Fluxuskondenzátor, földradar, 3D fémnyomtatás – csak néhány innováció azok közül, amelyek támogatást nyertek a Széchenyi István Egyetemen futó Proof of Concept pályázaton. Az intézmény legnagyobb értékét az egyetemi polgárok által felhalmozott tudás jelenti, ezért támogatja innovatív projektötleteik, szellemi tőkéjük hasznosulását, létrehozott alkotásuk, technológiájuk piacra jutását. A Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campus Kompetenciaközpontja által az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma pályázati projekt keretében meghirdetett Proof of Concept pályázat az intézmény kutatóit és kutatócsoportjait támogatja. A cél az általuk létrehozott szellemi alkotások piaci hasznosítását elősegítő tevékenységek finanszírozása. „Nagyon sikeres ez a konstrukció, hiszen már a harmadik pályázati kört zárjuk négy projekt záró prezentációjával, és időközben a negyedik pályázati kör is elindul ugyancsak négy támogatott projekttel” – fogalmazott Vági Kornél a Menedzsment Campus központvezetője. Hozzátette, eddig összesen 28 üzleti lehetőséget rejtő projektet bíráltak el, amelyek közül 14 nyert. A fejlesztési ötletek között – az egyetem hagyományaival összhangban – többségben vannak a műszaki témák, de mellettük például a közgazdaság, az orvostechnológia, az élelmiszertechnológia, az anyagtudomány és a logisztika is megjelenik. A pályázat egyrészt mintegy hárommillió forintos anyagi támogatást biztosít a nyertes projekteknek, másrészt üzletfejlesztési segítséget is nyújt. Az egyetem munkatársai ezzel lehetőséget kapnak ötletük sikeres vállalkozássá formálására, de oktatói felkészültségükhöz is hozzájárul, hiszen a saját példájukon bemutatott gyakorlati tudást is képesek átadni. „Célunk az, hogy az egyetem klasszikus oktatási-kutatási lábának erősítése mellett a harmadik missziós tevékenységet, azaz a vállalkozási szerepvállalást, az egyetemi innovációs ökoszisztéma építését és a piaccal való interakciókat is tovább fejlesszük” – emelte ki a központvezető. Fluxuskondenzátort fejleszt és 3D-ben nyomtat fémalkatrészeket az egyetem doktorandusz hallgatója A laikusok leginkább a „Vissza a jövőbe” című filmklasszikusból ismerhetik a fluxuskondenzátor kifejezést. Kocsis Bence, az egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Karának tanársegéde, az intézmény PhD-hallgatója a Proof of Concept pályázat korábbi körében fluxuskondenzátorok fejlesztésével vett részt. A rejtélyes alkatrész, ha nem is az időutazáshoz, de a mobilitáshoz mindenképp kapcsolódik. „Indukciós hőkezelő berendezésekben az induktortekercset műanyag mátrixú kompozit anyaggal veszik körbe, hogy gyorsabban hevüljön fel az alkatrész. Ez az anyag kondenzálja a mágneses erővonalakat – innen a fluxuskondenzátor elnevezés – közvetlenül a hőkezeléshez. A műanyag azonban elég, és előbb-utóbb kiesik a helyéről, így romlik a hatékonyság” – magyarázta a fiatal kutató. Az ő fejlesztése, hogy műanyag helyett egy magas hőmérsékletnek – akár ezer Celsius-foknak – is ellenálló kerámia mátrixanyaggal vette körül a tekercset, üzembiztossá téve ezáltal a hőkezelési folyamatot. Az innovációt jelenleg is teszteli egy magyarországi cég. Ezúttal – ismét sikeresen – lágymágneses kompozitok fém 3D nyomtathatóságával pályázott a kutató. „Elektromotorokba készülő forgó, illetve álló részek 3D nyomtatását kivitelezzük. Kereskedelmi forgalomban kapható elektromotorokat tesztelünk fékpadokon, majd kicseréljük a 3D nyomtatott részekre, és újra teszteljük őket, amellyel igazolhatjuk a magasabb frekvenciákon jelentkező veszteségcsökkenéseket. Olyan anyagokat használunk, amelyek rendkívül jó tulajdonságokkal bírnak, de hagyományos módszerekkel nem megmunkálhatók, ezért a termékeket 3D nyomtatással állítjuk elő” – magyarázta. A támogatott időszakban Kocsis Bence és csapata három ötvözettel kísérletezik, illetve a piaci lehetőségeket is felderítenék. Magyarországon kevéssé ismert radartechnológiával vizsgálják a földrétegeket Nagy Richárd az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának tanársegéde, az Útépítési Laboratórium vezetője kutatótársaival „kritikus infrastruktúra georadaros vizsgálatának alkalmazási lehetőségei” címmel pályázott, és nyerte el a támogatást. „A georadar vagy talajradar egy elekromágneses sugárzáson alapuló, roncsolásmentes vizsgálati műszer. A képalkotás elve az anyagok különböző dielektromos állandója, így képesek vagyunk felmérni az anyagok réteghatárait, a föld alatti üregeket vagy a rétegek vízzel telített részeit, de a közművek helyzetét is. Ebben azért rejlenek jelentős üzleti lehetőségek, mert a megrendelő a kivitelezés előtt egy vizsgálattal megelőzheti különböző közművek roncsolását, s ezzel jelentős költségeket takaríthat meg” – magyarázta a kutató. Hozzátette, másik üzletileg is releváns felhasználási területe lehet az eljárásnak a hidak és azok háttöltésének vizsgálata. A műtárgyak állapotát ugyanis időről időre felül kell vizsgálni, az eszközzel pedig ez roncsolásmentesen, ultrahanghoz hasonló képalkotási módszerrel végezhető el. Az útépítésnél, a töltésépítések és pályaszerkezeti rétegek esetén is hasznos a technológia, a beépített rétegvastagságok, azok alakváltozása és például a rétegben megjelenő víz költséghatékony felméréséhez is használható. A módszer tehát csak átvitt értelemben nevezhető úttörőnek, hiszen a lényege éppen az, hogy ne kelljen utat törni. „A pályázati időszak alatt szakmai, irodalmi és piackutatást végzünk, elkésztjük azt a portfóliót, amelynek segítségével a laikusok számára is könnyen érthetővé, eladhatóvá válik az általunk nyújtani tervezett szolgáltatás. Szeretnénk, ha az Egyesült Államokhoz hasonlóan nálunk is lenne műszaki előírása az eljárásnak, és ebben a szabályozásban is szerepet vállalnánk” – fogalmazott Nagy Richárd.

