Emlékezetes: tavaly nyáron világcsúccsal nyerte Európa legnagyobb energiahatékonysági autóversenyét a SZEnergy Team, amely idén is indul a Shell-Eco Marathonon, ahol a hagyományos városi kisautó kategóriában címvédésre készül, az önvezető versenyen pedig a tavalyi második hely után idén a dobogó legfelső fokát célozta meg. A Széchenyi István Egyetem hallgatói csapata az intézményben mutatta be fejlesztéseit, és leplezte le idei autóját, majd hamarosan utazik Franciaországba, ahol május 19-én már az autonóm versenyszámban szerepel. Érdemes felidézni: tavaly története legnagyobb sikerét elérve, minden ellenfelét – köztük a müncheni, a toulouse-i és a milánói egyetemet – fölényesen maga mögé utasítva, közel hibátlan versenyzéssel nyerte meg a Shell-Eco Marathon városi kisautó kategóriáját a SZEnergy Team. Mindez világszinten is imponáló eredmény: előttük senki nem volt képes arra, hogy 284 km/kWh energiahatékonyságot produkáljon. Lényegében kétórányi vasalóhasználatnak vagy 35 csésze tea elkészítésének energiájával tettek meg kilométereket a hollandiai Assen melletti versenypályán, mindezt a csapat SZEmission névre keresztelt, elektromos hajtású járművével. (Az autó valójában nem tett meg 284 kilométer távolságot a versenyen, ez a szám mindössze a valóban teljesített futamok alapján kalkulált arányosított fogyasztást jelöli.) A Széchenyi István Egyetem csapata hosszú évek munkájával jutott el a csúcsra, hiszen a napelemes osztály megszűnése után, 2013 óta versenyez városi kisautó (urban concept) kategóriában. A mostani jármű 2019-ben versenyzett először, aztán évekig csiszolták, mire sikerült elérni a tavalyi eredményt. Sok-sok apró javítás, optimalizálás, tesztelés, azaz rengeteg munka gyümölcse érett be egy évvel ezelőtt. Vajon lehet-e ezt még fokozni? És egyáltalán: megismételhető-e a tavalyi parádés szereplés? „A tavalyi világrekord alapján a SZEnergy Team a világ egyik legjobb csapata. Ez természetesen azt is jelenti, hogy idén saját magunkkal is versenyzünk, és a legnagyobb kihívás, hogy önmagunkat le tudjuk-e győzni” – hangsúlyozta köszöntőjében dr. Szauter Ferenc, a Széchenyi-egyetem Járműipari Kutatóközpontjának vezetője, egykori alapító tag, aki hozzátette azt is: a bravúros szereplés nyomán várhatóan a teljes mezőny megpróbál majd felnőni a felállított referenciához, emiatt kiélezett küzdelemre kell számítani. A fentiekből is kiolvasható, hogy az egy évvel ezelőtti teljesítmény megismétlése sem biztos, hogy elég lesz idén a győzelemhez. A csapat is tudta, dőreség lenne pusztán leporolni a világrekorder autót, ehelyett már a felkészülés kezdetén további fejlesztésekre koncentráltak a versenyképesség megőrzése érdekében. A bajnok autó változatlansága azért sem merülhet fel, mert a SZEnergy Team hallgatói csapat, ezért a célja elsősorban nem az eredményesség, hanem a szakmai utánpótlás-nevelés: a Széchenyi István Egyetemen az ifjú mérnökjelöltek valós projektekhez hasonló gyakorlati tapasztalatokat szereznek a tervezés, az építés és a versenyzés során, ezért fontos, hogy minden évben valami újdonságot szereljenek az autóba. Ez most sem történt másként, ráadásul a szabályváltozások is megköveteltek néhány módosítást. Az idei terveket a csapat a téli design freeze eseményen leplezte le, most pedig – a versenyek előtti utolsó állomásként – bemutatta idei járművét, és beszámolt az eddigi eredményekről. A mérnöki konstrukciós versenycsapatok életében ezt hívják rolloutnak, ami jelentős esemény, hiszen befejeződik az építés és a tesztelés fázisa, ezután már az éles megmérettetések következnek. Hagyomány, hogy ilyenkor a csapat egy zárt körű előadáson, szponzorok, meghívott vendégek és a sajtó képviselői előtt ismerteti az aktuális évre vonatkozó fejlesztési irányokat. „Idén két versenyen veszünk részt, amelyeket egymást követően, sőt részben párhuzamosan rendeznek meg Nogaróban, Franciaországban. Május 19-től 22-ig az önvezető (autonóm) kategóriában szerepel majd a csapat, majd 20-tól már a hagyományos energiahatékonysági futamokban is pályára áll az autó. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyaránt fel kell készítenünk a járművet és a csapatot is az önvezető és a pilótás versenyzésre, ami logisztikában és műszakilag sem lesz egyszerű, de mindent megtettünk azért, hogy megfeleljünk ennek a kihívásnak” – hangsúlyozta Krecz Dávid, a SZEnergy Team csapatvezetője. Az önvezető és a hagyományos kategóriák közötti gyors váltás szükségessége egy moduláris hajtáslánc alkalmazásához vezetett, ami azt jelenti, hogy a hajtáslánc kompakt egységben kezelhető. Mindössze öt perc szükséges a csapatnak, hogy cserélje a néhány csavarral rögzített hajtásláncot a járműben. Krecz Dávid kifejtette, a gépészeti részleg idei legfontosabb fejlesztése a hagyományos autókból is jól ismert tengelykapcsoló, amellyel képesek lehetnek a szabadon futó és fix hajtás között váltani. Idén a szabályváltozások miatt több megállásra lesz szükség, ezért a regeneratív fékezést lehetővé tevő fix hajtásra is szükség lesz. Ezáltal a fékezés mechanikai energiáját is vissza tudja táplálni a rendszerbe az autó. A tengelykapcsoló beépítésével tetszőlegesen lehet majd váltani a két hajtás között, ami a jövőben jelentős könnyebbséget jelenthet a futamok során. Szintén újdonság, hogy a csapat saját tervezésű elasztomer lengéscsillapítóra cserélte a korábbi, kereskedelmi forgalomban is kapható rugós tagot. Mivel a spirál rugós alkatrészt sokkal nagyobb terhelésre méretezték, ezért egy áttétel segítségével mesterségesen kellett növelni rajta a terhelő erőt. Az áttétel plusz tömeget jelentett, az új, speciálisan a járműhöz fejlesztett lengéscsillapító esetén viszont ez elhagyható, ami további tömegcsökkentést jelent az autó számára. Mivel az eszközből négyet is rejt az autó, így a spórolást is néggyel kell szorozni. Már az előzőekből is látható, a hallgatók bőven találtak átalakítási, finomítási lehetőséget a korábban tökéletesre csiszolt autóban. Voltak azonban olyan módosítások is, amelyet az előző évek tapasztalatai alapján vezettek be, ilyen például a Lidar-szenzor árnyékolója. Az ilyen típusú érzékelő ugyanis lézernyalábok sokaságával pásztázza a körülötte lévő környezetet, így a napsugarak némileg rontják a mérési pontosságát. Árnyékoló alkalmazásával azonban ez könnyen kiküszöbölhető. „Idén frissítettük a gumiabroncsainkat is. Ennek oka, hogy a korábbi gumi futófelületén nem volt elegendő bordázás, így a bírák nem ítélték elég biztonságnak esős idő esetén. A mostani gumikat ilyen kritika nem érheti. A szabályok makulátlan betartása érdekében az ablaktörlőnket is kicseréltük, saját lapátot alkalmazunk, valamint az ötpontos biztonsági övet is átalakítottuk” – tette hozzá a csapatvezető. Az elektronikai részleg fejlesztéseit Kecskeméti István részlegvezető mutatta be, aki figyelmeztetett: bár örömteli, hogy a fogyasztás egy watt alá került, ezért azonban keményen meg kell dolgozni idén is. A csapat terve azonban az, hogy újabb századokat farag le az autó energiafelhasználásából. „Évek óta foglalkozunk menetciklus-optimalizálással. Ez azt jelenti, hogy képesek vagyunk szimulálni a pályaviszonyokat és az autó menettulajdonságait is, így számítógépen meg tudjuk tervezni, milyen lenne a tökéletes kör a pályán. Ez alapján mindig a legjobb energiamérleget tudjuk elérni. A szimuláció ugyan nem tökéletes, hiszen a valóságot teljesen leképezni sosem tudjuk, de az ebből kiszámolt menetciklus nagyon jó támpontot nyújt a pilótának. A program ugyanis szól, a pálya adott részén gyorsítani vagy lassítani kell-e, hogy a legjobb eredményt érjük el. Korábban ez a kezelőfelület egy műszerfalba szerelt tableten futott, idén ezt a kormányba integrált kis LED-kijelző váltja fel, ami nem csak praktikusabb, hanem kevesebbet is fogyaszt” – részletezte az új megoldás előnyeit Kecskeméti István. Az elektronikai részleg számára nagy kihívást jelentett az autonóm hardverplatform újragondolása is. Ez az egység felelős az összes önvezető funkció működtetéséért (a szenzorokat is beleértve), hiszen minden ehhez tartozó vezérlő és számítási elem egyetlen lapon kapott helyett. A megoldás előnye, hogy könnyedén eltávolítható az autóból, így a hagyományos versenyszámok esetén sem a felesleges súllyal, sem a fogyasztással nem kell számolni. Az érzékelőket ugyanis csak az autonóm feladatok megoldásakor használja a jármű, egyéb esetben nincs rájuk szükség. „Mivel pilóta nélküli módban az autó sztereokamera segítségével detektálja a szabad útvonalat, ezért nagyon fontos, hogy egy újabb nVidia Jetson segítségével megdupláztuk a számítási kapacitást. Ami még fontosabb, hogy egy dedikált eszköz tudja majd ellátni a videó alapú képfeldolgozást, tehát nem kell megosztani a vezérlőegységünk kapacitását, hanem önálló hardver dolgozik majd ezen” – indokolta a fejlesztést Kecskeméti István. Az önvezető funkciók kapcsán Unger Miklós, a SZEnergy Team autonóm részlegének vezetője árult el részleteket. Emlékeztetett, a csapat tavaly az előkelő 2. helyezést érte el az önvezető versenyszámban. Idén itt is a győzelem a cél, ám ezt két okból is nehéz lesz elérni: egyrészt tavalyhoz képest jelentősen szélesebb és erősebb mezőnyben kellene az élre állni, másrészt a szervezők módosítottak a verseny lebonyolításán, amely különálló feladatok (akadálykerülés, parkolás, szlalomozás) helyett egyetlen komplex, több részből álló feladatból fog állni. Ha elindult a rendszer, onnantól nincs beavatkozási lehetősége a csapatoknak a pálya végéig. Ez jóval bonyolultabb műveletet jelent, ami óriási kihívás mindenkinek, ezért komoly felkészülést igényel. „Az autonóm funkciókat három szinten, három lépésben oldjuk meg. Kamera és Lidar-szenzor segítségével érzékeljük a környezetet és próbáljuk meghatározni neurális hálózat felhasználásával, hol van az autó előterében a vezethető szabad felület. Az útvonaltervezés során trajektóriát, azaz pályavonalat számolunk, ezt pedig egy útvonal-lekövető algoritmus fogja közvetíteni az autónak, sebesség- és kormányszög-paramétert továbbítva a szabályozás felé, ami irányítja az autót” – vázolta fel röviden az autonóm funkciók hátterét a részlegvezető.

