A járműipari szektor szakember-utánpótlásának elősegítésére, közös kutatás-fejlesztési program kialakítására, valamint innovációs és oktatási tevékenységük közös támogatására írt alá stratégiai keretmegállapodást a Rába-csoport és a Széchenyi István Egyetem a vállalat központjában található Technológiai Centrumban. A duális képzés megteremtésén és a tudományos kutatásokon túl kölcsönösen támogatják egymást az egyetemi és üzleti élet egyéb területein is. A Rába stratégiájának meghatározó eleme a kutatás-fejlesztési tevékenység, a Széchenyi István Egyetem pedig az elmúlt időszakban jelentős ipari kapcsolatokat épített ki, amelyek középpontjában a hallgatók szakmai gyakorlata, a gyakorlatorientált képzés és a vállalatokkal közös kutatások állnak, még értékesebbé téve az intézményben szerzett diplomát. Ezek jelentik az alapját annak a stratégiai keretmegállapodásnak, amelyet a két fél képviselői írtak alá hétfőn. Hetzmann Béla, a Rába Járműipari Holding Nyrt. elnök-vezérigazgatója beszédében elmondta: rendkívül fontos lépcsőfoknak tartják a Széchenyi István Egyetemmel így megerősödő partnerséget. „A mai korban mindenki nagy kihívásokkal néz szembe. A Rába olyan területen tevékenykedik, ahol e változások olyan mértékben felgyorsultak – elég, ha például az elektromobilitást említem –, amire az elmúlt száz évben nem volt példa. Ezekhez alkalmazkodni kell, nemcsak a géppark, a technológia és infrastruktúra, hanem a szakmai tudásbázis fejlesztésével is” – hangsúlyozta. Az elnök-vezérigazgató hozzáfűzte: az egyetemmel együtt új szakember-generáció nevelése a cél, ami mindkét félnek előnyökkel jár. „Az egyetem közelebb tud kerülni a felmerülő szakmai kérdések gyakorlati oldalához, a Rába pedig további kiváló szakembereket tud alkalmazni” – szögezte le. Dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke úgy fogalmazott: egy nagy múltú vállalat és egy még mindig fiatal, de dinamikusan fejlődő egyetem megerősíti, hogy értékeiket közösen hasznosítják. Ehhez jó alapot szolgáltat, hogy mindkét fél számára a nemzetközi versenyben való helytállás a cél. „Együttműködünk a mérnökképzés fejlesztésében, a duális, gyakorlatorientált képzés feltételeinek megteremtésében. Közösen dolgozunk kutatási-fejlesztési programok megvalósításán, erősítjük a kutatás alapú innovációkat. A közös munkához biztos hátteret nyújt, hogy fenntartó alapítványunk, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány a Rába Csoport tulajdonosi körében is jelen van” – részletezte, egyúttal köszönetet mondva a Rába által nyújtott támogatásért is, amit elsősorban az egyetemi sportélet fejlesztésére és a hallgatói csapatok segítésére fognak fordítani. Dr. Filep Bálint kifejtette, hogy a mostani megállapodás szerves folytatása a vállalat és az egyetem sok évtizedes kapcsolatának. „A Rába a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola megalapításától nagy szerepet játszott az oktatói kar kialakításában, az akkor még Budapesten működő intézmény támogatásában. Sok nagy tapasztalatú vagongyári mérnök vállalta éveken keresztül, hogy naponta ingázik Győr és a főváros között. Közülük sokan az új győri intézmény meghatározó, tekintélyes, megbecsült oktatójaként járultak hozzá a Széchenyi István Egyetem megteremtéséhez” – mondta, külön is kiemelve Vermes Ágoston professzor, a Vasútgépész Tanszék megalapítója, Kardos Károly, a Közlekedés-gépész Intézet igazgatója, az egyetemi beruházásokat irányító rektorhelyettes és Gócsa Károly intézetigazgató tevékenységét. „Mindannyian arra törekszünk, hogy stratégiai együttműködésünkből a lehető legtöbbet hozzuk ki, mindkét fél megelégedésére, bővítve hallgatóink lehetőségeit, kutatás-fejlesztési, innovációs tevékenységeinket, a térség és az ország versenyképességének növelése érdekében” – összegezte végül az egyetem elnöke. Az együttműködés egyetemi koordinálói A Széchenyi István Egyetem részéről a Rábával való együttműködés koordinálásában több munkatárs vesz részt. A képzésfejlesztés kapcsán prof. dr. Hargitai Hajnalka, az Anyagtudományi és Technológiai Tanszék tanszékvezetője, a duális képzések kialakítása területén Róth-Kovács Frida, az Oktatás- és Tudományszervezési Osztály osztályvezetője látja el a kapcsolattartási feladatokat. A közös kutatás-fejlesztési projektek esetében Vági Kornél, a Menedzsment Campus Kompetenciaközpont központvezetője, míg a járműipari és laboregyüttműködések területén dr. Szauter Ferenc, a Járműipari Kutatóközpont központvezetője koordinálja az együttműködést. A döntéshozói kapcsolattartásban dr. Kovács Zsolt kancellár vállalt vezetői szerepet.

Idén 20. alkalommal kerül megrendezésre az Országos Pénzügyi Esettanulmányi Verseny. Magyarország egyik legnagyobb hagyományokkal bíró esettanulmány-versenyét ebben az évben az online és az offline forma vegyítésével valósítja meg a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégiuma. A Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégiumban 2022. január 19-én lezárult a XX. Országos Pénzügyi Esettanulmányi Verseny regisztrációs időszaka. A versenyre nyolc csapat jelentkezett: Babeș-Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár) Budapesti Gazdasági Egyetem – Külkereskedelmi Kar (Budapest) Budapesti Gazdasági Egyetem – Pénzügyi és Számviteli Kar (Budapest) Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem – Kaposvári Campus Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (Kaposvár) Miskolci Egyetem (Miskolc) Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem – Csíkszeredai Kar (Csíkszereda) Széchenyi István Egyetem – Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar (Győr) Szegedi Tudományegyetem – Gazdaságtudományi Kar (Szeged) A verseny egy online és egy személyes fordulóból fog állni: online forduló (2022. január 29.), személyes forduló (2022. február 4. és február 5.). A verseny támogatói között említendő a Magyar Bankholding Zrt., a Pallas Athéné Könyvkiadó, a Busch-Hungária Kft., a Molnár és Bányai Kft., a Ceres Zrt, illetve az IFF Egyesület. A 20. jubileum alkalmával fesztiválok is megjelennek a szponzorok között: az Ozora Fesztivál, a DAAD Gathering, a Paloznaki Jazzpiknik és a Művészetek Völgye. A verseny első (online) fordulójának előkészítése már folyamatban van, melynek eredményeit szakmai zsűri fogja értékelni, majd a második fordulóban a versenyzőkkel személyesen is találkozhatunk egy inspiráló verseny keretei között!

