A Széchenyi István Egyetem kiemelt célja, hogy erősítse nemzetközi kapcsolatait, s ezzel is segítse a térség fejlődését. Ezért is csatlakozott ahhoz az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete által támogatott programhoz, amelynek keretén belül az intézmény fenntartható fejlődéshez, valamint mezőgazdasági szaktanácsadáshoz kapcsolódó mintaprojektjeit mutatta be az azerbajdzsáni delegációnak. A Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári kampuszán látta vendégül azt az azerbajdzsáni delegációt, amely tizenegy napos közép-európai tanulmányútja részeként az intézmény nemzetközi, mezőgazdasági projektjeibe is betekintést nyerhetett. A tanulmányút célja, hogy támogassa és segítse a tizenkét fős küldöttséget abban, hogy fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve hazájukban megvalósíthassák professzionális tanácsadói tevékenységüket. Azerbajdzsán ezzel kívánja elérni, hogy hatékonyabb válaszokat adjon a mezőgazdaság jelenlegi és jövőbeli kihívásaira, s így javítsa a kaukázusi ország versenyképességét és a vidéken élők megélhetését. A küldöttség üdvözlését követően dr. Kovács Attila, a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar dékánhelyettese röviden bemutatta az óvári akadémia történetét, valamint jelenlegi oktatási és kutatási portfólióját. Hangsúlyozta, hogy évről évre emelkedik a nemzetközi hallgatóik száma, mezőgazdasági mérnök és élelmiszermérnök képzések pedig angol nyelven is elérhetőek. „A Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári kara által nyújtott képzések és szolgáltatások középpontjában a fenntarthatóság, korszerű élelmiszer-technológiák, vidékfejlesztés és precíziós gazdálkodás áll. Ezek az innovatív területek közösen adnak választ korunk legaktuálisabb problémáira. Egyetemünk számos nemzetközi projektben vett és vesz részt a jövőben is, így a küldöttség számára átfogó tájékoztatást nyújthattunk tapasztalatinkról” – tájékoztatott a dékánhelyettes. A delegációt a Széchenyi István Egyetem vezetősége nevében dr. Lukács Eszter nemzetközi rektorhelyettes köszöntötte, aki beszédében kiemelte, hogy az intézmény 2016-ban fogadta az első nemzetközi hallgatókat angol nyelvű képzésein. Az azóta eltelt időben pedig dinamikus fejlődés látható, hiszen ebben a tanévben már mintegy 800 fő tanul a Széchenyi-egyetem által kínált 36 angol nyelvű képzés valamelyikén. „Minőségünk fokmérőjeként a QS World University Rankings rangsorában a Széchenyi István Egyetem 25.300 intézmény közül világon a 801–1000. helyezések között szerepel. Ezzel a világ egyetemeinek legjobb négy százalékába tartozunk” – húzta alá. A rektorhelyettes a Magyarország és Azerbajdzsán között egyre szorosabbá váló diplomáciai kapcsolatokról kifejtette, hogy a „keleti nyitás” politikája értelmében a kaukázusi ország hazánk fontos partnere. Megerősítette, az együttműködés a felsőoktatás területén is intenzív a két ország között: a magyar kormány évente kétszáz azeri fiatalnak biztosít Stipendium Hungaricum ösztöndíjat, melynek népszerűségét jelzi, hogy az idei évben a pályázatra közel négyszeres volt a túljelentkezés. Elhangzott, hogy a Széchenyi István Egyetem nemzetközi hallgatóinak számottevő része Azerbajdzsánból érkezett, és mint mondta, körükben a közgazdász képzési terület a legkeresettebb. Dr. Vér Andrástól, a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karának tudományos főmunkatársától megtudtuk, hogy a mosonmagyaróvári programok során a delegáció számára betekintést engedtek releváns projektjeikbe agrár-szaktanácsadás és mintagazdasági témakörökben. Anar Azimov, az Agrárszogláltatási Ügynökség elnökhelyettese érdeklődésünkre úgy fogalmazott: érdekes és hasznos prezentációkat hallgathattak az egyetem szakembereitől. „Próbálunk tanulni a magyarországi megközelítésekből, megvalósított gyakorlatokból. Megismerhettük azt is, mi szükséges ahhoz, hogy az agrártanácsadás terén az Európai Unió követelményeinek megfeleljünk. A széchenyis szakemberek által bemutatott példák segítenek abban, hogy céljainkat megvalósítsuk hazánkban” – foglalta össze tanulmányútjuk célját a delegáció vezetője.

