A műszaki területeken élen járó Széchenyi István Egyetem tevékenységével ismerkedtek a kínai NIO járműipari vállalat vezető képviselői. A küldöttség tagjainak elnyerte tetszését az intézmény infrastruktúrája és képzési-kutatási portfóliója. A NIO sanghaji autógyártó vállalat, amely elektromos járművek fejlesztésére szakosodott. A cég arról is ismert, hogy a hagyományos töltőállomások alternatívájaként automata akkumulátorcsomag-cserélő állomásokat fejlesztett ki járműveihez. A cég első európai gyártóbázisának helyszínéül a Budapesthez közeli Biatorbágyot választotta. Az új üzemben éppen ilyen állomásokat gyártanak majd a jövőben. A Széchenyi István Egyetem számára pedig kiemelten fontos nemzetközi kapcsolatai bővítése, amelynek révén tovább tudja erősíteni hozzájárulását a térség gazdaságának erősítéséhez. Ennek jegyében látogatott a NIO delegációja a Széchenyi István Egyetemre Chao Yang, a NIO Power alelnöke vezetésével. A találkozó létrejöttében nagy szerepe volt Magyarország sanghaji főkonzuljának, aki elöljáróban Győrt a folyók városaként mutatta be, amely az Audi és beszállítói révén autóiparáról, valamint arról ismert, hogy három főváros – Budapest, Bécs és Pozsony – alkotta háromszögben fekszik. Megjegyezte: a hazai egyetemek közül a Széchenyi István Egyetem ápolja a legszorosabb és legsokrétűbb kapcsolatokat az autóipari vállalatokkal. Szüle Bálint, az egyetem Nemzetközi Programok Központjának központvezetője és Kolossváry Tamás, az egyetem Zalaegerszegi Innovációs és Képzési Központjának központvezetője kifejtette: a kilenckarú, képzéseivel Győr mellett Mosonmagyaróváron, Budapesten és Közép-Európa legkorszerűbb járműipari tesztpályája, a ZalaZONE mellett is jelen lévő intézmény erős műszaki gyökerekkel és tudással rendelkezik. A mintegy 14 ezer hallgató közül csaknem ezren külföldről – több mint 60 országból – érkeztek, akik a 40 angol nyelvű képzés valamelyikén tanulnak. Az intézmény magas színvonalát jelzi, hogy a QS nemzetközi felsőoktatási minősító szervezet világranglistáján a 801–1000. helyen szerepel. Kolossváry Tamás hozzátette: a Széchenyi István Egyetem jelenleg építi győri tudományos és innovációs parkja első ütemét, s a fejlesztéssel a vállalatokkal való még szorosabb partnerséget, startup és spinoff cégek támogatását, a tudásgazdaság fejlesztését segíti majd. Az intézmény a ZalaZONE autóipari tesztpálya mellett épülő infrastruktúrában is kulcsszereplővé vált. Az ottani tudományos és innovációs park területén található Zalaegerszegi Innovációs és Képzési Központ épületének átadására nemrégiben került sor, ahol a fókusz többek között az önvezető járművekre és közlekedési rendszerekre, valamint a dróntechnológiára fókuszáló kutatásokon, a hallgatók gyakorlatorientált képzésén, illetve az ipari vállalatokkal való együttműködésen lesz. Dr. Fodor Dénes, a Széchenyi-egyetem Járműipari Kutatóközpontjának kutatócsoport-vezetője az intézmény e-mobilitással kapcsolatos kutatásaiba nyújtott bepillantást a kínai delegációnak. Chao Yang szavaiból kiderült, hogy vállalatuk mérföldkőnek tekinti magyarországi beruházását, tevékenységével pedig szeretné ösztönözni az elektromos járművek piacát. Megjegyezte: a legtehetségesebb szakemberekre van szükségük ahhoz, hogy a legjobb megoldásokat fejlesszék ki a fogyasztók számára, ezért a jövőben együtt kívánnak működni magyar egyetemekkel. A kínai vendégek látogatásuk zárásaként megtekintették az egyetem Teljesítményelektronika és Villamos Hajtások Tanszékének laborjait, valamint megismerkedtek az egyik hallgatói versenycsapat, az idén nyáron Magyarországon, Ausztriában és Németországban hatalmas sikereket elért Arrabona Racing Team munkájával.

Jubileumi díszdiploma-átadó ünnepséget tartottak a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karán. Az eseményen arany-, gyémánt- és rubindiplomát vehettek át azok a tanítók, akik több mint fél évszázada végeztek a győri intézményben. „Qui cupit, capit omnia. Aki törekszik, mindent elér!” – ezzel az Apáczai – gondolattal kezdte köszöntőjét dr. Pongrácz Attila, a kar dékánja. Hangsúlyozta, hogy a kar névadójának idézete maga az iránytű a győri pedagógusképzésben immár 244 éve. A dékán örömmel köszöntötte a jelenlévő első évfolyamos illetve végzős tanító hallgatókat, akik így szemtanúi lehettek a pedagógus életpálya kifutásának. Beszédében kiemelte, hogy annak dacára, hogy a most ünnepelt díszdiplomásoknak pályájuk kezdetén számos nehézséggel kellett szembenézniük a világban zajló események miatt, ők mégis kitartottak és életpályájukkal bizonyítottak. Hozzátette, hogy a pedagógusi szakma alapvetése az emberi értékfejlesztés, hiszen műveltséget megalapozó munkájuk nélkül nincsenek kiváló szakemberek és nincs jól működő társadalom. Zárógondolatában az egykori tanítványok nevében is megköszönte az ünnepeltek áldozatos munkáját, mellyel a magyar tanítók becsületét öregbítették. Az ünnepség folytatásában Neubauer Tamás, a Pedagógus Szakszervezetek Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezetének elnöke köszöntötte a díszdiplomás tanítókat. A díszoklevelek és emlékérmek átadását követően Szenfnerné Varga Anikó aranydiplomás tanítónő szólt pályatársaihoz a kitüntetettek nevében. Emlékezett és emlékeztetett az intézmény falai között kapott értékmegőrző tudásra, az egykori tanáraik által átadott bölcsességekre, melyek egész tanítói pályájukat végigkísérték. Az átadás képei. (Galéria: Horváth Márton) Aranydiplomások: 1. Sass Gertrud Anna 2. Pálffy Mária 3. Apatininé Borbély Katalin 4. Gábor Tamásné Nagy Erika 5. Végh Istvánné Németh Erzsébet Julianna 6. Bánhidi Edit 7. Szabó Istvánné Horváth Ilona Mária 8. Horváth Istvánné Walli Teréz 9. Szenfnerné Varga Anikó 10. Exner Éva 11. Kardos Jenőné Horváth Magdolna 12. Katona Lászlóné Németh Erzsébet 13. Dudás Péter Sándorné Németh Ildikó 14. Friedrich Ferencné Pusztaszeri Erzsébet 15. Szokol-Humay Lászlóné Gosztonyi Magdolna Gyémántdiplomások: 1. Gazdag Ferencné Szotyori-Nagy Éva Márta 2. Dr. Molnár Ernőné Nagy Gabriella 3. Sebestyén Jenőné Hoffer Erzsébet 4. Varga Ágota 5. Kalmár Gézáné Hauczinger Mária 6. Farkas Endréné Lestár Mária 7. Illyés Józsefné Szügyi Mária 8. Simor Emőke szül. Schleicher Emőke 9. Holbok Ferenc Rubindiplomások: 1. Molnár Tiborné Nagy Magdolna 2. Kováts Istvánné Kakits Magdolna Erzsébet

Az Akadémiai Napot az intézmény névadója, gróf Széchenyi István születésének évfordulója alkalmából 1994 óta rendezik meg a Széchenyi István Egyetemen. Az idei ünnepen doktorokat avattak és rangos elismeréseket adtak át azon személyeknek, akik munkájukkal nagymértékben hozzájárultak az intézmény fejlődéséhez. A Széchenyi István Egyetemet a modernitás és a hagyományos értékek őrzése egyszerre jellemzi. Korszerű, gyakorlatorientált tudást ad hallgatóinak, kutatásaival a jövőbe tekint, nyitott és vállalkozó szemlélete széles körű partneri kapcsolatokat tesz lehetővé. Emellett az intézmény hű gyökereihez, ápolja hagyományait, tiszteli tradícióit. Ennek egyik legkiemelkedőbb rendezvénye minden évben az egyetem névadójának születésnapjához kapcsolódó Akadémiai Nap. A közel három évtizedes hagyomány az idén is folytatódott, a jeles esemény az egyetem szenátusának ünnepi nyilvános ülésével vette kezdetét a győri campuson. Fanfárok kíséretében, a zászlóvivő és a paedumhordozók felvezetésével vonult be az elnökség. Az ünnepségen a doktorrá avatásukra váró hallgatók mellett az intézmény legrangosabb elismeréseinek várományosai, a nyugdíjba vonuló munkatársak, egyetemi polgárok és az intézménnyel együttműködésben dolgozók egyaránt megjelentek. „Universitasként legfőbb hivatásunk, hogy a következő nemzedékek felkészítésében vegyünk részt” – fogalmazott az ünnepi szenátusi ülést megnyitó köszöntőjében dr. Baranyi Péter Zoltán rektor. Hangsúlyozta: a fiatal szakembereket a jelen és a jövő kihívásaira egyaránt késszé kell tenni. Beszédében köszönetet mondott az oktató-kutató munkatársaknak, mondván, „ők adják át a jelen tudását és a gondolkodás képességét”. Széles Sándor Győr-Moson-Sopron megyei főispán az ünnepségen kiemelte: a jelenlegi nehéz helyzetben különösen fontos, hogy a valós lelki, szellemi értékeinkkel tisztában legyünk. „A tüzet, ha kicsi, az erős szél azonnal kioltja, viszont a nagy tüzet még jobban megerősíti. A terhek alatt csak a kis hit semmisül meg!” – fogalmazott, s a fiatalok elé a ma kitüntetettek és nyugdíjba vonuló oktatók küzdelmét és hitét állította példaként. „Csak az értékeink, a hitünk tart meg mindannyiunkat. Ehhez a küzdelemhez kívánok sok sikert és eredményt” – zárta a főispán. Rangos elismerések az Akadémiai Napon A Széchenyi István Egyetem tiszteletbeli doktori címmel ismerte el dr. Miszlivetz Ferenc professzor több évtizedes szakmai, kutatói munkáját, amelyet a térségi felsőoktatás fejlesztése, az intézmények közötti együttműködés erősítése, a tudományos teljesítmény láthatóvá tétele érdekében fejtett