országos Tudományos Diákköri Tanács és a Doktoranduszok Országos Szövetsége szintén képviseltette magát. Az eseményen adták át a Magyar Tehetséggondozó Társaság „Tehetségekért” arany kitűző kitüntetését. Az elismerést dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta professzor, a Széchenyi-egyetem Tehetségsegítő Tanácsának elnöke vehette át a felsőoktatási tehetséggondozásban végzett több évtizedes oktatói, kutatói és közösségépítő munkájáért. A fórum két napján többek között azt vizsgálták, hogyan lehet a tehetséget már a korai jelek alapján felismerni, miként segítheti kibontakozását az élmény és a játék, illetve milyen sajátosságai vannak a szakképzésben, a műszaki, természettudományos, matematikai és informatikai területeken, valamint a művészetekben végzett tehetséggondozásnak. A témák között megjelentek a tehetséggondozás értékei és fejlődési irányai, a fenntarthatóság, az inkluzivitás és a személyiségfejlesztés kérdései, a kutatás és a gyakorlat kapcsolata, valamint az intézményi együttműködések jelentősége. A tizenegy szekcióműhelyben zajló második nap a legújabb oktatási kihívásokra is kitért: önálló műhely foglalkozott a mesterséges intelligencia, a digitális eszközök és a gamifikáció tehetséggondozásban betöltött szerepével. A műhelyek tematikai sokszínűsége miatt a köznevelés, a szakképzés, a felsőoktatás, a pedagógiai szakszolgálatok és a civil tehetségsegítés tapasztalatai egyaránt helyet kaptak a programban. A konferencia egyik meghatározó üzenete volt, hogy a tehetséggondozást egymásra épülő, folyamatos támogatásként szükséges értelmezni, amelyhez a szakmai tudás megújítása, a kutatás és a gyakorlat közelítése, valamint az intézmények és szakmai közösségek együttműködése egyaránt nélkülözhetetlen. A Magyar Tehetséggondozó Társaság „Tehetségekért” arany kitűző kitüntetését dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta professzor, a Széchenyi-egyetem Tehetségsegítő Tanácsának elnöke vehette át az eseményen.

Helyi termelők piacra jutását, a rövid ellátási láncok fejlesztését, valamint hajléktalan emberek társadalmi és munkaerőpiaci visszailleszkedését segítik azok a magyar–szlovák projektek, amelyekben a Széchenyi István Egyetem is részt vesz. Az európai uniós Interreg Hungary–Slovakia Program támogatásával megvalósuló három kezdeményezés a határtérség gazdasági és társadalmi kihívásaira kínál gyakorlati megoldásokat. Az Interreg Hungary–Slovakia Program a magyar–szlovák határtérség szereplőinek együttműködését ösztönzi közös fejlesztések megvalósításával. A Széchenyi István Egyetem részvételével induló projektek közül a CommonBasket és a FRESHBRIDGE a térség kistermelőit és helyi élelmiszer-gazdaságát erősíti, míg a Bridge to Home a hajléktalansággal összefüggő társadalmi problémák kezelésére összpontosít. Két projekt is a kistermelők versenyképességét hivatott erősíteni. A „Közös Kosár – Rövid Ellátási Láncok és Nyitott Porták a Kisalföld–Szigetköz–Csallóköz térségben (CommonBasket)” című projekt arra keresi a választ, hogyan lehet javítani a helyi termékeket kínáló kistermelők és kézművesek piacra jutási lehetőségeit a magyar–szlovák határtérségben. Ezt jelenleg többek között a szereplők közötti együttműködés hiánya, a korlátozott értékesítési lehetőségek, valamint a rövid ellátási láncok működtetéséhez szükséges ismeretek hiánya nehezíti. A projekt keretében olyan határon átnyúló modellt alakítanak és próbálnak ki, amely szorosabb kapcsolatot teremt a termelők, a vásárlók, a vendéglátóhelyek és az önkormányzatok között. A partnerek száz termelőt térképeznek fel a térségben, közülük negyvenet szakmai képzésekbe is bevonnak, emellett hat Nyitott Porta eseményt szerveznek. A program része lesz közös gasztronómiai fesztivál, több lakossági kampány és tanulmányút is. A kezdeményezés fontos eleme egy közös digitális rendszer kialakítása. A magyar–szlovák „REL Atlasz” a rövid ellátási láncok térségi lehetőségeit és jógyakorlatait gyűjti össze, erre pedig kétnyelvű termékbemutató felület épül. A helyi termékek népszerűsítését mesterséges intelligenciával támogatott tartalomkészítés, rövid videók és közösségimédia-tartalmak is segítik. A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. vezetésével megvalósuló, szeptemberben induló 24 hónapos projekt tervezett összköltsége 531.823 euró, a Széchenyi István Egyetem támogatása 127.008 euró. Az egyetemi szakmai munkát dr. Kacz Károly, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Agrárökonómiai Tanszékének egyetemi docense, irányítja. A kistermelők versenyképességének növelését szolgálja „A térség prémium ízei – Határon átnyúló rövid ellátási láncok a helyi kézműves termékek piacra jutásáért (FRESHBRIDGE)” projekt is. Ennek magyarországi tevékenységeiben a termelők feltérképezése és bevonása mellett nagy hangsúlyt kap a tudásátadás: gyakorlati képzésekkel, mentorálással és szakmai műhelyekkel segítik a résztvevőket. A programok a teljes értéklánchoz kapcsolódó ismereteket érintenek, többek között a marketing, az új értékesítési lehetőségek, a termékfejlesztés, az élelmiszer-biztonság és a szabályozási követelmények területén. A teljes projekt során tíz-tíz személyes és online képzést terveznek, emellett mindkét országban hat-hat, a rövid ellátási láncokhoz kapcsolódó eseményt rendeznek. A 2026 novemberétől 2028 októberéig tartó projekt szakmai vezetője Csima Gergely, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Élelmiszertudományi Tanszékének kutatómérnöke. A harmadik támogatott kezdeményezés egy más jellegű kihívásra keres közös magyar–szlovák megoldást. A „Bridge to Home – Határon átnyúló együttműködés a hajléktalan emberek társadalmi visszailleszkedéséért” programhoz a Széchenyi István Egyetem egy gyakorlatorientált kurzussal kapcsolódik. Ennek keretében jogász és szociális munka szakos hallgatók közösen vizsgálják a hajléktalanság jogi, intézményi és társadalmi összefüggéseit. A kezdeményezés Győrben és Dunaszerdahelyen eltérő eszközökkel segíti az érintetteket. Győrben a biztonságos lakhatás megteremtése áll a középpontban: tizenkét ember számára biztosítanak lehetőséget önkormányzati bérlakásba költözésre. Az elhelyezéshez személyre szabott szakmai segítség is társul, szociális munkások és addiktológusok bevonásával. Dunaszerdahelyen elsősorban a foglalkoztathatóság javítására és a munkába állás elősegítésére helyezik a hangsúlyt. Az egyetem képzési programja lehetőséget teremt arra, hogy a részt vevő hallgatók valós élethelyzeteken keresztül szerezzenek gyakorlati tapasztalatot, miközben közelebb kerülnek egymáshoz a különböző szakterületek szemléletmódjai is. A Győri Térségfejlesztési és Projektmenedzsment Kft. vezetésével megvalósuló projekt tervezett összköltsége 459.727 euró, amelyből 5180 euró kapcsolódik a Széchenyi István Egyetem feladataihoz. Az egyetemi szakmai vezető dr. Smuk Péter professzor, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar dékánja.

