A Széchenyi István Egyetem nem csupán összekötő feladatokat lát el a Területi Innovációs Platformhoz csatlakozó szereplők között, de katalizátorszerepet is vállal a kutatás, a fejlesztés és az innováció területén. Az intézmény laborlátogatásokon mutatja be azt az infrastruktúrát, amelynek révén korszerű szolgáltatásokat tud nyújtani a vállalati partnereinek. A program sikerességét mutatja, hogy a 2019-es indulás óta közel száz vállalkozás csatlakozott a platformhoz, amely a térség gazdasági fejlődéséhez, versenyképességének növeléséhez is hozzájárul. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) az Innovációs és Technológia Minisztérium szakpolitikai támogatásával hívta életre a Területi Innovációs Platformot (TIP). Ez egy térségi szerveződés, amely térben és időben egyszerre biztosít lehetőséget a közvetlen innovációs szakpolitikai irányok megismerése mellett a helyi és nemzetközi innovációs ökoszisztéma szereplőivel való együttműködések kialakítására, erősítésére és új szakmai alapok létrehozására. A Széchenyi István Egyetem – együttműködve az NKFIH-val és a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával – 2019 őszén hozta létre a platformot, amelyhez mikro-, kis- és közepes vállalkozások, nagyvállalatok, startupok, kutatóintézetek, szakmai szervezetek, kamarák és klaszterek is csatlakozhatnak. Az indulás óta már közel száz partner élt is a lehetőséggel, amellyel az országos élmezőnyhöz tartozik a Széchenyi-Egyetemen működő TIP. „Ez nagyon jó eredmény, hiszen annak ellenére jelentkeztek ennyien, hogy a megalakulást követően a járvány miatt gyakorlatilag megszűntek a személyes részvétellel zajló események. Most, hogy újra lehetőségünk nyílt rá, rögtön két laborlátogatást is szerveztünk partnereinknek, hogy megismerjék azt az infrastruktúrát, kutatási, fejlesztési és innovációs potenciált, amelyet az egyetem kínálni tud a számukra” – fogalmazott Vági Kornél, az intézmény Menedzsment Campus Kompetenciaközpontjának központvezetője. Hozzátette, a platformot azzal a céllal hozták létre, hogy a csatlakozó vállalkozásokkal együttműködési hálózatot hozzanak létre, amely közös projektekben is testet ölthet, illetve gyors információmegosztást tesz lehetővé. Ez utóbbi a közös pályázati lehetőségeket, képzési és nemzetközi programokban való részvételt is elősegíti. „A TIP tehát egy csomópont, amely összekötő szerepet játszik a hivatal, az egyetem és a gazdasági szereplők között” – summázta a központvezető. Mint mondta, oktatási és kutatási feladatai mellett az egyetem vállalkozási tevékenysége is egyre jelentősebb. Az intézményben ugyanis olyan korszerű tudás, innovációs képesség és laborhátér áll rendelkezésre, amellyel sokaknak tudnak naprakész szakmai szolgáltatásokat nyújtani. Példaként a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel való együttműködést, laborhasználati keretszerződést említette. Hozzátette, ez a kapcsolat már a TIP működésének hozadéka, amelynek keretében számos, a Közút számára fontos mérést az egyetem megfelelő eszközökkel rendelkező laboratóriumaiban végeznek el. A mostani laborlátogatás egyik turnusában az állami vállalat munkatársai érkeztek az intézménybe, és látogatást tettek többek között a Hídszerkezetek- és Betonlaborban, a Geotechnikai Laborban, az Útlaborban, illetve a Digitális Fejlesztési Központ Rádiófrekvenciás Laboratóriumában is. „A laborlátogatás második turnusában további partnercégek ismerték meg az általunk kínált szolgáltatásokat, többek között a Kiberfizikai, a Rádiófrekvenciás, illetve a Csomagolási és Környezetállósági Laborban, amelynek során több új együttműködési lehetőséget is azonosítottunk” – emelte ki Vági Kornél, aki jelezte, a jövőben szeretnék ezeket az alkalmakat rendszeresíteni, mert így újabb és újabb konkrét projektekkel gazdagodhatnak a már meglévő együttműködések. Emellett a Területi Innovációs Platform keretein belül egyéb más szakmai programokat is terveznek szakmai előadások, kerekasztal-beszélgetések formájában. „Az egyetem ezen szerepvállalása is tovább erősíti azt a széles körű partnerséget, amellyel nemcsak a régió gazdasági fejlődéséhez, de az ország versenyképességének növeléséhez is hozzájárulhatunk” – zárta a központvezető.

Újabb fontos állomásához érkezett a Széchenyi István Egyetemen az előfutár drón fejlesztése, amely májusra eljutott a saját fejlesztésű robotpilótával való repülésekig és a kamerafelvételek gyűjtéséig. A sikeres tesztek videófelvételeken is megtekinthetők. Az „Innovatív járműipari tesztelési és vizsgálati kompetenciák fejlesztése a nyugat-magyarországi régióban a zalaegerszegi Járműipari Tesztpálya infrastruktúrájára támaszkodva GINOP-2.3.4-15-2020-00009” projekt keretén belül az FT2 „Autonóm földközeli légi megoldások” alprojekt Széchenyi István Egyetemen futó szakasza során – együttműködésben az ELKH SZTAKI-val – az előfutár drón-koncepció összetett, hardverelemeket is tartalmazó szimulációját tavaly mutatták be. A fejlesztés 2022 áprilisában eljutott a DJI M600 hexakopterre épített saját fedélzeti rendszer (kamera, navigációs szenzor, képfeldolgozó számítógép, gimbal) első tesztjéig. Az első repülések célja a kamerastabilizáló gimbal és a hexakopter robotpilótájának a fedélzeti rendszer plusz súlyával (és esetleges elektronikai zavarásaival) való tesztelése volt. A videó ITT megtekinthető. A fejlesztés 2022 májusában már a saját fejlesztésű robotpilótával való repülésekig és kamerafelvételek gyűjtéséig jutott. A saját robotpilóta a hexakoptert sebesség-, magasság- és irányreferencia-jelekkel vezette. Mindehhez a szakemberek olyan autonóm vezérlőrendszereket fejlesztettek, amelyek lehetővé teszik a lebegést pozíciótartással, emelkedéssel és süllyedéssel, az irányba fordulást, a kijelölt koordináta megközelítését és a kezdeti pozícióba való visszatérést. A fedélzeti rendszer képes a drónt háromszög alapterületű pályán mozgatni, a döntési pontokban megállítani és az eszközt megfelelő irányba fordítani, valamint a drón képes az autonóm folytonos mozgásra is. Minden elvégzett teszten hibátlanul működtek az autonóm funkciók, két teszt videója ITT látható. Az előzetesen szimulációs környezetben kialakított és tesztelt vészleállító funkció is megfelelően működött a valós környezeti tesztek ideje alatt. Az előfutár drón jármű észlelésére alkalmas algoritmusának fejlesztéséhez szükséges adatok gyűjtését a fejlesztők saját autói felett áthaladva végezte a rendszer. A rögzített képi adatokon az eszközre rögzített gimbal irányítása és a felvétel stabilizálása, valamint a járműdetektáló algoritmus tesztelhető. A gimbal a repülési adatok szerint 2 – maximum 3 – fokon belül tartja a függőleges irányt, ezt a kamera felvételek is megerősítik. Járműdetektálást a felvételeken az UNREAL-Carla szimulációban és valós képi adatbázisokon tanított algoritmussal is tesztelték. Az előbbi hajlamos elveszteni a járműveket, az utóbbi viszont folyamatosan detektálja őket (a tesztvideó itt megtekinthető). A tesztelés végén a szakemberek még kollégájukat is megtalálták a levegőből a kamera képe alapján. A következő lépés az algoritmusok célzott városi környezeti tesztelése, a ZalaZone-tesztpályán. Közreműködők: dr. Bauer Péter, dr. Hiba Antal, Nagy Mihály, Kisari Ádám, Simonyi Ernő, Kuna Gergely, Drotár István.

