Kanadától Argentínán át Litvániáig tucatnyi országból vannak résztvevők a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kara által a diaszpórában magyar nyelvet és kultúrát tanítóknak megrendezett, párhuzamosan jelenléti és online módon lebonyolított továbbképzésen. Az akkreditált program végén idén már oklevél szerezhető. „Minden magyar egyenrangú tagja a nemzetnek. Kiemelten fontos, a diaszpórában élő magyar gyermekek megszólítása, hogy kialakítsuk, megőrizzük és erősítsük bennük a magyar identitástudatot, amihez nélkülözhetetlen a tanítók odaadó munkássága, elkötelezettsége” – hangsúlyozta videóüzenetében Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kara által a diaszpórában magyar nyelvet és kultúrát tanítóknak szervezett módszertani továbbképzés ünnepélyes megnyitóján, augusztus 23-án. A programra 21. alkalommal kerül sor ezen a héten, ebből 18-adszor Győrben. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a két évtizedes munka eredményeként már akkreditált két féléves képzés oklevelét kaphatja meg az idén végző első évfolyam 29 résztvevője. Hozzátette: az államtitkárság támogatásával és az Apáczai Csere János Kar szakmai együttműködésével módszertani-pedagógiai segédanyagok forrásaként létrejött 2020-ban egy online tudásmegosztó felület, amelyen folyamatosan bővülve tesznek közzé pedagógiai jó gyakorlatokat. „Nagy öröm számunkra, hogy a szakmai továbblépés érdekében létrejött egy szakértői testület is, amelynek munkájában elismert elméleti tudással és a hétvégi magyar iskolai oktatásban nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező pedagógusok tevékenykednek szerte a világból” – fogalmazott Potápi Árpád. Dr. Baranyi Péter professzor, a Széchenyi István Egyetem rektora meghatónak nevezte, hogy két évtizede évről évre megvalósul ez a nemzetmegtartó erővel rendelkező program. Kiemelte, hogy az egyetem mindig mellette állt, és külön megköszönte mind a szervezők, mind az államtitkárság támogatását. Simon Róbert Balázs győri országgyűlési képviselő a 15 millió magyar iránt érzett felelősség példájaként utalt a továbbképzésre. Megjegyezte: Győr – amely idén ünnepli királyi várossá nyilvánításának 750. évfordulóját – nemcsak gazdasági, hanem fontos kulturális és oktatási központ is, s az oktatás zászlóshajója a Széchenyi István Egyetem. Dr. Pergel Elza, Győr alpolgármestere köszönetet mondott a megnyitót többek között Kanadából, az Egyesült Államokból, Argentínából, Németországból vagy éppen Litvániából online figyelemmel kísérő résztvevőknek, akik vállalták azt a nemes feladatot, hogy „távol országhatárainktól a magyar nyelvet, a gyönyörű magyar kultúrát és történelmet továbbadják a magyar gyerekeknek”. Dr. Pongrácz Attila, az Apáczai Csere János Kar dékánja elmondta, hogy ezen program révén a kar nemzetközi hatósugara négy-öt kontinensre terjed ki. „Az elmúlt húsz alkalom bizonyította, hogy ésszel és szívvel elgondolt képzés működik” – jelentette ki. A megnyitón Kövecsesné dr. Gősi Viktória egyetemi docens, dékánhelyettes, a képzés szakmai megvalósítója elmondta, hogy a mostani pedagógiai-módszertani tréning a XXI. században jelentkező problématerületekre, kihívásokra kíván választ adni. Olyan korszerű módszertant közvetítenek, mely a kooperatív tanulást, az atipikus gyermekekkel kapcsolatos bánásmódot, a fejlesztő értékelést és a differenciált tanulásszervezést, a projektpedagógiát, az érzelmiintelligencia-fejlesztést, a néphagyományok, népszokások komplex feldolgozását, a magyar mint idegennyelv tanításának korszerű módszereit, a drámapedagógiát, a pedagógiai tervezést, valamint a digitális oktatást helyezi a középpontba. Kövecsesné dr. Gősi Viktória beszámolt arról is, hogy Széchenyi István születésének 230. évfordulója alkalmából a kar és a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság projektíró versenyt hirdetett a diaszpórában működő hétvégi magyar iskolákban tanítók számára. Első helyezést a Montreali Magyar Iskola, a Dél-tiroli Magyar Iskola, az Aucklandi Magyar Iskola, az Online Magyar Iskola és a Külföldi Magyar Cserkészszövetség ért el, míg második helyezett a torontói Arany János Magyar Iskola és a Toszkán Olasz–Magyar Kulturális Egyesület lett. Mindannyian az államtitkárság által biztosított nagy értékű könyvjutalomban részesülnek.

A Széchenyi István Egyetem meghatározó részvételével, több mint száz kutatója bevonásával, széles körű összefogással zajlik a Szigetköz és a Csallóköz jövőjét megalapozó Insula Magna Program. Az ennek során azonosított, a Szigetköz fenntarthatósági fejlesztését elősegítő projektjavaslatok megvalósulhatnak a következő európai uniós ciklusban. „A Szigetköz és a Csallóköz páratlan szépségű tájegysége Magyarországnak és Szlovákiának, azonban a nagy fejlesztésekből rendre kimaradtak az elmúlt évtizedekben. Ezért számít történelmi jelentőségűnek a Szigetköz latin nevéről Insula Magnára keresztelt, a kormány által mintegy egymilliárd forint európai uniós és hazai támogatásban részesített komplex vízgazdálkodási és fenntartható fejlesztési program, amelynek célja későbbi szigetközi beruházások megalapozása, előkészítése. Ezek aztán akár már a 2021–2027-es EU-s költségvetési ciklusban megvalósulhatnak” – mondta dr. Fekete Dávid, a Széchenyi István Egyetem docense, a program operatív vezetője. Hozzáfűzte: a munka során számos szervezettel működnek együtt, így kiemelt konzorciumi partnerként az Országos Vízügyi Főigazgatósággal és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal, emellett például a Szigetköz Natúrparkkal és csallóközi intézményekkel. „Olyan hosszú távú, sokoldalú koncepciót alakítunk ki, amely lehetővé teszi, hogy a Szigetköz–Csallóköz térsége határon átnyúló, fenntartható és mintaadó fejlesztési területté váljon” – foglalta össze a legfontosabb célt dr. Bene Katalin, a Széchenyi-egyetem docense, a program tudományos vezetője. Ennek érdekében 18 munkacsomagot határoztak meg, amelyből 13 esetében az egyetem vezetésével zajlik a tevékenység, több mint száz kutató bevonásával. Ezek közé tartozik egy szigetközi látogatóközpont lehetséges helyének, funkcióinak megvizsgálása, környezeti monitoringrendszer és nyitott laborrendszer, vízgazdálkodási és hidrodinamikai döntéstámogató modell, valamint regionális turizmusfejlesztési koncepció kidolgozása. Más munkacsomagokban az épített környezettel, egy mezőgazdasági információs rendszer megalapozásával, a közlekedési infrastruktúrával, a közösségi közlekedéssel és a projekt társadalmi tudatosításával foglalkoznak. Az összes projektelemből olyan indikátorokat határoznak meg, amelyek a későbbiekben segítik a döntéshozók munkáját, emellett előkészítenek egy középtávú stratégiát és létrehoznak egy fenntarthatósági kompetenciaközpontot. Dr. Bene Katalin hangsúlyozta, hogy mindez az ENSZ Fenntartható Fejlesztési Céljainak helyi adaptálását, a Szigetköz hosszú távú, komplex fejlesztését, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a természeti erőforrások védelméhez szükséges intézkedéseket támogatja. Az ehhez nélkülözhetetlen előkészítő tevékenységek, kutatások nagy része még ebben az évben elkészül, a részletes javaslatokat pedig 2022 első félévében fogalmazzák meg. A munkát szakmai tanácsadó testület segíti, amelyben az országos és helyi tudományos, gazdasági, politikai élet fontos szereplői vesznek részt. A program lényeges eleme természetesen az Öreg-Duna és kapcsolódó mellékágrendszerének helyreállítása, rehabilitációja is, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetésével. Ennek érdekében koncepcionális műszaki tervdokumentáció készül a szükséges hatásvizsgálatokkal. Dr. Fekete Dávid és dr. Bene Katalin kiemelte: nem véletlen a Széchenyi István Egyetem meghatározó súlyú részvétele a széles körű összefogással megvalósuló projektben. Egyrészt az intézmény győri és mosonmagyaróvári campusa révén szerves része a Szigetköznek, másrészt a komplex térségfejlesztési területekkel kapcsolatos témákban olyan tudással, kutatógárdával rendelkezik, amelynek köszönhetően magas színvonalon képes elvégezni a feladatot. Emellett az egyetem stratégiai célja, hogy a nemzetközi minőségű oktatáson és kutatáson túl fontos szerepet töltsön be a térség és az ország életében, hozzájáruljon versenyképességének további erősítéséhez.

