A távközlési világnap alkalmából a Széchenyi István Egyetem tizenharmadik alkalommal rendezte meg azt az országos jelentőségű konferenciát, amelyen a hírközlési szakma jeles képviselői, piaci, állami és egyetemi szereplői gyűltek össze. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kiemelt támogatásával zajló program idei témája a zöld távközlés és az űrtávközlés volt. Húsz ország képviselői aláírták a Nemzetközi Távközlési Egyesület létrehozásáról szóló alapító okmányt 1865. május 17-én Párizsban. Ennek emlékére 1968 óta tartják meg a távközlési világnapot. Az alapítók között hazánk is szerepelt, a Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszéke pedig minden évben rendezvénysorozattal tiszteleg ezen esemény előtt. A program szakmai célja a gyorsan fejlődő technológiák és azok hatásának bemutatása. Az idei világnap két kiemelt témája a zöld távközlés és az űrtávközlés volt. Míg 2008 körül a távközlési iparág a világ energiaigényének 1 százalékát használta fel, addig ez az arány ma már eléri a 3 százalékot. Ennek oka egyértelmű, hiszen folyamatosan nő az igény az adatforgalomra, ezért jelentősen bővül a hálózatok és az IT-eszközök száma. A klímaváltozás mértékének kordában tartása a távközlési szektoron is múlik, ezért döntöttek úgy a szervezők, hogy a zöld távközlés lesz az egyik idei prioritás. Az eseménynek otthont adó Széchenyi István Egyetem jogelődjén 1976-ban indult meg a távközlési mérnökképzés. Az azóta hatalmas fejlődésen keresztülment intézmény széles körű képzési palettája, gyakorlatorientált oktatása, infrastruktúrája segítségével a kor kihívásaira válaszolni tudó szakembereket képez. „Komplex kutatási együttműködések létrejöttén dolgozunk több magyar egyetemmel. A konkrét szakmai tevékenységek mentén alakuló megállapodások tekintetében a Széchenyi István Egyetem kiemelt partnerünk” – fogalmazott dr. Koltay András, az NMHH elnöke. Hozzátette, jelenleg is zajlik annak a részletgazdag tudományos programnak a kidolgozása, amely egy újabb állomása az intézménnyel való együttműködésüknek. Kiemelte a hallgatói aktivitás fontosságát, amelynek révén biztosított a megfelelő szakmai utánpótlás. Ennek érdekében is segíti a hatóság az egyetemi képzéseket, kutatásokat. A konferencián 2015 óta minden évben kiosztják a Dr. Magyari Endre-díjakat is, amelyet az NMHH elnöke ad át a hírközlési piac területén végzett kiemelkedő munka elismeréseként. Az idei évben Tomka Péter, a hírközlési hatóság Mérésügyi Főosztályának nyugalmazott vezetője és Gáspár Ernő, az NMHH Mérésügyi Főosztályának vezetője részesült az elismerésben. Az ünnepségen vehette át az NMHH különdíját a Tudományos Diákköri Konferencián távközlési témakörben kiemelkedően teljesítő Pataki Péter és Bazsó Ádám. Mindketten a Széchenyi István Egyetem hallgatói. Az eseményen Pro Meteorologia Emlékplakettet kapott az NMHH főigazgató-helyettese, dr. Vári Péter. A díjat dr. Nagy István agrárminiszter a meteorológiai világnap alkalmából ítélte oda az NMHH főigazgató-helyettesének, amit a távközlés világnapja alkalmából dr. Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke adott át a kitüntetettnek. A távközlési világnap alkalmából szervezett konferencián az előadások többek között a karbonsemleges infokommunikációs hálózatokról, a távközlés zöldítésének megoldásairól, energiaoptimalizálásról szóltak, de kiemelt témaként szerepelt a programban az űripar, az űrképzés és a klímakutatás is. A fenntarthatóság fontosságát szimbolizálva a résztvevők emlékfát ültettek el az egyetem győri kampuszán.

Havasi Dániel fotográfus-dokumentumfilmes alkotásaiból 2022. május 26-án, csütörtökön 11 órakor nyílik kiállítás, amely június végéig tekinthető meg a Széchenyi István Egyetem aulájának karzatán. A Havasi Dániel által készített, a kétirányú migráció által is inspirált fotók 2011 és 2020 között készültek a világ 21 országában, köztük Nyugat-Európában, a posztszovjet országokban, Észak-Amerikában, a Szentföldön, Japánban, Iránban, a Maghreb régióban és Magyarország déli határán a 2015-ös menekültválság idején. A kiállított darabok többsége dokumentum- vagy társadalmi fotó, utcakép vagy (a déli határon készült fotók esetében) fotóriport. Havasi Dániel álló- és mozgóképekkel egyaránt dolgozik. Japánból való hazatérése után 2020-ban képeiből „Alulnézet” címmel albumot állított össze, Harnóczy Örs fotóművész szerkesztésében, amely a kiállítás során a helyszínen is megvásárolható. Akkoriban még csak a Covid-járvány kimenetele volt kérdéses, de az albumban szereplő fotók némi képi előjelét is adják azoknak a viharos folyamatoknak, melyek most világunkat meghatározzák.

A Széchenyi István Egyetem meghívására és vendégeként Győrbe jön, és közös zenei esten szerepel az egyetem fúvósegyüttesével, a Győr Symphonic Banddel az Észak-iowai Állami Egyetem koncert-fúvószenekara május 23-án, hétfőn. Az amerikai és a győri egyetemi fúvószenekar közös koncertje hétfőn 18 órakor kezdődik az Egyetemi Hangversenyteremben (egykori zsinagóga, Győr, Kossuth L. u. 5.). A koncert kezdetekor az Egyetem nevében dr. Lukács Eszter nemzetközi rektorhelyettes mond köszöntőt. Az első részben a győri egyetem fúvószenekara, a Győr Symphonic Band szerepel, a szünet után az iowai zenekar mutatkozik be. A közös koncert belépődíj nélküli. Az Észak-iowai Állami Egyetemet 1876-ban alapították. A közgazdasági, a társadalomtudományi, a természettudományi, a mérnöki, a tanárképző és a művészeti szakokon 11 ezer hallgató tanul. Iowa állam területe több mint másfélszer nagyobb Magyarországénál, lakosságának száma viszont csak 3,5 millió. Történetileg itt volt az apacsok földje. Iowának van magyar kötődése is. A terület növényzetét Xantus János utazó, zoológus, etnológus, egykori győri bencés gimnazista tárta fel, elemezte, akinek nevét több hazai közintézmény viseli. Róla mintázta Karl May regényíró a legendává lett Old Shatterhand alakját. Az indiánkönyvek félelmetes Henry-karabélyát, Xantus János puskáját jelenleg a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban őrzik. Iowa államban ma is közigazgatási egység az 1855-ben alapított Kossuth Lajos megye, s egykor volt egy New Buda nevű, magyar bevándorlók által alapított, magyarok lakta város is.