Változatos eszközökkel segíti a kutatói, hallgatói innovációkat és a startup-ökoszisztéma építését a Széchenyi István Egyetem. Az intézményben összpontosuló tudás és kreativitás eredményeként már eddig is számos startup és spinoff cég jött létre. A támogató közegre jellemző az a kezdeményezés, amellyel az egyetem a fiatal vállalkozások infrastrukturális nehézségein segít. A győri kampuszon három konténert telepítettek, amelyekben három cég talált otthonra. „A Széchenyi István Egyetem célja egy modern innovációs ökoszisztéma megteremtése, amelybe beletartozik a munkatársaink által létrehozott szellemi javak hasznosításán alapuló startup és spinoff vállalkozások támogatása is. Létrejöttüket, működésüket több eszközzel is segítjük, és ennek egy újabb eleme a vállalkozások infrastrukturális lehetőségeit bővíti” – fogalmazott Vági Kornél, az egyetem Menedzsment Campus Kompetenciaközpontjának központvezetője. Hozzátette, felismerték az igényt, hogy ezek a vállalkozások megfelelő munkaállomásokkal, irodai és műhelykapacitással rendelkezzenek. A konténerek telepítésével pedig mindezt a kampuszon, vagyis közvetlenül az egyetemi közegben, a szellemi műhely és a laboratóriumok közelségében maradva tudta biztosítani az intézmény. Vági Kornél kiemelte, az épülő győri Tudományos és Innovációs Park egyik fontos funkciója a startup és spinoff vállalkozások fejlődését segítő, korszerű inkubációs környezet kialakítása, amelynek egyik eleme valósult meg a három konténer elhelyezésével a Belsőégésű Motorok Tanszék épületének szomszédságában. „Három csapat költözött be ezekbe a konténerekbe, amelyek lehetővé teszik számukra a zavartalan munkavégzést” – emelte ki a központvezető. Hozzátette, az így otthonra talált vállalkozások mindegyike a járműfejlesztés valamely területével foglalkozik. Az ADT Kft. speciális motor fejlesztésén dolgozik, a Quatic Technologies Kft. az egyetem Járműipari Kutatóközpontjának (JKK) kollégái által alapított vállalkozás, amely elsősorban elektromos motorok meghajtásához, méréséhez és elemzéséhez kínál termékeket. A harmadik vállalkozás a katasztrófavédelmi robotfejlesztéssel foglalkozó SDRobot, amely szintén a JKK munkatársainak gyümölcse. A szakember elmondta, a fejlesztés nagy előrelépés a vállalkozások életében, és már most látható az igény a kapacitás bővítésére. Ezért – amennyiben beválnak a mobil műhelyek – további konténerek telepítése is megvalósulhat a kampusz területén. A „Top 100 magyar találmány és fejlesztés” között tartják számon 2022-ben a Gyuris Attila és csapata által képviselt Advanced Drivetrain Technology (ADT) startup innovatív újdonságát, amely a belsőégésű motorok világában ígérkezik kiemelkedő jelentőségűnek és egyben költséghatékonynak. Az ADT kifejlesztheti azt az átalakított motorblokkból és egyedi hengerfejből álló prototípust, amely először a motorsportban, később pedig az utcai járművek számára is jelentősen növelné a motorok teljesítményét. Gyuris Attila, a Széchenyi István Egyetemen végzett járműmérnök, a Belsőégésű Motorok és Járműhajtások Tanszék munkatársa kérdésünkre elmondta: „Frissen alapított cégünk számára az egyik legnagyobb kihívás a motorunk alkatrészeinek tárolása és szerelése volt. Míg az irodai munkát el lehet végezni akár otthon is, a többi munkafolyamathoz mindenképpen szükségünk volt egy közös, saját használatú helyiségre. Ebben jelentette a megoldást az egyetem által biztosított konténeriroda, amit saját igényeinknek megfelelően tudtunk berendezni, így jelenleg a megbeszélések és a közös számítógépes munkák mellett a kisebb szereléseket is itt végezzük.”