Argentínától Kanadáig, az Egyesült Államoktól Litvániáig tucatnyi országból vettek részt a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kara által a diaszpórában magyar nyelvet és kultúrát tanítóknak szervezett továbbképzésen. A Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársága és az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával megvalósult, akkreditált program végén idén 30-an szereztek oklevelet. „Jól döntöttek, hogy a Széchenyi István Egyetem képzését választották, hiszen intézményünk a nemzetközi rangsorokon is kiváló helyezéseket ér el. A QS globális felsőoktatási minősítő szervezet ranglistája alapján a világ egyetemeinek legjobb négy százalékába tartozik” – szögezte le a diaszpórában magyar nyelvet és kultúrát tanító pedagógusok módszertani továbbképzését lezáró online oklevélátadó ünnepség megnyitóján dr. Baranyi Péter Zoltán, a Széchenyi István Egyetem rektora. A professzor meghatónak nevezte, hogy két évtizede évről évre megvalósul ez a nemzetmegtartó erővel rendelkező program, amely mellett az egyetem mindig kiállt. Megköszönve az államtitkárság kiemelt támogatását, gratulált a végzetteknek, akik messzire viszik a magyar kultúra és a Széchenyi István Egyetem jó hírét, és igazi közösségeket teremtenek szerte a világban. A 30 végzőst Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is köszöntötte. Beszédében kiemelte, hogy a Széchenyi István Egyetem és az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének együttműködése eredményeként létrejött képzés akkreditálása mérföldkőnek számít a program történetében. Mint mondta, ez egy „új, minőségi szakasz kezdete, amely a jövőben is elismert, színvonalas szakmai-módszertani támogatást ígér a diaszpórában önkéntesen tanítók számára”. Az államtitkár gratulációja mellett megköszönte a pedagógusok értékteremtő és fáradhatatlan munkáját, amelyet a világjárvány nehézségei ellenére is kitartóan és lelkesen végeznek, keretet adva ezzel a fiatal generációk nevelésének, a közösségek és a szülők összetartásának. Dr. Pongrácz Attila, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának dékánja köszöntőjében a hivatástudat, a szakmai elköteleződés és az erkölcsi példamutatás fontosságára helyezte a hangsúlyt. Arra kérte a végzetteket, legyenek büszkék oklevelükre, amit kitartó tanulással érdemeltek ki, leljék örömüket a magyar kultúra megosztásában és átadásában. Az ünnepségen Kövecsesné dr. Gősi Viktória, a Széchenyi István Egyetem Tanárképzési és Módszertani Főigazgatóság főigazgatója, a képzés szakmai megvalósítója – miután megköszönte a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársága, az Innovációs és Technológiai Minisztérium és Wurst Erzsébet, a Nyugat-európai Országok Magyar Szövetségének oktatási felelősének támogatását – , elmondta, hogy a mostani pedagógiai-módszertani tréning a XXI. században jelentkező problématerületekre, kihívásokra ad választ. Olyan korszerű módszertant közvetítenek, mely a kooperatív tanulást, az atipikus gyermekekkel kapcsolatos bánásmódot, a fejlesztő értékelést és a differenciált tanulásszervezést, a projektpedagógiát, az érzelmiintelligencia-fejlesztést, a néphagyományok, népszokások komplex feldolgozását, a magyar mint idegen nyelv tanításának korszerű módszereit, a drámapedagógiát, a pedagógiai tervezést, valamint a digitális oktatást helyezi a középpontba. Oklevelet szerzett többek között Török Tünde, a Montreali Magyar Iskola igazgatója is, aki érdeklődésünkre elmondta, a képzés az előzetes várakozásait messze felülmúlta. „A program nagyon magas színvonalú volt, komoly segítséget kaptam szakmai ismereteim gyarapításában, a kompetenciák bővítésében, megfelelve ezáltal a XXI. század oktatási kihívásainak. A megismert módszerek a Montreali Magyar Iskolában sikerrel alkalmazhatók, és már most tapasztalom, hogy elősegítették az intézményünk által nyújtott magyar nyelvi képzés színvonalának emelését. Az óratervekkel, az újszerű módszerekkel, feladatokkal az oktatást minden korosztály számára színesebbé tudjuk tenni” – beszélt tapasztalatairól a Kanadában élő pedagógus.