A győri Szent Mór Bencés Perjelség kiadásában, a Széchenyi István Egyetem támogatásával jelent meg „Az evolúció mint Isten teremtő logikája” című könyv, amely az evolúciót több oldalról világítja meg, s bizonyítja, hogy a hit és a tudomány nem ellentétes fogalmak. A szerzők között az egyetem számos oktatója, kutatója szerepel. Az előszót jegyző dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora szerint a felsőoktatásban kötelező olvasmány is lehetne a mű. A budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán rendezték „Az evolúció mint Isten teremtő logikája” című könyv bemutatóját, ahol Barla Ferenc, a Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karának fizikusa, a kötet egyik szerkesztője köszöntötte az érdeklődőket. Mint mondta, olyan könyvről van szó, amely hosszú évek munkáját tükrözi, és amely a hit és a tudás összhangjára hívja fel a figyelmet. Az eseményen elsőként dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora, a Professzorok Batthyány Körének korábbi elnöke méltatta a kötetet. Ahogy előszavában is kifejtette, a könyv legfőbb célja a hit és a tudomány közötti választás sulykolása helyett útkeresés e kettő együttes elfogadására. Kiemelte, a szerzők nézeteiket őszintén feltárva avatnak be minket az evolúció titkaiba, hogy Darwin munkásságán keresztül közelebb kerüljünk az isteni teremtő logika megismeréséhez. „Ajánlom minden magyar, gondolkodni akaró és tudó embernek ezt a könyvet, amely kötelező tananyag lehetne a felsőoktatásban, elsősorban a tanárképzésben, és mindazok számára, akik gyermekeink nevelésére készülnek” – hangsúlyozta. Sárai-Szabó Kelemen, a kiadó Szent Mór Bencés Perjelség perjele a könyv utószavában a hit és a tudomány olykor viszontagságos kapcsolatáról ír, a kötet küldetéséről pedig úgy fogalmaz: „Remélem, hogy e könyv is apró lépés lehet a megismerés e két útjának harmóniája felé.” A könyvbemutatón kiemelte, a mű azt mutatja meg, hogyan lehet párbeszédet folytatni két olyan dolog között, amelyről sokáig úgy gondolták, nincs közük egymáshoz. „Arra is felhívja a figyelmet, hogy különböző gondolkodású emberek is tudnak közösen valami nagyszerűt alkotni” – fogalmazott. Hozzáfűzte, a tanulmányok kapcsán sok minden felmerül az emberben: kitől indult, ki felé tart, és mi értelme a létezésnek? A győri bencések egyik küldetése pedig éppen az, hogy az embereket biztassák a kérdések feltevésére, a gondolkodásra. A szerkesztők részéről dr. Szabó Péter, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karának docense tekintett vissza a könyv előzményeire. Mint mondta, Darwin (1809–1882) halálának 100. évfordulóját diákként élte meg, születésének 200. évfordulóját már szervezőként ünnepelhette az Apáczai-karon rendezett emlékkonferencia alkalmával. Az előadók tanulmányaiból született meg 2010-ben a jelenlegi kötet előzménykiadványa. „Eltelt újabb tíz év, és arra kerestük a választ, hogy egy évtized alatt mennyiben változott a hit és a tudomány kapcsolata, hogyan látják ezt ma az akkori előadók és az újonnan felkért tudósok” – említette. Az eseményen Bagyinszki Ágoston, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola oktatási és kutatási rektorhelyettese a könyv első olvasóinak egyikeként osztotta meg benyomásait. Kifejtette: a tanulmányok közt többféle megközelítéssel találkozhatunk, és vannak szerzők, akik a természet gazdagságára való rácsodálkozás élményén keresztül visznek közelebb az isteni teremtő logika nagyszerűségéhez. Erre jó példa az egyik szerkesztő, Könnyid István agrárszakmérnök, a Széchenyi-egyetem Botanikai Kutatócsoportjának külsős tagja „Darwin az orchideák bűvöletében” című tanulmánya. A szerző arra a természeti csodára világít rá, amely a híres tudóst is lenyűgözte. Kiemelte, az érvek és ellenérvek felsorakoztatásánál fontosabb feladat annak a gyönyörű világnak a bemutatása, amely körülvesz minket, és amelyet kötelességünk óvni és megőrizni. „Kelemen atya felkérése úgy szólt, hogy a tanulmányokhoz méltó, igényes képillusztrációs anyag tegye teljessé, élvezhetővé minél több érdeklődő ember számára a tudományos munkát” – fogalmazott Vertel Beatrix tervezőgrafikus. Elárulta, szempont volt, hogy az illusztrációként szolgáló növényekről Magyarországon fellelhető helyszíneken készüljön fotó, illetve hogy a teremtett természet csodálatos absztrakt rendjét mikroszkópos felvételekkel is bemutassák. Zárásként Sárai-Szabó Kelemen mondott köszönetet mindenkinek, aki a könyv megjelenését megelőző négy év munkájában részt vett. E kiváló csapatmunka eredményét Győrben is megismerhetjük, előbb a Könyvszalon alkalmával november 18-án 15 órakor a Kisfaludy Könyvtárban (Baross G. út 4.), majd november 23-án 13 órakor a Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia és Tehetségnap keretein belül a Széchenyi István Egyetem könyvtárában.

Itt az Alumni Talk podcast legújabb epizódja, amelyből kiderül, igaz-e, hogy egy fűszállal is lehet rádióadást befogni, működnek-e még a telefonfülkék, és vajon mi lehet a következő lépcsőfok a távközlés evolúciójában. Mindezekről dr. Vári Péter Széchenyi alumnival, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság műszaki főigazgató-helyettesével beszélgettünk. Dr. Vári Péter 1990-ben végzett a győri Széchényi István Műszaki Főiskolán vezeték nélküli távközléstechnikai üzemmérnökként. További tanulmányai és a Matávnál, az Antenna Hungáriánál, valamint a Miniszterelnöki Hivatalnál szerzett szakmai tapasztalatai után 2006-ban oktatóként tért vissza alma materébe. 2012 óta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) műszaki főigazgató-helyettesi pozícióját tölti be, és témavezető a Széchenyi-egyetem Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolájában is. Az Alumni Talk podcast legfrissebb epizódjából kiderül, hogyan adott biztos alapot a Széchenyi István Egyetem e karrierúthoz, kik azok az oktatók, akik nagy hatással voltak későbbi szakmai életútjára. Dr. Vári Péter különleges gyűjteményeibe is bepillantást engedett, illetve azt is elárulta a hallgatóknak, Magyarországon miért nem terjedt el az amerikai filmekből jól ismert csipogó. A Távközlési Tanszék története Cikkünkben a téma kapcsán felelevenítjük a győri távközlésoktatás múltját is. A távközlési szakemberek képzése Győrben 1976-ban kezdődött a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola (KTMF) üzemmérnöki szintű villamosmérnök-oktatásával. A hallgatók akkor két tanszékhez, a Vezetékes, illetve a Vezeték Nélküli Távközlési Tanszékhez tartoztak, szakirányuknak megfelelően. A képzés hároméves volt, melyet két gyakorlati félévvel bővíthettek a hallgatók. A ’90-es években a főiskola jelentős változásokon ment át. Megszűnt a mérnök szakok kizárólagossága, megjelentek humán képzések, és jelentősen bővült a hallgatói létszám. Ezzel egyidejűleg az előbb említett két tanszék Távközlési Tanszék néven egyesült, és rádiórendszerek, távközlési rendszerek, továbbá távközlési-informatika néven három szakirányban folyt az oktatás. Az évtized második felétől évente egy-egy laboratórium teljes átalakítása történt meg, aminek következtében néhány év elteltével európai mércével mérve is rendkívül korszerű laboratóriumi háttér állt a villamosmérnök-jelöltek rendelkezésére. 2002-ben a főiskola egyetemi rangot kapott, s ezzel egyidőben elindult Interdiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolában a PhD-képzés is. Manapság az előadások és laboratóriumi gyakorlatok mellett a tudományos kutatás, a nemzetközi színvonalú publikációk és a kutatás-fejlesztési munkák, kiterjedt vállalati és partnerkapcsolatok, megbízások teljesítése jellemzi a tanszék mindennapos munkáját. Mindez egyre inkább népszerű a nemzetközi hallgatók számára is. A Távközlési Tanszék eddigi története során aktívan részt vett a hazai rádió- és televízió-műsorszórás kialakításában, fejlesztésében, a távközlés digitalizálásában a telefonközpontoktól a mobil szolgáltatásokon át a földi, műholdas és kábeles műsorszolgáltatás átalakításáig éppúgy, ahogy ma is részese a távközlés folyamatos átalakulásának és földrajzi megkötöttség nélküli mobilizálódásának. A tanszék közös kutatások, kutatási és fejlesztési szerződések, illetve a Széchenyi alumnik összetartó közösségének köszönhetően kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezik és a lehető legszorosabban együttműködik a hazai távközlési szolgáltatókkal, ipari és kereskedelmi partnerekkel, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatallal (NMHH), partneregyetemekkel. Ezek az együttműködések a garanciái és egyben zálogai is annak, hogy a képzés a jövőben is a távközlési szakember-utánpótlás egyik hazai központja marad. Partnerség A podcast további aktualitását adja, hogy a Széchenyi István Egyetem és az NMHH 2022. november 7-én megerősítette partnerkapcsolatát. Az együttműködési megállapodásról itt olvashat bővebben.