Fenntarthatóság, korszerű élelmiszertechnológiák, vidékfejlesztés és precíziós gazdálkodás – ezek az innovatív területek kerülnek fókuszba a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karán, amely új tanszékekkel és képzési területekkel bővül a következő tanévtől. Mindez erősíti a különböző tudományágak együttműködését annak érdekében, hogy közösen adjanak választ a legaktuálisabb problémákra. Albert Kázmér szász-tescheni herceg az idén éppen kétszáz éve, 1822-ben hunyt el. Ő alapította Európa első, ma is működő agrár-felsőoktatási tanintézetét, a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karának jogelődjét, amely augusztus 1-jétől az ő nevét viseli. A karon emellett is jelentős változások történnek az új tanévtől, tágítva a képzések és a kutatás-fejlesztés horizontját. „A fenntarthatóság napjaink egyik legfontosabb témája: a jövőnk nagyban függ attól, tudjuk-e csökkenteni a környezeti terhelést. Az ezzel kapcsolatos kutatások alapját a Vízgazdálkodási és Természeti Ökoszisztémák Tanszék és az Audi Hungaria Járműmérnöki Karról hozzánk kerülő Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék munkatársai jelentik” – ismertette dr. Szalka Éva dékán. Hozzátette, az új tanszékeknek köszönhetően két szakkal is bővül az oktatási kínálat: a környezetmérnöki alapképzéssel és az energetikai veszteségfeltáró auditor szakirányú továbbképzési szakkal. Mint mondta, a korszerű élelmiszertermelést szintén fókuszterületnek tekintik, hiszen a világban végbemenő folyamatok egyre inkább rávilágítanak arra, mennyire fontos a megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer, illetve az ennek előállításához szükséges alapanyag megléte. „Ugyancsak kiemelt terület a vidékfejlesztés, amely a vidéki terekben a gazdaság, a környezet és a társadalom fenntartható, harmonikus együttműködésére helyezi a hangsúlyt. Ezzel foglalkozik az újonnan létrejövő Területi Tudományi és Vidékfejlesztési Tanszék” – ismertette dr. Szalka Éva. Ugyancsak a kor kihívásaira keresi a válaszokat a precíziós gazdálkodás, amivel az új tanévtől még hangsúlyosabban foglalkozik a Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszék. A dékán elmondta, jelenleg is nagy az érdeklődés a precíziós mezőgazdasági szakmérnök és precíziós mezőgazdasági szaktanácsadó, illetve a drónirányító és -adatelemző szakirányú továbbképzési szakok iránt. Precíziós mezőgazdasági mérnökalapszakot is terveznek indítani, amelynek gyakorlati képzési helyszíne a fejlesztés alatt álló tangazdaság lesz. Dr. Torma András, az Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék vezetője elmondta: az egyetem vezetése jól ismerte fel a fenntarthatóság fontosságát, és azt, hogy erre a területre az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Hozzáfűzte, rengeteg kutatás foglalkozik ezzel a témával, és ezek egy karra csoportosítása lehetőséget teremt arra, hogy az intézmény kutatói még professzionálisabban, hatékonyabban végezzék munkájukat. „Az új szerkezetben a fenntarthatósággal kapcsolatos kompetenciák összeadódnak. Komplexebb módon, szélesebb együttműködésben tudunk foglalkozni a kérdéssel, és tanszékünk olyan közegbe kerül, ahol ez az az egyik vezérelv” – világított rá dr. Torma András. Mint mondta, az alkalmazott fenntarthatóságra szeretnék a hangsúlyt helyezni, vagyis a gyakorlatban működő válaszokat keresik. A tanszéken nemcsak a kutatási, de az oktatási portfólió is megújul, új elemként jelenik meg a zöldgazdasági rendszerszakértő képzés. Dr. Mezei Katalin, a megalakuló Területi Tudományi és Vidékfejlesztési Tanszék vezetője kifejtette: a tanszék oktatóit részben a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Regionális-Tudományi és Közpolitikai Tanszék, részben pedig a mosonmagyaróvári Agrárökonómiai és Vidékfejlesztési Tanszék munkatársai alkotják. „Az átalakítással az egyetem azokra a piaci kihívásokra reagál, amelyeket az Európai Unió fejlesztéspolitikájának irányváltása indukál. Az EU Közös Agrárpolitikája ugyanis 2007 óta folyamatosan veszít szigorúan vett agrárágazati jellegéből, és egyre komplexebb kohéziós jelleget ölt” – hangsúlyozta a tanszékvezető. Mint mondta, ezért van nagy jelentősége egy olyan tanszék létrehozásának, ahol ezek az agrárágazati, terület- és vidékfejlesztési tudások összeadódnak, és az intézmény oktatási és kutatási portfóliójában egyedi kínálatként tudnak megjelenni. Ezt a gondolatot folytatta dr. Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatója, a az utóbbi tanszék docense. Mint mondta, a vidékfejlesztés témaköre sokkal inkább egy multidiszciplináris szemléletet kap: az agrárium mellett a területfejlesztési, a regionális fejlesztési területek is előtérbe kerülnek. „A tér- és az agrárszemlélet harmonizálása mellett fókuszálnunk kell a különböző zöld kihívásokra, például a klímaváltozás problémáira, mert egy jövőbeni vidékfejlesztési szakembernek ezeken a területeken is válaszokkal kell rendelkeznie” – magyarázta dr. Goda Pál. Kiemelte, a zöldkérdések az intézmény más szakjain, például a mérnökképzésben is megjelennek, így még több szakember együttes tudására építhet a Széchenyi István Egyetem. A változással az innovációs képesség is növekszik, a hallgatók pedig korszerű, gyakorlati tudással vérteződnek fel.