ki. Dr. Veisz Ottó akadémikus, „óvári gazdász” a klímaváltozékonyság kedvezőtlen hatásainak csökkentését elméleti és gyakorlati oldalról megközelítő, az adaptáció lehetőségeit vizsgáló, a növényi rezisztenciát középpontba állító kutatási irány prominens képviselője, aki iskolateremtő tevékenységével jelentősen hozzájárult szakterülete fejlődéséhez. Munkássága elismeréseként szintén tiszteletbeli doktori címmel tüntették ki. A magas rangú elismerést vehette át dr. Jiří Jaromír Klemeš is, a nemzetközi élvonalban végzett kutatásaiért, kiemelkedő nemzetközi tudományos tevékenységéért, a tudományos eredmények színvonalas publikálását lehetővé tevő nemzetközi szervezet létrehozásáért, a modern technológiák fejlesztéséért, valamint a magyar felsőoktatás nemzetközi elismertetésével kapcsolatos tevékenységéért. A Széchenyi István Egyetem Szenátusa professor emeritus címet adományozott dr. Horvát Ferenc főiskolai tanárnak és dr. Schmidt Rezső György egyetemi tanárnak, akik a Széchenyi-egyetem szolgálati elismerő oklevelét is átvehették. A díjban azok részesülnek, akik legalább 25 éven keresztül a Széchenyi István Egyetem és jogelőd intézményeiben kiváló oktatói, szakmai teljesítményt nyújtottak nyugdíjba vonulásukat megelőzően. A Palma Academica díj életmű-elismerés, amelyet Várnagy András testnevelőtanár, a Testnevelési és Sportközpont korábbi központvezetője vehetett át. A Pro Universitate díj olyan egyetemi dolgozók (oktatók és nem oktatók), illetve az egyetemet támogató polgárok, közéleti személyiségek munkájának elismerésére szolgál, akik az egyetem munkáját támogató tevékenységükkel nagymértékben hozzájárultak az intézmény céljainak megvalósításához, hírnevének, tekintélyének, megbecsültségének öregbítéséhez. Pro Universitate Díjat vehetett át dr. Fehér Rózsa, az Egészség- és Sporttudományi Kar dékánhelyettese, kórházi osztályvezető-főorvos valamint Kalmárné dr. Hollósi Erika a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára. A Széchenyi István Egyetem Érdemes Polgára kitüntetésben részesült dr. Papp Ilona egyetemi docens, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar korábbi dékánja, Csikorné Horváth Gabriella, az Integritásért Felelős Igazgatóság igazgatója, Ruppert István egyetemi tanár, a Művészeti Kar korábbi dékánja és dr. Vásárhelyi Zsuzsanna főiskolai tanár, a Mérnöktanár Tanszék korábbi tanszékvezetője. A Széchenyi István Egyetem Szenátusa címzetes oktatói címet adományozott olyan külső szakembereknek, akik kiemelkedő szakmai tevékenységük mellett hosszabb időn át jelentős mértékben segítették az intézmény oktatási tevékenységét. Címzetes egyetemi tanári címet vehetett át Moór Gyula, míg címzetes egyetemi docens címet kapott dr. Gottlieb László, Licskai Gergő, Molnár Albert, Németh József, Csapó Imre és Simon Attila. Címzetes mesteroktatói címmel gazdagodott Eigner Péter, Fonyó Tibor, Fülöp Tamás, Pusztai Zsuzsa, Ruzsás Norbert és Szabó Benedek. Doktoravatás az Akadémiai Napon A Művészeti Kar műsorát követően doktori címet vehetett át Horváth Krisztián (konzulensei dr. Fodor Dénes egyetemi tanár és dr. Szénásy István egyetemi docens), Pup Dániel (konzulensei prof. dr. Bokor József MTA rendes tagja, valamint dr. Szabó Zoltán egyetemi tanár), Kovács Ákos (konzulense dr. Lencse Gábor egyetemi tanár), Prukner Péter (konzulense dr. Kuczmann Miklós egyetemi tanár), Darabos Katalin (konzulensei dr. Baracskai Zoltán egyetemi tanár és dr. Dörfler Viktor egyetemi docens), Krankovits Melinda (konzulense Szörényiné prof. dr. Kukorelli Irén professor emerita), Kupi Marcell (konzulense Ivancsóné dr. Horváth Zsuzsanna egyetemi docens), Kupa Krisztina (konzulense dr. Komlósi László Imre egyetemi tanár), Saitova Elza (konzulense dr. Di Mauro Carmela egyetemi docens) Szennay Áron (konzulense dr. Szigeti Cecília tudományos főmunkatárs, Budapesti Gazdasági Egyetem), Szerdahelyi Miklós János (konzulensei dr. Komlósi László Imre egyetemi tanár és dr. Ted A. Paterson egyetemi docens), Tóth Tamás (konzulensei néhai prof. dr. Schmidt János akadémikus és dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor), Tóth Endre Andor (konzulense dr. Kalocsai Renátó tanszékvezető) A Széchenyi-egyetem legtehetségesebb, legrátermettebb, 45 év alatti életkorú oktatóit, kutatóit segíti a Hegedűs Gyula Tudományos Ösztöndíj, amelyet az idén dr. Tóth Árpád kapott meg. Az Irányító Testületi Elismerő Oklevél arany fokozatát Csémy Katalin, Az Audi Hungaria külső tanszékének operatív vezetője, dr. Keller Veronika, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar egyetemi docense, Varga Klaudia, az Uni-Famulus Kft. ügyvezetője, dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar egyetemi tanára, az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács elnöke, dr. Rácz Rita, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar dékáni titkárságvezetője, Gulyás Lászlóné, a Pénzügyi és Számviteli Igazgatóság ügyintézője, Orbánné Persa Krisztina felsőoktatási és hallgatói információs rendszerekért felelős kancellári megbízott, Csábi Béla, az Egyetemi Informatikai központ vezetője, Pákozdi Magdolna, a Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakgimnázium és Szakközépiskola igazgatója és Vargáné Frank Krisztina, az Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola igazgatóhelyettese. Pro Educatione díjat érdemelt ki Ablonczyné dr. Mihályka Lívia, az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar egyetemi tanára, dr. Lakatos István, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar egyetemi tanára, dr. Szép János, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar egyetemi docense. Kiváló Mentor díjban részesült Vámos Ottília Mária egyetemi tanársegéd. A Pro Scientia Arraboniensis kitüntetést kimagasló tudományos tevékenységért, értékes, kiemelkedő eredmény, tevékenység elismeréseként adományozta az intézmény Szabó Ferencnek, a Művészeti Kar művésztanárának, a Győri Symphonic Band karmesterének, Ménesi Gergelynek, a Művészeti Kar egyetemi docensének, a Győr Egyetemi Zenekar karmesterének, valamint dr. Fullér Róbertnek, a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar egyetemi tanárának, az Egyetemi Habilitációs Bizottság elnökének. A Széchenyi Egyetem vezetése Kiváló Munkatárs cím adományozásával ismeri el a valamely támogató szakterületen kimagasló, kiemelkedően eredményes teljesítményt nyújtó kollégák tevékenységét. Az elismerést kapta Wandraschekné Jakab Erzsébet, a Felnőttképzési Központ, Véber Eszter, a Bölcsészettudományi és Humánerőforrás-fejlesztési Tanszék, Nits Lászlóné, a Szociális Tanulmányok és Szociológia Tanszék, Mosonyiné Szalai Judit, a Közlekedési Tanszék, Peterka Mária Margit, a Járműipari Kutatóközpont, dr. Simon József, a Testnevelési és Sportközpont, Vaszari Istvánné, a Nemzetközi és Alkalmazott Közgazdaságtan Tanszék és Kocsis Józsefné, az Egyetemi Könyvtár és Levéltár munkatársa. Egyetemi Közösségért díjat vehetett át Mészáros Márta, a Nemzetközi Programok Központjának osztályvezetője, míg Kaufer Tiborné, a Tanulmányi Osztály munkatársa Hallgatóbarát Egyetemért díjban részesült. A Széchenyi-egyetem Szolgálati Elismerő Oklevelét vehette át Katona József gépkocsivezető, s nyugdíjba vonulásuk alkalmával köszöntötték dr. Szakál Gyulát és dr. Tell Imrét, az intézmény egyetemi docenseit. Galéria az eseményről. (Fotók: Májer Csaba József)

Az előkelő második helyen végzett a balatonfüredi Építők Vitorlás Kupán a Széchenyi István Egyetem csapata a napokban. Az egység a Jégvirág fedélzetén mutatta meg tehetségét és a sport iránti elkötelezettségét. A Széchenyi István Egyetem kiemelten fontosnak tartja, hogy minél több kapcsolódási lehetőséget kínáljon a sport világához, valamint hogy infrastruktúrájával támogassa a sportolni vágyókat. Éppen ezért nagy büszkeség, hogy az intézmény útlaborjának (SZE LAB ROAD) kollégáiból és hallgatókból álló csapata a napokban nagy sikerrel vett részt az Építők Vitorlás Kupán, Balatonfüreden, ahol az építőmérnöki szakma jeles képviselői évről évre megmérettetik magukat. A sporteseményen összesen hét kategóriában mérték össze a legénységek tudását és a hajók szélfogó képességét. Nagy Richárd érdeklődésünkre hozzátette, a verseny két fordulóban zajlott. „A délelőtti futam csaknem három kilométer hosszú pályáját kategóriaelsőként teljesítettük Nautic 311 típusú hajónkkal. A délutáni futamot megelőzően a Balaton vizén a szélvadászat volt jellemző, majd befújt a gyenge négy-öt csomós szél, így egy rövidebb, körülbelül másfél kilométer hosszú, de annál izgalmasabb pályát választottak a szervezők. Ezen másodikként értünk célba. Így – a vitorlázási szabályoknak megfelelően – az előkelő második helyezést érte el kategóriájában az Útlabor csapata Jégvirággal” – tudtuk meg a részleteket. A győri egyetem Tóth Gábor irányította csapata összetettben a 20. helyezett lett a 40 hajóból. Az eredményhirdetés felemelő pillanatai.