Mintegy 1200 középiskolást szólított meg a napokban a Széchenyi István Egyetemen második alkalommal megrendezett Függőségek árnyékában prevenciós nap. A több mint húsz szervezet összefogásával megvalósult esemény valósághű baleseti szimulációval, szakmai előadásokkal és interaktív programokkal mutatta be a függőségek veszélyeit, miközben a megelőzés lehetőségeire is ráirányította a fiatalok figyelmét. A Széchenyi István Egyetem számára kiemelten fontos, hogy hallgatói a szakmai és tudományos felkészítés mellett olyan támogató környezetben töltsék egyetemi éveiket, amely hozzájárul a kiegyensúlyozott, egészséges élethez. Az intézmény ennek részeként a megelőzésre, a sport és a közösségi élmények szerepére is hangsúlyt helyez, szemléletformáló kezdeményezéseivel pedig a középiskolás korosztályt is megszólítja. Ebbe a törekvésbe illeszkedett a Függőségek árnyékában prevenciós szakmai nap, amelyet a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitánysággal és a Győri Áldozatsegítő Központtal együttműködésben rendeztek meg a központi campuson. A második alkalommal megtartott rendezvény idén több mint húsz közreműködő és támogató szervezet összefogásával valósult meg, mintegy 1200, elsősorban győri középiskolást megszólítva. A program a Városház téren kezdődött, ahol dr. Tóth Péter győri alpolgármester köszöntötte a résztvevőket. Kiemelte, hogy a fiatalokat érintő függőségek köre mára jóval túlmutat a kábítószer-használaton, ezért a megelőzés során is egyre több területre kell figyelmet fordítani. „Ne temessétek el magatokban a mai napon hallott ismereteket, hanem vigyétek magatokkal! Amikor olyan szituációba kerültök, talán támpontot adnak ahhoz, hogyan kellene eligazodni ebben az egészen kusza és zavaros világban” – mondta. A fiatalok ezt követően rendőri biztosítás mellett közösen sétáltak át a Győr Városi Egyetemi Csarnokhoz, ahol az esemény további programelemei várták őket. A Tisztán előrébb jutsz elnevezésű programot dr. Tóth Péter győri alpolgármester nyitotta meg. (Fotó: Nagy Gergely) Dr. Kovács Zsolt, az egyetem általános és oktatási elnökhelyettese köszöntőjében arra mutatott rá, hogy a prevenciós nap a kábítószer- és alkoholfogyasztás, valamint más káros függőségek veszélyeinek ismertetésén túl azok következményeit is kézzelfoghatóvá teszi. „A valósághű baleseti szimuláció érzékletesen mutatja meg, milyen súlyos, akár visszafordíthatatlan hatása lehet egy rossz döntésnek. A szakmai börze, előadások és bemutatók hiteles információkkal segítik a tájékozódást. A sportprogramok pedig a másik oldalra is rávilágítanak: nemcsak arra fontos felhívni a figyelmet, hogy mit érdemes elkerülni, hanem arra is, milyen élmények, közösségek és célok kínálhatnak pozitív alternatívát” – fogalmazott. Dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem általános és oktatási elnökhelyettese köszöntette a Győr Városi Egyetemi Csarnokban a diákokat. (Fotó: Nagy Gergely) Nagy Ágnes rendőr ezredes, bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettes arról beszélt, hogy a függőség nem kizárólag illegális szerek használatához kapcsolódhat. Egy közelmúltbeli esetet felidézve egy 17 éves fiút említett, akit édesanyja eszméletlenül talált otthon. A kórházban derült ki, hogy súlyos gyógyszerfüggőséggel küzd, amiről családja korábban nem tudott. „A függőségek nemcsak akkor alakulnak ki, ha megkínálnak valamivel, vagy lehetőség nyílik valamilyen szer kipróbálására. A gyógyszerek helytelen használata éppúgy súlyos problémákat okozhat, ezért fontos, hogy felismerjük a kevésbé nyilvánvaló veszélyeket is” – hangsúlyozta. Nagy Ágnes rendőr ezredes, bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettes (Fotó: Nagy Gergely) A nap egyik leglátványosabb elemeként egy tudatmódosító szer hatása alatt bekövetkező, halálos kimenetelű közúti balesetet modelleztek. A rendőrség, az Országos Mentőszolgálat, a katasztrófavédelem, a polgárőrség és további közreműködők összehangolt munkáján keresztül a fiatalok végigkövethették a helyszíni beavatkozás folyamatát. A bemutató egyszerre szemléltette a hasonló esetek közlekedésbiztonsági, egészségügyi és büntetőjogi vonatkozásait. A valósághű baleseti szimuláció egy tudatmódosító szer hatása alatt bekövetkezett közúti baleset következményeit mutatta be. (Fotó: Nagy Gergely) A rendezvény ezt követően az egyetem több helyszínén párhuzamosan zajló előadásokkal és interaktív programokkal folytatódott. A középiskolások többek között az ittas vezetésről, a kémiai szerek mentális állapotra gyakorolt hatásáról, a kábítószer-használat és -kereskedelem kockázatairól, valamint az állatvédelemről hallhattak szakemberektől. Emellett szakmai börze, gépjármű- és technikai bemutató, borulásszimulátor, illetve részegszemüveges ügyességi játék várta őket. A kínálatot állatvédelmi bemutatók, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kábítószer-kereső kutyás programja, valamint asztalitenisz-verseny egészítette ki. Galéria az eseményről (Fotók: Nagy Gergely)