A villamos gépekkel és az elektrodinamikával kapcsolatos munkákban használható, rendkívül korszerű ipari szimulációs szoftverről tartott ingyenes konferenciának és képzésnek adott helyet az elektromos járművekkel kapcsolatos kutatásokban is egyre meghatározóbb szerepet betöltő Széchenyi István Egyetem. A rendezvényen az intézmény kutatói, valamint partnercégek munkatársai fejlesztették tudásukat. A Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontja (JKK) tevékenységének egyik fókuszában az elektromobilitás áll. Az intézmény e területen is nagy hangsúlyt fektet a munkatársak tudásának folyamatos fejlesztésére. Ezt szolgálta az az angol nyelvű, kétnapos konferencia és képzés is, amelyet egy francia cég, a Powersys Solutions tartott. A programon az egyetem kutatói mellett partnercégek – például a Bosch – munkatársai vettek részt. „A rendezvényen lehetőség nyílt egy ipari szimulációs szoftver, a JMAG megismerésére és használatára, ami villamos gépekkel és elektrodinamikával kapcsolatos munkákban bizonyulhat hasznosnak a későbbiekben. Segítségével végeselem-módszerekkel és más matematikai modellekkel oldhatók meg elektrodinamikai problémák. Elektromosmotor-fejlesztésre tervezzük alkalmazni. A képzés hozzájárult ahhoz, hogy a jövőben tovább erősítsük ipari együttműködéseinket” – fejtette ki Gulyás Péter szervező, a JKK kutatómérnöke. Az eseményt dr. Horváth Zoltán professzor, az egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karának dékánja nyitotta meg. Köszöntőjében elmondta: az intézmény jelentős hagyományokkal és tudással rendelkezik a mérnöki és az informatikai területeken, és nagy erőket összpontosít a technológiai – többek között a járműipart segítő – kutatásokra. „Olyan aktuális területeken is egyre meghatározóbb a tevékenységünk, mint az elektromobilitás” – hangoztatta. Martin Michels, a Powersys Solutions közép- és kelet-európai igazgatója kérdésünkre elmondta: a képzés annak köszönhetően jött létre, hogy cégük partnere, a Bosch a Széchenyi István Egyetemmel is szoros együttműködés ápol. Kiemelte, hogy a JMAG ipari szimulációs szoftver mind a vállalati munkában, mind az egyetemi kutatásokban jól használható. A program résztvevőinek egyike dr. Kuczmann Miklós, a Széchenyi-egyetem Automatizálási Tanszékének professzora volt. „Az elektromobilitás térnyerésével egyre nagyobb szükség van a villamos gépek analizálására, vizsgálatára. Ennek fontos eleme lehet ez a szoftver, amivel pontosan és gyorsan, a mai kor követelményeinek megfelelően lehet ezeket a gépeket szimulálni, tervezni. Lényeges az is, hogy komplex rendszerként tudjuk vele kezelni az elektromos jármű motorját és az azt körülvevő egyéb elemeket, például az akkumulátort” – emelte ki a professzor.