A világ egyik legrangosabb ösztöndíja a Fulbright, amelynek segítségével már számos hallgató és oktató vett részt amerikai egyetemek képzésein a Széchenyi István Egyetemről, illetve a győri intézménybe is több egyesült államokbeli oktató érkezett már. Az együttműködés újabb állomásaként az Indianai Egyetem két munkatársa és a Fulbright Magyarország ügyvezető igazgatója látogatott a Széchenyi István Egyetemre, ahol az amerikai vendéghallgatók érkezésének lehetőségéről tárgyaltak. A Fulbright-ösztöndíjprogram a világ több mint 160 országában, köztük Magyarországon működik. J. William Fulbright amerikai szenátor alapította az Egyesült Államok külügyminisztériuma, partnerállamok kormányai és a magánszektor támogatásával. Alapvető célja, hogy elősegítse az államok közötti kölcsönös megértést, valamint lehetőséget nyújtson tudományos kutatói munkára, szakmai gondolatcserére. A Széchenyi István Egyetem hallgatói közösségét – az intézmény sikeres nemzetköziesítési törekvései révén – ma már 65 nemzet fiataljai alkotják, csak az idei tanévben 30 százalékkal nőtt a külföldi hallgatók száma, amely így megközelíti a 800-at. A nemzetközi hallgatók számára csaknem 40 angol nyelvű képzés nyújt lehetőséget a korszerű tudás megszerzésére. Az egyetem kiterjedt nemzetközi kapcsolatainak egyik fontos eleme a Fulbright-program, amelynek keretében számos hallgató és oktató tanult az USA-ban, illetve jelenleg is dolgozik az intézményben olyan oktató, aki az ösztöndíjnak köszönhetően érkezett Győrbe a tengerentúlról. A kapcsolat további erősítését szolgálta az a Széchenyi István Egyetemen megtartott rendezvény, amelyen az Indianai Egyetem két munkatársa, Stephanie Leslie és Paul Fogleman, valamint dr. Jókay Károly, a Fulbright Magyar–Amerikai Oktatási Csereprogram Bizottság ügyvezető igazgatója is részt vett. Az igazgató kérdésünkre elmondta, az egyetemi látogatásaik során legtöbbször arról esik szó, hogy a magyar hallgatók miként tudnak részt venni a programban, ezúttal viszont az amerikai hallgatók és oktatók magyarországi képzésben való részvételi lehetőségeit tekintették át. „A pályázó hallgatók felkészítését végző amerikai kollégák azért vannak itt, hogy jobban megismerjék a Széchenyi István Egyetemet, a lehetőségeket, a képzési kínálatot a néhány hetes programoktól az egy szemeszteren át tartó képzéseken át akár a teljes alap-, illetve mesterképzésig.” – ismertette a találkozó célját az igazgató. „A Széchenyi István Egyetemen kitűnően működik a duális képzés, amelyet Amerikában sok helyen még csak most kezdenek bevezetni. A hallgatók számára nagyszerű lehetőség, hogy tanulmányaikkal párhuzamosan el is helyezkedhetnek, a gyakorlatban rögtön alkalmazhatják a megszerzett tudást. A győri intézménynek nagyon erősek az ipari kapcsolatai, ezért példaadó ezen a területen” – válaszolta dr. Jókay Károly arra a kérdésre, hogy mi lehet a fő vonzereje az intézménynek. Hozzátette, az angol nyelvű képzés, a világlátás, egy másik kultúra és az új szemléletmódok megismerése szintén vonzerőt jelenthet az amerikai hallgatók számára. Mint mondta, a tanítás szintjén ez már jól működik, az elmúlt tanévhez hasonlóan a következőben is érkezik oktató az Egyesült Államokból a Széchenyi István Egyetemre. A program keretében rendhagyó alumnitalálkozót is tartottak, amelyen a Széchenyi-egyetem korábbi Fulbright-ösztöndíjasai osztották meg tapasztalataikat amerikai tanulmányaikról. Dr. Borsos Attila egyetemi docens, az intézmény Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának tudományos dékánhelyettese 2010-ben, hatszoros túljelentkezés mellett pályázott az ösztöndíjra, amit sikerült elnyernie. „Óriási lehetőség volt ez számomra, hiszen az Egyesült Államok felsőoktatása rendkívül jó kutatási körülményeket biztosított. Én a doktori tanulmányaim során jártam a tengerentúlon, és a féléves kinttartózkodás olyan impulzusokat adott, amely plusz fejezetet eredményezett doktori disszertációmban” – osztotta meg élményeit a dékánhelyettes. Hozzátette, hazatérése után megmaradt a szakmai kapcsolat a munkáját segítő amerikai professzorral, és tudományos együttműködésük a mai napig élő. „Ez az ösztöndíj tehát kitűnő lehetőség a nemzetközi kutatói véráramba való bekerülésre is, olyan nemzetközi ismeretségek kialakítására ad módot, amely jelentős, hosszú távú emberi és szakmai kapcsolatokat eredményez” – emelte ki dr. Borsos Attila. Végezetül elmondta, a Fulbright-ösztöndíj az amerikai hallgatók és kutatók számára is nagy lehetőség, és az intézmény az idegen nyelvű képzéseivel, kiterjedt ipari kapcsolataival vonzó célpont lehet a számukra. „Ezt bizonyítja Richard Ray professzor példája, aki mintegy tizenöt éve ösztöndíjasként érkezett hozzánk, de végül itt maradt, és hosszú távra választotta Győrt, illetve a Széchenyi István Egyetemet” – emelte ki az oktató. Történelmi dimenziók A Fulbright-ösztöndíj történelmi dimenziókat is képes megnyitni, hiszen a Széchenyi-egyetemre látogató Fulbright Magyar–Amerikai Bizottságának igazgatója a Jókai család leszármazottja, Jókai Mór ükunokaöccse, míg a Széchenyi család egyik tagja, Bence Széchenyi tavaly a Fulbright-ösztöndíjasaként érkezett Magyarországra, és tett látogatást neves felmenőjéről, a „legnagyobb magyarról” elnevezett egyetem kampuszán.

Újra találkoztak a Széchenyi István Egyetemen azok az alumnik, akik a TIGER nemzetközi program keretében 25 éve végeztek a győri intézmény első egyetemi képzésén. Az esemény ünnepi köszöntőjében dr. Lukács Eszter nemzetközi rektorhelyettes kiemelte, hogy a győri egyetem mai sikerei azokra az alapokra is épülnek, amelyeket negyedszázaddal ezelőtt e program vezetői megalapoztak. Meghatározó igény jelentkezett az 1990-es évek közepén a szakmát „németül is ismerő” mérnökök iránt. A nemzetközi gyakorlat szerint térségünkben is olyan szakemberekre volt nagy szükség, akik a közlekedési infrastruktúra egészében jártasok, s képesek a közlekedésépítési és a közlekedésszervezési feladatok megoldására. Mindezt felismerve a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem és a Széchenyi István Egyetem jogelődje, a Széchenyi István Főiskola a TIGER (Transport Infrastructure in German) nevű oktatási program keretében, az Európai Unió Tempus-programjának anyagi támogatásával kidolgozta, és 1995-től a két intézmény hallgatóira alapozva megvalósította a kétéves, német nyelvű közlekedésépítő egyetemi képzés oktatási programját. Ez visszatekintve is sikeres együttműködésnek bizonyult, eredményei pedig máig hatnak. Ezzel valósult meg Győrben az első mesterképzés. A TIGER-program minta volt A program irányítója és koordinátora a Széchenyi-egyetem jogelődjén dr. Koren Csaba professzor volt, oktatásmódszertani vezetőként dr. Szepesházi Róbert egyetemi docens, társlebonyolitóként dr. Bystrík Bezák, a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem professzora tevékenykedett. „A képzés közben kialakult nemzetközi kapcsolatok közül több azóta is élő, mert bár a kilencvenes évek vezető oktatói – mint jómagam is – nyugdíjba mentek, de az utódok több esetben megtartották az együttműködést különböző projektek keretében. A TIGER-program világos minta volt a 2014-ben kezdett angol nyelvű infrastruktúra-építőmérnöki