Együttműködési megállapodást kötött a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontja és a Szöuli Egyetem Urbanisztikai Intézete. Ennek eredményeként a jövőben közös kutatások, publikációk, cserelátogatások segíthetik a két intézmény további fejlődését. A Széchenyi István Egyetem nemzetközi kapcsolatai bővítésével is fejleszteni kívánja oktatási és kutatási tevékenységét, hozzájárulva a térség versenyképességének is. E törekvés újabb lépéseként az intézmény Járműipari Kutatóközpontja együttműködési megállapodást kötött a Szöuli Egyetem Urbanisztikai Intézetével. A dokumentum leszögezi, hogy a két fél kölcsönösen érdekelt a tudományos kapcsolatok előmozdításában, és ezt elősegítve részt vesz oktatók, kutatók, hallgatók cseréjében, közös kutatási tevékenységekben, publikációkban. A hivatalos aláírást megelőző megbeszélésen prof. dr. Friedler Ferenc, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese elmondta: a kutatásokat, a szervezeti működést, a pénzügyi forrásokat és az infrastruktúrát tekintve a Széchenyi István Egyetem Magyarország kiemelkedő felsőoktatási intézménye. „A hosszú távú tudományos együttműködésben vagyunk érdekeltek” – mondta. Hozzátette, hogy a szakmai szempontokon túl három további tényező – Dél-Korea háború utáni lenyűgöző fejlődése, a koreai társadalom munkakultúrája és a mi hagyományos keleti irányú érdeklődésünk – miatt is rendkívül örömteli az partnerség. A vendégeknek prof. dr. Dogossy Gábor, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar, dr. Horváth Balázs, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar, valamint prof. dr. Horváth Zoltán, a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar dékánja, illetve dr. Fodor Dénes, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánhelyettese, a Teljesítményelektronika és Villamos Hajtások Tanszék tanszékvezetője, a Járműipari Kutatóközpont e-Mobilitás Központjának tudományos vezetője mutatta be a Széchenyi István Egyetem technológiai és mérnöki területekhez kapcsolódó képzési-kutatási portfólióját és hallgatói csapatokra épülő tehetséggondozási rendszerét. Dr. Kang Su Kim, a Szöuli Egyetem Urbanisztikai Intézetének igazgatója és kollégái – Jincheol Lee, dr. Seungjae Lee, prof. dr. Yun Soo Choi és Sora Kim – szavaiból kiderült: a több mint száz éve alapított Szöuli Egyetem rendkívül versenyképes, a dél-koreai főváros egyik legjobb felsőoktatási intézménye, amely kiváló kutatási infrastruktúrával rendelkezik. A nyolc tanszékből álló, kifejezetten egyedinek számító Urbanisztikai Intézet az építészettől a tájépítészeten és a közlekedéstudományon át a geoinformatikáig sokféle területtel foglalkozik. „Számos kapcsolódási pontot látok intézményeink között” – emelte ki dr. Kang Su Kim. A koreai vendégek az együttműködési megállapodás aláírását követően a győri kampusz fejlett infrastruktúrájával ismerkedtek, és ellátogattak az Építőanyag- és Szerkezetvizsgáló Laboratóriumba, az Építész Műteremházba, valamint a világ legnagyobb energiahatékonysági versenyét, a Shell-Eco Marathont tavaly világcsúccsal megnyerő SZEnergy Team hallgatói csapat műhelyébe is. A programot a világ legkorszerűbb járműipari tesztpályája, a Széchenyi-egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tulajdonában lévő zalaegerszegi ZalaZONE megtekintése, majd győri városnézés zárta. A vendégek a Széchenyi István Egyetemet fenntartó alapítvány tulajdonában lévő ZalaZONE járműipari tesztpályára is ellátogattak.

Négy felsőfokú végzettsége közül kettőt a Széchenyi István Egyetemen szerzett meg Jakab Réka, aki az élethosszig tartó tanulás mellett a hiteles kommunikációban hisz. Az Audi Hungaria számára több mint munkahely. Karrierjét folyamatos szakmai kíváncsisággal és tudásalapú, gyakorlatorientált képzésekkel, focilabdát passzolgatva építi. A szakma elismerése pedig nem maradt el. Az Év Magyar Autója versenyben a zsűri egyhangúlag neki ítélte oda az Év Autós PR-szakembere 2023 díjat. Már kislányként is szeretett autókkal játszani, nővérével pedig babázás helyett inkább fociztak a börcsi családi ház kertjében. Az autók iránti érdeklődésből aztán szenvedély lett, ami az Audi Hungariának köszönhető, ahol 13 évvel ezelőtt gyakornokként kezdte karrierjét, jelenleg pedig már a kommunikációs csapatot erősíti. Az élethosszig tartó tanulás híve. Számára rendkívül fontos, hogy tudása naprakész legyen, szakmai rálátását pedig folyamatosan bővítse. A marketing mesterszakot 2012-ben végezte el a Széchenyi István Egyetemen, majd pár évvel később egy sportdiplomácia szakirányú továbbképzésre is „visszatért” az intézménybe. „Kezdetben az alapdiplomámhoz – amelyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi tanulmányok szakán szereztem – közelebbi tanulmányokat kerestem, így esett a választásom a győri marketingképzésére, mely jól kiegészítette a korábban megszerzett tudásomat. A sportdiplomácia egy merőben új irány volt számomra, amelyet a sport iránti érdeklődésem és kötődésem miatt választottam. Így utólag azt mondom, hogy ez így tökéletes kombináció volt.” Hogy miért döntött a Széchenyi István Egyetem mellett, Jakab Réka elmondta: „Egyrészt tősgyökeres győriként kézenfekvő volt számomra, hogy a fővárosi kitérő után itt folytassam a tanulmányaimat. Másrészt nővérem is a Széchenyi István Egyetemre járt, akitől szintén számos pozitívumot hallottam az egyetemről és az oktatás színvonaláról. A Széchenyi-egyetemnek már évekkel ezelőtt is nagyon jó híre volt, úgy tapasztalom, hogy ez azóta még inkább elmondható. Egy egyetemi képzés akkor ad igazán pluszt, ha arra készíti fel a fiatalokat, hogy talpraesetten, naprakész tudással lépjenek be a munkaerőpiacra. Ehhez elengedhetetlen a stabil elméleti alapok mellett a gyakorlatorientált képzés, a problémamegoldó, kommunikációs képességek és a csapatmunka erősítése. A sportdiplomáciai képzés során nekem különösen sokat adott, hogy a magyar sportélet meghatározó szereplői vendégelőadóként számos előadást tartottak nekünk, így első kézből kaptunk információkat az aktuális témákról, kihívásokról és azok megoldásairól is.” A megszerzett tudás mellett pedig értékes szakmai kapcsolatokra is szert tett Jakab Réka, melynek véleménye szerint óriási szerepe van a kapcsolati tőke felépítésében: „A széchenyis évek alatt olyan ismeretségek szövődhetnek, amelyek később a szakmai életben számos előnyt jelenthetnek. Én is több ilyen kapcsolatot köszönhetek a győri egyetemnek. Úgy érzem, hogy valamennyi szakon szerzett ismeret nagy hozzáadott értéket jelentett a szakmai pályafutásomban, és ami még fontosabb a személyiségemet is formálták. Valóban a kommunikáció és a kapcsolatteremtés a közös metszéspont, amely a jelenlegi munkámnak is az alapja.” Az AUDI HUNGARIA Zrt. és a Széchenyi István Egyetem szoros együttműködése garantálja, hogy az egyetem legfiatalabb karán a képzések erősen kötődjenek az ipar valóságos szükségleteihez. Jakab Réka úgy látja, hogy a vállalat és az egyetem közötti kapcsolat egyre szorosabb és egyre több területet ölel át, amely mindkét fél számára kiemelt előnyöket biztosít. Ezzel kapcsolatban kifejtette: „A széchenyis fiatalok vonzó karrierperspektívát láthatnak maguk előtt. Már tanulmányaik alatt kapcsolatba kerülnek a vállalattal, így a gyakorlatorientált oktatás tökéletesen megvalósul. A vállalat pedig magasan képzett fiatalokat nyerhet meg magának, amely a munkaerő-utánpótlás biztosítása szempontjából rendkívül fontos. Néhány évvel ezelőtt nekem is volt lehetőségem előadást tartani a hallgatóknak a vállalat kommunikációs tevékenységéről, amelyet nagyon élveztem, és remélem, hogy ösztönözni tudtam a fiatalokat, hogy később az Audi Hungariát válasszák.” Jakab Réka 2010-ben gyakornokként került az Audi Hungariához, ahol a diploma megszerzését követően azonnal el is helyezkedett. Eleinte a látogatóközpontban dolgozott, majd rendezvények szervezésével foglalkozott, 2014 óta pedig Lőre Péter vállalati kommunikációért és kormánykapcsolatokért felelős vezető mellett felel a sajtókapcsolatokért. Arra a kérdésre, hogy mit jelent számára a vállalat, elmondta: „Az Audi Hungaria már gyerekkorom óta fontos szerepet játszik az életemben, hiszen édesapám több mint huszonöt évet dolgozott a vállalatnál a minőségbiztosítás területén. Nagy szerepe volt abban, hogy az Audi Hungariához jelentkeztem gyakornoknak. Ezek után nem is volt kérdés számomra, hogy a vállalatnál szerettem volna maradni. Szerencsére ez sikerült is, immár tizenhárom éve vagyok audis. A vállalat sokkal többet jelent számomra, mint egy munkahely: szakmai fejlődést, élményeket, barátokat, sikereket és büszkeséget.” A kommunikációs platformok rohamos bővülése, a felgyorsult információáramlás és a rapid tartalmak korát éljük. Ezen kihívások és lehetőségek az autóipari nagyvállalatok kommunikációs tevékenységét is érintik. Ezzel kapcsolatban Jakab Réka kifejtette: „A kommunikáció – ahogy életünk szinte minden területe – óriási változásokon ment