A győri Széchenyi István Egyetem Kommunikációs és Alumni Irodája által kiírt MérNŐK Mesék pályázat lehetőséget adott az itt végzetteknek szakmai életútjuk, valamint a mérnöki pálya kihívásaira adott hölgyválaszaik bemutatására. Juracsek Ivett a pályázat különdíját érdemelte ki. Ismerjék meg történetét! Juracsek Ivett 2019-ben végzett a győri Széchenyi István Egyetemen logisztikai mérnök szakon, csomagolási szakirányon. Tudatosan készült a mérnöki pályára, az egyetemi csomaglabor pedig a tényleges irányt is megmutatta számára. A laboratóriumban megtapasztalt gyakorlati oktatás olyan hatással volt szakmai érdeklődésére, hogy a megszerzett magas szintű tudást azóta már folyamatfejlesztő mérnökként hasznosítja egy egészségügyi segédeszközöket gyártó cég, a Coloplast csomagolói és logisztikai központjában. Már az általános iskolában is a reáltárgyak érdekelték. Tudásszomját a középiskolában matematikafakultáción csillapította, így érettségi után nem is volt kérdés számára, hogy mérnök szeretne lenni. „Úgy éreztem, hogy bármilyen irányba indulok el a mérnöki képzésen belül, nem lőhetek mellé a Széchenyi István Egyetemen. Végül a logisztika nyert, aztán a csomagolásfejlesztő szakirány kiválasztásával már körvonalazódott a szakmai jövőképem” – fogalmazott Juracsek Ivett. Kifejtette, hogy ebben jelentős szerepe volt az egyetem csomaglaborjának, ahol valódi tudást kapott, hiszen gyakorlati szempontból is megismerhette leendő szakmáját. „Az egyetem utolsó félévében a Coloplast Hungary Kft.-nél dolgoztam gyakornokként a termeléshez tartozó folyamatfejlesztő csapatban, a szakdolgozatomat is itt írtam. Az egyetem végeztével pedig maradtam a cégnél főállásban, ahol folyamatfejlesztő (lean) mérnök vagyok” – mondta el jelenlegi munkájáról a szakember. Hozzátette, hogy a diploma megszerzése óta több folyamatfejlesztési képzésen is részt vett. „Naponta foglalkozom kisebb projektekkel, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy hatékonyabb legyen a munka a termelésben, de folyamatosan viszek komplexebb és több időt igénylő fejlesztéseket is. Jelenleg egy új gépes környezet kialakítása és a hozzá tartozó munkafolyamat kidolgozása az egyik legnagyobb projekt, amiben részt veszek. Az eddigi összes rám bízott munkát nagyon izgalmas feladatnak tartottam! Mindből sokat lehetett tanulni és fejlődni.” Kérdésünkre, hogy mi volt a legpozitívabb, illetve a legnegatívabb impulzus, ami képzése vagy munkája során érte, elmondta: „Szerencsésnek érzem magam, mert kizárólag inspiráló élmények és vélemények találtak meg mind az egyetemi évek alatt, mind a jelenlegi munkahelyemen.” Kiemelte, hogy rendkívül befogadó a cég, ahol dolgozik, pályakezdő mérnöknőként számos lehetőséget kapott. A férfi mérnök munkatársak pedig örülnek a női szemléletnek, ami egyensúlyt teremt a projektekben. Juracsek Ivett, a MérNŐK Mesék pályázat idei különdíjasa végezetül hangsúlyozta: „Én imádom a munkámat! Minden mérnöki karon gondolkozó diáknak ajánlom ezt a pályát!”

A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat az államalapítás ünnepe, augusztus 20. alkalmából díszközgyűlést tartott. Az eseményen átadták a megye kitüntető címeket. Dr. Szauter Ferenc egyetemi docens, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának központvezetője Gróf Széchényi Ferenc-díjat, dr. Alexay Zoltán, az egyetem nyugalmazott főiskolai docense Dr. Csizmadia Andor-díjat vehetett át Németh Zoltántól, a megyei önkormányzat elnökétől. A méltatásban elhangzott: dr. Szauter Ferenc a Széchenyi István Egyetem nemzetközi részvételű és hatású Járműipari Kutatóközpontjának kutatómérnöke, központvezetője, a Közúti és Vasúti Járművek Tanszék oktatója. Felsőfokú tanulmányait alap- és mesterszakon is Győrben végezte, autógépész és közlekedésmérnöki szakon. PhD- tanulmányainak helyszíne is a Széchenyi István Egyetem volt, a Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola eredményes befejezése után 2017-ben kapta meg a PhD-címet. Szakterülete a kutatói pálya kezdetén az alternatív közlekedési rendszerek működtetése, fejlesztése, infrastruktúrája volt. Dr. Szauter Ferenc kutatómérnökként az egyik meghatározó vezető személyisége a zalaegerszegi járműipari tesztpálya, a ZalaZONE programjának. Még hallgatóként az egyik alapítója volt az alternatív hajtású járművek szakmai műhelynek, a SZEnergy tehetséggondozó csapatnak. A Shell Eco Marathon európai energiahatékonysági versenyen az általa mentorált SZEnergy első helyezést ért el. Mai kutatási és oktatási szakterülete a mobilitás és a környezet, a járműipari, az energetikai és a környezeti kölcsönhatások vizsgálata. Tevékenységének eredményei Győr-Moson-Sopron megyét reprezentálják a tudományos életben, járműipar jövőképét, kutatási értékeit jelenítik meg és gyarapítják. Dr. Alexay Zoltán biológus, természetfotográfus, nyugalmazott főiskolai docens a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karának földrajz-biológia szakán végzett 1961-ben. Ezt követően a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium tanára, majd a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Győr-Moson-Sopron megyei természettudományi szaktitkára volt. Később a győri Széchenyi István Főiskola oktatója, főiskolai docense lett. A Szigetköz szakavatott tudósa, természetjárója és legismertebb fotósa. Az életművében több tízezer, a természetet és a tájat ábrázoló fotó található. A természetvédelem témakörében több mint fél évszázada publikál. 1975-től jelennek meg könyvei, főként a Szigetközzel és annak élővilágával összefüggésben. Szintén közel fél évszázadon keresztül folytatott ismeretterjesztő és oktató tevékenységet. Dr. Alexay Zoltán életművével nagyban hozzájárult a Kisalföld és a Szigetköz természeti kincseinek megismertetéséhez és népszerűsítéséhez. Kötetei, fotói és kiállításai generációknak segítettek a Szigetköz felfedezésében és kincsei megismerésében. Munkássága a környezetvédelem területén kiemelkedő.