mesterképzésünknek. Az idegen nyelvű, illetve kettős képzések később az egyetem más szakjain is megjelentek” – kötötte össze a múlt jelentőségét a jelennel dr. Koren Csaba. Életre kelt az aranyháromszög A 25 éves jubileum alkalmából újra találkoztak a Széchenyi István Egyetemen a képzés egykori résztvevői, oktatói, akiket dr. Koren Csaba, dr. Bystrík Bezák, dr. Szepesházi Róbert és professzor Johann Litzka mellett dr. Lukács Eszter, az intézmény nemzetközi rektorhelyettese is személyesen köszöntött. Mint mondta, a TIGER-program sikere kulcsfontosságú tényező volt a bécsi és pozsonyi műszaki egyetemekkel folytatott hosszú és gazdagító együttműködésünkben, amely a mai napig tart. „Életre keltettük az »arany háromszög« gondolatát” – utalt a három szomszédos főváros határolta gazdasági térség folyamatos és egyre dinamikusabb fejlődésére. Beszédében munkájáért köszönetét fejezte ki dr. Koren Csabának, a nemzetköziesítésért felelős korábbi igazgatónak. „Mai sikereink azokra az alapokra épülnek, amelyeket negyedszázaddal ezelőtt ő és kollégái leraktak. Dr. Koren Csaba meghatározó előfutára volt az európai felsőoktatás jövőjének” – méltatta a professzort. A negyedszázados ünnep alkalmából elmondott beszédében hozzátette: napjainkban a Széchenyi István Egyetem nemzetközivé válása lenyűgöző. Az intézmény ma már több mint 40 angol nyelvű egyetemi programot kínál, a képzéseken pedig több mint 800 nemzetközi hallgató tanul. Az önköltséges hallgatók száma évről évre rohamosan növekszik. „Büszkék vagyunk arra, hogy idén már a második egymást követő évben jegyzik a QS felsőoktatási világranglista 801–1000. helyén egyetemünket, s így a világ egyetemeinek legjobb 4 százalékába tartozunk” – mutatott rá dr. Lukács Eszter. A jubileumi találkozó rendkívül jó hangulatban telt a Széchenyi István Egyetemen. (Fotógaléria: Májer Csaba József) Élete élménye a TIGER Dr. Makó Emese egykori széchenyis hallgató, ma már az egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszékének vezetője, illetve a jubileumi alumni találkozó főszervezője a programhoz való csatlakozásról érdeklődésünkre elmondta: a főiskolai építőmérnök-diplomáját frissen megszerezve nagyon jó lehetőségnek tartotta, hogy kiegészítő egyetemi diplomát szerezzen, ráadásul német nyelven. „A képzés során a szlovák hallgatótársaikkal is csak németül tudtunk kommunikálni. Ez a tanórákon kívül is rákényszerített az idegen nyelv aktív használatára, illetve lehetőségünk volt igazi közösséggé kovácsolódni. Túlzás nélkül mondhatom, hogy életem egyik legkülönlegesebb, legmeghatározóbb élménye volt az a két év” – fejtette ki dr. Makó Emese. „A külföldiekkel együtt eltöltött idő nyitottá tett, a mai napig meghatározza munkámat és emberi kapcsolataimat. A végzés után dr. Koren Csaba felkérésére a tanszéken kezdtem el dolgozni, ahol számos nemzetközi projektben vettem részt az elmúlt huszonöt évben. A pozsonyi Műegyetemen szereztem meg a doktori címemet, ami a saját pályafutásomban a TIGER folytatásának is tekinthető” – hangsúlyozta.

A biológiai sokféleséget erősítő átfogó stratégiát és új környezetbarát művelési módszereket dolgoztak ki abban a többéves projektben, amelyet a Széchenyi István Egyetem számos magyar és osztrák partnerrel valósított meg. Ennek részeként újabb fejlesztésekkel gazdagodott a mosonmagyaróvári karnak otthont adó, tavaly felújított óvári vár környezete is. A Széchenyi István Egyetem rendkívül fontosnak tartja, hogy tevékenységével elősegítse a fenntarthatóságot. E törekvést szolgálta az AgriNatur nevet viselő, európai uniós támogatású osztrák–magyar projekt is, amelynek zárókonferenciáját a mosonmagyaróvári kar otthonát jelentő óvári várban tartottak. Az eseményen Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára kifejtette: az elmúlt két évtizedben Európában csaknem negyven százalékkal csökkent a madárfajok állománya a mezőgazdasági területeken, s többek között ezért is különösen fontos, hogy a projekt az agro-biodiverzitásra fókuszált. Hozzátette: a kormányzat természetvédelmi erőfeszítéseit kiemelten a nemzetipark-igazgatóságok rendszerén keresztül igyekszik megvalósítani, s a beruházásoknak, beavatkozásoknak köszönhetően az elmúlt 12 évben több mint 300 ezer hektárt sikerült jobb természeti állapotba hozni. Balczó Bertalan pozitív példának nevezte, hogy az AgriNatur projektben a környezeti nevelés jelentős szerepet kapott, mert ezáltal érhető el, hogy kellő motiváltság legyen az össztársadalmi változásra. Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat elnöke leszögezte: a kutatási eredmények átültetése a gyakorlatba azért is lényeges, mert hozzájárul a szemléletformáláshoz. „Fontos az egyensúly megteremtése a környezetünkkel, életteret kell hagyni a minket körülvevő élővilágnak. Most vagyunk a huszonnegyedik órában, hogy meg tudjuk őrizni a természet sokszínűségét” – mondta. Árvay István, Mosonmagyaróvár polgármestere arról beszélt, hogy az elmúlt években számos határon átnyúló, osztrák–magyar, illetve szlovák–magyar projekt megvalósításában vettek részt, amire az AgriNatur újabb jó példát jelent. Dr. Baranyi Péter Zoltán, a Széchenyi István Egyetem rektora szerint a közös munka egyszerre szolgálta a fenntartható, ökotudatos gazdálkodást, a környezettudatos személetet, és nemcsak elméleti, hanem gyakorlati, alkalmazható tudást is eredményezett. A projektben a Széchenyi István Egyetem többek között a bécsi önkormányzat erdészeti és mezőgazdasági igazgatóságával, a Bio Forschung Austria kutatóintézettel, a mosonmagyaróvári önkormányzattal, a Szigetközi Természetvédelmi Egyesülettel és a Fertő–Hanság Nemzeti Parkkal működött együtt. A magyarországi eredményeket dr. Vér András projektvezető, a Széchenyi István Egyetem Élelmiszertudományi Tanszékének tudományos főmunkatársa ismertette a népes hallgatósággal. Elmondta: kutatásokat, kísérleteket folytattak a Mosoni-sík természetvédelmi oltalom alatt álló Natura 2000 területén, hogy azonosítsák és optimalizálják az ökológiai gazdálkodás fajvédelemre és biológiai sokféleségre gyakorolt pozitív hatásait. Ennek alapján előbb lokális stratégiákat készítettek, amelyekből közös, egységes stratégiát állítottak össze a biodiverzitás védelmére. Új, környezetbarát művelési módszereket is kidolgoztak. A projekt részeként rekreációs területeket is kialakítottak, bemutatva a természetvédelem és a mezőgazdaság közötti szinergiákat. Ennek hazai helyszíne az óvári vár környezete volt, kiegészítve az ott más forrásból már tavaly elkészült beruházásokat, így a vár, a várkapu és a vársétány felújítását. A várkertben tanösvényt, gyógynövénykertet, pihenőhelyeket, ökojátszóteret, növények, állatok megfigyelésére alkalmas helyeket létesítettek. A várkapitányi épület mellett szabadtéri „oktatótermet” alakítottak ki. A Vár-tó és a Lajta között rétet és őshonos fajokból álló gyümölcsöst hoztak létre, a fenntartható gazdálkodást és a természetközeli gondolkodást erősítve. A konferencián az osztrák oldali eredményekről Susanne Leputsch projektvezető, a bécsi önkormányzat erdészeti és mezőgazdasági igazgatóságának nemzeti parki koordinátora számolt be, aki külön kiemelte, milyen jó és gyümölcsöző volt a kapcsolat a Széchenyi István Egyetemmel.

