Mérnökként képzeli el a jövőjét, de akár doktori fokozatot is szerezne a Széchenyi István Egyetem végzős hallgatója, Amin Aboud. A szír fiatal az oktatás minősége mellett a Győrben töltött időre is pozitív élményként tekint vissza. Amin Aboud első diplomáját hazájában, a damaszkuszi egyetemen szerezte építőmérnöki alapképzésen, de a mesterképzést egy külföldi, nemzetközileg jegyzett egyetemen szerette volna befejezni. Modern, fejlett, globálisan alkalmazott technológiákról akart tanulni tudása és ismeretei gyarapítása mellett, és természetesen egy megfelelő munkalehetőség elvállalásától sem riadt volna vissza. Amikor megtudta, hogy damaszkuszi alma matere kapcsolatban áll olyan magyar programokkal és intézményekkel, amelyek kifejezetten külföldi hallgatóknak kidolgozott lehetőségeket kínálnak, nem habozott. A Széchenyi István Egyetem infrastruktúra-építőmérnöki mesterképzését választotta, és miután a Stipendium Hungaricum ösztöndíjat is elnyerte, biztossá vált, hogy Győr lesz a következő állomása. Kérdésünkre elmondta: vonzónak találta a Széchenyi-egyetem színvonalas oktatási tevékenységét, de sokat hallott a magyar egyetemeken megszerezhető diplomák értékéről és a kutatási lehetőségekről is. A győri universitas felsőoktatási világranglistákon elért előkelő helyezése szintén meggyőző érv volt számára. Mint kiderült, jó döntést hozott, hiszen a képzés mellett Győr is elnyerte tetszését. „Szeretem, hogy Győr csendes, nyugodt, csodálatos város. Tiszta, és a természeti adottságai is lenyűgözőek. A kollégiumból a folyóra nyíló kilátás nyugalommal és békével tölt el” – mesélte Amin, aki kiemelte a sportolási lehetőségeket is. A szír hallgató a tanórákon is megtalálta elképzeléseit, elmondása szerint az oktatók teszik különlegessé az ott töltött időt. Összes tanárának hálás, amiért világosan és odaadóan adják át tudásukat a jövő nemzedékének, mégis kiemelte közülük Bukor Emesét (aki magyar nyelvet és kultúrát tanít, és nap mint nap segíti a nemzetközi hallgatókat beilleszkedésükben), valamint dr. Borsos Attilát, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar docensét, mondván, ők gyakorolták rá a legnagyobb hatást. Amin úgy véli, az általa választott képzés révén tudása kiteljesedhet, és önbizalommal léphet a munkaerőpiacra. „Az infrastruktúra rendkívül tág fogalom, a városok felépítésének az alapja. Az ebben való specializáció nagyon fontos számomra szíriaiként, hiszen hazámnak szüksége van képzett és hozzáértő mérnökökre ezene a területen a nemrég lezajlott háború után” – vallja a szíriai hallgató. Amin több kulturális hasonlóságot is talált hazája és Magyarország között, ami szintén megkönnyítette beilleszkedését. Megemlítette az agrárszektor fontosságát, de még inkább feltűnt neki a családok kulcsszerepe. „A legfontosabb hasonlóság a két ország között a család kiemelt pozíciója, amelynek nagy szerepe van a társadalom legalapvetőbb szerkezetének megtartásában” – jegyezte meg. A szír hallgató jelenleg mesterképzése utolsó szemeszterében jár, így egyre inkább a jövőre is tekint. Tervei között szerepel egy, a szakterületéhez kapcsolódó munka vagy szakmai gyakorlat keresése, amelyekkel készségeit, kompetenciáit fejlesztheti. Ugyanakkor legfőbb célja a PhD tudományos fokozat megszerzése. „Hálával tartozom a Széchenyi István Egyetemnek az itt töltött időszakomért. Nemzetközi hallgatóként minden támogatást megkaptam, ami hatalmas segítséget jelentett számomra” – mondta végül Amin Aboud.

A Széchenyi István Egyetem újabb tizennégy hallgatója nyerte el a Magyar Nemzeti Bank kiválósági ösztöndíját, velük együtt az elmúlt hét évben az intézményből már száz tehetséges fiatal részesült a rangos elismerésben. A támogatás jelentős segítséget és pluszmotivációt jelent a számukra. A Magyar Nemzeti Bank kiválósági ösztöndíjára hetedik éve pályázhatnak a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának tehetséges hallgatói, akik kiváló tanulmányi eredményeik mellett valamilyen tudományos, illetve közéleti tevékenységet is végeznek. Az idei nyertesek közül tizenketten alapszakos hallgatók, akik gazdálkodási és menedzsment, illetve kereskedelem és marketing, míg ketten mesterszakos hallgatók, akik vezetés és szervezés, illetve nemzetközi gazdaság és gazdálkodás szakon folytatják tanulmányaikat. A tíz hónapra szóló ösztöndíj havi összege 50 ezer forint. „A Széchenyi István Egyetemnek és a gazdaságtudományi karnak is különösen fontos a tehetséggondozás, ezért is büszkeség a számunkra, hogy a Magyar Nemzeti Bank ösztöndíját újabb tizennégy hallgatónk vehette át” – fogalmazott dr. Csicsmann László dékán a kari átadó ünnepségen. Hozzátette, az intézmény régóta jó kapcsolatot ápol a Magyar Nemzeti Bankkal, amelynek kiválósági ösztöndíja valódi értékmérő a fiatalok számára. „Közgazdasági képzésünk az idén harminc éves, ráadásul folyóiratunk, a Tér-Gazdaság-Ember a tizedik évadát éli, vagyis kettős évfordulót ünneplünk. Az ünnep fényéhez a hallgatók kiemelkedő eredményei jelentősen hozzájárulnak” – mondta. A dékán kiemelte, a kar a fejlődés útját járja, több nemzetközi akkreditáció megszerzését is célul tűzte ki, hogy hamarosan a világ legjobb gazdasági iskolái között tartsák számon. Aláhúzta, a képzéseket még gyakorlatiasabbá, projektszemléletűvé alakítják, amely tovább erősíti a korszerű, használható tudás megszerzését, az egyetemet körülvevő gazdasági ökoszisztéma elvárásainak való megfelelést. „Szívből gratulálok önöknek, remélem, hogy a mesterképzésben, illetve a doktori iskolában is találkozunk” – zárta köszöntőjét. A tatabányai Pataki Zsófia az egyetem negyedéves kereskedelem és marketing szakos hallgatójaként nyerte el a kiválósági ösztöndíjat. Az intézményben megszerzett tudást tudományos diákköri (TDK) dolgozat írásával is kamatoztatta, a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium tagjaként pedig aktív társadalmi szerepvállalással, munkacsoport-vezetőként segítette a szervezet munkáját. „Az egyetemen tanultakat a szakkollégium által szervezett kurzusokon további ismeretekkel tudtam gyarapítani, és igyekeztem kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyek a szakmai tudásomat bővítik. Az ösztöndíj nem csupán anyagi támogatás, de hatalmas elismerés is, ami sokat jelent a számomra. A hallgatók körében ez rendkívül rangos elismerésnek számít, büszkeséggel tölt el, hogy én is elnyertem” – fogalmazott. Az idei évben az ösztöndíjat elnyert alapszakos hallgatók: Bella Bettina Bianka, Hamuth Mónika, Bujáki Zsuzsanna, Csiszér Csenge Réka, Varga Viktória, Pataki Zsófia, Mészáros Bettina, Spekhardt Fanni, Kovács Anna Krisztina, Jóna Jázmin, Kovács Kitti Tina és Horján Adrienn. Mesterszakos hallgatók: Tóth Zsanett és Geczinger Dóra.