Az elmúlt években az ország egyik meghatározó felsőoktatási intézményévé vált Széchenyi István Egyetem rendkívül széles körű képzési portfólióját, fejlődését, minőségbiztosítási folyamatait elismerve újabb öt évre akkreditálta a Széchenyi István Egyetemet a Magyar Akkreditációs Bizottság. A testület kiemelte, hogy az elért eredményekhez a hatékony gazdálkodás és a stratégiai szemléletmód járult hozzá. Mindez együttesen jó alapot jelent a képzések további, a munkaerőpiac elvárásainak is megfelelő fejlődéséhez. A Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) törvényben előírt kötelezettsége, hogy rendszeresen megvizsgálja, a felsőoktatási intézmények megfelelnek-e az előre lefektetett szigorú követelményeknek. A testület a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjei és irányelvei alapján tavaly értékelte újra a Széchenyi István Egyetem minőségbiztosítási rendszerét, s ennek alapján nemrégiben meghozott határozatában ismét megadta az intézmény akkreditációját a következő öt évre, 2026. december 31-ig. Ez a dokumentum elengedhetetlen feltétele az államilag elismert diplomák kibocsátásának. Dr. Zseni Anikó, a Széchenyi-egyetem oktatási rektorhelyettese és dr. Horváth András, az intézmény minőségügyi igazgatója elmondták: a MAB vizsgálata rendkívül széles spektrumot ölelt fel. Ezek közé tartozott a minőségértékelés, a minőségbiztosítási politika, a képzési programok kialakítása, jóváhagyása, folyamatos figyelemmel kísérése és rendszeres értékelése, a hallgatóközpontú tanulás, tanítás és értékelés, a hallgatók felvétele és előrehaladása, az oktatók tevékenysége, a tanulástámogatás, a hallgatói szolgáltatások, valamint az információkezelés. A rektorhelyettes hangsúlyozta, hogy a testület jelentésében megállapította: a Széchenyi István Egyetemen a pénzügyi, gazdálkodási, informatikai és létesítménygazdálkodási folyamatok, illetve az infrastruktúra kiváló hátteret biztosítanak az oktatáshoz és a kutatáshoz. A MAB a hallgatói létszámot stabilnak értékelte, és kiemelte, hogy a külföldi hallgatók száma jelentősen emelkedett az elmúlt években. Pozitívumnak nevezte, hogy az intézmény képzési szerkezete rendkívül szerteágazó, és bizonyos szakok esetében országos, sőt nemzetközi a beiskolázás. Kedvező változásként értékelte az egyre több angol nyelvű képzést, valamint azt, hogy a 2017-ben elindított duális képzési programba bekapcsolódó partnerek száma folyamatosan növekszik (a jelenlegi tanévben már meghaladta a 30-at). A bizottság aláhúzta azt is: a hatékony gazdálkodás és a stratégiai szemléletmód járult hozzá azokhoz az eredményekhez, amelyek elsődlegesen a regionális partneri kapcsolatok bővítésében, a kutatási, fejlesztési, innovációs sikerekben, valamint a tudástranszfer területén megvalósuló élő partneri kapcsolatok rendszerében mutatkoztak meg. Dr. Horváth András hozzátette: a MAB elismerte, hogy az oktatás minőségügyi jelentések feldolgozásával a hallgatói visszajelzések megkapták az őket megillető rangot, és valóban eljutnak a tanszékekhez, a karokhoz és az egyetemi vezetéshez. Ezért különösen fontos, hogy a hallgatók éljenek a lehetőséggel, és megalapozott véleményüket fogalmazzák meg az erre kialakított rendszerben.

A Széchenyi István Egyetem a térségben elsőként csatlakozott a Tanítsunk Magyarországért programhoz, amely a kistelepüléseken élő, lehetőségektől távolabb élő gyermekek mentorálását tűzte zászlajára. A cél, hogy közülük minél többen szerezzenek szakmát, érettségit, diplomát, és helyezkedjenek el a munkaerőpiacon. A Széchenyi István Egyetem fontosnak tartja, hogy nemzetközi színvonalú oktatási és kutatási tevékenysége mellett hozzájáruljon a térség társadalmi, gazdasági fejlődéséhez. Az intézmény ezért csatlakozott az Apáczai Csere János Kar kezdeményezésére a Tanítsunk Magyarországért mentorprogramhoz. Az erről szóló együttműködési megállapodást dr. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, dr. Baranyi Péter Zoltán, az egyetem rektora és dr. Kovács Zsolt, az egyetem kancellárja ünnepélyes keretek között írta alá a győri campuson csütörtökön. „Minden országban, így hazánkban is vannak olyan kistelepülések, amelyek a munka- és a továbbtanulási lehetőségektől távolabb helyezkednek el. Az ott felnövő gyermekek közül sokan képességeiket nem tudják maximálisan kibontakoztatni, mert tizennégy éves korukig nem vagy alig hagyják el falujuk határát. Emiatt törést jelent számukra a középiskola, megpróbáltatásként élik meg, hogy új közösségbe kerülnek” – ismertette dr. György László. Mindezt adatokkal is alátámasztotta: ezen diákok 54 százaléka csak nyolc általános iskolai végzettséget szerez, annak ellenére, hogy több mint 90 százalékuk továbbtanul középfokon. „A Tanítsunk Magyarországért program ezen kíván változtatni. Ha az érintett gyermekeknek hetedik-nyolcadik osztályos korukban egyetemista mentorok megmutatják a településükön kívüli világot, a továbbtanulási és kikapcsolódási lehetőségeket, a munkahelyeket, az magabiztosabbá teszi őket” – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette: a Széchenyi István Egyetem segítségével Győr-Moson-Sopron megyében Tényőn, Egyházasfalun és Ivánban indul el a program. Dr. György László ismertetése szerint jelenleg 888 mentorral 3372 továbbtanulás előtt álló diáknak nyújtanak segítséget. Céljuk, hogy 2023-ra minden olyan 7. és 8. osztályos tanuló mellé tudjanak mentort állítani, akinek szüksége van rá, így támogatva őket a pályaorientációban, a továbbtanulásban. Dr. Baranyi Péter Zoltán rektor az eseményen elmondta: a Széchenyi István Egyetem nagy örömmel vesz részt a programban, amely sokat ad a mentoroknak is, mert átélhetik, hogyan „emelik fel” a rájuk bízott fiatalt, eközben pedig magukban is elmélyítik, magasabb formában rendezik újra tudásukat. „Így mindenki nyertese lesz a lehetőségnek – hangsúlyozta –, az iskolások, a hallgatók, valamint az ország is.”

