Az alkohol és a drogok mellett az internettől a szerencsejátékig számos más szer és tevékenység okozhat függőséget – hangzott el dr. Feller Gábor, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Pszichiátriai, Mentálhigiénés és Addiktológiai Osztálya osztályvezető főorvosának a Széchenyi István Egyetemen elhangzott előadásán. A nagy érdeklődés mellett megtartott programon szóba került, hogy mit lehet tenni, ha egy barát bajba kerül, és mire kell figyelni magunkkal kapcsolatban. Egy 2019-es felmérés szerint a magyar serdülők 4,9, a 18–34 éves korosztály tagjainak pedig 4 százaléka fogyasztott már életében valamilyen szintetikus kannabinoid kábítószert – többek között ezzel a megdöbbentő adattal illusztrálta dr. Feller Gábor pszichiáter, addiktológus, neurológus, farmakológus főorvos a drogok elterjedtségét azon az előadáson, amit a Széchenyi István Egyetem hallgatóinak tartott „Függőségek fogságában – káros szenvedélyek okai és kezelési lehetőségei” címmel. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy míg korábban a kábítószerek drágák voltak, ma már olcsók és sajnos online is könnyen beszerezhetők. Ráadásul a „gyártók” folyamatosan újabb pszichoaktív szereket fejlesztenek ki, amelyeket – a már meglévőkhöz hasonlóan – gyakran csábító nevekkel igyekeznek vonzóvá tenni. Dr. Feller Gábor kifejtette, hogy a drogok károsítják az agyi mezolimbikus rendszert. Ennek következtében torzul a személyiség, a fogyasztók 10 százalékánál pedig skizofrénia alakul ki, ami sokaknál akkor sem szűnik meg, ha az illető már leszokott. A szakember cáfolta azt a vélekedést, hogy a marihuána nem káros: egyrészt éppúgy kiválthat skizofréniát, másrészt az első lépcsőfokot jelentheti a keményebb drogokhoz. Hasonló a helyzet az alkoholnál: az akár csak kismértékű, de napi fogyasztásból könnyű átcsúszni a nagyobb adagok, így az alkoholizmus felé. Ennek nemcsak az az oka, hogy a szervezet hozzászokik az adott mennyiséghez, hanem az is, hogy az alkohol szintén károsítja az agyi mezolimbikus rendszert, erősítve a sóvárgás érzetét. „A legokosabb egyáltalán nem inni” – hangsúlyozta a főorvos, aki beszélt arról is, hogy osztályukra rendszeresen kerülnek olyan diákok, fiatalok, akik rohamivás miatt lettek rosszul. Dr. Feller Gábor kiemelte, számos más szer és tevékenység okozhat függőséget, így a gyógyszerek, a szerencsejátékok, de létezik munkaalkoholizmus is. A fiatalokra nagy veszélyt jelent a netfüggőség, amivel kapcsolatban a szakember kifejtette, nem történik baj, ha betartjuk a következőket. Eszerint a „bármikor fogyasztható” kategóriába tartoznak a podcastek, a családtagokkal, barátokkal való videócsetelés, a hangoskönyvek, a tanulásra, alkotásra, kreativitásra ösztönző felületek. „Mérsékelten fogyaszthatók” az interaktív videójátékok, a közösségi platformokon aktív kapcsolódás másokhoz, az életkornak megfelelő filmek nézése, az interaktív e-könyvek használata. „Ritkán fogyasztandók” az agresszív játékok, a közösségi platformok passzív használata (azaz a „görgetés”), míg teljes mértékben „kerülendő” az étkezés közbeni vagy lefekvés előtti netezés, illetve a háttérben bekapcsolt tévé. „Az alvászavar egyik kiváltó oka is a túlzott nethasználat” – figyelmeztetett dr. Feller Gábor. A főorvos több tanáccsal is szolgált a függőségek megelőzésére. „A sportolás rendkívül jót tesz testi és lelki állapotunknak, miként nagyon hasznos a baráti, családi kapcsolatok ápolása is” – mondta példaként, majd hozzátette: ha valakiről úgy gondoljuk, függővé vált, a barátoknak van a legnagyobb esélyük arra, hogy meggyőzzék, és belássa, szakemberhez kell fordulnia. A Petz-kórház Pszichiátriai, Mentálhigiénés és Addiktológiai Osztálya akár orvosi beutaló nélkül is felkereshető, de szintén segítséget nyújthat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Színes Fogadó Tér Szenvedélybetegek Integrált Intézménye (Győr, Szigethy Attila út 109.). Pék Márton, az eseményt szervező Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke szerint a nagy érdeklődés és az előzetesen, valamint a helyszínen feltett rengeteg kérdés azt bizonyítja, a hallgatók örömmel vették, hogy kiváló szakembertől hallhattak fontos információkat a függőségekről. „Az elmúlt években a koronavírus-járvány és az amiatti lezárások, korlátozó intézkedések új kihívásokat jelentettek a fiatalok számára, emelkedett körükben például a mobiltelefon vagy a számítógépes játékok használata. Az előadás rávilágított arra, hogy mire kell figyelni saját magunkkal kapcsolatban, vagy akkor, ha úgy tapasztaljuk, környezetünkben egy barátunknál függőség alakult ki” – fogalmazott Pék Márton.

A Széchenyi István Egyetem téli diplomaátadóinak sorát az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar nyitotta, amit az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar, az Egészség- és Sporttudományi Kar, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, valamint az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar ünnepsége követett a győri kampuszon. Az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar, valamint az Egészség- és Sporttudományi Kar diplomaátadó ünnepsége Az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar, valamint az Egészség- és Sporttudományi Kar közös rendezvényén összesen 83-an kapták kézhez diplomájukat. Az Apáczain 66-an, akik közül alapképzésben 40 (gyógypedagógia, nemzetközi tanulmányok, szociálpedagógia, tanító), mesterképzésben 3 (emberi erőforrás tanácsadó, kulturális mediáció), szakirányú továbbképzésben pedig 23 hallgató (coaching szemléletű vezetés, fejlesztő-differenciáló szakpedagógia, humán- és csoportfejlesztő tréner) végzett. Az Egészség- és Sporttudományi Karon 17-en vehették át oklevelüket: 12 alap- (ápolás és betegellátás – ápoló szakirány, egészségügyi szervező, sport- és rekreációszervezés, illetve rekreációszervezés és egészségfejlesztés) és 5 mesterképzéses hallgató (rekreáció). „Aki törekszik, mindent elér!” – idézte Apáczai Csere Jánost dr. Pongrácz Attila, a kar dékánja. Hozzátette, ennek szellemében tevékenykedtek hallgatók és oktatók közösen az elmúlt években, aminek a sikeres diplomaszerzés is az eredménye. „Ha két szóban kellene jellemezni az intézményben folyó oktató-nevelő munkát, az értékátadás és az innováció együttesét említeném” – utalt a dékán az erős hagyományokra építő, de a modernitást szem előtt tartó, a kor kihívásaira válaszoló, gyakorlatorientált képzésekre, a jövő szakembereinek kinevelésére. Dr. Somogyi Angéla egyetemi docens, az Egészség- és Sporttudományi Kar általános dékánhelyettese a győri születésű Petz Aladár életét és munkásságát állította példaként a fiatal szakemberek elé. Az ünnepségen kiemelkedő közösségi tevékenységért az egyetem hallgatói önkormányzata és Győr polgármestere által adományozott Pro Auditoribus díj emléklap minősítésben részesült Borda Fanni szociálpedagógia, Baráth Petra, Kiss Kata és Zsombori Nóra gyógypedagógia, Szőke Dorina egészségügyi szervező és Kovács Barna Levente sport- és rekreációszervezés alapszakos hallgató. Pro Auditoribus díj oklevél minősítésében részesült Mekota Bernadett nemzetközi tanulmányok alapszakos hallgató. (Fotók: MekliZ Fotó Stúdió) A Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar diplomaátadó ünnepsége A Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar diplomaátadó ünnepségét dr. Friedler Ferenc, a Széchenyi István Egyetem megbízott rektora, tudományért felelős elnökhelyettese nyitotta meg, majd a végzett hallgatók nevében Farkasné Csengei Zsuzsanna, a kar történetének legidősebb, jogász oklevelet szerző hallgatója köszönt el az egyetemtől. Különleges véletlen, hogy épp doktorrá avatása napján ünnepelte hatvanadik születésnapját. A végzetteket dr. Smuk Péter dékán köszöntötte, és gratulált megszerzett oklevelükhöz. Az eseményen 42 hallgatót avattak jogi doktorrá, emellett munkaügyi és társadalombiztosítási mesterképzésen egyen, munkaügyi és társadalombiztosítási alapképzésen ketten, igazságügyi igazgatási alapképzésen ketten, míg jogi felsőoktatási szakképzésben hárman vehették át oklevelüket. A Pro Auditoribus, vagyis a „Hallgatókért” díj emléklap minősítését kapta Ferdics Andrea és Sipőcz Géza, a hallgatókért végzett munkájának elismeréséül oklevélben részesült Gábriel Zoltán János jogász szakon végzett hallgató. (Fotók: MekliZ Fotó Stúdió) Az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar diplomaátadó