A Széchenyi István Egyetem győri campusán működő 7-es posta 2026. október 1-jétől módosított nyitvatartással fogadja az egyetemi polgárokat, valamint a környéken élőket és dolgozókat. Az új nyitvatartás: Hétfő: 8:00–16:00 Kedd: 8:00–18:00 Szerda: 8:00–16:00 Csütörtök: 8:00–16:00 Péntek: 8:00–14:00 Szombat–vasárnap: zárva A postán továbbra is lehetőség van többek között csekk- és utalványfeladásra, levél- és csomagfeladásra, valamint az értesített és a postán maradó küldemények átvételére. Egyedi ügyintézési igény esetén az ügyfelek a posta vezetőjéhez fordulhatnak a +36 70/684-8242-es telefonszámon. A Széchenyi István Egyetem győri campusán működő 7-es posta október 1-jétől módosított nyitvatartással várja ügyfeleit. (Fotó: Adorján András)

Az elmúlt két és fél évben 140-en szenvedtek halálos balesetet mikromobilitási eszközzel – zömében e-rollerrel – közlekedve, a sérüléses esetek pedig mindennapossá váltak – hangzott el a Széchenyi István Egyetem és több szakmai szervezet által negyedik alkalommal megrendezett országos Közlekedésbiztonsági Konferencián. A Széchenyi István Egyetem és a társszervezők Közlekedésbiztonsági Konferenciája negyedik alkalommal adott lehetőséget arra, hogy az érintett szakemberek megvitassák a terület aktuális kérdéseit. Az idei programban kiemelt figyelmet kaptak az elektromos rollerek, amelyek egyre sürgetőbb közlekedésbiztonsági problémát jelentenek. A szeptember 17–18-án megtartott eseményen dr. Henézi Diána, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar oktatási dékánhelyettese köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Szép János dékán nyitotta meg a rendezvényt. Dr. Kerékgyártó Csaba, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára rámutatott: hazánkban mintegy hatmillió gépjármű-biztosítás van érvényben, ami önmagában is jelzi a közlekedésbiztonság jelentőségét. Dr. Földesi Péter professzor, az egyetem Logisztikai és Szállítmányozási Tanszékének vezetője a hivatásos járművezetőket érő hosszú távú egészségkárosító hatásokra hívta fel a figyelmet. Berta Tamás, a Közlekedéstudományi Egyesület Közlekedésbiztonsági Tagozatának elnöke, dr. Szép János, a Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja, Barna Zsolt közúti közlekedési ügyekért felelős államtitkár, dr. Földesi Péter professzor, az egyetem Logisztikai és Szállítmányozási Tanszékének vezetője, valamint dr. Farkas Ramón, a Magyar Biztosítók Szövetségének életbiztosítási ágazatvezetője a konferencia megnyitóján. (Fotó: Adorján András) Barna Zsolt közúti közlekedési ügyekért felelős államtitkár kifejtette, hogy a Közlekedési és Beruházási Minisztérium a korábbiaknál hangsúlyosabban kíván foglalkozni a közlekedésbiztonsággal, ezért szervezetén belül külön Közlekedésbiztonsági Osztály is alakul. Az e-rollerekkel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban online kérdőív segítségével mintegy 360 ezer ember mondta el véleményét. „Jelenleg elemezzük a válaszokat, de az már most elmondható, hogy a közlekedésbiztonság irányába ható intézkedéseket nagymértékben támogatják a kitöltők” – húzta alá. Kiemelte, hogy az e-rollereket érintő jogszabály-módosítási tervezet hamarosan a kormány elé kerül, emellett pedig zajlik a KRESZ módosításának előkészítése is. A konferencia plenáris előadásában „Személysérüléssel járó mikromobilitási balesetek Magyarországon” címmel mutatta be kutatását dr. Farkas Ramón (MABISZ), Mészárosné dr. Krizsik Nóra (Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézet) és dr. Mocsári Tibor (Magyar Közút Nonprofit Zrt.). Eredményeik szerint míg 2024-ben a balesetek 5,7 százalékában voltak érintettek mikromobilitási eszközök – elsősorban e-rollerek, e-kerékpárok –, 2026 első öt hónapjában ez az arány már 10,2 százalékot tett ki. 2024-ben 784-en, 2025-ben 1174-en, 2026 első öt hónapjában pedig már 543-an sérültek meg ilyen balesetekben. A szakértők hangsúlyozták, hogy a látencia magas, így a tényleges esetszám ennél jelentősen nagyobb lehet. Az adatok alapján országosan 62 balesetsűrűsödési helyszínt azonosítottak, amelyek közül 50 Budapesten, 12 pedig más nagyvárosokban, köztük Győrben található. A vizsgált két és fél évben 140 baleset végződött halállal, ezek közül azonban csak egy történt ilyen góchelyen. Elhangzott az is, hogy a mikromobilitási eszközök számát mintegy 120 ezerre becsülik Magyarországon. Míg az elektromos rásegítésű kerékpárok inkább a felnőttek és az idősebb korosztály körében népszerűek, az e-rollereket elsősorban a 15–18 évesek használják, és a sérültek, valamint a balesetek okozói között is ők jelennek meg legnagyobb arányban. A rolleres balesetek okai között kiugróan magas a sebesség nem megfelelő megválasztása. A kutatók ezért az oktatás, az infrastruktúra-fejlesztés, a szabályozás és az ellenőrzés együttes alkalmazását javasolták. Lehetséges intézkedésként említették az életkori korlátot, a járművek műszaki követelményeinek meghatározását, valamint a fejvédő és a biztosítás kötelezővé tételét. A plenáris előadáson a szakemberek adatokkal támasztották alá a szabályozás szükségességét. (Fotó: Adorján András) Az előadást kerekasztal-beszélgetés követte. Madarász-Losonczy Bálint, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium Aktív Mobilitási Főosztályának vezetője visszautalt a rollerekkel kapcsolatos kérdőívre. Mint mondta, a kitöltők 95 százaléka támogatja a szabályozást, ami szerinte azt mutatja, hogy szükség van annak egyértelmű meghatározására, kik, hol és milyen feltételek mellett használhatják ezeket az eszközöket. Rosta Roland, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság Balesetmegelőzési Bizottságának titkára hangsúlyozta: a megyében 2024-ben 