A Széchenyi István Egyetem és a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezte meg a „Víz, amit akartunk” elnevezésű ünnepséget szombaton, amelyen a Mosoni-Duna torkolati műtárgyának elkészülte mellett a Szigetköz és a Csallóköz fejlesztését segítő, tavaly indult Insula Magna komplex vízgazdálkodási és fenntartható fejlesztési program eredményei kerültek a fókuszba. Az eseményen a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) hosszú távú együttműködési megállapodást kötött az egyetemmel és a fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvánnyal. A Mosoni-Duna ölelésében elhelyezkedő győri campus idén felújított Bridge Hallgatói és Oktatói Klubja adott otthont szombaton annak az ünnepségnek, amelyen a folyó vízszintszabályozásával megnyíló környezetvédelmi, fejlesztési és fenntarthatósági lehetőségekről kaptak áttekintést a résztvevők. A jövőt megalapozó projektjavaslatok A házigazda Széchenyi István Egyetem nevében dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke köszönetet mondott a kormánynak, az országgyűlési képviselőknek és a szakembereknek azért, hogy a nemrégiben elkészült gönyűi torkolati műtárgy révén a folyó medre újra megtelt vízzel. Majd megállapította: a Szigetköz és a Csallóköz Európa legnagyobb szárazföldi deltája, egyedülálló értéke, s e páratlan szépségű tájegység megőrzése, fejlesztése csak átfogóan gondolkodva, egymásra épülő és egymást kiegészítő tervek megvalósításával lehetséges. „Éppen ezért vagyunk büszkék arra, hogy intézményünk meghatározó szereplője a határon átnyúló, európai összefogás részeként megvalósuló Insula Magna komplex vízgazdálkodási és fenntartható fejlesztési programnak, amelynek során kutatóink partnereinkkel közösen a térség jövőjét meghatározó projektjavaslatokat dolgoztak ki. Mindezek lehetővé teszik, hogy a Szigetköz és a Csallóköz – innovatív módszerekkel, természetalapú megoldásokkal – világszínvonalú mintaadó fejlesztési területté váljon” – fogalmazott dr. Knáb Erzsébet. Fenntartható módon kell kihasználni a lehetőségeket Dr. Palkovics László technológiai és ipari miniszter elmondta: az Insula Magna program jövőképe az, hogy e térség ökoszisztémája olyan legyen, mint az 1800-as évek elején volt, csak más funkcionalitással. Ennek az alapját az elegendő víz biztosítása jelenti. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy ez a szárazföldi delta egy csoda a világban, lehetőségeit pedig fenntartható módon kell kihasználni a sportban, a turizmusban, az innovációban vagy a kutatásban. Leszögezte, hogy a programot az Európai Unió és a magyar kormány is támogatja, a szlovák féllel pedig kiváló az együttműködés ezen a téren, a politikai támogatás „abszolút megvan” a szomszédos állam oldaláról. A miniszter beszélt arról is, hogy a TIM egyik központi tevékenysége a technológiához való hozzájárulás, a másik pedig az iparfejlesztés, hiszen nem mindegy, milyen módon fejlődik az ország. „Éppen ezért ide tartozik a környezetvédelem és a klímapolitika is” – jegyezte meg. Széles Sándor, Győr-Moson-Sopron megye kormánymegbízottja kifejtette, Győr számára meghatározó fejlődést jelent, hogy most már megfelelő a Mosoni-Duna vízszintje, ugyanakkor Magyarország számára még vannak kihívások. Aláhúzta: három vagy négy műtárggyal az Öreg-Duna medre hazánk legnagyobb édesvíztározója lehetne, ami a mezőgazdaság, a turizmus és az ipar „okszerű fejlődését” hozhatná magával. Az Insula Magna program kapcsán kiemelte, hogy a Széchenyi István Egyetem kutatói partnereikkel közösen a legkorszerűbb tudományos módszertanok segítségével olyan fejlesztési lehetőségekre mutattak rá, amelyek a térség kitörési pontjait jelenthetik a következő öt-tíz-tizenöt évben. „Ha az összefogást meg tudjuk őrizni, és ha kormány mögöttünk áll, akkor a Szigetköz még szebb, még jobban hasznosítható lesz, és még több kincsre fogunk lelni” – hangoztatta. Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az általuk kidolgozott, Nagy kék sziget névre keresztelt koncepciót ismertette, amelynek lényege a Szigetköz fejlesztése a családi, az öko- és az élményturizmusra koncentrálva, a Csallóközzel összefogva, harmóniába hozva a természetet, a társadalmat és a gazdaságot. Hosszú távú együttműködési megállapodás Az ünnepségen dr. Palkovics László miniszter, dr. Knáb Erzsébet kuratóriumi elnök és dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke látta el kézjegyével azt a hosszú távú együttműködési megállapodást, amelyet a Technológiai és Ipari Minisztérium kötött a Széchenyi István Egyetemért Alapítvánnyal és a Széchenyi István Egyetemmel. Ahogy a dokumentumban szerepel, az egyetem stratégiai célja egy, az európai felsőoktatási térben is versenyképes, vállalkozó szemléletű intézmény megvalósítása, amely erős kutatás-fejlesztési, infrastrukturális és szolgáltatási portfólióval rendelkezik. Az együttműködés – szem előtt tartva az intézmény bázisán létrejövő győri, zalaegerszegi és mosonmagyaróvári innovációs parkok jövőképét – kiemelten az ipari, technológiai és a kapcsolódó ökoszisztéma fejlesztését, valamint az iparral közös kutatási és technológiafejlesztési programok kialakítását célozza meg.