A Széchenyi István Egyetem fontos szereplője a drónkutatásnak. Ezt a területet erősítette, hogy a múlt évben az intézmény az ABZ Drone Kft.-vel és az MIB Invest Group Kft.-vel közösen, ABZ Innovation Kft. néven új vállalkozást alapított drónok és hozzájuk kapcsolódó kiegészítők fejlesztésére, gyártására. A napokban aláírt szindikátusi szerződéssel a cég történetének újabb fontos állomásához érkezett, hamarosan pedig egy újabb meghatározó mérföldkő következik: a piacra lépés az első saját fejlesztésű drónnal. Az ABZ Drone Kft., az MIB Invest Group Kft., az Uni Inno Kft., az ABZ Innovation Kft. és a Széchenyi István Egyetem képviselői írták alá azt a szindikátusi szerződést, amely a közösen alapított ABZ Innovation Kft. működésének részletszabályait, a felek jogait és kötelezettségeit rögzíti. A cél, hogy az ABZ Innovation egy, az európai piacra lépő dróngyártó céggé fejlődjön, az első körös gyártói értékesítés feladatait is ellátva. Az első saját fejlesztésű és gyártású drón, a Liquidator hamarosan piacra is kerülhet. A mezőgazdasági permetező drón minden jelenlegi, a piacon elérhető innovációt egyesít, amelyet hazai és európai mezőgazdasági adottságokra terveztek. A termék tehát a biztonságos és egyszerűen használható dróntechnológiát kínálja az európai gazdák számára folyamatos támogatás és szerviz biztosítása mellett. „A Széchenyi István Egyetem a magyar gazdaság versenyképességéhez kíván hozzájárulni olyan innovatív kezdeményezésekkel, amelyek az egyetemen meglévő tudást és kutatás-fejlesztési potenciálunkat is kiaknázzák. Különösen fontosak számunkra azok a területek, amelyekkel a fenntarthatóságot tudjuk erősíteni. A drónfejlesztéssel kapcsolatos együttműködésünk ebből a szempontból is kiemelkedő, hiszen a dróntechnológia hatékonyan járul hozzá a fenntartható gazdálkodáshoz is” – fogalmazott az aláírás alkalmával dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke. Dósa Gábor, a Széchenyi István Egyetem hasznosító vállalkozása, az Uni Inno Kft. ügyvezetője hozzátette, ez az együttműködés zászlóshajó az innovációs ökoszisztéma és az egyetem vállalkozásfejlesztési tevékenységének fejlesztésében. „Intézményünk egy, a piacon már jelenlévő drónfejlesztő céggel és a tőkebefektetővel közösen hoz létre egy olyan értéket, amellyel a világpiacra is bátran ki lehet lépni. Célunk, hogy az egyetem tudásbázisára építve minél több ilyen együttműködés jöjjön létre” – hangsúlyozta. Szekeres István, az MIB Invest Group Kft. ügyvezető igazgatója kifejtette, cégcsoportjuk olyan társadalmilag hasznos, innovatív kérdésekkel foglalkozik, amelyek gazdaságilag is előnyösek. Ebben szerinte a dróntechnológia élenjáró. „Korábban az agráriumban, az élelmiszeriparban is tevékenykedtem, és úgy gondolom, hogy a drón a mezőgazdaság több területén is a jövő eszköze. Gazdaságilag és ökológiailag is nagy jelentőségű, a következő évtizedek egyik kiemelt fejlesztési iránya, amelyben mi is fontos szerepet szeretnénk játszani” – fogalmazott. Szekeres István kiemelte, nagy jelentősége van a Széchenyi-egyetemmel való közös munkának, hiszen a magyar fejlesztésű drón világviszonylatban is kiemelkedő figyelmet kaphat. „Az ABZ Drone Kft. hosszú idő óta fejleszt drónokat, de az együttműködés új perspektívát ad a vállalkozásnak, hiszen lehetőséget teremt arra, hogy a nálunk lévő tapasztalat és tudás összeadódjon az egyetemi tudással és innovációval. Ilyen hátteret kevés fejlesztő cég tudhat magáénak. Ez az összefogás teszi lehetővé, hogy olyan terméket hozzunk létre, amely nemcsak Magyarországon, de nemzetközileg is megállja a helyét, sőt akár piacvezetővé is válhat” – mondta el Török Gyula, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője. Azt is elárulta, hogy a permetező drón már a bétatesztelés utolsó fázisába lépett, így a termék hamarosan piacra kerülhet. A drónok az ipar és a mezőgazdaság mind több szegmensében nyújtanak új, innovatív lehetőséget. A Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központja állami, tudományos és vállalati szereplőkkel partnerségben folytat kutatásokat ezen a területen. A Széchenyi-egyetemen nemzetközi színvonalú infrastruktúra – többek között a nemrégiben létrehozott dróntechnológiai labor – támogatja a drónkutatásokat, míg a hallgatók bevonását, a kutatói utánpótlás biztosítását ezen felül a SZEviation hallgatói csapat segíti. Az egyetem a szakemberek oktatásában is jelentős szerepet játszik többek között a drón- és képfeldolgozás oktatólaboratórium kialakítása, illetve a drónirányító és drónadatelemző szakirányú képzés révén.

A Széchenyi István Egyetem folyamatosan erősíti szerepét a zalaegerszegi ZalaZONE parkban, Közép-Európa legkorszerűbb járműipari tesztpályája mellett. Ennek újabb fontos állomása, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja jelenlétében átadták az intézmény két új épületét. Az eseményhez kapcsolódóan az egyetem együttműködési megállapodást írt alá a magyarországi Bosch csoporttal. A győri Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs és Képzési Központjának célja, hogy nemzetközi színvonalú oktatási-kutatási környezet megteremtésével járuljon hozzá a térség versenyképességének erősítéséhez. Ezt szolgálja, hogy az intézmény 4 milliárd forint európai uniós forrásból, a kormányzat támogatásával fejleszti zalaegerszegi tudományos és innovációs parkját. Ennek része egy innovációs és egy szállásépület is, amelyeket hétfőn adtak át a ZalaZONE parkban. Az ünnepségen részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja, Vigh László zalaegerszegi országgyűlési képviselő és Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere is. Az innovációs épületben kutatások, fejlesztések és tesztelések számára alakítottak ki helyiségeket, de oktatási célú laboratóriumot és közösségi helyiséget, irodákat is létrehoztak benne. Mindez teret nyit induló vállalkozásoknak, újszerű vállalkozási ötletek megvalósításának, hallgatók és cégek együttműködésének. Lehetővé teszi a hallgatók gyakorlati készségeinek erősítését, bizonyos folyamatok üzletszerű környezetben történő gyakorlását is. A másik – 12 szobát és két apartmant magában foglaló – szállásépületben elhelyezést kaphatnak a győri egyetem zalaegerszegi kutatóközpontjában dolgozó munkatársak, a vendégkutatók, de akár a hallgatói csapatok tagjai és a gyakornoki program résztvevői is. „Az országok között – különösen válságos időszakban – verseny van abban, hogy ki tud több beruházást magához vonzani. Ennek végeredményében döntő szempont a fejlesztésekhez szükséges, magasan képzett szakemberek biztosítása, ezért Magyarország jövője nagyban függ az egyetemektől. A Széchenyi István Egyetem mindezt felismerve a hazai felsőoktatási intézmények közül egyedüliként vásárolt földterületet és fejleszt Európa legnagyobb járműipari tesztpályája mellett. Így mostantól gazdagítja ezt az egyedülálló ökoszisztémát”– jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. „A Széchenyi István Egyetem stratégiai célja nemzetközi versenyképességének erősítése. Emiatt is örülünk annak, hogy a ZalaZONE-on megvalósult beruházásaink, valamint a tudásgazdaságot ösztönző környezet elősegíti innovációs ökoszisztémánk fejlesztését. A ZalaZONE parkban jelen lévő, technológiavezérelt iparágakban tevékenykedő cégekkel való kutatás-fejlesztési és innovációs partnerség támogatja ezen törekvéseinket. Így válhat intézményünk valódi technológiai egyetemmé” – mondta el dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke. „Egyetemünk zalaegerszegi fejlesztései hozzájárulnak az ipari és a tudományos szféra még szorosabb összekapcsolódásához, ami a 21. században a felsőoktatási intézmények új, rendkívül fontos szerepe. Ez az innovatív erő jelenti jövőképességünk zálogát, és egyúttal nagymértékben erősíti a nemzetgazdaságot is” – hangsúlyozta dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke. „A Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs és Képzési Központja első két épületének átadása – kiegészülve a modern laboratóriumi környezettel és a tesztpályához való közvetlen kapcsolattal – páratlan lehetőséget kínál az önvezető közlekedés és a dróntechnológia területén végzett fejlesztéseink számára. Emellett az innovációs épület műhelyeiben duális képzésben részt vevő hallgatók, gyakornokok, illetve olyan fiatalok dolgozhatnak, akik a jövő mobilitását tervezik akár saját vállalkozás keretében, az egyetemi ökoszisztémához illeszkedve” – fogalmazott Kolossváry Tamás központvezető. A Széchenyi István Egyetem két új épületének átadása mellett hétfőn letették a Bosch kutató-fejlesztő és tesztelő központjának alapkövét is a ZalaZONE tesztpályához közvetlenül kapcsolódó területen. A komplexum fontos szerepet játszik majd a vállalat kutatás-fejlesztési ökoszisztémájában, amelynek célja az ipari-technológiai és az egyetemi-akadémiai világ szoros partnersége. E közös munka megerősítését szolgálja az a szándéknyilatkozat is, amelyet az alapkőletételi ünnepségen írt alá a Széchenyi István Egyetem nevében dr. Knáb Erzsébet és dr. Filep Bálint, a magyarországi Bosch csoport nevében pedig dr. Szászi István, a vállalat vezetője Magyarországon és az Adria régióban, valamint Kemler András, a Robert Bosch Kft. műszaki területekért és a telephely működéséért felelős ügyvezető igazgatója. Ennek értelmében a felek az oktatásban és a kutatás-fejlesztésben egyaránt kibővítik együttműködésüket.