„Moldex3D 2022 Molding Reality” címmel tanulmányi versenyt rendeztek a hazai egyetemek diákjainak és tanárainak, amelynek keretében Ansys vagy Moldex3D szimulációs szoftverrel végzett projektfeladatokat oldottak meg a versenyzők. Az eredményhirdetésre 2022. március 24-én került sor, ahol Molnár Bence hallgatónk a Digitális Fejlesztési Központban készült szakdolgozatával második helyezést ért el. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

A SentryNode autonóm robot innovációját fejleszti a Széchenyi István Egyetem doktorandusza, Krecht Rudolf és szintén széchenyisekből álló startupcsapata. A győri egyetemen végzett tehetséges kutatót a tenni akarás motiválja. Alig tanult meg járni, amikor csak tehette, villamosmérnök édesapja máris magával vitte erdélyi mérnöki irodájába, így nem csoda, hogy Krecht Rudolf, a Széchenyi István Egyetem doktorandusz-kutatója és egyben a SentryNode startuppere már korán érdeklődni kezdett a mérnöki tudományok és a technika iránt. A középiskola első évére a tenni akarás és a segítségnyújtás vágya ösztönözte arra, hogy kifejlessze első találmányát, az életmentő robotot. Humanitárius távvezérlésű eszközének már a többéves munkával elkészült prototípusa is vitathatatlan sikert aratott szakmai körökben. 2015-ben az előkelő második helyezést érte el a Magyar Innovációs Szövetség tehetségkutató versenyén. A kutató érdeklődésünkre úgy fogalmazott, a Széchenyi István Egyetem támogató légkörének és profi oktatói csapatának köszönhetően azóta újabb és újabb aspektusokból tökéletesíti az akár életmentésre és az emberek számára megközelíthetetlen helyszíneken kárfelmérésre is alkalmas autonóm szerkezetet. De ne szaladjunk ennyire előre! Hiszen, mint Krecht Rudolf mondja, találmánya fejlesztéséhez egyetemi évei, az ott megtapasztalt impulzusok és lehetőségek nagyban hozzájárultak. „A Székely Mikó Kollégium diákjai szerte a világban tanulnak tovább, így egyáltalán nem volt meglepő, hogy én is az otthonomtól, Sepsiszentgyörgytől távol kezdem el felsőfokú tanulmányaimat. Céljaim elérésére a győri egyetem tűnt a legjobbnak akkor, és várakozásaim messzemenően be is igazolódtak, hiszen gyakorlatorientált képzésben volt részem olyan felkészült és nyitott oktatók mellett, mint dr. Horváth Péter, dr. Kuti Rajmund és dr. Ballagi Áron. Valamint lehetőséget kaptam a SZEnergy hallgatói csapat robotikai részlegvezetőjeként fejlődni, és részt vehettem az Erasmus-programban is. Így tanulhattam fél évet Csehországban, a Brnói Műszaki Egyetemen, ahol láthattam, a fejlődés kizárólag hozzáállás kérdése” – foglalta össze a korábbi éveket a széchenyis tehetség, aki az intézmény Járműipari Kutatóközpontjának csapatát is erősíti. Hozzátette, találmánya piacképessé tételéhez azonban csapatra és tőkére volt szüksége. „Egy robot soha nem tekinthető befejezettnek, mindig jönnek új ötletek, fejlesztési lehetőségek. Szerencsés vagyok, mert a Széchenyinek és a győri Start it @K&H inkubátornak köszönhetően ehhez befektetőre és értékes társakra is találtam” – fejtette ki, és azt is elárulta, céljuk nem kevesebb, mint hogy a SentryNode robot hamarosan önfenntartó módon megállja a helyét az innovációs piacon, s számos helyzetben segítségére legyen a felhasználóknak.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nagy presztízsű ösztöndíjpályázata alapításának 25. évfordulója alkalmából megtartott ünnepi ülésen a három nagy tudományterületről két-két volt Bolyai-ösztöndíjas ismertette a rendezvényen az akadémiai támogatással folytatott kutatásait. Az agrártudományi területet dr. Palkovics László Amand, a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karának professzora képviselte, aki a növényi vírusok biológiai sokszínűségéről tartott előadást. Az MTA székházának dísztermében megtartott ünnepségen a kutatói pályaív posztdoktori szakaszában támogatást nyújtó Bolyai János Kutatási Ösztöndíj eredményeit összegezték az elismerés alapítása óta eltelt negyedszázadban nyertes kutatók előadásain keresztül. Az ünnepségen Freund Tamás, az MTA elnöke rávilágított: a pályázat alapítása óta több mint 500 egykori ösztöndíjas lett az MTA doktora, 22 volt „bolyaist” pedig akadémikussá is választottak. A rangos eseményen a Széchenyi István Egyetem is képviseltette magát, hiszen a kétszeres Bolyai János-ösztöndíjas professzor, dr. Palkovics László Amand, az intézmény növénytudományi tanszékének egyetemi tanára tartott előadást szakterülete legfontosabb kérdéseiről. „Az ösztöndíj elnyerése a fiatal kutatók pályájának meghatározó pillanata, hiszen munkájuk anyagi támogatása mellett óriási presztízsű elismerés is egyben. A kutatói kiválóságok számára a díjjal az MTA doktora cím is belátható közelségbe kerül” – ecsetelte kérdésünkre az ösztöndíj jelentőségét a professzor. Hozzátette, az ő életének is fontos állomása volt az ösztöndíj elnyerése, másodjára ráadásul a legjobbaknak járó Bolyai-plakettet is kiérdemelte. A 25 éves évforduló alkalmából megtartott ünnepségen a mosonmagyaróvári kar oktatója a növényi vírusok biológiai sokszínűségéről tartott előadást. A téma napjainkban talán aktuálisabb, mint valaha, hiszen a növényi vírusok – humán társaikhoz hasonlóan – egyre gyorsabban terjednek a világban, és mutációik révén egyre ellenállóbbakká válnak a védekezéssel szemben. „A baktériumok és a gombák ellen léteznek kémiai növényvédő szerek, a vírusok esetében ilyenek nincsenek. Napjainkban is számos vírus érkezik hazánkba, amelyek folyamatosan problémát okoznak a zöldség-, gyümölcs- és dísznövénytermesztésben. A hatékony és fenntartható növénytermesztés érdekében elengedhetetlen ezen vírusok megismerése, diagnózisa és nélkülözhetetlen a védekezés lehetséges formáinak kutatása” – foglalta össze röviden előadásának témáját a professzor. Hozzátette, a növények védekező rendszerét változékonyságával éppúgy igyekszik kijátszani a vírus, mint ahogy a humán vírusok az emberi immunrendszert. Az egyik lehetséges út a rezisztens növények létrehozása. Ennek nehézségeire is hozott példát az előadó, miszerint egy rezisztens paprika esetében olyan vírusmutáns alakult ki, amely áttörte a zöldség ellenálló képességét, és sikerült megfertőznie a paprikát. Ezt a rendkívül érdekes kutatási területet mutatta be a prof. dr. Palkovics László Amand a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj 25 éves évfordulója alkalmából az MTA ünnepségén. Mint mondta, a jövőben a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári kara is jelentős szerepet tölthet be a megoldás keresésében, ahol hamarosan fontos kutatások kezdődhetnek a vírusvédelem terén. Az ünnepség teljes egészében – benne 1:31:25-től prof. dr. Palkovics László Amand előadásával – megtekinthető az MTA honlapján.