Idén február 1-jén kezdődött el a kínai holdújév, ami a távol-keleti ország legnagyobb ünnepének számít. Ebből az alkalomból a Széchenyi István Egyetem boldog új évet kíván kínai hallgatóinak, vállalati és intézményi partnereinek, valamint a magyarországi kínai közösségnek. A figyelmes gesztus nem véletlen, hiszen az egyetem egyre sokrétűbb és szorosabb kínai kapcsolatokkal rendelkezik, s ezek további fejlesztésére törekszik. Dr. Lukács Eszter nemzetközi rektorhelyettes elmondta, hogy a Széchenyi István Egyetem nemzetköziesítése 2016-ban a Stipendium Hungaricum felsőoktatási ösztöndíjprogrammal kezdődött, majd 2018-tól az önköltséges hallgatók fogadásával tovább erősödött. Mindennek köszönhetően a hallgatói közösséget ma már 65 nemzet fiataljai alkotják, s a küldő országok között Kína előkelő helyet foglal el. „A harminchat angol nyelvű képzésen részt vevő nemzetközi hallgatók három százaléka kínai. A célunk az, hogy ezt az arányt a nemzetközi hallgatók számának növelése mellett húsz százalékra emeljük, hiszen nemzetköziesítési tevékenységünk egyik prioritása – a magyar gazdaságpolitikai törekvésekkel összhangban – a Kínával való kapcsolatok erősítése. Ezt a folyamatot számos módon igyekszünk támogatni. Együttműködünk kínai vállalatokkal, többek között a Huaweijel. Folyamatosan bővítjük kínai oktatási kapcsolatainkat, s jelenleg már 16 ottani egyetemmel van megállapodásunk. Emellett megismertetjük a kínai kultúrát és a kínai nyelvet a győri lakossággal. Ennek kezdő lépése általános iskolás gyermekek kínai nyelvoktatása, amely ezen a héten kezdődik, és költségeit az egyetem átvállalta” – fejtette ki dr. Lukács Eszter. A rektorhelyettes hozzátette: a nemzetköziesítés részét képezi a tavaly meghirdetett vendégprofesszori pályázat is, amelyre 16 országból összesen 57 jelentkező adta be jelentkezését. Az egyik nyertes a kínai Jiaxing Egyetem oktatója, aki februárban érkezik a Széchenyi István Egyetemre, ezáltal is szorosabbra fűzve a két intézmény közötti kapcsolatot. A professzor – aki elmondása szerint nagy örömmel érkezik Győrbe – az angol nyelvű építőmérnöki alap- és mesterszakon fog bekapcsolódni az oktatásba. A kínai holdújév a családok ünnepe A kínai újév vagy holdújév Kína legnagyobb és legjelentősebb hagyományos ünnepe. Mozgó ünnepnek számít, ugyanis minden évben a téli napfordulót követő második újholdkor kezdődik, azaz a február 4-hez legközelebb eső újhold napján (január 21. és február 20. között). Idén február 1-jén kezdődött a több hétig tartó ünnep, amelynek során búcsúztatják az óévet és köszöntik az újat. Ekkor gyűlnek össze a családok, hogy együtt ünnepeljenek, így a családok és a közösségek összetartása, a meghittség jellemzi. Ehhez az ünnephez számos babona és szokás is kötődik, amelyet nagyon sok helyen a mai napig tartanak. 2022-ben – 1962 óta először – a kínai asztrológiában a víz tigris évét ünnepeljük, amely a zodiákus harmadik állata. A tigris a siker jegye, a víz pedig az éltető erőé.

Ajándékként tekint a Győrben eltöltött egyetemi évekre Váta Izabella fuvolaművész, aki tavaly mesterképzéssel is kiegészítette zeneművészeti diplomáját a Széchenyi István Egyetemen. Vallja, hogy a zenének gyógyító ereje van, olyan élményt nyújt, amelynek segítségével önmagunk megismeréséhez is közelebb kerülhetünk. Erre tanítja növendékeit is, átadva a fuvolázás valódi szeretetét. Ösztönös egymásra találás a fuvolával Váta Izabella kilencévesen kezdett el fuvolázni szülővárosában, az erdélyi Csíkszeredán, s mint mondta, fel kellett nőnie a hangszeréhez fizikailag, hiszen egy kisgyerek nem mindig éri el jobb kezével a billentyűket. Nem véletlen vagy esetleges választás volt ez részéről, hanem természetes és ösztönös, igazi egymásra találás. A zene iránt érzett stabil elköteleződés és szeretet folyamatosan erősödött benne, így a muzsikálás a Széchenyi-egyetemi éveire, kiváló művésztanárok mellett észrevétlenül nőtte ki magát lelkében hivatásává. „Ha nincs az emberben muzsikus lélek, akkor valódi zene sincs” Arra a kérdésre, hogy mit jelent számára a fuvola és a zenélés, Váta Izabella egyértelműen fogalmazott: „A fuvola számomra sokkal több, mint egy tárgy, hiszen ő a társam a zenélésben. Mégis azt vallom, hogy elsősorban zenész szeretnék lenni, másodsorban fuvolista. Hiszen ha nincs az emberben muzsikus lélek, akkor valódi zene sincs. Nem üres hangokat akarok elfuvolázni, hanem meg szeretném élni az önkifejezés szabadságát.” Hozzátette: „Valójában minden hangszer egy eszköz arra, hogy zenélhessünk. De nem mindegy, hogy melyik hangszer az, amivel a zenész szerelembe esik, és együtt tudnak érzelmeket, történeteket, szépet, reményt, örömet, élményt, gondolkodni valót adni a hallgatóságnak. Kiskamasz koromban, ha valamilyen probléma, konfliktus ütötte fel a fejét, amitől szorongtam, ösztönösen mentem a fuvolámhoz, és elkezdtem játszani rajta, hiszen a zenélés megnyugtatott. Ez mai napig így van, egy jó gyakorlás újra összerak, feltölt, közelebb tud vinni saját magamhoz. Hiszen a fuvolázás az önismeretben is segít.” Egy hangszeres zenész életében kulcsfontosságú, hogy kik tanítják muzsikálni. Váta Izabella úgy gondolja, hogy a Széchenyi István Egyetemen Jóföldi Anett személyében olyan művésztanárnál tanulhatott, aki a legjobban érti a szakmáját, és az emberi lélek rezdüléseire is érzékeny. Mindemellett Győr szépsége és varázsa is elragadó volt számára már első pillanattól fogva, az egyetemi évei alatt pedig egyre jobban szívéhez nőtt a város. Tavaly júniusban szerezte meg fuvolaművész diplomáját. Elmondása szerint az a sok minden, amit tanáraitól és az egyetemtől kapott, több év elteltével tud majd csak igazán kibontakozni. Mint fogalmazott: „Nem könnyű utat építeni, de a széchenyis diploma nagyon jó alapot és kezdőlöketet adott hozzá.” Kinyílt a Művészeti Karon A győri egyetemi évekre ajándékként tekint, mind szakmai, mind emberi szempontból. „Születtek itt erős barátságok: bizonyára nem mindegyik életre szóló, de olyan embereket is megismertem, akik nélkül nem igazán tudom elképzelni, hogy a jövőben ne tudjunk egymásról, ne legyünk kapcsolatban. A Művészeti Kar atmoszférája nagyon meghitt, családias. Ez a légkör sokat segített abban, hogy a zárkózott személyiségem kinyíljon, és igazán, őszintén önmagamat tudjam adni. Szakmai szempontból a különböző kamarazenei formációknak köszönhetem azt, hogy több olyan muzsikussal is zenélhettem, akikkel a későbbiekben is együtt tudunk majd működni.” A zene szeretetén alapul minden Váta Izabella jelenleg két helyen tanít fuvolát: Budaörsön és Győrben. Számára a tanítás a zene gyógyító erejének átadásáról is szól. Vallja, hogy minden a muzsika szeretetén alapul. „Érzékenynek kell lenni a növendékek minden rezdülésére, hogy a zene örömét ne váltsa fel bennük a feszengés és a szorongás. Nem mindenkiből lesz fuvolista, de mindenki megtalálhatja a fuvolázás helyét a saját életében. A zenélés olyan élményt nyújt, amivel a gyerekek önmagukat is jobban megismerhetik, és kifejezhetik saját érzéseiket, véleményüket, gondolataikat” – mondta. Hétköznapi élet, a művészeten túl A székelyföldi fuvolaművész szívének egy darabja mindig szülőotthonában, Csíkszeredában marad: „Sokszor van honvágyam, de úgy hiszem, ha nem költöztem volna el, akkor soha nem jövök rá, hogy milyen nagy áldást kaptam Istentől, hogy oda születtem. Sokkal hamarabb észreveszem az otthonom csodáit, mint azelőtt, amikor minden nap körülvettek.” Az internetnek köszönhetően pedig a családjával is folyamatosan tartja a kapcsolatot, amikor pedig van rá lehetősége – általában az iskolai szünetekben – hazautazik. „Így nyáron több héten keresztül is tudok otthon töltekezni” – mesélte. A kikapcsolódás eszközének pedig gyakran a könyveket választja. Arra a kérdésre, hogy mikor van ideje és lehetősége olvasni, elmondja, hogy a Győr és Budapest közötti vonatutakat próbálja ezen kellemes és hasznos tevékenységgel feldobni. Beszélgetésünk lezárásaként pedig kedvenc könyvét is megosztja az olvasókkal: „Legutóbb Eric Knight Légy hű magadhoz című regényét olvastam. De hadd osszam meg kedvenc könyvemet, amit mindenkinek a legnagyobb szívvel ajánlok. Ez Edith Eva Eger – A döntés című kötete.”