Életének 78. évében elhunyt dr. Szalay Gyula professor emeritus, az állam- és jogtudományok kandidátusa, a győri jogászképzés alapító személyisége, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának első dékánja, az intézmény volt oktatási rektorhelyettese. Dr. Szalay Gyula egyetemi tanulmányait követően először jogi előadóként, majd jogtanácsosként dolgozott. 1972-ben nevezték ki döntőbírói munkakörbe a Győr-Sopron Megyei Gazdasági Döntőbizottságra, majd munkáját megyei bírósági bíróként folytatta a Győr-Sopron Megyei Bíróságon. Oktatói pályafutását 1977-ben megbízott előadóként, 1978-tól főállású főiskolai docensként kezdte el az egyetem jogelődjénél, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán. 1992-től aktív szerepet vállalt a Széchenyi István Főiskola és az Universitas-Győr Alapítvány egyetemi programjának kidolgozásában, fejlesztési terve megvalósításában. Ennek első eredményeként 1995-ben – Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata és az Universitas-Győr Alapítvány hathatós támogatásával – létrejött az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar és a Széchenyi István Főiskola közös alapítású Oktatási Intézete. Az 1995. szeptemberi induláskor igazgatóhelyettesként, majd igazgatóként vett részt a győri jogtudományi képzés megalapozásában, feltételeinek megteremtésében, majd az oktatásszervezésben. A jogász szak 2002-ben, a sikeres akkreditációt követően lett a győri egyetem saját jogon indítható szakja. Dr. Szalay Gyula életútjának, életművének meghatározó értéke a győri jogászképzés megvalósítása, kiteljesítése, szellemiségének gyarapítása. Az intézmény a magyar Országgyűlés döntése szerint 2002. január 1-jétől egyetemként működik, s első oktatási rektorhelyetteseként dr. Szalay Gyulának jelentős szerepe volt az egyetem oktatási rendszerének átalakításában. Oktatói munkáját ezen időszak alatt is folytatta, 2001-től tanszékvezetőként irányította a Kereskedelmi, Agrár- és Munkajogi Tanszék munkáját. 2006 és 2013 között a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar első dékánjaként hasznosította oktatásszervezési tapasztalatait. Kandidátusi disszertációját 1995-ben védte meg a Magyar Tudományos Akadémián „A fizikai elosztás joga rendszerbe foglalásának lehetőségei és korlátai” címmel. Kutatási szakterülete – a magánjog területén belül – a társasági jog és kereskedelmi jog, valamint ezek speciális szakterületeként a fuvarozás, a szállítmányozás és a logisztika jogtudományi elemzése és fejlesztése volt. Szakmai munkásságában számos hazai és nemzetközi publikáció mellett szakterülete tudományos eredményeinek az oktatás szférájába történő közvetítését tartotta mindig legfontosabb feladatának. A Nemzetközi szállítmányozás és a Fuvarjog című tankönyvei országosan a vonatkozó szakmai képzések alapjai. A Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének tagsága mellett a Magyar Jogász Egylet Győr-Moson-Sopron megyei szervezetének aktív tagjaként több cikluson keresztül annak elnökeként, s egyúttal a Magyar Jogász Egylet elnökségének tagjaként vett részt a szakmai közéletben. Az MTA Veszprémi Területi Bizottság Gazdasági és Polgári Jogi Munkabizottságának alapító tagjaként, 1968-tól a felső-dunántúli régióban a magánjog szakterületre eső tudományos munkát szervezte. Négy cikluson keresztül annak elnökeként tevékenykedett. Számos szakmai és közéleti kitüntetéssel ismerték el, így a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét és a Széchenyi István Egyetem közösségének legmagasabb elismerését, a Pro Universitate díjat is megkapta. Győri közéleti tevékenységét Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Pro Urbe díjjal ismerte el. Sportszervezői tevékenysége a lovassporthoz kötötte, 2008-ban a Fogathajtásért arany emlékérmet vehette át. Munkatársai, hallgatói barátságos alapállású, nagy munkabírású, meggyőző és hatásos érvekkel felvértezett személyiségként ismerték meg dr. Szalay Gyulát. A közelmúltban fejezte be szeretett városa, Győr történetének újabb monográfiáját. Már készült a következő kötet kiadására. A győri jogászképzés megvalósulását, meggyökeresedését, kiteljesedését fémjelző életműve, életútja példa és érték az egyetemen belül és azon kívül is. Emlékét megőrizzük, nyugodjon békében!

A Széchenyi István Egyetemen tartotta éves közgyűlését a Közlekedéstudományi Egyesületek Európai Szövetsége, mutatva a győri intézmény meghatározó szerepet ezen a területen. A rendezvényen csaknem kétszázan vettek részt, fele-fele arányban hazai és külföldi szakemberek. Hagyomány, hogy a Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszéke minden évben konferenciát szervez a hazai szakemberek számára a Közlekedéstudományi Egyesülettel közösen. Az idei tanácskozás különlegességét az adta, hogy a Közlekedéstudományi Egyesületek Európai Szövetsége (European Platform of Transport Sciences – EPTS) ezzel együtt tartotta éves közgyűlését és kongresszusát. Magyarországon a győri az első vidéki intézmény, ahol erre sor került. „A Széchenyi István Egyetem műszaki területeken, azon belül a közlekedéstudományban játszott kiemelkedő szerepét mutatja, hogy házigazdái lehettünk ennek a nagy presztízsű nemzetközi rendezvénynek. A külföldi vendégek visszajelzése szerint intézményünk kiváló házigazda volt” – hangsúlyozta dr. Horváth Balázs tanszékvezető, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja. A rendezvényt rajta kívül Sebastian Belz, az EPTS főtitkára és dr. Tóth János, a Közlekedéstudományi Egyesület főtitkára nyitotta meg. A két nap alatt csaknem kétszázan vettek részt a programokon, szinte fele-fele arányban hazai és külföldi szakemberek. A nyitó előadást követően kerekasztal-beszélgetésre került sor az osztrák vasutak (ÖBB), a PTV Austria, a Szegedi Közlekedési Társaság, valamint a MÁV-Start képviselőinek részvételével, akik a közforgalmú közlekedés jövőjéről tanácskoztak. A beszélgetésbe okostelefonjuk segítségével a nézők is bekapcsolódhattak, így a szakértők válaszai előtt ők is szavazhattak a megvitatott kérdésekről. Az esemény további részében négy párhuzamos szekcióban hangoztak el előadások angol, illetve magyar nyelven is. Ezeket rendre érdekes szakmai vita követte. A hangulatot fokozta a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának hallgatóiból álló egyetemi kórus és zenekar hangversenye, melyet Ménesi Gergely karmester, egyetemi docens vezénylete és műértő zenemagyarázata tett még izgalmasabbá. Az első napot záró vacsorán Prága képviselői átvették a vándorzászlót, mely egy évig a cseh fővárosban lobog, jelezve, hogy jövőre ott tartják az EPTS közgyűlését és kongresszusát. A győri esemény második napján folytatódtak a szekcióelőadások, majd a programot pannonhalmi látogatás és borkóstoló zárta. A Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszéke munkatársainak több hónapos szervezése eredményeként minden előadás már a kongresszus idején elérhető volt ISBN számos tudományos kiadvány formájában, amit a szervezők a Magyar Tudományos Művek Tárába be is jegyeztek a szerzők számára.

A fenntarthatóság erősítésének és innovatív zöldtechnológiák kidolgozásának céljával alakult meg a pénteken a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium, amelynek munkájában kiváló hazai egyetemekkel és kutatóintézetekkel együttműködésben a Széchenyi István Egyetem is részt vesz. Az intézmény tevékenységével egyszerre kíván hozzájárulni az ország és a vállalatok versenyképességének erősítéséhez, valamint a környezet védelméhez. A globális felmelegedéssel és a fosszilis energiahordozók ellátásbiztonságával kapcsolatos aggodalmak erősödésével egyre nagyobb figyelem irányul a megújuló energiaforrások kiaknázására és tárolására. Az időszakosan megtermelt többletenergia kémiai tárolása (különböző nagy energiasűrűségű vegyületekben, például hidrogén-előállítással és/vagy szén-dioxid-hasznosítással) az ipari folyamatokba könnyen integrálható megoldást kínál, így az ezt célzó technológiák kiemelt fontosságúak lehetnek a jövő gazdaságában. A Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium annak érdekében alakult meg pénteken Pécsett, a Széchenyi István Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Energiatudományi Kutatóközpont, a Miskolci Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Pannon Egyetem és a Természettudományi Kutatóközpont részvételével, hogy Magyarország a zöldgazdaság térnyerésének nyertese legyen. Az így létrehozott tudásbázis és kompetenciaegyüttes lehetővé teszi, hogy a hazai gazdasági szereplők versenyképesek legyenek a különféle dekarbonizációs technológiák terén. További cél új színtér létrehozása a zöld- és digitális átállást támogató kutatásoknak, amely az eredmények társadalmi, gazdasági, környezeti hasznosítását teszi lehetővé. Ennek érdekében a következő három és fél évben kiépítik a szén-dioxid-hasznosítás, valamint a hidrogén-előállítás, -szállítás, -tárolás, illetve -felhasználás tudományos, technológiai, jogi, gazdasági és iparjogvédelmi bázisát. Mindezt a kormányzat összesen 6,3 milliárd forint európai uniós forrással támogatja. A nyitórendezvényen a Széchenyi István Egyetemet dr. Hanula Barna, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja és Németh Péter doktoranduszhallgató, a kar munkatársa képviselte. Az intézmény kutatócsoportja a nemzeti laboratórium keretében a hidrogén-felhasználás alternatíváinak életciklus-elemzését végzi el a járműipari megoldásokhoz kapcsolódóan. A végső cél annak megállapítása, hogy mely felhasználási mód vezet optimális eredményhez. „A Megújuló Energiák Nemzeti Laboratóriumban való részvétellel egyetemünk arra törekszik, hogy a nálunk összpontosuló tudás és innovációs potenciál a fenntarthatóságot elősegítve legyen a régió és az ország gazdasági fejlődésének hajtóereje” – fogalmazott dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Emlékeztetett rá, hogy a Széchenyi-egyetem kormányzati támogatással már jelenleg is dolgozik innovatív fenntarthatósági projekteken, közösen a győri Audi Hungaria Zrt.-vel és a Szegedi Tudományegyetemmel. „Ezek az alternatív üzemanyagok kutatására és validálására, a hidrogén ipari felhasználási lehetőségeinek, valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének vizsgálatára összpontosítanak. Egy kísérleti, fenntartható üvegházi környezetet is kialakítunk mosonmagyaróvári karunkhoz kapcsolódóan, a légkörből megkötött szén-dioxid hasznosításának kutatására” – mondta dr. Knáb Erzsébet. Dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke kiemelte: intézményük stratégiai célja, hogy az ipari szereplőkkel folytatott együttműködésekkel még hangsúlyosabb szerepet vállaljon az ipari és a tudományos szféra összekapcsolásában. „Nagy örömmel tölt el bennünket, hogy az új nemzeti laboratórium keretében kitűnő hazai egyetemekkel és kutatóintézetekkel partnerségben dolgozhatunk olyan zöldtechnológiák kifejlesztésén, amelyek nemcsak az ország és a vállalatok versenyképességének erősítéséhez járulnak hozzá, hanem a fenntarthatósághoz és környezetünk védelméhez is” – hangsúlyozta dr. Filep Bálint.