Remek hangulatú találkozót tartottak a jogelőd Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola egykori hallgatói a Széchenyi István Egyetem campusán a napokban. Az 1976-ban végzett postaüzemi mérnök szak 14 alumnija és hozzátartozóik érkeztek Győrbe, ahol a háromnapos találkozó alatt előadást hallhattak az egyetem fejlődéséről, campuskörsétán vettek részt, valamint átvették emlékdiplomájukat is. Az egykori hallgatóknak kedvezményes kollégiumi elhelyezést biztosított alma materük. Ahogy azt Pesti László, a főszervező alumni elmondta, boldogan látták viszont a diákszállást, hiszen szívesen élik át újra a főiskolás évek hangulatát, és az egyetem elhelyezkedése egyébként is kiváló a városi csillagtúrához. Az intézmény Kommunikációs és Alumni Irodája által szervezett programok között szerepelt egy előadás, amelynek során az öregdiákokok meghallgathatták milyen fejlődésen ment keresztül az intézmény az elmúlt 45 évben. A bemutató után Czeiner-Szücs Anita alumnivezető átadta az emlékdiplomákat, majd a campuskörsétán az alumnik megtekinthették az új egyetemi létesítményeket és elérzékenyülve látták viszont azokat az egykori épületeket, melyek már tanulmányaik ideje alatt is az intézményhez tartoztak. Ilyen volt a posta, ahol hallgatóként gyakorlaton vettek részt a postaüzemi mérnökök. A vidám társaság egyik tagja magával hozta a hetvenes évek közepén készült csoportképüket is, melyet a mai környezetben újrafotózhattak, szemléltetve ezzel az idő múlását. Mint mondták, „szemük, szájuk tátva marad attól a látványos változástól, melyen egykori főiskolájuk keresztülment”. Végül jó hangulatban búcsúztak a Széchenyi István Egyetemtől és Győrtől az egykori hallgatók. Ígéretük szerint legkésőbb öt év múlva, az aranydiplomák átadásán ismét ellátogatnak az intézménybe.

A Közlekedéstudományi Intézet címzetes kutatóprofesszori címmel ismerte el dr. Lakatos István professzor, a Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karának dékánhelyettese, Közúti és Vasúti Járművek Tanszékének vezetője szakmai tevékenységét. A kitüntetés rávilágít az intézmény különböző tudományterületeken elért kiváló teljesítményére, amit az idei felvételi adatok is visszaigazoltak. Magyarország egyik meghatározó szakmai-tudományos intézménye, a Közlekedéstudományi Intézet idén címzetes kutatóprofesszori kitüntetést alapított. A rangos díjat első alkalommal két oktatónak-kutatónak adták át, köztük dr. Lakatos István professzornak, a Széchenyi István Egyetem Közúti és Vasúti Járművek Tanszéke vezetőjének. „Megtisztelő számomra ez a cím, amelynek odaítélése egyrészt a Közlekedéstudományi Intézettel meglévő szoros partnerségnek köszönhető. Az együttműködés kiterjed közös kutatásokra, publikációkra, workshopokon való részvételre, valamint az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságban való munkára. A díj elismerése ugyanakkor a Széchenyi István Egyetem előrelépésének is, ami többéves munka eredménye. Ez megmutatkozik az intézmény hazai és nemzetközi megítélésének nagymértékű javulásában, környezetének, infrastruktúrájának lendületes fejlődésében, képzési és tudományos színvonalának emelkedésében, a hallgatói és oktatói kiválóságok számában is. Sok céggel, szervezettel vagyok kapcsolatban az országban, és az egyetemről mindenütt pozitív visszajelzéseket kapok” – mondta a professzor. Dr. Lakatos István úgy látja, hogy a Széchenyi István Egyetem fejlődésének újabb visszaigazolását jelentik az idei felvételi adatok is. Egy kisvárosnyi, csaknem kilencezer fiatal jelentkezett az intézmény képzéseire a 2021–2022-es tanévre. A szám önmagában is magas, az elmúlt évivel összehasonlítva pedig jelentős, 19 százalékos emelkedést takar, miközben országosan ennél jóval kisebb mértékű, 11 százalékos növekedést regisztráltak. A felvételi pontszámok múlt heti kihirdetését követően pedig kiderült, hogy szeptemberben 3424 elsőéves hallgató veheti birtokba a Széchenyi István Egyetem előadótermeit, ami az előző évihez képest 22 százalékos bővülést jelent. Az intézmény kiválóságának jó indikátora, hogy a számottevő emelkedés ellenére a felvételt nyert jelentkezők átlagpontszáma tovább nőtt. A gólyák 86 százaléka állami ösztöndíjasként kezdheti meg a tanulmányait. A három műszaki kar – az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar, valamint a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar –mindegyike jelentős növekedést produkált. A legnépszerűbb alapszakok közé itt a járműmérnök, a mérnökinformatikus, a gazdaságinformatikus, a gépészmérnök és a villamosmérnök szak tartozik. Dr. Lakatos István professzor ezzel kapcsolatban elmondta, összegyetemi, kari és tanszéki szinten egyaránt igaz, hogy „szolgáltató intézményként” mindenben segítik a hallgatókat: nemcsak tanulmányaikban, hanem például ingyenes kurzusokkal, gyakorlati helyek keresésével vagy állásajánlatokkal is. „Egyetemünk múltja, hagyományai alapján különösen nagy tudással, felkészültséggel rendelkezik a műszaki tudományokban, ami segíti a térség gazdaságát is, hiszen mérnökökre egyre nagyobb szükség van. További előnyt jelent, hogy mindezeket nagyon jól kiegészíti az intézményben művelt számos más terület, például a jog-, a gazdaság- vagy az egészségtudomány. Emellett Győr rendkívül attraktív város, ahol jó hallgatónak lenni. Úgy tapasztalom, hogy a fiatalok mindezt értékelik, amikor növekvő számban egyetemünket választják” – hangsúlyozta a professzor.