A Széchenyi István Egyetem nem pusztán munkahely, hanem közösség, amelyben a család különleges helyet foglal el. Az intézmény nemcsak az ott dolgozókat támogatja, de a hallgatóit is segíti, hogy össze tudják egyeztetni a tanulást a gyermekneveléssel. Emellett generációknak szóló programokat, nyári táborokat szervez, baba-mama szobát működtet, anyagi juttatásokkal is segíti a családokat. Az egyetem ezen törekvését ismerték el újra a Családbarát Munkahely címmel. A Családbarát Magyarország Központ a Családbarát Munkahely védjeggyel kívánja hangsúlyozni, hogy a munka és a magánélet nem egymást kizáró, hanem egymást erősítő tényezők. A családi életben kiegyensúlyozott munkavállaló elkötelezettségével az adott szervezet sikeréhez is hatékonyabban járul hozzá, a szervezeti szinten érvényesülő családbarát szemlélet pedig segít a munkavállalók hosszú távú megtartásában, a munkaerőpiacon pedig versenyelőnyt biztosít. Mindez igaz a Széchenyi István Egyetemre, amely 2020 után az idén ismét elnyerte a kétévente megszerezhető Családbarát Munkahely címet. „Az intézményben évtizedekre visszatekintő hagyomány, egyfajta filozófia a családbarát szemlélet. Az egyetem vezetői mindig fontosnak tartották ezt a kérdést, és nem csak elméleti, hanem gyakorlati szinten is” – fogalmazott Némethné Farkas Kata, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete egyetemi alapszervezetének titkára, az egyetem Felnőttképzési Központjának vezetője. Az ő téma iránti elkötelezettségét jól mutatja, hogy az elmúlt évben Családokért díjat vehetett át Novák Katalintól, az akkori családokért felelős tárca nélküli minisztertől. Mint mondta, a pályázat összeállítása azért nem volt nehéz, mert csak csokorba kellett gyűjteni azokat a széles körű szolgáltatásokat, amelyek az egyetemen megtalálhatók. A családbarát szellemiség megjelenik az intézményi szabályzatokban – legmarkánsabban a kollektív szerződésben –, de a lefektetett elvek valós tartalommal is megteltek. Ilyen például az Apáczai Csere János Karon megtalálható baba-mama szoba vagy a könyvtár épületében működő gyermekmegőrző, amelyek nemcsak a munkavállalóknak, de például a levelezős hallgatóknak is nagy segítség a vizsgáik idején. „Augusztus végén egy teljes hétre várjuk a könyvtárba a kollégák gyermekeit, de nem csupán megőrzésre, hanem érdekes foglalkozásokra, egy kis ismeretbővítésre is” – tette hozzá Némethné Farkas Kata. Kiemelte, nyaranta sok családnak jelent problémát a gyerekek elhelyezése, ezért – az említett lehetőség mellett – júliusban két tábort