34, 2025-ben 68, 2026 első nyolc hónapjában pedig már 67 rolleres sérüléses baleset történt. Az edukáció fontosságára rámutatva bemutatta a rendőrség E-Robi (elektromos rollerrel biztonságban) programját, amelynek keretében az iskolákban ismertetik meg a diákokkal, mit tehetnek a biztonságosabb közlekedés érdekében. Dr. Kőnig Róbert gyermeksebész, gyermektraumatológus a 8–17 éves korosztály körében bekövetkezett balesetek tapasztalatairól beszélt. Mint elmondta, gyakoriak az arc- és koponyasérülések, valamint az agyrázkódások, ezeket pedig a hasi sérülések követik. Véleménye szerint a teljes arcot védő sisak kötelezővé tétele legalább felére csökkenthetné a súlyos fejsérülések számát. Berta Tamás, a Közlekedéstudományi Egyesület Közlekedésbiztonsági Tagozatának elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek az eszközök praktikusságuk miatt terjedtek el, és a városi közlekedésben számos előnnyel rendelkeznek. A gyermekek körében tapasztalható nagyszámú baleset miatt ugyanakkor indokoltnak tartaná az életkori határ bevezetését. A MABISZ képviseletében Tallárom Tamás az elkészült kutatás jelentőségét emelte ki, amely egy erősen adathiányos területen tett lehetővé fontos megállapításokat. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy már általános iskolás korban szükség lenne KRESZ-oktatásra, sőt gyakorlati ismeretek átadására is ahhoz, hogy a fiatalok felelősen vehessenek részt a közlekedésben. Hasonlóan fontosnak tartották a sebesség szabályozását és annak következetes ellenőrzését is. Tallárom Tamás, a MABISZ képviseletében, Madarász-Losonczy Bálint, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium Aktív Mobilitási Főosztályának vezetője, Berta Tamás, a Közlekedéstudományi Egyesület Közlekedésbiztonsági Tagozatának elnöke, dr. Kőnig Róbert gyermeksebész, gyermektraumatológus és Rosta Roland, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság Balesetmegelőzési Bizottságának titkára kerekasztal-beszélgetésen vitatta meg az e-rollerek használatának közlekedésbiztonsági vetületeit. (Fotó: Adorján András)

A Széchenyi István Egyetem hallgatói ötletpályázatot hirdetett Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának belsőépítészeti megújítására. Az építész-, építőművész- és joghallgatókból, valamint a támogató területeken tanuló fiatalokból álló csapatok november végéig nyújthatják be elképzeléseiket az aula, illetve az oktatási és közösségi terek újragondolására. A legjobb pályaművek összesen hárommillió forintos díjazásban részesülhetnek. A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának 2003 óta ad otthont a győri Áldozat utcában található komplexum. Az épület külső felújítása 2022-re készült el, a belső terek újragondolásának pedig most jött el az ideje. Az intézmény ennek érdekében belsőépítészeti ötletpályázatot hirdetett hallgatói számára. A tervezési feladat középpontjában a kar aulája és annak közvetlen környezete, összesen mintegy 345 négyzetméter áll. A cél olyan korszerű, rugalmas és megvalósítható javaslatok kidolgozása, amelyek javítják az oktatási és közösségi terek működését, támogatják az informális tanulást és a hallgatói jelenlétet, alkalmasak reprezentatív rendezvények befogadására, valamint erősítik az épület intézményi karakterét és fenntarthatóságát. A pályázók többek között a térszervezés, a funkciók, a bútorozás, az anyag- és színhasználat, a világítás, valamint a flexibilis térhasználat újragondolására tehetnek javaslatot. A pályázat fontos eleme az interdiszciplináris együttműködés: az építészeti képzésben részt vevő hallgatók egyénileg vagy legfeljebb ötfős csapatban indulhatnak, és munkájukba legfeljebb két, más szakterületen tanuló hallgatót is bevonhatnak. Kifejezetten támogatott a formatervező, grafikai tervező és joghallgatók közreműködése; utóbbiak a kari működés, a használói igények és a mindennapi térhasználat tapasztalataival segíthetik a tervezőket. A kiírás így nemcsak új belsőépítészeti megoldásokat kíván létrehozni, hanem erősíti is az intézmény hallgatói közösségét. A napokban megtartott pályázatindító eseményen dr. Smuk Péter professzor, a kar dékánja elmondta: a zöld környezet, a kényelmes elhelyezkedés és közösségi jelleg egyedülállóvá teszi a fakultás épületét. „Karunkon hagyományosan olyan képzés zajlik, amely befolyásos jogászi pályákra készíti fel a hallgatókat, így a nálunk diplomázók és intézményi partnereink között megannyi főbíró, alkotmánybíró, állami vezető, nemzetközi ügyvédi irodai jogász, cégvezető és külföldi menedzser található. Célunk, hogy ezeknek a minőségi képzéseknek az otthona, karunk belső terei tükrözzék ezt a társadalmi presztízst” – szögezte le. Dr. Smuk Péter dékán többek között a pályázatban érintett belső tereket is bemutatta a hallgatóknak. (Fotó: Adorján András) A pályázat szervezője, dr. Géczy Nóra, az Épülettervezési Tanszék docense szerint izgalmas hónapok állnak a fiatalok előtt, hiszen nemcsak érdekes szakmai kihívást, hanem a karok közötti összefogás lehetőségét is rejti a pályázat. A nyitóeseményen a pályázat ötletgazdája, a Deák-kar képviselői mellett az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar, valamint a Művészeti Kar Design Campusának oktatói és hallgatói nagy hangsúlyt fektettek az igényfelmérésre, a kari közösség megismerésére és a jövőbeli funkciók felvázolására. A