A Széchenyi István Egyetemért Alapítványnak köszönhetően az egyetem polgárai a 2020–2021-es tanévben hallgatói, sportolói és tudományos ösztöndíjat nyerhettek el. A második félévi pályázatok esetében nemrégiben születtek meg a döntések. A bírálók összesen 63 pályázónak ítéltek meg fejenként 200 ezer és 1,2 millió forint közötti támogatást. Tavaly augusztus 1-jével a Széchenyi István Egyetem fenntartói jogait a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány vette át, amelynek kuratóriuma hozzá kíván járulni az intézmény hazai és nemzetközi pozícióinak erősítéséhez. Ennek egyik eszköze a kiválóságok elismerése: az újonnan meghirdetett hallgatói, sportolói és tudományos ösztöndíjak megbecsülést jelentenek a hallgatók, az oktatók és a kutatók számára. A második féléves pályázatok elbírálása nemrégiben történt meg. Az értékelőbizottság döntése alapján a fejenként 300 ezer forintos hallgatói ösztöndíjat tízen, míg a szintén 300 ezer forintos sportolói ösztöndíjat heten kapták meg. A tudományos ösztöndíjra beérkezett pályázatok közül 59 részesült 200–600 ezer forintos támogatásban. Ez utóbbi 46 személyhez kapcsolódik, mert 13-an két publikációval nyertek; az egy oktatónak megítélt legmagasabb összeg így 1,2 millió forint volt. A gyógynövények felhasználását kutatják Az elismert oktatók egyike Hanczné dr. Lakatos Erika, a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Élelmiszertudományi Tanszékének vezetője, aki két rangos nemzetközi folyóiratban megjelent, a karon dolgozó társszerzőkkel közösen jegyzett tanulmánnyal pályázott. „A cikkek a tanszékünkön jelenleg folyó kiemelt kutatási területre, a gyógynövények élelmiszeripari felhasználási lehetőségeire fókuszálnak. Kutatásaink során azzal foglalkozunk, hogyan tudjuk detektálni az élelmiszerekben az alkalmazott gyógynövények hatóanyagait, mennyi hatóanyag marad meg az adott élelmiszer feldolgozása, elkészítése, legyártása után. Ezenkívül azt is vizsgáljuk, hogy a gyógynövények kivonatolását követően visszamaradt növényi hulladékot miként hasznosíthatjuk, komposztálhatjuk. Ezen a területen szabadalmi bejelentés is született tavaly” – sorolta a tanszékvezető, aki szerint az ösztöndíj anyagi-erkölcsi megbecsülést jelent, és mindkettő fontos, mert erősíti a hitet, hogy érdemes kutatóként küzdeni, dolgozni az egyetemen. „Büszke vagyok arra, hogy az Élelmiszertudományi Tanszékről számos kollégám sikeresen pályázott, többen két cikkel is. Kutatási eredményeinket teammunkában értük el, ami szintén sikerként könyvelhető el. A tanszéken olyan csapatmunkarendszert alakítottunk ki, amelyben mindenki azon a területen tevékenykedik, ahol a legerősebb: laboratóriumban kísérletezik, eredményeket értékel ki, cikket ír vagy akár a forrást »biztosítja« mindehhez. Ennek visszaigazolását jelentik a mostani ösztöndíjak mind egyéni, mind tanszéki szinten” – mondta Hanczné dr. Lakatos Erika. Applikációt készített a térlátás fejlesztéséért A tíz hallgatói ösztöndíjban részesülő fiatal egyike a budapesti Biró István, aki a 2020–2021-es tanév első félévének végén diplomázott a Széchenyi István Egyetemen járműmérnök alapszakon, szeptemberben pedig a gépészmérnök mesterszakot kezdi meg. Az elmúlt években számos pluszfeladat elvégzésével hívta fel magára a figyelmet: az egyetemi videotórium példatáraiba műszaki ábrázolásból vázlatokat készített, műszaki ábrázolás és gépszerkesztéses modellezés órákon demonstrátorként tevékenykedett, emellett egy olyan mobiltelefonos applikációt hozott létre, amelynek célja a hallgatók térlátási képességeinek fejlesztése, az oktatók munkájának segítése. Az utóbbi projekttel az idei Országos Tudományos Diákköri Konferencia tanulás- és tanításmódszertani, tudástechnológiai szekciójában második helyezést ért el. „Az elnyert ösztöndíj motivációt jelent, hogy érdemes jól teljesíteni, külön kutatás-fejlesztési munkát végezni. A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány jelentős támogatást biztosít mindehhez, ezért is döntöttem úgy, hogy a mesterdiplomámat is Győrben szerzem meg” – válaszolta Biró István. Magyar bajnoki bronzérmes csapatkapitány A bírálók sportolói ösztöndíjat többek között Török Ágnesnek ítéltek meg, aki az Uni Győr-Mély Út NB I-es női kosárlabdacsapat csapatkapitánya, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás mesterszakának hallgatója. Alapszakos diplomáját is a Széchenyi István Egyetemen szerezte korábban nemzetközi tanulmányokból. „Azért pályáztam, mert sikeres év volt mögöttem sportolói pályafutásom szempontjából. A magyar bajnokságban bronzérmet nyertünk, szerepeltem a felnőttválogatott keretében. Sőt a 3x3-as kosárválogatottba is bekerültem, és mindössze egy ponton múlt, hogy kijussunk a tokiói olimpiára. Megtisztelő, hogy el tudtam nyerni ezt az ösztöndíjat, amely fontos visszajelzést jelent, és segít, hogy motivált maradjak a sportban és a tanulásban egyaránt” – fejtette ki a játékos. Török Ágnes tervei szerint jövő júniusban szerzi meg újabb diplomáját, kosárlabdában pedig még feljebb tenné a lécet 2021–2022-ben: a győri csapattal tovább szeretne jutni az Európa Kupában a csoportból, a felnőtt válogatottal pedig megkezdi az Európa-bajnoki kvalifikációt, ahol a végső cél kijutni a kontinensviadalra. A kiváló teljesítmények növelik az egyetem elismertségét „Gratulálok a pályázatok valamennyi nyertesének kiváló teljesítményéhez, amellyel hozzájárulnak ahhoz, hogy egyetemünk még elismertebb legyen a hazai és a nemzetközi színtéren egyaránt. A modellváltás eredményeként lehetővé vált, hogy támogassuk, ösztönözzük az egyetemi polgárokat tehetségük, kreativitásuk kibontakozásában. Ezt szolgálják az új ösztöndíjak, amelyek révén tovább emelkedhet az intézmény tudományos és oktatási tevékenységének színvonala. Fontosnak tartjuk a hallgatók motivációjának növelését is annak érdekében, hogy minél jobb tanulmányi és sporteredményeket érjenek el” – hangsúlyozta dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Felsorolni is nehéz, hány ösztöndíjat, OTDK-megmérettetést és jogász szakos hallgatók számára megrendezett versenyt nyert meg az elmúlt öt évben Szabó Lívia, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának frissen végzett alumnája. Túl van az államvizsgákon, átvette diplomáját, de nem szakad el az egyetemtől, hiszen ősztől jogtudományi PhD-képzésben folytatja tanulmányait az Audi Hungaria Zrt.