Több területen is el tudja képzelni a Széchenyi István Egyetemmel való együttműködést Dag Hartelius, Svédország magyarországi nagykövete, aki az intézményben tett látogatást. A diplomata pozitívan nyilatkozott a győri universitas fejlődéséről, oktatási, kutatási és harmadik missziós tevékenységéről. A Széchenyi István Egyetem kiemelt célja, hogy erősítse nemzetközi kapcsolatait, s ezzel is segítse a térség fejlődését. Ehhez a törekvéshez járult hozzá, hogy az intézménybe látogatott Dag Hartelius, Svédország magyarországi nagykövete, hogy megismerje a lehetséges kapcsolódási pontokat, együttműködési lehetőségeket. A vendégnek dr. Lukács Eszter nemzetközi stratégiai elnökhelyettes mutatta be az egyetemet és Győrt. Elmondta: a kisalföldi megyeszékhely olyan város, ahol egyszerre erős az ipar és a kultúra. Felhívta a figyelmet a település kiváló földrajzi elhelyezkedésére: az osztrák, a magyar és a szlovák főváros közelében fekszik, amelyek repülőtereiről a világ bármely pontja könnyen elérhető. Emellett a Győr szomszédságában található Péren is működik légikikötő. Az elnökhelyettes kifejtette azt is, hogy Győr fontos egyetemi város, s a Széchenyi István Egyetem jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. Ennek bizonyítéka, hogy a két legnagyobb globális felsőoktatási minősítő szervezet közül a QS világranglistáján a 801–1000. helyen szerepel, valamint megtalálható a Times Higher Education fenntarthatósági célok alapján összeállított rangsorán is, amelyen „a fenntartható városok és közösségek” kategóriában a világ 300 legjobb egyeteme közé sorolták. Az intézmény csaknem 14 ezer fős hallgatói közösségből csaknem ezren külföldről, a világ több mint 60 országából érkeztek, akik a 40 angol nyelvű képzés valamelyikén tanulnak. Hozzátette: az egyetem rendkívül szoros kapcsolatokat ápol a vállalatokkal, s a világ legnagyobb motorgyárát működtető Audi Hungaria első számú partnerének számít. Az intézmény térségi hatása jelentősen erősödött az elmúlt években, amit mutat, hogy a győri és a mosonmagyaróvári kampuszon kívül Budapesten és a zalaegerszegi ZalaZONE járműipari tesztpálya mellett is működtet innovációs és képzési központot. A további fejlődést többek között a Győrben és Zalaegerszegen épülő tudományos és innovációs parkok, valamint a Győrben megvalósuló Egészségtechnológiai Campus segítik majd elő. Dag Hartelius a megbeszélésen kifejtette: Győr nagyon szép város, gazdag történelemmel, jelentős ipari potenciállal. Hozzátette: rendkívül pozitív benyomást tett rá a Széchenyi István Egyetem meggyőző fejlődése, oktatási-kutatási portfóliója, valamint a térség érdekében végzett tevékenysége. Azt mondta, hogy az intézménnyel több témában is el tudja képzelni a jövőbeni együttműködést, különösen a győri és a zalaegerszegi tudományos és innovációs parkok, valamint az Egészségtechnológiai Campus lehetnek ilyen területek.

A november 12-i alkalomra meghirdetett helyek beteltek. A Széchenyi-egyetem azonban a nagy érdeklődésre tekintettel pótnapot hirdet november 19-én, szombaton 10:00 órai kezdettel. A szervezők több regisztrációt már nem tudnak fogadni. A Széchenyi István Egyetem 2022. november 12-én, szombaton 10:00 órától kinyitja a győri Zrínyi utcai volt kórházi épületegyüttes kapuit az érdeklődők előtt. Amint arról már hírt adtunk, a helyszín felújításával új funkciót kap a komplexum, amely a későbbiekben Egészségtechnológiai Campusként szolgálhatja a régiót. Az egyetem az első kivitelezési ütem megkezdése előtt, a nagy érdeklődésre való tekintettel, szeretne bepillantást engedni a korábban hosszú ideig zárt Zrínyi utcai ingatlanegyüttes kulisszái mögé, hiszen az intézmény számára fontos a nyitottság, a partnerség a lakossággal. Az épület sokakat vonz a kórház múltbéli történetei, a műemléki környezet emlékei és az egyetem jövőbeli tervei miatt is. Erre az igényre reagálva az egyetem közös sétát szervez a Zrínyi utcai parkban, ahol a meghívott szakemberek a kórház tárgyi emlékeiről, az ott dolgozók anekdotáiról és az épített múltról mesélnek, az egyetem kollégái pedig a terveket mutatják be. A szervezők várhatóan a két ikonikus épületet is megnyitják a látogatók előtt, így az ipari műemlék orvosi klubházként is ismert étterem és könyvtár épülete, valamint a korábban a hét szabad művészet szentélyének is teret adó, valamikori ápolási osztály épülete is megtekinthető lesz. A séta végén a Széchenyi István Egyetem forró teával vendégeli meg a résztvevőket. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött a zrinyiseta@sze.hu címen név, e-mail-cím, látogatói létszám megadásával. A szervezők felhívják a figyelmet, hogy az érdeklődők száma alapján elképzelhető, hogy több csoport indul, melyről értesítést küldenek. Időpont: 2022. 11.12., szombat 10:00 óra Helyszín: Zrínyi utcai volt kórház (9024 Győr, Zrínyi utca 13.) Gyülekező: Zrínyi utca, sorompó Öltözet: kényelmes ruházat Az esemény linkje: https://fb.me/e/2djfG9w3Z A sétát és az épületek látogatását a résztvevők saját felelősségére vállalják.