szakmai egyeztetés során elhangzott: a fejlesztés minősége nemcsak az anyagminőségen múlik, hanem a használati komfortérzeten, a tér és az ember harmóniáján. Dr. Knapp László, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi és Európai Jogi Tanszékének vezetője, Rotter Zsolt, az egyetem műszaki fejlesztési és üzemeltetési igazgatója, dr. Géczy Nóra, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar oktatója, Fülöp Kriszta és Szabó Péter, a Művészeti Kar Design Campusának oktatói, dr. Katona István, az Épülettervezési Tanszék vezetője, valamint dr. Smuk Péter professzor, a jogi kar dékánja az Áldozat utcai épület előtt. (Fotó: Adorján András) A pályaműveket november 30-ig lehet benyújtani az ötletpályázat weboldalán keresztül. A terveket építészeti és belsőépítészeti szakemberekből, valamint az egyetem és a kar képviselőiből álló bírálóbizottság értékeli; az első díj bruttó 1,2 millió, a második 900 ezer, a harmadik 600 ezer, a különdíj pedig 300 ezer forint. Az eredményhirdetést és a pályaművek kiállításának megnyitóját december 14-re tervezik, a díjazott elképzelések pedig ezt követően szakmai továbbfejlesztés alapjául szolgálhatnak, így a legjobb ötletek későbbi megvalósításának lehetősége is napirendre kerülhet. A pályázatindító eseményen a Széchenyi-egyetem számos hallgatója részt vett a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi, az Építész- Építő- és Közlekedésmérnöki, valamint a Művészeti Karról. (Fotók: Adorján András)

A talaj jóval több annál, mint amit a felszínen látunk: összetett, élő rendszer, amely alapvető szerepet játszik az élelmiszer-termelésben, a vízgazdálkodásban és a klímaváltozás hatásainak mérséklésében. Ezt a sokszínű világot tárja a látogatók elé a „Nem csak por és sár – A titokzatos talaj” című vándorkiállítás, amely december közepéig mindenki számára ingyenesen látogatható a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán. A Magyar Talajtani Társaság időszaki kiállítása szeptember 15-én nyílt meg a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári campusának akadémiai épületében. A tárlat Magyarország különböző tájairól származó talajszelvényeken keresztül mutatja be a Kárpát-medence talajtani változatosságát. A látogatók azt is megtudhatják, hogyan működik a talaj, milyen folyamatok veszélyeztetik az állapotát, és milyen módszerekkel lehet megőrizni, illetve javítani azt. A kiállítás megnyitóján dr. Kalocsai Renátó, a Talaj-, Víz- és Természettudományi Tanszék vezetője, dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja, Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdasági miniszter, valamint dr. Dobos Endre professzor, a Magyar Talajtani Társaság elnöke mondott köszöntőt. (Fotó: Dudás Máté) Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a kar dékánja köszöntőjében hangsúlyozta: a talaj nem egyszerű termesztőközeg, hanem összetett élő rendszer, amely tápanyagot biztosít a növényeknek, élőhelyet teremt, szabályozza a vízháztartást és szerepet játszik a szén megkötésében is. A talajvédelem ezért nem csupán agrárszakmai kérdés, hanem szorosan összefügg az élelmiszer-biztonsággal, a vízgazdálkodással, a biológiai sokféleséggel és a mezőgazdaság hosszú távú versenyképességével. „A kiállítás láthatóvá tesz egy többnyire láthatatlan világot, és arra hívja fel a figyelmet, hogy a talaj nem korlátlanul rendelkezésre álló erőforrás, hanem megőrzendő természeti örökségünk” – fogalmazott. Hozzátette, nem véletlen, hogy a tárlat Mosonmagyaróváron kapott helyet, hiszen a kar több mint kétszáz éves történetében mindig meghatározó volt a talaj, a víz, a növények és a gazdálkodó ember kapcsolatának vizsgálata. „Ezt a hagyományt ma korszerű tudományos és technológiai eszközökkel folytatjuk. A Smart Farm tangazdaság precíziós gépei, drónjai, távérzékelési és meteorológiai adatgyűjtési megoldásai, valamint a mesterséges intelligenciára épülő módszerek egyaránt az oktatást és a kutatást segítik. Ugyanakkor a technológia önmagában nem oldja meg a talaj problémáit, és nem helyettesítheti a talajtani tudást, a gazdálkodói tapasztalatot és a felelős döntéseket” – mondta. Dr. Kalocsai Renátó, a Talaj-, Víz- és Természettudományi Tanszék vezetője arra mutatott rá, hogy miközben a mezőgazdaság az elmúlt évtizedekben jelentős technológiai fejlődésen ment keresztül, a talajok állapota számos területen romlott. „A szerkezet, a vízgazdálkodás és a mikrobiális aktivitás kedvezőtlen változásai azt jelzik, hogy a rendelkezésünkre álló technológia és tudás mellett szemléletváltásra és összefogásra is szükség van” – fogalmazott. Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdasági miniszter a talaj megőrzésével járó közös felelősségre hívta fel a figyelmet. Mint kifejtette, a megszerzett tudást nem elég birtokolni, azt megfelelően kell alkalmazni annak érdekében, hogy a következő generációk számára is megőrizzük természeti értékeinket. „Ez nemcsak gazdasági erőforrás, hanem az élet megtartásának a lehetősége, és így kell rá tekintenünk. A talaj vízmegtartó képességének és működő biológiájának megőrzése a jövő egyik fontos záloga” – emelte ki. Dr. Dobos Endre professzor, a Magyar Talajtani Társaság elnöke kitért arra is, hogy az általuk megálmodott vándorkiállítás egyik különlegességét a talajmonolitok adják. Ezek a talajszelvényből kiemelt, eredeti szerkezetüket megőrző minták közvetlenül teszik láthatóvá azt a változatosságot, amely egyébként rejtve marad a lábunk alatt. A tárlatot az óvári kar saját anyagaival is kiegészítette, amelyek a nagy múltú intézmény talajtani hagyományaiba és az ott dolgozó szakemberek munkásságába is betekintést engednek. Az eseményen a Magyar Talajtani Társaság elismeréseit is átadták. A szervezet Gribek Dánielnek, a Hektár podcast szerkesztőjének a talajtani ismeretterjesztést segítő munkáját köszönte meg. A fiatal kutatóknak járó díjat Macher Gergely Zoltán, a Széchenyi István Egyetem Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszékének oktatója vehette át. Képek a kiállításról (Fotók: Dudás Máté)