keresztül az elmúlt években. Amíg tíz évvel ezelőtt a nyomtatott sajtó jelentette szinte az egyetlen csatornát, addig mára az online platformok és a közösségi média térnyerése teljesen másfajta megközelítést követel meg. Régen egy hírről kiadtunk egy tényszerű sajtóközleményt, ma fotók, videók, posztok, kreatív tartalmak szükségesek ahhoz, hogy eljuttassuk üzeneteinket a célközönségünknek. Ebben egyre nagyobb hangsúlyt kap a kreativitás, az egyediség, egy-egy jó ötlet. Ezek azok a dolgok, amelyet különösen szeretek a munkámban. Fontosnak tartom, hogy egy nagyvállalat a kommunikációs tartalmait adaptálja az aktuális trendekhez, de bármennyit is változzon a világ, mindig meg kell őriznie a kommunikáció hitelességét.” Az Év Magyar Autója versenyben a zsűri minden évben kiválasztja azt a PR-szakembert, aki egész éves szakmai tevékenységével kimagaslik a mezőnyből, illetve a versenyben nevező importőr, márka, autógyártó képviseletében a leginkább segíti a zsűri munkáját. A szakmai testület egyhangúlag neki ítélte oda az Év Autós PR-szakembere 2023 díjat. Ezen szakmai visszaigazolás pedig sokat jelent Jakab Rékának: „Őszintén szólva nem számítottam az elismerésre. Igyekszem mindig a tőlem telhető legjobban végezni a munkámat, és ha ezt elismerik, ráadásul egy országos szakmai díjjal, akkor az valóban nagyon jó érzéssel tölti el az embert.” Réka életében pedig nemcsak a karikák, de a gömbök is fontos szerepet töltenek be. Már kamaszkorában pályára lépett a Győri ETO focicsapatában, de több hazai együttesben is megfordult. Magyar bajnokságot nyert és 29-szeres női labdarúgó-válogatott. „A futball iránti rajongásom szintén édesapámnak köszönhető. Nővéremmel már egész kisgyerekkorunktól kezdve vitt minket az akkori Rába ETO mérkőzéseire, így elég korán megfertőzött minket a foci. Így utólag visszagondolva a legjobb döntés volt, amikor tizenkét évesen odamerészkedtem az ETO felnőtt női csapatának edzésére, hiszen az évek során annyi mindent kaptam a focitól. Talán ezek közül a céltudatosságot és a küzdeni tudást emelném ki, amely az életem minden területén nagy segítségemre van.” Az interjút egy személyes hangvételű kérdés zárta, ami a manapság sokat emlegetett munka-magánélet egyensúly kérdését vetette fel. Réka egyértelműen válaszolt: „Nekem nagyon fontosak az emberi kapcsolatok, így elengedhetetlen számomra, hogy a magánéletemre is kellő időt és energiát fordítsak. A családom, a barátaim töltenek fel, de emellett szerencsés vagyok, hogy olyan munkát végzek, amelyet szeretek, így abból is sok energiát tudok tankolni. Munka, család, barátok, sport, kikapcsolódás – így kerek az életem!” Bővebb információk és jelentkezés: Sportdiplomáciai szaktanácsadó képzés

A Széchenyi István Egyetem a Győri Szakképzési Centrummal és az Audi Hungaria Zrt.-vel közös standon mutatkozott be a Szakma Sztár Fesztiválon, amelyen 72 szakma 22 szakmacsoportjában versengtek a fiatalok. A Győri Szakképzési Centrum intézményeiből 25 tanuló jutott a budapesti döntőbe, akik közül 21-en dobogóra is állhattak, kilenc arany, nyolc ezüst és négy bronzérmet szerezve. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 16. alkalommal rendezte meg a Szakma Sztár Fesztivál keretében az országos szakmai versenyek döntőit a budapesti Hungexpo területén. Az esemény idén második alkalommal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara együttműködésével, az agrárszakmák bemutatóival együtt valósult meg közel tizenötezer látogató részvétele mellett. A Szakma Sztár Fesztivál kiemelt célja a szakképzés, ezen belül a szakmaválasztás népszerűsítése és bemutatása mellett, hogy támogassa a pályaválasztás előtt álló fiatalokat, utat mutasson a felnövekvő generáció számára, valamint elősegítse a szakképzésben kiemelkedő tehetségek jövőbeni gondozását. A fesztivál keretében 72 szakma 22 szakmacsoportjában versengtek a dobogós helyezésekért a fiatal szakemberek. A látogatók a EuroSkills verseny szakmai bemutatóiba és a WorldSkills nemzetközi válogató versenyeibe is bepillantást nyerhettek. A Győri Tudástranszfer Központ együttműködés keretein belül a Széchenyi István Egyetem is megjelent a rendezvényen. A központ lehetőséget teremt a nagyvállalati szféra, valamint a kis- és középvállalkozások oktatás területén történő együttműködésére, továbbá a diákok számára új lehetőségeket és a piaci igényekhez igazodó oktatást kínál. Az együttműködés által lehetővé válik a duális felsőoktatás és szakképzés vonzerejének növelése és a partnerek közötti szinergiák és erőforrások optimális kihasználása. Az egyetem partnereivel, a Győri Szakképzési Centrummal és az Audi Hungaria Zrt.-vel közös standon mutatta be képzési kínálatát a résztvevőknek. A Széchenyi István Egyetem a magyar gazdaság versenyképességének növelése és a megfelelő szakember-utánpótlás kinevelése érdekében széles körű képzési partnerséget alakít ki a középiskolákkal. A Győri Szakképzési Centrummal együttműködésben már 2020 szeptemberében elkezdődtek a közös okleveles technikusi képzések, de a Széchenyi István Egyetem hallgatói is választhatnak a centrum képzései közül, és ingyenesen szerezhetnek maguknak újabb szakmát. A Győri Szakképzési Centrum intézményeiből 25 tanuló jutott a budapesti döntőbe, akik közül 21-en dobogóra is állhattak, kilenc arany, nyolc ezüst és négy bronzérmet szerezve. Az eredménysor itt olvasható.

A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának csapata kimagasló teljesítmény nyújtva, a kontinens leghíresebb világűrjogi képzési helyeinek hallgatóival mérhette össze tudását a „Manfred Lachs Space Law Moot Court Competition” elnevezésű nemzetközi világűrjogi perbeszédversenyen. A győri egyetem évek óta sikeresen szerepel a rangos megmérettetésen. A Manfred Lachs Space Law Moot Court Competition elnevezésű nemzetközi világűrjogi perbeszédversenyt 1992-ben hívták életre. Európai regionális fordulójának 2010-ben a Széchenyi István Egyetem jogi kara adott otthont. A Nemzetközi Világűrjogi Intézet versenye minden évben két képzeletbeli állam fiktív jogvitáját szimulálja. A megoldandó komplex jogi probléma hagyományosan a világűrjog aktuális és nyitott szabályozási kérdései köré épül. A verseny első szakaszában a csapatok angol nyelven készítik el a felperes és az alperes állam írásbeli beadványát, melynek kialakítása, felépítése és megszövegezése a Nemzetközi Bírósághoz benyújtott periratok formáját és tartalmát követi. Ezek beküldése nyomán szereznek részvételi jogot a szóbeli fordulón, ahol mindkét fél képviseletében elő kell adniuk érveiket egy elismert szakértőkből álló háromtagú bírói fórum előtt. Minden hallgatói csapat a küldő intézmény földrajzi fekvésének megfelelő regionális fordulón vesz részt, ezek győztesei jutnak tovább a Nemzetközi Asztronautikai Kongresszus alkalmával megrendezett világdöntőbe. A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának csapata – az Igazságügyi Minisztérium jogászképzés színvonalának emelését célzó programjának támogatásával – 2019 óta folyamatosan jelen van az európai regionális fordulóban, melyre minden évben az Európai Űrügynökség égisze alatt működő Európai Világűrjogi Központ rendezésében más-más felsőoktatási intézményben kerül sor. Idén az európai regionális fordulót Spanyolországban, a Jaéni Egyetemen rendezték meg, ahol a fiktív jogeset középpontjában egy kémműhold balul sikerült lézeres megvakítása és egy irányíthatatlanná vált másik műhold rakétával történő megsemmisítése állt. Erős Orsolya Júlia és Horváth Barbara, a Széchenyi-egyetem hallgatói két, egyenként több mint ötvenoldalnyi írásbeli beadvány elkészítését követően a bécsi, a kölni, a leideni és a luxemburgi egyetem hallgatóival mérte össze tudását – két alkalommal felperesi, két alkalommal alperesi oldalon. Mind a négy említett intézmény a kontinens leghíresebb világűrjogi képzési helyei közé tartozik, ahol hosszú ideje és intézményesített keretek között kutatják és oktatják a napjainkban egyre fontosabbá váló jogterületet. A verseny nehézségét jelzi, hogy a népes mezőnyből kisorsolt négy perbeli ellenfél közül három csapat az elődöntőbe jutott, és a döntőt a kölni egyetem csapata nyerte meg. A győri jogi kar hallgatóinak kiváló felkészültsége, innovatív érvelése és magabiztos szereplése egyaránt kivívta a bírák és a perbeli ellenfelek elismerését. A bírák külön méltányolták a jogi érvelésbe integrált és azt erősítő műszaki tudományi és természettudományi szempontokat. Erős Orsolya Júlia és Horváth Barbara munkáját a verseny írásbeli szakaszában harmadik csapattagként Dolmány Kíra Zsuzsanna segítette. Oktatói oldalról a közel nyolc hónapon át tartó felkészülést a Nemzetközi és Európai Jogi Tanszék munkatársai, prof. dr. Sulyok Gábor egyetemi tanár és dr. Kecskés Gábor egyetemi docens irányították, dr. Ganczer Mónika egyetemi docens, tudományos és nemzetközi dékánhelyettes, dr. Takó Dalma egyetemi tanársegéd és a tavalyi versenyzői csapat tagjainak támogatása mellett.

Egyre népszerűbb az e-sport a Széchenyi István Egyetemen, köszönhetően annak is, hogy az intézmény sportegyesülete külön szakosztályt működtet a szakág szerelmeseinek. A hallgatók korszerű teremben gyakorolhatnak, ahol akár a kötelező testneveléskurzust is teljesíthetik. A Széchenyi István Egyetem nyitott az újdonságok iránt, és arra törekszik, hogy a sport területén is magas szinten szolgálja ki a hallgatók igényeit. Ezt példázza, hogy az intézmény sportegyesülete, a SZESE négy éve létrehozta e-sport-szakosztályát, amely rendkívül sikeresen működik. „Azt tapasztaltuk, hogy ez az új sportág tömegével vonzza a fiatalokat, terjedése dinamikus. Emiatt álltunk mellé, a Magyar Egyetemi–Főiskolai Sportszövetségnél pedig kezdeményeztük külön versenyrendszer kialakítását. Emellett a hallgatók a kötelező testneveléskurzust is teljesíthetik e-sporttal. Ehhez a tevékenységhez is komoly mentális és fizikai állóképességre van szükség, nem véletlen, hogy akik igazán kiemelkedően űzik, azok mellette valamilyen fizikai sportot is végeznek, mert enélkül nem lehetnek eredményesek” – fejtette ki dr. Gyömörei Tamás, a Széchenyi-egyetem Sport- és Rekreációs Központjának vezetője, a SZESE elnöke. Borkai Ádám, a Sport- és Rekreációs Központ sportszervezője elmondta, hogy a SZESE e-sport-szakosztályának tagjai az elmúlt időszakban kiváló eredményeket értek el. Tavaly League of Legends-ben a K&H Egyetemi E-Sport Kupán harmadik, a Lenovo Legion Országos Kupán ötödik lett a SZESE csapata, míg a Nemzeti SimLigában iRacing-ben Pálla Balázs negyedik helyezést könyvelhetett el. Idén League of Legends-ben a K&H Egyetemi E-Sport Kupán a csapat ezüstérmet szerzett, míg ugyanezen a versenyen FIFA23-ban Balogh Zsolt győzött. Borkai Ádám hozzátette: a sikerek nagyban köszönhetők annak, hogy az egyetem korszerű e-sport-termet alakított ki, ahol számítógépek, konzolok és csúcskategóriás versenyautó-szimulátorok találhatók. A színvonalas eszközpark lehetővé teszi a versenyekre való felkészülést, de azt is, hogy valaki kezdőként megismerkedjen ezzel a sportággal. Az érdeklődők – akik nemcsak hallgatók, hanem külsősök is lehetnek – többek között FIFA, Valorant, League of Legends és Rocket League játékokkal játszhatnak. A terem ezenkívül akár csapaterősítő tréningekre és születésnapokra is kibérelhető.

A Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltárának öt munkatársát is rangos országos szakmai szervezetek vezetőségébe választották az elmúlt időszakban. Megbízatásuk magas szintű szakmai hozzáértésüknek, egyben a Széchenyi István Egyetem innovatív, újító szemléletmódjának elismerése. Tóth Csillát, a Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltára igazgatóját az Egyetemi Könyvtárvezetők Kollégiuma elnökhelyettesének választották meg. „A több mint 30 éve működő kollégium az egyetemi könyvtárak országos érdekképviseleti, szakmai szervezete. Minden olyan témát megvitat, amely az egyetemi könyvtárak működését, szakmai munkáját érinti. Rendezvényeinken ezeket széles körben, a könyvtáros kollégákat bevonva járjuk körül” – fejtette ki az igazgató. Kiemelte, a szakminisztériummal, illetve a Magyar Rektori Konferenciával is kapcsolatban állnak, hogy észrevételeik, javaslataik segítsék a szabályozást. „A felsőoktatási könyvtárak kiemelkedő tudományos, oktatási, kulturális és kulturális örökséget megőrző tevékenységet végeznek, ezért célunk, hogy e feladatuk ellátásában segítsük őket, illetve hozzájáruljunk a könyvtári és információs szolgáltatások színvonalának emeléséhez, a jogszabályok és szakmai követelmények érvényesítéséhez” – fogalmazott. Tóth Zsófia tájékoztató könyvtárosként dolgozik az egyetemi könyvtárban, és a közelmúltban a Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesületének elnökévé választották. „Közel húsz éve tagja vagyok az egyesületnek, amelynek vezetőségében nyolc éve vállalok szerepet. Szervezetünk a jelenlegi formájában 1990 óta működik, de már az 1970-es években is létezett a megyei könyvtáros szervezet. Érdekesség, hogy abban pedig édesanyám töltött be vezető tisztséget” – mondta el az egyesület új elnöke. Kiemelte, céljuk, hogy szakmai rendezvényekkel, továbbképzésekkel, kulturális programokkal segítsék a Győr-Moson-Sopron vármegye könyvtárosainak, könyvtáros tanárainak közösségét. Hozzátette, az egyesületnek a győri egyetemi könyvtár és levéltár testületi tagja. Perjés Dorottya feldolgozó könyvtárosként dolgozik az egyetemi könyvtárban, de a kölcsönzésben és több projektben is részt vesz. „Ilyen például a zöld könyvtári tevékenység kiterjesztése, amit a szívügyemnek tekintek, hiszen hivatásomtól függetlenül is tagja vagyok egy civil ökoszervezetnek” – fogalmazott. Hozzátette, mindennapi munkáját az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar könyvtárában végzi, és célja, hogy minél több hallgató megismerje a karon található pedagógiai, szociológiai és egyéb humán területeket érintő könyvtári állományt is. A közelmúltban őt ugyancsak a Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesületének tisztségviselőjévé, ellenőrzőbizottságának tagjává választották. „A bizottság az egyesület gazdasági-pénzügyi folyamatainak ellenőrzésében vállal szerepet” – fogalmazott. Az egyetemi könyvtárban szaktájékoztató könyvtárosként, valamint az egyetem MTMT (Magyar Tudományos Művek Tára) intézményi adminisztrátoraként dolgozó Zsömle Viktort a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) Tudományos és Szakkönyvtári Szekciójának ellenőrző bizottsági tagjává választották. A 2011-ben alakult szekció hasonló feladatokat lát el országosan a szakkönyvtárak vonatkozásában, mint a Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesülete a vármegye könyvtárainak esetében. „Nívós programokat, konferenciákat szervezünk a tagságnak, a legutóbbin magam is előadóként vettem részt. Kiemelt eseményünk az MKE vándorgyűlése, ahol szekciónk saját előadássorozattal képviselteti magát. Idén júliusban Budapesten rendezik a LIBER konferenciát, amely egy nemzetközi könyvtártudományi esemény, és amelynek lebonyolításából szintén kivesszük a részünk” – fogalmazott. Homor Péter, az Egyetemi Könyvtár és Levéltár levéltárosa a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség titkára, vagyis a szervezet elnöksége mellett végzi szervező feladatait. „Az egyetemi levéltárakat, illetve levéltárosokat tömörítő szervezetet 1993-ban alapították, jelenleg 21 egyetemen működő levéltár szakmai képviseletét látjuk el. Részt veszünk a terület jogszabálytervezeteinek előkészítésében, illetve érdekképviseletet látunk el, és szakmai programokat szervezünk” – mondta el a szakember. Kiemelte, a Széchenyi-egyetem levéltára 2020-ban alakult, és rögtön meg is hívta Győrbe az egyesületet, 2021-ben pedig már itt rendezték a szövetség éves vándorgyűlését. Az pedig, hogy az elnökség Győrben tartja ülését, szinte hagyomány. „Fontos mérföldkő volt, hogy egy pályázat keretében digitalizáltuk a felsőoktatási intézmények tanácsülési jegyzőkönyveit, köztük az egykori győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola dokumentumait, amelyeket a Hungaricana közgyűjteményi portálon is közzétettünk” – fejtette ki a Széchenyi-egyetem levéltárosa, aki munkája során a széchenyis értékek bemutatására és megőrzésére helyezi a fő hangsúlyt. „Büszkék vagyunk kollégáinkra, hiszen szakmai tudásukat és elismertségüket mutatja, hogy ilyen nagy arányban képviseltetjük magunkat az országos szervezetekben. Ez könyvtárunk és egyetemünk számára is elismerés, amely az itt folyó munka értékét mutatja. Proaktivitásunkra jellemző, hogy az elmúlt években – például a koronavírus-járvány idején – nem csupán alkalmazkodtunk a változásokhoz, de számos újdonságot vezettünk be, amelyek kívülről is jól láthatóak voltak. Ezzel az aktivitással veszünk részt nemcsak a helyi, de az országos munkában is” – összegzett Tóth Csilla igazgató.