Minden eddiginél több cég képviselőjével találkozhattak a hallgatók a Széchenyi István Egyetem győri kampuszán megrendezett karrierbörzén, amelyen az intézmény több mint 40 partnere várta az érdeklődőket. A program sikerét mutatja, hogy sok vállalkozás rendszeresen ezen az eseményen találja meg jövőbeli munkatársait. A Széchenyi István Egyetemen megrendezett Karrierbörze célcsoportja az intézmény hallgatói mellett a diplomások, pályakezdők és szakképzett fiatalok körével bővült, így a korábbiaknál nagyobb közönségnek mutathatták be magukat a résztvevő cégek. A félévente megtartott esemény a vállalkozások számára kitűnő alkalom, hogy megtalálják jövendőbeli gyakornokaikat, munkavállalóikat. „A börze hagyományosan népszerű a hallgatók körében, hiszen valóban összehozza őket a térség vállalkozásaival. Sokan találják meg itt gyakorlati, illetve majdani munkahelyüket. Ma már a standokon kiállítók között is találkozhatunk olyan egykori széchenyisekkel, akik annak idején egy Karrierbörzén kerültek kapcsolatba a munkáltatójukkal” – fogalmazott Zentai Effi, a Széchenyi István Egyetem Karrier Irodájának vezetője. Hozzátette, nemcsak jelenlegi, de már végzett hallgatók is visszatérnek a rendezvényre, és alumniként találnak a szakértelmüknek megfelelő állást. „A Széchenyi-egyetem a vállalati partnerekkel együttműködve gyakorlati, naprakész tudást, és a munkaerőpiacon értékes oklevelet kínál. Ennek szellemében rendezi meg a Karrierbörzét is, illetve nyújt olyan szolgáltatásokat, amelyek a fiatalok diploma utáni útját segítik. Tanácsadással is várjuk őket a jó önéletrajz és motivációs levél megírásához, amihez az érdeklődők a börze honlapján is találnak segítséget. A Karrier Iroda weboldalán a kiállítók nyitott állás- és gyakorlati lehetőségeit is közzétesszük november 11-ig” – mondta el az irodavezető. A kiállítótérben megtalálhatók voltak az egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karának emberi erőforrás tanácsadó mesterszakos hallgatói is. „A képzésben résztvevők speciális tudással rendelkeznek, hiszen tanulmányaiknak köszönhetően választ tudnak adni olyan kérdésekre, amelyek oly sok fejtörést okoznak a munka világába lépőknek: hogyan írjunk önéletrajzot, állítsuk össze pályázati anyagunkat, készüljünk fel az állásinterjúra, mit kell tartalmaznia egy motivációs levélnek, vagyis miként mutassuk meg magunkat vonzó módon leendő munkaadónk számára” – mondta el kérdésünkre Rákosi Szabolcs, az egyetem Bölcsészettudományi és Humánerőforrás-fejlesztési Tanszékének tanársegédje. Hozzátette, a mesterképzésben résztvevők nemcsak az elméletét tanulják mindennek, hanem gyakorlatban is kiválóak. Többségük ugyanis gyakornokként dolgozik a versenyszférában, vagyis pontosan ismerik a munkáltatók elvárásait, a kiválasztás folyamatát, így első kézből tudnak hasznos tanácsokat adni a börzén résztvevők számára. „Egy projektfeladat keretében jöttünk a programra, amelyre a személyes tanácsadás mellett egy álláskeresési kisokossal is készültek a hallgatóink. A helyszíni visszajelzések szerint a gyakorlatban jól hasznosítható tanácsokkal segítettek minden érdeklődőnek” – zárta. A program nagy érdeklődés mellett zajlott, olykor sorállás is kialakult az egyes cégeknél. A másodéves kereskedelem és marketing szakos Sárvári Nelli is végigjárta a standokat, ráadásul nem először. „Minden félévben eljövök a Karrierbörzére, és végignézem a kínálatot. A tapasztalatom az, hogy érdemes itt lenni, mert sok vállalkozást lehet megismerni, méghozzá változatos palettáról, így mindenki megtalálhatja az érdeklődési körének, majdani szakmájának megfelelőt” – fogalmazott. Hozzáfűzte, a standokon nagyon informatív tájékoztatást kapnak a látogatók, tartalmas beszélgetések alakulnak ki, így jó esélyt lát arra, hogy akár ő maga is az egyik Karrierbörzén találja meg jövőbeli munkahelyét. Kiállítók voltak: 4flow management Kft., Adient Mezőlak Kft., Alberti e Santi HU Kft., ÁllásStart Magyarország Kft., Alprosys Kft., Astotec Automotive Hungary Bt., Attrecto Zrt., Audi Hungaria Zrt., Avis Budget Group BSC Kft., AVL Hungary Kft., Becton Dickinson Hungary Kft., BOS Automotive Products Magyarország Bt., Colas Hungária Zrt., Continental Automotive Hungary Kft., Dana Hungary Kft., Donation - OVB Kft., doTERRA Europe Services Kft., Eaton Manufacturing Hungary Kft., Eclipse Automation Hungary Kft., ETN Magyarország Kft., FERCAM Austria GmbH, Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt., MÁV Csoport, MKB Bank Nyrt., Nestlé Hungária Kft., NIO Power Europe Kft., Nolato Magyarország Kft., Payer Industries Hungary Kft., Rába Futómű Kft., Schaeffler Savaria Kft., SK ON Hungary Kft., SMR Automotive Mirror Technology Hungary Bt., Tenneco, thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft., Valeo Auto-Electric Magyarország Kft., West Hungária Bau Kft., Wuppermann Hungary Kft., Yanfeng International Automotive Technology Hungary Kft., ZOLTEK ZRT., Zyntern.com Gyakornoki és Pályakezdő Állásportál Galéria:

Évtizedek óta hűségesek a Széchenyi István Egyetemhez azok a munkatársak, akiket az intézményben eltöltött 40, 30 vagy 25 éves jubileumuk apropójából kereshettünk fel. Az ünnepelteket sikereikről és elköteleződésükről kérdeztük. (3. rész) Folyamatosan megújulhat Dr. Makó Emese a Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszék tanszékvezető egyetemi docense huszonöt éve kezdett el dolgozni alma materében, a Széchenyi István Egyetemen, ő is egyike azoknak a munkatársaknak, akik egykori hallgatókból az intézmény megbecsült oktatóivá váltak. Mint mondja, az egyetemi munka nagyon változatos: oktatóként, kutatóként, az útépítési terület szakértőjeként is meg kell állnia a helyét. Ugyanakkor a folyamatos megújulásra az egyetem dinamikus fejlődése miatt is szükség van, illetve a fiatalok jelenléte is évről évre felfrissíti a motivációját. „A kollégákkal kialakított jó munkahelyi légkör is hozzájárul ahhoz, hogy 25 év után is minden nap szívesen jöjjek be dolgozni. Ehhez magam is igyekszem hozzájárulni a tanszékemen” – árulta el dr. Makó Emese. Ha visszatekint az elmúlt évekre, büszkeséggel tölti el, hogy az intézmény fejlődése során a kihívásokra nyitottan és rugalmasan tudott reagálni. Nyugdíjas kollégákkal gyakran nosztalgiáznak arról, hogy mennyire más ma már az egyetem, mint 10 vagy 20 éve volt. „Mivel magam is idegen nyelvű képzésben diplomáztam és doktoráltam, mindig nagyon motivált a nemzetközi kapcsolatok kiépítése és idegen nyelvű képzések indítása. Kollégáimmal elsők között indítottuk el az angol nyelvű infrastruktúra-építőmérnök mesterképzést az egyetemen, és mára már BSc és PhD szintre is kibővült idegen nyelvű oktatási kínálatunk” – fejtette ki. A szűkebb szakmai területén, a sérülékeny úthasználók biztonságos infrastruktúrája, gyalogos és kerékpáros létesítmények tervezése terén országos szinten is számítanak a munkájára a különböző szakmai szervezetek. Dr. Makó Emese ipari kapcsolattartásai során szerzett tapasztalatait az oktatási tevékenységébe, illetve hallgatói lehetőségeinek bővítésére is igyekszik fordítani. Éppen ezért büszke rá, hogy egy olyan tanszék vezetőjeként dolgozhat évek óta, ahol magas szintű oktatási és kutatási műhelymunka folyik, a kollégákkal szakmailag és emberileg is számíthatnak egymásra. Azzal foglalkozhat, amit szeret Ledóné dr. Ábrahám Rita a Növénytudományi Tanszék egyetemi docense nem sokat gondolkodik azon, miért szeret a Széchenyi István Egyetemen dolgozni. „Azt csinálhatom, amit szeretek és ott, ahol azt megtanultam” - vágta rá rögtön. „Mosonmagyaróváron végeztem el az agráregyetemet, itt doktoráltam, az egyetem az első munkahelyem. Szakterületem a növényvédelmi állattan egyetemista koromban tetszett meg Kuroli Géza professzor úr kezei alatt, és azóta is a rovartannal foglalkozom. Számomra megtisztelő, hogy harminc évvel ezelőtt itt tanulhattam a nagytudású