A fenntartható jövő egyre sürgetőbb megteremtéséért újabb párbeszédet és összefogást indított el a lakosság, az ipar, a kormányzat és a tudomány képviselői között a Széchenyi István Egyetem a hétvégén megrendezett I. Ökopiknik és Zöldgazdasági Konferencián. A kétnapos rendezvényt a szemléletformálás jegyében szervezték, de eredménye ennél jóval túlmutat: rövid időn belül megvalósuló szakmai együttműködések alapjait is lefektették. Az egészséges, élhető környezet biztosítása és a fenntartható gazdasági fejlődés megvalósítása kiemelt feladat – hangoztatta a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára pénteken Mosonmagyaróváron, az I. Ökopiknik és Zöldgazdasági konferencián. Dr. Raisz Anikó, a rendezvény egyik fővédnöke köszöntőjében elmondta, hogy ezek elérését a gazdasági növekedés és a környezetvédelmi szempontok összehangolásában látják. Hozzátette: nagy jelentőséggel bír ebben a kérdésben a kutatás-fejlesztés, amelyben a kormány az egyetemeknek központi szerepet szán. „Külön öröm számunkra, hogy a Széchenyi István Egyetem és annak mosonmagyaróvári kara részese és aktív alakítója a fenntarthatóság megvalósításáért folytatott tevékenységeknek” – mutatott rá nyitóbeszédében. A konferencia másik fővédnöke, dr. Árvay István, Mosonmagyaróvár polgármestere a megnyitón – utalva egy közelmúltbeli folyékony földgáz-töltőállomásuk átadására – hangsúlyozta, egy vidéki kisvárosban is történhetnek nagy dolgok. Bejelentette, hogy geotermális kutatásoknak és az erre épülő munkának köszönhetően a város távfűtésének egy részét alternatív energiával oldhatják meg szeptembertől. Beszédében köszönetét fejezte ki, hogy az egyetem közelebb hozza a környezettudatosság témáját a lakossághoz is. A Széchenyi István Egyetem által szervezett első Ökopiknik és Zöldgazdasági Konferencián a fenntarthatóság aktuális kérdéseit járták körül a kormányzat, a gazdasági szféra, az akadémiai és kutatóintézetek, valamint a civil szféra és véleményvezérek bevonásával pénteken és szombaton. (Fotók: Májer Csaba József) „A dinamikusan fejlődő Széchenyi István Egyetem aktívan részt vállal a hazai fenntarthatósági törekvések támogatásában mind a kutatás, az oktatás és a szakmai munka, mind pedig a szemléletformálás és a tudásmegosztás területén. Intézményünk felismerte a fenntarthatóság jelentőségét, és azt, hogy erre a területre az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kell fektetni” – indokolta az egyetem elköteleződését dr. Zseni Anikó, a Széchenyi István Egyetem rektorhelyettese köszöntő beszédében. Kiemelte: a Széchenyi István Egyetem rendkívül nagy hangsúlyt fektet arra is, hogy a nemzetközi színvonalú oktatáson és kutatáson túl támogassa a térség jövőképességét. Az intézmény ennek jegyében vesz részt a térségi hulladék szemléletformálási és innovációs mintaprojektben, amely lehetővé teszi, hogy a lakosság, az ipar, a kormányzat és a tudomány képviselői közös válaszokat találjanak a fenntarthatóság kapcsán jelentkező legfontosabb, aktuális kihívásokra. „Ma már nem elég, ha az egyetemek csak a tudományt szolgálják, fontos, hogy eredményeikkel, újításaikkal segítsék a térség vállalkozásait, hazánk gazdaságát és erősítsék jövőképességünket” – húzta alá a rektorhelyettes. Deli Daniella, a TIM klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára a klímavédelemről, energiahatékonyságról és energiabiztonságról szóló kerekasztal-beszélgetés vitaindítójában hangsúlyozta: napjaink egyik legégetőbb kérdése az, hogyan hozzuk összhangba az energiahatékonysági és az energiabiztonsági célokat. Magyarország világos és határozott stratégiai célokat tűzött ki maga elé, így stabil stratégiai keretre épül az energia- és klímapolitika – mondta. Részletezte, hogy elkészült a második nemzeti éghajlatváltozási stratégia, ami lefektette azokat a célkitűzéseket, amik megvalósításával az éghajlatváltozás által előidézett hatások hosszú távon kezelhetők. Megszületett a 2030-ig szóló nemzeti energia- és klímaterv, valamint az új nemzeti energiastratégia is, amelyek középtávon elérendő célokat határoznak meg. Mindezeken túl Magyarország 2050-re eléri a klímasemlegességet – sorolta. A helyettes államtitkár szerint az energiabiztonság kérdése a tekintetben is vizsgálható, hogy az energia a lakosság számára megfizethető-e. Ezzel kapcsolatban leszögezte: a kormány célja, hogy fenntartsa a rezsicsökkentést. A következő kerekasztalbeszélgetést megelőzően Keszthelyi Nikoletta, a TIM környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára vitaindítójában arról beszélt, hogy az ENSZ és az Európai Unió fenntarthatósági dokumentumai nem csak a környezetvédelmet érintik, hiszen ahhoz, hogy valóban zöldek legyünk, társadalmi, politikai és üzleti megoldásokra is szükség van. A konferencia lakossági fókuszú második napján a résztvevőknek „zöld” influenszerek és az adott tématerület szakemberei bevonásával lehetőségük volt az aktuális környezetvédelmi kérdésekről beszélgetni – mobilitás, divat-dizájn, kultúra-turizmus, gasztronómia, fenntartható életmód témákban. (Fotók: Hybridcycle) Előremutató kerekasztal-beszélgetések, valódi összefogás, újrahasznosító workshop, helyi termelők, meglepetéskoncert, országosan ismert véleményvezérek és nem utolsó sorban újabb, rövid időn belül megvalósuló együttműködési megállapodások – sorolta a hagyományteremtő szándékkal először megrendezett konferencia eredményeit dr. Torma András, a Széchenyi István Egyetem Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, a rendezvény főszervezője. „Környezetünk állapota, az abban bekövetkezett változások, egyaránt fontossá teszik a tudatos gondolkozást és cselekvést. Büszkén mondhatom, hogy olyan rendezvényt valósítottunk meg, amely mindezt elősegíti” – összegzett. A nagy sikerre való tekintettel a tervek szerint az ökopikniket évente megrendezi a Széchenyi István Egyetem.