ünnepsége Az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karon összesen 49-en vehették át diplomájukat, közülük építőmérnöki alapképzésen 9, építőmérnöki osztatlan képzésen 2, közlekedésmérnöki alapképzésen 18, építészmérnöki mesterképzésen 4, építész mesterképzésen 3, infrastruktúra-építőmérnöki mesterképzésen 8, közlekedésmérnök mesterképzésen 7, valamint közlekedési szolgáltatás tervező szakember szakirányú továbbképzésen 6 végzős kapott oklevelet. „A Széchenyi István Egyetemen azért dolgozunk, hogy a nálunk végzett hallgatók hosszú távú szakmai sikereit megalapozzuk. Az egyetem teljesítményét ezek a sikerek igazolják, amelyekhez kiváló oktatóinkkal, korszerű tanterveinkkel, versenyképes infrastruktúránkkal is hozzájárulunk” – fogalmazott dr. Friedler Ferenc megbízott rektor, tudományért felelős elnökhelyettes. Hozzátette, ezen az úton a hallgatók a diplomaszerzés után is számíthatnak az intézményre, akár mesterképzés, akár doktori iskola, akár kutatói-oktatói lehetőségek révén. Ezt követően dr. Mosóczi László, a MÁV-Start Zrt. vezérigazgatója, majd dr. Horváth Balázs, a kar dékánja szólt a végzősökhöz, dr. Borsos Attila tudományos dékánhelyettes pedig az idegen nyelvi képzések hallgatóit köszöntötte. Az Oktatók a hallgatókért díjat a hallgatói vélemények alapján Szabó Ferdinánd egyetemi tanársegéd, az Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék oktatója kapta. A Pro Auditoribus díj emléklap minősítésében részesült Szemes Viktória építészmérnöki alapszakos, valamint Gulyás István Flórián és Maráczi Rodrigó közlekedésmérnöki alapszakos hallgatók. A Pro Auditoribus díj oklevél minősítését vehette át Imregh András közlekedésmérnöki alapszakos hallgató. (Fotók: MekliZ Fotó Stúdió)

Szociális támogatások rendszerének átalakítása, hallgatói szolgáltatások bővítése, belső utánpótlásképzési program – többek között ezekkel a tervekkel vágott neki kétéves mandátumának a Széchenyi István Egyetem Hallgatói Önkormányzatának (HÖK) új vezetősége. Míg az előző ciklusban a koronavírus-járvány és a távoktatás jelentette az első számú kihívást, a következő időszak a fokozatos építkezésről szól majd a HÖK életében. Maczkó Mártonnal és Pék Mártonnal, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) leköszönt és jelenlegi elnökével, valamint Aschenbrenner András alelnökkel papírmentes törekvésekről, változó hallgatói igényekről és a jótékonyság szerepéről is beszélgettünk. Váltás történt a Széchenyi István Egyetem Hallgatói Önkormányzatának élén tavaly év végén: az elnöki pozícióban Pék Márton követte Maczkó Mártont, míg az EHÖK új szakfeladati alelnöke Aschenbrenner András lett. A személycserék egyben egy korszakhatárt is kijelölnek: lezárult egy váratlan nehézségekkel teli, a járvány és a távoktatás kihívásaival meghatározott szakasz. A tisztújítás miatt mind a visszatekintés, mind az előrenézés indokolt, így az érintetteket arra kértük, értékeljék az elmúlt időszakot és fejtsék ki elképzeléseiket. „Mint mindenkit, minket is érzékenyen érintett a járvány és az ezzel járó távoktatás. Nem tudtunk személyesen kapcsolatot tartani sem egymással, sem a hallgatókkal, emiatt sok mindent a nulláról kellett újjáépítenünk” – sommázta a magunk mögött tudott időszakot Maczkó Márton leköszönt EHÖK-elnök, aki szerint a legnagyobb problémát az jelentette, hogy a fizikai közelség híján nem volt lehetőségük új tagjaikat betanítani. „A Hallgatói Önkormányzatban nagyon erős a fluktuáció, egy-két év és kezdő képviselőből vezető lehet valaki, ezért egy-egy félév kimaradása már óriási veszteség a tapasztalatszerzés szempontjából. A Gólyahéten kívül nem volt alkalmunk találkozni egymással, ezért a járvány végeztével arra törekedtünk, hogy újraépítsük azt, ami elveszett: csapatot, tudásbázist, rendezvényeket” – fogalmazott a korábbi elnök, aki szerint ennek ellenére sikeresen átvészelték ezeket a nehézségeket. Az új elnökség optimistán tekint a jövőbe, amelynek sarokpontjait Pék Márton megválasztott EHÖK-elnök az alábbiakban határozta meg. „A következő ciklus legfőbb teendőinek a szociális pályázati rendszer átalakítását, a hallgatói szolgáltatások bővítését, új rendezvények meghonosítását és a belső utánpótlásképzés fejlesztését jelöltük ki. Ezek programunk alappillérei” – sorolta, majd hozzátette: szeretnék előmozdítani a hallgatói karitatív tevékenységeket is jótékonysági akciókkal, adománygyűjtésekkel, követve a széchenyis hagyományokat. A jelenleg legfontosabb futó projekt a szociális támogatások rendszerének teljes megújítása a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) ajánlásainak megfelelően. Ennek érdekében a Széchenyi István Egyetem Hallgatói Önkormányzata létrehozott egy szociális munkacsoportot, amelynek feladata, hogy papírmentes és transzparens pályázati rendszert dolgozzon ki az elbírálási szempontok felülvizsgálatával együtt. A tervek szerint a jövőben teljesen elektronikus felületen keresztül pályázhatnak majd a hallgatók. „A hallgatói szolgáltatásokat is szeretnénk bővíteni, így új feladatokat kaphat majd a Hallgatói Információs és Szolgáltató Központ, azaz a Kisház” – tért rá a következő pontra Pék Márton. „Jelenleg a hallgatói kártyarendszer, a Diákhitel-ügyintézés és a nyomtatás, fénymásolás a fő tevékenysége a Kisháznak, de sokat segítenek nekünk adminisztrációs feladatokban is. Az idők során azonban kerültek el tőlük feladatok, így a felszabadult kapacitásokkal szeretnénk valamit kezdeni. A cél az, hogy a hallgatók még magasabb minőségű szolgáltatásokat kapjanak, és mindehhez egy helyen tudjanak hozzáférni” – fejtette ki az elnök. A rendezvények kapcsán Aschenbrenner András alelnök vette át a szót, aki szerint a szabadidős programok kínálatának igazodnia kell a változó hallgatói igényekhez. Ennek érdekében a Hallgatói Önkormányzat felmérte, mire vágynak a hallgatók. „Mind a formális, mind az informális kutatásaink azt jelezték, hogy a hallgatók önfeledt szórakozás helyett inkább kulturális vagy társas programok felé nyitottak. Egy hallgató számára akkor vonzó egy rendezvény, ha ott olyan élményt kap vagy olyan tudás birtokába kerülhet, amelyet csak az egyetemi közegben tud megszerezni. Ezért szeretnék figyelemfelkeltő szakmai, illetve tudományos-ismeretterjesztő előadásokat vagy épp kreatív kézműves foglalkozásokat megvalósítani” – árulta el Aschenbrenner András. A jelenleg is népszerű programok – mint a bográcsok és karestélyek – átalakítása nem indokolt, viszont ezek mellett a Hallgatói Önkormányzat folyamatosan újabb és újabb rendezvényeken töri a fejét, amelyek közül némely már meg is valósult. Az őszi félévben nagy sikernek örvendett a hallgatói quiz night-sorozat, de beerpong bajnokság és társas est is indult a szemeszter során. Örömteli tendencia, hogy a külföldi hallgatók is egyre több eseményen vesznek részt, sőt tavaly először saját bográcsozást is szerveztek. „Ahhoz, hogy szervezetünk jól működjön, elengedhetetlen a belső utánpótlásképzés” – jegyezte meg Aschenbrenner András. „A szokásos tréningeken túl kerekasztal-beszélgetéseket, azaz olyan kötetlen fórumokat szeretnénk létrehozni, ahol vezető tisztségben lévő hallgatói képviselők vagy korábbi tapasztalt tagok beszélnek egy-egy témakörről. Ebben a párbeszédes formában mindenki szabadon elmondhatná véleményét, meglátásait, így abban bízunk, hasznos gondolatok születnek majd, miközben mindenki elmélyíti tudását az adott területen” – tette hozzá az alelnök. „Bizakodóan tekinthetünk a jövőbe. Nyilván az élet átírhatja a terveinket, ezt a Covid-időszak bizonyította, így a váratlanra mindig fel kell készülni” – összegzett Pék Márton EHÖK-elnök. „Ezekkel együtt nagy reményekkel vágunk neki a ciklusnak, hiszen jó csapatunk alakult ki, és az elhivatottságunk is adott. Változatlan optimizmusra ad okot, hogy folyamatosan segít bennünket az egyetem vezetősége, amely nagy hangsúlyt fektet a nemzetközi színvonalú infrastruktúra megteremtésére, minőségi hallgatói szolgáltatások és kulturális-szórakoztató rendezvények biztosítására, a ma már az európai élmezőnyébe tartozó hallgatói versenycsapatok támogatására. Az itt tanulók naprakész tudást és akár jelentős befektetést is kaphatnak ahhoz, hogy startup vállalkozásban valósítsák meg innovatív ötleteiket. Számunkra is pozitívum, hogy a modellváltás óta nőtt az intézmény önállósága, a korábbinál sokkal rugalmasabb, hatékonyabb folyamatok segítik a működést” – zárta szavait.