A Soproni Egyetem Szenátusa tiszteletbeli doktori címet adományozott dr. Neményi Miklós Széchenyi-díjas akadémikusnak, a Széchenyi István Egyetem professor emeritusának. A Doctor Honoris Causa kitüntetéssel több évtizedes kiemelkedő tudományos, oktatói és vezetői munkásságát ismerték el. Dr. Neményi Miklós a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának professor emeritusa, a Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszékének oktatója Széchenyi-díjas akadémikus, aki 1979 óta meghatározó szereplője a mosonmagyaróvári agrár-felsőoktatásnak. Pályafutása során jelentősen hozzájárult a tudományos kutatás, a doktori képzés és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséhez. A tiszteletbeli doktori cím indoklása kiemeli az egykori, soproni székhelyű Nyugat-magyarországi Egyetemhez kötődő munkásságát. A címet az intézmény tudományos fejlődésében, nemzetközi kapcsolatainak erősítésében és doktori képzésének fejlesztésében betöltött szerepéért ítélték oda. Dr. Neményi Miklós az elmúlt évben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) tiszteletbeli doktori címét is átvehette a MATE-n és jogelőd intézményeiben folytatott, több évtizedes szakmai együttműködése, az agrárműszaki területen végzett kimagasló oktatói és kutatói munkája, valamint a tudományos utánpótlás terén folytatott önzetlen tevékenységének elismeréseként. Dr. Neményi Miklós szakterülete az agro- és élelmiszerfizika, az agrár-térinformatika és -távérzékelés, valamint az agroökológiai rendszerek termodinamikai modellezése. Kutatásai többek között a biológiai anyagokban lejátszódó hő- és anyagtranszportok modellezésére, a térinformatika mezőgazdasági és környezetvédelmi alkalmazási lehetőségeire, valamint a megújuló energiaforrások hasznosítására terjednek ki. Foglalkozik a növényi alapú biohajtóanyagok és a mezőgazdasági anyagok nem élelmiszercélú hasznosításával, valamint a szemcsés halmazok keveredésének modellezésével is. Dr. Neményi Miklós a tiszteletbeli doktori címet igazoló oklevéllel (Fotó: Dudás Máté)

A Győri Audi ETO KC felnőtt női kézilabdacsapatának keretében a világsztárok mellett több fiatal magyar játékos is megtalálható. Közülük ketten, Kriston Kíra és Rédecsi Polett a Széchenyi István Egyetemen (SZE) tanulnak, s már az első mérkőzéseken gólokkal járultak hozzá a zöld-fehér sikerekhez. A klub és az intézmény együttműködése révén hallgatótársaik féláron szurkolhatnak nekik a hazai meccseken, ráadásul az Audi Aréna Győr-ben saját SZEktor várja őket. Rédecsi Polett és Kriston Kíra az idei szezontól tagjai lettek a világ egyik legjobb női kézilabdacsapata, a hétszeres Bajnokok Ligája-győztes Győri Audi ETO KC felnőttkeretének. Bár a magyar bajnokság csak nemrég kezdődött, az már most látható, hogy nincsenek megszeppenve a sztárok mellett, hiszen szép játékkal és gólokkal járulnak hozzá a győzelmekhez. A két fiatalban azonban nemcsak ez a közös, hanem az is, hogy sportkarrierjük mellett mindketten a Széchenyi István Egyetem hallgatói. Rédecsi Polett már ötödik féléves tanító szakon, Kriston Kíra pedig idén szeptemberben kezdte meg építőmérnöki tanulmányait. Kriston Kíra és Rédecsi Polett, a Győri Audi ETO KC kézilabdázói és a Széchenyi István Egyetem hallgatói. (Fotó: Adorján András) „Eredetileg a bátyámhoz hasonlóan motokrosszozni szerettem volna, de egy kisebb baleset eltérített ettől. Ezután az iskola bejárati ajtaján láttam meg a hirdetést, hogy lehet kézilabdázni. Az első időben minden egyes edzésre Csornáról jártam be az ETO-ba, amelyhez már több mint egy évtizede tartozom” – kezdte történetét Rédecsi Polett, akinek hatalmas motivációt adott az első válogatott behívó. A korosztályos csapattal megnyerte a 2022-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivált, és tagja volt a 2024-ben Kínában rendezett 18 év alattiak világbajnokságán bronzérmet szerzett nemzeti csapatnak. „Eddigi pályafutásom egyik legfontosabb állomása volt, amikor az első felnőttmérkőzésemet játszottam a Dunaújváros ellen, méghozzá a középiskolai szalagavatóm másnapján. Hasonlóan nagy mérföldkő, hogy szeptembertől tagja vagyok az első csapat keretének” – sorolta. Rédecsi Polett irányító-átlövő poszton erősíti a zöld-fehér csapatot. (Fotó: Győri Audi ETO KC/Peka Roland) A 19 éves Kriston Kíra sportpályafutása Füzesabonyból indult, majd a Nemzeti Kézilabda Akadémián keresztül vezetett az útja Győrbe. A korosztályos válogatottban való szereplést mindig kiemelt jelentőségűnek tartotta, amelynek különleges légköre a kezdetektől meghatározó élmény volt számára. Klubtársához hasonlóan ő is részese volt a kínai ifjúsági vb-n elért sikernek, eddigi legnagyobb