is rendeznek az Apáczai Csere János Karon, amelyek szintén rengeteg programmal várják majd a lurkókat. Ami a gyerekeknek élmény, a szülőknek pénztárcakímélő megoldás, a pedagógus hallgatóknak pedig szakmai gyakorlat – vagyis mindenki csak nyer vele. A nyárnál maradva megemlítette az egyetemmel szoros együttműködésben tevékenykedő Mobilis Interaktív Kiállítási Központ táboroztatását, vagy épp a Gyerekegyetemet, illetve az intézmény balatoni nyaralóit, amelyekben a munkatársak kedvezményes áron pihenhetnek. A családokat számos program is várja az intézményben, nagy népszerűségnek örvend például a Mikulásünnepség, apák napján pedig a férfikollégák kalauzolják csemetéiket a kampuszon. „Mindezek nem titkolt célja a közösségépítés, hogy az itt dolgozók és családjaik személyes kapcsolatokat alakíthassanak ki, gyermekeik megismerjék a Széchenyi-egyetemet, hiszen lehet, hogy később hallgatóink, esetleg munkatársaink lesznek” – húzta alá a vezető. Hangsúlyozta, a családbarát szemlélet abban is megnyilvánul, hogy a kisgyermekes oktatóknak lehetőségük van úgy alakítaniuk az órarendjüket, hogy az illeszkedjen a szülői teendőjükhöz, és ugyanezt igyekeznek figyelembe venni a levelezős hallgatók esetében is. Az oktatás mellett a kutatásban is megjelenik ez a fajta szemlélet, hiszen a közelmúltban kötött együttműködési megállapodást az egyetem a Kopp Mária Intézettel a Népesedésért és a Családokért, amelynek keretében hazai és nemzetközi kutatási együttműködések valósulnak meg, a hallgatók számára pedig új lehetőséget jelent az intézetnél működő gyakornoki program. „Tudjuk jól, hogy az élet különböző sorsfordító állomásai gyakran jelentős terhet is rónak a családokra, így segítséget nyújtunk születés, házasság, betegség vagy halál esetén. Az anyagi támogatás mellett itt is fontos a közösségi szemlélet, nemcsak azt jelezzük a fekete zászló kitűzésével, ha valaki eltávozik közülünk, hanem a rózsaszín és kék zászlócskákkal az egyetemi babák érkezéséről is megemlékezünk” – sorolta Némethné Farkas Kata. Mint mondta, a Családbarát Munkahely tanúsítvány némileg átalakult, mert a korábbihoz képest már nem tartalmaz különböző fokozatokat, viszont jelentős elvárás, hogy a kétévenként lehetséges minősítésnél mindig egyre több pontot kell elérni, vagyis időről időre fejleszteni, bővíteni kell a családbarát szolgáltatások körét. A pályázat összeállítója azzal zárta, az intézmény szellemiségét, az egyetem vezetését és a munkatársak hozzáállását ismerve ez nem lesz nehéz feladat a következő két esztendőben sem.