Végeztek az első sportszakjogászok és sportjogi szaktanácsadók a Széchenyi István Egyetemen. Az intézmény egy éve indította el a két különleges, két féléves továbbképzési szakot, amelynek hallgatói olyan értékes, speciális tudáshoz jutnak, amelynek révén hatékonyabbá válik a munka a kluboknál, az egyesületeknél, az akadémiákon és más, sporttal (is) foglalkozó szervezeteknél. A Széchenyi István Egyetem régóta nagy hangsúlyt fektet a sportra. Az intézmény ennek érdekében számos infrastrukturális fejlesztést valósított meg – például sportparkot hozott létre a győri kampusz területén –, folyamatosan fejleszti a hallgatók szabadidős és versenysportolási lehetőségeit, saját, rendkívül sikeres sportegyesületet működtet, a sportoló hallgatókat pedig ösztöndíjjal, szükség esetén egyéni tanrenddel és más feltételek biztosításával támogatja. Némileg más területet érint, de ebbe a sorba illeszkedik a 2022 februárjában elindított két továbbképzési szak, a sportszakjogász és a sportjogi szaktanácsadó is. Dr. Simon József, a képzések operatív szakmai vezetője elmondta: a szakokkal egy, a nyugat-magyarországi régióban tapasztalható űrt szerettek volna betölteni. „A sport a munkajogtól a polgári jogig a jogrendszer számos ágához kapcsolódik, ezért az e területen dolgozó jogászoknak és más szakembereknek speciális tudásra van szükségük. A jelentkezők száma igazolta, hogy ezekre a képzésekre van igény az országban” – fogalmazott. Dr. Barna Attila szakfelelős, egyetemi docens, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara Jogtörténeti Tanszékének vezetője elmondta: a képzéseken többek között jogi és sportjogi alapismereteket, európai uniós és nemzetközi sportjogot, médiajogot, a közvetítések jogát, üzleti kommunikációs ismereteket, tárgyalástechnikát, pénzügyi ismereteket, sportgazdaságtant és sportmarketinget tanulnak a hallgatók. Szóba kerülnek emellett például a támogatási és pályázati rendszerek, a sport belső szabályozása és háttértudományai is. „A képzések online formában valósulnak meg, aminek előnye, hogy a Győrtől távolabb élők is könnyebben tudják elvégezni. A most oklevelet szerzett első évfolyamban több neves klub – a Diósgyőri VTK, a Pécsi MFC és a Szombathelyi Haladás – szakemberei is megtalálhatók voltak. Célunk, hogy a résztvevőknek olyan naprakész jogi és gazdasági tudást, valamint gyakorlati tapasztalatokat adjunk át, amelyek nélkülözhetetlenek a klubokban és más sportszervezetekben. Éppen ezért az oktatók között az egyetem jogi karának, illetve Testnevelési és Sportközpontjának munkatársai, valamint külső előadók is megtalálhatók” – hangsúlyozta dr. Barna Attila. Dr. Gyömörei Tamás egyetemi docens, a Testnevelési és Sportközpont vezetője hozzátette: a sport az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat, s hatékony működtetéséhez kellő szakértelemmel felvértezett munkatársakra van szükség. Példaként említette a hivatásos sportolói szerződéseket, amelyek több évre hatással lehetnek a nevelőegyesületre, és ha nem megfelelően kötik meg őket, az akár anyagi veszteséggel is járhat vagy a játékos érdekeinek a sérelmét okozhatja. „Nem véletlen, hogy a sportakadémiákon kötelező sportszakjogászi végzettséggel rendelkező munkatársat alkalmazni, a kormányzat ugyanis a támogatások fejében elvárja a minden téren szakszerű működést” – húzta alá dr. Gyömörei Tamás. A sportszakjogász és a sportjogi szaktanácsadó továbbképzési szakokról itt található bővebb információ: https://felveteli.sze.hu/sport-szakjogasz-szakiranyu-tovabbkepzesi-szak; https://felveteli.sze.hu/sportjogi-szaktanacsado-szakiranyu-tovabbkepzesi-szak.

Csaknem kétszáz felvidéki magyar hallgató tanul a Széchenyi István Egyetemen. Egyikük, a nagymegyeri Varga Levente azt tapasztalja, hogy a képzések magas színvonalúak, az intézmény közössége pedig rendkívül befogadó, így számára sem jelentett gondot a beilleszkedés. A 20 éves, Szlovákiából érkezett Varga Levente már másfél éve a Széchenyi István Egyetem hallgatója; most kezdi meg a negyedik félélvét, és izgalommal várja, mit tartogat számára a hátralévő idő. A nemzetközi tanulmányok alapszakos hallgató számára egyértelmű volt, hogy a győri intézményben induló képzést választja. „Azért jelentkeztem erre a szakra, mert szeretem a kommunikációt, szeretek új kultúrákat megismerni, új kapcsolatokat teremteni, és szívesen tanulok idegen nyelveket” – mesélte a felvidéki fiatal, aki számára sokat jelent, hogy Magyarországon, magyarul tanulhat. Hozzátette: fontos számára a magyar nyelv és a hagyományok megőrzése. A 8200 lakosú Nagymegyerről származó hallgató egyike annak az összesen közel 200 szlovákiai magyar egyetemistának, aki a Széchenyi István Egyetemen tanul. Csak tavaly szeptemberben több mint félszáz felvidéki gólya kezdte meg tanulmányait a kilenc kar valamelyikén. Ez bizonyítja, hogy az intézmény nagy népszerűségnek örvend az ottani diákok körében, és közülük sokan választják felsőfokú tanulmányaik helyszínéül Győrt vagy Mosonmagyaróvárt. Levente számára sem volt ez másképp; mindenképpen magyar intézményben szerette volna folytatni tanulmányait. Először Győr közelségét, a kis távolságot találta vonzónak, majd amikor tájékozódott az egyetem magas színvonalú képzéseiről és kiváló környezetéről, már nem volt kérdés, hogy a Széchenyit választja. Magyarországra érkezve könnyen beilleszkedett, amiben kulcsszerepet játszott a szakon tapasztalt befogadó légkör és az egyetemen megismert közösség. Barátaival szívesen vesz részt az intézmény által szervezett programokon. „Lenyűgözött a rendezvények sokszínűsége, amelyeken mindenki megtalálja számításait” – árulta el a hallgató, aki előszeretettel látogatja a kampuszon meghirdetett eseményeket, mert azok kikapcsolódási lehetőséget és rengeteg élményt adhatnak az egyetemistáknak. Egy másik pozitívumként a színvonalas kollégiumot emelte ki. A jövőjével kapcsolatban Levente elárulta, hogy a nemzetközi tanulmányok alapképzést elvégezve szívesen jelentkezne a mesterképzésre – továbbra is a Széchenyi-egyetem kötelékében –, hiszen meggyőzte az intézmény, és megszerette Győrt is. A diploma megszerzése után tolmácsként, esetleg egy külügyminisztériumi pozícióban tudná elképzelni magát, ahol kamatoztathatná megszerzett tudását.