-nél betöltött főállása mellett. Szabó Lívia négyszer nyert köztársasági ösztöndíjat, csaknem tíz alkalommal kapta meg az Igazságügyi Minisztérium Kiválósági Jogászösztöndíját, a tavalyi Országos Tudományos Diákköri Konferencián az Innovációs és Technológiai Minisztérium különdíját kapta meg, tavasszal pedig egyike volt annak a tíz tanulónak, aki a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány hallgatói ösztöndíjában részesült. Volt a Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék demonstrátora, tevékenykedett a hallgatói önkormányzatban, a Batthyány Lajos Szakkollégiumban – utolsó éveiben főtitkárként – és az ELSA (Európai Joghallgatók Szövetsége) Győr Egyesületben – hogy csak néhányat említsünk. Most, hogy ötéves képzése végére ért, arra a kérdésre, hogy jó döntésnek bizonyult-e a Széchenyi István Egyetem jogi karát választani, határozott igennel felelt. Még bőven érettségi előtt állt a győri Kazinczy Ferenc Gimnáziumban, amikor a jogászi hivatás iránt elkötelezett ismerősei, jogász szakos hallgató barátai javaslatára megfogalmazódott benne a jogászképzés iránti érdeklődés. „Meggyőzött a győri jogi kar, hiszen egyszerre kiemelkedő a hazai képzési palettán, mégis családias a légkör. Itt nem csak névtelen Neptun-kódok vagyunk, hanem van lehetőség valódi, személyes kapcsolat kialakítására az oktatókkal. Hallgatóbarát a kar elhelyezkedése is, ami az összetartozás érzését erősítette bennünk.” Kiemelte, hogy országosan is pozitív elbírálásban részesül a győri képzés, amit a fővárosban működő ügyvédi irodánál töltött gyakorlati idejében személyesen is megtapasztalt, illetve a vidéki egyetemek számára az Igazságügyi Minisztérium által nyújtott ösztöndíjlehetőség is pluszmotivációt adott neki a tanuláshoz. „Nyugodtan kijelenthetem, hogy jó alapot adott a győri képzés. Aki szeretne itt valamit elérni, annak minden feltétel adott: az oktatás színvonala, a különböző versenyek és kurzusok, valamint a támogató oktatói légkör.” Arra a kérdésre, hogy számára ki volt kiemelkedő mentor és motiváló oktató, Szabó Lívia elmondta: „Dr. Lévayné dr. Fazekas Judit dékán asszonynak sokat köszönhetek. A legutóbbi Tudományos Diákköri Konferencia versenyen konzulensemként támogatott, végigkísérte egyetemi pályafutásomat, ösztönzött a tudományos életben való aktív részvételre, illetve olyan szerencsésnek mondhatom magam, hogy a jövőbeli PhD-képzésben is tőle tanulhatok, ő lesz a témavezetőm. Dr. Keserű Barna Arnold tanár úr pedig sokat segített abban, hogyan kell koherens TDK-dolgozatot készíteni, mire érdemes figyelni a szakmai versenyekre való felkészüléskor. Dr. Kecskés Gábor tanár úrnak pedig rendkívül hálás vagyok azért az odafigyelésért és töretlen támogatásért, amelyet egyetemi éveim során tapasztaltam. A győri karon valamennyi oktató mindent megtesz a hallgatói közösségért, emellett úgy gondolom, szerencsések vagyunk, hogy a szakma ily jeles képviselőitől tanulhatunk.” A rengeteg versennyel, amelyen az elmúlt években elindult – legyen szó TDK-ról, OTDK-ról, táncversenyről vagy sárkányhajófutamról – a határai feszegetése mellett az volt a célja, hogy minél több területet megismerjen, magabiztosabb legyen. „Már a gimnáziumban megvolt a kialakult versenyritmusom, akkor még versmondó- és Kazinczy-versenyeken indultam a sport mellett. Amikor elkezdtem az egyetemet, már egyértelműen olyan megmérettetésekre jelentkeztem, amikről tudtam, hogy segítenek abban, hogy eldöntsem, az adott jogi terület – például a polgári jog vagy a büntetőjog – mennyire illik hozzám.” Szabó Lívia egyetemi évei azonban nem csak a tanulásról és a versenyre készülésből álltak. Személyében igazi közösségi embert ismerhettünk meg, aki maximálisan kiélvezte a campus kínálta szórakozási és sportolási lehetőségeket. Lapátolt az egyetemi sárkányhajócsapatban, amelynek tagjaival első helyezést ért el a szegedi Jurista Kupán. A röplabdacsapatot is erősítette, de a szerdai egyetemi bulik sem maradtak ki az életéből. Mindemellett belekóstolt a szinkronúszásba, a női kickbox világába, azonban a legtartósabb szerelem a tánc volt az életében. Háromévesen kezdett táncolni, majd egészen húszéves koráig több stílus és egyesület elkötelezettje is volt. Az egyetem utolsó éveiben mondott csak le róla, amikor az edzéseket és versenyeket már egyre nehezebben tudta összeegyeztetni a tanulással. A sport azonban az élete része maradt, de már csak a szellemi munkát ellensúlyozandó, legyen szó futásról vagy egy otthoni aerobicedzésről. Arra a kérdésre, hogy mi az a három szó, ami az egyetemi éveit jellemezte, azt válaszolta: „A kitartás, amit mindenképp megemlítenék. Aztán a hála, amit elsősorban a családom irányába érzek, hiszen édesanyám és testvérem rengeteget támogattak abban, hogy ide eljussak, valamint a végig mellettem álló barátaim nélkül sem sikerült volna. Végül az áldozat szó jut eszembe, ami tudom nem túl pozitív, de mégiscsak meghatározta az elmúlt éveimet – végtére is, minden nap az Áldozat utcába mentünk, ott van ugyanis a jogi kar.” A jövőre vonatkozóan Szabó Lívia kifejtette, hogy bár érdeklődése még fokozatosan formálódik, leginkább a polgári jog területe fogta meg, ezért doktoranduszként ebbe az irányba tanul tovább. Mindezt persze már munka mellett teszi, amivel kapcsolatban hangsúlyozta: „Álmomban sem gondoltam volna, hogy már az utolsó államvizsgám után négy nappal munkába állhatok. Az Audi Hungaria Zrt. jogi osztályán korábban voltam gyakornok másfél évig, és ezek szerint beváltam (nevet), hiszen most már főállású munkatárs lehetek, amiért nagyon hálás vagyok.”