Rendhagyó könyvbemutatón ismerhették meg az érdeklődők dr. Horváth Nóra, a Széchenyi István Egyetem docense, filozófus „Frenák Pál Abécédaire-je – Átjárások a filozófia és FrenÁk organikus mozgásnyelve között” című, magyar és angol nyelven megjelent új könyvét június 16-án, Budapesten, a Nemzeti Táncszínházban. A nemzetközileg ismert és elismert Kossuth-díjas táncművész, koreográfus Frenák Pál életművét vizsgáló kötetet a művész jelenlétében dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója méltatta. Köszöntőjében kiemelte, hogy bár sosem szokott könyveket bemutatni, Frenák Pál kivételes életművének szeretete, valamint a könyv tartalma miatt azonnal elfogadta a felkérést. „Az, hogy az alkotó gondolkodik, többé-kevésbé természetes. Hogy olyan szinten gondolkodik, ahogy Pali, az korántsem természetes. […] Jó konstelláció, hogy egy filozófus részt vesz az alkotófolyamatban és rendszeres – mély baráti rokonszenven és elfogadáson alapuló – munkakapcsolat alakul ki” – mondta Baán László, utalva egyúttal arra a Magyarországon eddig ismeretlen együttgondolkodásra, mely a Széchenyi István Egyetem docense és a koreográfus között alakult ki a legutóbbi négy FrenÁk-produkció elméleti előkészítése során. Horváth Nóra – a könyv megszületése közben – filozófiai konzultánsként vett részt a 2022-es Secret_Off Man, a 2021-es Fig_Ht, a 2020-as Spid_er és a 2019-es Cage előkészítésében. A több éve tartó barátság tette lehetővé, hogy megszülessen egy olyan Ábécéskönyv, mely Frenák művészetének fő csomópontjait tárgyalja, 15 fogalmon keresztül (átjárhatóság, bezártság, tükör, néma sikoly, spirál, rezonanciák, ösztön, animalitás, butoh, káosz, instabilitás, destabilizáció, vágy, erotika, (libidó)energia). Baán László közvetlen hangú, az alkotók számára megható köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a táncot művelő és szerető emberek világában mindenki pontosan tudja és érzékeli, hogy Frenák életműve robosztus, nagyon egyedi, eredeti. A siket édesanyjától anyanyelvként megtanult jelbeszédet Frenák az évek során olyan organikus mozgásnyelvvé alakította, mely teljesen egyedülálló a kortárs táncban. Horváth Nóra könyvének legelső passzusában úgy mutatja be Frenák ikonikus darabját, a Tricks & Tracks-ot, mint amely már 1999-ben felsorakoztatta a frenáki stílusjegyeket: „az organikus mozgásnyelvet, mozgásban és zenében az őrületig fokozódó dinamizmust, a kaotikus rendszerekben való otthonosság érzetét, az egyén önelfogadását szimbolizáló lemeztelenedés érzetével való szembesítést, a mozgást fragmentáló speciális fénytechnika alkalmazását, a táncosok és a közönség destabilizálását, a japán kultúrához való kötődés érzékeltetését bizonyos butoh-inspirációk megidézésével, a jelnyelv használatát, valamint a testek lenyűgöző fuzionálási kísérletét tánc közben”. Az est moderátora a kulturális televízióműsorokból jól ismert Teszári Nóra volt. Kérdései nyomán a nézők betekintést nyerhettek a könyv megírásának kulisszatitkaiba, majd a filozófus nézőpontjának jellegzetességeit kutatva arra a kérdésre helyezte a hangsúlyt, hogy a filozófiai megközelítés vajon nem állít-e túl magas lécet az olvasónak. A jogosan felmerült kérdéssel kapcsolatban a résztvevők egyöntetű véleménye az volt, hogy bár a megközelítésmód teljesen újszerű, a könyv bárki számára olvasmányos lehet. Frenák Pál szerint „az egész kortárs táncművészetnek fontos, hogy egy új megközelítésben, más artikulációban láthatunk rá. […] Nem magyarázunk meg. Láthatóvá teszünk dolgokat. A könyv pont attól erős, hogy nem magyaráz meg – bemutat, éreztet dolgokat; engedi, hogy átláss dolgokat! […] Van benne inspiráló erő.” A könyvvel kapcsolatos olvasói tapasztalatait Baán László már az est elején megosztotta a közönséggel: „Nagyon sok okos és mély fogódzót ad, de a megfejthetetlent nem akarja megfejteni. Úgy filozófia, hogy közben nem