Az iskolakerti nevelésre való felkészítés része a győri pedagógusképzéseknek. A Széchenyi István Egyetem a téma egyik hazai központjaként adott otthont a School Garden goes Europe Erasmus + stratégiai partnerség projekt keretében megvalósult nemzetközi programhétnek. Fő célkitűzése, hogy minél több gyermek részesülhessen az iskolakert, óvodakert jótékony hatásaiban, az iskolakerti szakértők összefogása, tudásmegosztása révén. Az iskolakertek a gyermekek számos készségét fejlesztik, emellett környezettudatos nevelését segítik, hangsúlyozva a fenntarthatóság fontosságát. A School Garden goes Europe Erasmus + stratégiai partnerség projekt az iskolakertekkel foglalkozó európai uniós intézmények, szakértők hálózatba szervezését, tudásmegosztását célozza meg. A program keretében valósult meg a nemzetközi iskolakert nyári egyetemi kurzus, amely részben távoktatással, részben pedig személyes jelenléttel, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Karának iskolakertjében zajlott. Az egyedülálló kurzusra hét országból érkeztek résztvevők, akik német, osztrák és magyar oktatóktól tanulhattak angol nyelven. A nemzetközi képzést a projektpartnerek, a Széchenyi István Egyetem mellett a német Weingarteni Pedagógiai Egyetem és az osztrák Vorarlbergi Pedagógiai Egyetem, továbbá az Iskolakertekért Alapítvány, mint csatlakozott partner szakértői tartották a győri intézmény Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karán. A projektben fejlesztett online tananyagok az iskolakertek működtetéséről és oktatási használatáról kínáltak elmélyülési lehetőséget, a gyakorlati foglalkozásokon pedig az iskolakertek néhány kevéssé ismert lehetőségére hívták fel a résztvevők figyelmét. Az Ausztriából, Csehországból, Magyarországról, Németországból, Romániából, Szlovákiából és Szlovéniából érkező résztvevőknek Csillag Attila, a Széchenyi-egyetem Szociális Tanulmányok és Szociológia Tanszékének mesteroktatója többek között az iskolakerti szabályalkotásról, a gyermekek iskolakerthez való érzelmi viszonyulásáról tartott foglalkozást. Prof. Dorothee Benkowitz (Weingarteni Pedagógiai Egyetem), a téma egyik legnagyobb európai szakértője, a projekt vezetője a biológiai sokféleségről, azon belül a tájfajták iskolakerti fenntartásáról, Prof. Stefan Jarau (Vorarlbergi Pedagógiai Egyetem) pedig iskolakerti zoológiai megfigyelési módszerekről, valamint a zöldségesláda újrahasználatán alapuló ládakertészkedésről tartott bemutatót. Szelesné Kása Ilona (Eötvös Loránd Általános Iskola), a lakiteleki Színeskert vezetője a festőnövények használatába, Barabás Renáta (Széchenyi István Egyetem, Szakmódszertani Tanszék) pedig a kukoricacsuhéval való kézművességbe vezette be az iskolakerti szakembereket. Svenja Baumgartingerrel (Weingarteni Pedagógiai Egyetem) rejtett élelmiszerekből, - azaz általában már kidobásra ítélt kerti terményekből, mint amilyen a céklalevél,- készíthettek a résztvevők pesztót, fűszersót és más finomságokat. Mátyás Izolda, az Iskolakertekért Alapítvány munkatársa a talajokkal való festésre kínált lehetőséget: ez a foglalkozás kiválóan alkalmas arra, hogy a gyermekek figyelmét felhívja a talajok sokféleségére, megőrzésére. A képzés szervezője, dr. Halbritter András a Kar iskolakertjét, az abban kialakított oktatási elemeket mutatta be, végül a résztvevők közösen elültettek egy szőlőtőkét, emlékül a világ talán elsőként megrendezett nemzetközi iskolakerti képzésének. A hét többi napján a partnerintézmények szakértői az Iskolakert-hálózat és az Országos Iskolakert-fejlesztési Program hazai iskolakertjei közül látogattak meg néhány kiemelkedő intézményt. Megismerhettek két olyan kertet is – a jászberényi Szent István Körúti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményt (EGYMI), valamint a győri Radó Tibor Általános Iskola és EGYMI-t, ahol az iskolakerti tevékenyégek fejlesztő hatásait sérült gyermekek javára használják. A hét utolsó napján győri iskolakerteket látogattak meg a kurzus résztvevői, amelyek közül több a Széchenyi István Egyetem segítségével, a győri Nemzedékek Kertje programban valósult meg az elmúlt években. A Zöld Úti Bölcsődében kialakított mini ágyások világszerte is ritka példáját mutatják be annak, hogy akár kétéves gyermekek számára is értelmes lehetőségeket rejt a kertészkedés. A Tárogató Óvoda és Lepke tagóvodája kertjeiben arra hívták fel a figyelmet az oktatók, hogy az óvodás korban lehet a gyermekek természethez való érzelmi kötődését leginkább fejleszteni, ami a későbbi környezettudatosság alapja is egyben. Az egyetem gyakorlóiskolája, az Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola kertje pedig arra kínált esettanulmányt, hogy helyi erőforrásokra hagyatkozva, költséghatékonyan, kreatívan hogyan lehet természeti környezetet kialakítani egy kis belvárosi területen, a fenntarthatóság szempontjából is hitelesen.

Hatvan dokumentummal és emléktárggyal bővült a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kara. Dr. Barsi Ernő, a nagyhatású néprajztudós 50 éven keresztül vett részt a győri tanítóképzésben, személyes tárgyai így rendkívül értékesek az intézmény számára. Dr. Barsi Ernő (1920–2013) néprajzkutató, zenepedagógus, református lelkész, főiskolai tanár fél évszázadon keresztül oktatta a tanítókat. Tiszteletére szakkollégiumot és termet is elneveztek a Széchenyi István Egyetem Apáczai-karán. „Jelentős értékekkel gazdagodtunk, hiszen alakja, személyisége, életútja személyes tárgyai által is közelebb kerülhet az oktatókhoz és a hallgatókhoz” – fogalmazott dr. Pongrácz Attila, a kar dékánja. Hozzátette, az adomány dr. Barsi Ernő hagyatékából származó olyan tárgyakból áll, amelyek a tanítóképzős éveihez kapcsolódnak, ezért azokat az Apáczai-karon működő Barsi Ernő Szakkollégium fogja bemutatni egy emlékkiállítás keretében. A tárlatnak a kar épületében található, Barsi Ernőről elnevezett díszterem ad otthont. A hatvan értékes dokumentumot, köztük bizonyítványokat, kitüntetéseket, dedikált könyveket és kéziratokat, valamint több emléktárgyat ifj. dr. Barsi Ernő adta át az egyetemnek. Az értékes adományt a kar dékánja mellett a Barsi Ernő Szakkollégium egyik alapító és vezető tanára, Barsi Ernő tanítványa, dr. Lanczendorfer Zsuzsanna néprajzkutató vette át, akit az adományozó és az egyetem az ajándék felügyeletével is megbízott. „Ezúton is hálásan köszönjük a Barsi családnak az értékes tárgyi és szellemi adományt! Ígérjük, hogy a hallgatóink, oktatóink, egész egyetemi közösségünk és környezetünk számára is megőrizzük és bemutatjuk ezeket az értékeket” – mondott köszönetet a felajánlásért dr. Pongrácz Attila.

A Széchenyi István Egyetem az új tanévre külföldi ösztöndíjpályázatot hirdet az intézmény hallgatói számára az Erasmus+-program keretében. Aki egyedül nem szívesen vágna bele, annak sem kell kimaradnia, akár barátaival, szaktársaival együtt is utazhat valamely külföldi egyetemre. A pályázati határidő szeptember 30. „A 2022–2023-as tanév programjára eddig több mint száz hallgató jelentkezett, de pótpályázatunk keretében van még lehetőség csatlakozni hozzájuk. A Széchenyi István Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló bármely szakos és bármely tagozatos egyetemista élhet a lehetőséggel, feltéve, ha még nem nyújtott be a kezdődő tanévre érvényes Erasmus-ösztöndíjpályázatot intézményünkben. A pályázatra az önköltséges nemzetközi hallgatók is bátran jelentkezhetnek” – tájékoztatott Mészáros Márta, a Széchenyi-egyetem Nemzetközi Programok Központ Mobilitási és Ösztöndíj Osztályának vezetője. Hozzátette, a meghirdetett pótpályázaton Erasmus+-részképzésre, illetve szakmai gyakorlatra is jelentkezhetnek az érdeklődők. Az ösztöndíjak célja lehetővé tenni a hallgatók számára, hogy oktatási, nyelvi és kulturális tapasztalatokat szerezzenek egy másik európai vagy a kontinensen kívüli országban (Thaiföldön vagy Izraelben). A kettő–öt hónapos képzés a Széchenyi István Egyetemmel bilaterális kapcsolatban álló partnerintézménynél, vagy európai szakmai gyakorlat esetén egy külső vállalkozásnál valósul meg. Az osztályvezető hangsúlyozta, a pályázatok elbírálása során előnyt élveznek azok, akik korábban még nem részesültek külföldi ösztöndíjban. Fontos tudni, hogy a pályázati határidő szeptember 30-án 24 órakor lejár! „Azoknak, akiket érdekel a lehetőség, szeptember 22-én, csütörtökön 13 órakor információs napot tartunk a győri kampuszon, az Új Tudástér épület 114-es termében. Várjuk a hallgatókat akár egyedül, akár kisebb baráti közösségekben!” – hívta fel a figyelmet a személyes tájékozódási lehetőségre Mészáros Márta. Mihalcsik Dorka, Kovács Barna és Marics Tamás a Széchenyi-egyetem sport- és rekreációszervezés szakos hallgatói az Erasmus+-program keretében fél évet töltöttek és tanultak a portugáliai Coimbrában. Ahogy Mihalcsik Dorka elmondta, számtalan élménnyel és tapasztalattal gazdagodtak, rengeteg új ismeretségre tettek szert, nőtt az önállóságuk és jelentősen javult a nyelvtudásuk is. „A tavalyi tájékoztató napon Tamás is részt vett, ami után együtt kezdtünk gondolkodni azon, hogy mi legyen az úticél. Portugáliára esett a választásunk, majd Barna is csatlakozott hozzánk, így hárman utazhattunk Coimbrába, amely egy igazi egyetemi város” – emlékezett vissza a hallgató. Mihalcsik Dorkának régi vágya teljesült azzal, hogy jobban megismerhetett egy másik kultúrát. Mint mondja, fél év nem olyan sok idő a család nélkül, hiszen ma már sokféle eszközzel tarthatjuk szeretteinkkel folyamatosan a kapcsolatot. Odakint pedig számos új ismeretséget köthet az ember, és bővül a világról alkotott képe is. „A programban való részvétel egyik hozadéka az önállósodás. Adódtak persze kihívások, amiket magunknak kellett megoldanunk, de ilyenkor mindig számíthattunk egymásra. Szintén pozitívum, hogy rengeteget fejlődött az angoltudásom, nem beszélve a páratlan élményekről, mint az ottani egyetemi lét, az erasmusos programok, a Queima das Fitas egyetemi fesztivál vagy a szörfözés” – sorolta a hallgató. Hasonlóképp vélekedett Marics Tamás is, akit szintén az motivált, hogy közelebb kerüljön más kultúrákhoz, jobban megismerje a világot. „Sok tapasztalatot gyűjtöttem, láttam gyönyörű helyeket és számos barátot szereztem a világ minden tájáról. Ennek köszönhetően nyelvtudásom is sokat fejlődött” – fejtette ki a hallgató. Mint mondta, ha többedmagunkkal vágunk bele, az lélektanilag teszi könnyebbé az új környezetbe való beilleszkedést, biztonságot ad az első időkben. Marics Tamás azt javasolja hallgatótársainak, hogy jelentkezzenek bátran a pályázatra. „Az Erasmus életre szóló élményt ad, az egyetemista lét teljesen új oldalát mutatja meg. Legyetek nyitottak, ha valamit nem tudtok, akkor ne féljetek kérdezni, tapasztalatom szerint ugyanis az emberek nagyon segítőkészek a külföldiekkel” – hangsúlyozta. Érdemes tehát élni a pótpályázat nyújtotta lehetőséggel. Részletek a Nemzetközi Programok Központja (NPK) weboldalán olvashatók, információ kérhető az international@sze.hu címen e-mailben, illetve ügyfélfogadási időben az NPK kollégái személyesen is mindenben segítenek az Igazgatási épület 1. emeleti irodában (9026 Győr, Egyetem tér 1.).

Már kaphatók a jegyek a Lengyel Nemzeti Balett Aleksander Fredro vígjátéka alapján készült „Férj és feleség” című egyfelvonásos balettelőadására. Anna Hop koreográfiája révén az 1950-es évek zenéjére egy szórakoztató, váratlan fordulatokban bővelkedő keserédes, pikáns történet elevenedik meg a Győri Nemzeti Színház színpadán, október 9-én, vasárnap 19 órától. A projekt, amelynek keretében megvalósul az előadás, az Adam Mickiewicz Intézet „44 x Mickiewicz” elnevezésű programjának része. Célja, hogy hangsúlyozza az európai kultúrához való lengyel hozzájárulást, újraaktiválja a romantikus eszméket, és felhívja a figyelmet a lengyel romanticizmus egyedülálló elemeire. A darab karakterei irányíthatatlanok; hisztérikusan viccesek, nyomorultak, és néha egyszerűen kegyetlenek. Más szavakkal: mi vagyunk, bármikor és bárhol, a torzító tükörbe nézve. Anna Hop egy olyan koreográfiát ajánl, amely talán a legkalandosabb darab a lengyel romantikus írótól, Aleksander Fredrótól. A „Férj és feleség” felfedezi Elwira veszélyes viszonyait, valamint a férj, Waclaw, a szeretője, Alfréd, és a pár komornája, Justysia szövevényes kapcsolatait. Anna Hop egy 1950-es évekbeli nyári üdülőhelyre helyezi a cselekményt, bevonva minket az édes négyes szórakoztató váratlan fordulataiba Stanislaw Moniuszko zenéjére, ötvenes évekbeli slágerekre és kortárs zenékre. Célja, hogy hallgatóságát bevezesse egy kapuzárási pánik keserédes történetébe, a féltékenységbe, a szerelembe és a beteljesületlen becsvágyba, aminek a robbanásszerű végkifejlete mindenkit meg fog lepni. A koreográfiát briliánsan kiegészítik a minimalista díszletek és a Malgorzata Szablowska által megalkotott kontrasztos világítás. Lengyel Nemzeti Balett: „Férj és feleség” – egyfelvonásos balett Aleksander Fredro vígjátéka alapján – Koreográfia, rendezés, librettó: Anna Hop Szcenika, vetítés, világítás: Małgorzata Szabłowska Zene: Stanisław Moniuszko Na kwaterze és Dumka, Wojciech Kostrzewa - közjátékok, dalfeldolgozás és zenei effektusok Társszervezők: Adam Mickiewicz Intézet és culture.pl, Győri Balett Helyszín: Győri Nemzeti Színház 2022. október 9. 19:00 Jegyvásárlás: https://gyoribalett.jegy.hu/ Az Adam Mickiewicz Intézet lengyel állami kulturális intézmény, amelynek küldetése a lengyel kulturális dimenzió kiépítése és közlése nemzetközi együttműködés és kulturális csere kezdeményezésével. Az intézet weboldala a lengyel kultúrával kapcsolatos legérdekesebb eseményekre vonatkozó napi információk forrása világszerte. Fotók: Ewa Krasucka

A Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kara augusztus 1-től az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar nevet viseli. Az ott dolgozók a 240 éves hagyományokra építve az emberi értékfejlesztésre helyezik a hangsúlyt, az új név pedig e küldetés széles spektrumú területeit hirdeti. A tartalmi változásokat jelzi több tanszék átalakulása is. „Nem csupán a nevünk bővült ki, de a karon belső, mélységi változás is történik. Az Apáczai nevet ezzel együtt természetesen mindenképp szerettük volna megtartani, hiszen azt az intézmény 1978-ban, a győri tanítóképzés 200. évfordulóján vette fel, és kifejezi az értékrendet, amit képviselünk. A nevünk azonban mostantól küldetésünkről is árulkodik, hiszen az általunk művelt tudományterületeket is megjelöli” – világította meg a változtatás hátterét dr. Pongrácz Attila, a kar dékánja. Hozzáfűzte, a pedagógia továbbra is a legmarkánsabb terület az intézményben. A humántudományok köréből kiemelte a közösségszervezés alapszakot, amelynek első diplomáit éppen az idén adták át. A mesterszakok sorából az emberi erőforrás tanácsadó képzést említette példaként, amelyre a munkaerőpiacon, a versenyszférában is nagy igény mutatkozik. Az új névben a társadalomtudomány is megjelenik, hiszen a szociális területhez kapcsolódó képzések szintén fontos elemei a kar életének. „Képzési kínálatunk vonzerejét mutatja, hogy idén mintegy négyszáz diplomásunk végzett, helyettük viszont közel ötszáz hallgató kezdte meg tanulmányait szeptemberben. Vonzerőnk abban áll, hogy értékmegőrző és -teremtő, de a huszonegyedik századnak megfelelő, korszerű, a munkaerőpiacon jól használható tudást adunk. Mindezt igyekszünk úgy bemutatni, hogy a közép-, sőt már az általános iskolások érdeklődését is felkeltsük” – hangsúlyozta dr. Pongrácz Attila. Mint mondta, a névváltoztatás apropóján az új tanévet egy workshoppal kezdték, amelyen az oktatókkal közösen vitatták meg az aktuális kérdéseket. A program annyira sikeresnek bizonyult, hogy az akár hagyománnyá is válhat. A kar életében jelentős változás, hogy a Tanár- és Tanítóképző Tanszék átalakulásával létrejött a Neveléstudományi és Pszichológia Tanszék, míg a Természettudományi és Tantárgypedagógiai Tanszékből megalakult a Szakmódszertani Tanszék. „Az új elnevezés a képzési terület helyett a tudományterületeket jelöli meg, amelyekkel foglalkozunk” – fejtette ki dr. Benyák Anikó, a Neveléstudományi és Pszichológia Tanszék vezetője, a kar oktatási dékánhelyettese. Hozzátette, a profiltisztítás ellenére sem homogén a munkatársi gárda, hiszen a fő terület ugyan továbbra is a tanítóképzés, de emellett más területek is megjelennek. Jövő szeptemberben indul például a kar új mesterszakja, a gyermekkultúra, amelyben a magyar nyelvi és a művészeti ismeretek is fontos szerepet játszanak. A profiltisztítás keretében a tanári képzés a Szakmódszertani Tanszékhez került, míg a szakirányú pedagógus továbbképzéseket a két tanszék együtt látja el. „Munkánkat a Tanárképzési és Módszertani Főigazgatósággal együttműködésben végezzük. Az oktatási mellett kutatási tevékenységünk is hangsúlyos, amelyben kitüntetett helyet kap a fenntarthatóság, és ennek pedagógiai vetülete. Ezen a területen a Széchenyi-egyetem Környezetmérnöki Tanszékével is együttműködünk, ami a karok közötti jó kapcsolatot is erősíti. Emellett pedagógiai és pszichológiai területen, többek között az érzelmi intelligenciával kapcsolatban is zajlanak kutatások nálunk” – részletezte a tanszékvezető. „A tudományterületek spektrumának szélesítésével ma már nemcsak a matematika, az informatika, a természetismeret, de a technika, a nyelv és a műszaki területek is hozzánk tartoznak” – ismertette Petzné dr. Tóth Szilvia, a Szakmódszertani Tanszék vezetője. Mint mondta, aktívan részt vesznek a potenciális hallgatók megszólításában, többek közt a Gyerekegyetem, a Kutatók Éjszakája programokon, illetve középiskolásoknak szóló pályaorientációs előadásokkal. Hozzátette, szorosan együttműködnek más tanszékekkel, illetve vállalati partnerekkel: „Részt veszünk a gyakorló általános iskola módszertani fejlesztésében, illetve a Büchl Hungária Kft.-vel, a Mobilis Interaktív Kiállítási Központtal és több tanszékkel partnerségben indítjuk el a fenntarthatóságra nevelés programját Lego-robotok segítségével. Külföldi kapcsolataink is kiterjedtek, a School Garden goes Europe Erasmus+ program keretében például hat ország kollégái jönnek hozzánk a világ első iskolakerti nyári egyetemére” – sorolta Petzné dr. Tóth Szilvia. Kitért a tanszék publikációira is, köztük a Botanikai Kutatócsoport tevékenységét bemutató tanulmánykötetre. Az evolúció mint Isten teremtő logikája a Széchenyi István Egyetem és a Szent Mór Bencés Perjelség együttműködésében jelenik meg ősszel. Az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar kínálatáról, mindennapjairól a kar honlapján található bővebb információ.