Öt évvel ezelőtt alakult meg az 5G Koalíció, amelynek jelenleg 89 tagszervezete van. A cél Magyarországot a világ élvonalába segíteni az 5G bevezetésének, elterjedésének és gyakorlati alkalmazásának szempontjából. A Digitális Fejlesztési Központon belül kiemelt szerepűek a közlekedésben, a mezőgazdaságban, az egészségügyben történő fejlesztések. Az 5G Koalíció feladata, hogy bemutassa és megismertesse a társadalom és a gazdaság szereplőivel az 5G technológia előnyeit. Az 5G élénkíti a gazdaságot, a fenntartható fejlődést, hozzájárul a zöldebb és élhetőbb környezethez. Az 5G Koalíció 80-nál is több munkacsoportülést és 13 szakmai workshopot tartott fennállása óta. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

Huszonegyedik alkalommal rendezte meg Magyarország egyik legnagyobb hagyományokkal bíró esettanulmány-versenyét a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégiuma. Az Országos Pénzügyi Esettanulmányi Versenyen (OPEV) nemcsak magyarországi, hanem határainkon túli egyetemek csapatai is számot adtak tudásukról. A hivatalos megnyitón dr. Reisinger Adrienn, a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának tudományszervezési dékánhelyettese nyitotta meg a versenyt, majd Maszler Kata, az idei esettanulmányt biztosító vállalat, az Allrys Europe Kft. egyik tulajdonosa ismertette cégük működésének alapgondolatait a résztvevőkkel. Végül dr. Vinkóczi Tamás programigazgató köszöntötte a versenyzőket, a zsűritagokat, a felkészítő oktatókat, a szervezőket és a kollégákat. A verseny végeredménye: 1. Fájnensz (Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar), 2. Economus (Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar), 3. Four Support (Budapesti Gazdasági Egyetem, Pénzügyi és Számviteli Kar), 4. KözgazdÁSZok (Soproni Egyetem, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar), 5. (és az A döntő különdíjasa) JP Masters (Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar), 6. Pénz&Sárm (Széchenyi István Egyetem, Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar), 7. (és a B döntő 1. helyezettje) Business Mates (Gál Ferenc Egyetem, Gazdasági Kar), 8. (és a B döntő különdíjasa) Enigma (Sapientia Erdélyi Magyar Tuodományegyetem, Csíkszeredai Kar, 9. XYZ (Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar), 10. Beavers (Budapesti Gazdasági Egyetem, Külkereskedelmi Kar). A verseny záró rendezvényén Jankovics Dóra, Lengyel Zsófia és Bella Bettina Bianka szakkollégiumi díjat vehetett át a kiemelkedő szakmai teljesítménye elismeréseként.

A betegek rehabilitációját, a betegellátáshoz szükséges adatátvitel hatékonyságát, valamint az orvosok és egészségügyi dolgozók munkáját támogatják azok a fejlesztések, amelyeken a Semmelweis Egyetem kutatói, a Széchenyi István Egyetem fejlesztőmérnökei és a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház orvosai közösen dolgoznak a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap által meghirdetett Tématerületi Kiválósági Programban (TKP). A résztvevők bemutatóval egybekötött szakmai-tudományos egyeztetést tartottak nemzetközi szinten is a legmodernebbnek számító, orvostechnikai kutatásaik eredményeiről. Mik lehetnek a trendek a jövő egészségügyi ellátásában? Hogyan csatornázható be a digitalizáció és a mérnöki precizitás a gyógyulni vágyók és a gyógyítók mindennapjaiba? – két kérdés, amelyre a Széchenyi István Egyetem által szervezett szakmai-tudományos bemutatón részt vevő kutatók és orvosok kézzelfogható válaszokat adtak. A programban hét tématerület szakértője számolt be az elmúlt egy év eredményeiről, amelyek közül a legtöbbről már a fejlesztésnek ebben a szakaszában is elmondható, hogy megalapozták a piacra jutás lehetőségét. „Az adatátvitel és ezzel a diagnosztikai folyamatok sebességének növelésétől, hatékonyságától a mozgásszervi rehabilitáció komplex és magas szintű támogatásán át az egészségügyben dolgozók munkájának, képzésének megkönnyítéséig olyan területekkel foglalkoznak a TKP-ban részt vevő kutatók, amelyek egytől egyig közvetlenül segíthetik majd a régióban és bárhol a világon élő betegek gyógyulását” – adott képet a hiánypótló és szükséges fejlesztésekről Hargitai Hajnalka, a projekt menedzsere, a Széchenyi István Egyetem tanszékvezető professzora. Dr. Villányi Balázs, a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház orvosigazgatója és az egyetemi Egészséginnovációs Kompetenciakzpont vezetője, a TKP-program szakmai vezetője kiemelte: intézményükben messzemenőkig elégedettek az eddig elért eredményekkel, amelyek már most előrelépést jelentenek a mindennapokban. „A győri egyetem mérnökeivel megtaláltuk a közös nyelvet és a platformot is. Inspiráló látni a fejlesztések és egyeztetések folyamatában, hogy ilyen magas szintű tudományos bázisra támaszkodhatunk” – húzta alá az orvosigazgató, egyetemi központvezető. Hermann Judit, az egyetem által a győri Zrínyi utcai volt kórház területén kiemelt egyetemi fejlesztési programként megvalósítani kívánt Egészségtechnológiai Campus programvezetője hozzátette: mindez biztos alapot és tartalmat jelent az új kutatás-fejlesztési és szolgáltató létesítmény majdani működéséhez. Az intézmények kiválóságát ösztönző Tématerületi Kiválósági Program 2025 végéig biztosít támogatást a tudásközpontok és kutatóhelyek számára kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeikhez. Az előadókról A eseményen dr. Kovács Ákos az első online közvetített endoszkópos műtétről, dr. Prukner Péter a műtőkben is megvalósítható, 5G alapú videó- és adatgyűjtő infrastruktúra alkalmazásáról, Kollár Krisztián és Szlovák Zoltán a virtuális tér segítségével zajló rehabilitációs célú mozgáselemzés és fejlesztő alkalmazások teszteléséről, dr. Wersényi György a HoloLens egészségügyi alkalmazásának lehetőségéről, dr. Tollár József a telerehabilitációról, Kulcsár Klaudia a fogászati implantátumok mechanikai analíziseiről, dr. Kozma István pedig a CT-diagnosztika fogászati implantátumokon történő alkalmazásáról tájékoztatta a résztvevőket.