„Hoztunk néhány jó döntést életünkben. Ezek közül az egyik az volt, hogy a Széchenyi István Egyetemet választottuk” – vallja Brian és Judit, akik különböző kontinenseken nőttek fel, mégis a folyók városában keresztezték egymást az útjaik. Az ottawai fiú és a zalaegerszegi lány a győri egyetem nemzetközi közösségének köszönhetően ismerkedett meg egymással – a találkozásból aztán szerelem szövődött, a szerelem pedig házassággá érett. Következzen az ő történetük. A sors útjai kifürkészhetetlenek – szokták mondani. Gondos terelgetés vagy a véletlenek játéka folytán, de az élet úgy hozta, hogy egy ottawai fiú, Brian Sanders beadta jelentkezését a győri egyetemre. Talán mindez egészen másként alakult volna, ha oktatója nem hívja Magyarországra. Tanára ugyanis úgy döntött, hazánkban folytatja karrierjét és diákjának is azt ajánlotta, éljen a lehetőséggel. A professzort dr. Feszty Dánielnek hívták, aki 2017 óta a Járműfejlesztési Tanszék vezetője a Széchenyi István Egyetemen. „Akkoriban szereztem meg diplomámat repülőmérnök szakon. Egy kedves oktatóm, dr. Feszty Dániel javasolta, hogy jöjjek Magyarországra, a Széchenyi István Egyetemre, ahol a járműmérnöki mesterképzésen folytathatnám tanulmányaimat. Mellette pedig állásajánlatot is kaptam az Audi Hungariánál. Izgalmasnak hangzott Európában tanulni, ezért szívesen vállaltam a győri kalandot” – mesélte Brian, aki ekkor még nem tudta, hogy a képzés és munka mellett élete párját is megtalálja Győrben. Preisz Judittal először a nemzetközi hallgatói közösség egyik eseményén találkoztak, ahol az akkor műszaki menedzser alapképzése vége felé járó lány mentorként tevékenykedett. „Sokáig dolgoztam aznap, késve érkeztem a rendezvényre” – emlékezett vissza első találkozásuk napjára Brian. „Leültünk egy asztalhoz, ahol aztán beszélgetni kezdtünk. Rögtön szimpatikus volt. Körülbelül egy hónappal később egy szórakozóhelyen találkoztunk. Olyan volt, mint a filmekben, valósággal egymásba botlottunk. Azután randevú randevút követett, nem volt megállás” – idézte fel kapcsolatuk kezdeteit Brian. Brian és Judit történetében a távolság ironikus módon mindig szerepet játszott. Először 2019 első félévében, amikor is Judit kiküldetésben dolgozott Németországban fél éven át, közben pedig logisztikai mérnök mesterképzést végzett levelező tagozaton a Széchenyi István Egyetemen. A hat hónapos kiküldetés alatt csak havonta egyszer tudtak találkozni. Alig telt el némi idő, hamarosan újabb nehézséget kellett átvészelniük: a pandémiát. Mivel a koronavírus-járvány pont olyan szerencsétlen időszakban érkezett, amikor Briannek nem volt vízuma, ezért a kanadai fiúnak a szabályok értelmében el kellett hagynia Magyarországot. „Mindenhol lezárták a határokat, ezért majdnem egy évig nem láthattuk egymást. Egyedül karácsonyra tudtam elutazni Kanadába Brianhez, de csak azért engedték meg, mert egy évig együtt éltünk, ezért az ottani törvények szerint élettársaknak számítottunk” – elevenítette fel a történteket Judit. Végül minden jóra fordult: Brian talált új állást Magyarországon, Veszprémben, Judit pedig követte őt a Bakony fővárosába. „Nem is volt kérdés, hogy Magyarországon tervezzük a jövőnket. Ide köt a munkánk, és úgy érezzük, itt boldogulni tudunk” – tette hozzá Judit. „Jelenleg Veszprémben élünk, közös lakásban. A munkahelyeink szemben vannak egymással, ennél ideálisabbat nem is kívánhatnánk. Ennek ellenére továbbra is Győr az első számú célpontunk, és amint lehet, szeretnénk oda is költözni. Sok barátunk él ott, sok kellemes emlék fűz a városhoz minket” – fogalmazott. Judit szerint ma már ha nem is szokványos, de egyáltalán nem különleges egy nemzetközi párkapcsolat. Mint mondja, a kommunikáció nem jelent akadályt, és a kulturális különbségek is leküzdhetők. „Persze néha egy-egy szót vagy kifejezést magyarázni kell, de ez sosem okoz problémát, sőt azt hiszem, hogy bár más az anyanyelvünk, Brian az, aki a legjobban megért engem a világon” – árulta el Judit, aki úgy vélte, szülei is hamar megszerették párját. Brian édesanyja pedig magyar kurzusra iratkozott be az interneten, annak ellenére, hogy fia kedvese tökéletesen beszél angolul. Brian és Judit, amikor csak tehetik, felveszik a kirándulócipőjüket és beutazzák a világot. Európa számos országában jártak már, a Covid-időszak alatt pedig Magyarországot ismerték meg jobban, Békés kivételével az ország valamennyi vármegyéjét érintették. A járvány lecsengése után is egy utazást terveztek, Brian ekkor döntötte el, hogy megkéri párja kezét. „Sietnem kellett, mert Judit váratlanul előrehozta az utazás időpontját. Szűk egy hónapom volt csak hátra. Rendeltem egy gyűrűt Kanadából, amelyik az indulásunk előtt három nappal érkezett meg. Azt terveztem, magyarul fogom feltenni a nagy kérdést, a kollégáim segítettek a helyes megfogalmazásban. Memorizáltam a szöveget, de természetesen a nagy idegességben elfelejtettem, és csak annyit tudtam kérdezni: hozzám jössz feleségül? Igent mondott. Aznap este két hét stressz után végre nyugodtan aludtam” – nevetett Brian. Brian és Judit tavaly óta házasok, Zalaegerszegen keltek egybe. Mivel a násznép kanadai részéről akadtak, akik nem tudtak eljönni a szertartásra, ezért szeptemberben egy második lakodalmat is tartottak Kanadában, ahol már Brian teljes rokonsága és baráti köre is együtt ünnepelhette az ifjú párt. „Természetesen hiányzik a családom és a barátaim. Manapság viszont a technológia segítségével közel tudunk maradni egymáshoz” – ecsetelte Brian, aki azt tervezi, minden évben két hónapra Kanadába utaznak Judittal, és távmunkában dolgoznak. „Ha ezt meg tudjuk csinálni újra meg újra, akkor még a távolság sem választhat el minket egymástól” – húzta alá a kanadai fiú. A győri egyetemi évek tehát megváltoztatták mindkettejük életét. Judit két félévet töltött külföldön, az itthon töltött szemeszterek alatt pedig mentorálta a külföldi hallgatókat. Ha nincs az a bizonyos nemzetközi vacsora, talán sosem ismeri meg élete szerelmét. „Meghoztunk néhány jó döntést életünkben, ezek közül az egyik biztosan az volt, hogy annak idején a Széchenyi István Egyetemet választottuk” – jelentette ki Judit. „A nemzetközi közösségnek köszönhetjük, hogy találkoztunk egymással. Emiatt mindig hálásan gondolunk vissza a győri évekre” – összegzett.

Egy éve alakult meg a Széchenyi István Egyetemen a Széll Kálmán Közgazdasági Adattudományi Szakkollégium, amely már az első évében jelentős sikereket ért el. Taglétszáma meghaladja a száz főt, a külföldi hallgatókat bevonja a tudományos vérkeringésbe, a hazai és nemzetközi konferenciákon pedig szép eredményekkel büszkélkedhetnek a fiatalok. A Széll Kálmán Szakkollégium a Széchenyi István Egyetem tizedik szakkollégiumaként jött létre a Neumann Nonprofit Közhasznú Kft. támogatásával. Célja az adattudomány, az adatvagyon-megközelítés és gazdálkodás iránt érdeklődő hallgatók tehetséggondozása, kutatási tevékenységük segítése, valamint az utánpótlás-nevelés. Az adat olyan erőforrás, amelynek hatékony kiaknázása manapság minden szervezet számára nélkülözhetetlen. Az adattudomány a fokozódó digitalizáció következtében az egyik leginkább feltörekvő, multidiszciplináris tudományterület. A téma jelentőségét és aktualitását a Széchenyi-egyetem legfiatalabb szakkollégiumának népszerűsége is mutatja. „Nyitottságunkra jellemző, hogy tagjaink közé bármely egyetem aktív, nappali jogviszonnyal rendelkező hallgatója jelentkezhet, illetve hogy tudatosan nyitottunk a Széchenyi-egyetem nemzetközi hallgatói közössége felé is. Tevékenységünk fókuszában tagjaink életpályájának célzott menedzselése áll az alapszakoktól kezdve egészen a doktori programokig. Kiemelt célunk olyan kutatóműhely létrehozása, ahol a kutatás és a tudományos tevékenység iránt érdeklődő tehetséges hallgatókat összefogva közösen tudunk kutatási tevékenységet folytatni, elsősorban angol nyelven, a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően” – fogalmazott dr. Buics László, az egyetem Vezetéstudományi és Marketing Tanszékének adjunktusa, a szakkollégium programigazgatója. A szakkollégium – indulását követően – sikeresen mutatkozott be, hiszen a tagság folyamatosan és dinamikusan növekedett, s mára minden várakozást felülmúlóan a száz főt is meghaladja. „Eredményeink kulcsa a lelkesedés és az aktivitás. Az eltelt két félév során rendszeresen szerveztünk előadásokat, ahol a résztvevők a meghívott szakmai előadók segítségével mélyíthették el a tudásukat különféle területeken. Több online szakmai előadást is tartottunk a félév során digitalizációs és készségfejlesztő témakörökben, amik szintén hozzájárultak a nagyszerű eredményekhez. A folyamatos toborzáson és az előadások rendszeres szervezésén túl nagy hangsúlyt fektettünk a felvett hallgatók tudományos érdeklődésének fejlesztésére, amelyben jelentős szerepet játszott a tudományos diákköri (TDK) dolgozatok készítése is” – engedett betekintést a szakkollégium működésébe a programigazgató. Hozzáfűzte, már a tavaszi TDK-n hét tagjuk vett részt, akik közül egy külföldi és egy magyar fiatal első, egy külföldi és egy magyar hallgató pedig második helyezett lett. „Aktív angol nyelvű publikációs tevékenységet folytattunk, több mesterszakos nemzetközi hallgatónk is megmérettette magát konferenciákon. Az egyik közös publikációnkat még Best Paper Awardra is jelölték, ami azt jelenti, hogy a közel százból a legjobb öt publikáció közé került, ezáltal pedig egy Scopus-indexált konferenciaközleményben is megjelent” – hangsúlyozta. Az őszi félév TDK-eseményén már tizenöten képviselték a szakkollégiumot, akik közül három tag első, egy második helyezést ért el, négyen pedig különdíjat szereztek. „Az egyik elsőéves PhD-hallgatóval – aki már mesterszakosként is a szakkollégium tagja volt – közös publikációnk meghívást kapott egy rangos, Q1-es minősítésű nemzetközi folyóirat különszámába” – sorolta az eredményeket dr. Buics László. „Úgy érzem, a szakkollégium elsőéves tevékenysége megalapozta a sikeres folytatást, amit tehetséges és motivált hallgatóink fejlődése érdekében végzünk. A következő félévben is nagy örömmel várjuk az aktív és adattudományi témák iránt érdeklődő jelentkezőket mind a magyar és a nemzetközi hallgatói tagok, mind az operatív személyzet köreibe” – zárta a programigazgató. A szakkollégium a következő felületeken érhető el: E-mail: szellkalman@sze.hu Facebook: https://www.facebook.com/profile.php?id=100065052908484 LinkedIn: https://www.linkedin.com/company/szellkalman/ Jelentkezési lap: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSdFwstQKsM8-dTouQzfVHALWgNUx9RFYApliW4GlWzpq6QjIQ/viewform