egyéni elismerése pedig az, hogy őt választották meg a 2025-ös év legjobb utánpótláskorú kézilabdázójának. „Azt sem gondoltam, hogy egyáltalán jelölt vagyok, de amikor megtudtam, hogy én érdemeltem ki ezt a címet, hatalmas megtiszteltetésként éltem meg. Én is mérföldkőként tekintek arra, hogy tagja lettem az ETO felnőttkeretének, hiszen a világ legjobb kézilabdázóitól tanulhatok hétről hétre” – fogalmazott. A két fiatal úgy érzi, nagyon jól fogadták őket a világhírű játékosok, akikre példaképként tekintenek. Mint mondják, a kezdeti félénkségüket hamar feloldotta, hogy a csapattársak és a stáb is nagyon segítőkészen áll hozzájuk, és kitűnő szakmai feltételek mellett, barátságos légkörben fejlődhetnek. Szezonbeli céljuk, hogy napról napra bizonyítani tudják: itt a helyük. Szeretnék meghálálni a bizalmat, ezáltal minél több játéklehetőséget kapni, és jó játékkal hozzájárulni az újabb címek, köztük a jubileumi huszadik bajnoki elsőség megszerzéséhez. Mindemellett az egyetemen is szeretnének minél jobban teljesíteni, mert fontosnak tartják, hogy a sportkarrier után a civil életben is megállják a helyüket. Kriston Kíra eredetileg állatorvosnak készült, végül édesapja nyomdokain az építészetet választotta. „Apukám sokszor magával vitt az építkezésekre, láttam az egyes munkafolyamatokat, és egyre jobban megtetszett ez a terület. Hogy mindenképpen továbbtanulok, az egy percig nem volt kérdés, mert tudom, hogy az élsport nem tart örökké. Fontos számomra, hogy több lábon álljak, ezért jelentkeztem a győri egyetem építőmérnöki szakára, amit szeptemberben kezdtem el” – vélekedett. A jobbátlövő Kriston Kíra lett a 2025-ös év legjobb utánpótláskorú játékosa Magyarországon. (Fotó: Győri Audi ETO KC/Peka Roland) Rédecsi Polett harmadik éve hallgatója az intézménynek tanító szakon. „Nekem is nyilvánvaló volt, hogy a sport mellett civil végzettséget is szerzek. Szeretem a gyerekeket, jól tudok velük kommunikálni, és nagyon vonzónak találom a hivatást, hogy kis embereket indíthatunk el az életben, megtaníthatjuk őket írni, olvasni. Jelenleg természetesen a kézilabda a prioritás, de később szívesen dolgoznék tanítóként” – jegyezte meg. Hozzátette, az egyetem kettős életpályamodellje és az oktatók támogató hozzáállása lehetővé teszi számukra, hogy össze tudják egyeztetni a tanulást a sporttal. Mindketten örülnek annak, hogy az intézmény és a klub között szoros az együttműködés, amelynek keretében indult el a GreenCampus elnevezésű kezdeményezés is. A program fontos eleme, hogy a széchenyis hallgatók 50 százalékos kedvezménnyel vásárolhatnak belépőt a hazai mérkőzésekre, beleértve a Bajnokok Ligája küzdelmeit is. A meccseket saját SZEktorukból követhetik, a büfében pedig ugyancsak kedvezményekkel találkozhatnak. A két fiatal arra buzdítja hallgatótársaikat, hogy éljenek a lehetőséggel, és minél többen a helyszínen szurkoljanak az ETO-nak.

Újakra cseréli győri tanulmányi épületének négy liftjét a Széchenyi István Egyetem. A beruházás két ütemben valósul meg annak érdekében, hogy folyamatosan rendelkezésre álljanak működő felvonók. A tervek szerint 2027 januárjában kezdődik a kivitelezés, és a 2027/28-as tanév kezdetére mind a négy új lift üzembe áll. A Széchenyi István Egyetem folyamatosan fejleszti infrastruktúráját annak érdekében, hogy hallgatói és munkatársai számára korszerű, biztonságos és kényelmes környezetet biztosítson. Ennek részeként kerül sor a győri tanulmányi épület négy liftjének cseréjére, amelyet az intézmény saját forrásból valósít meg. A beruházás időszerűségét a felvonók életkora és műszaki állapota egyaránt indokolja: a több évtizede üzemelő berendezések megbízható működtetése mára jelentős karbantartási ráfordítást igényel, s a korszerű felvonók beállításával az egyetem az üzembiztonságot kívánja számottevően javítani. A várhatóan a 100 millió forintot meghaladó összegű fejlesztés előkészítése már zajlik. A beruházás révén új liftek könnyítik majd meg az egyetem hallgatóinak és munkatársainak közlekedését a győri campus tanulmányi épületében. (Fotó: Dudás Máté) A tanulmányi épület a győri campus egyik legforgalmasabb helyszíne, amelyet naponta nagy számban használnak a hallgatók és a munkatársak. „A munkálatokat úgy ütemezzük, hogy azok a lehető legkisebb fennakadást okozzák az egyetem mindennapi működésében. A jelenlegi felvonók bontása több hetet vesz igénybe, és jelentős zajjal jár, ezért ezeket a munkákat a szorgalmi időszakon kívülre időzítjük. Fontos szempont az is, hogy a kivitelezés alatt mindig maradjanak használható liftek az épületben” – mondta dr. Tóth Árpád, a Széchenyi István Egyetem gazdasági vezetője. Hozzátette, az első ütemben, 2027 év elején egy piros és egy szürke liftet cserélnek ki, miközben a másik két felvonó továbbra is üzemben marad. A tervek szerint az első két új lift – a minősítési tanúsítvány és a használatbavételi engedély megszerzését követően – március közepétől működhet várhatóan. A fennmaradó két felvonó cseréje a tavaszi félév szorgalmi időszakát követően kezdődhet meg. Az ütemezésnél ebben az esetben is fontos szempont, hogy a nagyobb zajjal járó munkálatok minél kevésbé érintsék az oktatási időszakot. A tervek szerint a második két lift 2027 augusztusára készül el, így a 2027/28-as tanév kezdetére már mind a négy új felvonó az egyetemi polgárok rendelkezésére állhat.