Meghosszabbított határidővel, 2021. augusztus 18-ig jelentkezhetnek a továbbtanulni vágyó, informatikai képzési terület iránt érdeklődők Széchenyi István Egyetemen. A felsőoktatási törvény legutóbbi módosítása alapján a hallgató vagy volt hallgató kérheti felvételét – a központi felsőoktatási felvételi eljárásban történő részvétel nélkül, önköltséges képzésre – azonos, illetve másik felsőoktatási intézmény informatika képzési területén meghirdetett olyan szakra, amelyen az adott felsőoktatási intézmény kreditátviteli szabályai szerint legalább 30 beszámítható kreditponttal rendelkezik. A mintatantervekkel és a kreditátvitel részleteivel kiegészített jelentkezési felület ide kattintva érhető el. A jelentkezők számára plusz motivációt jelenthetnek a Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb adatai, melyekből kiolvasható, hogy akik a győri egyetemen szerezték diplomájukat, átlagosan egy hónapon belül helyezkedtek el, hetekkel hamarabb, mint más magyar egyetemen végzettek. Sokatmondó, hogy informatikai-műszaki képzést elvégezve 0,4–0,8 hónap alatt jutottak álláshoz a fiatalok. Az adatokat vizsgálva szembetűnő a Széchenyin informatikai tudományterületen végzettek bruttó 550.065 forintos kezdőfizetése, ami számottevően meghaladja az országos átlagot.

A Széchenyi István Egyetem hallgatóira, a többszörös világbajnoki ezüstérmes, Európa-bajnok győri kenukettősre, Balla Virágra és Takács Kincsőre nagyon erős mezőny várt az 500 méteres szám olimpiai döntőjében, és bár nagyon jól lapátoltak, nem tudtak odaérni a dobogóra. Balla Virág és Takács Kincső szombati rajtja az olimpiai döntőben jól sikerült, majd féltávnál a negyedik helyen haladtak a világbajnoki címvédő kínai Hszü Si-hsziao, Szun Meng-ja duó, valamint az ukránok és a németek mögött. A kínaiak sikeréhez nem férhetett kétség, ahogy az ukránok második helyéhez sem, de mögöttük részben a magyarok részvételével nagy csata alakult ki a bronzéremért, és ezt végül a kanadaiak kettőse, Laurence Vincent-Lapointe és Katie Vincent nyerte. A Széchenyi-egyetem kiválóságai végül a németek mögött az ötödik, pontszerző helyet szerezték meg a döntőben 2:00.289 – es idővel. „Kicsit csalódott vagyok, amiért nem sikerült a dobogós hely megszerzése. Tovább harcolunk, hajrá Magyarock!” – kommenálta az eredményt az éremesélyes Balla Virág. A győri egyetem rekreáció szakon végzős hallgatója a világjátékok előtt néhány nappal nyilatkozott portálunknak is. Az interjút ide kattintva olvashatja el.

A hét végéig, augusztus 8-ig lehet jelentkezni a pótfelvételi eljárásban meghirdetett, szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre. A Széchenyi István Egyetemen államilag támogatott formában 29 szakon, köztük angol nyelvűeken is van módja továbbtanulni a felvételizőknek. A Széchenyi István Egyetem szeptemberben induló képzéseire még nem késő jelentkezni azoknak, akiket egyetlen általuk megjelölt képzésre sem vettek fel a július 22-én zárult általános felvételi eljárásban, vagy idén nem is jelentkeztek a felsőoktatásba. A 2021-es pótfelvételi keretei között ugyanis augusztus 8. éjfélig van lehetőség felvételizni az intézménybe. „A Széchenyin tanulni jó, ezért mindenkit arra biztatunk, hogy akit az általános felvételi eljárásban nem vettek fel vagy esetleg be sem adta a jelentkezését, fontolja meg a pótfelvételi lehetőségét” – fogalmazott dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem kancellárja. Hozzátette: fontos információ, hogy államilag támogatott képzésekre is be lehet nyújtani a jelentkezést. A pótfelvételi eljárásban általában önköltséges képzések hirdethetők meg, de 2021-ben a miniszter engedélye alapján több képzési területen is lehetőség lesz állami ösztöndíjas képzésre jelentkezni, a győri Széchenyi István Egyetemen pótfelvételi eljárásban elérhető 61 képzésből 29 ilyen, melyek között több angol nyelvű szak is elérhető. A Széchenyi István Egyetem színes képzési palettájából öt felsőoktatási szakképzési, két osztatlan, huszonkilenc alap- és huszonöt mesterképzési szak közül válogathatnak az érdeklődők, akiknek lehetőségük van jelentkezni a pótfelvételi eljárásban olyan színvonalas, állami ösztöndíjas képzésekre, mint a járműmérnöki, logisztikai mérnöki, gazdálkodási és menedzsment angol nyelvű alapszakok vagy az egészségügyi gondozás és prevenciós alapszak. A fiatalokat többek között vonzó kollégiumi szolgáltatás, modern infrastruktúra, a Közép-Európában egyedülálló laborháttér várja a Széchenyi István Egyetemen. Jó tudni. A pótfelvételi eljárásban csakis egy felsőoktatási intézmény egyetlen képzésére lehet jelentkezni (ugyanazon szak állami ösztöndíjas és önköltséges formája egynek számít) a felvi.hu honlapról elérhető E-felvételi rendszeren keresztül 2021. augusztus 8-án éjfélig. A ponthatárokat várhatóan 2021. augusztus 27-én hirdetik ki, ekkor dől el, kit vettek fel a pótfelvételiben az általa megjelölt képzésre. A 2021. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban már meghirdetett képzések esetében a pótfelvételi ponthatára nem lehet alacsonyabb a 2021. július 22-én meghatározottnál. A ponthatár egyetlen képzés esetében sem lehet alacsonyabb a jogszabályi minimumnál: alap- és osztatlan képzés esetén 280, felsőfokú szakképzés esetén 240, mesterképzés esetén pedig 50 pontnál. A felvett jelentkezők a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a ponthatárok kihirdetését követően felsőoktatási intézményüktől kapják meg 2021. augusztus 31-ig.