professzoroktól, és most a nyomdokaikba lépve oktathatom ezt a speciális szakterületet. Az általuk képviselt értékrendet képviselem és közvetítem a mai napig” – folytatta. Ledóné dr. Ábrahám Rita számára Mosonmagyaróvár és vele a Széchenyi István egyetem a múlt, jelen és a jövő is. „Emlékeimben az itt töltött diákévek vidámsága keveredik az első szakmai megpróbáltatások izgalmával, amikor először a katedrára kellet állnom. Mondhatom, hogy itt váltam igazán felnőtté, miközben mindig magam mögött tudhattam és tudhatok most is egy támogató kollektívát. Számomra az egyetem az igazi alma máter és valóban a második otthonomnak tekintem” – vallotta be érdeklődésünkre. A legfontosabb feladat számára mindig is az oktatás volt. Úgy gondolja, hogy a tudás a részletekben rejlik és az apró kis információk, mint a kirakó, a végén összeállnak egy kerek egésszé. „A mi felelősségünk, hogy az apró darabok jól legyenek megformálva és illeszkedjenek egymáshoz. Egyszóval, igyekszem a tudásomat minél alaposabban átadni és annak örülök a legjobban, ha ez sikerül” – húzta alá az ünnepelt. A digitális világ szerethető Nemes Zsolt, a Műszaki Fejlesztési és Üzemeltetési Igazgatóság munkatársa 25 éve fiatalos lendülettel, sok tervvel, elképzeléssel érkezett az Apáczai-karra, ahol az akkor még gyerekcipőben járó informatikai rendszer fejlesztését, működtetését kapta feladatul. „Az elmúlt éveket rengeteg kihívás és mellé sok-sok baráti kapcsolat kialakulása jellemezte. Mindezt színesíti 7 éve a Széchenyi Egyetem nagy családjába való integrálódás is” – idézte fel. Hozzátette: „Informatikusként és tanárként ugyanazon cél vezérelt, mégpedig, hogy a digitális világot érthető, szerethető eszközként ismertessem meg tanítványokkal és kollégákkal egyaránt. Bízom benne, hogy mindez nem volt hiábavaló”. Színvonalas, inspiráló ás baráti légkör Alszászy Gábor DLA, a Művészeti Kar egyetemi docense is negyedszázada csatlakozott a Széchenyi István Egyetem jogelőd intézményéhez. „A Zeneművészeti Intézet, később a Művészeti Kar tanári kara és a diákok összetétele mindig is színvonalas, inspiráló ás baráti légkört teremtett. Kitartás, reménnyel teli előrenézés, és szakmai lendület jellemzi az egyetemi munkát” – indokolta meg hűsége okát. Mint mondta, örömmel tölti el, ha visszagondol az egyetem által annak idején jelentős mértékben támogatott doktori eljárása eredményére, a munkáját támogató Hegedűs Gyula ösztöndíj elnyerésére, és kimagasló diákjai jó eredményeire. „Az intézmény számos emlékezetes koncertem helyszíne volt, melyekre hálás szeretettel emlékszem vissza” – elevenítette fel. Büszke a Széchenyi sikereire Müller Anikó, az Épülettervezési Tanszék munkatársa 25 évvel ezelőtt vette fel a munkát az egyetemen. Tanárnak készült, de mára már nem bánja, hogy ez nem jött össze. Úgy fogalmaz, az a része jut belőle, amit szeret: az emberek. A hallgatók, a „gyerekek”, és természetesen a kollégák. „A felsőoktatás egy érdekes rendszer, ami ugyan oktatás, de mégis más, mint a középiskola. Kezdetektől fogva tetszett ez a furcsaság. Emellett tősgyökeres győriként természetesen a mi egyetemünk a legfontosabb számomra. Minden sikerre büszke vagyok” – fejtette ki kérdésünkre. Müller Anikó szívvel-lélekkel dolgozik a Széchenyin, ezt érzi mindenki. Így nem csoda, hogy amikor legnagyobb sikeréről kérdeztük, így felelt. „Talán a legnagyobb eredmény az, ha a hallgatóim nemcsak a problémájukkal jönnek hozzám, hanem az örömeikkel is, vagy csak úgy. Büszke vagyok minden diplomázóra, kicsit magaménak érzem a sikerüket, és persze kicsit a szívem is fáj, amikor egy újabb fészekalj kirepül” – mesélte. Példa a diákjai előtt Kiss Gabriella, a Széchenyi István Egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola tanítója, illetve az Apáczai-kar szakvezetője. Érdekesség, hogy éppen az intézmény névadásának évében, 1986-ban szerezte első diplomáját az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolán. „Boldog vagyok, hogy 1997-ben igent mondtam az akkori intézményvezető hívásának, és immár 25 éve lehetek a tagja ennek a nagymúltú, komoly presztízzsel rendelkező intézménynek. Ehhez mérten szakmai életutamban ez a döntés nagy fordulatot jelentett. Ahhoz, hogy magasabb színvonalon eleget tudjak tenni a rám háruló feladatnak, megragadtam minden olyan lehetőséget, melyen szakmai tudásomat fejleszthettem” – elevenítette fel a jubiláló tanító, aki itt egy komplex új módszert dolgozhatott ki és adhatott át kollégáinak a napközis nevelést illetően. Kiss Gabriella az iskolában működő Tehetség-team tagja, amelynek köszönhetően számtalan versenyeredményt tudhatnak magukénak a gyakorlós diákok. „Büszke vagyok rá, hogy ezáltal én is közreműködhettem abban is, hogy iskolánk elnyerte a kiváló TEHETSÉGPONT címet” – emelte ki. Amire viszont, leginkább jólesően gondol vissza az az, hogy egyszer egy hallgatói gyakorlat során odalépett hozzá az egyik tanító jelölt és az alábbit mondta: „- Gabi néni megismer? - majd folytatta – Én azért választottam ezt a hivatást, mert Ön volt a tanító nénim első osztályban, példaképnek tekintettem és akkor elhatároztam, ha megnövök, én is tanító néni leszek.” „Nos, ez a találkozás könnyeket csalt a szemembe és számomra ez a szívet-lelket melengető emlék leginkább a szakmai siker” – emelte ki Kiss Gabriella.

Hosszú idő után újra személyesen is találkozhattak a hétvégi magyar iskolák pedagógusai, hiszen a Londoni Magyar Nagykövetség és a Londoni Liszt Intézet közös szervezésében ötödik alkalommal rendezték meg a Hétvégi Magyar Iskolák Országos Oktatási Konferenciáját Londonban, ahol Magyarországról a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karán oktató pedagógusok tartottak továbbképzést a diaszpórában oktató magyar tanárok számára. A kétnapos rendezvényt Kumin Ferenc nagykövet és Norton Éva, a Magyarok Angliai Országos Szövetsége elnöke, a konferencia főszervezője nyitotta meg, majd plenáris előadásokat hallgathattak meg az érdeklődő pedagógusok különféle témákban, illetve workshopokon vehettek részt. Az európai magyar diaszpóra más országaiban élő és tanító kollégák részvételére is lehetőség nyílt, ők online formában tudtak bekapcsolódni a plenáris előadásokra. Kövecsesné dr. Gősi Viktória, a Széchenyi István Egyetem Tanárképzési és Módszertani Főigazgatóság főigazgatója előadásában beszélt a különböző intelligenciaterületek fejlesztésének lehetőségeiről meseterápiás foglalkozások során, ezt követően egy általa vezetett workshop keretében alkotó-fejlesztő mesefoglalkozáson vettek részt az érdeklődő pedagógusok. Dr. Lampert Bálint egyetemi adjunktus a játékosítás (gamifikáció) alkalmazási lehetőségeiről és a tanulási motiváció elősegítéséről adott elő, illetve online szabadulószobák lehetőségeit mutatta be a magyar nyelv és kultúra tanításában. Balogh Evelin okleveles gyógypedagógus az aktivitás és figyelem zavarai (ADHD) és autizmus spektrumzavar tüneteiről, diagnózis felállításának lépéseiről, illetve a társas kapcsolódási nehézségekről tartott előadását követően esetmegbeszélésre is lehetőség nyílt kiscsoportos munkaformában. Várszeginé dr. Gáncs Erzsébet egyetemi adjunktus a Kalendárium komplex művészeti tantervet mutatta be plenáris előadásában, utána pedig csatlakozni lehetett az őszi jeles napok énekes szokásai, rábaközi népdalok és táncok feldolgozását bemutató workshophoz. Balogh-Pécsi Anett előadásában a szociális kompetencia drámapedagógiai módszerekkel történő fejlesztési lehetőségeit mutatta be, majd egy tantermi komplex drámafoglalkozáson vehettek részt az érdeklődők. Az első nap programja közös énekléssel zárult, a másodikon pedig a Magyar Örökség-díjas Ringató-alapító Gróh Ilona és Ringató-foglalkozásvezető Gáll Viktória interaktív programján is részt vehettek a kollégák. Egy példaértékűen megszervezett, jó hangulatú rendezvény részesei lehettünk, amelyért köszönetünket fejezzük ki.

Az Egyesült Királyság globális térben betöltött szerepéről, hazánk és a szigetország diplomáciai kapcsolatának fontosságáról és a hallgatók jövőjéről is beszélt előadásában Andrew Davidson brit nagykövet-helyettes a Széchenyi István Egyetemen. A diplomata elismerően nyilatkozott az intézmény fejlettségéről. Csordultig megtelt érdeklődő hallgatókkal a Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campus épületének egyik terme, ahol Andrew Davidson brit nagykövet-helyettes tartott angol nyelvű előadást a napokban. „Jó napot kívánok” – mondta tökéletes magyarsággal a meghökkent közönség felé fordulva a diplomata, aki elárulta, szeretné teljesen elsajátítani a magyar nyelvet. Amint végigtekintett a Kínától Ecuadorig a világ minden tájáról érkezett széchenyiseken, megjegyezte: „Önök a nemzetközi diplomácia jövője”. Andrew Davidson informatív előadásából többek között kiderült, hogy Magyarországon jelenleg több mint 900 brit cég képviselteti magát, ahol mintegy 55 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak, s emellett rengeteg brit talált itt otthonra. Éppen ezért tartják fontosnak a két ország közötti harmonikus, folyamatosan gyümölcsöző partnerkapcsolatot. A globális kérdésekre rátérve – említve az orosz–ukrán krízist – méltatta Magyarországot, mert kiemelkedő segítséget nyújtott eddig az ukrán menekülteknek. Mint mondta, a humanitárius segítségnyújtást az Egyesült Királyság is kiemelkedően fontosnak tartja, s a béke és az emberi jogok pártján áll. Az előadás után a hallgatók kérdésére is válaszolva mesélt korábbi afrikai missziójáról, a britek energiafelhasználásról és az angol gazdaság teljesítményéről is. Dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi stratégiai elnökhelyettese a látogatásról elmondta: büszkeség volt számukra, hogy a nagykövethelyettes úr rendkívül magas színvonalúnak minősítette a hallgatók által feltett kérdéseket, visszaigazolva ezzel az intézmény angol nyelvű képzéseinek minőségét is. Hozzátette: Andrew Davidson egy körséta keretében bemutatták a győri campust, amelynek során a diplomata elismerően nyilatkozott az egyetem fejlettségéről. (Képgaléria: Májer Csaba József)

Együttműködési megállapodást írt alá a Széchenyi István Egyetem és Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). Az egyetem érintett szervezeti egységei – a Digitális Fejlesztési Központ, a Járműipari Kutatóközpont, a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar, valamint a Zalaegerszegi Innovációs és Képzési Központ – 2023. december 31-ig részesül a hatóság támogatásában. Az NMHH részéről Koltay András elnök, a Széchenyi-egyetem képviseletében Filep Bálint elnök látta el kézjegyével a megállapodást. Az NMHH és a győri egyetem évek óta jó viszonyt ápol egymással, ezt az együttműködést fűzték most szorosabbra. A hatóság a rendelkezésére álló forrásokból és eszközökből a hírközlés és a média területén a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére – így különösen a hírközlési, a médiajog, a tudományos-oktatási programok és a szakemberek képzésére – nyújt támogatást. A Széchenyi István Egyetem a mérnöki-műszaki képzések egyik legfontosabb hazai központja. Oktatási és kutatási területei közé tartozik az ipari digitalizáció, a járműipar, a mobil távközlő rendszerek, a mikrohullámú technológia, valamint az űrtávközlés is. Fejlesztési és kutatási központjainak együttműködésében több olyan kutatási projektjük van folyamatban – például az önvezető járművek és connected car tárgyában –, mely során vezeték nélküli kommunikációs rendszereket (4G-5G, WIFI, később 6G) használnak vezérlési vagy adattovábbítási céllal. Többek között ezeknek a kutatásoknak az előrehaladását és eredményeit is segíti mostantól az NMHH. „A Széchenyi István Egyetemmel jelentős múltra tekint vissza szakmai együttműködésünk. A Hatóság több vezető munkatársa oktatóként segíti a mérnökök, közgazdászok és jogászok képzését. A hazai hírközlést és médiát felügyelő szervezetként feladatunk, hogy magas szakmai színvonalú válaszokat adjunk a folyamatos technológiai fejlődésből eredő kihívásokra, valamint ezeken a területeken segítsük Magyarország versenyképességét. A most aláírt megállapodás lehetővé teszi, hogy még hatékonyabban járulhassunk hozzá a jövő szakembereinek gyakorlatorientált képzéséhez” – mondta Koltay András, az NMHH elnöke. „A Széchenyi István Egyetem egyre meghatározóbb szereplő az olyan innovatív területeken, mint például a vezeték nélküli kommunikációs rendszerek vagy az autonóm járművek kutatása. A legmodernebb technológiák fejlesztésével is a térség és hazánk versenyképességének erősítését kívánjuk elősegíteni, támaszkodva többek között évtizedek alatt felhalmozott tudásbázisunkra, valamint kompetenciaközpontjainkra, így Digitális Fejlesztési Központunkra és Járműipari Kutatóközpontunkra. Köszönjük, hogy ebben a munkában az NMHH támogatására is számíthatunk” – hangsúlyozta Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke. „Kölcsönösen előnyös együttműködésről van szó. A nálunk végzett, magas szintű tudással rendelkező hallgatók az NMHH számára kiváló szakember-utánpótlást jelentenek, intézményünk pedig profitál abból, hogy a Hatóság hozzájárul színvonalas laborhátterünk további megerősítéséhez, a kutatásokhoz, hallgatói csapataink tevékenységéhez, munkatársai több tárgyat oktatnak és segítik tudományos diákköri dolgozatok megszületését. Erről a szintről fogunk most feljebb lépni” – fogalmazott Horváth Zoltán, az egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karának dékánja. Az együttműködés kiterjed az egyetem mezőgazdasági mikró és makró robot flották kommunikációs rendszerének fejlesztésére és kiépítésére, az autonóm robotok (járművek) kommunikációs kérdéseinek megoldására, a mikrohullámú laboratórium fejlesztésére, valamint az űrtávközlés területére is. Az utóbbi azért is fontos, mert az űrkutatással foglalkozó szakemberek utánpótlását biztosító, több magyar egyetem által közösen szervezett képzésben a győri egyetem négy tárggyal szerepel, amelyek egyike az űrtávközlés. Az egyetem további segítséget kap a kvantumkommunikáció terén, amely egy perspektivikus és jövőálló, ma még hiányterületnek számító tantárgy. Az első komplett, saját gyártású győri műhold fejlesztésének elindítására is készül a győri intézmény, amelynek az együttműködés keretében lehetősége lesz specifikus tantárgyi tematikák fejlesztésére, szakmérnökök képzésére, valamint a hallgatói elismerések bővítésére is. Az együttműködési megállapodás 2023. december 31-ig szól.