Egyre meghatározóbb szerepet tölt be az autonóm közlekedési rendszerek és az elektromobilitás kutatásában a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontja, amit nemzetközi színvonalú laborháttér, tesztpálya és berendezések segítenek Győrben és a zalaegerszegi ZalaZONE Parkban. Ezt ismerte el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a „Kiváló kutatási infrastruktúra” adományozásával. „Magyarország nemzetközi összehasonlításban is kiváló kutatási infrastruktúrái – a velük együttműködő oktatási és kutatási intézmények alkotta ökoszisztémában – kulcsfontosságú szereplői a siker és kiválóság érdekében végzett folyamatos tudományos erőfeszítéseknek” – fogalmazott dr. Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettese abban a kiadványban, amelynek célja, hogy bemutassa a legjobbnak ítélt magyarországi kutatási infrastruktúrákat, és egyúttal felhívja a figyelmet az ott elérhető kutatási és együttműködési lehetőségek széles körére. Hozzátette: egyre növekszik azon kutatási infrastruktúrák száma, melyek minden tekintetben világszínvonalúak. A kötetben a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontja (JKK) is szerepel, amely mostantól használhatja a „Kiváló kutatási infrastruktúra” elismerő címet. A kiadvány hangsúlyozza: a JKK munkatársai az Autonóm Közlekedési Rendszerek Központjában, az e-Mobilitás Központban, az Ipar 4.0–Mobil Robotika Központban és a Mesterséges Intelligencia Központban azon dolgoznak, hogy a jövő közlekedése kompromisszumok nélküli, biztonságos, egyszerű és fenntartható legyen. Ennek kutatási irányai olyan aktuális területeket fognak át, mint az elektromobilitás, a gépi tanulás, a környezetérzékelés, a robotika, a járműszimuláció, az önvezető járműirányítási, a telekommunikációs, valamint az intelligens közlekedési rendszerek. Emellett a JKK kiemelkedően nagy hangsúlyt fektet a hallgatói tehetséggondozásra, a kutatói utánpótlás biztosítására: a kutatómérnökök mentorként támogatják a fiatal tehetségeket. „Büszkén viseljük az elismerő címet, amiért köszönettel tartozunk a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnak. Ez újabb visszaigazolást jelent, hogy kutatás-fejlesztési tevékenységünket rendkívül modern infrastrukturális háttér segítségével végezhetjük, erősítve a térség versenyképességét. A győri laboratóriumi háttér és eszközpark nagymértékben fejlődött az elmúlt években, emellett hatalmas támogatást jelent a Széchenyi István Egyetem egyre erősebb zalaegerszegi jelenléte. Az intézmény jelenleg is fejleszti tudományos és innovációs parkját a ZalaZONE parkban, amely egyszerre segíti a kutatás-fejlesztést, az oktatást és hallgatói csapataink tevékenységét. Felbecsülhetetlen értékű lehetőséget jelent, hogy munkatársainknak, hallgatóinknak hozzáférésük van Európa egyik legkorszerűbb tesztpályájához” – hangsúlyozta dr. Szauter Ferenc, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának központvezetője. Megjegyezte: különösen büszke ara, hogy az autonóm járművekkel kapcsolatos kutatásaikhoz saját alsó és felső szintű járműirányítási platformot fejlesztettek. A JKK tevékenységét számos neves intézmény, szervezet együttműködésével végzi. Közülük Magyarországon érdemes kiemelni – a már említett ZalaZONE mellett – a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetet (SZTAKI), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot, a Szegedi Tudományegyetemet, a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumot és az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratóriumot. A legfontosabb külföldi partnerek sorában megtalálható az egyesült államokbeli Massachusetts Institute of Technology (MIT), a lengyel Gépjárműközlekedési Intézet, a bécsi, a grazi, a kolozsvári és a brnói műszaki egyetem, valamint a Brassói Erdélyi Egyetem is.

A Halak Vándorlásának Világnapja a holland World Fish Migration Foundation kezdeményezésére kerül megrendezésre 2014 óta minden második év májusában. A globális rendezvénysorozat célja, hogy felhívja a figyelmet a vízfolyások átjárhatóságának és halak szabad vándorlásának jelentőségére. A vízlépcsők és duzzasztógátak építésének egyik következménye a folyók átjárhatóságának megszakadása, ami érzékenyen érinti a vándorló halfajok populációinak fennmaradását és a folyami vízrendszerek biológiai sokféleségének megőrzését. A rendezvény a közvéleményre kíván hatást gyakorolni a problémák bemutatásával, cselekvésre ösztönözve a döntéshozókat és a hatóságokat a szabad folyású folyók védelme és helyreállítása érdekében. 2018-ban a világ közel 80 országában szervezett 580 eseményen keresztül mintegy 200 millió emberhez jutottak el a rendezvény üzenetei. A Halak Vándorlásának Világnapja dunaszigeti rendezvényének programja időpont: 2022. május 20. helyszín: Denkpál hallépcső 14:00 Szakmai előadások Heilmann Diana (EU Duna Régió Stratégia „Vízminőség” szakmai terület) Dr. Guti Gábor (AM-SZE Természetesvízi Halgazdálkodás Kutatócsoport) Kertész József (Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság) 14:30 A Denkpál hallépcső megtekintése 15:00 Kecsege telepítés a Dunába – a Magyar Országos Horgászszövetség és a Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron megyei Szövetsége támogatásával

Történetében először drónversenynek adott otthont a Széchenyi István Egyetem. Az Aranypart II. melletti tisztáson felállított pályán távirányítással vezérelt kvadkopterek, azaz négyrotoros drónok csaptak össze egymással a Nemzetközi Repülőszövetség (FAI) által elismert, hivatalos futamon, amely egyben a magyar bajnokság második állomása is volt. Az I. SZE Kupa nevet viselő rendezvény igazi koprodukcióban valósult meg: az egyetem drónlaboratóriuma mellett a SZEviation drónfejlesztő hallgatói csapat és a hazai versenysorozatot lebonyolító Drone Racing Hungary is részt vett a szervezésben. Szokatlan zajokra lehettek figyelmesek az Aranypart II. felé sétálók a Széchenyi Egyetemi Napok zárónapján. A borongós szombat csendjét ugyanis versenydrónok zümmögése szakította meg, amelyek külső szemlélő számára olyan sebességgel és olyan hangeffektusok kíséretében suhantak a kijelölt pályán, mintha jól megtermett szúnyogok játszadoznának egymással, pusztán