Először rendezte meg a Művészet/Elmélet Konferencia című tudományos tanácskozást a Széchenyi István Egyetem, a Magyar Művészeti Akadémia és a Győri Balett a XVII. Magyar Táncfesztivál keretén belül, a győri Múzeumházban. A hagyományteremtő szándékkal megtartott rendezvény célja az volt, hogy a magyar művészet és a tudomány, valamint a felsőoktatás kapcsolódásait, együttműködésének lehetőségeit vizsgálja. A Széchenyi István Egyetem a hazai művészeti képzés meghatározó szereplőjeként vállalt szerepet a programban, amelyet egy széles körű együttműködésen alapuló közös út kezdetének tart. „A konferencián a művészeti felsőoktatással, a művészetelmélettel, annak tartalmi és gyakorlati kérdéseivel, intézményi, szervezési és finanszírozási kérdésekkel foglalkoztunk. Mindezt egy olyan széles körű együttműködés keretein belül tettük, amelyben számos hazai felsőoktatási és művészeti intézmény képviseltette magát” – mondta el dr. Kucsera Tamás Gergely, a Széchenyi István Egyetem professzora, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja. Hozzátette, a győri egyetem Művészeti Kara sok művészeti ágnak ad otthont: a zene és a tánc éppúgy jelen van a képzések között, mint a design és az építőművészet. Ahogy tehát az intézményt, úgy a konferenciát is az összművészeti szemlélet jellemezte. „A mai alkalom valami újnak a születése, egy nulladik pont, amely egy hosszú távú közös gondolkodás megalapozása lehet. Ez a kezdeményezés a jövőben akár nemzetközi konferenciává is szélesedhet, hiszen olyan témákat jártunk körbe, amelyek a kultúra nemcsak magyar, hanem más európai képviselőit is érintik” – emelte ki a professzor. Hozzátette, a szervező intézmények együttműködő partnere volt a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, a Nyíregyházi Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, illetve a Magyar Táncművészeti Egyetem. Rajtuk kívül több más felsőoktatási intézmény oktatója és kutatója is előadott a konferencián, köztük a Károli Gáspár Református Egyetem, a Selye János Egyetem és a Budapesti Metropolitan Egyetem. Prof. dr. Kucsera Tamás Gergely a konferencia elnökeként köszönetet mondott Kara Zsuzsannának, a Széchenyi István Egyetem mesteroktatójának, a Győri Balett magántáncosának azért az áldozatos munkáért, amit a rendezvény lelkeként a program sikeréért végzett. „Az egymásra figyelés jegyében hoztuk létre ezt a programot. Tavasszal beszélgetésre hívtam a modellváltó egyetemek vezetőit, akikkel a modellváltásról beszélgettünk a művészeti karok, illetve a művészeti képzés szempontjából. Azokat a pontokat kerestük, amelyekben segíthetünk egymásnak, együttműködhetünk” – tekintett vissza az előzményekre Kiss János, a Győri Balett korábbi igazgatója, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke. Hozzáfűzte, akkor született meg a konferencia ötlete. „Ez az alkalom kezdete annak az együttes cselekvésnek, amely a közösen kijelölt céljainkhoz elvezet” – hangsúlyozta az alelnök. „Összefogásunk azért jött létre, hogy értő közönséget tudjunk nevelni. A művészet nélkülük nem juthat térhez, bármelyik irányba is kísérletezik. Szeretjük a pillanat művészetét nagyon komolyan venni, amely azonban csak az értő közönség által tud nyomot hagyni” – határozta meg kérdésünkre a konferencia jelentőségét Velekei László, a Győri Balett igazgatója. Mint mondta, a programban fókuszba került az új generáció gondozása, amely aztán színházba járó, művészeteket kedvelő közönséggé válik. A szakmai programban 18 előadást hallgathattak meg a résztvevők, köztük prof. dr. Sepsi Enikőét, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának volt dékánjáét, a Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézet vezetőjéét, aki a tisztán művészeti, művészetközvetítési, valamint művészettudományi képzést nyújtó intézmények mellett a több karral rendelkező, több tudomány- és művészeti területen és képzési ágban működő egyetemek sajátos helyzetére hívta fel a figyelmet. Kitért arra, hogy a képzés minőségének és oktatói állományának mérhetősége, ezen kritériumok kidolgozása e területeken intézményközi egyeztetéseket igényel. Dr. Cseporán Zsolt, a Budapesti Metropolitan Egyetem tudományos munkatársa arra mutatott rá, hogy a művészeti képzés a felsőoktatás sajátos szegmense, amelynek elsődleges célja a hazai kulturális élet humán erőforrásának hosszú távú és minőségi biztosítása, így a terület a felsőoktatás és a kulturális szféra, mint makrogazdasági szektor metszéspontjában helyezkedik el. A stúdiumok versenyképessége tehát a kreatív ipar sikerére, így a nemzetgazdasági trendekre is jelentős hatást gyakorol. Előadásában a művészeti felsőoktatást és a felsőfokú művészeti képzést vizsgálta a hazai felsőoktatási modellváltás folyamatában. Dr. Antal Zsolt, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Elméleti Intézet igazgatója előadásában a globalizáció és a kommunikációs technológiák robbanásszerű fejlődése okán kialakult és soha nem látott kihívásokon keresztül vizsgálta az állam új feladatait a kulturális örökség megőrzéséért és fenntartásáért folytatott munka terén. Az előadáshoz kapcsolódóan Kultúra – média – élmény(szerűség) címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést, amelyen Kis Domonkos Márk, a Déryné Program igazgatója, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója és dr. Fülöp Péter, a Kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója, kultúráért felelős helyettes államtitkár is részt vett. A Széchenyi István Egyetem oktatói közül prof. dr. Kucsera Tamás Gergely a művészet és az oktatás kérdéseiről tartott előadást, míg dr. Somogyi Krisztina egyetemi docens a koreografált térélményről beszélt. Deákné dr. Kecskés Mónika DLA egyetemi docens a szakrális táncok továbbélését vizsgálta, Szabó Adrienn művésztanár pedig a zene és a mozgás kapcsolatáról értekezett. A Széchenyi István Egyetem oktatói közül szakmai előadásával emelte a konferencia színvonalát Fülöp Krisztina művésztanár, dr. Nikodém Géza DLA egyetemi adjunktus, dr. Pálfalusi Zsolt egyetemi docens és dr. Szabó Balázs egyetemi docens is. A konferencia levezető elnökei dr. Kucsera Tamás Gergely mellett dr. Wesselényi-Garay Andor az egyetem professzora, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet tudományos főmunkatársa és dr. Horváth Nóra egyetemi docens, a Széchenyi István Egyetem Művészeti Szakkollégiumának vezetője voltak, míg Kara Zsuzsanna mesteroktató, a Győri Balett magántáncosa a szervezés és lebonyolítás terén járult hozzá a konferencia sikeréhez.