Biró István fővárosiként választotta a győri Széchenyi István Egyetemet. Olyan intézményt keresett, amely gyakorlatorientált képzéseket kínál, hogy a diploma kézhezvételekor már szakmai tapasztalat is legyen a birtokában. Két éve diplomázott járműmérnök alapszakon, és szinte azonnal folytatta tanulmányait gépészmérnök mesterszakon. Biró István tanulmányai alatt is számos pluszfeladatot vállalt, többek között egy térlátást fejlesztő applikációt is készített, ami OTDK-helyezést ért. Jelenleg a Jaguar Land Rover Hungary Kft.-nél dolgozik ADAS rendszerteszt mérnöki pozícióban. A 31 éves széchenyis hallgató 2017-ben kezdte meg felsőfokú tanulmányait. A gimnázium elvégzését követően a családi vállalkozást támogatta autószerelőként, megszerzett tudását pedig felsőfokú képzés keretében kívánta elmélyíteni. A kérdésre, hogy fővárosiként miért esett egy vidéki egyetemre a választása, Biró István egyértelmű választ adott: „Több egyetem nyílt napjára is ellátogattam, hogy megtaláljam a leginkább nekem tetsző szakot. Indíttatásul szolgált, hogy az egyetem előtt gépjárműjavítással foglalkoztam. Szerettem volna a szakterületen felsőfokú végzettséget szerezni, elmélyíteni ismereteimet, és a Széchenyi István Egyetem kínálta a leginkább gyakorlatorientált képzéseket.” A szakmai tapasztalat valódi előny egy frissdiplomás mérnöknek Döntését igazolja, hogy az alapképzést követően is maradt a Széchenyi István Egyetemen, és megkezdte a gépészmérnök mesterszakot. Biró István ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy olyannyira elégedett volt az egyetemen megszerzett tudással és az intézmény által nyújtott lehetőségekkel, hogy egyértelmű volt számára a folytatás: „Azt tapasztaltam, hogy az egyetemeken megszerzett általános tudás nagy részét az iparban sokszor csak részlegesen vagy azt tovább bővítve lehet hasznosítani. A Széchenyi István Egyetem megannyi lehetőséget biztosított különböző ipari és tanulmányi projektekben való részvételhez, aminek köszönhetően a diplomaszerzést követően már jelentős szakmai tapasztalatokkal rendelkeztem, ami más kezdő mérnökökkel szemben előnyt jelentett. Az egyetem rengeteg szakmai fejlődési lehetőséget kínál.” Biró István pedig élt a lehetőségekkel. Már az alapképzés során felhívta magára oktatói figyelmét, hiszen tanulmányi kötelezettségei mellett számos pluszfeladatot vállalt. Az egyetemi videotórium példatáraiba műszaki ábrázolásból vázlatokat készített, műszaki ábrázolás és gépszerkesztéses modellezés órákon demonstrátorként tevékenykedett, emellett pedig egy olyan mobiltelefonos applikációt alkotott meg, amelynek célja a hallgatók térlátási képességeinek fejlesztése, az oktatók munkájának segítése. Az utóbbi projekttel a 2021-es Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) tanulás- és tanításmódszertani, tudástechnológiai szekciójában második helyezést ért el. Ezen eredmények elérésében pedig oktatói segítették: „Tanulmányam elején ismerkedtem meg Kovács Gáborné tanárnővel a műszaki ábrázolás I. tantárgy keretein belül. Ő figyelt fel rám és mentorált végig. Az ő közbenjárásának köszönhetően ismerkedtem meg Hajdu Flóra tanárnővel, akivel két Új Nemzeti Kiválóság Program-pályázatot is sikerült elnyernem. Konzulensi segítségükkel a 35. OTDK-n második helyezést értem el. Menyhártné Baracskai Melinda tanárnővel pedig közös publikációt sikerült megjelentetnünk.” Mindemellett a hallgatói közösség motivációs erejét is kiemelte: „Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen kollégiumi éveim során nagyszerű diáktársakkal ismerkedhettem össze, akikkel közösen tudtuk a tanulmányainkkal kapcsolatosan felmerülő problémákat megoldani. A kollégiumi közösség hatalmas motivációs erővel szolgált a tanuláshoz és persze a kikapcsolódáshoz is. Rengeteg információhoz tudtam hozzáférni ennek köszönhetően.” Az egykori hallgatótársakat és kollégiumi életet említve Biró István szívesen emlékezik vissza a Győrben töltött évekre: „Közösségi élet szempontjából mindenképpen a kollégium volt a legmeghatározóbb számomra. Úgy hiszem, hogy az ott kialakított barátságok és kapcsolatok eredményeimben is visszatükröződnek. Szerettem széchenyis lenni, és most levelezős hallgatóként visszagondolva hiányoznak az aktív, gondtalan tanulmányi évek. Sokszor ültünk össze a barátokkal egy hosszú nap, zh vagy vizsga után, hogy lemenjünk az Aranypartra vagy bemenjünk a városba sétálni.” Az alkalmazás, ami OTDK-helyezést és alapítványi ösztöndíjat is ért Végzése évében a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány ösztöndíjában részesült saját fejlesztésű applikációja elismeréseként, amelynek célja a hallgatók térlátási képességeinek fejlesztése, az oktatók munkájának segítése. Az alkalmazásról Biró István kifejtetette: „Az app a Google által fejlesztett Flutter fejlesztői környezetben íródott. Ennek köszönhetően egy forráskódból fordítható Android- és iOS-eszközökre is. A programban eleinte a műszaki ábrázolással kapcsolatos 3D-s modellek jelenítődtek meg. A későbbiek folyamán kvízszerű, feleletválasztós feladatokat is implementáltam. Csiszár Gergő hallgatótársam közbenjárásával pedig kiterjesztett valóság (AR) funkciókkal bővítettük az eszközkészletet. Utóbbival a hallgatók telefonjuk segítségével valós térben is körüljárhatják az egyes, tantárgyhoz kapcsolódó modelleket, ezzel is elősegítve a 3D-s objektumok 2D-s leképezésének megértését.” Biró István jelenleg a Jaguar Land Rover Hungary Kft.-nél dolgozik ADAS rendszerteszt mérnöki pozícióban. Idén tervezi befejezni mesterszakos tanulmányait a gépészmérnöki szakon, alkalmazott mechanika szakirányon, de a későbbiekben doktori fokozatot is szerezne. A jövőjét ezután valamilyen kutatás-fejlesztési pozícióban tudja elképzelni autóipari területen. Mindezek mellett pedig akár oktatói feladatokat is ellátna, hiszen alapszakos tanulmányai végeztével már nyílt lehetősége egy évet tanszéki mérnökként dolgozni a Széchenyi István Egyetemen, amikor műszaki rajzzal kapcsolatos tárgyakat, illetve hő- és áramlástant tanított. „A zene és a műszaki irányok távolsága csak látszólagos” Biró István nemcsak a műszaki, de a zenei világban is otthonosan mozog. Koncertszervezői múltjára a Facebookon bukkantunk rá, amivel kapcsolatban elmondta: „Egyetemi tanulmányaim előtt foglalkoztam koncertszervezéssel, illetve nyolc év klasszikus zongoratanulmányokat tudhatok a hátam mögött. A zene és a műszaki irányok távolsága csak látszólagos. A zenében ugyanúgy megtalálhatóak a mérnöki pontosságú rendszerek, és a műszaki világban is szükség van a zenében is elengedhetetlen kreativitásra. Egyik régi tanárom sokszor idézte ebben a témában Goethét: »Aki nem szereti a zenét, az nem szolgált rá az ember névre; aki szereti, az csak fél ember, aki maga zenél, az egész ember!«”

A győri Szent Mór Bencés Perjelség kiadásában, a Széchenyi István Egyetem támogatásával jelent meg „Az evolúció mint Isten teremtő logikája” című könyv, amely az evolúciót több oldalról világítja meg, s bizonyítja, hogy a hit és a tudomány nem ellentétes fogalmak. A Széchenyi-egyetem számos oktatójának tanulmányát tartalmazó kiadvány nagy sikernek bizonyult, hiszen még tavaly év végén elfogyott, de mostantól újra kapható a győri Bencés Boltban. A kötetről dr. Sótonyi Peter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora, a Professzorok Batthyány Körének korábbi elnöke úgy vélekedik, hogy annak legfőbb célja a hit és a tudomány közötti választás sulykolása helyett útkeresés e kettő együttes elfogadására. Előszavában kiemeli, a szerzők nézeteiket őszintén feltárva avatnak be minket az evolúció titkaiba, hogy Darwin munkásságán keresztül közelebb kerüljünk az isteni teremtő logika megismeréséhez. „Ajánlom minden magyar, gondolkodni akaró és tudó embernek ezt a könyvet, amely kötelező tananyag lehetne a felsőoktatásban, elsősorban a tanárképzésben, és mindazok számára, akik gyermekeink nevelésére készülnek” – hangsúlyozta a professzor a könyv tavaly novemberi bemutatóján. Sárai-Szabó Kelemen, a kiadó Szent Mór Bencés Perjelség perjele a könyv utószavában a hit és a tudomány olykor viszontagságos kapcsolatáról ír, a kötet küldetéséről pedig úgy fogalmaz: „Remélem, hogy e könyv is apró lépés lehet a megismerés e két útjának harmóniája felé.” A könyvbemutatón kiemelte, a mű azt mutatja meg, hogyan lehet párbeszédet folytatni két olyan dolog között, amelyről sokáig úgy gondolták, nincs közük egymáshoz. „Arra is felhívja a figyelmet, hogy különböző gondolkodású emberek is tudnak közösen valami nagyszerűt alkotni” – fogalmazott. Hozzáfűzte, a tanulmányok kapcsán sok minden felmerül az emberben: kitől indult, ki felé tart és mi értelme a létezésnek? A győri bencések egyik küldetése pedig éppen az, hogy az embereket biztassák a kérdések feltevésére, a gondolkodásra. A bemutatón a szerkesztők részéről dr. Szabó Péter, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karának docense tekintett vissza a könyv előzményeire. Mint mondta, Darwin (1809–1882) halálának 100. évfordulóját diákként élte meg, születésének 200. évfordulóját már szervezőként ünnepelhette az Apáczai-karon rendezett emlékkonferencia alkalmával. Az előadók tanulmányaiból született meg 2010-ben a jelenlegi kötet előzménykiadványa. „Eltelt újabb tíz év, és arra kerestük a választ, hogy egy évtized alatt mennyiben változott a hit és a tudomány kapcsolata, hogyan látják ezt ma az akkori előadók és az újonnan felkért tudósok” – említette. Bár az értékes írásokat tartalmazó kötet hamar elfogyott, most újra kapható a győri Bencés Boltban (9022 Győr, Széchenyi tér 9.).

Egyszeri százezerről havi százezer forintra nő a Gólya ösztöndíj összege a Széchenyi István Egyetemen a következő tanévben. A jelentős támogatást tíz hónapra nyerhetik el azok a tehetséges elsőéves hallgatók, akik hazánk 109 kedvezményezettnek minősülő járásának valamelyikéből érkeznek az intézménybe tanulni. A Széchenyi István Egyetem nagy hangsúlyt fektet arra, hogy ne csak színvonalas, gyakorlatorientált képzéseket, naprakész tudást nyújtson hallgatóinak, hanem olyan lehetőségeket is, amelyek megkönnyítik számukra tanulmányaik folytatását. Ezt szolgálja az elsőéves hallgatóknak tavaly első ízben kiírt Gólya ösztöndíj is, amire azok pályázhattak, akik a vonatkozó kormányrendelet értelmében Magyarország kedvezményezettnek minősülő járásainak egyikéből érkezve 2022 szeptemberében iratkoztak be az intézmény valamely alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan képzési, nappali tagozatos szakára. A bírálatnál előnyt jelentett a közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga, a korábban tanulmányi, szakmai versenyen elért eredmény, valamint az országos vagy nemzetközi szinten kiemelkedő sporttevékenység. A megadott határidőig 36 érvényes pályázat érkezett be. Közülük a bírálóbizottság 15 nyertest hirdetett, akik egyszeri 100 ezer forintos támogatásban részesültek. Ez az ösztöndíjlehetőség a jövőben is megmarad, sőt a Széchenyi István Egyetem vezetésének döntése értelmében az elnyerhető összeg jelentősen emelkedik. Ötven sikeresen pályázó gólya a 2023–2024-es tanévben tíz hónapon keresztül havi százezer – azaz összesen egymillió – forintot kap. „A Széchenyi István Egyetem hazánk egyik meghatározó tudásközpontjává vált az elmúlt években. Azt szeretnénk, hogy a jövőben még többen érkezzenek hozzánk tanulni az ország akár távolabbi részeiről, és szerezzenek a munkaerőpiacon rendkívül értékesnek számító diplomát. Ezt célozza a Gólya ösztöndíj is, amely nagy segítséget jelent az elsőévesek számára utazási és megélhetési költségeik fedezéséhez, valamint ahhoz, hogy minél inkább a tanulásra, sportolásra tudjanak koncentrálni” – nyilatkozta dr. Filep Bálint, az egyetem elnöke. A 290/2014. (XI. 26.) kormányrendelet értelmében kedvezményezett járások (az ezen járások valamelyikében élő elsőéves hallgatók pályázhatnak majd 2023 őszén a Gólya ösztöndíjra): Bács-Kiskun vármegye: Bácsalmási, Bajai, Jánoshalmi, Kalocsai, Kiskőrösi, Kiskunfélegyházi, Kiskunhalasi, Kiskunmajsai, Kunszentmiklósi, Tiszakécskei Baranya vármegye: Bólyi, Hegyháti, Mohácsi, Pécsváradi, Sellyei, Siklósi, Szentlőrinci, Szigetvári Békés vármegye: Békési, Gyomaendrődi, Mezőkovácsházai, Orosházi, Sarkadi, Szarvasi, Szeghalmi Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye: Cigándi, Edelényi, Encsi, Gönci, Kazincbarcikai, Mezőcsáti, Mezőkövesdi, Ózdi, Putnoki, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szerencsi, Szikszói, Tokaji Csongrád-Csanád vármegye: Csongrádi, Hódmezővásárhelyi, Kisteleki, Makói, Mórahalmi, Szentesi Fejér vármegye: Enyingi, Sárbogárdi Győr-Moson-Sopron vármegye: Téti Hajdú-Bihar vármegye: Balmazújvárosi, Berettyóújfalui, Derecskei, Hajdúböszörményi, Hajdúhadházi, Hajdúnánási, Hajdúszoboszlói, Nyíradonyi, Püspökladányi Heves vármegye: Bélapátfalvai, Füzesabonyi, Hevesi, Pétervásárai Jász-Nagykun-Szolnok vármegye: Jászapáti, Jászberényi, Karcagi, Kunhegyesi, Kunszentmártoni, Mezőtúri, Tiszafüredi, Törökszentmiklósi Komárom-Esztergom vármegye: Kisbéri Nógrád vármegye: Balassagyarmati, Bátonyterenyei, Pásztói, Rétsági, Salgótarjáni, Szécsényi Pest vármegye: Ceglédi, Nagykátai, Nagykőrösi, Szobi Somogy vármegye: Barcsi, Csurgói, Fonyódi, Kaposvári, Marcali, Nagyatádi, Tabi Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye: Baktalórántházai, Csengeri, Fehérgyarmati, Ibrányi, Kemecsei, Kisvárdai, Mátészalkai, Nagykállói, Nyírbátori, Tiszavasvári, Vásárosnaményi, Záhonyi Tolna vármegye: Dombóvári, Tamási Vas vármegye: Celldömölki, Vasvári Veszprém vármegye: Devecseri, Pápai, Sümegi Zala vármegye: Lenti, Letenyei, Zalaszentgróti Számos további támogatás segíti a hallgatókat A Széchenyi István Egyetemen a Gólya ösztöndíjon kívül további ösztöndíjak, támogatási formák járulnak hozzá a hallgatók életének megkönnyítéséhez. Elnyerhető Hallgatói Ösztöndíj (egyszeri 250 ezer forint), Sportolói Ösztöndíj (egyszeri 150–500 ezer forint), Tanulmányi Ösztöndíj (havi kb. 10–60 ezer forint), valamint Kiemelkedő Tudományos, Kulturális és Sportösztöndíj (havi 9–27 ezer forint). A rendszeres szociális támogatásban részesülők havi 6 és 33 ezer forint, míg a lakhatási támogatást elnyerők havi 11 ezer és 16.500 forint közötti összeget kapnak. Lehet számolni emellett 16.660 és 24.990 forint közötti alaptámogatással is, illetve félévente maximum 60 ezer forint rendkívüli szociális támogatást is kérelmezhet azon hallgató, akinek váratlan, előre nem tervezhető kiadása keletkezett. Ezenkívül a Széchenyi István Egyetem hallgatói pályázhatnak az állam által kínált lehetőségekre is, így például a Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjra vagy az Új Nemzeti Kiválósági Program kiírásaira.

Az ENSZ Fenntarthatósági Fejlődési Céljaihoz is illeszkedik az a panelbeszélgetés-sorozat, amely a Széchenyi István Egyetem szervezésében a nemek közötti egyenlőség témáját járja körül külső előadók meghívásával. Az első rendezvényen a távmunka jelentette kihívások és tapasztalatok kerültek terítékre. A nemek közötti egyenlőség megteremtése a mai társadalmak egyik jelentős kihívása, amit a Széchenyi István Egyetem is rendkívül fontosnak tart. Az intézmény Globalizációs Kompetenciaközpontja ennek érdekében szervezett nagy érdeklődéssel kísért panelbeszélgetést az egyetem Budapesti Innovációs és Képzési Központjában. „Egyetemünk az ENSZ felsőoktatási intézmények együttműködésére kezdeményezett Academic Impact (UNAI) programjának társult intézménye, így kiemelt hangsúlyt fektetünk az ENSZ Fenntartható Fejlesztési Céljainak támogatására, amelyek egyike éppen a férfiak és a nők közötti egyenlőség biztosításáról szól. A nemrégiben megrendezett esemény és az idénre Budapest mellett győri, mosonmagyaróvári és zalaegerszegi helyszínnel havonta tervezett további panelbeszélgetések ezt a témát járják körül, meghívott külső előadók segítségével” – emelte ki dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi stratégiai elnökhelyettese, Globalizációs Kompetenciaközpontjának vezetője, a Magyar ENSZ Társaság elnökségi tagja. Hozzáfűzte: a rendezvényről tájékoztatták az ENSZ New York-i tájékoztatási főosztályát, ahol jelezték, hogy a következő programokon részt kívánnak venni az ENSZ bécsi információs irodájával együtt. A Budapesti Innovációs és Képzési Központban megtartott panelbeszélgetésen Király Ildikó, a Bridgestone Tatabánya Manufacturing Kft. HR-vezetője, dr. Kovács Eszter, az Audi Hungaria Zrt. HR-tanácsadója, Kalmárné dr. Hollósi Erika, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára, Berdó-Németh Katalin, a Jaguar Land Rover Hungary Kft. HR-vezetője és dr. Elza Saitova, a Reperion alelnöke osztotta meg gondolatait a hallgatósággal dr. Lukács Eszter moderálása mellett. Érdekesség, hogy a vendégek közül négyen is a Széchenyi István Egyetemen szerezték diplomájukat, azaz az intézmény alumnijai. A program címe „A távmunka HR-kihívásai” volt, és a koronavírus-járvány következtében rendkívül elterjedt munkavégzési formával kapcsolatos tapasztalatok kerültek terítékre. Perényi-Isky Petra, a Széchenyi István Egyetem Nemzetközi Programok Központjának munkatársa, a rendezvény főszervezője elmondta: valamennyi előadó egyetértett abban, hogy a járvány kezdetén kihívást jelentett az átmenet a személyesből az online térbe, mára azonban már kialakult a hibrid munkafolyamat mindegyik szervezetnél. Ez a gyakorlatban jelenleg heti egy–három nap home office-t jelent a vállalatoknál. Az előadók hangsúlyozták, hogy a munkatársak nagy becsben tartják az otthoni munkavégzés lehetőségét. „Az általános tapasztalat az, hogy aki hatékonyan végzi a munkáját az irodában, az a home office-ban is hasonló hatékonysággal éri el a kitűzött célokat. Az előadók kiemelték ugyanakkor, hogy nagyon fontos a munkatársak iránti bizalom és a párbeszéd a munkafolyamat egyes lépéseinek meghatározására annak érdekében, hogy a kollégák az irodai dinamizmus nélkül is ugyanúgy tudjanak haladni. Érdekesség, hogy a Z generáció fiatal munkavállalóinak jelentősen eltér az elképzelése a hibrid munkavégzésről: részükről az otthoni munkavégzés lehetősége már alapvető elvárás, nagyfokú rugalmasságot igényelnek a munkáltatójuktól. Az előadók anyaként is beszéltek a karanténban eltöltött idő nehézségeiről, amikor több funkcióban is szerepet kellett vállalniuk otthon. Ezen tapasztalatok alapján HR-menedzserként is igyekeztek szem előtt tartani a családok kihívást jelentő helyzetét” – fejtette ki Perényi-Isky Petra, aki hozzátette: a beszélgetés egyik konklúziója az volt, hogy a személyes kapcsolattartás és az informális kommunikáció pótolhatatlan. Így ha szükséges, a személyes találkozókat online találkozási ponttá kell átalakítani – akár online ebédek formájában –, mert enélkül nem tartható fenn a sikeres és hatékony munkafolyamat.

A győri központú, de képzéseivel, kutatásaival Mosonmagyaróváron, Zalaegerszegen és Budapesten is jelen lévő Széchenyi István Egyetem Magyarország meghatározó, technológiai területeken kiemelkedő tudásközpontjává vált az elmúlt években. Csaknem 14 ezer fős hallgatói közösségét mintegy hetven ország fiataljai alkotják, akik naprakész tudást, a munkaerőpiacon értékes diplomát szerezhetnek az intézményben. Az általa képviselt minőséget jelzi, hogy a két legnagyobb globális felsőoktatási minősítő szervezet közül a QS legfrissebb világranglistáján a 801–1000. helyen szerepel, míg a Times Higher Education fenntarthatósági célok alapján összeállított rangsorán „a fenntartható városok és közösségek” kategóriában a világ 300 legjobb egyeteme közé sorolták. A további tudományos fejlődést erősíti, hogy dr. Palkovics László, az egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke dr. Friedler Ferencet bízta meg az egyetem rektori, valamint tudományért felelős elnökhelyettesi tisztségének betöltésével 2023. február 1-jétől december 31-ig. A matematikai modellezés és optimalizálás, illetve e területek mérnöki alkalmazásainak Széchenyi-díjas kutatója rendkívül szorosan kötődik az intézményhez, hiszen több éve az egyetem Járműipari Kutatóközpontjának professzora, tavaly óta pedig az Egyetemi Tudományos Tanács elnöke is. A Széchenyi István Egyetem erősíteni kívánja kutatási és innovációs tevékenységét is. Ennek érdekében dr. Bokor József professzor, akadémikus, a Járműipari Kutatóközpont elnöke kutatásért és innovációért felelős elnökhelyettesként tevékenykedik a jövőben. E tisztségében támogatja az intézmény kompetenciaközpontjainak szakmai munkáját, emellett a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány holdingszervezetének tudományos vezetői tisztségét is betölti. A cél az egyetem és a kapcsolódó holdingok kutatási és innovációs területeinek összehangolt fejlesztése, a legkiválóbb nemzetközi egyetemek példái alapján. „A Széchenyi István Egyetem az elmúlt időszakban kiemelkedően teljesített. A látványos infrastrukturális fejlesztések mellett a labor- és technológiai háttér is nemzetközi szintűvé vált. Intézményünk dinamikus fejlődését mutatja, hogy az utóbbi években jelentősen nőtt magyar és angol nyelvű képzéseink, hazai és a nemzetközi hallgatóink, valamint partnerkapcsolataink száma. Rektorként és tudományért felelős elnökhelyettesként azt szeretném a leginkább elősegíteni, hogy az egyetem tudományos teljesítménye – globális láthatósága erősítésével, a világ élvonalbeli egyetemeivel kialakítandó kutatási hálókkal, a kollégák tudományos teljesítményének növelésével, a fiatal munkatársak támogatásával és természetesen a doktori képzés iskolateremtő tevékenységével – felzárkózzon a más területeken elért eredményekhez” – fogalmazott dr. Friedler Ferenc megbízott rektor. „A Széchenyi István Egyetem a nemzetközi színtéren versenyez, és éppen az ebből fakadó tudással, látásmóddal, valamint innovatív megoldásokkal kívánja segíteni a térséget. Ennek érdekében dr. Filep Bálinttal, az egyetem elnökével közösen átgondolva, az intézmény 2030-ig szóló kiváló stratégiájának megvalósítását előmozdítva szeretnénk erősíteni a tudományos, valamint a kutatási-innovációs területeket. Örülök, hogy javaslatára két nemzetközi hírű professzorral erősödik az egyetem vezetése. Friedler Ferenc professzor révén még magasabb szintre emelkedhet az egyetem tudományos tevékenysége, és cél a tudományos utánpótlás ösztönzése, míg Bokor József akadémikus, professzor személyével nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a Járműipari Kutatóközpont jó példája alapján intézményünk más kutatási és innovációs fókuszaival is szolgálja a technológiai fejlődést. Mindez szükséges ahhoz is, hogy egyetemünk minél előkelőbb pozíciót foglaljon el a felsőoktatási világranglistákon” – emelte ki dr. Palkovics László, az egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Öt év alatt összesen hatvanan nyerték el a Magyar Nemzeti Bank Kiválósági Ösztöndíját a Széchenyi István Egyetemen. A támogatás jelentős segítséget, rangot és pluszmotivációt jelent a tehetséges hallgatóknak. Oklevéllel és egyedi érmével ellátott Kiválósági Ösztöndíj forgalmi sorral ismerte el a Magyar Nemzeti Bank a Széchenyi István Egyetem aktív részvételét a Kiválósági Ösztöndíjprogramban. Az ehhez mellékelt levélben dr. Matolcsy György jegybankelnök kifejtette: a Magyar Nemzeti Bank – társadalmi felelősségvállalási stratégiájának keretében – vezető szerepet kíván betölteni a hazai közgazdasági és pénzügyi szakemberképzés megújításában. „Célunk megvalósítása érdekében hoztuk létre az MNB Kiválósági Ösztöndíjprogramját az MNB tevékenységéhez kapcsolódó alap- és mesterképzési szakos hallgatók támogatására. Az ösztöndíj odaítélésével a kiemelkedő tanulmányi, közösségi és tudományos munkát ismerjük el. A díj alapítása óta eltelt több mint öt esztendőben örömmel láttam, hogy évről évre nő az ösztöndíjas hallgatók létszáma, mely bizonyítja programunk sikerességét, ugyanakkor a felsőoktatási intézmények elkötelezettségét is a közös munkában” – hangsúlyozta dr. Matolcsy György. A 10 hónapra szóló ösztöndíj havi összege 40 ezer forint. A 2016/2017-es tanévben 408-an, a 2017/2018-asban 424-en, a 2018/2019-esben 475-en, a 2019/2020-asban 515-en kaptak ilyen ösztöndíjat az országban, míg az idei tanévben 541 hallgató részesül benne. A Széchenyi István Egyetemen – mint azt az ösztöndíjprogram helyi felelősétől, dr. Keller Veronika docenstől megtudtuk – ugyancsak népszerű ez a lehetőség, amit mutat, hogy az öt esztendő során összesen hatvanan nyerték el a támogatást. Egyikük, a komáromi Gönczy Balázs azok közé tartozik, akik alap- és mesterszakosként is kiérdemelték. „Több területen igyekeztem jól teljesíteni, s ennek köszönhetem, hogy két ízben nyertem el az ösztöndíjat. Mindig arra törekedtem, hogy az átlagom nagyon jó legyen. Emellett a Kautz Gyula Szakkollégium tagjaként több versenyen vettem részt, tagja voltam például a legutóbbi Országos Pénzügyi Esettanulmányi Versenyen az egyetem győztes csapatának. Tudományos diákköri dolgozatot is írtam, amelyben a digitális játékok gazdasági vonatkozásait vizsgáltam. A Járműipari Kutatóközpontban is részt veszek kutatásokban” – mondta Gönczy Balázs. Bedők Evelin is elnyerte a támogatást. Szintén támogatásban részesült a körmendi, harmadéves gazdálkodás és menedzsment szakos Bedők Evelin, aki tavaly nemzetközi versenyen, az Európai Számviteli Héten képviselte a Széchenyi-egyetemet. „Nagy öröm, hogy megkaptam az ösztöndíjat, aminek révén úgy érzem, megtérül az a sok energia, amit befektettem a tanulásba, a felkészülésbe” – jegyezte meg. Dr. Papp Ilona, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar dékánja kérdésünkre kiemelte: az MNB Kiválósági Ösztöndíj alapításával bővültek azok a lehetőségek, amelyek a legtehetségesebb hallgatók elismerését szolgálják. „Nagyon jól működő programról van szó, amely elismerést, rangot és motivációt jelent” – fogalmazott. A Széchenyi István Egyetem MNB Kiválósági Ösztöndíjában részesülő hallgatók, 2020/2021-es tanév: Balázs Kristóf, Bártfai Marianna, Bedők Evelin, Belovári Amanda, Bogyai Betarix, Csidei Márk, Fódi Kamilla, Gál Teodóra, Gordán Izabella Andrea, Gönczy Balázs, Hutvágner Petra, Kiss Eszter, Kovács Eszter, Meizer Eszter Anita, Mészáros Bettina, Németh Zsófia, Radics Vanessza, Schöffer Attila Ákos, Tóth Zsanett A Kiválósági Ösztöndíj forgalmi sor. Fotó: Horváth Márton