Már meghallgatható az Alumni Talk podcast idei első epizódja, amelynek központi témája a Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának múltja, jelene és jövője. Tartson velünk! A Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karáról a podcast legfrissebb adásában dr. Szép Jánossal, a kar oktatási dékánhelyettesével és Gosztola Dániel építőmérnök alumnival beszélgettünk. Ebből a jogelőd Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola idejéből fennmaradt történetek és ikonikus oktatók mellett többek között kiderül az is, milyen hatással van a hallgatókra és az intézmény képzési kínálatára az építőiparban az utóbbi időben tapasztalt szárnyalás, és betekintést nyerhetnek a kultikus tészta- és papírhídépítési bajnokságok kulisszáiba is. Az epizód ide kattintva hallgatható meg Az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar jelenlegi formájában 2015 januárjában alakult meg. A kar léte azonban nem előzmények nélküli, hiszen 2011-ig lényegében a mai kar oktatási és kutatási területeit fedte le a Baross Gábor Építési és Közlekedési Intézet. A gyökerek pedig sokkal korábbra nyúlnak vissza, hiszen a Széchenyi István Egyetem jogelődjén, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán már a hetvenes években is folyt építő- és közlekedési üzemmérnökképzés, ezekhez csatlakozott később az építészképzés is. Témajavaslata van? Ha megosztaná véleményét, vendégjavaslatait vagy témaötleteit az Alumni Talk podcast készítőivel, írja meg az alumni@sze.hu e-mail-címre. Múlt, jelen, jövő – együtt megbeszéljük!

Grand Prix-viadalt rendeztek dzsúdóban a portugáliai Almadában a hétvégén. A háromnapos verseny utolsó napján Sipőcz Richárd a nehézsúlyúak között a dobogó harmadik fokára állhatott. A Széchenyi István Egyetem SE sportolója – aki az egyetem hallgatója is – előbb a brazil Nascimentót, majd a háromszoros Afrika-bajnok szenegáli Mbagnick Ndiayét búcsúztatta. Az elődöntőben a friss junior japán bajnok Nakamura Juta következett, aki aranypontos küzdelemben, intésekkel tudta kiharcolni a döntőbe jutást. Sipőcz Richárd így a bronzéremért lépett tatamira az amerikai Christian Konoval ellen, akit a tavalyi junior-világbajnoksághoz hasonlóan most is legyőzött. A győri versenyző pályafutása során második alkalommal lett harmadik Grand Prix-versenyen. Közben a hazai versenyszezon is elrajtolt. Cegléden a SZESE cselgáncsozói közül Erdélyi Réka (-48 kg) és Pados Mirtill (+78 kg) a második, míg Kőhalmi Zoltán (-100 kg) az ötödik helyet szerezte meg. Az ifjúságiak számára Győrben rendeztek országos rangsorversenyt, ahol Schlag Krisztián (-81 kg ) a harmadik helyen végzett.

A Széchenyi István Egyetem nemcsak az oktatásban és a kutatásban, hanem a sportban is kiemelkedően teljesít. Ezt mutatja az is, hogy az intézmény hallgatói rendkívül jól szerepeltek „Az év győri sportolói” díjátadón. Az intézmény kiemelt ösztöndíjjal, egyéni tanrenddel is segíti a versenyzőket, hogy minél több sikert érhessenek el. Huszonhatodik alkalommal rendezték meg „Az év győri sportolói” elnevezésű díjátadót hétfőn. A Győri Sportcsillagok Emlékeit Gyűjtő Alapítvány és a győri önkormányzat közös gáláján hat kategóriában díjazták a 2021-es esztendő legjobbjait. Az esemény helyszíne a Széchenyi István Egyetem Hangversenyterme (az egykori zsinagóga) volt, de az intézmény nemcsak emiatt játszott fontos szerepet az est folyamán, hanem a díjazottak személye miatt is. Az év győri női sportolójának Jakabos Zsuzsannát, a Győri Úszó SE versenyzőjét választotta a zsűri. A sportoló – aki tavaly diplomázott a Széchenyi István Egyetemen marketing mesterszakon – a 2021. májusi, budapesti Európa-bajnokságon a 4x200 méteres gyorsváltó tagjaként ezüstérmet szerzett. A tokiói nyári olimpián ugyancsak a 4x200-as gyorsváltóval (Veres Laurával, Késely Ajnával, Kapás Boglárkával együtt) a 7. helyen zárt. Ebben a kategóriában a második helyen Czéllai-Vörös Zsófia maratoni kajakozó, kereskedelem és marketing szakos hallgató (Graboplast Vízisport SE), míg a harmadikon Sebestyén Dalma úszó (Győri Úszó SE), sport- és rekreációszervezés szakos hallgató végzett. A férfiaknál második lett Szabó Szebasztián, a Győri Úszó SE sportolója, aki a Széchenyi-egyetem gazdálkodás és menedzsment szakára jár. A harmadik helyen a sport- és rekreációszervezés szakos Szabó Bence (GYAC) végzett; ő tavaly Európa-bajnoki aranyérmes lett könnyűsúlyú kétpárevezésben. Az egyéni sportágak csapatversenyében az év győri sportolójának a Balla Virág–Takács Kincső kenu párost (Graboplast Vízisport SE), a tokiói olimpia 500 méteres számának ötödik helyezettjeit választották. Az előbbi rekreációszervezés és egészségfejlesztés, míg az utóbbi turizmus-vendéglátás szakos a győri egyetemen. Az év győri csapata kategóriában harmadik helyre került a Széchenyi-egyetemmel szoros kapcsolatot ápoló, soraiban több egyetemistával is rendelkező Uni Győr-Mély Út NB I-es női kosárlabdacsapat, amely mérkőzéseit a Győr Városi-Egyetemi Csarnokban játssza. A Széchenyi István Egyetem rendkívül fontosnak tartja, hogy a nemzetközi színvonalú oktatási és kutatási tevékenysége mellett a sportban is kimagasló lehetőségeket nyújtson. A sportolókat kiemelt ösztöndíjjal, egyéni tanrenddel támogatja, emellett segíti sporton túli karrierjük felépítését. Újabb pluszt jelent, hogy tavaly óta pályázni lehet a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány Sportolói Ösztöndíjára is.