A Széchenyi István Egyetem és az Edutus Egyetem a Digitális Agrárakadémia támogatásával és az ABZ Drone Kft. szakmai partnerségével, idén először rendezte meg az Edu Agro Drone Cup mezőgazdasági drónversenyt. A hagyományteremtő esemény helyszíne a Széchenyi-egyetem mosonmagyaróvári karának tangazdasága volt. Az intézmény a fenntartható gazdálkodás és a jövő technológiáinak elterjedése érdekében tett erőfeszítéseinek megfelelően nemcsak a drónok világába engedett betekintést, de fókuszba került a precíziós mezőgazdaság is. A drónok az ipar és a mezőgazdaság mind több szegmensében nyújtanak új, innovatív lehetőséget. A Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központja állami, tudományos és vállalati szereplőkkel partnerségben folytat kutatásokat ezen a területen, s az intézmény látja el a Magyarországi Drón Koalíció szakmai gesztorálását is. A hallgatók bevonását, a kutatói utánpótlás biztosítását az egyetem SZEviation hallgatói csapata is segíti. A fiatalok drónfejlesztéssel és versenyzéssel foglalkoznak, sőt ma már versenyeket is szerveznek. A Széchenyi István Egyetem az Edutus Egyetemmel közösen hozta létre az iparágspecifikus Edu Agro Drone Cup drónverseny-sorozatot a precíziós agrárium iránt fogékony középiskolai diákok, illetve a területen már jártas felsőoktatási hallgatók ösztönzésére, egyúttal erősítve a mosonmagyaróvári kar meghatározó szerepét a precíziós gazdálkodásban. A versenysorozat első állomása Mosonmagyaróvár volt, ahová a precíziós mezőgazdaság, a távérzékelés, az ortomozaikos feltérképezés, valamint az automatikus repülési tervek összeállítása iránt érdeklődőket várták. A résztvevőknek nemcsak olyan alapvető drónismeretekkel kellett rendelkezniük, mint az érzékelés, az irányítás, a navigáció, a különböző mezőgazdasági felhasználási területek, de emellett stratégiai érzék, csapatmunka, kommunikáció, problémamegoldás, kreativitás is szükségeltetett. „Nagyszerű versenyen vagyunk túl, amelynek lebonyolítása – kísérleti jellege ellenére – zökkenőmentesen zajlott, és a versenyzők részéről is pozitív visszajelzéseket kaptunk” – kezdte értékelését Pethő Zsombor, a Digitális Fejlesztési Központ munkatársa, a SZEviation FPV-drónversenycsapat vezetője. Hozzátette, hasznos tapasztalatokat szereztek a szervezést illetően, amelyekre szükségük is van, hiszen céljuk egy hagyományteremtő országos versenysorozat létrehozása, akár különböző korcsoportok bevonásával. Ezzel a programmal az agráriumban tapasztalható digitalizációt és robotizációt kívánják népszerűsíteni a jövő nemzedékei számára. „Nem titkolt szándékunk, hogy amikor valaki kimondja azokat a szavakat: drón vagy digitalizáció, akkor egyszerre a Széchenyi István Egyetem jusson az eszébe. Ez irányú törekvéseink eddigi eredménye a 2021 tavaszán elindult drónirányító és -adatelemző szakirányú továbbképzés, az aktív szakmai munkát folytató Dróntechnológiai Laboratórium, valamint a hazai felsőoktatásban teljesen egyedülálló SZEviation hallgatói FPV-drónversenycsapat” – hangsúlyozta Pethő Zsombor. A csapatvezető kiemelte az egyetem szakmai partnere, az ABZ Drone Kft. segítségét, amelynek szakemberei nemcsak a rendezvény dróntechnikai lebonyolítását vállalták, hanem egy előadás keretében naprakész információval látták el a nézőket és versenyzőket a hazai drónszabályozás aktualitásaival kapcsolatban.

A Széchenyi István Egyetem kiemelt figyelmet szentel a tehetséggondozásra, az innovatív kutatások és fejlesztések ösztönzésére. E törekvést erősíti, hogy idén újabb 31 széchenyis hallgató és oktató nyerte el az Innovációs és Technológiai Minisztérium által meghirdetett Új Nemzeti Kiválósági Program (ÚNKP) ösztöndíját. Az ösztöndíjasok kétnapos konferencián mutatták be az általuk vizsgált témákat, amelyek az intézmény képzéseinek teljes spektrumát lefedik a járműipar kihívásaitól a világűrjog kérdéseiig, a pedagógiai és sporttudományos kutatásoktól a fenntartható, precíziós gazdálkodásig. Tavaly a járványhelyzet miatt online, az idén viszont újra személyes jelenléttel rendezhették meg a programot, amelyen a Széchenyi István Egyetem ÚNKP-ösztöndíjasai mutatták be kutatásuk eredményeit. A hat éve létrehozott ÚNKP több témakörben kiírt ösztöndíjpályázatot foglal magában azzal a céllal, hogy a felsőoktatásban részt vevő hallgatói, kutatói kiválóságot támogassa. Ennek megfelelően alap-, mester- vagy doktori képzésben tanulók, valamint fiatal oktatók, kutatók nyerhetik el az ösztöndíjat. A konferencián elhangzott, hogy az intézmény 31 ösztöndíjasának kutatásai átfogják a Széchenyi István Egyetem képzéseinek szinte teljes spektrumát, erősítve a különböző tudományterületek közötti szinergiát is. Néhányukat arra kértük, fejtsék ki témájukat. Pusztai Zoltán, az egyetem Járműipari Kutatóközpontja kutatómérnökének előadása a kiválósági ösztöndíj mellett egy másik jelentős aktualitással is bírt. A SZEnergy Team hallgatói csapat ugyanis a konferenciát megelőző napokban ért el világraszóló sikert. A győriek versenyautója rekordot döntve nyerte meg Európa legnagyobb energiahatékonysági versenyét, a Shell Eco-marathont, megelőzve olyan szellemi műhelyeket, mint a müncheni, a milánói vagy a toulouse-i műszaki egyetem. Pusztai Zoltán a csapat gépészeti mentoraként vette ki részét a sikerből. Előadásában a SZEnergy Team versenyautójának kormányművét, annak fejlesztését és előnyeit mutatta be. „A cél az volt, hogy a legkisebb kanyarodási ellenállással lehessen végrehajtani az irányváltoztatást, hiszen az energiahatékony autók versenyében ez kulcskérdés” – emelte ki a gépészmérnök. Hozzátette, a fejlesztés különlegessége, hogy egy optimális spirálpályás kormányművet valósítottak meg, amely az autóiparban nem elterjedt, azonban az energiahatékonysági versenyben valós előnyt jelent. „Felső erjesztésű söröket készítettem, amelyekhez gyömbért adtam különböző technológiai lépéseknél” – ismertette kutatása alapját Szathmáry Miklós Zoltán, az egyetem Wittmann Antal Növény-, Állat- és Élelmiszertudományi Doktori Iskolájának doktorandusza. Kiemelte, napjainkban az egészséges életmód egyre inkább teret követel magának, mind többen táplálkoznak tudatosan, ezért kezdett kísérletezni olyan sör előállításával, amely megnövelt antioxidáns- és polifenol-tartalommal bír. A kutatás arra irányult, hogy a gyömbér alkalmas adalék-e erre a célra. „A gyömbért három technológiai ponton adtam a sörhöz a cefrézésnél, a forraláskor és az erjesztésnél. A legjobb eredményt az első lépésben történt beavatkozással értem el, míg a másik két esetben még a kontrollsörökhöz képest is csökkent az antioxidáns-tartalom” – állapította meg az előadó. A kutatás eredményét a tudományos szempontok mellett az ízvilág szempontjából is megvizsgálták, amely szerint az erjesztés során hozzáadott gyömbér ízesítette a legfinomabban a felső erjesztésű söröket. Dr. Takó Dalma a Széchenyi-egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza a világűrjogi szerződések integritásáról és egységes alkalmazásáról tartotta előadását. Kérdésünkre elmondta, a nemzetközi szerződések esetében fontos kérdés, hogy azok szövege, tartalma, illetve alkalmazása mennyiben tekinthető egységesnek. „A nemzetközi szerződéseknek gyakran nagyon sok résztvevője van, akik érdekvezéreltségükből fakadóan a saját álláspontjukat, véleményüket szeretnék kifejezésre juttatni. A nemzetközi szerződések joga erre nézve különböző eszközöket biztosít a felek számára. Kutatásom fókuszában az áll, hogy ezen eszközök alkalmazása milyen hatással bír a szerződések szövegére, tartalmára, valamint a megállapodások gyakorlati életbe történő átültetésére.” – fogalmazott dr. Takó Dalma. Kiemelte, a világűrjog a nemzetközi jog egy speciális részterülete, ahol szintén jellemzően sokszereplős szerződésekről beszélhetünk, így az integritás és egységes alkalmazás vizsgálata e terület esetében is kiemelten fontos. Győr a kézilabda fellegvára, így nem csoda, hogy a sportág megjelent a tudományos kutatások sorában is. Balla Dóra Szilvia, a Sporttudományi Tanszék óraadója és mesterképzésben végzős hallgatója előadásában az Audi ETO KC női kézilabdacsapat állapotfelmérésére alapuló kutatásról számolt be. Az intézmény Apáczai Csere János Karán található sportdiagnosztikai laborban több éven keresztül vizsgálták a sportolók fizikai teljesítményét és testalkati adottságaikat. „A kutatásunk abban segít, hogy képet ad a csapatnál dolgozó szakemberek számára a játékosok állapotáról, hogy min kell javítani, hogyan lehet egy szintre hozni az együttes tagjait. Vizsgálatunk kiterjedt a játékosok posztonkénti eltéréseire, testalkati, fizikális különbözőségeire is” – magyarázta a fiatal kutató. Mint mondta, a fizikai teljesítőképesség felmérése mellett a sportolók vérképét is analizálták, amiből további hasznos információkat nyertek. A kutatás tehát az edzésmunka összeállításához, az egyéni fejlesztés irányainak kialakításához nyújt tudományos segítséget.