A Széchenyi István Egyetem számára kiemelten fontosak nemzetközi kapcsolatai, amelyekből az intézmény oktatói-kutatói és hallgatói egyaránt profitálnak. Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat is törekszik arra, hogy folyamatosan bővítse partnerségeit, és működésében meghonosítsa a külföldi jó gyakorlatokat: képviselői legutóbb Tallinban jártak, ahol újabb hasznos tapasztalatokkal gazdagodtak. „A Tallinni Alkalmazott Tudományok Egyetemének hallgatói önkormányzata keresett meg bennünket intézményünk Nemzetközi Programok Központján keresztül, hogy szeretnének ellátogatni hozzánk. Észt kollégáink a magyar felsőoktatásról, a helyi hallgatói érdekképviselet működéséről szerettek volna többet megtudni. A kapcsolatfelvételt tettek követték, és idén áprilisban már a kampuszunkon fogadtuk őket, megmutattuk a laborokat, a közösségi tereket, a könyvtárat és közben válaszoltunk kérdéseikre” – mondta el Vályi-Nagy Dávid, a Széchenyi István Egyetem Hallgatói Külügyi Bizottságának elnöke. Hozzátette, a vendéglátást idén ősszel viszonozták a talliniak. „Látogatásunk célja az ottani felsőoktatás, a tanórán kívüli programlehetőségek, és azok szervezési és háttérfeladatainak megismerése volt. Mindezek mellett szerettünk volna átfogó képet kapni arról, hogy a nemzetközi hallgatók integrációja és érdekképviselete miként működik a külföldi egyetemeken” – emelte ki az elnök. A győri küldöttség a Tallinni Alkalmazott Tudományok Egyeteme mellett meglátogatta a Lääne-Viru Főiskolát, a Tallini Műszaki Egyetemet és az Észt Biztonságtudományi Akadémiát. A látogatás során a Széchenyi-egyetem hallgatói szervezetének képviselői az észt felvételi rendszer sajátosságairól, a felsőoktatási intézmények infrastrukturális hátteréről, a kollégiumi helyzetről és az egyetemek hallgatóiknak nyújtott szolgáltatásairól is tájékozódtak. Utóbbi kapcsán érdekesség, hogy e szolgáltatások között a győri fiatalok találkozhattak többek között elektromosroller-parkolóval, közlekedési bérlettel működő biciklizárral, eladó nélküli üzlettel, sőt a labortermeket nyitó biometrikus azonosítással, vagyis retinaszkennerrel is. A tallini vendéglátók az oktatási időn túl szervezett programokat is bemutatták, amelyek közül a legkiemelkedőbb a téli sporthét. A győri küldöttség az észt hallgatói szervezetek működéséről és a nemzetközi hallgatók helyzetéről is tájékozódtak, és sok hasznos információval gazdagodtak.

A közlekedésbiztonsággal foglalkozó nemzetközi szövetség (ICTCT) és a Széchenyi István Egyetem szervezésében angol nyelvű konferencia és kétnapos kutatói továbbképzés valósult meg a győri kampuszon. Az eseményre a világ minden tájáról érkeztek a terület szakemberei, akik elismerően szóltak az intézményről és az itt zajló innovatív kutatásokról. Az ICTCT egy olyan, közlekedésbiztonsággal foglalkozó nemzetközi szervezet, amelynek a célja, hogy a közúti biztonság preventív megközelítésével csökkenjen a balesetek száma, évről évre megrendezett konferenciája pedig minden olyan technikai újítást és módszert körüljár, ami ehhez hozzájárulhat. Az idén Győr adott otthont az eseménynek a Széchenyi István Egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszékének társszervezésével. A konferenciát kétnapos tréning is megelőzte, amely a fiatal kutatók számára nyújtott fejlődési lehetőséget a témában. Az esemény rangját mutatja, hogy a vitaindító előadást Henk Stipdonk, a Holland Közlekedéspolitikai Elemző Intézet igazgatója tartotta, megadva a konferencia vezérfonalát. A szakemberek azt járták körül, mennyire mérhetők a közúti biztonsági intézkedések hatásai, és a kutatók által kínált megoldások miként ültethetők át a gyakorlatba. A másik kiemelt téma az volt, hogy milyen preventív módszerekkel mérhető, illetve csökkenthető egy helyszín baleseti kockázata. „Nagyon sikeres programot tudhatunk magunk mögött. A konferenciára csaknem hetvenen érkeztek Európa szinte minden országából, de a világ számos más pontjáról – például Afrikából, Észak-Amerikából, Indiából – is. A kétnapos tanfolyam szintén jelentős érdeklődés mellett zajlott, hiszen a korábbi képzések részvételét jóval meghaladva, húszan regisztráltak” – fogalmazott a szervezésben oroszlánrészt vállaló dr. Borsos Attila egyetemi docens, az intézmény Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának tudományos dékánhelyettese. Hozzátette, mindkét rendezvényről rendkívül pozitív visszajelzések érkeztek: a résztvevőket lenyűgözte a győri kampusz, a laboratóriumokban folyó kutatások, de maga Győr is elnyerte a tetszésüket. „Az, hogy mi rendeztük ezt a nívós eseményt, több hozadékkal is jár. Nemcsak tovább növeli egyetemünk rangját, de hozzájárul doktorjelöltjeink felkészültségéhez is. PhD-hallgatóink ugyanis aktív résztvevői voltak ennek a négy napnak, hiszen többen prezentálták kutatásukat, illetve részt vettek a képzésen is” – mondta el a dékánhelyettes. Kiemelte, számukra kiváló lehetőséget jelentett, hogy hazai pályán, de mégis nemzetközi porondon, egy valóban magas színvonalú konferencián szerepelhettek, és olyan vitákban vehettek részt, amely rengeteg tapasztalatot ad nekik tudományos munkásságukhoz. A győri szervezéssel, a Széchenyi István Egyetemen zajló munkával nemcsak a résztvevők, de maga az ITCTC is elégedett volt, amit mutat, hogy a zárónapon megtartott irányító testületi ülésükön a szervezet tagjai közé és felügyelőbizottságába is beválasztották dr. Borsos Attilát. Dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi stratégiai elnökhelyettese – aki az intézmény vezetése nevében megnyitotta a konferenciát – elmondta: a rendezvény jelentősen erősítette az egyetem globális láthatóságát. Megjegyezte: kiemelten fontos, hogy a konferencia révén születő legszínvonalasabb publikációk a szakterülethez kapcsolódó egyik legrangosabb, Q1-es besorolású folyóiratban jelennek majd meg, tovább növelve a győri universitas tudományos rangját, teljesítményét.

Összességében már hétszeres Európa-bajnok a Széchenyi István Egyetem Sportegyesületének dzsúdósa, Sipőcz Richárd, aki a napokban a harmadik U23-as kontinensbajnoki aranyérmét szerezte meg Szarajevóban. A magyar csapat kiemelkedően szerepelt a Bosznia-Hercegovina fővárosában megrendezett U23-as cselgáncs Európa-bajnokságon, hiszen az éremtáblázat harmadik helyén végzett. A nagyszerű eredményhez a Széchenyi István Egyetem kiváló sportolója aranyéremmel járult hozzá. Sipőcz Richárd a nehézsúlyúak mezőnyében ezúttal sem talált legyőzőre: a grúz Guresidzét még intésekkel, az összes többi ellenfelét – a szerb Vracsart, majd az elődöntőben az izraeli Kompaniezt, végül pedig a döntőben a török Ertugot is – ipponnal győzte le. A győri kiválóság harmadik U23-as elsősége azt jelenti, hogy már hétszeres Európa-bajnoknak mondhatja magát, hiszen korábban két-két kontinensbajnokságot nyert az ifjúságiak és a juniorok között is.