Együttműködési megállapodást írt alá a Széchenyi István Egyetem és az Alföldi Agrárszakképzési Centrum. A cél, hogy a centrumhoz tartozó Csongrád-Csanád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei középiskolák tanulói első kézből kaphassanak információkat a győri és mosonmagyaróvári továbbtanulási lehetőségekről, a naprakész tudást, értékes diplomát nyújtó képzésekről. A Széchenyi István Egyetem 11 tudományterületen kínál értékes tudást a hallgatóknak. Az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának fókuszában a hagyományos agrárterületeken túl a fenntarthatóság, a korszerű élelmiszertechnológiák, a vidékfejlesztés és a precíziós gazdálkodás állnak. Az intézmény erős technológiai gyökerei is hozzájárulnak ezen területek innovatív fejlesztéséhez. Annak érdekében, hogy a fiatalok a lehető legszélesebb körben megismerhessék piacképes diplomát adó képzéseket, az egyetem folyamatosan szélesíti együttműködéseit. Ezt célozza az a megállapodás is, amelyet az Alföldi Agrárszakképzési Centrum részéről dr. Horváth József főigazgató és Vári László kancellár, az egyetem részéről pedig dr. Kovács Zsolt kancellár látott el kézjegyével január 24-én. Ennek értelmében a centrumhoz tartozó középiskolák diákjai megismerhetik az egyetem által kínált lehetőségeket, tájékoztatást kapnak a győri és mosonmagyaróvári karokon folyó színvonalas képzésekről. Az ünnepélyes aláíráson dr. Szalka Éva, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja kifejezte reményét, hogy a szorosabbra fűzött kapcsolat eredményeként még több hallgató érkezik a Széchenyi-egyetemre az ország alföldi térségeiből. Felhívta a figyelmet arra, hogy az intézmény a vonzó képzéseken túl kollégiumi elhelyezést, sokszínű hallgatói és sportéletet nyújt, amit a Győr és Mosonmagyaróvár által biztosított kulturális és egyéb lehetőségek egészítenek ki. Hozzátette: az egyetem többféle támogatással segíti, hogy a fiatalok a tanulmányaikra tudjanak koncentrálni. Újdonság, hogy a Magyarország kedvezményezettnek minősülő – azaz átlagosnál kevésbé fejlett – járásainak valamelyikéből érkező tehetséges elsőéves hallgatók Gólya ösztöndíjra pályázhatnak. A dékán beszélt arról is, hogy a Széchenyin tanulók igazi nemzetközi környezetben fejlődhetnek, köszönhetően a mintegy 40 angol nyelven is elérhető képzésnek és a csaknem 800 nemzetközi hallgatónak. Dr. Kovács Zsolt, az egyetem kancellárja kifejtette: a mosonmagyaróvári kar előnye nemcsak az, hogy összetartó közösség alkotja, hanem az is, hogy az intézmény más karaival, szervezeti egységeivel együttműködve egyre inkább a korszerű technológiák állnak tevékenysége fókuszában. A képzések során így mind nagyobb hangsúlyt helyeznek az agrárdigitalizációra, köztük az olyan aktuális területekre, mint a dróntechnológiák vagy az 5G. A kancellár megjegyezte: a gyakorlatorientált oktatást a folyamatosan fejlesztett, hamarosan úgynevezett „smart farmmá” váló tangazdaság és kiváló mintagazdazdaság-hálózat segíti. Dr. Kovács Zsolt megjegyezte, hogy a mosonmagyaróvári kar központját, a várat teljesen felújították az elmúlt néhány évben. Dr. Horváth József, az Alföldi Agrárszakképzési Centrum főigazgatója – aki habilitált doktori címét éppen a Széchenyi István Egyetemen szerezte – elmondta: intézményük Csongrád-Csanád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében összesen tíz agrárszakképző középiskolát működtet. Ezek képzési portfóliója lefedi az agrárium és az élelmiszergazdaság valamennyi területét a növénytermesztéstől, az állattenyésztéstől a kertészeten és a gépészeten át egészen az erdőgazdálkodásig és az élelmiszer-feldolgozásig. „A továbbtanulás népszerűsítése alapvető feladatunk. Örömmel kínáljuk a Széchenyi István Egyetem képzéseit tanulóink számára, és kapuink mindig nyitva állnak az egyetem előtt. Arra is nyitottak vagyunk, hogy tehetséges technikusi képzésben tanuló fiataljainkkal közös kutatási, innovációs tevékenységben vegyünk részt” – hangsúlyozta dr. Horváth József.

A taskenti Digitális Gazdaságtudományi és Agrotechnológiai Egyetemmel írt alá együttműködési megállapodást a Széchenyi István Egyetem. Ennek értelmében a két intézmény erősíti partnerségét a képzések és kutatások terén. A Széchenyi István Egyetem arra törekszik, hogy erősítse globális láthatóságát, amelynek érdekében folyamatosan bővíti nemzetközi partnerkapcsolatait. Az intézmény nagy hangsúlyt fektet a kelet-, a délkelet- és a közép-ázsiai régióra, már csak azért is, mert az ottani országokból nagyon sok – elsősorban Stipendium Hungaricum felsőoktatási ösztöndíjas – fiatal tanul a mintegy 40 angol nyelvű képzés valamelyikén. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a győri és a mosonmagyaróvári karokon ma már csaknem 800 nemzetközi hallgató folytatja tanulmányait, akik a világ hetven országából érkeztek. „Közép-ázsiai fiatalok is szép számmal járnak intézményünkbe, ugyanakkor üzbegisztáni egyetemmel eddig nem volt hivatalos együttműködésünk. Ezért is örültünk a taskenti Digitális Gazdaságtudományi és Agrotechnológiai Egyetem megkeresésének, amelynek képzési és kutatási portfóliójában számos lehetséges kapcsolódási pontot azonosítottunk” – fogalmazott dr. Lukács Eszter, a Széchenyi-egyetem nemzetközi stratégiai elnökhelyettese. A kapcsolatok erősítésére az üzbég egyetemről nemrégiben küldöttség érkezett Győrbe Rusztam Abduraupov rektor vezetésével. A megbeszélések eredményeként a két intézmény megállapodást írt alá, amely képzési és kutatási együttműködésekre terjed ki. Mészáros Márta, a Széchenyi-egyetem Nemzetközi Programok Központja osztályvezetője hozzátette: a vendégeknek az egyetem Digitális Fejlesztési Központjának munkatársai bemutatták azokat a dróntechnológiai kutatásaikat, amelyek a jövőben nagymértékben hozzájárulhatnak az agrárium fejlődéséhez és a fenntartható élelmiszertermeléshez. Dr. Lukács Eszter kifejtette: nem egyszeri látogatásról van szó, hanem nemzetközi kutatási hálózat építéséről, kettős képzési programokról és az üzbég–magyar kapcsolatok erősítéséről. Ennek érdekében már a közeljövőben folytatódnak a tárgyalások, amelyekbe a Széchenyi-egyetem Agrár- és Élelmiszeripari Kutatóközpontja, valamint Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara is bekapcsolódik, nyáron pedig újabb küldöttség érkezik a taskenti egyetemről, akkor már célzottan a mosonmagyaróvári karra.