A Széchenyi István Egyetem kezdetektől tagja a Hungarian Startup University programnak, amelynek keretében a fiatalok a jövő vállalkozásait tervezhetik meg. A legutóbbi kurzust lezáró rendezvényen az intézmény hallgatóinak 22 projektötlete mutatkozott be. A legjobbak több százezer forint értékű szolgáltatási csomagot nyertek, a jövő potenciális vállalkozóinak útját pedig tovább segíti az egyetem. A fenntarthatósági szemléletmódot népszerűsítő applikáció, közösségi biztonságot erősítő alkalmazás, okosruhatár és alternatív édesítőszer is szerepelt az ötletek között. „A Hungarian Startup University az Express Innovation Agency gondozásában megvalósuló országos program, amely startup vállalkozásokkal foglalkozik. A kezdeményezést a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal indította útjára, a Széchenyi István Egyetem pedig a kezdetektől részt vett a tananyag és a pilotprogram kidolgozásában” – mondta el dr. Rámháp Szabolcs adjunktus, az egyetem Menedzsment Campus Kompetenciaközpontjának startup inkubációs menedzsere. Hozzátette, az e-learning-alapú, két féléves tárgy első félévében az innovatív gondolkodásmód és a startupvilág megismerése kerül a fókuszba, míg a második félévben a vállalkozás felépítésével kapcsolatos gyakorlati tudást sajátíthatják el a hallgatók. A fiataloknak egy üzleti vállalkozás modelljét kell megtervezniük, és az arra érdemesek a második félévben ösztöndíjat kapnak. „Országosan az egyik legeredményesebb a Széchenyi István Egyetem, hiszen az intézményből a most záruló félévben 55 hallgató érdemelte ki a Hungarian Startup University Program ösztöndíját, amely négy hónapon keresztül havi 150 ezer forintos támogatást nyújt munkájukhoz. Közülük 22-en saját ötletükkel, projektvezetőként vesznek részt a programban, ők három-öt tagú csapatokat alakítva dolgoznak tovább a projekten. Többen pedig külső vállalatok, partnercégek által megfogalmazott probléma megoldásából veszik ki a részüket” – magyarázta dr. Rámháp Szabolcs. Kiemelte, természetesen nem elvárás, hogy beindítsák saját vállalkozásukat a hallgatók, de aki ebben komolyan gondolkodik, annak a Széchenyi István Egyetem a kurzus után is segítséget nyújt. Hozzátette, ő maga 2017 óta foglalkozik a startupok mentorálásával, azóta mintegy húsz egyetemi csapat jött létre, a legsikeresebbek már saját vállalkozást alapítottak, és közülük nem egy már két-három befektetési körön is túl van. A kurzust lezáró Demo Day rendezvényen az ösztöndíjas hallgatói csapatok mutatták be ötleteiket, illetve azt, hogy meddig jutottak a megvalósítás során. A 22 csapat öt-öt perces időkeretben prezentálta projektjét a szakértő zsűri és a többi hallgató előtt. A felsorakoztatott ötletek nagyon széles palettát fedtek le, hiszen az okosruhatártól kezdve az egyedi lovaglónyereg kialakításán át az oktatási célú okos világítási rendszerig számos érdekes innovációval rukkoltak elő a fiatalok. A projektek között szerepelt biztonsági alkalmazás, egy újfajta édesítőszer és fenntarthatóságot erősítő applikáció is. A zsűri értékelése alapján a Demo Day nyertese a HoneyBall (magyarul „mézgolyó”) lett, amely újszerű és kényelmesebb alternatívája az édesítőszereknek. Második helyen végzett az „Ezerszem” alkalmazás, amely nagyobb szervezetek biztonság- és vagyonvédelmét szolgáló applikáció. Lényege az interaktivitás, a közösség és a szervezet tagjainak bevonása. A rendszer lehetőséget nyújt az észrevételek bejelentésére, kommunikációra és segélykérésre is. A harmadik helyet a DressMeUp – „Alkalmazás az okosruhatárért” projekt szerezte meg, amely egyfajta digitális gardróbot kínál a felhasználónak. A Széchenyi István Egyetem kiemelt hangsúlyt fektet a startup-ökoszisztéma építésére, ösztönzi és segíti hallgatóit a saját ötletből születő vállalkozás elindítására. Az egyetemi Demo Day díjait is ennek megfelelően állapították meg: a legjobbak több százezer forint értékű szolgáltatáscsomagot kaptak, amelyben startup befektetési tanácsadás, coworking iroda- és tárgyalóhasználat, illetve egyéb inkubációs szolgáltatások szerepeltek. A két féléves kurzust az országos Demo Day zárja majd, amelyen – egy többlépcsős kiválasztási folyamat végén – újabb sikereket érhetnek el a Széchenyi István Egyetem hallgatói.

Mi mindenre képesek elhivatott, a társadalomért tenni akaró hallgatók? Miért választják a fiatalok hivatásul az egészségügyi pályát és a Széchenyi István Egyetemet? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk az Alumni Talk podcastban. Az új epizódban Soósné dr. Kiss Zsuzsanna és Báró Szabina voltak vendégeink. Az Alumni Talk új adásában a Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Karának képzései kapcsán a segítő szakmák szépségeiről és kihívásairól, illetve az egészségügyi önkéntes hallgatók áldozatvállalásáról és hivatástudatáról is kérdezte a vendégeket Simon Panka műsorvezető. Soósné dr. Kiss Zsuzsanna, a kar Egészségtudományi Tanszékének vezetője, habilitált egyetemi docens kérdésünkre kifejtette: a gyógyító, ápoló, gondozó és megelőző csapatban végzett munka sikereinek, a betegek gyógyulásának látványa, a páciensektől kapott pozitív visszajelzések olyan nem leírható vagy elmondható élmények, amelyeket csak az tud megélni, aki az egészségügyben dolgozik. Kis híján 30 éves felsőoktatási gyakorlattal és több mint harmincöt év szakmai munkával a háta mögött is úgy gondolja, hogy a fehér köpeny varázsa ma is létezik. „Különösen így van ez, ha a fehér köpenyt a tradicionális értelemben vett tudás, a beteg és gyógyítója közötti kapcsolat, valamint a gyógyításba vetett hit szimbólumának tekintjük. A klasszikus fehér köpeny varázshatása mind a betegek, mind az egészségügyi dolgozók érdekét szolgálja” – hangsúlyozta a podcastban. Báró Szabina Széchenyi alumni pedig úgy nyilatkozott, hogy a Széchenyi István Egyetem képzésének gyakorlatorientáltsága nagyban hozzásegítette, hogy megerősítse azt elképzelését, hogy az egészségügyi pályán a helye. A Széchenyin szerzett tudásra és tapasztalatra pedig, mint mondta, minden nap számíthat a munkájában, a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház szülészetén. Tudta? Az egyetem Egészség- és Sporttudományi Kar első képzései a Széchenyi István Egyetem jogelődjén, a Széchenyi István Főiskolán 1996 szeptemberében indultak. Az első években a diplomás ápoló és szociális munkás főiskolai képzések folyamatos szakmai fejlesztése, megszilárdítása és elfogadtatása volt a legjelentősebb feladat. Az azóta eltelt időben az élsportolókat is vonzó sporttudományi programokkal, valamint számos más gyakorlatorientált egészségügyi képzéssel színesedett a kar kínálata. Az itt tanulók a nyugat-magyarországi régió legelismertebb oktató kórházának, a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórháznak a neves szakembereitől is tanulhatnak.