Negyvenkettő helyett negyvennyolc újonnan felvett hallgató végezheti államilag támogatott módon a doktori képzést idén szeptembertől a Széchenyi István Egyetemen. Az oktatói, kutatói utánpótlást jelentő doktoranduszhallgatóknak ezáltal bővült a lehetőségük a doktori fokozat megszerzésére, amely tovább erősíti az intézmény tudományos teljesítményét is. „A Széchenyi István Egyetem kiemelt figyelmet fordít doktori iskolái működésére annak érdekében, hogy minél többen célozzák meg és érjék is el a tudományos fokozatszerzést. A képzésben részt vevő hallgatók biztosítják az oktatói, kutatói utánpótlást az egyetemen, ezért is kínálunk sokrétű és színvonalas palettát leendő doktoranduszaink számára” – fogalmazott dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem kancellárja. Hozzáfűzte, ugyancsak fontos a tudományos teljesítmény növelése, illetve azon kutatás-fejlesztési projektek megvalósítása, amelyekhez a doktoranduszhallgatók is kapcsolódhatnak. A kutatási eredmények disszeminációja, azaz a doktoranduszok publikációs tevékenysége szintén nagy jelentőséggel bír, az egyetem tudományos teljesítményének egyik fokmérője, amelyet az intézmény saját erőből is támogat. „Doktori iskoláinkban nagy a potenciál, köszönhetően az egyetem magas tudományos teljesítményének, a kutatás-fejlesztési források jelenlétének, az intézmény széles körű ipari kapcsolatainak” – emelte ki a kancellár. Dr. Kovács Zsolt köszönetet mondott az oktatási kormányzatnak a plusz keretszám megítéléséért, mert az hozzájárul a még dinamikusabb fejlődéshez, s így még több kutató tud bekapcsolódni az egyetem tudományos tevékenységébe. Megjegyezte: ez a fejlődés a Széchenyi István Egyetem nemzetközi láthatóságában is fontos szerepet játszik, mert az intézményben jelenleg több angol nyelvű doktori program is zajlik. „Egy egyetem tudományos tevékenységének színvonalát alapvetően meghatározzák a doktori iskolái és a képzésekben részt vevő PhD-hallgatói. A Széchenyi István Egyetem jelenleg négy doktori iskolát működtet, ahol az elmúlt években dinamikusan tudtuk növelni az államilag támogatott keretszámot” – mondta el prof. dr. Varga László, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke. Kifejtette, az egyetemek doktori tanácsainak elnökeiből álló Országos Doktori Tanács tesz javaslatot minden évben az illetékes minisztériumnak, hogy az államilag támogatott helyek felosztása milyen arányban történjen. A döntést objektív szempontrendszer alapján hozzák meg, amelynek eredményeként a Széchenyi István Egyetem eredetileg 42 helyet kapott a 2022-es évre. „Mivel a nyári felvételik után országosan maradtak felhasználatlan helyek, kértük az Országos Doktori Tanácstól, hogy ezek közül további hatot megkaphassunk. A pótfelvételi eljárásban sikerült is betöltenünk az így mintegy 15 százalékkal megnövelt keretet. Mindez tovább növeli egyetemünk tudományos teljesítményének súlyát. A külföldi hallgatókkal kiegészülve pedig egyre inkább nemzetköziesedik a doktori iskoláink tevékenysége” – hangsúlyozta. Hozzátette, a doktori képzés egyik fő célja új tudományos eredmények elérése, azonban lényeges szempont az is, hogy a kutatások eredményei a gazdaság és a társadalom számára is hasznosíthatók legyenek. Ezt elősegíti, hogy az akadémiai terület mellett a gazdasági élet szereplői közül is érkeznek doktoranduszhallgatók, ami egyben jól tükrözi az intézmény széles körű ipari kapcsolatait. „Mind a négy doktori iskolában kiemelt figyelmet kapnak a gyakorlatorientált tudományos kutatások. Ez igaz az általam vezetett Wittmann Antal Növény-, Állat- és Élelmiszertudományi Doktori Iskolára, de ugyanígy a Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolára, a Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolára, valamint a Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskolára is” – mondta végül a professzor.

Első helyezést ért a Széchenyi István Egyetem hallgatójának pályázata az Estorio által meghirdetett szakmai megmérettetésen, melynek díjátadóját a Budapest Design Week keretén belül tartották. Kiss Bence elsőéves a Művészeti Kar Design Tanszékén, ahol tervezőgrafika mesterképzésen vesz részt. A 25 éves szombathelyi hallgatót a győri intézmény újszerű szemléletmódja és az oktatók szakmai felkészültsége győzte meg, hogy a Széchenyi István Egyetemen folytassa tanulmányait. A döntés pedig nemcsak szakmai szempontból bizonyult kiválónak, de a várost is hamar a szívébe zárta. Alig kezdődött el a szemeszter, máris magáénak tudhat egy szakmai berkekben is magas szintű elismerést Kiss Bence. A pályázatokkal kapcsolatban elmondta: a Design Campuson az oktatók szorgalmazzák, hogy a hallgatók minél több szakmai megmérettetésen induljanak el, mesterképzésen pedig egyenesen kötelező félévente minimum két pályázaton részt venni. Az Estorio által kiírt lehetőség azonnal megfogta. „Juhász Márton tanár úrtól (Design Tanszék) hallottam a pályázatról, és rögtön tudtam, hogy szeretnék rá készíteni valamit. Az egyik olasz luxuscég legújabb konyhai bútorának az előlapi designja megtervezésére írták ki a pályázatot. Tematikája a »találkozások« címszót kapta, amit a »minimalizmus, lendület, frissesség, elegancia és a kortárs« kifejezésekkel egészítettek ki. Ötletelésem során több pozitív csengésű fogalommal bővítettem a sort és ezek együttesen vezettek az angol »Rejoice« kifejezéshez, ami végül az alkotás címe is lett. Az általam készített design stilizált, táncoló alakokat ábrázol, melyek létrejötte a fényfestéses fotózás technikáján alapszik. Fontos volt számomra, hogy a kész grafika könnyed maradjon, pozitivitást sugározzon, és illeszkedjen a baráti és családi összejövetelek helyszínébe, a konyhába. Egyszerű, letisztult, mégis izgalmas minta, ami sokadik megtekintés után sem válik unalmassá” – fogalmazott. Az elkészült anyag az olasz luxusmárkát is meggyőzte, hiszen első díjjal jutalmazták Kiss Bencét, melyet a nívós szakmai eseményen a Budapest Design Weeken vehetettet át. „Felemelő érzés volt, megtisztelve éreztem magam. Az eredményhirdetésen nagy örömmel vettem át az oklevelem és mutattam be pályamunkámat a jelenlévőknek. Ez az eredmény fontos mérföldkő eddigi szakmai munkámban” – mondta. Az elismeréssel jelentős szakmai tapasztalatokhoz is jutott a tehetséges hallgató. „Már az eredményhirdetés is nagyon inspiráló volt. Megismerhettem a többiek pályamunkáit és alkalmam volt beszélgetni a pályázati bizottsággal, valamint a cég képviselőjével is. Az első helyezéssel járó olasz út szintén rendkívül érdekesnek ígérkezik. Betekintést nyerhetek majd a bútorok készítésének egyedi folyamatába, és lehetőségem lesz saját grafikámat is elkészíteni a cég szakembereinek segítségével. Az új emberek, helyek és technikák megismerése szintén felettébb fontos ebben a szakmában, jövőbeli projektjeimre biztosan nagy hatással lesznek ezek az új behatások” – emelte ki. Kiss Bence jelenleg első évfolyamos a Széchenyi István Egyetem Design Campusának tervezőgrafika mesterszakán. Az eredetileg Szombathelyen élő fiatalember diplomája megszerzése után mindenképpen rangos intézményben szerette volna folytatni tanulmányait. Így esett a választása Győrre: „A Design Campus oktatóinak hatalmas szakmai tudása, hozzáértése, és az intézmény újszerű szemléletmódja győzött meg arról, hogy Győrben tanuljak tovább. Inspiráló, pezsgő szellemi élet folyik az egyetemen, termékeny táptalaja ez a kreativitásnak. Már ez alatt a néhány hét alatt is rengeteg tudásra tettem szert, sokat fejlődtem szakmai szempontból. Hamar kialakult a kölcsönös tiszteleten alapuló, de közben mégis oldott, baráti légkör. A környéket még nem volt időm teljesen felfedezni, de az eddigiek alapján Győrt gyönyörű, barátságos és fejlett városnak ismertem meg” – mondta végül.