Újra lehetőség nyílt jelentkezni a Széchenyi István Egyetem amerikai University of Rhode Island (URI) egyetemmel indított kettős, angol nyelvű, online MBA-képzésére, amelynek végén a hallgatók mindkét intézmény oklevelét megkapják. A pályázatok beadási határideje 2021. augusztus 23. „Azonnal használható tudást ad a Széchenyi István Egyetem új MBA-képzése. Nagyon jó, hogy a programban az elméleti tananyag mellett sok a gyakorlati példa és feladat, és gyorsan kiderül, mit hogyan lehet használni, minek hol van értéke” – nyilatkozta elégedetten az angol nyelvű, négy féléves Master of Business Administration (MBA) képzésről a tavalyi első évfolyam egyik résztvevője, Balogh Attila, a T-Systems Magyarország Zrt. korábbi értékesítési vezérigazgató-helyettese. Szabari Dóra, az MVM Csoport projektvezetője pedig azért érzi szerencsésnek magát, hogy felvételt nyert a Széchenyi-egyetem programjába, mert mint mondta, az amerikai kurzusnak köszönhetően újfajta, jelenleg hazánkban még kevésbé ismert szemléletmódot sajátít el és hasznosít munkája során. „Összességében ebben az MBA-képzésben olyan potenciált látok, amivel ma megalapozhatom későbbi karrierutam nagyobb ívű fejlődését” – mutatott rá Szabari Dóra. „A világban mintegy 15 ezer MBA-képzés fut, amelyek csupán öt százaléka rendelkezik a legmagasabb, AACSB-akkreditációval, köztük a miénk. A minősítő intézmény garantálja, az általa elismert felsőoktatási programokon kizárólag a világ legjobban képzett üzleti vezetői szerezhetnek oklevelet. A képzésen az URI oktatóitól amerikai üzletvezetési ismereteket tanulhatnak a résztvevők. Az itt végzők kettős diplomát kapnak: a Széchenyi István Egyetemét és a University of Rhode Islandét. Nálunk Executive MBA menedzser-szakközgazdász végzettséget, míg ezzel együttesen Amerikában MBA mesterfokozatú oklevelet vehetnek át a hallgatók” – tájékoztatott dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem oktatási rektorhelyettese. Hozzátette: az MBA-program specialitása még, hogy olyan BA/BSc alapdiplomával rendelkezők jelentkezését várja, akik vállalat- vagy intézményvezetési ambíciókkal rendelkeznek, és karrierútjukat ezzel a világszínvonalú kettős képzéssel kívánják lerövidíteni, ranglétrán való előrelépésüket lényegesen felgyorsítani. A Széchenyi István Egyetem a felvételizők és az elsőéves MBA-hallgatók számára most új lehetőségként tapasztalatcserét, illetve erre megfelelő fórumot is biztosít a végzős hallgatók bevonásával. A programba felvételt nyert legjobb 10 magyar, vagy külföldön élő magyar nemzetiségű hallgató ösztöndíj-támogatásban részesül, melynek összege a teljes önköltséget fedezheti. A támogatással a hazai felsőoktatás világszínvonalra emeléséhez kíván hozzájárulni az egyetem. Pályázni augusztus 23-ig a felveteli.sze.hu honlapon lehet. A Széchenyi István Egyetem nemzetköziesítésének folyamata dinamikus ütemben, töretlenül halad előre. Ezt jól jelzi, hogy a felvételizők a 2018–2019-es tanévben még csupán hét, a mostani tanévben pedig már több mint 35 angol nyelvű képzési program közül választhattak az alap-, a mester-, a doktori és a posztgraduális képzésben.

Többszázan gyűlnek majd össze augusztus 20-án egy igazi örömfutásra, az első Sárkány Maratonon, Bősárkány településen, hogy a Hanság lankáin fussák le az 5-10-21 vagy maratoni távukat. Vigyázz, kész, fuss! A 2022-ben 800 éves születésnapját ünneplő település, Bősárkány jövő évi egész éves rendezvénysorozatának sportos előrendezvénye lesz az augusztus 20-i maratoni futás, ahol kicsik és nagyok négy távon mérettethetik meg magukat a Hanságban. A Bősárkányból Acsalag érintésével a Hanságon át, a Rábca és a Szávíz-tó mellett húzódó verseny a 21 km-es és a maratoni távon érinti majd Rábcakapi települést is. A verseny során a futók megcsodálhatják a Hanság egyedülálló természeti környezetét, de fényt deríthetünk Nyirkai-Hany titkára is. „A bősárkányi Polgármesteri Hivatal, és dolgozói nagy örömmel támogatják a kezdeményezést. Büszkeséggel tölt el, hogy helyet és terepet adhatunk a rendezvénynek” – tette hozzá Szalay Imre, Bősárkány polgármestere. 5, 10, 21, és 42 km-es távon várják a szervezők a futás szerelmeseit, de a kisebbek sem fognak unatkozni, hiszen ők találhatnak maguknak elfoglaltságot, amíg a szülők futnak. A futóversenyre jelentkezni a következő linken, és a nevezési díj befizetésével lehet. További információ: Szabados Melinda Sárkány Maraton

Egy évtizede hunyt el Halbritter Mátyás, a győri egyetemi törekvéseket felkaroló Universitas-Győr Alapítvány kuratóriumának meghatározó tagja, a Győri Keksz- és Ostyagyár vezetője. Halálának évfordulóján rá emlékeztek hozzátartozói, barátai, tisztelői. Az eseményen bemutatták a róla szóló kiadványt, amely az Universitas-Győr Nonprofit Kft. támogatásával jelent meg. „Mátyásra nagyon sokan felnéztek és tisztelték munkássága miatt, maradandó nyomot hagyott maga után” – mondta Halbritterné dr. Raffai Judit azon a megemlékezésen, amelyen férje halálának tizedik évfordulója alkalmából gyűltek össze az őt tisztelők és szeretők a Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campusa előtti téren. A győri közgyűlés döntése értelmében most már utca is viseli a Győri Keksz- és Ostyagyár egykori igazgatójának a nevét a kisalföldi megyeszékhelyen, amellyel kapcsolatban prof. dr. Dézsi Csaba András polgármester úgy fogalmazott: ez kétségkívül Halbritter Mátyás érdeme, aki olyan gyárat épített fel, amelyhez – bár mára sajnos megszűnt – még mindig nagyon sok ember kötődik. Győr polgármestere felidézte, hogy gimnazistaként ő is dolgozott ott, így pontosan tudja, hogy a város egyik jelképének számító üzemet a fegyelem és a tisztaság jellemezte, termékei pedig méltán voltak rendkívül népszerűek. Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő azt hangsúlyozta: minden településen rendkívül fontosak a civil szereplők, Halbritter Mátyás pedig évtizedeken át volt Győr fontos alakja. Felidézte, hogy támogatta a győri egyetem létrejöttét, s ennek kapcsán kiemelte: a Széchenyi István Egyetem tudományos és innovációs parkot valósít meg a kekszgyár egykori telephelyén, amely így a város jövőjét fogja szolgálni. Dr. Szekeres Tamás, a Széchenyi István Egyetem korábbi rektora beszédében feltette a kérdést: hogyan válhatott Győr, az egykori iparváros Magyarország egyik legélhetőbb városává? Azt válaszolta erre: egykori és jelenlegi polgárai tették azzá, köztük a ganbonakereskedők, a gépipari és a textilipari üzemek létrehozói, az iskolák alapítói, a színházi, zenei kultúra kibontakozásáért cselekvők és a sportban példát mutatók mellett azok is, akiknek az egyetemet, a valóra vált százéves győri álmot köszönhetjük. „Ilyen győri polgár volt Halbritter Mátyás. Az Universitas-Győr Alapítvány meghatározó tagjaként tekintélyt adott az egyetemi törekvéseknek” – mondta. Hozzáfűzte: „emlékének felidézése követésre és mindannak megbecsülésére ösztönöz, amivel az egykori polgárok legjobbjai azzá tették a várost, ami mindannyiunkat büszkévé tesz győrinek lenni.” Névjegy Halbritter Mátyás (1944–2011) gyakornoként kezdte pályafutását a Győri Keksz- és Ostyagyárban, ahol végigjárta a ranglétrát: technológus, termelési, szervezési osztályvezető, kereskedelmi főosztályvezető, később műszaki igazgató, majd igazgató lett, végül elnökké választották. Igazgatói periódusában a gyár fontos új üzemrészekkel bővült, Közép-Európa legkorszerűbbjének számított. Halbritter Mátyás az Édességgyártók Szövetségének elnökeként is iránymutató szerepet játszott. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara társelnöke, az Universitas-Győr Alapítvány alapító tagja volt. 2007-ben a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjével tüntették ki. Emlékét a róla elnevezett díj is őrzi, amelyet a Széchenyi István Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem egy-egy hallgatója nyerhet el minden évben.