Ecaudori, algériai és tunéziai fiatalt díjazott a zsűri a Széchenyi István Egyetem által a nemzetközi hallgatóknak első ízben meghirdetett fotópályázaton. A fiatalok azt mutatták meg, milyen az ő szemüvegükön keresztül Győr és az egyetemi élet. A Széchenyi István Egyetem folyamatosan gyarapodó nemzetközi hallgatói közösségét már közel 800 fiatal alkotja, akik a csaknem 40 angol nyelvű képzésének valamelyikén tanulnak. Az intézmény számos, kifejezetten nekik szóló programot is kínál. Visszajelzéseik alapján vonzóak körükben az universitas és Győr nyújtotta lehetőségek. Szabadidejükben szívesen ismerik meg a város nevezetességeit, épített és természeti környezetét. Az egyetem Nemzetközi Programok Központja erre alapozva hirdetett számukra fotópályázatot, amelyre Győrben készült, a nemzetközi hallgatók életét a téli időszakban megörökítő képeket vártak. A felhívásra értékes felvételek érkeztek be. Az eredményhirdetésen a szakértő zsűri tagjai nevében dr. Somogyi Krisztina, a Művészeti Kar Design Tanszékének oktatója köszönetet mondott valamennyi résztvevőnek, és úgy fogalmazott: a megörökített pillanatok a pályázók számára azért fontosak, mert az általuk itt töltött idő dokumentumaiként maradnak meg, a helyieknek pedig mindig különleges megtapasztalni, mások hogyan látják mindennapi környezetüket. „Fontos volt látnunk, mennyire megragadta önöket a természet, a naplemente, a hó, a folyó” – jegyezte meg. Az oktató beszélt arról is, hogy ma látszólag könnyű fotózni, hiszen mindenkinek a kezében ott a kamera, de emlékezetes, jó felvételt készíteni talán nehezebb, mint korábban. „Reméljük, ez a pályázat csak az első lépés volt művészi fejlődésükben” – mondta, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a Design Tanszék a következő évben angol nyelvű designképzést indít. A pályázat eredményét Orosz-Barczi Réka, a Nemzetközi Programok Központ vezetője ismertette. Első helyen az építész mesterszakos Andres Fernando Mena (Ecuador), a másodikon az infrastruktúra-építőmérnöki mesterszakos Adel Khouazem (Algéria), míg a harmadikon a gazdaságinformatikus mesterszakos Rahma Farhat (Tunézia) végzett. A győztes hallgató képei magyarázataként elmondta: a természet az egyik leginspirálóbb számára, Győrnek pedig nagyon szép a természeti környezete. „Csodálatos a naplemente is, ami számomra azért különleges, mert Ecuadorban, ahonnan jöttem, a magas hegyek miatt sosem látszik a horizonton lenyugvó nap” – fogalmazott. A második helyezett Adel Khouazem mindannyiuk nevében köszönetet mondott azért, hogy e nagyszerű verseny keretében megmutathatták képességeiket. FOTÓGALÉRIA: az első helyezett Andres Fernando Mena (Ecuador) felvételei. FOTÓGALÉRIA: a második helyezett Adel Khouazem (Algéria) felvételei.

Az elmúlt tanévben elért, országosan is kiemelkedő eredményeik miatt ünnepélyes keretek között köszöntötték a Széchenyi István Egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola legtehetségesebb tanulóit és pedagógusait a napokban. Közel százötvenen értek el a Széchenyi István Egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola tanulói közül az elmúlt tanévben figyelemreméltó eredményeket. Az iskola és a diákok sikerét jól szemléltéi, hogy őket országos versenyeken 1-10. helyen, megyei megmérettetésen 1-5. helyen, városi rangadókon dobogón díjazták. Közülük a legkiválóbb ötven tanulót a minap tartott eseményen ünnepelték. Méltán járt a taps azért is, mert az iskola 2016. június 30. óta megőrizte a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által adományozott akkreditált kiváló tehetségpont címét is. „Iskolánkban kiemelt területnek számít a természettudományok és az angol nyelv magas szintű oktatása. Ezekhez kapcsolódva 10 programunk és 4 jó gyakorlatunk akkreditációjával büszkélkedhetünk. Rendkívül büszkék vagyunk pedagógusaink kiváló teljesítményére, és meghatottan tapsolunk diákjaink sikereiről értesülve” – mondta el érdeklődésünkre Hujber Julianna kancellári megbízott, tehetség munkaközösség-vezető, az iskola mesterpedagógusa. A kiválóságokat elismerő szavak kíséretében méltatta Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő, a Széchenyi István Egyetem vezetősége részéről dr. Zseni Anikó oktatási rektorhelyettes, dr. Konczosné prof. dr. Szombathelyi Márta, a Tudományos és Művészeti Diáktanács elnöke, dr. Baranyainé Kóczi Judit dékánhelyettes és Jávor Balázs tehetségfejlesztési manager, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata részéről Virág-Adorján Andrea polgármesteri főbiztos, az Oktatási Hivataltól Némethné Fülöp Terézia főosztályvezető, a Tankerületei Központtól dr. Nagy Adél igazgató is. Az ünnepelt tanulók névsora: Halbritter Miklós Albert 8., Horváth Gréta Katalin 8., Horváth Tamás 8., Juhász Anna 8., Kovács-Gottwald Léna 8., Lampert Gergő 8., Magasházi Márk 8., Németh Laura 8., Póczi Mátyás 8., Tóth Zekő Gábor 8., Váradi Lara 8., Varga Dániel 8., Varga Lili 8. Czimmerer Gergő 7., Oláh Balázs 7., Szabó Bátony 7. Babos Pál 6., Petz Dániel 6. Jenei Zsófia 5., Neuperger Benett 5. Ádám Barnabás 4., Bujtár Dominik 4., Hagen Bálint 4., Kelemen Petra 4., Makkos Emese 4., Neszmélyi Gergely 4., Szabados Gellért 4., Varga Flóra 4. Ádám Julianna 3., Csicsai Ákos 3., Djilali-Saiah Lotti 3., Dobi Noémi 3., Gacs-Zalka Sarolt 3., Hálám Zalán 3., Koncz Ruben 3., Kovács Kitti 3., Micindorf Anilla 3., Neizer Olivér 3., Petz Richárd 3., Porcza Martin Benjamin 3., Varga Fruzsina 3., Völgyi Zsóka 3. Ilyés Kamilla 2., Kelemen Balázs 2., Kerpics Maja 2., Kovács Márton 2. Tátrai Fruzsina 1., Bendes Dominik 1., Prikler Tamara 1., Szabó-Tolnai Izabella 1. Díjazott pedagógusok: Banczalovszkiné Kiss Krisztina, Burán-Schermann Friderika, Fortuna Edina, Gáncs Zsuzsanna, Győrvári Izabella, Hámori Zsuzsanna, Horváth Zsolt Tibor, Hujber Julianna, Janszkyné Vörös Anikó, Mészáros Károly, Kárpáti Zsuzsanna, Kovács Ágota, Kovács Henriett, Lovró Dóra, Rozsos Katalin, Somosfalviné Fehér Gabriella, Verebélyi Veronika Az idei évben hagyományteremtő szándékkal öt pedagógus kapta meg a Széchenyi István Egyetem Gyakorló Iskoláért díjat: Dr. Ruppertné Hutás Kinga intézményvezető Rozsos Katalin ÖKO munkaközösség-vezető Janszkyné Vörös Anikó felsős tagozatvezető Somosfalviné Fehér Gabriella alsós tagozatvezető és Hujber Julianna kancellári megbízott, tehetség munkaközösség-vezető