A design thinking a tervezői gondolkodás átültetése különböző – üzleti, gazdasági, szervezeti, társadalmi – területekre, ahol a kreativitás és a problémamegoldó készség kerül előtérbe. A Széchenyi István Egyetem háromnapos Design Thinking Bootcamp elnevezésű rendezvényén oktatók és hallgatók bővítették ismereteiket és sajátították el a módszertan elemeit. A Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campus Kompetenciaközpontja adott otthont a Design Thinking Bootcamp 2023-as programjának. A három nap során a résztvevőket négy-öt tagú csapatokban, valós feladatokon keresztül, előadásokkal kiegészítve vezették végig a design thinking folyamat lépésein. A szervezők a jelentkezők figyelmébe ajánlották, hogy a módszertant vagy azon alapuló egyéb rendszereket olyan cégek alkalmazzák napi munkájuk során, mint a Google, az IBM, az Apple, a Toyota, az eBay vagy a Stanford University, és tulajdonképpen minden innovatív vállalkozás, amely emberközpontú szolgáltatásokat, termékeket vagy szervezeteket szeretne létrehozni. „Ez már a harmadik alkalom, hogy megszervezzük a tréninget. Az érdeklődés folyamatosan nő a program iránt, a résztvevők száma az első rendezvényhez képest mostanra megduplázódott. A jelentkezők között oktatók és hallgatók egyaránt megtalálhatók, és mivel csoportokban dolgozunk, a köztük zajló interakciókat is magasabb szintre emelhetik” – fogalmazott Barna Máté design thinking tréner, aki Paris Noble brandstratégával közösen vezette a programot. Hozzátette, a csoportmunka célja, hogy egy szervezetben előforduló valós problémák – mint például az energiafelhasználás csökkentése vagy a már említett hallgató és oktató közti kommunikáció erősítése – megoldásán gondolkodjanak a kreativitást, az innovatív szemléletmódot, az emberközpontúságot és az empátiát is segítségül hívó módszertan eszközeivel. „A három nap során a design thinking folyamatát projekteken keresztül mutatjuk be résztvevőknek, és számos olyan eszközt tanítunk, amellyel tovább tudják fejleszteni problémamegoldó képességüket. Nagyon jó csapat jött össze, akik fogékonyak az új ismeretekre, amelyekkel az egyetemen tanultakat, illetve a tanítási módszerüket is kitűnően kiegészíthetik” – sorolta a tréner. „A tudásgazdaság komplex problémáinak megoldására új típusú megközelítésekre van szükség, aminek a design thinking hatékony eszköze. A Széchenyi István Egyetem nemcsak a hallgatók, de az oktatók és a munkatársak számára is lehetőséget biztosít a módszer megismerésére, növelve felkészültségüket” – fogalmazott kérdésünkre dr. Rámháp Szabolcs adjunktus, az egyetem Menedzsment Campus Kompetenciaközpontjának startup inkubációs menedzsere. Hozzáfűzte, a résztvevők csapatmunkában, gyakorlati, valós problémákra fókuszálva sajátíthatják el az új ismereteket. A megszerzett tudás egyaránt hasznos alkalmazottként a munkaerőpiacon, saját vállalkozás kiépítésében, de akár egy szakdolgozat, vagy hallgatói projektmunka kivitelezése során is. „Egyetemünkön különböző vállalkozásfejlesztési programok működnek, köztük az országos Hungarian Startup University Program, amelyben a hallgatók ugyancsak valós problémákra reagálva dolgozzák ki egy vállalkozás üzleti modelljét. Ennek elengedhetetlen feltétele a sikeres problémaazonosítás és a megfelelő válasz kidolgozása. Mindebben nagy segítséget nyújthat a design thinking, de általánosságban is igaz, hogy minél több módszertant ismer valaki, annál felkészültebb szakember válik belőle” – zárta. „Közgazdászként fontosnak tartom a kreatív személetmódok elsajátítását, mert ezzel bővíthetem kompetenciáimat, amely a munkaerőpiacon is kifizetődik. Menedzsernek készülök, ahol a problémamegoldó készségnek, a nem hagyományos megoldások keresésének kulcsszerepe van” – mondta el kérdésünkre a mosonmagyaróvári Fódi Kamilla, aki a Széchenyi István Egyetem gazdálkodás és menedzsment alapképzése után az intézmény coaching szemléletű vezetés szakirányú továbbképzését is elvégezte, jelenleg pedig vezetés és szervezés mesterképzés szakos hallgató. Kiemelte, többet kapott a programtól, mint amit várt, új szempontokat, hatékonyságnövelést, a csapatmunka fejlesztését, az egymás iránti empátia erősítését.

A fenntarthatóság és a körforgásos gazdálkodás állt a legutóbbi hallgatói innovációs projektek középpontjában a Széchenyi István Egyetemen. A fiatalok négy valós vállalati, illetve szervezeti problémára kínáltak újszerű megoldásokat, az egyik csapat például a győri jégcsarnok energetikai átvilágítását végezte el, amellyel a klub jelentős megtakarítást érhet el. A Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campus Kompetenciaközpontjának gondozásában működő Hallgatói Innovációs Projekt (HIP) program 2019-ben indult. Ennek során a különböző szakokról érkező hallgatók, 4-5 fős multidiszciplináris csapatokba szerveződve dolgoznak együtt partnervállalatok és -szervezetek által kitűzött fejlesztési feladatokon, mentoroktatók segítségével. A programhoz az indulás óta több mint harminc együttműködő cég, intézmény és közel kétszáz hallgató csatlakozott. A legutóbbi kiírás fókuszában a körforgásos gazdaság, energiagazdálkodás, hulladékgazdálkodás, tágabban értelmezve a fenntarthatóság állt. „Az Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék vezetésével zajlik a KEHOP 3.1.5. »Térségi hulladék szemléletformálási és innovációs mintaprojekt«, amelynek célja a térségi hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó szemléletformálás. Ez adta az apropót az előző félévi pályázatok témájának, ami az előttünk álló szemeszter kiírásában is a fókuszban marad” – fejtette ki dr. Torma András tanszékvezető. Hozzátette, a hallgatói projektek most lezárult körében négy csapat vett részt, akik a Győri ETO Hockey Club „zöld jégpálya – zöld klub”, a Wahl Hungária Kft. „hulladékgazdálkodás”, az Otto Fuchs Hungary Kft. „Gurulj munkába!”, valamint a dunaszentpáli önkormányzat „kistelepülések zöldhulladék-kezelési problémái” elnevezésű projektjeit dolgozták ki. „A fiatalok nemcsak jelentős elméleti tudásról, de kiváló gyakorlati feladatmegoldó képességről és csapatmunkáról is tanúbizonyságot tettek. Az egyik csapat például a projektet adó cég hulladékkezelési térképének elkészítésében segített, vagyis abban, hogy hol, milyen hulladék keletkezik, ezeket hogyan gyűjtsék és hasznosítsák hatékonyan. A hallgatók egy új hulladékgazdálkodási koncepció alapjait tették le, amely a hatékonyság mellett a fenntarthatósághoz, azon belül pedig a körforgásos megoldások megvalósításához is hozzájárul” – mondta. Egy másik hallgatói team a Győri ETO HC-nek és a Győri Jégsportért Alapítványnak hozott egy teljes energetikai átvilágítást és javaslatcsomagot. „A téma aktualitását a jelenlegi energiaárak és energiaellátási kihívások mellett talán hangsúlyozni sem kell, és a fiatalok valós, a pénztárcát jelentősen érintő megoldásokat tudtak összeállítani, szakmai szemmel is profi anyagot tettek le az asztalra. Külön öröm, hogy az energetika terén minden, amivel pénzt tudunk megtakarítani, egyben alacsonyabb környezetterhelést is jelent” – fogalmazott a tanszékvezető. „A sport világában a jégcsarnokok üzemeltetése az egyik legenergiaigényesebb terület, ezért kerestük az alternatív megoldások lehetőségét. Ennek megtervezéséhez fontos, hogy lássuk, most hol állunk. Az innovációs projekt célja pedig pont ez a helyzetelemzés volt, amit a Széchenyi István Egyetem hallgatói a vártnál is magasabb színvonalon végeztek el. Mély, szakmailag megalapozott, minden részletre kiterjedő vizsgálatot végeztek. Megállapították, hogy a kiindulási helyzetünk jó, az eddigi fejlesztések megfelelőek, ugyanakkor olyan alternatív energiaforrásokra alapozó javaslatokat dolgoztak ki, amelyek mentén egy magasabb energiahatékonyságú sportközpontot üzemeltethetünk költséghatékonyan. Az eredményeket a Magyar Jégkorong Szövetségnek is be szeretnénk mutatni, hiszen időközben a szövetség is átfogó energetikai felülvizsgálatba kezdett a hazai jégcsarnokok esetében. Céljaink egy irányba mutatnak: a jégsport fenntartható működését szeretnénk megteremteni” – fejtette ki Horváth László, a Győri ETO HC elnökségi tagja. A hallgatók több javaslatot is megfogalmaztak, amelyek közül a napelemes rendszer telepítését, illetve a gáz kiváltása érdekében geotermikus energia felhasználását tervezi megvalósítani az egyesület. „A megújuló energiaforrások használata zöldebb működést eredményez, és hozzájárul a fenntarthatósághoz, amely környezetvédelmi szakértőként nekem is szívügyem” – hangsúlyozta. Dr. Torma András azzal zárta, hogy a HIP-programban részt vevő valamennyi csapat nagyszerűen teljesített, büszkék lehetnek a Széchenyi-egyetemen megszerzett tudásukra, gyakorlati tapasztalatszerzésük pedig a munkaerőpiacon is sokat érhet majd.