akar egy felhőkakukkvár nyelvén beszélni, magas, elemelt, igazán elokvens az egész stílus, de érthető és világos. Bevezet és kézen fog. Nem akarja fitogtatni, hogy mennyivel többet tud, mint az olvasója, hanem segít neki, segít a nézői élményben is.” A beszélgetés utolsó perceiben pedig a végszót is a főigazgató mondta ki, mikor a trióhoz csatlakozva úgy összegezte a könyv üzenetét, hogy „ami itt létrejött, az szintén egy jelnyelv, mely a világ lényegének és magunk megismeréséhez segít hozzá. Ha letesszük a könyvet, azt mondjuk, hogy igen, sokkal többet értünk abból, amiért szeretjük Frenák Pál művészetét, kicsit többet értünk a világból is, tehát én azt remélem, hogy ez az együttműködés még nagyon sok fantasztikus művet fog eredményezni.” A 73 művészi fotóval illusztrált könyvet a Kortárs Táncért és Jelelő Színházért Alapítvány adta ki idén. A kötet első bemutatója Győrben, a Széchenyi István Egyetemen volt, a Tudományos és Diákköri Konferencia programsorozatában tavasszal. A szerző az MMA Művészeti Ösztöndíjprogramjának ösztöndíjasa (2021–2024). A budapesti könyvbemutató videóanyaga megtekinthető a YouTube-on:

A környezetvédelem, a klímatudatosság és a klímavédelem áll az idei győri Gyerekegyetem fókuszában, amelyet ötödik alkalommal rendez meg a Széchenyi István Egyetem általános iskolás tanulóknak június 27. és július 1. között. A gyerekek élménydús programokon vesznek részt, és közben egyetemi oktatóktól tanulhatnak. Ötvenhárom izgatott általános iskolás töltötte meg a Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campus épületének konferenciatermét hétfőn délelőtt, akik mindannyian az ötödik alkalommal megrendezett Gyerekegyetemre érkeztek. A program megnyitóján dr. Zseni Anikó oktatási rektorhelyettes elmondta: a játékos elemeket tartalmazó öt nap során a diákok valódi egyetemi környezetben, egyetemi oktatóktól tanulhatnak előadásokon és szemináriumokon, laboratóriumokat látogathatnak, és így megismerkedhetnek az intézmény életével. „A másik cél, hogy még középiskolás korotok előtt megszeressétek a természettudományokat, a műszaki pályákat, és aki ebben az irányban szeretne továbbtanulni, időben meg tudja kezdeni az erre való felkészülést” – fogalmazott beszédében. Dr. Dőry Tibor, a Széchenyi István Egyetem győri campusán található Mobilis Interaktív Kiállítási Központ ügyvezetője, egyetemi docens arra biztatta a gyerekeket, hogy kérdezzenek bátran. „Reméljük, a program végén sokan mondják közületek, hogy ide szeretnének majd járni középiskola után” – jegyezte meg. A Széchenyi István Egyetem nagy hangsúlyt fektet az innovációra és a fenntarthatóságra, s ennek megfelelően az idei Gyerekegyetem központi témája a környezetvédelem, a klímatudatosság és a klímavédelem. A gyerekek többek között a vízről és a hulladékról tanulnak érdekes dolgokat a győri campuson, az Apáczai Csere János Karon és a mosonmagyaróvári karon. Ellátogatnak a Lego élménypedagógiai műhelybe, a Környezetmérnöki Tanszék laboratóriumába és a Mobilisbe is. A programból természetesen a sport- és szabadidős programok sem hiányozhatnak, így lesz például könyvtár- és campustúra, illetve sportos versenyek és vetélkedők teszik felejthetetlenné a hetet, ami pénteken a gyerekek diplomaátadójával zárul. A Gyerekegyetem kiemelt támogatói: West Hungária Bau Kft., Győri Szeszgyár és Finomító Zrt., Győr-Szol Zrt., Solydent Kft., Universitas-Győr Nonprofit Kft. Támogatók: Büchl Hungaria Kft., Pannon-Víz Zrt., Szintézis Informatikai Zrt. További támogatók: Cserpes Sajtműhely Kft., Greiner Bio-One Hungary Kft. A programok megvalósítását idén is Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának számos intézménye segíti.

Dr. Lengyel Júlia tízévesen tudta meg, hogy elveszíti látását, mindez azonban mégsem törte le a szárnyait. Ehelyett fáradhatatlanul képezte magát, és elhatározta, bármi áron, de jogász lesz. