A győri egyetem Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolájának közreműködésével szeptemberben került megrendezésre a 12. CogInfoCom konferencia. A virtuális találkozón külön szekciókat indítottunk a Digitális Fejlesztési Központban folyó kutatások egy részének bemutatására. A doktoranduszok 5G témái mellett helyet kapott az Internet of Digital Reality (IoD) alkalmazások bemutatása, valamint a gazdasági és a jogi szabályozás kérdései is. A konferencia után nívós szaklapokban jelennek meg válogatott közlemények, jövőre pedig önálló konferencia indul a témában. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

Sipőcz Richárd, a Széchenyi István Egyetem hallgatója, a Széchenyi Egyetem SE sportolója ezüstérmet szerzett az olaszországi Olbiában megrendezett junior cselgáncs-világbajnokságon a nehézsúlyúak között, a +100 kilogrammos súlycsoportban. A többszörös junior Európa-bajnok győri versenyző ragyogó napot fogott ki. Az első fordulóban az egyesült államokbeli Christian Konoval ellen egy kontrával hamar előnybe került, majd a harmadik perc elején egy szép dobással le is zárta a párharcot. A legjobb négy közé jutásért a grúzok ifjúsági világbajnoka, Irakli Demetrasvili következett, akit a luxembourgi korosztályos Európa-bajnokságon ipponnal győzött le. Ezúttal egy vazari különbség döntött a Sipőcz Richárd javára. A döntőért a németek junior Európa-bajnoki bronzérmesén, Losseni Konén ellen kellett túljutnia Gyimes Nikolett tanítványának, s a hat és fél percnyi hosszabbításos küzdelem az ő diadalát hozta. A fináléban az a grúz Szaba Inaneisvili várt rá, akit legutóbb szeptemberben, a luxemburgi Európa-bajnokság döntőjében múlt felül. Ezúttal szoros csatában nem sikerült győznie, de a megszerzett ezüstérem így is nagyszerű teljesítmény.

Gokartversenyekre és színes családi programokra kerül sor a HUMDA Magyar Autó-Motorsport Fejlesztési Ügynökség Zrt. által szervezett Junior Gokart Challenge 2021 elnevezésű ingyenes rendezvényen október 9-én, szombaton a győri ETO Parkban. Az eseményen a Széchenyi István Egyetem hallgatói csapatai is bemutatkoznak, valamint ott lesz a Willisits Team gokartcsapat, amelynek kutatás-fejlesztési partnere az intézmény Járműipari Kutatóközpontja. Országos tehetségkutató programsorozatot indított a HUMDA, amelynek célja, hogy minél fiatalabb korban elkezdődjön a tehetséges autó- és motorversenyzők, a jövő Michelisz Norbertjeinek és Talmácsi Gáborainak felkutatása. Az ingyenesen látogatható roadshow hatodik állomása Győr, ahol az ETO Parkban a 6 és 14 éves gyerekek számára ezen a héten péntekig 10 és 18 óra között lehetőség nyílik a profi gokartszimulátorok kipróbálására. A legjobb időt elérők valódi elektromos gokartokon bizonyíthatják tudásukat szombaton szintén 10-től 18 óráig, amikor a versenyek mellett az egész család találhat magának kedvére való programot. Kiállítóként jelen lesz – a Magyar Autóklub, az Országos Balesetmegelőzési Bizottság, Hoffer Zsolt (Hungarian Police Rally Team), a képességfejlesztési felkészítő tréningeket végző Fit4Race, a Magyar Gokart Szövetség, az M1RA Motorsport, a Volánbusz Zrt. és a Willisits Gokart Team mellett – a Széchenyi István Egyetem is. Minden bizonnyal sokan akarnak majd találkozni Talmácsi Gáborral is, aki máig felejthetetlen bravúrt végrehajtva 2007-ben világbajnoki címet szerzett a MotoGP 125 köbcentiméteres kategóriájában. Az egykori motorversenyző idén szerzett oklevelet a Széchenyi István Egyetem Közép-Európában egyedülálló versenymérnökképzésén. A műszaki képzésekben élen járó győri universitas a rendezvényen két hallgatói versenycsapatával, az elektromos motorokat fejlesztő SZEnergy Teammel, valamint az Arrabona Racing Teammel képviselteti magát, s az utóbbi legújabb fejlesztésű autóját is bemutatja az érdeklődőknek. Az intézmény Járműipari Kutatóközpontja emellett szoros együttműködést folytat a kiállítóként szintén szereplő Willisits Gokart Teammel is, amelynek hajtásláncfejlesztésében vesz részt. A Széchenyi István Egyetem tudatosan törekszik arra, hogy az általános és középiskolai korosztály számára népszerűsítse a műszaki tudományokat, hiszen belőlük lesznek a jövő mérnökei, akik nagymértékben hozzájárulhatnak Magyarország versenyképességének erősödéséhez. Ezt szolgálja a roadshow-n való részvétel is, csakúgy, mint a győri campus területén található Mobilis Természettudományos Élményközpont, ahol a gyerekek felszabadult játék közben fedezhetik fel a természet törvényszerűségeit és a legújabb technológiákat.

A Győri Térségfejlesztési és Projektmenedzsment Kft. „Közösségben Győrben” című projektje keretében 20 civil szervezett mutatkozott be az Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karán megrendezett önkéntes napon. Az esemény része annak a júniusban elkezdődött programsorozatnak , amelynek célja, hogy a különböző területeken működő alapítványok, és egyesületek, szervezetek között szorosabb együttműködés jöjjön létre. Emellett a civil szervezetek gyakorlati bemutatókkal önkénteseket is toboroztak. Az egyik standon speciális eszközökkel modellezték azt, hogy a vakok és gyengén látók, hogyan érzékelik a tárgyakat tapintással. Egy másik „állomáson” a vakvezető kutyákat kiképző iskola tartott bemutatót. Az Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kara adott otthont volt a házigazdája a Civil Börze rendezvénynek. Az esemény része a Közösségben Győrben projektnek. „Húsz civil szervezet és intézmény csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, amely most már június óta dolgozunk. Hálózatot szeretnénk kiépíteni, együttműködést generálni, mindezt az önkéntességre fókuszálva.” - mondta el Csillag Attila, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának ügyvivő-szakértője. Sikeres volt az elmúlt néhány hónap, mert a nagyszabású programsorozathoz kapcsolódó civil szervezeteknek ez egy kitűnő lehetőség, hogy bemutatkozzanak és akár önkénteseket is toborozzanak. „A vállalásunk ebben a projektben nem kevesebb, mint közel egy évig tartó rendezvénysorozat lebonyolítása. Az egyetem munkatársaival karöltve szervezzük meg a programokat. A workshopok már befejeződtek a nyáron, jelenleg a közösségi foglakozások zajlanak” – beszélte a Közösségben Győrben című projektről Jászné Csepregy Andrea Győri Térségfejlesztési és Projektmenedzsment Kft. projektmenedzsere. Az egyetem igazi bázisa az önkénteseknek ráadásul hallgatóik már komoly szakmai ismeretekkel rendelkeznek, emelte ki Dr. Pongrácz Attila dékán. „Az elméleti tudás, amit a kollégák a kurzusokon átadnak a hallgatóknak itt a gyakorlatban is megvalósul és az a 20 civil szervezet amely jelen van. Ők egyfajta gyakorlati helyként is szolgálják képzésünket. Az egyetemünk missziója az oktatás és a kutatás mellett a társadalmi felelősség vállalás.” A cross over eseményeknek az is célja, hogy a nap végére készüljön egy úgynevezett eredménytermék. A mostani civil börzén ez egy festmény volt, amelyen a résztvevők ecsetvonásokkal fejezték ki összetartozásukat és a civil szervezetek, önkéntesség megbecsülését, fontosságát. Forrás: Győr Plusz