Az Oktatási Hivatal közzétette a keresztféléves felvételieljárás ponthatárait, melyek értelmében 262 hallgató kezdheti meg tanulmányait februártól a Széchenyi István Egyetemen. Műszaki képzési területen az intézmény megőrizte országosan is kiemelkedő szerepét. Az elsőéveseket a minőségi képzések mellett európai színvonalú hallgatói szolgáltatások és modern infrastruktúra várja Győrben és Mosonmagyaróváron. A november 15-én lezárult keresztféléves felvételi eljárás során a ponthatárok az egyes jelentkezési helyeken az elért felvételi összpontszámok alapján kialakított egységes rangsorolás, az intézmények kapacitása, valamint egyéb, a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok figyelembevételével alakultak ki. A Széchenyi István Egyetem karain így összesen 262 új hallgatót köszönthetnek, akik többsége, 237 fő mesterszakos felvételi sikerről kapott értesítést hétfőn. A felvételizők körében a karok közül a már hagyományosan a ranglisták élén szereplő Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, valamint a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar bizonyult a legnépszerűbbeknek, ezek képzésein összességében csaknem 150-en kezdhetik meg tanulmányaikat februártól. Slágerszakok tekintetében a toplistát a járműmérnöki, illetve a vezetés és szervezés mesterszakok vezetik, s szorosan mögöttük következnek a villamosmérnöki, a közlekedésmérnöki, illetve a gépészmérnöki mesterszakok. „Kiváló eredmény, hogy egyetemünk egyik legrégebbi múltra visszatekintő karára, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karra a keresztféléves felvételi eljárás eredményeként 20 százalékkal több hallgatót vehetünk fel, mint tavaly ilyenkor. Egyre inkább igaz, hogy a felsőoktatási intézmények között fokozódik a verseny a hallgatókért, ezért is számít örömtelinek, hogy a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karunkra a tavalyival megegyező számú hallgató iratkozhat be. Az itt indított növényorvosi, illetve a környezetgazdálkodási agrármérnöki képzések esetén ráadásul a jelentkezők átlagpontszáma messze meghaladta a minimumot” – ismertette a beszédes részleteket dr. Zseni Anikó. A Széchenyi István Egyetem oktatási rektorhelyettese kiemelte, műszaki képzési területen az intézmény megőrizte országosan is kiemelkedő szerepét. Hozzátette: az elsőéveseket a minőségi képzések mellett európai színvonalú hallgatói szolgáltatások és modern infrastruktúra várja. A gólyák valódi nemzetközi környezetbe érkeznek, ahol a hallgatói közösséget most már 65 ország fiataljai alkotják. „Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy gyakorlatorientált, jól hasznosítható tudást nyújtsunk hallgatóink számára. A nálunk megszerzett diploma rendkívül értékes, amit mutat, hogy a cégek, intézmények keresik az itt végzetteket, és nagyon sokan még egyetemi éveik alatt, a szakmájukban találnak jól fizető munkahelyet. Ezt támasztja alá, hogy a Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb adatai alapján a Széchenyi István Egyetemen a 2017–2018-as tanévben diplomát szerzettek átlagosan mindössze egy hónap alatt helyezkedtek el, összesített bruttó átlagjövedelmük pedig több mint tíz százalékkal magasabb az országos átlagnál” – mutatott rá dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem kancellárja.