virtusból előzgetve egymást. Természetesen távolról sem holmi gyerekjátékról beszélünk, a dróntechnológia ugyanis mára nem csupán egy drága hobbit jelent, hanem dinamikusan fejlődő high-tech iparágat, valamint – mint esetükben látható – óriási szakmai tudást igénylő technikai sportot is. A műszaki képzésekben élen járó Széchenyi István Egyetem megértette az idők szavát, amikor Magyarországon az elsők között illesztette be ezt az egyre jelentősebb területet szakmai-tudományos portfóliójába: az intézmény Digitális Fejlesztési Központjának égisze alatt Dróntechnológiai Laboratóriumot hozott létre, drónirányító- és adatelemző szakirányú továbbképzést indított, dróntechnológiai innovációkat fejlesztő céget alapított, valamint vezető szereplője a Magyarországi Drón Koalíciónak, amelynek szakmai gesztorálását is ellátja. Kijelenthető, hogy mára az egyetem kompetenciái közé a dróntechnológia is bekerült: az intézmény munkatársai számos ipari megrendelésre készülő projekten dolgoznak, melyek koordinálását a Digitális Fejlesztési Központ végzi. A dróntechnológiai tudásbázis bővítésének jegyében a közelmúltban megalakult az egyetem drónfejlesztő hallgatói csapata, a SZEviation, melynek keretei között tehetséges fiatalok ismerkedhetnek meg a versenydrónok világával. Mindezzel létrejött egy olyan önképző hallgatói műhely, amely – szoros együttműködésben az intézmény drónlaborjával – piacképes tudással vértezi fel a tagokat. A csapat célja versenydrónok építése, fejlesztése, illetve a téma népszerűsítése érdekében különböző események: versenyek, kiállítások, show-k szervezése is. Ennek első gyümölcse a bevezetőben is említett, az országos bajnokság második állomását képező I. SZE Kupa volt. A viadal 23 résztvevővel, egyenes kieséses rendszerben zajlott. A csoportküzdelmek után egy elődöntő és egy döntő következett, utóbbi CTA (Chase The Ace) jelleggel. Ennek lényege, hogy egymás után kétszer kellett ugyanannak nyernie a futamot, hogy kikiálthassák végső győztesnek. A pályán egyszerre négy drón feszülhetett egymásnak, egy futam három körből állt, a helyezések kiosztásánál pedig a célba érkezés sorrendje volt a mérvadó – hasonlóan, mint a Forma–1-ben. A versenyzők a saját építésű eszközeikkel neveznek a versenyre, amit aztán távvezérléssel, VR-szemüveg segítségével irányítanak. Ezért is kapta ez a kategória az FPV megnevezést, ami a „first person view” kifejezésből származik, azaz a pilóta a drónt nem egy külső pontból érzékelve vezérli, hanem a drón „szemével” lát, a drónra helyezett kamera képét vetíti ki számára a készülék. A pályát nem elég csupán teljesíteni, az akadályokat a meghatározott sorrendben és irányban kell megkerülni, illetve átrepülni – ha valaki ezt elrontja, vissza kell fordulnia, különben érvénytelen kört zár. A helyes útvonalat a versenyző segítségére siető személy, az úgynevezett spotter garantálja, akinek feladata, hogy figyelmeztesse a pilótát, ha hibát vétett. Amennyiben a versenyző a hibát nem korrigálta, a spotter kötelessége, hogy értesítse a szervezőket. A helyszínen utolértük Perness Norbertet, a Széchenyi István Egyetem Dróntechnológiai Laboratóriumának vezetőjét, aki kommentátorként a hangját is adta az élő közvetítéshez, de maga is pályára lépett saját fejlesztésű drónjával. „Általában közel huszonöt-harminc versenyző vesz részt a bajnokságban, akik havi rendszerességgel megjelennek ezeken a megmérettetéseken. Mi itt főleg szervezőként, pályaépítőként vettünk részt, ami óriási tapasztalat mindannyiunk számára. Mindenki nevében mondhatom, kiváló a terület elhelyezkedése. Épített városi környezetben, mégis zöldövezetben, az egyetem közvetlen közelében tudtunk helyszínt biztosítani a rendezvénynek LED-világítással, egyedi kapukkal, extra akadályokkal” – adott hangot büszkeségének a laborvezető, aki azt is kiemelte, rendkívül fontos szempont a biztonság ezek a rendezvényeken. „150 kilométer/órával közlekedő drónokról beszélünk. Ennél a sebességnél egyszerűen biztonsági okokból nem szállhat fel mindenki. Ki kell tanulni ezeket az eszközöket ahhoz, hogy a levegőben ne történjenek frontális ütközések. Egy ilyen balesetnél bármi megtörténhet, ráadásul a propellerek pörögnek, magas forgatónyomatékkal, ami miatt egyes alkatrészek akár 30-40 méterrel arrébb zuhanhatnak le. Önmagában a levegőben maradni is kihívás, hiszen ezek a kvadrokopterek a hétköznapokban ismert multirotoros drónoktól eltérően nem rendelkeznek automata pozicionáló rendszerrel. Olyanok kicsit, mint a cápa: folyamatosan úszniuk kell, különben elsüllyednek” – szemléltette egy plasztikus hasonlattal a drónok működését Perness Norbert. A SZEviation hosszú távú célja, hogy az ország egyetlen hallgatói drónfejlesztő csapataként saját építésű járműveikkel versenyezhessenek. Jelenleg még csupán a versenyen kívüli gyakorláson próbálta ki magát a csapat, hiszen csupán pár hónapja alakultak. Ennek ellenére a munka javában zajlik, és akár már idén pályára is léphetnek. Mindez komplex tudást igényel: egyszerre van szükség gépészeti, távközlési és programozási ismeretekre, a drón vezetése pedig nagyfokú ügyességet igényel, amely azonban gyakorlással jelentősen fejleszthető. Az I. SZE Kupa „daemon”, azaz Rontó Roland győzelmét hozta, aki ezzel két forduló után holtversenyben harmadik helyen áll az országos bajnokságban. A verseny eredményei a Drone Racing Hungary honlapján elérhetőek, a közvetítést pedig a YouTube-on lehet visszanézni. Mi fán terem a drónversenyzés? Több drónversenysorozat létezik, de a világon a legelterjedtebb és legnépszerűbb a kvadrokopteres, tehát négyrotoros drónok (UAV = Unmanned Aerial Vehicle, azaz „személyzet nélküli légi jármű”) távirányítású vezérlése „first person view” módon. A SZE Kupa és egyben a magyar bajnokság teljes mértékben harmonizál a Nemzetközi Repülőszövetség (FAI) szabályaival. A szövetség felügyel minden repülő eszközökkel történő sporttevékenységet a siklóernyőzéstől a műrepülésen át a hőlégballonozásig. A drónok a modellosztályba tartoznak, de nemrégiben külön osztályba sorolták őket (F9A, F9U). Magyarországon még nincs saját szövetségi rendszer, a Drone Racing Hungary a Magyar Modellező Szövetség fiókszervezetként működik.

Szakmai tapasztalatot gyűjtenél, de még nem tudod, pontosan milyen irányba indulj el? Szívesen találkoznál szakterületeink képviselőivel, hogy bepillantást nyerhess a vállalat működésébe? Új kapcsolatokat építenél, miközben egy kellemes környezetben „chillezel”? Mit szólnál, ha mondanánk Neked egy programot, ahol mindezekre lehetőséged van?! Csatlakozz az Audi Hungaria Karriernapjához, amelyet kifejezetten hallgatók részére szervezünk! Milyen programokat tartogat számodra a rendezvényünk? 1. Lehetőséged lesz testközelből megismerni a világ legnagyobb motorgyárának gyártósorait és bepillantást nyerhetsz működésünkbe! 2. Az önéletrajz-tanácsadás során megtanulhatsz olyan profi cv-t írni, amivel magabiztosan pályázhatsz a munkaerőpiacon! 3. Különböző exkluzív szakmai előadások fognak segíteni Neked abban, hogy megtudd, mely szakterület passzol a legjobban a tanulmányaidhoz és az érdeklődési körödhöz! Ha a nap végén még mindig tanácstalan lennél, hogy melyik terület a Neked való, úgy kérdezz bátran Gyakornoki Programunk képviselőitől! Ha már minden számodra hasznos információt megtudtál, vagy éppen csak megpihennél egy kicsit, akkor egyél, igyál, lazíts a „Chill Zónában”! Várjuk minden műszaki, logisztikai, gazdasági vagy IT tanulmányokat folytató, aktív, nappali tagozatos hallgató jelentkezését! Gyere és tölts el velünk egy napot a leendő karriered érdekében! SAVE THE DATE! Időpont: 2022.05.27., péntek 9:00 – 16:00 Helyszín: Audi Hungaria Rendezvényközpont (Pipacs) Utazás: A hallgatók számára Budapestről és Győrből is különbuszt biztosítunk, melynek indulási helyéről és idejéről a meghívottak számára e-mailben küldünk információt. FONTOS! A részvétel regisztrációhoz kötött. A rendezvényre jelentkezők részére a pályázati anyagok elbírálása után meghívót fogunk e-mailben küldeni! Jelentkezési határidő: 2022. május 23., hétfő Ne gondolkozz, cselekedj! További információért és regisztrációért keresd fel az www.audi.hu/xplore oldalt!

35 szekcióban több mint háromszáz hallgató mutatta be kutatási eredményeit a Széchenyi István Egyetem Tudományos és Művészeti Diákköri Konferenciáján. Közülük kerültek ki azok az ifjú kutatók is, akik a kétévente rendezendő, legközelebb 2023-ban sorra kerülő Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) képviselhetik az intézményt. „A tudományos diákkörök rendszere több mint hetven éve a hazai felsőoktatás legszélesebb körű tehetséggondozó programja” – fogalmazott a rendezvény megnyitóján dr. Konczosné prof. dr. Szombathelyi Márta, az Egyetemi Tudományos és Művészeti Diákköri Tanács (ETDT) elnöke. Kiemelte, a Széchenyi István Egyetemen félévente helyi intézményi konferenciákat rendeznek, ahol a hallgatók bemutathatják eredményeiket. Mint mondta, munkáik is bizonyítják, hogy ma a tudomány nem valami elefántcsonttorony, hanem igenis gyakorlatias. Sok ötletből válik üzleti vállalkozás, amelyet a Széchenyi-egyetem ösztönöz és támogat is. Prof. dr. Baranyi Péter Zoltán, az egyetem rektora elmondta, a hallgatók a végeredménytől függetlenül büszkék lehetnek magukra, hiszen olyan útra léptek, amely az alkotó, a világhoz valamit hozzátenni vágyó emberek útja. „A világot az új gondolatok, a művészet, a kreativitás, a szabad gondolkodás viszi előre, és ez mind bennetek van, ezt bizonyítjátok munkáitokkal is. Kitaláltatok valamit, azt megfogalmaztátok, és képesek vagytok igazolni állításotok helyességét. Ma ti nemcsak a tudományos konferenciára jöttetek el, hanem egyúttal a tudományos világba is beléptetek” – szólt a hallgatókhoz a rektor. A mostani konferencián 35 szekcióban 305 hallgató mutatta be pályamunkáját. A nap zárásaként az is kiderült, hogy közülük 189-en szereztek jogosultságot a 2023-as OTDK-n való részvételre. A Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia eredményei innen letölthetők:

Megjelent az Alumni Talk podcast legfrissebb adása, amelyben a műszaki tudományok területén élen járó Széchenyi István Egyetem modern tehetséggondozási módszereiről beszélgetünk. A nemrégiben megtartott Lányok Napja kapcsán az is szóba kerül, hogy a mérnöki pálya korántsem csak a férfiakat várja, ez a karrier a hölgyek számára is egyre inkább vonzó. Az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar és a mérnökképzés múltjáról, jelenéről és jövőjéről dr. Feszty Dániel tanszékvezető egyetemi tanárral és Pokker Ivett logisztikai mérnök alumnival beszélgetünk. Az epizód hallgatói jobban megismerhetik a Széchenyi István Egyetem Audi Hungária Járműmérnöki Karát, amely országos és nemzetközi szinten is versenyképes és értékes diplomát kínál. A hallgatók számára a világ egyik vezető autógyártója, az Audi Hungaria Zrt. és a Széchenyi István Egyetem szoros együttműködése garantálja, hogy a képzések erősen kötődnek az ipar valós szükségleteihez. „A klasszikus oktatás önmagában már nem elég alternatíva a fiatalok számára. Az egyetem ezt felismerve hallgatói versenycsapatok működését támogatja, ezekből a szellemi műhelyekből pedig olyan gyakorlati tapasztalatokkal és mérnöki tudással felvértezett innovátorok kerülnek ki, akikre a világkiállításokon is felfigyelnek. A Széchenyin felismertük, hogy a projektalapú oktatás mellett ez a legjobb módja a tehetséggondozásnak” – fejtette ki az epizódban dr. Feszty Dániel. A kar tanszékvezető egyetemi tanára hozzátette: látható, hogy az így képzett tehetségek a legjobbaknak számítanak a munkaerőpiacon. A kanadai Carleton Egyetemen is oktató Feszty Dániel az epizódban többek között még arról is beszélt, hogyan segíti közvetlenül a széchenyis hallgatókat a világ egyik legnagyobb motorgyártójával kötött szoros partnerség és az interkulturális, mégis családias környezet, amivel a győri egyetemen részük lehet. Pokker Ivett, a Széchenyi-egyetem logisztikai mérnök alumnija pedig arról beszélt az epizódban, hogy a kontinensen egyedülálló Csomagolás és Környezetállósági Vizsgálólaboratóriumban eltöltött szakmai gyakorlat és az alma materben köttetett barátságok milyen hatással voltak karrierjére. A fiatal mérnöknő felhívta a figyelmet arra is, hogy a női szemléletnek helye van a szakmában. Mint mondta, egy percre sem bánta meg, hogy ezt a pályát választotta, s boldog, amikor látja, milyen természetességgel fogadják a hölgyeket a többségében még ma is férfiakból álló kollégái. Tudta? Az Audi Hungaria Járműmérnöki Karon, illetve Győrben világviszonylatban is kimagasló színvonalú járműipari kutatásokat jegyeznek, a hallgatók számára vonzerőt jelent, hogy az autonóm járművekkel, elektromos járműhajtással kapcsolatos győri kutatások és fejlesztések már a ZalaZONE autóipari tesztpályán is kipróbálhatók.

Az autóipar és a mobilitás jövőjével kapcsolatban szervezett exkluzív kétnapos szakmai konferencián tucatnyi német és magyar egyetemistát látott vendégül a Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerével, az Audi Hungaria Zrt.-vel, szorosabbra fűzve ezzel a német–magyar partnerkapcsolatokat. Az eseményen kiderült, a győri felsőoktatási intézmény hamarosan német–magyar diplomát adó képzést indíthat. „Engem Németországból csábított ide a Széchenyi-egyetem, s Bambergből nézve is lenyűgöz az az infrastruktúra és felszereltség, amit a győri egyetem kínál a hallgatóknak. Kapcsolata az Audival szintén példás, jó lenne ilyen cégnél elhelyezkedni a jövőben. Megdöbbentett a minőség, amit Győrben tapasztaltam” – mondta el érdeklődésünkre a Magyar–Német Ifjúságért Egyesület közreműködésével megvalósuló exkluzív programról Nagy István, az Andrássy Universität képzésének hallgatója, akit tizenkét tagú delegációval együtt látott vendégül a Széchenyi István Egyetem és az Audi Hungaria Zrt. A kétnapos szakmai program során a fiatalok betekintést nyertek a műszaki tudományok terén élen járó győri egyetem és a világ egyik legnagyobb autógyártójának közös kutatásaiba. Az Audi győri gyárának látogatása során megismerkedtek a legmodernebb járműipari gyakorlatokkal is. A program megnyitóján dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, egyben a Magyar–Német Ifjúságért Egyesület elnökségi tagja, köszöntötte a nemzetközi delegációt a Széchenyi István Egyetemen, s kötetlen beszélgetésre invitálta a hallgatókat. „Nemcsak fontosnak tartom a német–magyar kapcsolatokat, hanem hiszek is ebben. Hazánk és egyetemünk akkor lehet versenyképes és sikeres a jövőben is, ha a nemzetközi térben élő együttműködéseket épít. Fontos célunk, hogy az itt tanuló fiatalokat és oktatókat összekapcsoljuk a német hallgatókkal is, s olyan személyekkel, intézményekkel, amelyek támogatják a Magyarország és Németország közötti kapcsolatok fejlesztését és kiszélesítését” – fejtette ki érdeklődésünkre dr. Knáb Erzsébet, miért gondolja lényegesnek, hogy a Magyar–Német Ifjúságért Egyesülettel és az Audi Hungariával közösen hívják fel a programon részt vevő hallgatók figyelmét a jövő mobilitásában rejlő lehetőségekre és a Győrben elérhető egyedülálló képzési palettára. Az utóbbival kapcsolatban hozzátette: a Széchenyi István Egyetemen számos német–magyar együttműködés és kutatási projekt valósul meg, ami abból is adódik, hogy a győri intézmény szoros, több mint tíz évre visszanyúló partnerkapcsolatban áll hazánk egyik legnagyobb vállalatával, az Audi Hungariával. Az együttműködés eredménye az Audi Hungaria Járműmérnöki Karon megvalósuló képzési modell is. „Így az a látványos transzformáció, amely ma a mobilitás terén és az autógyártásban végbemegy, az első kézből tetten érhető a Széchenyi-egyetem kutatólaboratóriumaiban és tanóráin, éppúgy, mint az Audi győri gyárában. Ezeket a jövőbe mutató terveket osztjuk most meg a delegációval, s ezért gondoltuk, hogy mi sem megfelelőbb helyszín a német és a magyar hallgatók találkozásának, mint a Széchenyi-egyetem” – mondta dr. Knáb Erzsébet. A kuratóriumi elnök azt is elárulta, már zajlanak a tárgyalások arról, hogy – az egyesült államokbeli University of Rhode Islanddel közösen kialakított amerikai–magyar MBA-programhoz hasonlóan – német–magyar oklevelet nyújtó képzést is indítson a Széchenyi István Egyetem. A Széchenyi István Egyetemen töltött szakmai nap során a kulisszák mögött járhattak a vendégek. (Fotógaléria: Májer Csaba József) A győri egyetem működési modelljéről, képzési portfóliójáról, múltjáról és jövőképéről szóló bemutatójában dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi rektorhelyettese hangsúlyozta, hogy a Széchenyi-egyetem mintegy 13 ezer hallgatójával Magyarország 65 felsőoktatási intézménye közül a hetedik legnagyobb. Mint mondta, az intézmény négy oktatási és kutatási központtal rendelkezik, Győrben, Mosonmagyaróváron, Zalaegerszegen és Budapesten. Hozzátette: az egyetem kutatóintézeteiben mind a vállalatok, mind a kormányzat számára értékes, nemzetközi szinten jegyzett kutatásokat végeznek, amelyeknek köszönhetően a hallgatók értékes gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek tanulmányaik ideje alatt. „Büszkék vagyunk rá, hogy intézményünket 2022-ben a világ legjobb egyetemei közé sorolják a QS World University Rankings 801–1000. helyén” – emelte ki. A Széchenyi István Egyetem nemzetközi hallgatói közössége folyamatosan erősödött az elmúlt években. Jelenleg már 65 ország fiataljai tanulnak az intézményben, a külföldről érkezettek száma pedig megközelíti a 800-at. „Ebbe a közösségbe szeretettel várjuk leendő német nyelvű hallgatóinkat is minden teljes és rövid távú képzésünkre” – hívta fel a figyelmet a rektorhelyettes. Ezt követően a delegáció személyesen is megismerkedett a győri egyetemen található egyedülálló laboratóriumokkal és infrastruktúrával. Megtekintették a tehetséggondozó műhelyként is működő hallgatói versenycsapatok – a SZEnergy, az Arrabona Racing Team és a SZEngine – központjait, illetve a Mobilis Interaktív Kiállítási Központot, majd meghallgathatták a neves motorfejlesztő, dr. Hanula Barna, az egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Kara dékánjának előadását az elektromobilitás legújabb trendjeiről, és részt vehettek dr. Horváth Ernő és Szabó Lívia gondolatébresztő előadásain is. Amint az a delegáció számára is láthatóvá vált, manapság egyre több szó esik a járműipari fordulatban rejlő lehetőségekről, amelyeknek az önvezető autóktól az etikán át, az elektromobilitásig számos vetülete van. A szakmai program másnapján a vendégek megnézhették, milyen fejlesztéseken dolgoznak az Audi Hungaria szakemberei. A vendégek részt vehettek Audi győri gyárának látogatásán is. (Fotógaléria: Májer Csaba József) „A program felülmúlta az elvárásaimat, különleges szakemberektől nagyon sokat tanultam a mobilitás jövőjéről. Túlzás nélkül mondhatom, hogy új dimenziókat nyitottak meg előttem a látottak és a hallottak. Meglepett az a professzionális fúzió, ami a német gyár és a magyar egyetem, az Audi és a Széchenyi között kialakult, s amiből hallgatóként, illetve munkavállalóként is rengeteget lehet profitálni” – összegezte a veszprémi Janka Júlia, aki úgy érzi, továbbtanulás szempontjából őt igazán megszólította a Széchenyi-egyetem, és elvarázsolta Győr városa is.

A Széchenyi István Egyetem öt nemzetközi hallgatója kapott díjat kutatásáért az intézményben nemrégiben megrendezett Tudományos és Művészeti Diákkonferencián. Négyen olyan kiemelkedően szerepeltek, hogy megszerezték az indulási jogot a verseny döntőjének számító 2023-as Országos Tudományos Diákköri Konferenciára. A több mint hét évtizedes múltra visszatekintő Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Magyarország legnagyobb tudományos rendezvénye. Azok a fiatalok nevezhetnek rá, akik a megelőző egyetemi konferenciákon teljesítményükkel jogosultságot szereznek. A Széchenyi István Egyetem minden félévben megrendezi saját Tudományos és Művészeti Diákkonferenciáját (TDK), amelyre legutóbb április végén került sor. Az eseményen 35 szekcióban több mint 300 hallgató mutatta be kutatási eredményeit. A résztvevők és a díjazottak között egyre több a nemzetközi hallgató, összhangban azzal, ahogy évről évre nő az itt tanuló külföldiek száma, amely ma már megközelíti a 800-at. Ők a világ 65 országából érkeztek. „A nemzetközi hallgatóink számára is szélesre tártuk a kaput a tudományos és művészeti diákkör felé. 2018 tavasza óta rendezünk nemzetközi tudományos workshopokat a TDK keretében, amelyen bármilyen státuszú nemzetközi hallgatónk részt vehet. Ott prezentációval mutatják be kutatási területüket, intézményi szinten versenyezve. A legkiemelkedőbbek elismerő oklevelet kapnak” – ismertette dr. Lukács Eszter nemzetközi rektorhelyettes. Hozzátette: emellett a nappali tagozatos nemzetközi hallgatók részt vehetnek a TDK intézményi fordulóján, ahol jogosultságot szerezhetnek az OTDK-n való részvételre is. „Számukra is biztosított tehát a bekapcsolódási lehetőség a hazai felsőoktatásban működő tehetséggondozás legfontosabb, legjelentősebb formájába, a minőségi értelmiségi képzés kiemelt területébe” – hangsúlyozta. A mostani TDK-n nyolc külföldi hallgató vett részt, akik közül hatan Stipendium Hungaricum Felsőoktatási Ösztöndíjprogram keretében tanulnak a győri egyetemen, egyikük az Erasmus+ csereprogram keretében érkezett, míg egy fiatal a felvi.hu-n keresztül jelentkezett és iratkozott be magyarországi állandó lakcímmel államilag finanszírozott képzésre. A laoszi Phomvixay Phetaloune „Összehasonlító tanulmány a telekommunikációs cégek vállalati társadalmi felelősségvállalási (CSR) gyakorlatáról” című, valamint a bangladesi Al Mamun Md Abdullah „Big Data megközelítés a dolgozók teljesítményének értékeléséhez és a ruhagyártó ipar termelékenységének javításához: egy bangladesi esettanulmány” című munkája első díjat ért. A mongóliai Nyambayar Batbayar az Apple és a Samsung közösségimédia-stratégiáját mutatta be, amiért különdíjat kapott. A zsűri hármójukat javasolta a 2023-as OTDK-n való részvételre. A bírálók második díjjal jutalmazták a jordániai Almelhem Marahot „A kulturális viselkedés hatása az ostorcsapás-effektusra a Covid-19-járványban” című kutatásáért. Az ukrán Snizhkovska Liliia az orosz–ukrán háború globális ellátási láncokra gyakorolt hatásairól írt, amiért különdíjban részesült. Számos nemzetközi hallgató tanul a Művészeti Karon is. Közülük a kínai Yu Yue előadóművészet-klasszikus kürt szakra járó hallgató is részvételi jogosultságot szerzett a 2023-as OTDK Művészeti Szekciójába. „Büszkék vagyunk arra, hogy nemzetközi hallgatóink is a mindenkori tanulmányi alapfeladatukat meghaladó, azt kiegészítő ismeretek elérésére törekednek, miközben problémamegoldó képességük fejlődik, látókörük szélesedik, kapcsolati hálójuk bővül. Ez a típusú kutatói-alkotói tevékenység megtanítja őket érvelni, mások igazát megismerni, elfogadni, örülni a többiek sikereinek, eredményeinek, továbbá igényességre, a felfedezés örömére, az új melletti kiállásra, együttműködésre és toleranciára. Köszönjük kollégáinknak a hallgatók, köztük a nemzetközi hallgatók mentorálását, hiszen az eredmények alapja a folyamatos hallgató-tanár műhelymunka, amely az adott tudományterület vagy művészeti terület mélyebb megismerését, a kutatási módszerek elsajátítását, a fiatalok képességeinek kibontakoztatását segíti elő” – fogalmazott dr. Konczosné prof. dr. Szombathelyi Márta, az Egyetemi Tudományos és Művészeti Diákköri Tanács elnöke. A Széchenyi István Egyetem következő, 2022. novemberi TDK-jának szekcióiban és a nemzetközi tudományos workshopon is lehetősége lesz a nemzetközi hallgatóknak megmutatni tehetségüket, kutatói és művészeti munkájuk eredményét.