A Széchenyi István Egyetem meghatározó részvételével rendezték meg Közép-Európa legkorszerűbb tesztpályáján a III. ZalaZONE Innovációs Napot, amelyen az intézmény bemutatta legfrissebb autonómjármű- és dróntechnológiákkal kapcsolatos kutatási és fejlesztési eredményeit. Az eseményen megalakult a Magyar Tudományos Akadémia észak-dunántúli regionális szervezetének Járműipari Munkabizottsága, amelynek elnöke dr. Szauter Ferenc, a győri egyetem Járműipari Kutatóközpontjának központvezetője lett. Kétszáznál is több érdeklődő vett részt a III. ZalaZONE Innovációs Napon Zalaegerszegen, amelynek megnyitóján dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bejelentette: az év végére teljesen elkészül az önvezető és elektromos járművek vizsgálatára is alkalmas járműipari tesztpálya, amelynek összes kapacitása jövőre vagy legkésőbb két év múlva le lesz kötve. Hozzátette: ezzel együtt kezdték el fejleszteni a „tudáskörnyezetet” is. Ennek köszönhetően folyamatosan fejlődik a Széchenyi István Egyetem ZalaZONE-on meglévő infrastruktúrája is. Az intézmény kutatóépületének kivitelezése tavaly óta zajlik, új inkubációs és szállásépületének építése pedig szeptemberben kezdődött el. Emellett járműipari kutatásokat segítő, rendkívül korszerű eszközök, berendezések beszerzésére is sor kerül. „A zalaegerszegi fejlesztések történelmi jelentőségűek egyetemünk számára. A modellváltásnak köszönhetően intézményünknek a korábbinál jóval nagyobb tere nyílik arra, hogy éljen az innovációs és üzleti, vállalkozási lehetőségekkel. Ezt a szemléletet, kultúrát hallgatóink, oktatóink-kutatóink a legmodernebb technológiával és környezetben sajátíthatják el a ZalaZONE-on megvalósuló beruházások révén” –fogalmazott ezzel kapcsolatban Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke. Nem véletlen, hogy az elmúlt években Magyarország egyik meghatározó tudásközpontjává vált győri universitas jelenléte az innovációs napon is erőteljes volt. A rendezvényen alakult meg a Széchenyi István Egyetem kezdeményezésére a Magyar Tudományos Akadémia észak-dunántúli regionális szervezetének Járműipari Munkabizottsága, amelynek elnökévé dr. Szauter Ferencet, az egyetem Járműipari Kutatóközpontjának központvezetőjét, alelnökévé pedig dr. Háry Andrást, a ZalaZONE Science Park Kft. ügyvezető igazgatóját választották meg. A testület szakmai tevékenysége túlmutat a régió határain az eredmények hasznosításában. Dr. Szauter Ferenc elmondta, hogy a jövőben szakmai konferenciákat szerveznek hazai és nemzetközi résztvevőkkel. Külön értéke emellett a munkabizottságnak, hogy a nagy potenciállal jelen lévő járműipari fejlesztésekhez helyben biztosíthatnak tudományos hátteret, tovább növelve a térség versenyképességét. A testület alapító tagjai között a Széchenyi István Egyetemen kívül a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pannon Egyetem, a ZalaZONE, valamint az Óbudai Egyetem szakemberei, kutatói találhatók. Az innovációs nap keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Széchenyi István Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a HungaroControl Zrt. kezdeményezésére idén megalakult Magyarországi Drón Koalíció is beszámolt tevékenységéről. A szervezet vízióját, céljait Drotár István szakmai vezető, a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjának központvezetője ismertette előadásában. A Széchenyi Egyetem meghatározó szereplője ennek az egyre fontosabb, gyorsan fejlődő területnek. Az intézményben a Digitális Fejlesztési Központ a Járműipari Kutatóközponttal szorosan együttműködve fogja össze a drónokkal kapcsolatos, állami, tudományos és vállalati szereplőkkel stratégiai partnerségben folytatott kutatásokat. A fejlesztések kiterjednek e légi szerkezetek mezőgazdasági és védelmi ipari hasznosítására, földi autonóm járművekkel való együttműködésére, a távközlési berendezések, antennák monitoringjára, valamint a térerősség-vizsgálatra egyaránt. Ezeket támogatja egy nemrégiben létrehozott dróntechnológiai labor, míg a hallgatók bevonását, egyúttal a kutatói utánpótlás biztosítását a hamarosan megalakuló SZEviation hallgatói csapat segíti majd. A ZalaZONE innovációs napon az érdeklődők autonóm autók és drónok gyakorlati bemutatóját is megtekinthették. A Széchenyi István Egyetem a Járműipari Kutatóközpontjában és a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettel (SZTAKI) közösen elvégzett kutatás-fejlesztés egy szeletét demonstrálta, többek között a mesterséges intelligencia és a vezeték nélküli technológia alkalmazhatóságát – azaz a távoli vezérlést –, valamint egy lábbal vezérelt interfésszel irányított drónt. A jelenlévőknek azt is bemutatták, hogy a Széchenyi-egyetem és a SZTAKI közös fejlesztésű önvezető autója emberi beavatkozás nélkül, autonóm módon képes akadályok dinamikus kikerülésére. Egy másik demonstrációban az önvezető autó egy drón szenzoros adatait felhasználva szemléltette a kiterjesztett érzékelés hasznosítási lehetőségeit.

A Széchenyi István Egyetem átvállalja oktatói, kutatói és doktoranduszhallgatói tudományos publikációinak közlési díját egy újonnan indított program keretében. A kutatásokat az intézmény nemzeti és nemzetközi tudományos adatbázisok, online idegen nyelvű folyóiratok mintegy 150 millió forint értékű előfizetésével, valamint a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány támogatása révén ösztöndíjjal is segíti. A Széchenyi István Egyetem egyik stratégiai célja, hogy nemzetközi színvonalú tudományos kutatással is hozzájáruljon a térség fejlődéséhez, amit mostantól új eszközzel, a Publikáció Támogatási Program elindításával is ösztönöz. Ennek keretében az oktatói és kutatói munkakörben foglalkoztatott munkatársak, valamint az egyetemmel jogviszonyban álló doktoranduszhallgatók Q1-Q4 minősítésű folyóiratokban megjelenő tudományos publikációinak közlési díját (APC) átvállalja az intézmény, erkölcsi-anyagi elismerést nyújtva számukra. A feltételek között a Scopus adatbázis szerepel, mert a két legnagyobb globális felsőoktatási minősítő szervezet – a QS és a Times Higher Education – a világranglisták összeállításánál kizárólag ezt veszi figyelembe. A Széchenyi István Egyetem emellett az Egyetemi Könyvtár és Levéltár Kutatókapocs szolgáltatása keretében ad segítséget a tudományos publikálás és a tudománymetria területén, a kutatást pedig jelentős adatbázis- és folyóirat-előfizetésekkel is támogatja. „A tudományos szakirodalmi adatbázisokhoz az egyetem részben saját forrásból, részben az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Programmal együttműködésben nyújt hozzáférést. Jövőre már csaknem 135 millió forint értékben több mint tizenötféle nemzeti és nemzetközi tudományos adatbázis használatára biztosít lehetőséget az egyetemi polgároknak és a könyvtárba beiratkozottaknak, amelyek megrendelését az egyetem Irányító Testülete szeptember közepén egyhangúlag fogadta el. Több millió forint értékű idegen nyelvű online tudományos folyóiratra is van előfizetésünk, ugyancsak az oktatási és kutatási tevékenységeket támogatandó. Ezenkívül úgynevezett »read & publish« megállapodások keretén belül a konzorciumban résztvevő intézményeknél affiliációval rendelkező levelező szerzők minden további költség nélkül nyílt hozzáférési módon jelentethetik meg publikálásra elfogadott cikkeiket. Az egyetem munkatársai számára ilyen lehetőség jelenleg az Elsevier, a Springer és az Akadémiai Kiadó folyóirataiban érhető el, ami 2022-től a Wiley által kiadott periodikumokkal bővül” – ismertette Tóth Csilla, az Egyetemi Könyvtár és Levéltár vezetője. Az egyetem oktatói-kutatói számára emellett a jövőben is elérhető lesz a Tudományos Ösztöndíj, amelynek létrehozásáról a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriuma tavaly decemberben döntött. Ennek célja a publikációs tevékenység támogatása az ingyenes vagy az egyetemi előfizetés által a munkatársak számára költségmentesen elérhető, Scopus adatbázisban regisztrált, Q1-Q4 besorolású folyóiratokban. A legjelentősebb anyagi elismerésben a nemzetközi kutatási hálóban készült szakcikkek szerzői részesülnek. A Publikáció Támogatási Programról A Publikáció Támogatási Program célja a Széchenyi István Egyetem oktatói és kutatói publikációs tevékenységének további erősítése, a minősített folyóiratban megjelenő szakcikkek, publikációk közlési díjának (APC) pénzügyi támogatásával. Fontos, hogy a közlési díj számlájának kiállítási dátuma 2021. június 1-t követő dátumra essen. A további részletekről, feltételekről IDE KATTINTVA érhető el bővebb információ.