Az Oktatási Hivatal közzétette a keresztféléves felvételi eljárás ponthatárait, melyek értelmében több mint kétszáz hallgató kezdheti meg tanulmányait februártól a Széchenyi István Egyetemen. A technológiai képzési területeken az intézmény vonzereje továbbra is kiemelkedő. Az elsőéveseket a minőségi képzések mellett európai színvonalú hallgatói szolgáltatások és modern infrastruktúra várja. Az idei keresztféléves felvételi eljárás során a ponthatárok az egyes jelentkezési helyeken az elért felvételi összpontszámok alapján kialakított egységes rangsorolás, az intézmények kapacitása, valamint egyéb, a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok figyelembevételével alakultak ki. A Széchenyi István Egyetemen így összesen 225 új hallgatót köszönthetnek, akik túlnyomó többsége mesterszakos felvételi sikerről kapott értesítést. A fiatalok körében a karok közül a már hagyományosan a ranglisták élén szereplő Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar, valamint az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar bizonyult a legnépszerűbbnek. Ezek képzésein összességében több mint 190-en kezdhetik meg tanulmányaikat februártól. A slágerszakok tekintetében a toplistát a vezetés és szervezés, valamint az ellátásilánc-menedzsment mesterszakok vezetik, majd szorosan mögöttük következnek a gépészmérnöki, a járműmérnöki, a műszaki menedzser, a közlekedésmérnöki, a villamosmérnöki és az emberi erőforrás tanácsadó mesterszakok, valamint a gazdálkodási és menedzsment alapszak. „Kiváló eredmény, hogy egyetemünk egyik legrégebbi múltra visszatekintő kara, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar töretlen népszerűségnek örvend a felvételizők körében. Ide a keresztféléves felvételi eljárás során 30 százalékkal több hallgatót vehetünk fel, mint tavaly ilyenkor. A technológiai képzési területeken intézményünk vonzereje továbbra is kiemelkedő, de agrár- és humán képzéseink is keresettek” – összegzett dr. Zseni Anikó, az egyetem oktatási rektorhelyettese. Dr. Kovács Zsolt kancellár ehhez hozzátette: a győri központú, de képzéseivel, kutatásaival Mosonmagyaróváron, Zalaegerszegen és Budapesten is jelen lévő Széchenyi-egyetem Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő felsőoktatási intézménye. A hallgatókat a minőségi képzések mellett európai színvonalú hallgatói szolgáltatások és modern infrastruktúra várja. A felvételizők valódi nemzetközi környezetbe érkeznek, ahol a hallgatói közösséget már 70 ország fiataljai alkotják. „Tapasztalataink szerint a fiatalok vonzónak tartják minőségi, gyakorlatorientált képzéseinket. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy jól hasznosítható, naprakész tudást nyújtsunk számukra. A nálunk megszerzett diploma rendkívül értékes, amit mutat, hogy a cégek, intézmények keresik az itt végzetteket, és a legtöbben még egyetemi éveik alatt vagy rögtön oklevelük átvételét követően a szakmájukban találnak jól fizető munkahelyet” – mutatott rá dr. Kovács Zsolt, az egyetem kancellárja.

A győri Széchenyi István Egyetem a házigazdája annak az MIT LinQ Catalyst Europe program keretében megvalósuló workshopnak, amelynek fókusza az egészségügyi kutatási projektek feltárása, támogatása. Az eseményre a GE Healthcare-rel együttműködésben kerül sor január 25–27. között. A program célja, hogy egészségügyi innovációs projekten dolgozó kutatók számára bemutassa az MIT LinQ Catalyst Europe program középpontjában álló módszertani elemeket. Az MIT LinQ Catalyst Europe az egészségügyi kutatási projektek támogatására irányuló, egyedülálló képzési program, mely egy különleges módszertan is egyben. Célja paradigmaváltást hozni a kutatás megközelítésében annak érdekében, hogy azok tényleges szükségleteken alapuljanak, eredményeik pedig való életben kimutatható hatást fejtsenek ki, minél gyorsabban hasznosulva a gyógyításban. Az egyik legnevesebb amerikai egyetem által létrehozott program keretében rendeznek workshopot január 25. és 27. között a Széchenyi István Egyetemen. A GE HealthCare-rel együttműködésben megvalósuló eseményen a házigazda győri intézmény szervezeti egységein – így például Járműipari Kutatóközpontján, Digitális Fejlesztési Központján – kívül az egyetem számos partnerének kutatói mutatják be az innovatív egészségügyi, orvostechnológiai megoldásokat. A három nap során így a Semmelweis Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a győri Petz Aladár Egyetemi Oktatókórház és több egészségügyi megoldásokon dolgozó vállalkozás szakemberei is prezentálják elképzeléseiket. A csaknem húsz kutatás-fejlesztési téma között olyan érdekességek találhatók, mint például az emlőrák diagnosztizálását segítő szoftver, a mesterséges intelligencia által vezérelt, tüdőbetegek számára fejlesztett távoli betegmegfigyelő rendszer, vagy egy szemmozgás-érzékelő szemüveg, melyet a súlyos szédüléssel járó betegség diagnosztizálására fejlesztettek. „A »From Research to Impact« Workshop kitűnő alkalom arra, hogy bemutassuk a Catalyst program módszertanát, amely újszerű megközelítésben gondolja át az akadémiai kutatásokat. A program révén azok az innovatív és hatékony megoldások kerülhetnek azonosításra, amelyek még megoldatlan orvosi és egészségügyi szükségletre kínálnak megoldást. A Széchényi István Egyetemmel és a GE HealthCare-rel együttműködve küldetésünk, hogy fokozzuk az orvosbiológiai kutatások várható, valós hatását az egészségügyi technológiákra a régióban, és növeljük annak valószínűségét, hogy az új fejlesztések megoldatlan egészségügyi kihívásokra adnak választ és érdemi hatással lesznek társadalmunkra” – osztotta meg gondolatait Martha Gray professzor, az MIT LinQ igazgatója és a Catalyst program vezetője. „A Széchenyi István Egyetem a technológiai területeken jelentős hagyományokkal és tudással rendelkező intézményként egyre nagyobb szerepet kíván betölteni az orvostechnológiai kutatásokban is. Örülünk, hogy ezen törekvéseinket már nemcsak a Semmelweis Egyetemmel és a Petz-kórházzal partnerségben Győrben megvalósuló Egészségtechnológiai Campusunk segíti, hanem a világszínvonalú MIT LinQ Catalyst Europe program is. Célunk, hogy intézményünk a komplex gazdasági kihívásokra válaszoló, valódi technológiai egyetemmé váljon” – hangsúlyozta dr. Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke. „A Széchenyi István Egyetem számára kiemelten fontos, hogy kapcsolódjon európai uniós és nemzetközi programokhoz, különböző tudományterületeken, hogy még láthatóbbá váljon a globális felsőoktatási térben. Ez persze lehetőséget ad oktatóinknak és hallgatóinknak is arra, hogy a legkitűnőbb partnerekkel működjenek együtt, ami intézményünk egyik küldetése. Örülünk, hogy az MIT LinQ Catalyst Europe workshopon nemcsak egyetemünk és a győri kórház technológiai partnersége révén született projektek kerülnek terítékre, de a Semmelweis Egyetemről, az Állatorvostudományi Egyetemről és más hazai egyetemekről is kitűnő kutatási ötletek érkeztek” – fogalmazott dr. Lukács Eszter, a Széchenyi-Egyetem nemzetközi stratégiai elnökhelyettese. „Egyre nagyobb az igény a célzottabb, innovatívabb megoldásokra a betegközpontú, hatékony egészségügyi ellátásban, az ilyen irányú kutatás-fejlesztés pedig a GE HealthCare stratégiájának lényeges eleme. Szakmai, ipari és digitális szakértelmünkre építve szívesen dolgozunk együtt a Széchényi István Egyetem szervezésében megvalósuló MIT LinQ Catalyst Europe szakmai műhelyen keresztül a tudományos, klinikai és ipari partnereinkkel és az egészségügyi innovatív megoldásokon dolgozó kutatókkal annak érdekében, hogy már egy korai szakaszban is elősegítsük a hazai egészségügyi fejlesztések megvalósulását és alkalmazását” – mondta Ferenczi Lehel, a GE HealthCare adat- és elemzési igazgatója.