A Széchenyi István Egyetem MedTech Egészségtechnológiai Campusán 2024-ben az első ilyen vidéki fejlesztőközpontként kezdte meg működését a győri Pető Pont. A konduktív pedagógiát alkalmazó tér mostantól új struktúrában folytatja tevékenységét: a Semmelweis Egyetem Pető András Karától a Széchenyi-egyetem tulajdonában álló Uni-Medicampus Kft. veszi át az üzemeltetést. A megújulást táblaavatással ünnepelték a napokban. A Széchenyi István Egyetem a győri Zrínyi utcában, az egykori kórházi épületegyüttesben valósítja meg MedTech Egészségtechnológiai Campusát, amelynek első elkészült épületét 2024 májusában adta át. A létesítményben a Semmelweis Egyetem Pető András Karával együttműködésben jött létre az ország első vidéki Pető Pontja, ahol helyben vált elérhetővé konduktori segítség a fejlesztést igénylők számára. A fejlesztőközpont a stabil, kiszámítható működés érdekében idén ősztől megújul: a jövőben az Uni-Medicampus Kft. gondoskodik a szolgáltatás biztosításáról, a Semmelweis Egyetem Pető András Kara szakmai szupervízióval és módszertani támogatással segíti a magas minőséget, míg a helyszínt is adó Széchenyi-egyetem pedig infrastruktúrájával és eszközeivel járul hozzá a munkához. Ekler Gergely, az Uni-Medicampus Kft. ügyvezetője kiemelte: példaértékű az az együttműködés, amelynek keretében ez a három fél viszi tovább a Pető Pont működését. A Széchenyi István Egyetem MedTech Egészségtechnológiai Campusán található Pető Pont tábláját az eseményen avatták fel. Felvételünkön dr. Kovács Zsolt, az intézmény általános és oktatási elnökhelyettese, dr. Somogyi Angéla, az Egészség- és Sporttudományi Kar dékánja, dr. Tenk Miklósné dr. Zsebe Andrea, a Semmelweis Egyetem Pető András Karának dékánja, Feketéné dr. Szabó Éva, a Semmelweis Egyetem stratégiai és fejlesztési rektorhelyettese, valamint Ekler Gergely, az Uni-Medicampus Kft. ügyvezetője. (Fotó: Adorján András) Az ünnepségen dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi-egyetem általános és oktatási elnökhelyettese elmondta: a Pető Pontnak otthont adó MedTech Egészségtechnológiai Campus két éve készült el, s az intézmény azóta is rengeteg támogatást kap a Semmelweis Egyetemtől a konduktív pedagógiai módszert alkalmazó központ fejlesztésében. „Bízunk abban, hogy a megújulás révén olyan közös modellt tudunk kialakítani, ami utána átültethető lesz az ország más városaiba is. A Pető Pont ugyanis egy nagyon fontos társadalmi felelősségvállalás is egyetemünk részéről azért, hogy helyben is elérhető legyen egy olyan kiváló szakmai szolgáltatás, amely a családok életét segíti, a résztvevők életminőségét pedig jelentősen javítja” – jelentette ki. Hozzátette: a módszer nemcsak a gyermekek, hanem az idősek segítésében is alkalmazható, ami egybevág a MedTech Campus küldetésével is. „A szolgáltatáson túl felsőoktatási intézményekként az oktatás és a kutatás is fontos szempont számunkra, így hallgatóinkat is szeretnénk bekapcsolni ebbe a munkába. A kutatás terén pedig már el is indult egy folyamat, hiszen létrejött olyan pilot termékünk, amely a módszerben alkalmazott fejlesztőbútorokat gondolta újra” – részletezte az elnökhelyettes. Hangsúlyozta: nagyon hálás azért a támogatásért és partneri bizalomért, amelyet a győri egyetem a Semmelweis Egyetemtől kap. „Reméljük, hogy újabb és újabb területeken tudunk a jövőben is együttműködni, közösen fejleszteni” – zárta gondolatait. A Széchenyi-egyetem Egészség- és Sporttudományi Karának dékánja, dr. Somogyi Angéla köszöntőjében rámutatott: a konduktív nevelés nem egyszerűen egy adott állapotot vagy diagnózist kíván kezelni, hanem abban segít, hogy a fejlesztésben részt vevő gyermek vagy felnőtt minél nagyobb önállóságot érjen el, és a megszerzett képességeket a mindennapi életben is használni tudja. „Ez a gondolkodásmód számos ponton találkozik karunk tevékenységével: képzéseinkben és kutatásainkban is egyre nagyobb hangsúlyt kap a prevenció, az egészségmegőrzés, a rehabilitáció, a mentális és fizikai jóllét, valamint az, hogy a tudomány eredményei a gyakorlatban is hasznosuljanak” – szögezte le. „Ehhez különleges környezetet teremt intézményünk MedTech Campusa, amely az egészség- és sporttudomány, az orvosi gyakorlat, illetve a technológia szoros együttműködését teszi lehetővé” – fogalmazott. Hozzátette: ezek mentén működik az egyetem Medtech és Sport Kompetenciaközpontja is, ahol a kutatók és a gyakorló szakemberek közösen dolgoznak például diagnosztikai, rehabilitációs és egészségtechnológiai fejlesztéseken. Dr. Tenk Miklósné dr. Zsebe Andrea, a Semmelweis Egyetem Pető András Karának dékánja szerint a két egyetem csaknem három éve aláírt együttműködési megállapodása tette lehetővé azt, hogy a Pető András Kar is becsatlakozhasson az innovációs folyamatokba. „Ez nekünk egy nagyon fontos mérföldkő volt, hiszen ott fektettük le a győri Pető Pont alapjait” – árulta el. Mint kiemelte, a közös eszközfejlesztés is egy olyan projekt, amelyben a technológiai hátteret a Széchenyi adja, a szakmai igényeket pedig a Pető-kar szolgáltatja. „Jó döntésnek tartom, hogy a családok és a hallgatók, a jövőbeli szakemberek érdekében a Pető Pont immár helyi szolgáltatásként érhető el, hiszen hosszú távon akkor működik jól egy ilyen fejlesztőtér, ha a lokális sajátosságokat figyelembe tudja venni” – vélekedett. Elárulta: a jövőben a győri védőnői képzésbe is bekapcsolhatják a konduktív módszert. Az eseményen a felek táblaavatással is megpecsételték együttműködésüket. Elhangzott: a Pető Ponton gyermek- és felnőtt foglalkozások is elérhetők lesznek, egyéni és csoportos formában egyaránt.