A felsőoktatási intézmények aktív részesei az innovációra épülő gazdaságfejlesztésnek. Többek között ezt a célt szolgálta a rangos Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia is, amelynek szervezésében, megrendezésében a Széchenyi István Egyetem szakembereinek meghatározó szerepük volt. Kétévente kerül sor az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferenciára, amelyet idén Magyarország látott vendégül. A héten Budapesten megendezett esemény megvalósításában kulcsszerepet játszott a Széchenyi István Egyetem. A konferencia főszervezője dr. Milics Gábor, a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar docense, a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke volt, titkári feladatait a Biológiai Rendszerek és Élelmiszeripari Műszaki Tanszék vezetője, dr. Kovács Attila látta el, míg dr. Nyéki Anikó, a tanszék adjunktusa több szekciót vezetett. Munkájukat a kar doktoranduszhallgatói is segítették. További kötödést jelentett a térséghez, hogy a fővédnöki tisztet dr. Nagy István agrárminiszter, mosonmagyaróvári országgyűlési képviselő vállalta. A rendezvény rangját jelzi, hogy 26 országból 116 tudományos cikk szerzője tartott előadást. Fontosak a személyes találkozások Dr. Milics Gábor a megnyitón elmondta, hogy a szervezés különösen nehéz feltételek között zajlott, mert a jelentkezés időszakában a koronavírus-járvány nagyfokú bizonytalanságot jelentett. Hozzátette: bár az elmúlt két évben mindenki megtanulta, hogyan lehet átállni az online térre, de az is kiderült, hogy a személyes találkozásoknak nagyon fontos szerepük van az emberek életében. Kijelentette, hogy hálás a háttérben dolgozó szervezőknek, akik erejükön felül teljesítettek azért, hogy a nemzetközi tudományos konferencia megvalósuljon. Pályázat a mezőgazdasági termelőknek Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára nyitó előadásában elmondta, hogy a gazdálkodók számára a legfontosabb cél a jövedelmező és eredményes termelés, a piaci versenyben való sikeres részvétel, összhang teremtése a gazdálkodás és természeti környezet között, valamint kímélni, fenntartható módon hasznosítani a termeléshez nélkülözhetetlen erőforrásokat, különösen a termőföldet. Szerinte ezek elérésére ad eszközöket a digitális és precíziós technológia. Hangsúlyozta: a magyar kormányzat összehangolt munkát folytat a digitalizáció elterjesztése érdekében a teljes agráriumban és élelmiszeriparban. Az államtitkár hozzátette: a precíziós gazdálkodás alkalmazásához elengedhetetlen a gazdálkodók felkészültsége, ezért mindent meg kell tenni, hogy mérettől és ágazattól függetlenül minél többük számára elérhetővé váljon ez a tudás. „Ehhez két fontos eszközt kell biztosítanunk. Az egyik, hogy a kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismeretek oktatását szervesen be kell illesztenünk az agrárszakképzés és -felsőoktatás, valamint a felnőttoktatás rendszerébe. A másik, hogy elérhetővé kell tenni a technológiát és a kapcsolódó szolgáltatásokat minden gazdálkodó számára. Ehhez 100 milliárd forint, azaz 280 millió euró keretösszeggel hirdettünk meg olyan pályázati lehetőséget mezőgazdasági termelőink számára, amelynek révén precíziós fejlesztéseiket tudjuk támogatni” – közölte. A Széchenyi István Egyetem számára fontos a gazdaság fejlesztése A megnyitón beszédet mondott dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke is. „A világban zajló technológiai forradalom az élet minden területét áthatja. Ebben a folyamatban kitüntetett szerepük van az egyetemeknek, amelyek a vállalatokkal és a kormányzatokkal együttműködve aktív részesei az innovációra épülő gazdaságfejlesztésnek. A Széchenyi István Egyetem már korán felismerte és új működési modelljébe integrálta az ezzel kapcsolatos feladatokat és felelősséget. Hisszük, hogy az akadémiai, az állami és az üzleti szektorok összefogása sikereket eredményez és előmozdítja hazánk fejlődését” – hangoztatta. Dr. Knáb Erzsébet hozzátette: a Széchenyi István Egyetem számára kiemelten fontos, hogy hozzájáruljon a gazdaság fejlesztéséhez, a munkahelyteremtéshez, a hazai kkv-szektor versenyképességének növeléséhez, startup és spinoff cégek létrejöttéhez, valamint ahhoz, hogy a magyar termékek versenyképesek lehessenek a nemzetközi piacon. Kiemelte: újabb mérföldkőnek számít ezen az úton a győri és a zalaegerszegi Tudományos és Innovációs Park létrehozása. Ezekre zászlóshajóprojektként tekintenek: a jövőbeli fejlődés meghatározó állomásait jelentik, és innovatív, kreatív platformként új alapokra helyezik az egyetem vállalati kapcsolatait, fejlesztési tevékenységeit, tovább erősítve az intézmény nyitott jellegét. „Mindezen feladatok megvalósítása során kihasználjuk az egyetemünkön műveltkülönböző tudományágak szinergiáit, amelyek spektruma a növény- és élelmiszertudománytól a műszaki, informatikai és gazdasági területekig terjed. Büszkék vagyunk az ezen a téren meglévő sok évtizedes tapasztalatunkra, tudásunkra, amelynek köszönhetően munkatársaink egymást támogatva, hatékonyan képesek fejleszteni a legkorszerűbb megoldásokat. Az innovációk nagymértékben gyorsítják a nemzetgazdaság fejlődését, ami különösen igaz a jövő élelmezési kulcsát jelentő, rendkívül sokrétű tudást igénylő precíziós gazdálkodásra” – szögezte le dr. Knáb Erzsébet, jelezve, hogy a Széchenyi István Egyetem örömmel vesz részt az ezzel kapcsolatos együttműködésekben, ennek révén is segítve a modern Magyarország megteremtését. Szeptemberben indul a Digitális Agrárakadémia A konferencián kiosztották a Magyarország Digitális Agrárgazdaság Fejlesztéséért díjakat, amelyeket dr. Milics Gábor adott át. Az elismerésben Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke, a Magyar Országgyűlés alelnöke és Farkas László, a zimányi Farkas Kft. tulajdonosa mellett dr. Gál András Levente részesült, aki a Digitális Jólét Program szakmai vezetőjeként 2018 óta koordinálja Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának elkészítését és végrehajtását. Vele, illetve a Digitális Jólét Nonprofit Kft.-vel szoros szakmai-stratégiai együttműködést alakított ki a Széchenyi István Egyetem. Dr. Gál András Levente előadásában többek között arról beszélt, hogy 2021 szeptemberének egyik legizgalmasabb feladata lesz a Digitális Agrárakadémia elindulása, amely a Széchenyi István Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Digitális Jólét Nonprofit Kft. együttműködésének köszönhetően valósul meg. Ez a kezdeményezés mintegy 400 ezer magyar vállalkozó számára biztosítja az esélyt a továbbképzésre, és ugródeszkát jelenthet a digitalizációban, az okoseszközök használatában, az adatvagyon használatában rejlő lehetőségek ésszerű kiaknázásában is.