A Széchenyi István Egyetem aktív részese a hazai közlekedésszakmai életnek, amit Magyarország egyik legnagyobb országos műszaki-tudományos civil egyesülete, a Közlekedéstudományi Egyesület rangos elismerései is bizonyítanak. A szakmai szervezet az intézmény öt munkatársának és egy mesterképzéses hallgatójának tevékenységét díjazta. A Közlekedéstudományi Egyesület minden év februárjában tartja éves díjátadó ünnepségét. Az idei rendezvény fontos szereplői voltak a Széchenyi István Egyetem munkatársai is. Az esemény rámutatott, hogy a hazai szakmai közélet az intézmény Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karán folyó munkát ismeri és elismeri. Többéves kiemelkedő tudományos és tudománynépszerűsítő tevékenységéért dr. Horváth Balázs, a kar dékánja Jáky József-díjban részesült. Ezt 1959 óta adják át minden évben három személynek az egyesület egyik legrangosabb kitüntetéseként. A Közlekedéstudományi Szemle folyóiratban megjelent cikkéért Gaál Bertalan, a Széchenyi-egyetem Közlekedési Tanszékének tanársegédje Irodalmi díjat vehetett át. A zsűri a Gaál Bertalan és Somfai András szerzőpáros „Javaslat a közterület témakörének komplex kutatására” című cikkét tartotta rendkívül értékesnek a rangos elismerés odaítéléséhez. A Közlekedésmérnök mesterképzést a közelmúltban sikeresen lezáró Kovács Gergő első helyezést ért el a Közlekedéstudományi Egyesület által kiírt diplomamunka-pályázaton. Dolgozatának témája a budapesti trolibuszhálózat technikai és szervezési megújítása volt. A Közlekedéstudományi Egyesület és az Okos Válaszok Alapítvány közösen kiírt Innovációs Díj 2022 pályázaton való részvételéért Nagy Viktor, a Közlekedési Tanszék tanársegédje elismerő oklevélben részesült. Nagy Viktor pályázatában közlekedéstervezési feladatok automatizálásához kapcsolódó algoritmusokat dolgozott ki. Ugyanezen a pályázaton való részvételéért Jóvér Vivien, a Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszék tanársegédje is elismerő oklevélben részesült. Ő pályázatában a vasúti alépítmények vizsgálatával és avulásával összefüggésben dolgozott ki vizsgálati módszereket. A Széchenyi István Egyetem immár nyugdíjas munkatársa, dr. Petőcz Mária örökös tagsági megtiszteltetésben részesült. A díjakat és elismerő kitüntetéseket a Közlekedéstudományi Egyesület elnöke, dr. Fónagy János korábbi közlekedési és vízügyi miniszter, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes adta át.

A Széchenyi István Egyetem tavaly óta Albert Kázmér nevét viselő Mosonmagyaróvári Kara képzéseinek fókuszában olyan aktuális kihívások állnak, mint a fenntarthatóság, a korszerű élelmiszertechnológiák, a vidékfejlesztés és a precíziós gazdálkodás. A hagyományt és az innovációt a jövő szolgálatában ötvöző kar tavaszi diplomaátadó ünnepségén 92 végzős hallgató vehette át oklevelét. A diplomaátadó ünnepségen dr. Szalka Éva, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja köszöntötte a végzősöket, akiket arra biztatott, legyenek kitartóak, szorgalmasak, s éljenek az élet nyújtotta lehetőségekkel, hiszen a Széchenyi István Egyetemen értékes tudást, versenyképes diplomát szereztek. Kiemelte, az elmúlt időszak rámutatott arra, korunkban mekkora jelentősége van a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak, ezért a terület szakemberei még keresettebbek, mint korábban. Ezt követően dr. Kovács Attila, a nemzetközi kapcsolatok dékánhelyettese a nemzetközi hallgatókat köszöntötte. A város nevében dr. Iváncsics János, Mosonmagyaróvár alpolgármestere szólt a végzősökhöz, s hangsúlyozta, az egyetem hallgatói értékes és keresett tudás birtokába jutottak. Diplomájuk átvételét követően az alpolgármester Mosonmagyaróvár Tiszteletbeli Polgára címet adott át az első diplomájukat szerző mérnököknek. Az ünnepségen az egyetem Hallgatói Önkormányzata hetedik alkalommal adta át az „Oktatók a hallgatókért” díjat. A hallgatók véleménye alapján az elismerést idén dr. Szalka Éva dékán vehette át lelkiismeretes oktatói, vezetői munkájáért. Ezt követően Pro Auiditoribus díj emléklap minősítésben részesült Kathy Vivien Mónika növényorvos. A díjátadások sora ezzel még nem ért véget, hiszen az eseményen, immár tizenkilencedik alkalommal Mintagazdaság címeket is odaítéltek. Ezúttal a Bakony Bio Zrt. és a Pannon-Mag-Agrár Kft. részesült az elismerésben. Galéria az eseményről.

Egy törvénymódosításnak köszönhetően azok is állami ösztöndíjjal szerezhetnek mérnöktanári diplomát a Széchenyi István Egyetemen, akik korábbi tanulmányaik során már igénybe vették a 12 államilag támogatott félévet. A lehetőség sokak számára könnyítheti meg, hogy ezt a hivatást válasszák. A kedvezmény a zenetanári és zeneművésztanári szakokra jelentkezőkre is vonatkozik. „A műszaki fejlesztések, a technológiai újítások, az ehhez szükséges kreatív és problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének kulcsszereplői a mérnöktanárok. A Széchenyi István Egyetemen a műszaki tanárképzés öt évtizede teszi lehetővé az érdeklődő szakoktatók, főiskolai végzettségű mérnöktanári vagy mérnöki szakképzettséggel rendelkezők mesterszintű felkészülését a mérnöktanári hivatásra kettő-négy félév alatt” – mondta Kövecsesné dr. Gősi Viktória, a Széchenyi István Egyetem Tanárképzési és Módszertani Főigazgatóságának főigazgatója. Hozzátette: egy új lehetőség sokak számára nyithatja meg az utat, hogy a pedagógusi hivatásnak ezt a különleges területét – vagy a zenetanári, a zeneművésztanári szakokat – válasszák, ahol magas szintű szakmai ismereteket kell átadni a diákoknak. A törvénymódosítás lényege, hogy egyes rövid ciklusú tanárképzéseken tanuló hallgatók támogatási lehetősége a támogatási idő kiszélesítésével bővült. A kedvezményre való jogosultság független attól, hogy a jelentkezőnek a korábbi felsőfokú tanulmányai alapján rendelkezésre áll-e még támogatási idő. Ez azt jelenti, hogy a szóban forgó tanárképzéseken állami ösztöndíjas finanszírozási formában folytathatják tanulmányaikat azok is, akik korábban már igénybe vették vagy akár meg is haladták a számukra biztosított állami ösztöndíjas támogatási időt. Kövecsesné dr. Gősi Viktória ezzel kapcsolatban elmondta: a változás a Széchenyi István Egyetem esetében egyrészt a főiskolai mérnöktanári és mesterszakos (MSc) szakképzettségre építő két féléves mérnöktanári, illetve az alapszakos (BSc) szakoktatói és mérnöki szakképzettségre építő négy féléves mérnöktanári képzésre jelentkezőket érinti kedvezően. Ezek a szakok gépészet-mechatronika, informatikus, közlekedés és agrár szakirányon indulnak az intézményben. (Azok a BSc mérnöki szakképzettséggel rendelkezők, akiknek van köznevelési gyakorlatuk, három félév alatt is elvégezhetik az egyébként négy féléves képzést.) Másrészt a kedvezmény vonatkozik a zenetanári és zeneművésztanári képzést választókra is. Idén szeptemberben is indul valamennyi említett szak, amelyekre február 15-ig lehet jelentkezni a felvi.hu rendszerében. „A mérnöktanári képzés célja a műszaki képzettségre építve mind az iskolarendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az elméletigényes szakmai tantárgyak tanítására, valamint a pedagógiai kutatási és fejlesztési feladatokra való felkészítés, továbbá a tudományos (Phd) minősítés megszerzésének megalapozása. A nagy hagyományokkal rendelkező szakon olyan kompetenciák fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt a leendő tanároknál, melyek nemcsak a szakképzési centrumok intézményeiben, de a vállalatoknál, vállalkozásoknál is alkalmassá teszik a végzett mérnöktanárokat az oktatói feladatok ellátására” – hangsúlyozta Kövecsesné dr. Gősi Viktória. Az említett tanárképzési szakokról a következő linkeken található bővebb információ: https://felveteli.sze.hu/mesterkepzesi-szakok-5, https://felveteli.sze.hu/tanari-agrarmernoktanar-msc-1, https://felveteli.sze.hu/tanari-mernoktanar-ma-gepesz-kozlekedesmernok-mernok-informatikus-1, https://felveteli.sze.hu/tanari-zenetanar-ma-1, https://felveteli.sze.hu/tanari-zenemuvesztanar-1-1.

