Csaknem 140-en vették át személyesen aranydiplomájukat a Széchenyi István Egyetemen, ahol idén is méltó módon ünnepelték meg az intézmény jogelődjén, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán (KTMF) ötven éve vagy régebben oklevelet szerzett mérnököket. Idén gyémántdiplomákat is átadtak azoknak, akik 1965-ben végeztek a szintén jogelőd Felsőfokú Távközlési Technikumban. A Széchenyi István Egyetem képzési palettája és ezzel együtt hallgatói létszáma a KTMF 1968-as alapítását követően folyamatosan bővült, a térségben betöltött társadalmi-gazdasági szerepe pedig egyre hangsúlyosabbá vált. Az intézmény mára nemzetközi színvonalú oktatási és kutatási tevékenységet folytat 11 képzési területen, amely széles spektrumot ölel fel a műszaki, informatikai és gazdaságtudományoktól a jogon, az egészség-, a sport-, a társadalom- és élelmiszertudományokon át egészen a pedagógiáig és a művészetekig. Csaknem 140-en vették át személyesen arany- és gyémántdiplomájukat a Széchenyi István Egyetemen rendezett ünnepségen. (Fotó: Korinek Bettina) Dr. Friedler Ferenc professzor, az intézmény rektora, tudományos elnökhelyettese ünnepi beszédében felidézte, hogy a győri campus 1974-ben készült el a Mosoni-Duna és a Püspökerdő ölelésében, a történelmi belváros szomszédságában, s azóta az intézmény óriási fejlődésen ment keresztül. „A tudatos építkezésnek köszönhetően intézményünk 2002 óta elismert egyetemként működik. Mára új kollégiumi szárnyak épültek, modern laboratóriumok jöttek létre, elkészült az Új Tudástér, a Menedzsment Campus, valamint átadtuk a Győri Innovációs Park és a MedTech Campus első ütemét is. A Széchenyi István Egyetem számára a kezdetektől fogva alapvető cél, hogy a hallgatókat sikeres szakmai életútra készítse fel. Ennek bizonyítékai az arany- és gyémántdiploma-várományosok pályafutása során elért eredmények” – fogalmazott a rektor. Hangsúlyozta azt is, hogy a mai fiatalok szintén  kiválóan helytállnak, példaként említve a SZEnergy hallgatói csapatot, amely sorozatban háromszor is világcsúccsal nyerte meg  Európa legrangosabb energiahatékonysági versenyét. Az egyetem jelenleg kilenc karral működik, hallgatói közösségét pedig csaknem 80 ország fiataljai alkotják. „ A nálunk végzettek gyors elhelyezkedése, az átlagosnál jelentősen magasabb jövedelme, és az innen induló kitűnő karrierutak is azt igazolják, hogy a széchenyis diploma értéket képvisel ” – húzta alá. Az ünnepségen egykori tanulótársak is újra találkozhattak egymással, ami külön örömöt jelentett a résztvevők számára. Három, vezeték nélküli szakon végzett alumni – akik szakmai életútjuk jelentős részét a távközlési területen dolgozva töltötték el – örömmel idézte fel az emlékeket és az egyetemi évek meghatározó pillanatait. „A KTMF-en szerzett tudás és a közösségi élmények alapvetően járultak hozzá szakmai és emberi fejlődésünkhöz, sikereinkhez. Nemcsak az intézmény falai között töltött idő, hanem a kiváló oktatók is mély nyomot hagytak bennünk, tanáraink példaképek is. Kuti József tanár úrra  különösen nagy szeretettel gondolunk vissza, elhivatottságával és emberségével életre szóló útravalót nyújtott számunkra” – emlékezett vissza Faidt Klára, Opra Vilmos és Süle József. Süle József, Faidt Klára és Opra Vilmos egykori szaktársakként idézték fel élményeiket az eseményen. (Fotó: Dudás Máté) A Pongrácz házaspár ugyancsak különösen szoros kapcsolatot ápol az intézménnyel. „Még középiskolásként ismerkedtünk meg, majd együtt folytattuk tanulmányaikat a vezetékes távközlési szakon. Mindketten ezen a területen helyezkedtünk el, és szakmai életünket is a távközlésben építettük fel”  – mondták. A feleség rendkívül szép és tartalmas pályát járt be: teljes karrierjét a Magyar Telekomnál, illetve annak jogelődjeinél töltötte, ahol fejlesztésekkel foglalkozott, és a folyamatos szakmai megújulásra törekedve Ausztriában és Németországban is továbbképezte magát. Férje, Pongrácz Béla 1975-ben visszatért az intézménybe egy időre, amikor elkészült a győri campus, és szerepet vállalt a laboratóriumok fejlesztésében. Ők is hangsúlyozták: a kiváló tanári közösség meghatározó szerepet játszott abban, hogy biztos, a gyakorlatban is jól hasznosítható tudással léphettek a munka világába, és hogy évtizedek múltán is jó szívvel gondolnak vissza alma materükre. A Pongrácz házaspár együtt végezte felsőfokú tanulmányait az intézményben. (Fotó: Dudás Máté) Galéria (Fotók: Korinek Bettina, Dudás Máté)

A győri önkormányzat nyílt pályázatot hirdet a város új arculatának megtervezésére. A kiírás kidolgozásában részt vettek a Széchenyi István Egyetem Design Campusának szakemberei is, akik a beérkező pályamunkák értékelésében ugyancsak szerepet vállalnak. A Széchenyi István Egyetem számára rendkívül fontos, hogy tudásával a térség fejlődéséhez is hozzájáruljon. E törekvést támogatja, hogy az intézmény Design Campusának tervezőgrafikus szakemberei fontos szerepet játszottak a Győr új arculatára kiírt pályázat előkészítésében. A részletekről a Győri Innovációs Parkban tartott sajtótájékoztatón derültek ki a részletek. Az eseményen Kósa Roland alpolgármester kifejtette: új köntösben szeretnék bemutatni mindazt, amit Győr jelent az itt élőknek, és jelenthet az ideérkezőknek. „A cél egy teljesen új arculat megalkotása, aminek révén Győr el tudja mondani a külvilágnak, mik az értékei, az erősségei. Ezt szeretnénk a szakma segítségével és a többségi frakcióval együttműködve megtalálni a pályázaton keresztül”  – fogalmazott. Köszönetet mondott a Széchenyi István Egyetemnek, hogy nyitottan állt a városvezetés megkereséséhez, és szaktudásával segíti a folyamatot. Kassai Ferenc grafikusművész, az egyetem Tervezőgrafika Tanszékének vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy 2021-ben indultak a designképzések az egyetemen, és az idei a második év, amikor diplomáznak a hallgatók. „A designképzés azonban akkor érkezik meg igazán egy városba, ha tud kapcsolódni a befogadó hely tevékenységéhez, kultúrájához, megjelenéséhez, életéhez úgy, hogy az maradandó, látható és jövőbemutató legyen – hangsúlyozta. – Bízom abban, hogy Győr olyan izgalmas, kreatív arculatot kap, ami a későbbiekben akár tananyag is lehet.” Boncsarovszky Péter, a győri közgyűlési többséget alkotó Fidesz–KDNP-frakció vezetőhelyettese azt mondta: reméli, hogy a megszülető pályaművek Győr közösségimédia-felületein, valamint a városi intézmények, cégek brandjében is megjelennek majd. „Ez is egy konszenzusos téma frakciónk és a városvezetés között. Hosszú távra tervezünk, szeretnénk, ha az új arculat akár tizenöt-húsz évre is meghatározó és maradandó lehetne”  – fűzte hozzá. A június 20-án megjelenő pályázatra egészen szeptember 15-ig várják a hazai és nemzetközi kreatív szakemberek, ügynökségek pályaműveit. Ezek először egy szakmai zsűri elé kerülnek – amiben a Széchenyi István Egyetem designképzéseinek munkatársai is részt vesznek –, végül a városvezetés szakember bevonásával hozza meg döntését. A legjobb munkákat októberben kiállításon mutatják be. Boncsarovszky Péter, Kósa Roland és Kassai Ferenc mondta el a pályázat részleteit a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. (Fotó: Adorján András)

A Széchenyi István Egyetem három évvel ezelőtt indította lean szakmérnök, illetve lean menedzser szakirányú továbbképzését. A folyamatfejlesztést, hatékonyságnövelést és veszteségcsökkentést előtérbe helyező szemléletmód jelentős költségmegtakarítást jelent a vállalkozások számára. Emellett az intézmény és a Leannovation Egyesület együttműködésében a téma iránt elkötelezett szakembereket havonta várják a Lean Coffee elnevezésű rendezvényre. A lean szemlélet Japánból származik, lényege a termékek és szolgáltatások minél gazdaságosabb, veszteségmentes előállítása. A termelés során a munkafolyamatokat úgy észszerűsítik, hogy a lehető leghatékonyabbak legyenek. A Toyotánál megszületett módszer jelentősen hozzájárul a vállalkozások versenyképessé válásához és a minőségjavuláshoz egyaránt. A Széchenyi István Egyetem gyakorlatorientált és a piaci igényeknek megfelelő, magas színvonalú képzésekkel, az aktuális kihívásokra válaszolni tudó szakember-utánpótlás biztosításával is hozzájárul a térség versenyképességéhez. Az intézmény Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kara három éve indította el a lean szakmérnök és a lean menedzser két féléves szakirányú továbbképzését. Ennek köszönhetően mérnöki és társadalomtudományi előképzettséggel rendelkezők is elsajátíthatják a módszerrel kapcsolatos ismereteket. A Széchenyi István Egyetem hallgatói szakirányú továbbképzés keretében sajátíthatják el a lean módszereket. A felvételen szemben Pető Sándor, a Leannovation Egyesület társelnöke látható. „Folyamatmenedzsment-tanácsadóként dolgoztam lean projektekben, ezért magam is fontosnak tartottam, hogy a térség gazdasági életében is jelentős szerepet játszó Széchenyi-egyetemen elérhetővé váljon a lean szakemberek képzése. A szakirányú továbbképzés három éve működik karunkon, nagy népszerűségnek örvend a vállalati szférából érkezők körében. Büszkék vagyunk arra, hogy sokan közülük egykor az intézményben szerezték diplomájukat, és szívesen térnek vissza hozzánk, hogy itt képezzék tovább magukat”  – fogalmazott dr. Kurucz Attila, a Vezetéstudományi és Marketing Tanszék vezetője, a képzés szakfelelőse. Elmondta, a képzés gyakorlatorientált, amelyben jelentős segítséget nyújt az a lean eszközökkel berendezett demonstrációs terem, ahol a hallgatók maguk is kipróbálhatják, hogy a módszer alkalmazásával miként optimalizálhatók a termelési folyamatok. Ehhez egy szimulált gyártósor is rendelkezésre áll. Emellett támaszkodnak a vállalati partnerekre, a képzés során például az Audi győri gyárában is látogatást tettek, megismerve a lean ott alkalmazott elemeit. (További részletek a képzésről itt olvashatók .) A Széchenyi István Egyetem évek óta együttműködik a módszertannal foglalkozó szakemberek számára teret biztosító Leannovation Egyesülettel, amelynek köszönhetően hónapról hónapra a győri campus ad otthont a Lean Coffee rendezvénysorozatnak. A programon a szemléletmódot alkalmazó, illetve az iránta érdeklődő vállalkozások szakemberei jönnek össze, mutatják be jógyakorlataikat, osztják meg tapasztalataikat. A gyakorlati képzést szimulált gyártósor és lean eszközök is segítik a győri intézményben. Pető Sándor folyamatfejlesztési lean-szakértő, az egyesület társelnöke elmondta: épp Japánban járt Váthy Edit lean és minőségügyi szakértővel egy képzésen, amikor megfogalmazódott bennünk, hogy hasonló lehetőséget kellene teremteni a hazai folyamatfejlesztő szakembereknek is. Így indult el 2014-ben – elsőként Budapesten – a Lean Coffee. „Mivel Győr a magyar ipar meghatározó városa számos olyan jelentős céggel, amelyek maguk is nagy hangsúlyt fektetnek folyamataik fejlesztésére, így kézenfekvő volt az együttműködés a térség szakember-utánpótlásában kulcsszerepet játszó Széchenyi István Egyetemmel”  – fogalmazott. Hozzátette, a partnerség révén 2021-ben indították el a győri programsorozatot, egy évvel később pedig a lean képzés is megjelent az egyetem kínálatában. „A Lean Coffee kitűnő lehetőséget ad arra, hogy a módszertant alkalmazó szakemberek összegyűljenek, és önzetlenül megosszák egymással tapasztalataikat. A felmerülő kihívásokra közösen keresünk megoldási lehetőségeket, amelyekből nem csak a probléma felvetője, hanem mindenki tanul. A győri szakirányú továbbképzés sikeres módja annak, hogy a hatékonyságot növelő módszertant – amely fókuszba helyezi az emberek fejlesztését is – minél több hazai vállalkozás beépítse kultúrájába”  – foglalta össze a társelnök. Aláhúzta, lean menedzserekre jelentős a piaci igény, ezért értékes oklevéllel gazdagodnak a Széchenyi-egyetem hallgatói. Kiemelte, a képzés és a rendezvénysorozat esetében egyaránt lényeges, hogy valós, gyakorlati példákon keresztül szerezzenek tapasztalatokat a résztvevők. A Lean Coffee időről időre tart kihelyezett alkalmakat egy-egy vállalatnál, illetve a témában jártas vendégelőadókat is fogad.

A Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári Smart Farm Tangazdasága adott otthont az intézmény részvételével megvalósult Digitális Agrárakadémia Plusz projekt záró eseményének. Az agrárium digitális átállását segítő program során létrehozott képzéseken több ezer gazda vett részt az egész Kárpát-medencéből. A kormány 2019-ben fogadta el Magyarország Digitális Agrárstratégiáját, amelynek kiemelt projektje a Digitális Agrárakadémia Plusz  (DAA+). A program küldetése a Kárpát-medencei magyar termelők felkészítése a digitális megoldások alkalmazására, az adatok gyűjtésére és felhasználására. A DAA+ segít eligazodni a digitális eszközök között, megtervezni a termelőknek a saját gazdaságuk digitális átállását, kiválasztani és használni a valóban hatékony megoldásokat. A Széchenyi István Egyetem mellett a Cibus Hungaricus Alapítvány – benne a hazai agrár-felsőoktatási intézmények és az Állatorvostudományi Egyetem –, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), valamint számos szakmai és vállalati partner összefogásával megvalósult program projektzáró rendezvényét május 30-án tartották a Széchenyi-egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának Smart Farm tangazdaságában. Varga Péter Miklós, a Cibus Hungaricus Alapítvány főtitkára, dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja, dr. Friedrich László professzor, a Cibus Hungaricus Alapítvány elnöke és dr. Kulmány István Mihály, az egyetem Agrár- és Élelmiszeripari Kutatóközpontjának igazgatója a DAA+ program záróeseményén. (Fotó: Adorján András) Dr. Kulmány István Mihály, az intézmény Agrár- és Élelmiszeripari Kutatóközpontjának igazgatója az esemény megnyitóján kifejtette, a magyar mezőgazdaság megújulása elképzelhetetlen a digitalizáció nélkül. „A tudás, az adat, a döntéstámogatás, a precíziós technológia és az ezekre épülő szakértői hálózat ma már nem jövőbeni lehetőség, hanem elvárás, amely alapfeltétele a sikeres és fenntartható agrárgazdálkodásnak. A Digitális Agrárakadémia Plusz ennek az új korszaknak a zászlóshajója”  – fejtette ki. Hozzáfűzte: egy olyan kezdeményezésről van szó, amely nemcsak a technológiai tudás átadását, hanem egy új gondolkodásmód megalapozását is szolgálja, amelyben az egyetemi kutatóközpont kezdetektől szerepet vállal. „ Feladatunknak tekintettük, hogy a legmodernebb digitális technológiákat gyakorlatorientált módon tegyük hozzáférhetővé a gazdák, szaktanácsadók és falugazdászok számára”  – emelte ki. Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja elmondta, a projekt során gyakorlatorientált képzéseket tartottak, ahol a résztvevők megismerkedhettek a digitális agrár- és élelmiszeripari megoldások alapjaival. Kiemelt szerepet kaptak az üzemszintű digitális tervezési módszerek, gyakorlati példák, és bemutatták a legjobb megoldásokat is. „Több mikrotanúsítványt adó képzést is megvalósítottunk, amelyek legalább ötvenórás tanfolyamok voltak. Ezekhez folyamatosan frissülő tananyagokat, videókat és online tartalmakat biztosítottunk. Különösen büszkék vagyunk arra, hogy a határon túli magyar termelőket is sikerült bevonnunk a programba”  – hangsúlyozta. A DAA+ tapasztalatairól Varga Péter Miklós, a Cibus Hungaricus Alapítvány főtitkára számolt be. Szavaiból kiderült, a digitális bemutatógazdaságokon alapuló képzéseken több mint hatezer gazda vett részt a Kárpát-medencében. A témák közt szerepelt a digitális farmmenedzsment, az üzemek digitalizációs tervének összeállítása, a precíziós gazdálkodás és az adatmenedzsment, a digitalizáció az állattenyésztésben, valamint a nyomonkövetés és a kockázatkezelés az élelmiszeriparban. A jelenlévők az előadást követően kerekasztal-beszélgetést hallhattak a DAA+ képzésben részt vevő vállalati partnerek képviselőivel a képzés tapasztalatairól, valamint a digitális agrárium aktuális kihívásairól és lehetőségeiről, majd megtekinthették a Smart Farm tangazdaság precíziós eszközeit is. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Bertalan András, a Széchenyi István Egyetem Agrár- és Élelmiszeripari Kutatóközpontjának projektkoordinátora, Dezső Gábor, az AgroVIR Kft. senior tanácsadója, Varga Péter Miklós, a Cibus Hungaricus Alapítvány főtitkára, Vatai Krisztina, a GS1 Magyarország Nonprofit Zrt. szolgáltatásmenedzsment-igazgatója és Laczó György, az Alpha-Vet Kft. baromfi-technológiai üzletágvezetője. (Fotó: Adorján András)