A Széchenyi István Egyetem a napokban írta alá stratégiai együttműködési megállapodását a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ) annak érdekében, hogy közösen segítsék a vállalkozások innovációs tevékenységének fejlesztését. Az együttműködés újabb állomásaként bejelentették, hogy az érdekképviseleti szervezet a zalaegerszegi ZalaZONE Parkban nyitja meg Zala vármegyei irodáját. A fennállásának 35 évét idén ünneplő VOSZ április végén a Széchenyi István Egyetem győri kampuszán rendezte a VOSZFESZT elnevezésű programsorozatának első rendezvényét. Az eseményen a szervezet és az egyetem együttműködési megállapodást kötött, amelynek értelmében a VOSZ az intézmény őszre elkészülő győri Tudományos és Innovációs Parkjában nyitja meg Győr-Moson-Sopron vármegyei irodáját. A partnerség újabb állomásaként a felek bejelentették, hogy a szervezet Zala vármegyei irodája az egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tulajdonában lévő zalaegerszegi ZalaZONE Parkban talál otthonra. Az iroda a kis- és középvállalkozások vállalkozásfejlesztésével, hitelprogramokkal kapcsolatos, valamint a vállalkozások és az egyetem együttműködését segítő szolgáltatásokat nyújt majd. Elérhetők lesznek a Széchenyi Kártyaprogramhoz kapcsolódó, valamint innovációs menedzsment és iparjogvédelmi tanácsadások, kutatás-fejlesztési, innovációs és egyéb vállalkozásokat érintő szolgáltatások. A hivatalos bejelentésen prof. dr. Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke visszatekintett azokra az intézkedésekre – köztük a Széchenyi hitelprogramra –, amelyekkel a kormányzat a kis- és középvállalkozások fejlesztését segítette. „A Széchenyi István Egyetem és a VOSZ között létrejött stratégiai megállapodás részeként Győrben és Zalaegerszegen is kiemelkedő innovációs környezetben nyílhatnak meg a szervezet irodái” – hangsúlyozta. Hozzátette, az iroda szolgáltatásait igénybe vevő vállalkozók – például a hitelprogram ügyintézése okán – olyan közegbe érkezhetnek, ahol az egyetem által hozzáadott tudást is hasznosítani tudják. Eppel János, a VOSZ elnöke kiemelte, a Széchenyi Kártya húszéves történetében közel 6500 milliárd forint hitel mintegy 450 ezer vállalkozás működését, fejlődését segítette. A most kialakított partnerség egy másik fontos támogatást, a tudásmegosztást kínálja a vállalkozásoknak. „A környezet, ahol irodánk helyet kap, önmagáért beszél, mert itt a jövő testesül meg, aminek szeretnénk magunk is aktív részesei lenni. Az egyetemmel kötött megállapodásunk a tudást és a gazdaságot, az elméletet és a gyakorlatot kapcsolja össze, a tudás demokratizálását jelenti, amely a vállalkozások erősödésének fontos eleme lehet” – húzta alá az elnök. Vigh László, a térség országgyűlési képviselője elmondta, a Zalaegerszegen történt beruházások az ország versenyképességéhez járulnak hozzá. A ZalaZONE Parkkal kapcsolatban úgy fogalmazott, jelentős fejlesztések valósulnak meg a területen, amelyek révén az motorja lehet nemcsak a városnak, de az egész régiónak is. Ehhez a gondolathoz kapcsolódott Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere, aki kiemelte, hosszú ideje szoros együttműködésben dolgoznak a VOSZ-szal a helyi vállalkozások megerősítése érdekében. Mint mondta, a közös cél, hogy Zalaegerszeg a gazdaság terén is élenjáró legyen. A köszöntőket követően Eppel János, valamint Balogh Ádám, a VOSZ Zala vármegyei elnöke vette át jelképesen prof. dr. Palkovics Lászlótól annak az irodának a kulcsait, amelyben a jövőben a szervezet új vállalkozásfejlesztési irodája fog működni.

A Széchenyi István Egyetem ZalaZONE Parkban, Európa egyik legkorszerűbb járműipari tesztpályája mellett megvalósuló fejlesztéseinek újabb állomásaként megtartották a tudományos és innovációs park előadó-épületének bokrétaünnepségét. A beruházásra a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban elnyert 543,3 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból kerül sor, s ennek révén tovább javul az intézmény képzések terén elfoglalt pozíciója. A győri Széchenyi István Egyetem célja, hogy nemzetközi színvonalú oktatási-kutatási környezet megteremtésével járuljon hozzá a térség versenyképességének erősítéséhez. Ezt szolgálja az intézményt fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tulajdonában lévő ZalaZONE Park is, ahol zajlik a tudományos és innovációs park fejlesztése. Ennek része a tavaly átadott inkubációs és szállásépület, valamint a készülő előadó-épület. Az utóbbi, mintegy 500 négyzetméter hasznos alapterületű, háromszintes létesítmény bokrétaünnepségére május 4-én került sor, miután a kivitelezők elérték az épület legmagasabb pontját. Az eseményen prof. dr. Friedler Ferenc professzor, az egyetem tudományos elnökhelyettese, rektora kifejtette: az intézmény az elmúlt időszakban olyan vezetési modellt teremtett meg, amely lehetővé teszi, hogy versenyképes legyen mind a hazai, mind a nemzetközi felsőoktatási térben. „A ZalaZONE-on létrehozott és folyamatosan fejlesztett tudományos és innovációs parkunk emblematikus helyszín céljaink megvalósítására. Itt egy helyen, komplexen található meg mindannak a leképezése, amit új vezetési struktúra tükröz. Az inkubációs épület a szállásépülettel kiegészülve kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeinket erősíti, valamint hozzájárul ahhoz, hogy hazai és nemzetközi cégekkel alakítsunk ki szoros partnerséget, dolgozzunk együtt valós ipari projekteken. Ezen létesítmények a tehetséggondozást segítve az egyik alapját jelentik annak is, hogy hallgatói csapataink megőrizzék pozíciójukat a világ elitjében. A készülő előadó-épület pedig újabb lehetőségeket teremt képzéseink fejlesztéséhez azáltal, hogy a mikrotanúsítványoktól az alap- és mesterszakokig kihasználhatjuk a világ egyik legkorszerűbb járműipari tesztpályájának fizikai közelségét” – húzta alá prof. dr. Friedler Ferenc. Prof. dr. Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke azt hangoztatta: a Széchenyi-egyetem ma már nemcsak Győrt jelenti, hanem Nyugat-Magyarországot is, hiszen Mosonmagyaróváron és Zalaegerszegen is jelentős oktatási és kutatás-fejlesztési tevékenységet végez. Hozzátette: a magyar kormány azért adta a ZalaZONE Parkot az alapítvány tulajdonába, hogy az egyetem céljait szolgálja, és erősítse az intézmény és a vállalatok közötti együttműködéseket. Vigh László zalaegerszegi országgyűlési képviselő beszédében azt hangoztatta: a járműipar rendkívül dinamikusan fejlődik, s ennek egyre fontosabb magyarországi helyszíne a ZalaZONE. Megjegyezte: itt minden adott a magas színvonalú kutatás-fejlesztéshez. Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere kiemelte: a ZalaZONE Parkban együtt van a termelés, valamint az a kutatás-fejlesztési, innovációs és oktatási háttér, ami a fejlődéshez szükséges. „A Széchenyi-egyetem megmutatta, hogyan lehet egy gazdasági ökoszisztémához, egy kutatás-fejlesztési és innovációs programhoz úgy csatlakozni, hogy az ne csak az itt működő cégeket szolgálja, hanem előnyt jelentsen egy városnak, egy teljes közösségnek is” – szögezte le. A polgármester kiemelte, hogy hosszú évek óta kitűnő kapcsolatot ápolnak a Széchenyi István Egyetem vezetésével.