Többek között energetikai korszerűsítést, eszközbeszerzéseket, burkolatcseréket és akadálymentesítést foglal magában a győri Széchenyi István Egyetem (SZE) a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös projektje, amelynek keretében a két intézmény négy gyakorlóiskolája újul meg Győrben és a fővárosban. Az 1,771 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból megvalósuló beruházások őszre készülnek el. A gyakorlóiskolák fontos szerepet töltenek be mind a közoktatásban, mind a pedagógusképzésben, fejlesztésük ezért is fontos – hangzott el azon a győri projektindító rendezvényen, amelyet a „Komplex infrastruktúra és eszközállomány fejlesztés a SZE és az ELTE gyakorló iskoláiban” című európai uniós nyertes pályázat (EFOP-4.2.3-22-2022-00012) kapcsán tartott a két egyetem. A projekt teljes költsége 1,771 milliárd forint. Ebből a Széchenyi-egyetem 451,43 millió, az ELTE 1,319 milliárd forintot nyert el a saját beruházására. „A tehetségek felkutatása már az általános iskolában elkezdődik. Célunk, hogy a Széchenyi István Egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskolája az ország leginnovatívabb iskolája legyen, élményalapú oktatással népszerűsítse a fiatalok körében a természettudományos ismereteket. E programunk már elindult, szolgálva pedagógushallgatóinkat is, akik az új módszertanok megismerésével még szélesebb körű, korszerűbb tudáshoz juthatnak. Az ELTE-vel közös, sikeres pályázatunk minden eddiginél jelentősebb, az energiatakarékosságot szem előtt tartó megoldások révén a fenntarthatóságot szolgáló fejlesztést eredményez. A felújítással a gyerekek, az iskola dolgozói és pedagógushallgatóink számára egyaránt komfortos, modern, XXI. századi környezetet teremtünk” – fogalmazott dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem kancellárja, aki köszönetet mondott a kormányzatnak a támogatásért, az ELTE-nek pedig a partnerségért. Hozzátette: az elmúlt időszakban az egyetem szinte minden épülete jelentős felújításon ment keresztül Győrben és Mosonmagyaróváron. Emellett olyan zászlóshajóprojektek megvalósítása zajlik, mint a győri és a ZalaZONE járműipari tesztpálya melletti tudományos és innovációs park vagy a győri Egészségtechnológiai Campus építése. „Mindezek a Széchenyi István Egyetem vezető technológiai egyetemmé válását, a hallgatók és a minket körülvevő gazdasági ökoszisztéma még jobb kiszolgálását, a térség versenyképességének további erősítését szolgálják” – emelte ki. Dr. Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja beszédében elismerően szólt a Széchenyi István Egyetem nemzetközi szintű infrastruktúrájáról, majd gyakorlóiskoláik magas oktatási színvonalát és népszerűségét hangsúlyozta, amit diákjaik kitűnő eredményei is igazolnak. Hozzáfűzte, a most megvalósuló projekt jelentősen hozzájárul a további fejlődéshez. „Mindez nemcsak a gyerekek és a pedagógusok szempontjából fontos, de a gyakorlóiskolák helyzete a tanítóképzés szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bír” – húzta alá. Némethyné Toldy Gizella, a Széchenyi István Egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskolájának igazgatója elmondta, a beruházás tartalmazza az iskola energetikai korszerűsítésének első ütemét, amely nyílászárók részleges cseréjét, épületgépészeti felújításokat, radiátorcseréket, napelemes rendszer kialakítását és padlásfödém-szigetelést is magában foglal. Emellett hűtési-fűtési rendszereket, köztük az informatikai terem klimatizálását is kiépítik. Több helyiségben történik árnyékolás, burkolatcsere, továbbá a tornatermet és az öltözőket is korszerűsítik. Ezenkívül megtörténik a sportudvar árnyékolása, a hátsó udvar felújítása, és akadálymentesítés is szolgálja az épület korszerű működését. Az eszközbeszerzés keretében tantermi bútorokkal, tornatermi eszközökkel, interaktív táblákkal, számítógépekkel és egyéb informatikai eszközökkel gazdagodik az intézmény. Az iskolában az elmúlt évben a Mobilis Interaktív Kiállítási Központtal partnerségben elindított, a természettudományos ismereteket népszerűsítő élményalapú oktatási programot figyelembe véve elmondható, hogy az intézmény kívül-belül megújul. Pintér Zsolt projektmenedzser, az ELTE Savaria Egyetemi Központjának koordinációs igazgatója, az ELTE Pályázati Központ igazgatóhelyettese arról számolt be, hogy a Széchenyi István Egyetemmel közös konzorcium keretében három intézményük fejlesztésére kerül sor. A budapesti Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban Farkas Csaba igazgatóhelyettes elmondása szerint elsősorban az elektromos hálózat, a világítás és az informatikai hálózat újul meg, valamint digitális oktatási eszközöket szereznek be, illetve felújítják a bejáratot és a portát. A Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskolában az aula és a hozzá kapcsolódó vizesblokkok, a rendezvényterem, az informatikai tantermek rekonstrukciója, valamint egy biztonsági kamerarendszer kialakítása valósul meg, foglalta össze Mesterházy Ferenc igazgató. A speciális nevelési igényű gyerekekkel foglalkozó Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskolában a széles körű eszközfejlesztés mellett elsősorban a közösségi terek modernizálására és az akadálymentesített terek fejlesztésére fókuszálnak, derült ki Póth Éva Klára előadásából. Emellett más pályázatok révén az ELTE további három gyakorlóiskolája is megújul.