Minden félévben több tucat nemzetközi hallgatót fogad az Erasmus+ program keretében a Széchenyi István Egyetem. A mobilitási pályázattal érkezett Győrbe a mesterképzésen tanuló Katharina Schmidt is, aki a mozgalmas tavaszi szemeszter után élményekkel gazdagodva tért haza Németországba. A csomagolástechnológiai mérnöknek készülő fiatal lány – az intézmény progresszív oktatási gyakorlata mellett – a vibráló hallgatói életet tartja a kisalföldi universitas legnagyobb erősségének. Az Európai Unió támogatásából létrejövő Erasmus+ Nemzetközi Kreditmobilitási Pályázat jóvoltából hallgatók tízezrei utazhatnak egyetemek között szerte a világon egy sajátos cserediákprogram keretében. A kezdeményezéshez csatlakozó felsőoktatási intézmények küldhetnek és fogadhatnak is fiatalokat a partnerintézményektől. Legutóbbi cikkünkben Thaiföldre kalauzolt bennünket Schlögl Dóra, a Széchenyi István Egyetem építészmérnök hallgatója, ezúttal viszont fordított irányból vizsgáltuk meg a kérdést: miként látja a győri universitast egy ide látogató nyugat-európai fiatal? „Mindenképp szerettem volna a mesterképzésem alatt egy félévet külföldön tölteni. Az egyetemi koordinátorom javasolta, hogy nézzem meg, milyen lehetőségek lennének Magyarországon. Egy magyar barátnőm, akivel együtt tanultam Berlinben, győzködött, hogy jöjjek ide, nagyon fogom élvezni. Azt mondtam magamban: miért ne?” – elevenítette fel a kezdeteket Katharina Schmidt, az egyébként Berlinben tanuló német lány, akiről hamarosan az is kiderült, több szál is fűzi Magyarországhoz. „Egy Cottbus melletti kis faluban nőttem fel, tehát a szüleim az egykori NDK területéről származnak. Néhányszor voltunk nyaralni a Balatonon, Budapesten is voltam vakáción. Németként Magyarország számomra kifejezetten otthonos hely, hiszen Közép-Európában mi kulturálisan nagyon közel állunk egymáshoz” – jelentette ki. Katharina a csomagolástechnikai mérnök alapképzés után a megegyező nevű mesterképzésre jár a berlini alkalmazott tudományok egyetemére. Mint mondta, amíg az emberiség termel, addig csomagolni is kell, úgyhogy belátható ideig nem marad munka nélkül. „Mivel kapcsolódik a szakmámhoz, örömmel láttam, hogy az egyetemen van egy remekül felszerelt, ultramodern csomagolástechnikai laboratórium, amelyet egy alkalommal meg is látogattunk. Nagyon hasznos, hogy a kutatók és hallgatók ilyen színvonalas technológiával dolgozhatnak, engem is inspirált szakmailag” – jegyzete meg a hallgató, aki arról is beszélt, mennyire érdekes volt számára megtapasztalni egy, a sajátjától eltérő oktatási rendszert. „Győrben láttam először a megajánlott jegy intézményét. Nálunk ilyen nem volt” – kezdett bele Katharina. „Furcsa volt számomra, hogy a Széchenyi-egyetemen minden tárgyam beadandóval vagy prezentációval végződött, és nem volt egy vizsgám sem. Nálunk ez nagyon ritka, főleg műszaki képzésen. Tetszett ez a gyakorlatias megközelítés, mert sok esetben életszerűbb, és megengedi azt is, hogy a tanulmányok mellett az ember élvezze az életet” – fejtette ki, hozzáfűzve, hogy a kedvenc tárgya a Magyar nyelv és kultúra volt, melynek révén alaposan megismerte többek között a hazánk gasztronómiáját és történelmét, híresebb személyiségeit. Az Erasmus-program révén a hallgatók nem csupán egy idegen ország kultúrájába csöppennek bele, hanem kapcsolatokat és – legfőképp – élményeket is szereznek. Ez nem volt másként Katharina esetében sem. „Rendkívül pezsgő a nemzetközi közösség a Széchenyi István Egyetemen, számos barátra leltem itt. Óriási előnyt jelent, hogy a kollégium a campuson található, rögtön a főépület mellett. Van a közelben egy hallgatói bár és egy hallgatói klub is. Egyszer lementem bográcsozni én is a Bridge-be, és szuper volt a hangulat! A SZEN-en minden este részt vettem a koncerteken, csak a legutolsót hagytam ki, mert beteg lettem” – mesélte lelkesen, megjegyezve azt is, hogy a kibocsátó egyetemén, Berlinben hiába vannak események, nincs közös hallgatói klub, így a szétszabdaltság miatt nem vesznek részt rajtuk sokan, köztük ő sem. Végezetül a magyarokról kérdeztük interjúalanyunkat, aki elárulta, a helyiek németnyelv-tudása miatt is otthonosan érezte magát Győrben. „A koordinátorom figyelmeztetett, lehet, többet fogsz németül beszélni Magyarországon, mint angolul. Mondtam neki: de hát nem ez a célja a cserediák-programnak” – nevette el magát. „Persze tudom, itt van a közelben Ausztria, sokan beszélnek németül. Előfordult olyan, hogy segítséget kértünk angolul, és a srác mondta, hogy németül kényelmesebb lenne. Kein problem!” – derült fel ismét. Zárásként annyit említett még, hogy bár Németországban tervezi a jövőjét, de ha úgy hoz a sors, nem ugrik el egy magyarországi lehetőség elől sem. „Ha esetleg az Audi felajánl egy pozíciót szakértőként, miért is ne? Szeretem Győrt, jó itt lakni. Sosem lehet tudni, mi vár ránk, tehát benne van a pakliban, hogy visszatérek még ide” – mondta búcsúzóul.

A névadás szimbolikus aktusa a Széchenyi István Egyetemen hat éve új otthonra talált mosonmagyaróvári kar tudományos, képzési és infrastrukturális megújulását jelzi – hangzott el a péntek esti névadó ünnepségen. A kar a jövőben a fenntarthatóságra, az agrárdigitalizációra, a vidékfejlesztésre, a korszerű élelmiszer-technológiákra sokkal nagyobb hangsúlyt fektetve szolgálja a hallgatókat és a térséget. Albert Kázmér szász-tescheni herceg az idén éppen kétszáz éve, 1822-ben hunyt el. Ő alapította 1818-ban Európa első, ma is működő agrár-felsőoktatási tanintézetét, a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karának jogelődjét, amely az idei tanévtől Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar néven folytatja tevékenységét. Ebből az alkalomból rendezett látványos ünnepséget az intézmény a kar otthonául szolgáló, tavaly megújult óvári vár falai között. Erősödő innovációs képesség Az eseményen dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke kijelentette: a kétszáz évvel ezelőtti alapítóhoz hasonlóan hisznek abban, hogy csak a folyamatos fejlődésre törekedve érhetnek el újabb és újabb eredményeket. „Az egyetemen meglévő különböző – a növény- és élelmiszertudománytól a mérnöki, távközlési, digitalizációs és gazdasági területekig terjedő spektrumú – tudományágak szinergiáit kihasználva munkatársaink egymást segítve, kiegészítve hatékonyan képesek választ adni a legaktuálisabb kihívásokra. Biztos vagyok abban, hogy kiváló szakembereink együttes tudására építve tovább erősödik intézményünk innovációs képessége, miközben az itt tanulók még korszerűbb, gyakorlati tudással vérteződnek fel” – hangsúlyozta. Az óvári kar és az egyetem is nyert az integrációval Dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke és dr. Szalka Éva, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja közös előadásban beszélt a kar múltjáról és jövőjéről. „A névadás szimbolikus aktusa a Széchenyi István Egyetemen hat éve új otthonra talált kar megújulását, újjászületését jelzi” – hangoztatta dr. Filep Bálint. Hozzáfűzte: a tartalmi megújulás során a fenntarthatóságra, az agrárdigitalizációra, a vidékfejlesztésre, a korszerű élelmiszer-technológiákra sokkal nagyobb hangsúlyt fektetve szolgálják a hallgatókat és a térséget. Ezzel párhuzamosan zajlik a kar infrastrukturális megújulása is, amit a várban és környezetében már megtörtént, folyamatban lévő és tervezett beruházások jeleznek. Emlékeztett rá: az óvári közösség annak idején egy emberként kezdeményezte, a Széchenyi Egyetem vezetése és Szenátusa pedig egyhangúlag támogatta az integrációt. „A vízió, amely ma már valóság, szinergiát teremtett a két intézmény között. Ennek köszönhetően olyan nemzetközi szinten is figyelemreméltó kutatási-fejlesztési programokat indíthattunk el, melyekre külön-külön nem lenne lehetőségünk” – mondta. Dr. Filep Bálint kiemelte: közös céljaik eléréséhez minden kolléga elkötelezettségére, partnerségére számítanak, ami most talán fontosabb, mint bármikor korábban. „Egyetemünk kezdeményezésére, a kormányzat támogatásával több mint két éve megvalósult fenntartó- és struktúraváltás nagyobb szabadságot, de nagyobb felelősséget is jelent számunkra. Ennek csakis elkötelezett munkával és közös felelősségvállalással tudunk megfelelni. Ma már azt is látjuk, hogy ezáltal új esélyt kaptunk, és alakítói lehetünk új egyetemi világunknak, amelyben a nagyobb pénzügyi biztonságunk egy célt szolgál: a minél magasabb minőséget. Mindez egyúttal ösztönzést jelent arra, hogy az egyetemi közösségek alulról szerveződve, önállóan ne a középszerűségre, hanem a kiválóságra törekedjenek” – hangsúlyozta, majd köszönetet mondott a kar valamennyi oktatójának, munkatársának, hallgatójának. Dr. Szalka Éva elmondta: a kar 204 éves történetéből mindössze hat évet tesz ki a Széchenyi István Egyetemmel közös időszak, ugyanakkor ebben ilyen rövid idő alatt is rendkívül pozitív és jövőképességet erősítő fejlemények történtek. „A