Az ENSZ fenntarthatósági fejlődési céljaihoz illeszkedik a Nők a családban, tudományban, társadalomban című minikonferencia-sorozat, amely a Széchenyi István Egyetem szervezésében valósul meg az intézmény Budapesti Innovációs és Képzési Központjában. A legutóbbi rendezvényen a Kreativitás és innováció nemzetközi világnapjához kapcsolódóan beszélgettek az előadók. Április 21-én ünnepeljük a Kreativitás és innováció nemzetközi világnapját. Az ENSZ kezdeményezésének célja, hogy felhívja a figyelmet a kreativitás és az innováció szerepére a világ fenntartható fejlődésében. Az UNESCO jelentése szerint a kulturális és kreatív iparágak évente 2250 milliárd dollárt termelnek (ami a világ GDP-jének 3 százaléka), és 29,5 millió embert foglalkoztatnak (a világ aktív népességének 1 százalékát). Jelentőségüket mutatja, hogy bevételeik meghaladják a távközlési szolgáltatásokét, és többeknek adnak munkát, mint Európa, Japán és az Egyesült Államok autóipara együttvéve. A Széchenyi István Egyetem a világnap alkalmából rendezett minikonferenciát Budapesti Innovációs és Képzési Központjában. Az eseményen olyan kérdésekre keresték a válaszokat a résztvevők, mint hogy miként hozzuk létre a következő innovációs generációt, vagy kreativitásban és innovációban hol áll Magyarország a nemzetközi színtéren. Dr. Somogyi Krisztina, a Széchenyi István Egyetem Művészeti Kar Design Tanszékének egyetemi docense, az Alapképző- és Elméleti Stúdió vezetője kifejtette: a hallgatóknak meg kell tanítani, hogy a tanulás alázata, a megismerés folyamata, a kitartás és az időnkénti kudarc minden munkafolyamat része kell legyen ahhoz, hogy másként, kreatívan újra tudjunk gondolni témákat és ötleteinket fejleszteni tudjuk. Szerinte módszeres gondolkodásra, komplex látásmódra érdemes törekedni és növelni a minket ért kreatív impulzusok számát. „A kreatív gondolkodást, az esztétikum és az épített világunk iránti kíváncsiságot már gyerekkorban művelni kell” – szögezte le, hozzátéve, hogy az „egyetem designképzései rendkívül népszerűek a fiatalok körében, mert valós problémákat oldhatnak meg a gyakorlatorientált oktatás és az iparral való stratégiai együttműködések keretében”. Steiner-Isky Annamária, a Magyar Állami Operaház Balettnövendékeiért Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Hungarian Ballet Grand Prix nemzetközi balettverseny megálmodója és szervezője, amelyet a Veszprém-Balaton 2023 Európai Kulturális Főváros programsorozat keretében gyermek- és ifjúsági korosztály számára hirdettek meg idén először, elmondta, hogy a Nemzeti Balettintézetbe négy-öt éves korukban csatlakoznak a növendékek, ahol szigorú táncművészeti követelmények alapján értékelik hozzáállásukat, munkájukat, elhivatottságukat évről-évre. „Az évek során a dac és a kreatív folyamatokba fektetett elkötelezettség a siker mozgatórugója” – jelentette ki. Beszélt arról is, hogy az alapítvány egyik fő célja a nemzetközi tevékenységet is zászlajára tűzte, így a növendékek a legrangosabb balettversenyekre utaznak megmérettetni magukat szerte a világon, Európától Amerikáig. Dr. Szabados Zsuzsa, a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető-helyetteseként a közép-magyarországi régión kívüli startup-ökoszisztémák fejlesztését és startuppereinek külpiacra segítését célzó Input Program lebonyolításáért felelősként hangsúlyozta, hogy rendkívül fontos az innovációs gondolkodásmód korai megismertetése, elsajátítása. Ezt segíti 2019 óta a nagyon sikeres Hungarian Startup University Program, amelynek aktív tagja a Széchenyi István Egyetem is. Tapasztalatuk szerint az egyetemi innovációs ökoszisztéma egyre nagyobb hangsúlyt kapó fejlesztése kifejezetten hatékony, ugyanakkor megjegyezte: az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztését még nagyobb prioritásként kell kezeljük hazánkban ahhoz, hogy a magyar hallgatók „ne csak megálmodják és fejlesszék innovatív ötleteiket, hanem azoknak létjogosultságáról és piacképességéről meg is tudják győzni a potenciális befektetőket”. S. Hegyi Lucia, a Luan by Lucia Divatház alapító tulajdonosa kiemelte, hogy a megoldásközpontú és vállalkozási szemlélet, valamint a gyakorlati szakmai elmélyülés elengedhetetlen a divattervezői kreatív folyamtok megvalósítása során. Kifejtette: a Luan by Lucia Divatház sok gyakorlati képzést nyújt azoknak a fiataloknak, akik a felsőoktatási kreatív képzésekről hozzájuk jelentkeznek szakmai továbbképzésre. „Tízezer munkaóra szükséges a jó szakmai alapozáshoz. A Divatakadémia lehetőséget nyújt ahhoz, hogy összeérjen a divattervező és a varrónő gondolkodásmódja – ebből lesz a tökéletes kreatív termék” – mondta, hozzáfűzve, hogy holisztikus módon, a személynek terveznek, a divattervezőnek pedig hitelesnek kell lennie. Galéria az eseményről. (Fotók: Bankó József/Paradignow Photography)

Az év legjelentősebb hazai egyetemi multisportrendezvényén, a Debrecenben megrendezett MEFOB Feszten egy ezüstérem mellett két negyedik helyezést is szerzett a Széchenyi István Egyetem csapata, amely a női és férfi kosárlabdán kívül frizbiben is eredményesen szerepelt. A fesztivál keretei között tartották a Magyar Egyetemi–Főiskolai Sportszövetség (MEFS) éves közgyűlését, amelyről több győri szakember is rangos díjjal térhetett haza. A debreceni MEFOB Feszten nyolc sportágban rendezték meg a Magyar Egyetemi–Főiskolai Országos Bajnokság döntőit csaknem ezer sportoló részvételével. A fesztivál az egyetemi sport legnagyobb rendezvénye, amellyel a szervezők az egyetemista korosztály figyelmét hívják fel a rendszeres sport fontosságára és közösségformáló erejére. Az egyetemi kosárlabda-bajnokság négyes döntőjében a címvédő női csapat, az UNI Győr negyedik helyen végzett, míg a férfiaknál a két éve győztes Mosonmagyaróvár-UNI Győr a második helyet szerezte meg. A férfidöntő szoros csatát hozott, végül a DEAC 70–64-re győzött, így a Mosonmagyaróvár-UNI Győr ezüstérmes lett. Geiger Bálint és Hágen Tamás személyében az együttes két játékosa is bekerült a torna All Star csapatába, a torna legeredményesebb játékosa pedig Geiger Bálint lett. Az edző, Laky Tibor szerint évről évre egyre erősebb a mezőny, az eredményre méltán lehetnek büszkék, mert a játékosok mindent kiadtak magukból, a négyes döntő pedig remek hírverése volt a sportágnak. A női bronzmérkőzés hasonlóan éles küzdelmet hozott, az UNI Győr és a Miskolci Egyetem mérkőzésén a 90–99-es végeredmény a győri negyedik helyet jelentette. Az All Star csapatba a győriek közül Rozmán Lilla és Perl Zsófia is bekerült, Rozmán Lilla holtversenyben Oláh Fruzsinával (Miskolci Egyetem) a torna legeredményesebb játékosa lett. Dr. Barthalos István edző azt hangsúlyozta, hogy az utóbbi öt évben mindig bejutottak a legjobb négy közé, egyszer meg is nyerték azt, vagyis a győri egyetemi kosárlabda történetében sikerkorszak a mostani időszak. Hozzátette, nagyon büszke a lányokra, akik mindkét mérkőzésen száz százalékot adtak ki magukból. Egyre népszerűbb a frizbi az egyetemisták körében, az idei MEFOB Fesztiválon már tíz csapat küzdött az érmekért. A Széchenyi István Egyetem ebben a sorozatban is a negyedik helyet szerezte meg. A MEFOB Fesztivál keretében tartották a MEFS éves közgyűlését, amelyen az egyetemi sportért kiemelkedő munkát végző személyiségeket is díjazták. Csík Ferenc-ezüstplakettet vehetett át dr. Barthalos István, a női kosárcsapat edzője, Elek Ilona-emlékérmet ítéltek oda Gyimes Nikolett cselgáncsedzőnek, a Széchenyi István Egyetem Sportegyesülete szakosztályvezetőjének, míg Halassy Olivér Hallgatói Díjat kapott Borda Gréta a Széchenyi-egyetem Hallgatói Önkormányzatának sportreferense.

Mintegy kétszázan vettek részt a Széchenyi István Egyetemen a Regionális Egyetemi Hálózat-Európai Egyetem (RUN-EU) konzorcium keretében megrendezett kétnapos konferencián. A program célja olyan közös fejlesztési stratégiák, cselekvési tervek megvitatása és javaslatok megfogalmazása volt, melyek hozzájárulnak a regionális, nemzeti és európai szintű mechanizmusok, a digitális átalakulás és a környezeti fenntarthatóság kezeléséhez, a körforgásos gazdaság megvalósulásához. A Széchenyi István Egyetemen került sor a „RUN-EU – Európai innovációs központok – Regionális gazdaság és társadalom” elnevezésű második globális fórumsorozat első állomására. A rendezvényen – prof. dr. Friedler Ferenc, az egyetem rektora, tudományért felelős elnökhelyettese és Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Önkormányzat elnöke megnyitója után – Simon Geraghty, az ír Unilever Prestige cég elnökhelyettese és Bouwe de Boer, a Friends of Fossil Friesland holland szakmai szövetség projektvezetője előadásának középpontjában a digitális átalakulás és a környezeti fenntarthatóság, illetve az ezen területekhez kapcsolódó vállalati és települési kihívások, valamint lehetőségek álltak. A résztvevők ezt követően megismerhették a három RUN-EU Innovációs Központ (Jövőbeni Iparágak; Élelmiszer és Bioökonómia; Társadalmi Innovációk) eredményeit és terveit. A délutáni programok e három tematikához igazodtak. A Jövőbeni Iparágak Központ tematikus workshopon Ricardo João Ferreira Simões, a Polytechnic Institute of Cavado and Ave portugál egyetem professzora és prof. dr. Dogossy Gábor, a Széchenyi-egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Karának dékánja köszöntötte a résztvevőket. Dr. Jósvai János, a Széchenyi-egyetem Járműgyártási Tanszékének vezetője az intézmény autóipari kutatásokhoz kapcsolódó fejlesztéseit és együttműködéseit mutatta be, míg Krecht Rudolf, a SentryNode Robotics startup vállalkozás alapítója az egyetemi-vállalati együttműködésben rejlő lehetőségekre és az innovatív megoldások fenntarthatóságban betöltött szerepére tért ki. Az utolsó prezentáció sem nélkülözte az egyetemi innovációk bemutatását Trencsényi Tibor, a Széchenyi-egyetem Pályázati Igazgatóság csoportvezetője és dr. Nagy András Lajos egyetemi adjunktus közös előadásában. Az Élelmiszer és Bioökonómia Központ tematikus workshopot Annukka Pakarinen, a finn HAMK Egyetem kutatási igazgatója vezette. A résztvevőknek dr. Palkovics László Amand professzor, a Széchenyi-egyetem Növénytudományi Tanszékének vezetője az intézmény élelmiszertudományokhoz és bioökonómiához köthető kutatásait ismertette. Őt követte dr. Kovács Attila, a Biológiai Rendszerek és Élelmiszeripari Műszaki Tanszék vezetője, aki az egyetem precíziós mezőgazdasági projektjeit és Smart Farm Tangazdaságát mutatta be. Előadott az ABZ Drone képviseletében Bori Tamás, a cég nemzetközi értékesítési igazgatója is, ő a dróntechnológiában rejlő lehetőségeket és a fenntartható mezőgazdasági termelésben betöltött szerepét vázolta. A Társadalmi Innovációk Központ workshopot Ellen de Bruin, a holland NHL Stenden Egyetem szociális munkacsoportjának vezetője irányította. Itt dr. Ablonczyné Mihályka Lívia professzor a győri egyetem szociális innovációs projektjeit és együttműködéseit, Keszthelyi Bernadett, a Mobilis Interaktív Kiállítási központ igazgatója a Mobilis tevékenységét és oktatási módszertanát, dr. Tóth Péter egyetemi docens, a Keret Kulturális és Szabadidős Egyesület elnöke pedig a civil szervezet munkáját, hazai és nemzetközi együttműködések keretében megvalósuló projektjeit ismertette. A kétnapos rendezvény első napja kerekasztal-beszélgetéssel zárult, melyen a résztvevők megvitatták a regionális, nemzeti és európai szintű mechanizmusokat, a digitális átalakulással járó kihívásokat és lehetőségeket és a környezeti fenntarthatóság kezeléséhez kapcsolódó kérdéseket. Emellett ajánlásokat fogalmaztak meg az Európai Bizottság számára a körforgásos gazdaság irányába való elmozdulás érdekében. A zárónapon három előadásra került sor. Dr. Dőry Tibor, a Széchenyi-egyetem Menedzsment Campus Kompetenciaközpontjának vezetője az egyetemi innovációs ökoszisztémát, dr. Rámháp Szabolcs, a Startup Központ vezetője az egyetemi startup és spinoff programokat, míg Mészáros Gergely, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Eurostars- és Eureka-programjainak nemzeti kapcsolattartója az e programokhoz kapcsolódó pályázati lehetőségeket ismertette. A rendezvény – amelynek szervezésében dr. Szakonyi Petra, a Széchenyi-egyetem adjunktusa vállalt nagy szerepet – az Európai Unió és a RUN-EU támogatásával valósult meg. A fórumsorozat következő állomása a portugáliai Bragában lesz május 25–26-án, majd a sort az írországi Athlone zárja június 15–16-án.

Az utolsó üvegtábla is a helyére került a Széchenyi István Egyetem győri Tudományos és Innovációs Parkjának homlokzatán, amely a központi campustól mindössze 500 méterre, az egykori Győri Keksz- és Ostyagyár volt telephelyén épül. Az intézmény projektközi bejáráson mutatta be, jelenleg hol tart a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban elnyert 6 milliárd 766 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból zajló fejlesztés. Az egyetem a park révén fő kutatási területeire építve kívánja ösztönözni a térség fejlődését. A Széchenyi István Egyetem győri Tudományos és Innovációs Parkját a város ikonikus ipartörténeti emléke, a „kockaépület” átalakításával hozza létre. Helyet kap benne többek között a Művészeti Kar Design Tanszéke, Digitális Fejlesztési Központja, a térség több meghatározó cége, illetve a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Győr-Moson vármegyei irodája is. A beruházás projektközi sajtóbejárásán dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke visszatekintett az intézmény 1968-as indulására, és azokat a mérföldköveket elevenítette fel, amelyek révén az valódi universitássá, az ország meghatározó technológiai egyetemévé vált. „Óriási utat tettünk meg az egyetemi közösség, a kormányzat, vállalati és társadalmi partnereink támogatásával. És ma itt állhatunk és elmondhatjuk: a világ legjobb egyetemeihez hasonlóan minden lehetőségünk megvan a további fejlődésre, amit a győri Tudományos és Innovációs Parkunk építése is jelez. Az ide betelepülő nemzetközi és hazai cégek, valamint az egyetem fizikai közelsége segíti majd a valós piaci igények kiszolgálását, kutatásaink és képzéseink folyamatos megújulását, ösztönözve mindannyiunkat” – fogalmazott. Hozzátette, a globalizáció és a gyors technológiai változások korában az intézményeknek is meg kell találniuk új szerepüket, hogy hozzá tudjanak járulni a társadalmi, gazdasági fejlődéshez. „A Széchenyi István Egyetem számára elengedhetetlen a térség vállalkozásaival való szoros partnerség. A világranglistákat vezető egyetemek sikerének részben ez a titka. Ahogy a mi egyetemünké is” – emelte ki az elnök. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédében kifejtette: új világgazdasági rend épül, amiben hazánk egyik legfontosabb erőforrását a felsőoktatási rendszer jelenti. „Ebben a versenyben csak azok tudnak nyerni, akik élen járnak a megújulásban, így az innovációs képességek és a kutatás-fejlesztési kapacitások döntő fontosságúak. Éppen ezért a magyar gazdaság jövője szempontjából kulcskérdés, hogyan tudnak együttműködni az egyetemek a Magyarországon működő vállalatokkal” – húzta alá, hozzátéve, hogy az egyetemek és a gazdaság minél szorosabb és sikeresebb együttműködése érdekében döntöttek korábban a felsőoktatás strukturális átalakításáról, tettek lépéseket a nemzetköziesítés irányába, növelték az intézmények finanszírozását, és ezért hozzák létre a tudományos és innovációs parkokat is. „Olyan innovációs környezet jön így létre, ami segíti a magyar startup vállalkozások növekedését, az egyetemi kutatói világ és az ipar közötti közvetlen, akadálytalan átmenetet, valamint az egyetemen kinevelődő tehetségeket abban, hogy nagyvállalati innovációs tevékenységekben vegyenek részt” – szögezte le a miniszter, aki beszédét Győr korábbi szlogenjére utalva zárta: „a jövő versenyképes magyar gazdasága Győrben épül az egyetem, a város és az ipar együttműködésével”. Alfons Dintner, az Audi Hungaria Zrt. igazgatóságának elnöke a vállalat és az egyetem szoros kapcsolatáról beszélt. Mint mondta, az Audiban a kezdetek óta fontos szerepet játszanak a Széchenyi István Egyetemen végzett szakemberek. A cég a képzésből is kiveszi a részét, az együttműködés részeként indult el a Belsőégésű Motorok Tanszék, majd az Audi Hungaria tanszékcsoport, 2015-ben az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar, ezt követően pedig az Audi Hungaria Külső Tanszék. Kiemelte, 2155 mérnökük közel nyolcvan százaléka partneregyetemeiken végzett, több mint fele a Széchenyi-egyetemen. Végezetül elmondta, a fenntarthatóságot szolgáló jövőbeli megoldások otthona lesz a Tudományos és Innovációs Park, amely új találkozásokat tesz lehetővé, és elősegíti az együttműködés új formáit. „A Széchenyi István Egyetemmel kötött stratégiai megállapodásunk értelmében a ZalaZONE után itt, a győri Tudományos és Innovációs Parkban is tudunk majd kooperálni egymással. Olyan ökoszisztémát szeretnénk közösen építeni, ahol a tudományos élet szereplőit és az ipari szakembereket kötjük össze, akik a legfejlettebb technológiákkal dolgozhatnak, megoszthatják tapasztalataikat, és tanulhatnak egymástól, ennek eredményeként pedig együtt válhatnak a jövő innovátoraivá” – hangsúlyozta dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban. Kiemelte, a jövő legnagyobb kihívásaira tudnak együtt megoldásokat találni, az épület falai közül világraszóló ötletek kerülhetnek majd ki. Prof. dr. Dézsi Csaba András győri polgármester a kekszgyárral kapcsolatos emlékeit elevenítette fel. Mint mondta, felülmúlja az akkori álmokat, hogy az ikonikus épület az egyetem által visszakerül az ipar világába, méghozzá minden eddiginél magasabb szinten, az innováció szolgálatában. „A kekszgyár a dicső múltat, a tudományos park a fantasztikus jövőt jelenti. Ha az egyetem fejlődik, Győr városa is fejlődik” – húzta alá. Simon Róbert Balázs győri országgyűlési képviselő szintén az egykori gyárhoz fűződő emlékeit idézte fel. Hozzáfűzte, ma már látható, hogy a hatemeletes, mintegy négyezer négyzetméteres épület rendkívül impozáns látványt nyújt a beruházásnak köszönhetően. „Összekapcsolódik a hagyomány a jövővel, az innovációval. A legbölcsebb döntés született a kormányzat részéről, amikor a Széchenyi István Egyetem megkapta hasznosításra ez a területet” – zárta. Képgaléria a kockaépület tetejéről látható panorámáról. (Fotók: Májer Csaba József)

A győri Széchenyi István Egyetem volt a házigazdája a Regionális Egyetemi Hálózat-Európai Egyetem (RUN-EU) elnöki találkozójának, vezetői bizottsági ülésének és a kutató hallgatók hetének április 24. és 28. között. Az eseményen nyolc ország fiataljai a digitalizáció, a fenntarthatóság és a társadalmi innováció aktuális témaköreiben vettek részt rövid képzési programokon. A 2020-ban megalakult RUN-EU munkájában a Széchenyi István Egyetem partnereként hat külföldi felsőoktatási intézmény – a portugál Leiriai és Cavadói–avéi Egyetem, az ír Shannoni Műszaki Egyetem, a holland NHL Stenden Alkalmazott Tudományok Egyeteme, a finn HAMK Egyetem és az osztrák Vorarlbergi Alkalmazott Tudományok Egyeteme – vesz részt. A „szövetség” tagjainak célja a jövő felsőoktatásának innovációja az „Európai egyetem” brand égisze alatt. Az együttműködés keretében rendezték meg a győri kampuszon egy időben a konzorcium tagjainak három jelentős eseményét, az elnöki találkozót, a vezetői bizottsági ülést, valamint a kutató hallgatók hetét, amelyeken valamennyi intézmény – sőt a szervezethez újonnan csatlakozni készülő belga Howest Alkalmazott Tudományok Egyeteme és spanyol Burgosi Egyetem is – képviseltette magát. Az ír, holland, portugál, spanyol, finn, osztrák, belga és magyar hallgatók a hét keretében rövid képzési programokon vettek részt, a digitalizáció, a fenntarthatóság és a társadalmi innováció aktuális témaköreiben. „Feladatuk az Európai Unió irányelveit követő lehetséges kutatási projektek kialakítása volt, amiben oktatók, szakemberek segítették őket. Azért ezt a három témát választottuk, mert ezek lesznek az EU következő pályázati körének kulcsterületei. Köszönjük dr. Harmati Istvánnak, a Matematika és Számítástudomány Tanszék egyetemi docensének, Szombati-Serfőző Eszternek, az egyetem szolgáltatásokért és hallgatói életért felelős igazgatójának, dr. Torma Andrásnak, az Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék vezetőjének és Németh Péternek, a tanszék tudományos segédmunkatársának a rövid képzési programok megvalósításához nyújtott hatalmas munkáját. A programokkal párhuzamosan zajlott a »Who are we? – Mapping the identity of the RUN-EU-er» című, interkulturális készségfejlesztő rövid képzési program, amely jelenléti hetének az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar adott otthont. Ebben egyetemünkről dr. Szőke Júlia, dr. Helen Sherwin és dr. Makkos Anikó vettek részt főszervezőként és oktatóként, amiért szintén köszönettel tartozunk” – mondta Kalamár Réka, a Széchenyi István Egyetem Nemzetközi és Alumni Programok Központjának osztályvezetője. A hallgatók prezentációban mutatták be eredményeiket a program végén. (Fotó: Májer Csaba József) Az elnöki találkozó és a vezetői bizottsági ülés együttes megnyitóján prof. dr. Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke előadást tartott a magyar felsőoktatási modellváltásról, amelynek eredményeként már 21 egyetem működik alapítványi fenntartásban. Hangsúlyozta: a sikeres nemzetközi példák alapján elfogadott változtatás célja az volt, hogy a felsőoktatás a gazdaság igényeire nyitottabban, a vállalatokkal szorosabban és hatékonyabban együttműködve, minőség- és teljesítményelvűen működjön. Hozzátette: ennek köszönhetően a gazdaság a jelenleginél több magasan képzett szakemberrel számolhat, miközben bővülnek a kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitások is. Prof. dr. Palkovics László a Széchenyi István Egyetem kapcsán kiemelte a jelentős fejlesztéseket, így az épülő győri és zalaegerszegi tudományos és innovációs parkot, a győri egészségtechnológiai campust, valamint a nemrégiben átadott mosonmagyaróvári Smart Farm Tangazdaságot. Dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese elmondta: az elnöki találkozó a RUN-EU konzorcium általa jövőben végrehajtandó feladatokról szólt, amelyek három pillérre, az oktatási, a kutatási és a harmadik missziós együttműködésekre épülnek. „A folytatásban kiemelt hangsúlyt kapnak a mikrotanúsítványok és a kettős képzési programok, illetve a kölcsönösen előnyös kutatási és vállalati partnerségek, a tovább erősödő oktatói és hallgatói mobilitások mellett” – húzta alá az elnökhelyettes. A szakmai programokon kívül a vendégek gyárlátogatáson vettek részt a győri Audi Hungariánál, kampusztúrán ismerték meg a Széchenyi-egyetem folyamatosan fejlődő infrastruktúráját, valamint a hallgatókkal közösen Magyar Esten kerültek közelebb a magyar kultúrához. Rendkívül jó hangulatban telt a Magyar est a Széchenyi István Egyetem Bridge Hallgatói és Oktatói Klubjában. (Fotók: Szép Kornél) Galéria az eseményről. (Fotók: Májer Csaba József)

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) fennállásának 35. évében hagyományteremtő céllal hívta életre a VOSZFESZT Vállalkozói Szabadegyetem elnevezésű eseménysorozatát. A szervezet az első konferenciát Győrben, a Széchenyi István Egyetemmel közösen rendezte, amelyen neves szakemberek előadásai várták a részt vevő vállalkozókat, oktatókat, hallgatókat. A rendezvény keretében írták alá azt a megállapodást, amely szorosabbra fűzi az egyetem és a VOSZ kapcsolatát a vállalkozások fejlesztése érdekében. A 35 éve alakult VOSZ a jubileumi év keretében hagyományteremtő céllal hívta életre a VOSZFESZT Vállalkozói Szabadegyetemet, amelyet első ízben a győri Széchenyi István Egyetemen rendeztek meg. A résztvevők számára új ismereteket, innovatív ötleteket, a kapcsolatépítés lehetőségét nyújtó programon sikeres gazdasági szereplők mellett a különböző tudományágak jeles képviselői tartottak előadásokat. A program nyitányaként Perlusz László, a VOSZ főtitkára köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Kovács Péter, a szervezet Győr-Moson-Sopron vármegyei elnöke indította útjára a rendezvényt, aki a Széchenyi István Egyetem és a VOSZ együttműködését méltatta. A két fél ezt követően írta alá együttműködési megállapodását, amelynek keretében többek között közös rendezvények szervezését és olyan támogatási programok kidolgozását célozza meg, amelyek a vállalkozások innovációs tevékenységét hivatottak erősíteni. „A VOSZFESZT Vállalkozói Szabadegyetem első rendezvénye a friss ötletek, az új lehetőségek és az innovatív szemlélet egyik első számú inkubátorával, a Széchenyi István Egyetemmel együttműködve valósul meg” – hangsúlyozta Eppel János, a VOSZ elnöke. Partnerségükkel kapcsolatban kiemelte, megyei irodájuk a Széchenyi István Egyetem győri Tudományos és Innovációs Parkjában fog működni, a térség vállalkozóinak szolgálatában. „Feladatunk, hogy a magyar kis- és középvállalkozásokat segítsük abban, hogy becsatornázzuk hozzájuk a tudást, a legújabb ismereteket, megkeressük a megfelelő partnereket számukra” – emelte ki az egyetemmel kötött együttműködés lényegét. Dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke az Ustream-alapító Fehér Gyula gondolatait idézve az egyetemekről induló vállalkozások kultúráját állította példaként. Aláhúzta, a Széchenyi István Egyetem számára is kiemelt jelentőséggel bír a gazdasági élet szereplőivel kialakított szoros kapcsolat. „Nemcsak széles körű együttműködéseket hozunk létre, de magunk is olyan vállalkozásösztönző programokat valósítunk meg, amelyek hallgatóink számára megnyitják az utat a sikeres vállalkozóvá válás felé” – emelte ki. Hozzáfűzte, az egyetemek és a vállalkozások együttműködését középpontba helyező szemlélet ikonikus helyszíne lesz a győri kampusz szomszédságában épülő tudományos és innovációs park, ahol nemzetközi és hazai cégek kapnak helyet, segítve a vállalkozások és az egyetemi közösség partnerségét. „A fizikai közelség lehetőséget teremt a legújabb kihívások megoldására, hozzájárulva a valós piaci igények kiszolgálásához, folyamatos megújulásra ösztönözve kutatásainkat és képzéseinket” – osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel az egyetem elnöke. Prof. dr. Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke ehhez csatlakozva kiemelte, hogy a Széchenyi-egyetem magáénak vallja a VOSZFESZT szervezői által is kitűzött célt, a vállalkozói kultúra fejlesztését, a gazdasági szektorral való szoros partnerséget. Mint mondta, mindezt az innovációk megszületéséhez szükséges infrastruktúra kiépítésével is ösztönözi az egyetem, többek közt a győri vagy a zalaegerszegi ZalaZONE-on található tudományos és innovációs park építésével. „A Széchenyi István Egyetem több mint háromezer vállalkozással működik együtt, ami egyedülálló esélyt kínál hallgatóink és oktatóink-kutatóink számára is. A hallgatók nyertesei a gyakorlatorientált oktatásnak, részt vehetnek fejlesztési projektekben, startup vállalkozásokban. Mindez igaz nemzetközi hallgatóinkra is, akik a világ hetven országából érkeztek hozzánk. Kollégáink szintén kihasználhatják a vállalati-ipari projektekben, startup és spinoff vállalkozásokban való részvétel inspiráló lehetőségét” – sorolta. „Egyesek szerint két és fél évente megkétszereződik az ismeretanyag a Földön, mások szerint a ma született gyermekek kétharmada olyan szakmákban fog dolgozni, amelyek ma még nem is léteznek. Vagyis egyedül a változás az, ami állandó” – érzékeltette a vállalkozások folyamatos megújulásának fontosságát Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Önkormányzat elnöke. Hozzátette, ezt a megújulást tudja segíteni a Széchenyi István Egyetem. Prof. dr. Dézsi Csaba András győri polgármester azt hangsúlyozta, hogy az itt élők tehetsége, szorgalma révén tud Győr sikeres lenni, amelynek hatása jóval túlmutat a város határain. Ez igaz az egyetemre is, amely szintén az egész térségre hatással van. „Üdvözlöm a VOSZ döntését, hogy elsőként a mi egyetemünkkel köti meg szövetségét. Biztos vagyok abban, hogy ez a partnerség az itt alkotó emberek, vállalkozók munkáját nagyban fogja segíteni” – zárta.