Az Elon Musk nevéhez kötődő amerikai SpaceX űrkutatási vállalat több ezer alacsony pályás műhold segítségével létrehozott globális internetszolgáltatása a Starlink, amelynek terminálját és annak tesztelését – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH) való együttműködés keretében – a hazai felsőoktatásban elsőként a Széchenyi István Egyetemen mutatták be. Ez a program is bizonyította, hogy az intézmény hallgatói a legmodernebb technológiák segítségével naprakész tudást szerezhetnek akár az űrtávközlés területén is. Az NMHH a felsőoktatási intézmények közül elsőként a Széchenyi István Egyetemen tette lehetővé, hogy a hallgatók testközelből is megismerhessék és tesztelhessék a Starlink alacsony pályás műholdakkal létrehozott globális internetszolgáltatásának működését egy valódi terminálon keresztül. A program szervezésében részt vett az egyetem SZE-SAT hallgatói csapata, amelynek tagjai mindig az ég felé tekintenek, műholdakat követnek, kommunikálnak velük, sőt az egyetemek közti együttműködésben megvalósult műholdra saját kommunikációs eszközt is fejlesztettek. A rendszer bemutatása szakmai előadásokkal kezdődött, majd az egyetem tanulmányi épületének tetején található műholdas laboratóriumban működés közben is tesztelhették a terminált a résztvevők. Az eseményen dr. Kovács Zsolt kancellár mondott köszönetet az NMHH-nak azért a szoros szakmai partnerségért, amellyel a Széchenyi István Egyetemet segíti, és amelynek köszönhetően a széchenyis hallgatóknak nyílt elsőként lehetőségük e modern rendszer alaposabb megismerésére. Hozzátette, az intézmény nemcsak naprakész tudást, de a legmodernebb technológiák használatát is biztosítja képzései során a leendő szakemberek számára. „Az NMHH felel a hírközlés szabályozásáért, a szabályok betartatásáért, és ez igaz a ma létező legkorszerűbb űrtávközlési eszköz esetében is. A terminált a vonatkozó előírásoknak való megfelelés szempontjából tesztelte a hatóság, amelyen jól vizsgázott a rendszer. Ezeket az eredményeket mutattuk be a fiataloknak” – fogalmazott dr. Vári Péter, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főigazgató-helyettese, a Széchenyi-egyetem docense, aki néhány évtizede maga is a győri intézményben diplomázott villamosmérnökként. „Kézenfekvő volt, hogy a Széchenyi István Egyetem hallgatói számára elhozzuk ezeket az ismereteket, hiszen Győr a távközlési oktatás egyik legfontosabb bölcsője, a magas színvonalú szakemberképzéshez pedig ezzel a programmal is hozzá tudunk járulni” – hangsúlyozta. Pataki Péter, a Távközlési Tanszék tanársegédje – aki hallgatóként a SZE-SAT hallgatói csapat egyik alapítója volt – a szakmai nap sikerében szervezőként és előadóként is szerepet vállalt. Mint mondta, a Széchenyi István Egyetemen valóban gyakorlatorientált oktatás zajlik, amely jelentősen növeli az itt megszerzett diploma munkaerőpiaci értékét. Az egyetemen tanultak alkalmazása jegyében hozták létre 2019-ben a Jedlik Ányos Gépész- és Villamosmérnöki Szakkollégium SZE-SAT szekcióját is. „Akkor nem kisebb célt tűztünk ki magunk elé, mint hogy saját műholdat fejlesszünk, és így írjuk fel Győr nevét az égre, amihez a csapat egyre közelebb jár. A mostani program fókuszában is a műholdak álltak, egy új technológia gyakorlati kérdései, amelyeket még a vártnál is nagyobb érdeklődés övezett” – fogalmazott. Hozzátette, a nyílt rendezvényre nemcsak a Széchenyi-egyetemről, de más felsőoktatási intézményből is érkeztek hallgatók, és vállalati partnerek, a térség szakemberei is szép számban látogattak el. „Az előadások során bemutattuk a technológia működését, de olyan kérdéseket is megvitattunk, mint a műholdak más eszközökre való hatása, a csillagászati kilátás zavarásának kérdése vagy az űrszemét, az újrahasznosíthatóság problémaköre. Ezek mind olyan aktualitások, amelyekre a jövő szakembereinek is fókuszálniuk kell” – hangsúlyozta Pataki Péter. Kiemelte, a bemutató sikerét látva tervezik, hogy a jövőben akár többször is szerveznek egy-egy téma köré hasonló nyílt előadásokat. „A műholdas távközlő rendszerek tantárgy oktatását például számos külső, az iparból érkező előadó színesíti, internetszolgáltatásban, műsorszórásban és egyéb műholdas témakörökben, amelyek szintén alkalmasak lehetnek az érdeklődők bevonására személyes vagy akár online jelenléttel” – zárta a fiatal oktató. Galéria az eseményről. (Fotók: Horváth Márton)

A győri Széchenyi István Egyetem hat nemzetközi hallgatója olyan kiemelkedően szerepelt az intézményben tavaly megrendezett Tudományos és Művészeti Diákkonferencián, hogy megszerezte az indulási jogot a verseny döntőjének számító idei Országos Tudományos Diákköri Konferenciára. Valamennyien a Stipendium Hungaricum ösztöndíjnak köszönhetően érkeztek az intézménybe tanulni. A több mint hét évtizedes múltra visszatekintő Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Magyarország legnagyobb tudományos rendezvénye. Azok a fiatalok nevezhetnek rá, akik a megelőző egyetemi konferenciákon teljesítményükkel erre jogosultságot szereznek. A Széchenyi István Egyetem minden félévben megrendezi saját Tudományos és Művészeti Diákkonferenciáját (TDK), amelyeken csak tavaly közel 50 szekcióban több száz hallgató mutatta be kutatási eredményeit. A résztvevők és a díjazottak között mind több a nemzetközi hallgató, összhangban azzal, ahogy évről évre nő az itt tanuló külföldi fiatalok száma. Ők a világ 70 országából érkeztek. Közülük a zsűri értékelése szerint hatan olyan kiválóan szerepeltek, hogy az idei OTDK-n is megmérethetik magukat. „A Széchenyi István Egyetem rendkívül fontosnak tartja, hogy a nemzetközi hallgatók számára is magas színvonalú képzéseket és kutatási lehetőségeket biztosítson. Az utóbbi törekvést szolgálja, hogy 2018 tavasza óta rendezünk nemzetközi tudományos workshopokat a TDK keretében, illetve hogy számukra is kinyitottuk a TDK szekcióit, ahonnan az OTDK-ra is továbbjuthatnak. Büszkék vagyunk arra, hogy közülük sokan tanulmányaikon túl is elmélyednek a tudományokban. Köszönjük kollégáinknak, hogy bátorítják és felkészítik őket a tudományos munkának erre a formájára is” – mondta dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta professzor, az Egyetem Tudományos Diákköri Tanácsának és Tehetségsegítő Tanácsának elnöke. Dr. Géczy Nóra, az Épülettervezési Tanszék docense az egyetem Design Lab Tehetségműhelyének keretén belül az elmúlt két évben összesen 22 építészhallgatót mentorált és készített fel az egyetemi TDK-kra, így nemzetközi diákokat is, akik közül négyen jutottak tovább az idei OTDK-ra. „Az angol nyelvű mesterképzésben résztvevők jellemzően olyan témákkal foglalkoznak, amelyek a nemzetközi porondon is érthetők és érdekesek. Tavaly például az UNEECC konferencián adtunk elő Layane Vieira brazil építészhallgatóval Litvániában, idén márciusban pedig Firenzében, az ICOMOS építészeti konferencián tartunk közös előadást Daniel Osorio Arboledával, aki Kolumbiából érkezett hozzánk. A TDK és az OTDK remek lehetőség arra, hogy ezekre a kihívásokra felkészüljenek, teszteljék képességeiket. A megmérettetés mellett a rendezvény legnagyobb hozadéka a bírálóbizottság részéről kapott visszajelzésekben van, ami rendkívül inspiráló a leendő ifjú kutatók számára” – fogalmazott Géczy Nóra. Daniel Osorio Arboleda az egyike azoknak, akik az OTDK-n is képviselhetik a Széchenyi István Egyetemet. „Már alapképzésem óta érdekelnek az épületeink és városaink kulturális és történelmi örökségével kapcsolatos tanulmányok, így TDK-dolgozatomban az épületromokról, a nosztalgiáról és a kollektív emlékezetről írtam filozófiai megközelítésből, néhány építészeti és örökségvédelmi elmélet alapján. A téma középpontjában a városaink épített környezetéhez fűződő viszonyunk áll, és annak hatása az aktív emlékezet létrehozásának képességére. Nagyon örültem, hogy részt vehettem a TDK-n, és hogy megoszthattam a kutatásomat más hallgatókkal és professzorokkal. A közeljövőben tervezem a dolgozatom cikké történő továbbfejlesztését és az ICOMOS olaszországi konferenciáján való publikálását” – mondta a kolumbiai hallgató. Dr. Géczy Nóra három másik nemzetközi hallgatója, az ecuadori Sofia Suarez, a szintén ecuadori Katherine Vega és a jordániai Rnin Salah csapatként együtt dolgozva érdemelte ki az OTDK-n való szereplés jogát. Építészeti tanulmánytervük célja az esélyegyenlőség és a fenntarthatóság vizsgálata egy dél-szenegáli közösségi ház tervezésén keresztül. „A tervezés nagy szenvedélyem, és mindig új utakat keresek, hogy tanulhassak és fejleszthessem a képességeimet. Emellett szilárdan hiszem, hogy a siker elérésének legjobb módja a közös munka. Így kapta meg a csapatunk a lehetőséget, hogy részt vegyen az OTDK-n” – hangsúlyozta Rnin Salah. Katherine Vega hozzátette: nagyon érdekli az építészet szerepe az emberek életkörülményeinek jobbításában. „Ezt a projektet azzal a szándékkal dolgoztuk ki, hogy a közösségben élő nők számára teret biztosítsunk, ahol olyan tevékenységeket végezhetnek, amelyek javítják az egyenlőség és a tanulás feltételeit” – emelte ki. Rajtuk kívül a Széchenyi István Egyetemet képviseli a tavaszi OTDK-n Zoher Orabe informatikushallgató, akinek témavezetője dr. Takács Gábor egyetemi docens, valamint a bangladesi Md Abdullah Al Mamun, akit dr. Buics László egyetemi adjunktus mentorál. Utóbbi hallgató kérdésünkre kifejtette: büszke arra, hogy országos szinten versenyezhet. „A textilipar gyártási folyamata az egyik leginkább emberközpontú, mert az automatizálási lehetőségek még mindig korlátozottak. Itt, az egyetemen sok hasznos eszközhöz jutottam hozzá az ipar 4.0-val és az automatizálással kapcsolatban, és megpróbáltam ezek alapján automatizálni ezeket a folyamatokat, csökkentve a fizikai terhelést, az emberi beavatkozás mértékét és a hulladékmennyiséget, ami nagyobb nyereséget, termelékenységet és hatékonyságot eredményezhet” – fogalmazott témájával kapcsolatban Md Abdullah Al Mamun. Hozzáfűzte: az egyetemen folyamatos támogatást kap a tanároktól, de maga a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar és a könyvtár is kiváló, s ugyanez igaz a kollégiumokra és Győrre is.