A térségben betöltött vezető szerepe és professzionalizmusa visszaigazolásaként a Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltára „Minősített Könyvtár” címet vívott ki magának a 2026-ig tartó időszakra. Az elismerés presztízsértékű, hiszen az országban csupán maroknyi intézmény tudhatja magáénak. Elnyeréséhez a teljes körű minőségmenedzsment rendkívül összetett kritériumainak kellett megfelelni. Másfél évtizedes, fegyelmezett, együttműködésekben és összefogásban gazdag folyamatos munkája eredményeként immár másodszor nyerte el a „Minősített Könyvtár” kitüntető címet a Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltára (EKL). A magyar kultúra napja alkalmából átadott elismerést 2026-ig viselheti a modern intézmény, amely tevékenységével nemcsak az oktatókat, a kutatókat, a hallgatókat és a térségben élőket szolgálja, hanem hozzájárul az egyetem globális láthatóságához is, támogatva a nemzetközi hallgatók létszámának jelentős növekedését. Az infrastruktúra és az eszközpark folyamatos fejlesztése is mutatja, hogy a Széchenyi István Egyetem kiemelten kezeli és támogatja az ultramodern, építészeti nívódíjjal is kitüntetett könyvtárát. Az EKL szolgáltatásai pedig mára már messze túlmutatnak a könyvek és dokumentumok kölcsönzésén, elérésén. A színes portfólió a kutatást és az oktatást támogató adatbázisok, online könyvek, folyóiratok biztosításától a vállalkozások kiszolgálásán át az innovatív ötletek szabadalmaztatásának segítéséig terjed. „Az egyetem által biztosított stabil háttér, támogató légkör mellett elhivatottság szükséges ahhoz, hogy egy intézmény belevágjon a cím elnyeréséhez elengedhetetlen pályázat megvalósításába” – mutatott rá Tóth Csilla, az EKL igazgatója. „2008-ban kapcsolódtunk be a könyvtári minőségirányítási rendszerbe, s azóta a teljes körű minőségmenedzsment alapelveit figyelembe véve szervezzük munkafolyamatainkat, szolgáltatásainkat. Az országos szakmai ajánlásokat, az egyetem stratégiáját is figyelembe véve, alakítottuk ki saját céljainkat, és e mentén haladtunk s haladunk előre. Meghatározott időközönként felméréseket és elemzéseket készítettünk, amelyeket lehetőségként értékeltünk, hiszen ezeket beépítve fejlődhetünk folyamatosan. Kitartó munkánkat 2017-ben – Győr-Moson-Sopron megyében elsőként – ismerte el az országos szakmai vezetés »Minősített Könyvtár« cím adományozásával. Nagy öröm, hogy ezt 2022-ben sikerült megvédenünk, de mivel a kitüntetés ügyfeleink elégedettségével teljes, ezért továbbra is folyamatosan monitorozzuk az igényeket, és innovatív megoldásokkal jelentkezünk a jövőben is” – részletezte érdeklődésünkre az igazgató. Mint mondta, örömmel és boldogsággal tölti el, hogy része s vezetője lehet egy ilyen nagyszerű csapatnak. „Könyvtárosként is tudni kell nagyot álmodni, ezért mi célul tűztük ki, hogy néhány éven belül pályázunk a Könyvtári Minőségi Díjra, amelyet évente csak egy olyan »Minősített Könyvtár« címmel rendelkező intézmény nyerhet el, amelynek munkatársi elkötelezettségen és folyamatos fejlesztésen alapuló kiemelkedő innovációit a könyvtárhasználók elégedettsége és a partnerek véleménye is alátámaszt” – vetítette előre Tóth Csilla. Az EKL minden korosztálynak biztosít lehetőséget, hogy megismerje s használja bárki számára nyitott, színes szolgáltatásait, melyek messze túlmutatnak a klasszikus portfóliókon. Az igazgató szerint sikerük titka épp abban a szemléletben található, hogy az egyetem vezetőivel felismerték, ebben a felgyorsult világban nincs esélyünk, ha csak a klasszikus könyvtári szolgáltatásokra hagyatkoznak, így a megtartásuk mellett innovatív ötleteiket beépítik mindennapi munkájukba.

Februárban elkészül a Széchenyi István Egyetem állam- és jogtudományi kari központjának energiahatékonysági felújítása. A beruházás révén csökkennek az intézmény fenntartási költségei, miközben az épület sokkal komfortosabbá, vonzóbbá vált. A Széchenyi István Egyetem egyik stratégiai célja, hogy valamennyi épületét felújítsa a fenntarthatóság és a klímavédelem jegyében, társadalmi felelősségvállalását is szem előtt tartva. Az intézmény vezetése fontosnak tartja azt is, hogy az ingatlanok külső megjelenésükben méltók legyenek ahhoz, hogy a minőségi oktatást és szolgáltatásokat nyújtó universitas az elmúlt években Magyarország egyik vezető tudásközpontjává vált, a világ egyetemeinek legjobb 4 százalékába került. Ezt szolgálják a jelenleg is zajló, energiahatékonyságot növelő fejlesztések is, amelyek egyike a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Áldozat utcai központjának rekonstrukcióját érinti. Az ott tartott műszaki bejáráson Mészáros Nóra, az egyetem Pályázati Igazgatóságának vezetője elmondta: a 476,6 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból megvalósuló beruházás februárban befejeződik. Ennek során a több mint 1600 négyzetméteres lapos tető hő- és vízszigetelést, a homlokzatok pedig hőszigetelést kaptak. Megtörtént a külső ajtók, ablakok cseréje, a fűtési rendszer szabályozhatóvá tétele is. Kara Ákos győri országgyűlési képviselő a helyszínen azt hangsúlyozta: a fejlesztés az egyetem fejlődésének újabb fontos állomása. „A beruházás több előnnyel jár. Csökken az energiafelhasználás, alacsonyabbá válnak a fenntartási költségek, miközben a jogi kar központja esztétikailag szebb lett, illeszkedve a többi egyetemi épület megjelenéséhez. Azt a pénzt, amit nem kell rezsire költenie, oktatásra, kutatásra fordíthatja az intézmény” – fejtette ki kérdésünkre. A politikus hozzátette: ezenkívül további egyetemi létesítmények felújítása történik meg. Hamarosan befejeződik Győrben a Bridge Hallgatói-Oktatói Klub, valamint az Apáczai Csere János Kar Liszt Ferenc utca 17. szám alatti, II. számú tanítási épületének rekonstrukciója. Prof. dr. Smuk Péter, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar dékánja örömmel említette, hogy a január 18-i telt házas nyílt napjukon már büszkén mutatták az érdeklődő diákoknak és a szülőknek a megújult épületet. „A felújításnak köszönhetően sokkal komfortosabbá vált a létesítmény, tükrözve a karunk által képviselt minőséget. Mindez nagyon sokat jelent az itteni munkánk szempontjából. A kollégák és a hallgatók is rendkívül pozitívan nyilatkoznak róla, szeretik a színeket, az új ablakok fényjátékát” – mondta a dékán, megjegyezve, hogy már tervezik a park és a környezet rendbetételét, valamint néhány belső tér megújítását is. Az egyetemi fejlesztések folytatódni fognak, hiszen már megszületett a kormányzati döntés további öt ingatlan 2,3 milliárd forint értékű felújításáról. Ez Győrben a Hotel Famulust és a Petz Lajos Egészségügyi Középiskolát, a mosonmagyaróvári karon pedig a várkapitányi, a tankonyha- és a Lucsony utcai C épületet érinti.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban elnyert 6 milliárd 766 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósítja meg a Széchenyi István Egyetem győri Tudományos és Innovációs Parkjának első ütemét az egykori Győri Keksz- és Ostyagyár volt telephelyén. Az ikonikus „kockaépület” átalakítva, felújítva a város új szimbóluma, ékköve lesz. Az egyetem fő kutatási területeire építve kívánja ösztönözni a park révén a régió fejlődését, és arra törekszik, hogy tudományos potenciáljával hozzájáruljon a vállalati szféra sikeres szerepléséhez a nemzetközi versenypiaci világban. A Győri Keksz- és Ostyagyár egy évszázadon át a város meghatározó vállalata volt, egykori, Sziget városrészben található telephelye azonban már több mint egy évtizede kihasználatlanul áll. A Széchenyi István Egyetem ezen, a központi campustól mindössze 500 méterre, a Mosoni-Duna túlpartján lévő az ingatlanon építi fel győri Tudományos és Innovációs parkját. Az első ütemben a Győr meghatározó ipartörténeti emlékének számító „kockaépület” felújítása, átalakítása történik meg idén. Szorosabb kapcsolódás a gazdasághoz A hétfői alapkőletételi és ünnepélyes munkaterület-átadási ünnepségen dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter elmondta: a kormány a hazai egyetemek számára a korábbiaknál lényegesen nagyobb támogatást biztosít, valamint a modellváltásnak köszönhetően több mint 3000 milliárd forintnyi ingatlanvagyont adott át. Emellett a következő években 2700 milliárd forintból megvalósítják a felsőoktatási intézmények fejlesztési programját, amelynek egyik eleme a tudományos és innovációs parkok létrehozása. A miniszter hangsúlyozta: e parkok hozzásegítik az egyetemeket ahhoz, hogy oktatási-kutatási tevékenységükön túl a gazdasághoz is szorosabban kapcsolódjanak. Dr. Palkovics László felhívta a figyelmet arra, hogy a ma már négy helyszínen – Győrben, Mosonmagyaróváron, Zalaegerszegen és Budapesten – központtal rendelkező Széchenyi István Egyetem egyszerre két ilyen parkot is létrehoz, Győrben, valamint a ZalaZONE mellett. Az egyetem jövőképességének záloga Dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke beszédében úgy fogalmazott: ebben az esetben különösen igaz, hogy az egyetem a múltra alapozva építi a jövőt, egyszerre szolgálva polgárait, partnereit, Győrt és hazánkat. „A város és a térség fejlődésének a Széchenyi István Egyetem is jelentős alakítója. Nemzetközi színvonalú oktatási és kutatási tevékenységével járul hozzá a gazdaság versenyképességének erősödéséhez. Újabb mérföldkőnek számít ezen az úton a győri, valamint a zalaegerszegi Tudományos és Innovációs Park létrehozása, amelyek támogatásáért köszönet illeti a kormányzatot. Ezek a parkok jövőképességünk zálogát jelentik. Innovatív, kreatív platformként új alapokra helyezik vállalati kapcsolatainkat, tovább erősítve intézményünk nyitottságát” – hangoztatta. Kiemelte, hogy a győri tudományos és innovációs parkban a régió fejlődését az intézmény fő kutatási területeire építve kívánja ösztönözni, amelyek spektruma a műszaki, informatikai és kreatívipari területektől a mosonmagyaróvári karhoz kapcsolódó élelmiszertudományig terjed. „Arra törekszünk, hogy egyetemünk tudományos potenciáljával hozzájáruljunk, támogassuk a vállalati szféra sikeres szereplését a nemzetközi versenypiaci világban. Az így kialakuló együttműködések segítik az innovációs ökoszisztéma megteremtését, további startup és spinoff cégek létrehozását, megerősödését, újabb és újabb innovációk generálását. A múlt tradícióira alapozva a tudásgazdaság egy olyan új helyszínét valósítjuk meg, amelyet a korszerű technológiák és az innovatív szemléletmód töltenek meg élettel” – tette hozzá dr. Knáb Erzsébet, megjegyezve: a fejlesztés révén partnerekkel együtt hozzájárulhatnak Magyarország jövőbeni fejlődéséhez. Simon Róbert Balázs győri országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: a Széchenyi István Egyetem az ország egyik legdinamikusabban fejlődő felsőoktatási intézménye, amely tudástőkéjével a Győrben és a térségben működő vállalkozásokat is támogatja. Hozzáfűzte: ezt a tevékenységet segíti a jövőben a Tudományos és Innovációs Park első üteme, a hatszintes, több mint négyezer négyzetméter alapterületű „kocka”. Kreatív, inspiráló közeg Az ünnepségen bemutatkoztak az egyetem azon fókuszterületei, amelyek helyet kapnak majd a megújuló épületben. Közéjük tartozik a Művészeti Kar Design Tanszékét és a Design Campus Kompetenciaközpontot magában foglaló Design Campus, amelynek kapcsán U. Nagy Gábor tanszékvezető, a Művészeti Kar tudományos és kutatási dékánhelyettese kifejtette: a design híd a művészet, a művészettudományok, a humán gondolkodás és a technológiai tudományok között. A Design Campus kreatív, inspiráló közeget hoz létre, amely támogatja a startup és spinoff vállalkozásokat is. A park az innovációs ökoszisztéma kiteljesedésének is helyszíne lesz. Ezzel kapcsolatban dr. Rámháp Szabolcs, a Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campus Kompetenciaközpont startup inkubációs menedzsere részletezte: az intézmény az elmúlt években nagy erőfeszítést tett az innovációs ökoszisztéma építésére, aminek a modellváltás újabb lendületet adott. Az innovációk erősödését jelzi, hogy már mintegy 20 hallgatói startup vállalkozás működik összesen 380 millió forint kockázatitőke-befektetést elnyerve, az oktatók-kutatók kutatási eredményeinek hasznosítására pedig 13 spinoff kezdeményezés indult el. A „kockaépületben” kap helyet a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI), valamint a Széchenyi István Egyetem által közösen létrehozott Ipar 4.0 Kutatási és Innovációs Kiválósági Központ, amely szorosan együttműködik többek között az egyetem Járműipari Kutatóközpontjával is. Ugyancsak ez lesz az új otthona az intézmény Digitális Fejlesztési Központjának, amelynek tevékenységéről Drotár István központvezető kifejtette: céljuk, hogy kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységükkel segítsék az egyetemi technológiai tudás ipari hasznosítását az 5G, a drónvezérelt technológiák, a járműkommunikáció, a precíziós mezőgazdaság, az infokummunikációval támogatott egészségügy és a digitalizáció területén. Ilyen most, ilyen lesz: a Tudományos és Innovációs Park első épülete jelenleg és a látványterveken.