Együttműködési megállapodást írt alá a Széchenyi István Egyetem és a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság. A két fél partnersége hosszú évekre nyúlik vissza, a mostani dokumentum révén pedig újabb dimenziók nyílnak. Együttműködési megállapodás aláírására gyűltek össze a Széchenyi István Egyetem és a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság képviselői szerdán. Szorosabbra fűzi ugyanis eddig is eredményes kapcsolatát a két fél. „A Széchenyi István Egyetem fontosnak tartja, hogy a kutatói, tanszékei, karai, kompetenciaközpontjai által felhalmozott tudással kiszolgálja partnerei igényeit. Ezt felismerve intézményünk egyre több vállalat és szervezet partnerének számít, ezért is vagyok benne biztos, hogy a főkapitányság munkáját is segíteni tudjuk” – nyitotta meg a sajtónyilvános rendezvényt dr. Kovács Zsolt, az egyetem kancellárja. Dr. Urbán Zoltán László megyei rendőrfőkapitány úgy fogalmazott, az együttműködési megállapodásnak azok a legfőbb részei számukra, amelyek a fejlődésüket szolgálják. „Szeretnénk egy fejlődő szervezetet irányítani, működtetni és mindig mindent alárendelni annak, hogy az állampolgárok biztonságban érezzék magukat. Láttuk, hogy az egyetemnek olyan lehetőségei vannak, amik a mi eszköztárunkból hiányoznak. Ezeket szeretnénk használni és igénybe venni, cserébe pedig a mi értékeinket a rendelkezésükre bocsátani. A legfontosabb, hogy a tudomány és a gyakorlat találkozzon, erre ez az együttműködés kiváló garancia” – szögezte le beszédében. Dr. Baranyi Péter Zoltán, az egyetem rektora szerint eredményes kapcsolatról van szó az egyetem és a megyei rendőr-főkapitányság között. Hozzátette, a partnerség múltja és jelene biztos alapot ad a közös jövőnek. „Az egyetem foglalkozik oktatással, kutatással, innovációval. Céljaink szinte minden pontban találkoznak a rendőrségével: az oktatásban kontaktórák keretében, tantárgykidolgozás, elméleti és gyakorlati oktatás során, szakmai gyakorlatokban; a kutatásban PhD-képzés keretében, a tudományos munkában; az innováció jegyében pedig egymás rendezvényeit segítjük és a kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatokban is összefogunk” – vetítette előre. A felek gördülékeny együttműködését jól mutatja, hogy már az aláíró rendezvény alatt sikerült új kapcsolódási pontokat, projekteket megfogalmazniuk.

Táncművész és próbavezető diplomát szerezhetnek azok a fiatalok, akik felvételt nyertek a Magyar Táncművészeti Egyetem Széchenyi István Egyetemen indított kihelyezett képzésére. A két intézmény a komplex ismereteket nyújtó szak kapcsán szorosan együttműködik a Győri Balett-tel. „Hatalmas lehetőséget jelent számomra, hogy elindult Győrben ez a szak, mert a Győri Balett tagjaként sok elfoglaltságom miatt nehezen oldanám meg, hogy Budapesten tanuljak. Nem tudom, mit hoz a jövő, de ez az átfogó képzés felkészít arra, hogy koreografálhassak, próbát vezethessek később. Tetszik, hogy sokféle tárgyunk van, elsajátíthatunk többféle technikát, de például művelődéstörténettel is foglalkozunk” – válaszolta kérdésünkre Herkovics Eszter Adria. A fiatal balettművész egyike azoknak, akik felvételt nyertek a Magyar Táncművészeti Egyetem kihelyezett táncművész és próbavezető szakára, klasszikus balett szakirányra, amely a Széchenyi István Egyetemen indult el első alkalommal ebben a tanévben a nemzetközi hírű Győri Balett-tel együttműködésben. „A Győri Balett életében ez mérföldkő, mert a képzés révén olyan életpályamodellt kínálhatunk a Győrben és a térségben élő tánctehetségeknek, amire eddig nem volt módunk” – mondta Velekei László, a társulat igazgatója, utalva arra: így tagjaik és leendő utánpótlásuk számára is elérhetővé válik, hogy felsőfokú tanulmányokat folytassanak helyben. Beszélt arról is, hogy mások mellett Kiss János, a Győri Balett korábbi igazgatója, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, a Magyar Táncművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke nagyon sokat tett azért, hogy a szak elindulhasson. „A szűk határidő ellenére sokan jelentkeztek a képzésre, ami fontos visszajelzés mindkét egyetemnek, hiszen azt mutatja, hogy nagy rá az igény” – tette hozzá Velekei László. Kara Zsuzsanna, a Széchenyi István Egyetem mesteroktatója, a Győri Balett magántáncosa azt emelte ki, hogy már minden szinten, az általános és középiskolától az egyetemig elérhető táncművészeti képzés Győrben, amit a város régóta szeretett volna elérni. „Mindezt a három fél együttműködése tette lehetővé. Az oktatókat a Magyar Táncművészeti Egyetem, valamint a Széchenyi-egyetem Művészeti Kara és Apáczai Csere János Kara adja, a Győri Balett pedig nemcsak az innovatív képzés gyakorlati helyszínét biztosítja, hanem szakmai támogatást is nyújt” – hangsúlyozta. „Győr évtizedek óta a magyar táncművészet egyik fellegvára, emiatt is rendkívül örömteli, hogy végre a felsőfokú balettképzés is megjelent a városban. Ez lehetőséget ad az itteni művészek diplomához jutására és új tehetségek idevonzására. A Művészeti Kar örömmel vállal részt az oktatásban és a zenei háttér biztosításában” – fogalmazott dr. Hontvári Csaba, a kar dékánja.