Az Állatorvostudományi Egyetem a Széchenyi István Egyetemmel és a szakterület vezető intézményeivel közösen rendezett országos szakmai konferenciát június 3-án, amely a ragadós száj- és körömfájás idei hazai megjelenésének hatásait elemezte. A rendezvény – amelynek társszervezője a Cibus Hungaricus Alapítvány, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, az Agrárközgazdasági Kutatóintézet, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal volt – nemcsak a járvány tanulságainak összegzéséről, hanem egy újraindítási stratégia közös megalapozásáról is szólt. Idén tavasszal olyan járvány rázta meg a hazai állattenyésztést, amilyenre több mint fél évszázada nem volt példa. Az erről rendezett konferencián dr. Nagy István agrárminiszter beszédében kiemelte: az Állatorvostudományi Egyetem hallgatóinak minőségi képzése és az állategészségőr-képzés újraindulása nem csupán állategészségügyi, hanem nemzeti és gazdasági érdek is. Nagy érdeklődés kísérte az Állatorvostudományi Egyetemen megrendezett konferenciát. (Fotó: Bankó József) A ragadós száj- és körömfájás kitörését követően a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal gyorsan reagált. Dr. Nemes Imre, a hivatal elnöke elmondta, hogy bár a szakmai együttműködés eredményeként sikerült megfékezni a járványt, a jövőben sokkal szorosabb összefogás kell a gazdák, az állatorvosok és a hatóság között. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar járványvédelmi rendszer működőképes, de az újrakezdéshez komplex tudásra, egységes stratégiára és az oktatás, a kutatás és a termelés összekapcsolására van szükség. Dr. Sótonyi Péter professzor, az Állatorvostudományi Egyetem rektora mindenekelőtt köszönetét fejezte ki az egyetem dolgozóinak és hallgatóinak, akik az első pillanattól kezdve segítették a védekezést. Külön kiemelte a mintegy 150 önkéntes hallgató megfeszített munkáját, valamint az intézmény szerepét a közvélemény folyamatos és hiteles szakmai tájékoztatásában. Gondolatait így foglalta össze: „A válságok mindannyiunkat próbára tesznek. Az egyetemek szerepe ilyenkor nem csupán a tudásmegosztás, hanem a jövő biztonságának tervezése is. Ez a konferencia tehát nem lezárás, hanem egy új kezdőpont: egy újfajta együttműködésen alapuló járványvédelmi és tenyésztési kultúráé.” Dr. Sótonyi Péter professzor, az Állatorvostudományi Egyetem rektora a felsőoktatási intézmények járvány elleni védekezésben betöltött szerepét hangsúlyozta. Mellett balról dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja, jobbról pedig dr. Nagy István agrárminiszter. (Fotó: Bankó József) A járvány után nem lehet ugyanazokat a megoldásokat alkalmazni, mint korábban. A genetikai fejlesztések és biotechnológiai eszközök – például az in vitro embrióátültetés – lehetőséget kínálnak arra, hogy a kiesett állományokat ne csak pótoljuk, hanem jobb genetikai alapokkal építsük újra. Erről beszélt dr. Húth Balázs, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Állattudományi Tanszékének vezetője, valamint Veres Zoltán, a Génbank-Semex Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. Dr. Húth Balázs, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Állattudományi Tanszékének vezetője is tartott előadást a rendezvényen. (Fotó: Bankó József) A gazdasági következményeket dr. Goda Pál agrárközgazdász értékelte. Előadásában hangsúlyozta, hogy a járvány nem állt meg a megyehatároknál. Az exporttilalom, a feldolgozói kapacitások hiánya és a logisztikai nehézségek miatt a közvetlen és közvetett veszteségek országszerte meghaladták a tízmilliárd forintot. Dr. Ács Zoltán Győr-Moson-Sopron vármegyei főállatorvos, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának óraadója a március 6-án Kisbajcson tejelő szarvasmarha-állományban megerősített ragadós száj- és körömfájás megbetegedés időbeli lefolyását mutatta be, így az elrendelt és végrehajtott állategészségügyi igazgatási intézkedéseket, beleértve a telep teljes felszámolását. Szólt a járvány elfojtása során gyűjtött olyan fontos tapasztalatokról, melyek megoldása kulcs lehet egy esetleges jövőbeli újabb kitörés leküzdéséhez. Dr. Ács Zoltán Győr-Moson-Sopron vármegyei főállatorvos (Fotó: Bankó József) Dr. Wagenhoffer Zsombor, az Állatorvostudományi Egyetem intézetvezetője és a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezetője kiemelte, hogy a fertőzéssel kapcsolatos korlátozásokat gyorsan bevezették, viszont azok feloldása sokkal lassabban, sokszor átláthatatlan módon történik – ez pedig megrendíti az exportpiacok bizalmát. A járványvédelmi rendszerek hiányosságaira dr. Könyves László, az Állatorvostudományi Egyetem állathigiéniai tanszékvezetője világított rá. Előadásában konkrét javaslatokat tett a hazai telepi gyakorlat megerősítésére, valamint bemutatott olyan módszereket is, amelyekkel a járványvédelmi szint objektíven mérhető és javítható. Az eset emberi oldalát Szili József állattenyésztési ügyvezető, mestertenyésztő mutatta be a darnózseli telep példáján keresztül. Beszámolt a teljes állomány leölésének lelki terhéről, a dolgozók helytállásáról, és arról is, hogyan építettek új jövőképet a fertőzés után. Mint mondta: „A vírus az állatainkat legyőzte, de minket nem tudott.” Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja így fogalmazott: „Az egyetemek szerepe nem csupán a válsághelyzetekben való gyors segítségnyújtás, hanem a hosszú távú megújulás szakmai megalapozása is. A jelenlegi helyzet egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy a biotechnológiai, genetikai és takarmányozási fejlesztések, a korszerű járványvédelem, valamint az automatizáción és az adatvezérelt precíziós technológiákon alapuló állattartás eszközeit összehangolva egy ellenállóbb, fenntarthatóbb és versenyképesebb ágazatot építsünk.” A konferencia világos üzenetet közvetített: a jövő nem alakul ki magától. Ehhez tudás, stratégia, összefogás és bizalom kell – ezek pedig már most is rendelkezésre állnak.

Az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetségének delegációja látogatott nemrég a Széchenyi István Egyetemre. A márciusban hivatalba lépett vezető diplomata, Robert Palladino ügyvivő és munkatársai megismerkedtek az intézmény kutatás-fejlesztési fókuszterületeivel, találkoztak hallgatóival, és elismerően nyilatkoztak jövőformáló tevékenységéről. Márciusban kezdte meg munkáját az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetségének új vezetőjeként Robert Palladino ügyvivő, akinek egyik első fővároson kívüli útja Győrbe vezetett. A diplomatát és munkatársait a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában fogadták az intézmény képviselői, akik a széles körű kutatás-fejlesztési tevékenység mellett a vállalati kapcsolatok fontosságáról is szót ejtettek. Dr. Tóth Árpád, az egyetem gazdasági vezetője kiemelte: megtiszteltetés, hogy a nagykövetség hosszú idő után újra ellátogatott a győri intézménybe, amely stratégiai célként kezeli a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését. Kifejtette, hogy e törekvéseken belül a globális felsőoktatási ranglistákon való előrelépés mellett a kutatás-fejlesztési együttműködések, a jövőbe mutató partnerségek és a nemzetközi tudományos hálózatok is nagy hangsúlyt kapnak. A találkozón dr. Kolossváry Tamás, az egyetem Győri Innovációs Parkjának központvezetője elmondta: „A park az egyetemi, a technológiai és a vállalati szféra találkozási pontja: első épületében a nagyvállalatoktól kezdve a startup vállalkozásokig számos partnercég van jelen kutatás-fejlesztéssel. Három szintje Művészeti Karunk designképzéseinek ad otthont, valamint itt működik Digitális Fejlesztési Központunk is. A komplexumban emellett helyet kapott a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Győr-Moson-Sopron vármegyei szervezete és a USA Accelerator Program irodája. Utóbbi a magyar–amerikai vállalati és felsőoktatási kapcsolatok erősítését szolgálja”  – részletezte. A Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában tartott találkozón részt vett Orosz-Barczi Réka, az intézmény Nyelvi és Kulturális Központjának vezetője, prof. dr. Smuk Péter, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar dékánja, Jeffrey Adler, a nagykövetség sajtó- és kulturális tanácsosa, dr. Kelemen Roland, az egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője, dr. Tóth Árpád gazdasági vezető, Németh Péter tudományos titkár, az egyetem HUN-REN Nemzetközi Kiválósági Egyetemi Centrumának központvezetője, Robert Palladino, a nagykövetség ügyvivője, Takács Olivér, az egyetem Digitális Fejlesztési Központjának helyettes vezetője, dr. Kolossváry Tamás, a Győri Innovációs Park központvezetője, valamint Melissa Quartell, a nagykövetség kulturális attaséja. (Fotó: Adorján András) Az intézmény egyik legkiemelkedőbb amerikai együttműködését, a Massachusettsi Műszaki Egyetemmel (MIT) megvalósuló Catalyst Europe programot Németh Péter tudományos titkár, az egyetem HUN-REN Nemzetközi Kiválósági Egyetemi Centrumának központvezetője, a program egyik magyarországi koordinátora mutatta be. Elmondta: a kezdeményezés olyan egészségtechnológiai innovációk létrejöttét segíti elő, amelyek a gyakorlatban járulnak hozzá az egészségtudomány fejlődéséhez. Hozzátette: e célokat szem előtt tartva az intézmény MedTech Egészségtechnológiai Campus néven olyan központot is létrehoz, amely a jövőben képzéseknek, kutatásoknak, együttműködéseknek és egészségügyi szolgáltatásoknak egyaránt helyszíne lehet. Az egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának oktatója, a korábbi Fulbright-ösztöndíjas dr. Kelemen Roland a Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszék munkájáról, képzéseiről, valamint a jövőbeli lehetséges együttműködésekről is beszélt. „Ez a tanszék kiváló példája annak, hogy a Széchenyi-egyetem milyen gyorsan reagál az új kihívásokra, hiszen az országban elsőként mi intézményesítettük a kiberbiztonság jogának egyetemi szintű képzését. Mottónk, hogy tanítsuk, kutassuk és műveljük a szakterületet, ezért gyakorló szakemberek, kutatók adják az oktatói bázisunkat” – húzta alá. Hozzáfűzte: a meglévő mester- és posztgraduális képzések mellett előkészítés alatt áll a digitális gyermekjogok és ifjúságvédelem mesterképzés. A tanszékvezető azt is elárulta, hogy a következő tanévben az amerikai Pennsylvaniai Állami Egyetem schuylkilli campusának oktatója, Joseph Squillace  lesz a kiberbiztonsági képzések vendégprofesszora, aki Fulbright-ösztöndíjjal érkezik majd Győrbe. A delegáció a szakemberek mellett az egyetem hallgatóival is találkozott az intézmény központi campusán. A műszaki, jogi és gazdasági területeken tanulmányokat folytató fiatalokkal a képzésekről, karrierelképzeléseikről, a közösségről, valamint a szórakozási, kikapcsolódási lehetőségekről beszélgettek a nagykövetség képviselői. „Nagyon pozitív benyomást keltett bennünk az, amit ma tapasztaltunk, rengeteg potenciál van a folyamatosan növekvő Széchenyi-egyetemben. A fenntartható növekedéshez pedig pont olyan erős alapok kellenek, mint amilyenekkel az intézmény rendelkezik”  – fogalmazott Robert Palladino. A nagykövetség kulturális attaséja, Melissa Quartell hozzátette, az egyetem nagyszabású tervekkel rendelkezik: jó példa erre a Győri Innovációs Park bővítésének projektje, amely rengeteg izgalmas lehetőséget kínál például a multikulturális közösségépítésre. A nagykövetség delegációja magyar és amerikai széchenyis hallgatókkal is találkozott az intézmény központi campusán. (Fotó: Adorján András)

A Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában tartotta partneri évzáróját a fantasztikus idényt maga mögött tudó Győri Audi ETO KC június 3-án. A női kézilabdacsapat a magyar bajnokság megnyerése után a Bajnokok Ligája négyes döntőjében is diadalmaskodott, és ismét felült Európa trónjára. A Győri Audi ETO KC emlékezetes szezont tudhat maga mögött, hiszen megnyerte a magyar bajnokságot és a Bajnokok Ligáját is. A győriek első helyen végeztek BL-csoportjukban, majd a negyeddöntőben is kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, a budapesti négyes döntőben pedig úgy védték meg címüket, hogy a két mérkőzés alatt egy pillanatig sem voltak hátrányban. Az elődöntőben tizedik találkozójukat is sikerrel vették a dán Esbjerggel szemben (29–28), míg a döntőben a másik dán alakulat, az Odense felett még magabiztosabb győzelmet arattak. Bár a vége 29–27 lett, az ETO szinte az egész meccsen négy-öt találattal vezetett. A torna legértékesebb játékosává a győriek csapatkapitányát, Kari Brattset Dale-t választották. A rendezvényen készült csoportképen a klub hetedik BL-trófeáját megszerző Győri Audi ETO KC játékosai és vezetői láthatók. (Fotó: Adorján András) A nagyszerű évadot a klubvezetés, a csapat és a stáb tagjai június 2-án az Audi Arénában rendezett találkozón ünnepelték a szurkolókkal, másnap pedig a partnereknek mondtak köszönetet a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában megtartott rendezvényen. Az eseményen Endrődi Péter, a csapatot működtető Győri ETO Kft. ügyvezetője úgy fogalmazott, Per Johansson vezetőedzővel meghatározták azokat a kereteket, hogy miképp élik a hétköznapjaikat és az ünnepeiket. Mint mondta, ebben a keretrendszerben kiemelten fontos a biztonság, amit a klub mellett álló támogatók biztosítanak. „Nehéz szezonon vagyunk túl, hiszen szinte új együttest kellett építeni, és bár voltak kétkedők, az ETO-ra jellemző hittel, munkával és csapatszellemmel sikerült megszerezni a két címet”  – hangsúlyozta. Hozzáfűzte, a siker nagymértékben köszönhető annak az erős összetartásnak, amely a zöld-fehéreket jellemzi. „Nem véletlen, hogy közös ünnepünket éppen a Széchenyi István Egyetem épületében tartjuk, hiszen a térség meghatározó tudásközpontjával szoros partnerséget ápolunk, amely számos területre kiterjed, s többek között lehetővé teszi a fiatalok számára a sport és a tanulás összehangolását. Az intézmény Győri Innovációs Parkja a vállalati együttműködések fontos helyszíne, ahol méltó módon tudunk köszönetet mondani a sikereinkhez nagymértékben hozzájáruló támogatóinknak. Büszkék vagyunk arra, hogy az egyetemet is magunk mellett tudhatjuk”  – mondta el kérdésünkre Endrődi Péter. A Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkja elegáns környezetet biztosított a Győri Audi ETO KC partneri évadzárójának. (Fotó: Adorján András) Az eseményen az ügyvezetőtől és Görbicz Anitától, a Győri ETO KC elnökétől kapta meg a bajnoki aranyérmet két fiatal, Rédecsi Polett és Szár Evelin, akik esetében ez korábban elmaradt. A bajnoki és a BL arany-, valamint a Magyar Kupa ezüstérmével jelképesen köszönetet mondtak a két névadó szponzornak. A medálokat a győri önkormányzat nevében Pintér Bence polgármester, az Audi Hungaria nevében pedig Lőre Péter kommunikációért és kormányzati kapcsolatokért felelős vezető vette át. Az egész éves támogatást a győri szurkolói közösségnek is megköszönték, nevükben Menyhárt Ferenc, a szurkolói egyesület elnöke kapta meg az érmeket. Végezetül a csapat két távozó játékosát, Ryu Eun Hee-t és Győri Alexát is elbúcsúztatták.

Hanczné dr. Lakatos Erika egyetemi docens, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánhelyettese, Élelmiszer-tudományi Tanszékének vezetője az élelmiszer-tudomány szakterületén magas színvonalon végzett oktatásszervezési, infrastruktúra-fejlesztési és pályázati tevékenysége elismeréséért vehette át az Agrárminisztérium által adományozott Nagyváthy János-díjat. A Nagyváthy János-díj azon személyeknek adományozható, akik legalább öt éve kiemelkedő oktatói munkát végeznek az agrárminiszter feladatkörébe tartozó ágazatokat érintő felsőoktatás területén. Az elismerést Hanczné dr. Lakatos Erika, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának stratégiai dékánhelyettese május 30-án vehette át. A docens tudományos témavezetőként, tárgyfelelős oktatóként részt vesz a doktori, valamint a graduális képzésben, ahol élelmiszeripari technológiákat bemutató tantárgyakat oktat, illetve felelőse volt a magyar és angol nyelvű élelmiszermérnök szak kidolgozásának. Kutatási területe sokrétű: doktori munkája a mikrohullám biológiai anyagokra gyakorolt termikus és nem termikus hatásának vizsgálatával foglalkozott. Ezt követően az élelmiszeriparban alkalmazott fermentációs és lepárlási technológiák fejlesztése, a fermentáció során alkalmazott mikroorganizmusok élettevékenységének vizsgálata, gyógynövények élelmiszeripari alkalmazhatósága, gyógynövénykomposztok előállítása állt kutatásai fókuszában. Folyamatosan hozzájárul a kar laboratóriumi hálózata személyi és tárgyi feltételrendszerének fejlesztéséhez: talajvizsgáló, érzékszervi és állományvizsgáló, gyümölcsfeldolgozó és pálinkafőző technológiai laboratórium, valamint tejfeldolgozó kisüzem kialakításában működött közre. Részt vett többek között a Smart Farm Tangazdaság területén kialakítandó baromfi- és sertés-modellistálló, illetve az okoskert létrehozásában is. „A Nagyváthy János-díj óriási megtiszteltetés számomra, de úgy gondolom, hogy nem csak egy ember munkájának elismerése ez, mindinkább bizonyítéka a közös akarat, együtt gondolkodás meglétének, a lehetőségek megteremtésének és megfelelő kihasználásának. E tevékenységeink célja, hogy mind a tanszék, mind a kar tudományos és infrastrukturális területeken is folyamatosan, dinamikusan fejlődhessen” – mondta Hanczné dr. Lakatos Erika, kiemelve: köszönettel tartozik a Széchenyi István Egyetem vezetésének a munkájához szükséges anyagi és szakmai erőforrások biztosításáért. „Köszönetet mondok továbbá azon egyetemi, kari és tanszéki munkatársaimnak, akik az elképzeléseimet, fejlesztési koncepcióimat messzemenőkig támogatják, mellettem állnak szakmailag és emberileg egyaránt – fűzte hozzá. – Ez mindannyiunk díja és mindannyiunk érdeme.” Hanczné dr. Lakatos Erika kiemelkedő teljesítményével érdemelte ki a Nagyváthy János-díjat. (Fotó: Agrárminisztérium)

Tizedik alkalommal ismerte el nívódíjjal a legkiemelkedőbb Erasmus+ projekteket a program hazai koordinálását végző Tempus Közalapítvány a nemrég Budapesten megtartott átadóünnepségen. A Széchenyi István Egyetem is kitüntetésben részesült, amelyet sikeres nemzetközi mobilitási projektjével érdemelt ki. Egy lassan évtizedes hagyományhoz híven nagyszabású díjátadón ismerte el a legkiválóbb Erasmus+ projekteket a program hazai koordinálásáért felelős Tempus Közalapítvány. A nemrég Budapesten rendezett „Új lehetőség, új szemlélet”  elnevezésű programon az alapítvány partnerszervezeteinek képviselőivel, valamint a díjnyertes projektek megvalósítóival ismerkedhettek meg a résztvevők. Erasmus+ nívódíjban részesült a Széchenyi István Egyetem Nemzetközi Programok és Alumni Központja is, amely kiemelkedően sikeres felsőoktatási mobilitási projektjével érdemelte ki az elismerést. A központ Mobilitási és Ösztöndíj Osztálya azzal a céllal vágott bele a projektbe, hogy a koronavírus-járvány okozta visszaesést követően ismét emelkedjen a hallgatói és az oktatói mobilitások száma. „A siker mértékét mutatja, hogy közel száz partnerintézménnyel együttműködésben több mint 400 külföldre, illetve hazánkba irányuló tanulmányi, szakmai, oktatási és képzési mobilitást valósítottunk meg, nemzetközi kooperációkon alapuló közös kurzusokon, workshopokon és szemináriumokon keresztül”  – fogalmazott Mészáros Márta osztályvezető. „A program révén nemzetközi mobilitásban részt vett hallgatók és oktatók nemcsak szakmai tudást szereztek, hanem különböző kultúrákkal ismerkedhettek meg, és gazdagították nemzetközi kapcsolati hálójukat”  – vélekedett. A projekt lehetővé tette, hogy 26 Európán belüli és kívüli országgal valósítsanak meg mobilitási programokat, amelyek legnépszerűbb úti céljai közt volt Spanyolország, Románia, Olaszország, Portugália, Németország és Thaiföld. A kiemelkedő minőséget a vállalt létszámok jelentős túlteljesítése, a tanulmányok elismerésének megkönnyítése és a kevesebb lehetőséggel rendelkező hallgatók bevonása biztosította. A Széchenyi István Egyetem Nemzetközi Programok és Alumni Központjának Erasmus+ nívódíját Mészáros Márta, a központ Mobilitási és Ösztöndíj Osztályának vezetője vette át dr. Czibere Károlytól, a Tempus Közalapítvány kuratóriumi elnökétől, valamint Bodrogi Richárdtól, az alapítvány főigazgatójától. (Fotó: Tempus Közalapítvány)v A központ munkatársainak díjnyertes kezdeményezése – amellett, hogy hozzájárult az intézmény nemzetközi láthatóságának növeléséhez és a külföldi együttműködések szélesítéséhez – nagymértékben segítette a Széchenyi-egyetem stratégiai célkitűzéseit. „Bővítettük partnerhálózatunkat, növeltük a külföldi hallgatók és oktatók számát, valamint fejlesztettük az angol nyelvű képzési kínálatot, de talán a legfontosabb, hogy erősödtek nemzetközi tudományos és képzési együttműködéseink. Olyan, fenntartható kapcsolatrendszert alakítottunk ki, amely a jövőben is biztosítja a hallgatók és oktatók számára a mobilitási lehetőségeket”  – részletezte Mészáros Márta. Az osztályvezető hangsúlyozta: a díj elnyerése fontos visszacsatolás számukra, hiszen megerősíti, hogy projektjük kiemelkedő eredményeket hozott a mobilitás és a nemzetközi együttműködés terén. „Az elismerés nemcsak központunk munkatársainak kemény munkáját, hanem intézményünk nemzetközi törekvéseinek sikerét és minőség iránti elkötelezettségét is tükrözi” – jelentette ki. A nívódíj elnyeréséhez nagymértékben hozzájárultak a Mobilitási és Ösztöndíj Osztály munkatársai. Felvételünkön Nagy Ildikó, Mészáros Márta, Kerpics Kinga és Kocsis Kinga. (Fotó: Adorján András) A Tempus Közalapítvány által szervezett díjátadó és konferencia fókuszában idén a digitalizáció állt, a nívódíjak átadása mellett kerekasztal-beszélgetések és előadások színesítették a programot. A rendezvény olyan témákat ölelt fel, mint a nemzetközi partnerségek és a digitális innovációk kapcsolata, a külföldi tapasztalat révén szerezhető kompetenciák, az Erasmus+ projektek által generált intézményi változások vagy épp a digitális oktatás. A Széchenyi István Egyetem képviseletében Mészáros Márta az „Úton: mobilitástól a nemzetköziesítésig ” elnevezésű kerekasztal-beszélgetés vendége volt, ahol a mobilitások előnyeiről, fontosságáról, hozadékáról és a további tervekről esett szó. A Széchenyi István Egyetem díjnyertes projektjének köszönhetően több száz fiatal szerzett nemzetközi tapasztalatot.

A Széchenyi István Egyetem, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) idén 16. alkalommal rendezett országos konferenciát és szakmai kiállítást május 29-én a távközlés világnapja alkalmából. Az esemény a magyar távközlési ipar új kihívásaira – köztük az űrtudományra és a kvantumtechnológiára – fókuszált, valamint a közelgő magyar űrutazásnak is emléket állított. A távközlési világnapot a Nemzetközi Távközlési Egyesület létrehozásáról szóló alapító okmány 1865-ös aláírásának tiszteletére rendezik minden év májusában. A húsz alapító ország között hazánk is szerepelt, a Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszéke pedig idén is az NMHH partnerségével  szervezett országos rendezvénnyel emlékezett meg a jeles eseményről. A távközlés világnapja alkalmából a Széchenyi István Egyetemen ünnepeltek a hazai infokommunikációs szektor képviselői. (Fotó: Adorján András) A konferenciát dr. Friedler Ferenc professzor, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese nyitotta meg. Mint mondta, az intézmény az elmúlt évben jelentős előrelépéseket tett az űrkutatás és az űrtávközlés terén. „ Hallgatóink sikerrel szerepeltek  az Európai Űrügynökség programjában, és műholdkoncepciójuk továbbfejlesztésére kaptak lehetőséget. Interdiszciplináris szakkollégiumunk már második űreszközén dolgozik, amelynek földi tesztpéldánya is elkészült. Joghallgatóink szintén kimagasló nemzetközi eredményt értek el ezen a téren: Európa harmadik legjobb csapataként zárták  a Manfred Lachs világűrjogi perbeszédverseny kontinensdöntőjét”  – sorolta az eredményeket. Hozzátette, az egyetem több oktatója és kutatója is részt vesz az Unispace  képzésben, s emellett a területhez kapcsolódóan további hiánypótló képzéseket is kínálnak. „A Széchenyi István Egyetem vezetése elkötelezett az élenjáró technológiák – így például a kvantumtechnológia, az űrtávközlés vagy a mesterséges intelligencia – kutatása és oktatása mellett. Hiszünk abban, hogy hallgatóink nemcsak kiszolgálói, hanem alakítói is lesznek a technológiai fejlődésnek. Ezért nyújtunk a nemzetközi színtéren is versenyképes képzéseket számukra”  – hangsúlyozta a rektor. Dr. Cosmas Zavazava, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) Távközlési Fejlesztési Irodájának igazgatója videóüzenetében úgy fogalmazott, csodálatos emlékeket őriz a Széchenyi István Egyetemen két évvel ezelőtt tett látogatásáról . Mint mondta, idén ünneplik a nemzetközi szervezet megalakulásának 160. évfordulóját, amelynek Magyarország a kezdetektől aktív tagja. „A tudományos intézmények, köztük a Széchenyi István Egyetem kulcsfontosságúak az olyan közös célok elérésében, mint a digitális készségek és az infrastruktúra fejlesztése, valamint a vállalkozások és a közszolgáltatások digitalizációja”  – húzta alá. Dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos köszöntőjében kifejtette, eredetileg épp a konferencia napján, május 29-én indult volna magyar űrhajóssal a fedélzetén az Ax-4-es misszió, de a startot június 8-ra halasztották. „Köszönöm a Széchenyi István Egyetemnek, hogy tudományos munkájával folyamatosan hozzájárul annak társadalmi tudatosításához, hogy az űrtevékenység – kiemelten az űrhírközlés – a mindennapjaink sarkalatos része. Elvesztésével összeomlana eddig felépített civilizációnk, ami rámutat az ITU koordinációs munkájának fontosságára is” – emelte ki. A miniszteri biztos a konferencián előadást tarott „Útban a világűr felé” címmel, amelyben részletesen bemutatta az űrkutatás jelentőségét, és Magyarország e területen betöltött szerepét. Kitért a Hunor-programra is, amelynek keretében Magyarország visszatér az űrhajózó nemzetek sorába. Dr. Lapsánszky András, az NMHH elnökhelyettese, a Széchenyi-egyetem Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszékének vezetője elmondta: a távközlési világnap évről évre lehetőséget ad arra, hogy a szakma képviselői megvitassák azokat a feladatokat, amelyeket az aktuális kihívások és növekvő igények támasztanak feléjük. „Napjainkban a távközlés óriási szabályozási, technológiai és gazdasági fejlődés kezdetén áll. Olyan új szempontok jelentek meg a hírközlés területén, amelyekre igazgatási szinten is reagálni kell. Hatalmas versenyképességi előnyt jelenthet egy adott országnak, ha ezen a területen jó döntéseket hoz”  – világított rá. A modern infokommunikációs technológiák és a hallgatók fejlesztései is bemutatkoztak a rendezvényen. (Fotó: Adorján András) Ezt követően sor került a Dr. Magyari Endre-életműdíjak átadására, amelyet idén dr. Karl Károly, az NMHH hírközlés-felügyeleti főigazgató-helyettese és Solymosi János, a BHE Bonn Hungary Kft. űrtechnológiai igazgatója vehetett át. A Tudományos Diákköri Konferencia résztvevői közül az NMHH különdíjat adományozott a Széchenyi-egyetem azon hallgatóinak, akik hírközlési témában nyújtottak kiemelkedő teljesítményt. Pónya Szilárd Tamás „Az Optikai kommunikáció alapjai a HUNITY műholddal”  című tanulmányáért, Kaszai Zoltán az „RTK járműkövetés és MQTT adatok feldolgozásának implementálása egyedi versenyautó szimulátorban”  című dolgozatáért, Szűcs Ágoston Koppány pedig az első győri ikerműhold energiaellátásáról írt munkájáért kapta meg az elismerést. A program részeként a Széchenyi István Egyetem és a Mobilis Interaktív Élményközpont ünnepélyes faültetésén a résztvevők egy időkapszulát is elhelyeztek, amely egy üzenetet tartalmaz a jövő számára a 2025-ös magyar űrkutatás alkalmából. A nap folyamán szakmai előadások követték egymást , és a szekciókban a hallgatói fejlesztések is bemutatkoztak, köztük látható volt az egyetem SZESAT Interdiszciplináris Szakkollégiumának műholdmodulja. Az intézmény auláját szolgáltatók, berendezés- és műszerbeszállítók kiállítási standjai töltötték meg, bemutatva a technikai fejlődés új irányait. Dr. Friedler Ferenc professzor, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese, a Dr. Magyari Endre-életműdíjas Solymosi János, a BHE Bonn Hungary Kft. űrtechnológiai igazgatója, dr. Horváth Zoltán professzor, az egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karának dékánja, dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, dr. Lapsánszky András, az NMHH elnökhelyettese, az egyetem tanszékvezetője, a Dr. Magyari Endre-életműdíjas dr. Karl Károly, az NMHH hírközlés-felügyeleti főigazgató-helyettese és Keszthelyi Bernadett, a Mobilis Interaktív Élményközpont ügyvezetője az ünnepség keretében rendezett emlékfaültetésen. (Fotó: Adorján András)

A világ 14 országának mintegy 160 kutatója vett részt a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kara által szervezett nemzetközi konferencián. A program a változó világ technológiai, oktatási és társadalmi kihívásaira fókuszált olyan témákat érintve, mint a mesterséges intelligencia, a digitális transzformáció vagy a fenntarthatóság. A Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kara történetének legjelentősebb nemzetközi eseményét tartotta meg nemrég az intézmény Menedzsment Campusán. A „Nemzetközi konferencia a változó világ technológiai, oktatási, társadalmi és nemzetközi kihívásairól” (International Conference on Technological, Educational, Social, and International Challenges in the Changing World – TESIC) elnevezésű rendezvényen a világ mintegy 160 kutatója vett részt Magyarországon kívül 13 országból, így például Indiából, Kanadából, Németországból, Portugáliából vagy épp Szerbiából. Az esemény megnyitóján dr. Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese kiemelte: az elhangzó előadások publikációi rangos nemzetközi folyóiratokban jelennek majd meg, ami nagymértékben hozzájárul az intézmény tudományos tevékenységéhez. „A konferencia célja, hogy tudományos platformot biztosítson a kutatók, a szakemberek és a döntéshozók számára ahhoz, hogy megoldásokat keressenek a mai, gyorsan fejlődő világ összetett kihívásaira. Ennek érdekében olyan fontos témákkal foglalkozik, mint például a digitális transzformáció, a nemzetközi együttműködések jelentősége, a kiberbiztonság vagy épp a fenntartható fejlődés. Ezek mind olyan területek, amelyeket a Széchenyi István Egyetem stratégiai fontosságúként kezel képzéseiben és kutatás-fejlesztésében egyaránt” – fogalmazott. Dr. Szőke Júlia, az Apáczai-kar tudományos és nemzetközi kapcsolatokért felelős dékánhelyettese a konferencia elnökeként köszöntőjében rámutatott: a kétnapos esemény programját úgy állították össze, hogy az interdiszciplináris megközelítésnek megfelelően számos tudományterület képviselhesse magát. „Ez a többdimenziós megközelítés jól tükrözi a napjainkban előttünk álló kihívások összetett jellegét  – jelentette ki. – Örömünkre szolgál, hogy közel harminc intézmény kutatóiból álló, motivált tudományos közösség jött létre rendezvényünk révén.” A Széchenyi István Egyetem nemzetközi konferenciájára 14 országból érkeztek kutatók. (Fotó: Korinek Bettina) A konferencia nyitóelőadását a portugál Leiriai Egyetem Fenntartható és Gyorsított Termékfejlesztési Központjának igazgatóhelyettese, az ipari menedzsment és mérnök szak felelőse, dr. Marcelo Rudolfo Calvete Gaspar tartotta. A „Mesterséges intelligencia hatása a felsőoktatásra”  című prezentációjában kitért az emberiség történetében tapasztalt ipari és technológiai forradalmakra, valamint a mesterséges intelligencia kialakulására is. „A különbség a korábbi fejlesztési hullámok és a mostani modern technológiai újítások között, hogy míg eddig a monoton, főleg fizikai munkákat váltották ki az ipari innovációk, addig a mesterséges intelligencia már az olyan kreatív területekre is nagy hatást gyakorol, mint az egyetemi oktatás. Így a mesterséges intelligencia már az életünk része, akár tetszik, akár nem. Oktatóként kötelességünk minél jobban megismerni és a saját oldalunkra állítani ezt a technológiát, hogy előnyt kovácsoljunk belőle” – részletezte. A szakember szerint a digitális forradalom nem azt szolgálja, hogy gyorsan, erőfeszítések nélkül jussunk eredményre, hanem hogy másként közelítsünk meg problémákat és új módokon találjunk azokra még jobb megoldást. Előadásában hasznos tanácsokat is adott a jelenleg elérhető, tudományos munkát támogató szoftverekről és alkalmazásokról, valamint kiemelte: az egyetemek felelőssége, hogy az eszközök használatát ne csak szabályozza, de be is építse az oktatási módszerek közé.  Dr. Marcelo Rudolfo Calvete Gaspar, dr. Szőke Júlia és dr. Pongrácz Attila, az Apáczai-kar dékánja az eseményen. (Fotó: Nagy Gergely) A nyitónap második főelőadása online formában zajlott, az újdelhi Guru Gobind Singh Indraprastha Egyetem professzora, Gagan Deep Sharma beszélt a jelenlévőknek a jövőre felkészült egyetemek jellegzetességeiről. A szakember egyeteme nemzetközi rangsorokkal és együttműködésekkel foglalkozó egységének is vezetője, aki nagy szerepet játszott az intézmény debütálásában a Quacquarelli Symonds világranglistáján. Prezentációjában hangsúlyozta: a felsőoktatás ma már egy inspiráló nemzetközi ökoszisztéma, amely ötletek, értékek és innovációk ápolásához és fejlesztéséhez járul hozzá. Kifejtette: a jövőre felkészült egyetemek egyik legfontosabb tulajdonsága a rugalmasság és az alkalmazkodóképesség, különös tekintettel a nemzeteken átívelő, globális gondolkodásmód elfogadására. „Fontos emellett, hogy integráljuk a hallgatókat a laboratóriumi munkába, kapcsoljuk össze az oktatókat startup vállalkozásokkal, és fektessünk nagy hangsúlyt arra, hogy minden szakdolgozat, diplomamunka és disszertáció a világ jobbítását célzó valós tudományos eredményt tartalmazzon” – vélekedett. Megjegyezte: a kutatások hasznosítása és kommunikálása mellett a nemzetközi siker egyik alappillére az adott egyetem egyértelmű piaci pozicionálása és következetes márkastratégiája, amelyre minden ambiciózus intézménynek érdemes odafigyelni. A kétnapos rendezvényen plenáris és szekcióelőadások várták a mintegy 160 résztvevőt. (Fotók: Nagy Gergely, Korinek Bettina)

Dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem tanszékvezető docense a napokban vehette át a Honvédelemért Kitüntető Cím II. fokozatát, valamint a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület Ezüstjelvényét. A Honvédelem Napja alkalmából díjazták  nemrégiben dr. Kelemen Rolandot, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetőjét . Az oktató a Honvédelemért Kitüntető Cím II. fokozatát vehette át beosztásában huzamos időn át végzett kiemelkedő tevékenysége, valamint szakmai érdemei elismeréséül. Néhány nappal később a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület is díjazta a győri szakembert: a szervezet Ezüstjelvényével ismerték el kimagasló társadalmi munkáját. Dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszéke vezetőjének munkáját a napokban két országos jelentőségű díjjal is elismerték. (Fotó: Adorján András)   „A honvédelmi miniszter által adományozott címet a honvédelem területét is érintő, különösen a katonai kibertéri műveletek jogi megítélését és a tágabb értelemben vett kiberbiztonságot érintő kutatásokért, szakértői együttműködésért kaptam meg. A másik elismerést a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) éves közgyűlésén vehettem át a tavalyi, a HTE Elektronikus Információbiztonsági Vezetők Okosan Klubjával közös nagysikerű országos konferencia  szervezésében vállalt szerepem, és a kiberbiztonság területén végzett tudatosító és tudományszervező tevékenységem elismeréseként. Mindkét díj fontos szakmai megerősítést jelent a számomra. Hálás vagyok az egyetemnek azért a támogatásért, amellyel e tudományterület fejlődéséhez hozzájárul”  – fogalmazott dr. Kelemen Roland. Hozzátette: ezek a díjak annak elismerését is jelentik, hogy a Széchenyi-egyetem milyen gyorsan reagál az új kihívásokra. Erre példa, hogy az intézmény vezette be az országban elsőként  a kiberbiztonság jogának egyetemi szintű képzését.

Európa négy országának egyetemistái – köztük a Pannónia ösztöndíj támogatásával a Széchenyi István Egyetem hallgatói – dolgoztak közösen ipari fenntarthatósági projekteken a hollandiai Enschede-ben. A Bosch és a Saxion Egyetem nemzetközi programja nemcsak szakmai tudást, hanem életre szóló élményeket is nyújtott a résztvevőknek. A Széchenyi István Egyetem hallgatói a Pannónia Ösztöndíjprogram  támogatásával vehettek részt az „Innováció az ipari fenntarthatóságért nemzetközi közegben” című nemzetközi oktatási programban, amelyet nemrégiben rendeztek meg a hollandiai Enschede-ben. A Saxion Egyetem és a Bosch közösen szervezte az eseményt, amelyen négy ország öt felsőoktatási intézményének hallgatói működtek együtt a fenntartható ipari innováció témakörében. „A program online szakasza már márciusban elindult, ahol a hallgatók hetente vettek részt esti szakmai előadásokon, és már ekkor elkezdték a nemzetközi csapatmunkát. A Bosch deventeri központjának mérnökei által meghatározott problémák – például a hidrogénkazánok jövője, a fenntartható csomagolások, a szén-dioxid-kibocsátási célkitűzések és az energetikai átállás politikai hatásai, vagy a Legionella baktérium jelenléte az ivóvízben – mind izgalmas és aktuális kihívások elé állították a fiatalokat”  – mondta el dr. Sós Eszter, a Széchenyi-egyetem Logisztikai és Szállítmányozási Tanszékének adjunktusa. A program része volt az ötnapos hollandiai út, amelynek során a hallgatók ellátogattak a Bosch deventeri gyárába is, ahol többek között egy új átalakító készletet ismerhettek meg. Ez a jövőben segítheti az angliai háztartások meglévő kazánjainak hidrogénüzeművé átalakítását, ezzel is hozzájárulva a klímavédelmi célkitűzésekhez. A csapatok zárásként bemutatták projektjeiket a Bosch szakemberének, Nelson Tavaresnek és a Saxion Egyetem oktatóinak. Szaniszló Anna, Gladics Gellért Ádám, dr. Sós Eszter, Budai Barnabás, Kertész Maja és Kádár Dóra számára szakmailag értékes volt a hollandiai program.

Ünnepségen köszöntötte az idei Országos Tudományos Diákköri Konferencián díjazott hallgatóit a Széchenyi István Egyetem, amely történelmi eredménnyel zárta a seregszemlét. Összesen 216 fiatal képviselte az intézményt, akik közül 65-en díjat nyertek. Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) 2025-ben minden korábbinál nagyobb volumenű rendezvénnyé nőtte ki magát. A hazai tehetséggondozás csúcsát jelentő, 16 tudományterületi szekcióban megrendezett eseményen csaknem hatezer hallgató ismertette kutatási eredményeit vagy mutatta be művészeti tudását. A Széchenyi István Egyetemet 216-an képviselték, ami már önmagában impozáns szám, még figyelemreméltóbb azonban, hogy ők 16 első, 13 második, 7 harmadik és 29 különdíjat nyertek el. A köszöntésükre megrendezett gálán dr. Friedler Ferenc professzor, az egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese kiemelte: az OTDK-n való részvétel a tudományos pálya első lépése; ezt követheti a doktori iskolára való felkészülés és a jelentkezés, ami a későbbi elismerések alapja lehet. „A PhD-tanulmányokat folytatók egyszerre szolgálják saját hosszú távú szakmai pályájukat, és egyúttal hozzájárulnak intézményünk tudományos teljesítményének növeléséhez” – jelentette ki. Hozzátette: ehhez a Széchenyi-egyetem minden feltételt biztosít, így széles körű nemzetközi kapcsolatrendszert, kiváló infrastruktúrát, valamint rendkívül aktuális, az érdeklődés középpontjába tartozó – többek között a fenntarthatósághoz, a mesterséges intelligenciához, a mobilitáshoz kapcsolódó – kutatási témákat. Az ünnepség résztvevőinek csoportképe a Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campus épülete előtt. (Fotó: Dudás Máté) Dr. Mezey Barna professzor, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) alelnöke beszédében kifejtette: a tudományos diákköri mozgalom önkéntes szerveződés, egyúttal valódi hungarikum. „Igényesen, kételkedve, az örök igazságokat megkérdőjelezve, kutatva az újabb igazságokat, együtt gondolkodva megteremteni és bemutatni az eredményeket” – összegezte az OTDK célját. Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta professzor, a Széchenyi István Egyetem Tehetségsegítő Tanácsának és Tudományos Diákköri Tanácsának elnöke megköszönte a felkészítést, bírálatot és zsűritagságot vállaló oktatók, a helyi programok szervezésben részt vevő hallgatók és munkatársak, valamint az OTDT, az Egyetemi Tehetségsegítő Tanács és Tudományos Diákköri Tanács tagjainak elkötelezettségét, továbbá az egyetem vezetésének támogatását. Ugyancsak köszönetet mondott a partner-középiskoláknak, hogy bizalmuk jeleként diákjaikat delegálták az intézmény tudományos diákköri konferenciáira, akik közül egy tanuló az OTDK-n is sikeresen vett részt. „Kiemelt figyelt fordítunk arra, hogy az eredményeket közérthető formában is bemutassuk. »A tudomány vonzásában – fiatal tudósok a közösségért« című videósorozatunkban  a legsikeresebb hallgatók mutatják be kutatásuk eredményeit”  – jegyezte meg. A professzor felhívta a figyelmet két pályázati lehetőségre is: az egyik az InnOtdk , ahová innovációs potenciállal rendelkező kutatási eredményeket várnak, a másik pedig a Hallgatói Ösztöndíj , amely a kiemelkedő tudományos diákköri munkát ismeri el. Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta professzor, a Széchenyi István Egyetem Tehetségsegítő Tanácsának és Tudományos Diákköri Tanácsának elnöke (Fotó: Dudás Máté) Az ünnepségen a „Legeredményesebb hallgató” díjat Szűrös Zsolt, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar (ÉÉKK) volt hallgatója, az egyetem doktorandusza, míg a „Legeredményesebb konzulens” elismerést Ajtayné dr. Károlyfi Kitti, az ÉÉKK oktatója vehette át.   A Széchenyi István Egyetem 37. OTDK-n díjazott hallgatói Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Lászlóffy Márton, Műszaki Tudományi Szekció, 2. hely (konzulense: dr. Zseni Anikó) Juhász Emese, Műszaki Tudományi Szekció, 3. hely (konzulense: Macher Gergely Zoltán) Gulyás Csenge, Agrártudományi Szekció, különdíj (konzulense: prof. dr. Palkovics László Amand)   Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar Babos Máté, Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció, 1. hely (konzulense: dr. Makkos Anikó) Szabó-Papp Krisztina, Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció, 2. hely (konzulense: Petzné dr. Tóth Szilvia) Bárány Fanni Nóra, Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció, különdíj (konzulense: dr. Kurucz Anikó) Boda Viktória, Művészeti és Művészettudományi Szekció, különdíj (konzulensei: Pápai Miklós és Balogh István), az egyetem Tánc- és Képzőművészeti Szakgimnáziumának diákja   Audi Hungaria Járműmérnöki Kar Hasan Rafiul és Mursi Zaid, Műszaki Tudományi Szekció, 2. hely (konzulense: Nagy Gábor) Lakatos Bálint, Műszaki Tudományi Szekció, különdíj (konzulense: Kocsis Bence János) Szabó Kevin, Műszaki Tudományi Szekció, különdíj (konzulense: Szabó Ádám István)   Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Kiss Napsugár Doroti és Csonka Mirtill, Állam- és Jogtudományi Szekció, 1. hely (konzulenseik: dr. Király Péter Bálint és dr. Glavanits Judit) Pup Dorina Brigitta, Állam- és Jogtudományi Szekció, 1. hely (konzulense: dr. Pődör Lea) Kőszegi Anita, Had- és Rendészettudományi Szekció, 1. hely (konzulensei: dr. Ganczer Mónika és dr. Takó Dalma) Kalmár Dorotea, Állam- és Jogtudományi Szekció, 2. hely (konzulense: prof. dr. Sulyok Gábor) Vigh Eszter Éva, Állam- és Jogtudományi Szekció, 2. hely (konzulense: dr. Pálvölgyi Balázs) Csendes-Nagy Kata, Állam- és Jogtudományi Szekció, 3. hely (konzulense: dr. Nyerges Éva) Kiss Eszter, Had- és Rendészettudományi Szekció, 2. hely (konzulense: dr. Czebe András) Sedivi Roland, Had- és Rendészettudományi Szekció, 2. hely (konzulense: prof. dr. Lévay Miklós Sándor) Réti Zsófia és Bosits Dorina, Állam- és Jogtudományi Szekció, 3. hely (konzulenseik: dr. Kelemen Roland és dr. Gosztonyi Gergely) Vigh Katinka Rozanna, Társadalomtudományi Szekció, 3. hely (konzulensei: dr. Glavanits Judit és dr. Kecskés Gábor) Héjj Maja, Állam- és Jogtudományi Szekció, különdíj (konzulens: dr. Kecskés Gábor) Hruby Réka, Állam- és Jogtudományi Szekció, különdíj (konzulense: dr. Jungi Eszter) Kocsis Bálint, Állam- és Jogtudományi Szekció, különdíj (konzulense: dr. Erdős Csaba) Krebsz Klaudia, Állam- és Jogtudományi Szekció, különdíj (konzulensei: dr. Kelemen Roland és dr. Kovács-Szépvölgyi Enikő Szabó Bernadett, Állam- és Jogtudományi Szekció, különdíj (konzulens: dr. Czebe András) Szendi Alina Kinga, Állam- és Jogtudományi Szekció, különdíj (konzulens: dr. Kecskés Gábor) Tibold Tódor Bendegúz, Állam- és Jogtudományi Szekció, különdíj (konzulens: dr. Ferencz Jácint) Király Anna, Had- és Rendészettudományi Szekció, különdíj (konzulense: dr. Czebe András) Szing Annamária, Had- és Rendészettudományi Szekció, különdíj (konzulense: dr. Kelemen Roland) Kozma Rebeka Mercédesz, Társadalomtudományi Szekció, különdíj (konzulense: dr. Ganczer Mónika) Nardai Alina, Társadalomtudományi Szekció, különdíj (konzulense: dr. Kecskés Gábor)   Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar Nagy Kristóf György, Műszaki Tudományi Szekció, 1. hely (konzulense: Kottmayer Tibor) Seesink Dániel, Műszaki Tudományi Szekció, 1. hely (konzulense: Nagy Viktor) Szűrös Zsolt, Műszaki Tudományi Szekció, 1. hely (konzulensei: Ajtayné dr. Károlyfi Kitti és Szalai Dóra) Tóth Flóra Bianka, Olasz Krisztina és Karuczka Máté, Műszaki Tudományi Szekció, 1. hely (konzulenseik: Ajtayné Dr. Károlyfi Kitti és Szalai Dóra) Fekete Levente István, Műszaki Tudományi Szekció, különdíj (konzulense: Nagy Viktor) Lampert Lizett Olívia, Műszaki Tudományi Szekció, különdíj (konzulense dr. Wolf Ákos) Nagy Krisztián, Műszaki Tudományi Szekció, különdíj (konzulense: dr. Horváth Richárd) Szűrös Zsolt és Ördög Rita Rebeka, Műszaki Tudományi Szekció, különdíj (konzulense: dr. Horváth Tamás)   Egészség- és Sporttudományi Kar Kiss Botond, Testnevelés- és Sporttudományi Szekció, különdíj (konzulense: Kovácsné dr. Tóth Ágnes) Fekete András, Orvos- és Egészségtudományi Szekció, különdíj (konzulense: dr. Porrogi Pálma)   Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar Horváth Tamás, Műszaki Tudományi Szekció, 1. hely (konzulense: dr. Fodor Dénes) Bódi Virág Luca, Műszaki Tudományi Szekció, 1. hely (konzulensei: dr. Lendvai László és Jakab Sándor Kálmán) Pónya Szilárd Tamás, Műszaki Tudományi Szekció, 2. hely (konzulense Németh Péter Ernő) Végh András, Műszaki Tudományi Szekció, 3. hely (konzulense: Merkli Kornél) Magyari Irma, Had- és Rendészettudományi Szekció, különdíj (konzulense: dr. Vári Péter) Czetin Márk és Kovács Hunor György, Informatikatudományi Szekció, különdíj (konzulenseik: dr. Bognár Tamás és Hajdu Csaba) G. Varga István Dénes, Műszaki Tudományi Szekció, különdíj (konzulense: dr. Fehér András) Szűcs Ágoston Koppány, Műszaki Tudományi Szekció, különdíj (konzulense: Németh Péter Ernő)   Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Hamuth Mónika, Közgazdaságtudományi Szekció, 1. hely (konzulense: Dr. Buics László) Lukács Bence, Közgazdaságtudományi Szekció, 1. hely (konzulense: dr. Tóth Árpád) Raffai Eliza, Közgazdaságtudományi Szekció, 1. hely (konzulense: dr. Happ Éva) Vass Viktória, Közgazdaságtudományi Szekció, 1. hely (konzulensei: dr. Koltai Judit Petra és Dr. Vinkóczi Tamás) Ilaiha Intan Tawaddada, Közgazdaságtudományi Szekció, 2. hely (konzulense: dr. Kazinczy Eszter) Sárvári Nelli, Közgazdaságtudományi Szekció, 2. hely (konzulense: Horváth Patrícia) Simon Sára Leona, Közgazdaságtudományi Szekció, 2. hely (konzulense: dr. Keller Veronika) Bandara Adikari Lahiru Vimukthi Senarath, Közgazdaságtudományi Szekció, különdíj (konzulense: dr. Buics László) Szalay Boglárka és Bolla Dorina Andrea, Közgazdaságtudományi Szekció, különdíj (konzulenseik: dr. Koltai Judit Petra és dr. Vinkóczi Tamás) Varga Viktória, Közgazdaságtudományi Szekció, különdíj (konzulense: dr. Szabó-Szentgróti Gábor)   Művészeti Kar Boda Borbála, Művészeti és Művészettudományi Szekció, 1. hely (konzulense: Vitályos Balázs) Kérges Zsófia Eszter, Művészeti és Művészettudományi Szekció, 1. hely (konzulense: dr. Zétényi Tamás) Kovács Laura Mária, Művészeti és Művészettudományi Szekció, 2. hely (konzulense: Vitályos Balázs) Komócsin Rebeka Kata, Vizhányó Gizella Erzsébet, Dere Máté János, Művészeti és Művészettudományi Szekció, 2. hely (konzulensük: dr. Choi Insu) Varga Luca, Brassai Katalin Anna és Brassai Csenge, Művészeti és Művészettudományi Szekció, 3. hely (konzulensük: U. Nagy Gábor) Guelmino Kamilla, Nagy Zita, Jono Eszter és Pásztor Dorina, Művészeti és Művészettudományi Szekció, különdíj (konzulensük: dr. Choi Insu) A cikk a „MEC_24 Tudományos Mecenatúra Pályázat” keretében megvalósuló, MEC_N 149220 azonosítószámú, „A tudomány vonzásában – fiatal tudósok a közösségért” című projekt keretében készült.

A Széchenyi István Egyetem hallgatói ismét megmutatták, milyen ereje van a fiatalos kreativitásnak és az innovatív gondolkodásnak. A Hungarian Startup University Program intézményi záróeseményén 12 csapat prezentálta saját fejlesztésű projektjét. A rendezvény nemcsak a tanultak bemutatásáról szólt, hanem arról is, hogyan válhatnak ezek az ötletek piacképes vállalkozássá.  A Hungarian Startup University Program (HSUP) a Nemzeti Innovációs Ügynökség koordinációjában, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakpolitikai támogatásával megvalósuló komplex program, melyen a Széchenyi István Egyetem a kezdetektől részt vesz. Célja, hogy megismertesse a hazai egyetemistákkal az innováció világát, a modern vállalkozói ismereteket, a   startupok működését. „A HSUP két féléves, angol nyelvű, e-learning-alapú kurzus, amelynek során a hallgatók először az elméleti alapokat sajátítják el – például az innovatív gondolkodást vagy a startupok működését –, majd a második félévben saját üzleti modellt dolgoznak ki csapatban. Ennek a csúcspontja az intézményen belül megrendezett Demo Day, ahol szakmai zsűri előtt mutathatják be startupötleteiket” –  mondta el dr. Rámháp Szabolcs egyetemi docens, a HSUP szakmai koordinátora.  A nemrégiben megtartott rendezvényen a legjobbnak ítélt projektet a bírálók döntése alapján Dóczi Eszter készítette el. A Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar hallgatója és csapata egy olyan alkalmazást fejlesztett ki, amely támogatást nyújt mindazok számára, akik cukorbetegséggel vagy annak társbetegségeivel élnek. „Személyesen is érintett vagyok a témában, így pontosan tudom, milyen fontos a napi adatkezelés. A célom az volt, hogy egy átlátható, felhasználóbarát alkalmazást készítsek, ami nemcsak megkönnyíti a betegek életét, hanem segít elkerülni a súlyosabb szövődményeket is. Az applikáció egy másik funkciója a mesterséges intelligencia révén kiszámítja a fogyasztani kívánt ételek szénhidráttartalmát, valamint képes elemezni a korábban rögzített adatokat, és ezek alapján következtetéseket levonni a vércukor- és inzulinszintek esetleges eltéréseinek okairól” – mesélte Dóczi Eszter, aki már a telefonján futó prototípust is bemutatta a zsűrinek. Dóczi Eszter, a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának hallgatója bizonyult a legjobbnak az intézményi megmérettetésen. (Fotó: Dudás Máté) Az idei intézményi verseny második helyezett projektje egy, szintén mesterséges intelligenciával támogatott, biztosításkötési szoftver fejlesztéséről szól, a harmadik pedig a kisboltok logisztikai folyamatait optimalizálná digitálisan. A Demo Day nemcsak visszajelzést ad, hanem belépőt is jelenthet a vállalkozói világba: a legjobbak bejuthatnak az országos döntőbe, ahol üzleti befektetőkből álló zsűri előtt prezentálhatnak. A kiemelt, fejenként egymillió forintos ösztöndíjak mellett ez komoly kiugrási lehetőség is egyben. Dr. Rámháp Szabolcs hangsúlyozta: a Széchenyi István Egyetemen az innovatív ötletek továbbfejlesztéséhez belső támogatási rendszer is elérhető. A Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ  (FIEK) a hallgatói innovációs kultúra megszilárdítása és fejlesztése érdekében évente több mint 20 különböző szakmai programot és eseményt szervez hallgatóknak, oktatóknak és kutatóknak, valamint személyes tanácsadásokkal, gyakornoki programokkal és ötletpályázatokkal vesz részt a vállalkozásokkal kapcsolatos szemléletformálásában és a tudásátadásban. Emellett hallgatói innovációs programok segítik a hallgatókat a vállalkozói és startup életforma megismerésében és a kapcsolódó gyakorlati ismeretek elsajátításában. Közöttük szakmai és kapcsolatépítő események (Spinoff Klub, Spinoff Extra, Business Start, Business Camp), kutatói gyakornoki program (SZE Duo), hallgatói ötletpályázat (SZE Duo Pro) és óralátogatások (Business Stories) is megtalálhatók minden tanévben.