kar helyzete stabilizálódott, és ma már biztos pénzügyi alapokon nyugszik. Hazai és európai uniós források bevonásával jelentős fejlesztések megvalósítására került sor. A jövő kihívásaira reagálva pedig új stratégiai fókuszterületeket határoztunk meg” – sorolta. Kiemelte: a fenntarthatósági képzések-kutatások alapját az újonnan létrehozott Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék munkatársai jelentik, míg a szintén új Területi Tudományi és Vidékfejlesztési Tanszék a vidéki terekben a gazdaság, a környezet és a társadalom fenntartható, harmonikus együttműködésére helyezi a hangsúlyt. „Jó döntés volt az integráció, hiszen mind az óvári kar, mind az egyetem jól teljesít és nyert vele” – szögezte le. Speciális tudást adnak a helyi, regionális kutatások Dr. Navracsics Tibor területfejlesztésért felelős miniszter beszédében kifejtette, hogy minden egyetemnek feladata a lehető legmélyebben elvégezni a saját térségére vonatkozó helyi, regionális kutatásokat. Szerinte így lehet kellően érzékeny válaszokat adni a helyi társadalmak, régiók problémáira. „Azt kívánom a mosonmagyaróvári karnak és a Széchenyi István Egyetemnek, hogy segítsenek nekünk ezen speciális tudás megszerzésében, hogy minőségileg magasabb szintű, Magyarország stratégiai érdekeinek még inkább megfelelő és az itt élők életminőségét is jobban szolgáló döntéseket tudjunk hozni” – húzta alá. Dr. Nagy István agrárminiszter, mosonmagyaróvári országgyűlési képviselő videoüzenetben, Óváron végzett gazdászként is szólt a jelenlévőkhöz. „Büszke vagyok arra, hogy a kar aktívan részt vállal a hazai fenntarthatósági törekvések támogatásában mind a kutatás, az oktatás, a szakmai munka, mind pedig a tudásmegosztás és a szemléletformálás területén. A hazai agrárképzés origója az a kutató- és tudásbázis, ami itt, a Magyaróváron van” – hangoztatta, hozzátéve, hogy az ágazatnak új kihívásokkal kell megbirkóznia., mert a hazai mezőgazdaság 21. századba lépése – a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás, az automatizáció, a robotizáció – új típusú agrármérnököt kíván. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora a Széchenyi István Egyetem elkötelezett támogatójaként szólt a jelenlévőkhöz. Érzelmekkel teli beszédében felidézte erős kötődését szülővárosához, Mosonmagyaróvárhoz és az óvári karhoz, ahol édesapja tanított, ő és számos hozzátartozója pedig diplomát szerzett. „Hat évvel ezelőtt Győrrel a lehető legjobb helyre került a kar” – jelentette ki, arra kérve mindenkit, ragaszkodjanak továbbra is a gyökereikhez. Dr. Árvay István, Mosonmagyaróvár polgármestere pohárköszöntőjében örömét fejezte ki, hogy a Széchenyi István Egyetem értékként tekint a karra. Az ünnepségen Sárai-Szabó Kelemen, a győri Szent Mór Bencés perjelség perjele és Zsódi Viktor, a mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda igazgatója áldotta meg a kar új névtábláját, amelyet felhelyeztek a vár falára, dr. Knáb Erzsébet kuratóriumi elnök pedig átadta a kar új nevéről szóló díszoklevelet dr. Filep Bálintnak és dr. Szalka Évának. Az eseményen együttműködési megállapodást írt alá dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke és dr. Agg Zoltán, a Comitatus Társadalomkutató Egyesület elnöke. Ennek értelmében a Miniszterelnökség a döntéselőkészítő munkában támaszkodni kíván az egyetem tudásbázisára, innovációs ökoszisztémájára, míg az egyetem stratégiai iránynak tekinti új, a területfejlesztés változó igényeihez igazodó szakok, szakirányok bevezetését, a területfejlesztési szakemberek továbbképzési igényeit kielégítő rövid ciklusú képzések indítását. Emellett az intézmény oktatási-kutatási eredményei megjelenésének egyik fóruma lehet a Comitatus Önkormányzati Szemle című folyóirat, amelynek működtetését az egyetem lehetőségeihez mérten segíti.

A mosonmagyaróvári agrár-felsőoktatás 204. tanévét nyitották meg a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán pénteken. Az emelkedett hangulatú eseményen ezzel együtt több mint félszáz díszdiplomást ünnepeltek, és átadták a Wittmann Antall-díjat is. A tanévnyitó ünnepi karitanács-ülésen a Széchenyi István Egyetem vezetése nevében dr. Szalka Éva dékán köszöntötte a megjelenteket. „Ma mindannyian azért jöttünk, hogy valamibe belefogjunk, valamit elkezdjünk, illetve folytassunk, hisz az egyetem nem valami elszigetelt világ, hanem az ország, a város életének szerves része, mindennapjainak alakítója. Az egyetem csak úgy lehet az egyetemes emberi tudás őrzője és összegzője, hogy közben meg is újítja azt. A tudásnak és az innovációnak nélkülözhetetlen a szerepe a nemzetgazdaságok stabilitásában és fejlődésében. Az innováció a gazdaság motorja. A cél, hogy a megszülető innovatív megoldásokat minél előbb az állampolgárok szolgálatába tudják állítani” – hangoztatta a dékán. Emlékeztetett: „A Széchenyi István Egyetemhez való hat évvel ezelőtti csatlakozás elérhetővé tette a mosonmagyaróvári kar további fejlődését, amelynek alapját egyszerre jelentik a tiszteletreméltó óvári gazdászhagyományok, az itt felhalmozott tudás, valamint az egyetem műszaki-informatikai területeken elért erősségei. Erre építve a kar a mai kor aktuális kihívásainak megfelelően a jövőnek képezi hallgatóit.” Az elsőévesek felé fordulva dr. Szalka Éva azt kérte: „Tanuljanak meg társai lenni tanáraiknak és egymásnak. Ez az együttműködő magatartás, a szellemi párbeszéd kultúrája az egyetem lényegéhez tartozik”. Hozzátette: „Ne feledjék, bár elindulni a legnehezebb, de az úton végig is kell menni. Ehhez kívánok mindannyiunknak erőt, egészséget és sikerekben gazdag tanévet.” Generációk találkozása: az elsőévesek és a díszdiplomások együtt ünnepeltek. (Fotók: Mekliz) A Széchenyit választani jó döntés A gólyák fogadalomtétele előtt dr. Iváncsics János, Mosonmagyaróvár alpolgármestere lépett az emelvényre. Dr. Szalka Éva államalapításunk ünnepén kapott kitüntetéséhez gratulálva úgy fogalmazott: a lovagkereszt nemcsak a dékán asszony megbecsülését jelenti, hanem visszaigazolás a gólyáknak is, arról, hogy jól döntöttek, amikor a minőséget, Óvárt és a Széchenyi-egyetemet választották. „Mosonmagyaróvár befogadó és szerethető város. Érezzék magukat itt otthon” – kívánta köszöntőjében. Dr. Zsédely Eszter dékánhelyettes a Gazdászbliblia jelentőségéről beszélt, dr. Kalmár Sándor egyetemi docens pedig ismertette a kar névadója, Albert Kázmér főherceg életútját. Kovács-Csomor Zsolt, az Óvári Gazdászok Szövetségének elnöke beszédében kifejtette, hiába változunk, valami örök: az egyetem légköre, az a szellemiség, amire az itt végzettek büszkék lehetnek. „Felelősséggel tartozunk alma materünk hírnevének öregbítéséért. Nincs még egy egyetemi kar az országban, amely komolyabb múlttal, élőbb tradíciókkal rendelkezne, mint ez” – húzta alá, s arra kérte az elsőéveseket, őrizzék tovább a gazdászhagyományokat. Összetartó közösség Ezt követően került sor a díszdiplomások köszöntésére. A Széchenyi István Egyetem a rendezvényen 4 arany doktori díszoklevelet, 14 vas díszoklevelet, 14 gyémánt díszoklevelet és összesen 43 arany díszoklevelet állíthatott ki, ezzel megköszönve az 50-60-65 éve itt végzettek fáradhatatlan munkáját és hivatásuk iránti elköteleződését, amellyel példát mutatnak a legfiatalabb egyetemistáknak is. A díszdiplomások nevében Unger András szólt az ünnepség résztvevőihez. Kiemelte: „Ez az intézmény mindig a haladás élvonalába tartozott, alakítva önmagát és ezzel a hazai agrárgazdaságot egyaránt.” Ahogy az ünnepeltek közül oly sokan, Zatykó János az egyetem jogelődjén végzett aranydiplomás agrármérnök is figyelemreméltó életpályát tudhat a háta mögött, hiszen Komárom korábbi polgármestere, országgyűlési képviselő, a Solum Zrt. ügyvezető igazgatója. Most ünnepeltként érkezett egykori alma materébe, ahová – ahogy mondta – mindig öröm visszatérni. Kötődése az egyetemhez ma is élő, hiszen baráti és üzleti kapcsolatokat is ápol az itt oktatókkal és egykori szaktársaival is. „Nagyszerű és ízig-vérig összetartó közösségünk van. Megtisztelő, hogy ma együtt ünneplünk” – nyilatkozta érdeklődésünkre. Dr. Roszík Pétert ismerték el Az ünnepi karitanácsülésen átadták a Wittmann Antall-díjat is, amelyet ezúttal dr. Roszík Péter, a Széchenyi-egyetem címzetes egyetemi docense vehetett át az Óvári Gazdászok Szövetsége Egyesület nevében Kovács-Csomor Zsolttól, az óvári gazdász hagyományok őrzése és ápolása, valamint az ősi alma mater érdekében végzett kimagasló és önzetlen tevékenyége elismeréséül. A díjazott 1996 óta a Bionkontroll Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, s 1994–2012 között sikeresen irányította a Magyar Agrárkamara Győr-Moson-Sopron megyei szervezetét. A hazai ökológiai gazdálkodási szakterület egyik úttörőjeként és legelismertebb szaktekintélyeként jelentős szerepet játszott az EU-konform bio, környezetbarát agrár- és élelmiszertermelő technológiák kialakításában és fejlesztésében.