A Szigetköz és a Csallóköz jövőjét megalapozó Insula Magna Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Programot, a Környezetmérnöki Tanszék nyitott laboratóriumi szolgáltatásait és tevékenységeit, valamint az Apáczai Csere János Kar edukációs projektjeit is közelebb hozta az I. Győri Klíma Expo látogatóihoz a Széchenyi István Egyetem. A Széchenyi István Egyetem az innováció, a fenntarthatóság és a jövő szolgálatában áll, ennek jegyében az intézmény dupla standdal volt jelen a „ZöldGYŐR” – I. Győri Klíma Expón. Amint azt dr. Szálasy Lászlótól, a győri környezetvédelmi bizottság elnökétől megtudtuk, a rendezvény fő célja az volt, hogy a környezettudatos gondolkodást és cselekvést az elvi szempontok szintjéről a közösség együttműködő szintjére helyezze, hiszen hatékony környezetvédelem nem létezik a társadalom aktív – nem csupán kampányszerű – részvétele nélkül. „Az öko-központú hozzáállással párhuzamosan azt szeretnénk tudatosítani a győriekben, hogy mindenki tehet a környezetünkért, az egyéni döntések igenis számítanak. Tudjuk, hogy egy hosszú út elején tartunk, de ha eljutunk odáig, hogy a társadalom picit több mint fele a fenntarthatóság jegyében éli mindennapjait, kellemetlen lesz a közösség másik felébe tartozni. Tudjuk azt is, hogy a Föld órája ketyeg, kevés idő maradt a változásra, ezért szeretnénk hangosan szólni” – hangoztatta érdeklődésünkre dr. Szálasy László. Kiemelte: az együttműködő partnerek közül a Széchenyi István Egyetem elsőként mondott igent a klíma expóra, melynek színvonalát magasra emelték a rendezvényen jelen lévő oktatók és kutatók. Az ökokiállítás tematikájába illő, sokszínű tevekénységével a győri egyetem aktív részese volt a rendezvénynek. Dr. Torma András, a Környezetmérnöki Tanszék tanszékvezető egyetemi docense elmondta: „Nagy öröm, hogy az esemény meghatározó szereplői lehettünk. Standjainkat gyerekek és felnőttek is érdeklődve keresték fel. A látogatók megismerhették, hogy milyen sokrétű elméleti és gyakorlati munka folyik az egyetemen a fenntarthatóság érdekében. A kiállítótérben jelen volt a Környezetmérnöki Tanszék, illetve az egyetem környezetipari nyitott laboratóriuma. Bemutattuk eszközparkunkat és azt is, mivel foglalkozunk. A szemléletformálásra helyeztük a legnagyobb hangsúlyt, ezért különböző korosztályoknak való játékokkal is készültünk. Képviseltette magát az Apáczai Csere János Kar is, demonstrálva, hogyan építhető be észrevétlenül a gyermekek mindennapjaiba a fenntartható, környezettudatos szemléletmód. Az iskolakertek közoktatásban betöltött szerepére, az ezekben rejlő lehetőségekre is felhívták a látogatók figyelmét.” A szakember külön kiemelte, hogy a Szigetköz és a Csallóköz jövőjét megalapozó Insula Magna Programot is közelebb hozták az érdeklődőkhöz. „A Széchenyi István Egyetem több mint száz kutatója bevonásával, széles körű összefogással zajlik a Szigetköz fenntarthatósági fejlesztését elősegítő Insula Magna Program. Ezért is volt fontos, hogy a rendezvényen jelen volt dr. Bene Katalin, a Széchenyi-egyetem docense, a program tudományos vezetője is, akitől ezzel kapcsolatban első kézből kaphattak válaszokat a látogatók arra vonatkozóan, pontosan mi is az egyetem szerepe a projektben, hogyan vehet részt ebben a lakosság, mit fognak ebből érzékelni a térségben élők.” – tette hozzá dr. Torma András, aki egyébként tagja a győri közgyűlés környezetvédelmi bizottságának is. Mint mondta, külön köszönet illeti Kövecsesné dr. Gősi Viktóriát, dr. Lampert Bálintot, Bedő Anettet, Macher Gergelyt, Polgár Cecíliát, dr. Halbritter Andrást és Horváth Szabinát, valamint a segítőként résztvevő környezetmérnök és tanító szakos hallgatókat, akik nagyon sokat tettek a széchenyis stand sikeréért.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán elnyert támogatásnak köszönhetően üzletileg hasznosítható termék válhat a Széchenyi István Egyetem két kutatója, dr. Kovács Norbert és dr. Fülep Dávid vezetésével fejlesztés alatt lévő projektportfóliómenedzsment-szoftverből. Maga az egyetem, illetve az intézmény Menedzsment Campusa a szellemi termék létrejöttében, a pályázat előkészítésében és beadásában is fontos szerepet játszott. A Széchenyi István Egyetem stratégiai célja, hogy az intézményben létrejövő kutatási eredmények, ötletek mind nagyobb részéből váljon üzleti siker. Mindehhez motiváló környezettel, személyes segítségnyújtással, tanácsadással, támogatás biztosításával járul hozzá. Ennek legfrissebb eredménye, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal útján meghirdetett, Gyorsítósáv elnevezésű pályázatán 89 millió forintot ítéltek oda a Smart Project Consulting Informatikai Kft.-nek. A cég tulajdonosa az egyetem két kutatója, dr. Kovács Norbert a Nemzetközi és Elméleti Gazdaságtan Tanszék és dr. Fülep Dávid a Matematika és Számítástudomány Tanszék munkatársa. Az elnyert forrás az általuk, valamint a Matematika és Számítástudomány Tanszék két matematikusa, dr. Hajba Tamás adjunktus és dr. Harmati István docens által jegyzett szellemi alkotás továbbfejlesztését és az ennek eredményeként létrejövő új termék piacra vitelét szolgálja. A szellemi alkotás – egy projektportfóliómenedzsment-szoftver – a Széchenyi István Egyetem egyik projektje kapcsán jött létre. Ezt az intézmény egy licenciaszerződés formájában átengedte a két oktató által birtokolt kft.-nek, cserébe a termék majdani hasznosításából származó bevétel egy része megilleti. Az egyetemnek emellett lehetősége van később akár tulajdonrészt is szerezni a vállalkozásban. A cél a piaci bevezetés „Az egyéni döntések számos torzítással terheltek. Például egy baleset kockázatának bekövetkezési valószínűségét hajlamosabbak vagyunk nagyobbra becsülni, ha a becslés előtt közúti balesetről hallottunk a hírekben, vagy a kollégák kiválasztásánál inkább olyan szempontokra figyelünk, amelyek nekünk, nem pedig a szervezetünknek fontosak. A projektek tervezésénél sokszor nincsenek múltbeli adatok, korábbi tapasztalatok, de mégis kell terveket, így például pénzügyi és időtervet készíteni. Ilyenkor jobb híján becsülik a projektmodellek változóinak értékét, ezt viszont befolyásolják az emberi gondolkodás természetes részét képező torzító hatások. Így nagyobb hibavalószínűségű projekttervek készülnek. Szükség van tehát olyan döntéstámogató folyamatokra, amelyek a torzító hatásokat minimalizálják. Fejlesztésünk támogatja szakértői csoportok létrehozását és működtetését egy olyan informatikai környezetben, amely kiszolgálja a vezetőket a gyors és minőségi döntésekhez szükséges információkkal” – fejtette ki dr. Kovács Norbert. A kutatók elkészítették a fejlesztés alapkoncepcióját, megalkották az alapmodellt – ez volt a kiindulópontja az egyetem felé tavaly megtett szellemialkotás-bejelentésnek. „A Gyorsítósáv pályázaton elnyert forrás azt teszi lehetővé, hogy a következő két évben a szellemi alkotás alapján olyan terméket fejlesszünk, mely alkalmas a piaci bevezetésre – emelte ki dr. Kovács Norbert. – Egyetemünk fenntartójának, vezetésének, valamint a Menedzsment Campusnak a támogatása nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy azok a kutatók, oktatók, akik vállalkozói kedvet, kockázatvállalási hajlandóságot éreznek magukban, a szellemi alkotásoktól a termék- és szolgáltatásfejlesztés, valamint az üzleti hasznosítás irányába mozdulhassanak el. Az egyéni kockázatvállalási hajlandóságot ki kell emelni, hiszen a szükséges többlet-munkaráfordítás mellett a fejlesztés forrásának önrészét is biztosítani kell.” Segítenek a kutatóknak Dósa Gábor, a Széchenyi István Egyetem üzletfejlesztési tanácsadója elmondta: a Gyorsítósáv pályázat célja kifejezetten az egyetemeken, kutatóintézetekben keletkezett szellemi alkotások piaci termékké, szolgáltatássá fejlesztésének támogatása. „Az egyetem Menedzsment Campusának éppen az a feladata, hogy ilyen eredményeket tárjon fel az intézményben, segítse a kutatókat akár iparjogvédelmi oltalmi tanácsadással, akár cégalapításokban, vagy, mint jelen esetben, forráskereséssel – fogalmazott a szakember. – A Smart Project Consulting Informatikai Kft. mindenben megfelelt a kiírásnak: a cég tulajdonosai az egyetem főállású kutatói, amelynek az intézmény vezetése az üzletfejlesztési testület javaslatát elfogadva licenciaszerződés keretében átadta hasznosításra a tavaly bejelentett szellemi alkotást. A továbbiakban is mindenben segíteni fogunk, hogy ebből piaci siker váljon.” Fontos a társadalmi hasznosság Dr. Dőry Tibor, a Menedzsment Campus vezetője azt hangsúlyozta: az Egyetem modellváltása révén rugalmasabbá vált szabályozói környezet lehetővé teszi, hogy az intézmény részt vegyen vállalkozások építésében, s ha a körülötte lévő vállalati háló erősödik, értéke nő, az hozzájárul a térség fejlődéséhez. „A Menedzsment Campus abban tud segíteni az Egyetem oktatóinak-kutatóinak, hogy ha rájöttek valamilyen tudományos eredményre, az a piacon is hasznosulhasson. Ezt a szemléletet képviseli Grüner György, a Kaliforniai Egyetem professzora, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter tanácsadója is, aki az egyesült államokbeli egyetemek példáját tartja követendőnek: ott már régebben megjelent a törekvés arra, hogy ne csak a pénzből csináljanak tudást, hanem a tudásból is pénzt. Nem csupán a tudományos publikációk számítanak, hanem a kutatások társadalmi hasznossága is. A Menedzsment Campus ebben kíván támogatást nyújtani” – fogalmazott dr. Dőry Tibor.

A világban mára már önálló tudományterületként számon tartott kognitív infokommunikáció bölcsőjében, a Széchenyi István Egyetemen szervezték meg idén a 12. IEEE CogInfoCom nemzetközi kognitív infokommunikációs konferenciát, amelyen már jelen időben beszéltek az új emberről, illetve az új társadalomról. A tavalyihoz képest a duplája, több mint kétszáz nemzetközi hírű professzor vett részt a világ minden tájáról a kognitív infokommunikáció tudományterület tizenkettedik nemzetközi konferenciáján, amelyet nemrégiben a Széchenyi István Egyetem rendezett meg a járványhelyzet miatt online formában. Mire képes, mire vágyik, milyen szabályokat követ, hogyan tanítható az „új ember”? – többek között ezekre a kérdésekre kerestek és adtak választ a tudósok a tanácskozás keretei között. Dr. Baranyi Péter professzor, a Széchenyi István Egyetem rektora kérdésünkre két példával is szemléltette, mennyire kiemelten érinti hétköznapjainkat ez a témakör. „Gondoljunk csak bele, tíz-húsz évvel ezelőtt táblán krétával a katedrán tanítottuk a diákokat, akiknek mára infokommunikációs eszközeikkel a kezükben, az információs zaj kellős közepén egy ilyen hagyományos előadáson harminc másodpercen belül lecsukódik a szemük. Őket már egészen más módszerekkel tudjuk tanítani. Vagy vegyük a jog témakörét. Egy autonóm jármű balesete esetén vajon ki a felelős a történtekért? Vagy például a jármű vezetőjének a digitális műszerfalon kijelzett és beépített vagy az útra kihelyezett KRESZ-táblákat kell figyelembe vennie haladás közben? Erre könnyű a válasz most, de öt-tíz év múlva, mikor nem ember vezet majd, melyik tábla vagy jelzés lesz a hivatalos? Az új járművek már most is automatikusan fékeznek vagy gyorsítanak központi adatbázisból letöltött KRESZ információk alapján, igaz, jelenleg még ott ül a vezető, aki időben megváltoztathatja és korrigálhatja a gép döntését, de “holnap” már nem ülünk ott. Ezer és egy hasonló, tisztázatlan kérdést lehetne felhozni a téma kapcsán” – gondolkodtatott el. Hozzátette: a tudósok munkájának súlyát és a konferencia rangját jelentősen emelte az a tény, hogy az eseményt – amelynek angol elnevezése IEEE International Conference on Cognitive Infocommunications – az amerikai székhelyű IEEE, a világ egyik legnagyobb műszaki tudományos társasága szponzorálta. Ennek megfelelően a konferencia minden tudományos közleményét szigorúan bírálják különböző országok egyetemeinek és kutatóintézeteinek professzorai, és csak ezután jelenhetnek meg az IEEE XPlore online tudományos publikációs adatbázisban. A koktél, avagy mit értenek új ember alatt A kognitív infokommunikáció tézise leegyszerűsítve azt állítja, hogy az ember és gép/számítógép kapcsolatának határvonala elmosódott. Az ember és az infokommunikációs világ – benne a hatalmas közösségi informatikai rendszerekkel és az interneten bárki számára elérhető egyre nagyobb tudásbázissal – olyan szövevényesen összeolvadt, hogy nem mindig érdemes azt elemeire szétszedni és külön-külön azoknak a kapcsolatát vizsgálni, azaz külön az embert és az informatikát vagy annak kapcsolatát. „Ez a fúzió egy koktélra emlékeztet. Kimondható, új ember született, akinek már a mentális-szociális készségei, társadalmi kapcsolatrendszere, sőt bizonyos agyi részei is másképp fejlődnek az infokommunikációs világ hatására. Most még kezünkben tartjuk az okostelefont, de az is lehet, hogy néhány évtized múlva már a fejünkben lesz, és »koktélként« összekeveredik a mesterséges intelligencia és a természetes agyi gondolkodás folyamata, aminek már ma látszanak a jelei. Ahogy régen a kognitív tudósok vizsgálták az embert, úgy vizsgáljuk most mi is ezt az »új embert«: megnézzük, milyen új képességkapacitásai vannak, amelyek korábban nem voltak. Mindez a jövőben egyre fontosabb lesz, s a konferencia erre készít fel” – fejtette ki kérdésünkre dr. Baranyi Péter professzor. A rektor hozzátette: a Széchenyi-egyetem előnyt kovácsol a konferenciasorozatból oly módon is, hogy az itt közzé tett elméleteket beemeli alkalmazott oktatói és kutatói módszertanai közé, valamint az előremutató kutatásokat termékfejlesztési portfóliójában is hasznosítja. Magyar tudósok indították el Mint ahogyan a matematikában az algebra, az elmúlt évtizedben az informatika önálló tudományterületévé vált a kognitív infokommunikáció, amelynek elméletét, módszertanát a Széchenyi István Egyetem két tudósai, Baranyi Péter és Csapó Ádám dolgozták ki, majd 2010-ben, Tokióban megszervezték az ehhez kapcsolódó első konferenciát is. A japán fővárosban kiderült, hogy ennek a szemléletmódnak helye, aa jövőre nézve pedig kiemelt szerepe van. Mára világszerte foglalkoznak ezzel a témával kutatók és kutatócsoportok.

A Digitális Fejlesztési Központ és a Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kara kezdeményezésére nemzetközi kutatói csoport alakult. A győri egyetem az FH Voralberg vezetésével összesen 13 partnert vont be egy Erasmus+ pályázatba, amelynek célja az egészségügyi fejlesztések, oktatási módszerek digitalizálása. Partnerünk a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház. Sikeres pályázat esetén a konzorcium négymillió euró forráshoz jut. A fejlesztések során kiemelt szerepet kapnak az 5G hálózatokon alapuló applikációk, amelyeket az ápolószemélyzet és a nővérek képzésében használnak majd. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

Emlékdiploma-átadó ünnepséget tartottak a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karán. Az eseményen arany-, gyémánt-, vas- és gránitdiplomát vehettek át azok a tanítók, akik legalább 30 évet töltöttek a pedagóguspályán. „Aki törekszik, mindent elér!” – ezzel a 17. századi, Apáczai Csere Jánostól származó idézettel kezdte köszöntőjét dr. Pongrácz Attila, a kar dékánja, aki kiemelte: ez volt az az iránytű és hiteles életfelfogás, ami alapján a most ünnepelt tanítók is tevékenykedtek az elmúlt évtizedekben. Beszédében a pedagógusi szakma szépségeiről és nehézségeiről szólva kiemelte a tanítói hivatás fontosságát, hiszen műveltséget, valamint értékeket megalapozó munkájuk nélkül nincsenek kiváló szakemberek és nincs jól működő társadalom. Záró gondolatában megköszönte a jelenlévő tanítók áldozatos munkáját, illetve hogy személyes példájukkal adtak hitet és bizalmat a gyerekeknek. (Fotógaléria: Májer Csaba József) Neubauer Tamás, a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógus Szakszervezet elnöke is szólt a díszdiplomás tanítókhoz. Beszédében a szakmai büszkeség fontosságát hangsúlyozta. Ezt követően elsőként a 2020., majd a 2021. évi emlékdiplomákat adták át. Különösen hatalmas taps köszöntötte Puskás Ferencné Czifra Anna tanítónőt, aki 75 éve, 1946-ban vette át pedagógus oklevelét a jogelőd intézményben, majd hosszú évtizedeket töltött az oktatásban, így ő egyedüliként gránit fokozatú diplomát kapott. Az oklevelek átadása után Horváth Szováti Miklósné Ábrahám Gizella aranydiplomás tanítónő, a Győri Gárdonyi Géza Általános Iskola pedagógusa osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. Megemlékezett az alma mater falai között eltöltött ifjúkori évekről, főiskolai tanárairól, akik mindent megtettek, hogy igazi tanítóvá váljanak az itt végzett pedagógusok „akik átadják a szépet, a jót és az igazat”. Az ünnepséget a SZE Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola tanulóinak verses műsora, majd a Győri Pedagógus Kórus előadása zárta. Aranydiplomások 2020-ból: 1. Gruits Lászlóné Timár Zsuzsanna Blanka 2. Illésné Orosz Mária 3. Krankovics Mátyásné Nagy Edit Ilona 4. Nagykovácsy Tiborné Vida Katalin 5. Dr. Németh Ferencné Sárvári Márta 6. Németh Gézáné Molnár Ilona 7. Rigó Ágoston Györgyné Szüts Marianna 8. Szabó Józsefné Tóth Teréz 9. Szuperné Gerencsér Mária 10. Tánczos Györgyné Trombitás Ida 11. Varga Lászlóné Tóth Klára 12. Virág Imréné Stergerits Ilona Aranydiplomások 2021-ből: 1. Berghold Zoltánné Bognár Éva 2. Horváth Jánosné Balika Anna 3. Horváth Szováti Miklósné Ábrahám Gizella 4. Király Tiborné Janes Jolán 5. Szabó Sándorné Szabó Katalin 6. Tercz Jánosné Hipságh Ilona 7. Dr. Varga Dénesné Nagy Irén Erzsébet 8. Varga Sándorné Szakács Katalin 9. Vén Lajosné Sónyi Zsuzsanna Gyémántdiplomások 2021-ből: 1. Dreisziger József 2. Gyenes Attila 3. Hegedűs Oszkár 4. Király László 5. Raska Istvánné Kiss Anna 6. Szeibert Sándor Józsefné Gábriel Mária 7. Tuba László 8. Varga Miklós Vasdiplomások 2021-ből: 1. Kiss Tóth Imréné Szűcs Teréz 2. Lampérth Attiláné Ritz Terézia 3. Ritzinger Lajosné Szűcs Erzsébet 4. Tóth Ferencné Enzsöl Mária Gránitdiplomás 2021-ből: 1. Puskás Ferencné Czifra Anna

„A győri egyetem régóta egyenletesen, megbízhatóan fejlődik. Nagy esélye van arra, hogy a legjobbak közé emelkedjen, és tartósan ott maradjon” – nyilatkozta prof. dr. Maróth Miklós, a kutatóintézeteket összefogó Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Irányító Testületének elnöke. Hangsúlyozta: a modellváltással a felsőoktatási intézmények függetlenséget, szabadságot kaptak, ami hatalmas lehetőséget jelent számukra. – Két éve alakult meg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat. Irányító Testületébe a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a tudománypolitika koordinációjáért felelős innovációs és technológiai miniszter hat-hat tagot delegált, Önt mint elnököt ők ketten közösen jelölték, és mindannyiukat a miniszterelnök nevezte ki. Milyen célokkal vágtak a munkába? – Megalapításunkkor vállaltuk, hogy növeljük a kutatóhálózat tudományos teljesítményét, javítjuk működésének átláthatóságát és hatékonyságát, és a kiválóság irányába fejlesztjük a kutatóhálózatot annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben tudjunk hozzájárulni a magyar tudomány fejlődéséhez, valamint az ország versenyképességének növeléséhez. Ennek érdekében újfajta finanszírozási rendszert vezettünk be. A kutatóintézetek korábban bázisfinanszírozást kaptak, amiből arra költöttek, amire futotta. Azért, hogy a kutatások ne legyenek kiszolgáltatottak az elnyert pályázatoknak, szilárdabb alapokra helyeztük a gazdálkodást. Külön keretben biztosítjuk a működési költségeket, a kutatásra, valamint a köz érdekében végzett szolgáltatásokra szánt támogatást. Ez utóbbiak ugyan tudományos munkát feltételeznek, de tudományos hozadékuk nincs, ilyen például A magyar nyelv nagyszótárának készítése éppúgy, mint a földrengésfigyelés. A kutatásra szánt források elosztásánál figyelembe vesszük az egyes intézmények tudományos teljesítményét is, a folyamat ellenőrizhető, objektív adatokra épül, és ezzel a forráselosztás átláthatóvá vált. Az új rendszer célja a teljesítmény növelésének ösztönzése, bevezetése ezért hozzájárul a kutatóhálózat versenyképességének növeléséhez a nemzetközi színtéren is. – Mennyit sikerült ezen a téren haladni? – Már történtek előrelépések, de nehéz a régi beidegződésektől szabadulni. Nyilvánvalóan hosszú folyamatról van szó, még messze nem vagyunk az út végén. Az egyik legfontosabb eredményünk a kutatóhálózatra jutó források növelése: az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat költségvetési támogatása ma már a területre jutó korábbi összegnek több mint a duplája, évi mintegy ötvenmilliárd forint. A megnövelt támogatás lehetővé tette a kutatási infrastruktúra fejlesztésének elindítását és az elmaradt kutatói bérrendezés megkezdését: átlagosan harminc százalékkal sikerült emelni a hálózat munkavállalóinak fizetését. – Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat létrejöttéből, működéséből az egyetemek is profitálnak? – A második világháború előtti korszakban a legjobbak a német egyetemek voltak, amelyek kutatóintézetekből álltak, és csupán „mosolygó arcaik” voltak a tanszékek. A második világháború után ez a működési modell megváltozott, és a kutatás kikerült az egyetemek hatásköréből. Ehhez hasonlóan Magyarországon is különálló kutatóhálózat jött létre. Egy módon tudjuk a korábbi rendszert helyreállítani, ha az egyetemekkel kapcsolatba lépünk. A Széchenyi István Egyetemmel is létesítettünk ilyen együttműködéseket, és bizonyos karokon igen jelentős számban vannak jelen kutatási hálózatunk szakemberei. – Ahogy a tudományos életben az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat felállítása, a felsőoktatásban a modellváltás jelentett hasonlóan nagy változást. Mit gondol erről? – Két szempontot említenék. Egyrészt semmiképpen sem jó, ha egy egyetem finanszírozása kiszolgáltatott a hallgatói létszámnak, ami időről időre hullámzik. Másrészt a tudomány változik, s ha az állam, egy minisztérium kezében van a döntések joga, akkor félő, hogy azok politikai alapon születnek meg. A modellváltás mindkét problémára megoldás. Az egyetemek megkapták a függetlenséget, a szabadságot, és a legjobb tudásuk szerint intézhetik gazdálkodásukat, ami hatalmas lehetőséget jelent. Ezzel persze élni is kell tudni, ami nyilván nem lesz könnyű. A várható előnyökre hadd mondjak egy történelmi példát. Hajnal István történésztől tudjuk, hogy a latin kereszténységű országokban autonóm közösségek – szabad királyi városok, céhek stb. – jöttek létre, amelyek befizették az adót, ennek fejében szabadon dönthettek saját dolgaikról, s emiatt gyorsan fejlődtek. Az ortodox országokban viszont mindent egy központ intézett, aminek következtében ott lassabb volt a fejlődés. A modellváltás az előbbi módszer alkalmazását jelenti. – A Széchenyi István Egyetem azon intézmények közé tartozik, amelynek vezetése a Szenátus teljes támogatásával maga kezdeményezte, hogy az intézmény átálljon az új struktúrában való működésre. Hogyan látja az intézmény jelenlegi pozícióját, lehetőségeit? – A győri egyetem régóta egyenletesen, megbízhatóan fejlődik, ami korántsem minden intézmény esetében van így. Ez több tényezőnek köszönhető. Szerepet játszanak benne a tehetséges vezetők, a munkatársak elszántsága, a térség támogató légköre, de valószínűleg még Bécs közelsége is. Úgy érzem, a Széchenyi István Egyetemnek nagy esélye van arra, hogy a legjobbak közé emelkedjen, és tartósan ott maradjon.

„A modellváltás nem egyszerű fenntartóváltás. Új szövetség jött létre: a fenntartó alapítvány és az egyetem közötti szoros együttműködés egyetemünk polgárai, a jövő generációi, városunk, a régió javára” – hangsúlyozta ünnepi beszédében dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke a XXVIII. Akadémiai Nap megnyitóján. A szenátus ünnepi ülése alkalmából doktorokat avattak, és a kitüntető címek mellett átadták a Pro Universitate díjat és a Hegedüs Gyula Tudományos Ösztöndíjat. A Széchenyi István Egyetem Szenátusának ünnepi nyilvános ülésével vette kezdetét a XXVIII. Akadémiai Nap a győri campuson. Fanfárok kíséretében, a zászlóvivő és a paedumhordozók felvezetésével bevonult az elnökség. Az aula megtelt a doktoravatásra váró tehetséges kutatókkal, a kimagasló elismerésekben részesülőkkel, díszvendégekkel, a nyugdíjba készülőkkel és az egyetem barátaival, hogy méltóságteljesen együtt ünnepeljenek. „A megosztott tudomány gyarapszik, az elrejtett elsorvad” – ezzel a szimbolikus gondolattal kezdte ünnepi köszöntőjét dr. Baranyi Péter rektor. Megnyitóbeszédében a Széchenyi-egyetem hármas tevékenységét hangsúlyozta. „Intézményünk tudományos kutatásokat végez, tudását megosztja, és célja a régió gazdaságában innovátorként való aktív részvétel. Ezen munka eredményeként egyetemünk a felsőoktatási világranglistán az első négy százalékba tartozik, tudósaink pedig kulcsszerepet vállalnak a térség gazdaságában” – fejtette ki. Hozzátette: a kutatás a jövőt jelenti, ezért fontos, hogy kutatóik nemzetközi szinten ismerik azokat a technológiákat és műszaki megoldásokat, amelyek a következő öt-tíz év megtervezéséhez szükségesek. „Hivatásunk, hogy a térség iparával való aktív részvétellel járuljunk hozzá a nemzet gyarapításához” – húzta alá. Az Akadémiai Napot az intézmény névadója, gróf Széchenyi István születésének évfordulója alkalmából 1994 óta rendezik meg. (Fotógaléria: Májer Csaba József és Mekliz Fotóstúdió) Ezt követően a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke, dr. Knáb Erzsébet szólt az egybegyűltekhez. „A Széchenyi István Egyetem mára a térség és Magyarország egyik meghatározó tudásközpontja” – mondta, majd a folytatásban arról beszélt, mitől lehet jó egy magyar egyetem a 21. században. „Ehhez egyszerre kell minőséget teremteni az oktatásban, a kutatásban, szem előtt tartani a társadalmi hasznosságot, szolgálni a térség fejlődését, és valós hozzájárulást nyújtani a hallgatók elégedettségéhez, sikeres karrierjéhez éppúgy, mint a vállalkozások versenyképességének növeléséhez. Ráadásul mindezt úgy kell megvalósítani, hogy a hazai egyetemek helytálljanak és egyre jobb pozíciót vívjanak ki maguknak a globális versenyben. Ezek a célok akkor érhetők el, ha erősödik az intézmények önállósága, pénzügyi függetlensége, és egyúttal nő a felelősségük is. Ennek megvalósulása lett a modellváltás, amely a felsőoktatás, a társadalom és a gazdaság új, szorosabb szimbiózisának kiteljesedését hivatott szolgálni. Ennek révén az egyetemek kitörhettek az államháztartás zárt rendszeréből, hogy szabadabb, rugalmasabb keretek között működhessenek, valós gazdasági tevékenységgel erősíthessék versenyképeségüket, és képessé váljanak önálló stratégia alapján a céljaik eléréséhez szükséges forrásokat megteremteni és hatékonyan felhasználni” – fejtette ki. Új szövetségben Dr. Knáb Erzsébet egyúttal jelezte, komoly üzenete van annak, hogy az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke, Alfons Dintner, személyügyi igazgatója, Németh Kinga és a motorgyártásért felelős igazgatója, Robert Buttenhauser is elfogadta az egyetem és a fenntartó alapítvány meghívását – üzenve ezzel azt, hogy a vállalat számára stratégiai jelentőséggel bír a Széchenyi István Egyetemmel való együttműködés. A modellváltás eddigi tapasztalatait összegezve felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy az előrelépés már most szembetűnő. „Azzal, hogy az állam átadta fenntartói szerepét a helyi közösséghez közel álló alapítványnak, tovább erősödött egyetemünk pénzügyi, működési stabilitása. Az elmúlt egy esztendőben új lehetőségek nyíltak meg a gazdálkodás terén, még biztosabbá téve intézményünk anyagi hátterét – márpedig valójában ez adja meg a tudomány és az oktatás szabadságát. Nem túlzás azt állítani, hogy a Széchenyi István Egyetem történetében e strukturális változás új korszakot nyitott. Önállóságunk növekedése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy magunkra maradtunk, hiszen az állam a jövőben sem vonul ki egyetemünk finanszírozásából. Működési, fejlesztési forrásaink rendkívül jelentősen növekednek, és ezzel párhuzamosan nő a felelősségünk is. Egyetemünk közössége történelme során számtalanszor ragadta meg a jövőbe mutató lehetőségeket, és nincs kétségem afelől, hogy ez most is így történik" – mondta dr. Knáb Erzsébet. "A modellváltás ugyanakkor nem egyszerű fenntartóváltás. Új szövetség jött létre: a fenntartó alapítvány és az egyetem közötti szoros együttműködés, egyetemünk polgárai, a jövő generációi, városunk, a régió javára” – fogalmazott a kuratórium elnöke. Dr. Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat irányítótestületének elnöke ünnepi köszöntőjében az alapítványi struktúrában működő nemzetközi felsőoktatási intézmények történelmi példáit említve hangsúlyozta, hogy minden esetben döntő fordulatot és egyúttal sikert jelentett a pénzügyi szabadság és stabilitás. „Örülök annak, hogy a Széchenyi István Egyetem mára rendelkezhet a saját pénzügyei felett. A siker kulcsai tehát az intézmény kezében vannak. Ezek az elkötelezett kutatómunka és a pénzügyi szabadság” – mondta. (Fotógaléria: Májer Csaba József, valamint Mekliz Fotóstúdió) A szenátus ünnepi ülésén az egyetem oktatási és tudományos tevékenységét és fejlődését támogató tevékenysége elismeréseként tiszteletbeli doktori címet adományoztak dr. Czinege Imrének, a Széchenyi István Egyetem első rektorának, valamint dr. Nagy János nemzetközileg elismert talajtani kutatónak. Dr. Író Béla, az egyetem korábbi főtitkára, dr. Lévayné dr. Fazekas Judit, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar korábbi dékánja, dr. Szakál Pál kutatóprofesszor, Gersei Gabriella korábbi kari titkárságvezető a legmagasabb egyetemi kitüntetésben, Pro Universitate díjban részesült. A Széchenyi István Egyetem szenátusa professor emeritus címet adományozott dr. Szigeti Péter, dr. Rácz István és dr. Ördög Vince egyetemi tanároknak. Dr. Keresztes Péter és dr. Milassin László címzetes egyetemi tanári, Király Gyula és Fata Edina pedig címzetes docensi címet vehetett át. Az egy évre támogatást biztosító Hegedűs Gyula Tudományos Ösztöndíjat 2021-ben dr. Fecser Nikolett, a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar oktatási dékánhelyettese, az Automatizálási Tanszék adjunktusa érdemelte ki. Az elismerés célja, hogy az egyetem legtehetségesebb, legrátermettebb, 45 évesnél fiatalabb oktatóit, kutatóit segítse tudományos tevékenységük elmélyítésében. Doktori fokozatot szereztek Az Akadémiai Nap a doktorrá avatással és doktori oklevelek átadásával folytatódott. Dr. Nagy Szabolcs (konzulense dr. Barna Attila egyetemi docens), dr. Olsovszky Tímea (konzulense dr. Smuk Péter egyetemi tanár), dr. Pálfi Edina (konzulense dr. Erdős Csaba egyetemi docens), dr. Pődör Lea (konzulensei dr. Szigeti Péter professor emeritus és dr. Egresi Katalin egyetemi docens), Szalai Szabolcs (konzulense dr. Dogossy Gábor egyetemi docens), Bakó Tamás (konzulensei Lőrinczné dr. Bencze Edit főiskolai tanár és dr. Rácz Szilárd KRTK-osztályvezető), Bite Pál Zoltán (konzulense dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta egyetemi tanár), Buics László (konzulense dr. Süle Edit egyetemi docens), Dános Zsolt (konzulense dr. Reisinger Adrienn egyetemi docens), Faragó Beatrix (konzulense dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta egyetemi tanár), Sóti Attila (konzulensei dr. Vattay Gábor egyetemi tanár és dr. Alessandro Ancarani full professor), Szabó Kinga (konzulense dr. Vastag Gyula egyetemi tanár), Szendrői László (konzulensei dr. Krishna s. Dhir kutató professzor és dr. Feketéné dr. Czakó Katalin adjunktus), dr. Tóth Máté (konzulense dr. Vastag Gyula egyetemi tanár), Tóth-Haász Gabriella (konzulense dr. Baracskai Zoltán egyetemi docens), Greff Babett (konzulensei dr. Szigeti Jenő professor emeritus és dr. Nagy Ágnes adjunktus), Horváth Nándor (konzulensei dr. Ördög Vince professor emeritus és dr. Molnár Zoltán egyetemi docens), Katona Szabina (konzulensei dr. Ördög Vince professor emeritus és dr. Molnár Zoltán egyetemi docens), Sik Beatrix (konzulensei dr. Ajtony Zsolt egyetemi docens és dr. Kapcsándi Viktória egyetemi docens), Szücs Márton (konzulense dr. Szabó Ferenc professor emeritus és dr. Anton István címzetes egyetemi tanár), Vida Orsolya (konzulensei dr. Egri Borisz egyetemi tanár és dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor) egyaránt megfelelt azoknak a követelményeknek, melyekhez a Széchenyi István Egyetem doktori szabályzata a PhD doktori fokozat odaítélését köti. Ezért a fogadalomtétel után valamennyien átvehették a PhD-doktorátus adományozásáról szóló okleveleket. Habilitációs oklevelet szereztek A folytatásban habilitált doktorrá avatták dr. Glavanits Juditot, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudomány Kar egyetemi docensét és dr. Lapsánszky Andrást, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudomány Kar egyetemi docensét, dr. Hatwágner Ferenc Miklóst, a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar egyetemi docensét, dr. Paksy Mátét, a Lille-katolikus egyetem Ethics Intézetének kutatóját, dr. Csapó Ádámot, a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar egyetemi docensét, dr. Kuráth Gabriellát, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docensét. Doktori fokozat honosításáról szóló okiratot kaptak A Széchenyi István Egyetem doktori tanácsa külföldön szerzett doktori oklevelek honosításáról döntött. Az erről szóló okiratot Andrási Gábor, Susana Pérez Milicua Mendoza és Nikoleta Nagyová vehette át. Nyugdíjba vonultak „Mindannyian azzal a reménnyel végezzük a munkánkat, hogy szükség van ránk, általunk is gyarapodik közösségünk, hazánk, és tágabb értelemben talán a világ is. Amikor aktív életünkre visszatekintünk majd, látni szeretnénk, hogy volt értelme az évtizedes elkötelezettségnek. Nem mindenki számára adatik meg, hogy nevét az emberiség történetébe is beírja. Ugyanakkor szeretnénk, ha tudnák és éreznék, hogy önök és munkájuk nélkül valami hiányozna abból, amit a Széchenyi-egyetemen közösen építünk. Most búcsúzó kollégáink egyetemünk és a térség mindenkori fejlődéséhez járultak hozzá” – fejezte ki az intézmény nyugdíjba vonuló munkatársainak nagyrabecsülését az egyetem nevében dr. Lukács Eszter nemzetközi rektorhelyettes. Ezt követően dr. Filep Bálint elnök, dr. Baranyi Péter rektor és dr. Kovács Zsolt kancellár köszöntötte Ankhelyi Istvánnét, Cseri Nándornét, dr. Ercsey Idát, dr. Hegyi Csabát, Hennel Georginát, dr. Somogyi Ferencet, Szűcs Attilát, dr. Tóásó Gyulát, dr. Garai Annát, Göncz Hajnalkát, Grófné Tóth Edit Máriát, Lendvai Mihálynét, Mednyánszky Csillát, Nagy-György Ágnest, Polsterné Rigó Erikát és dr. Róbert Pétert.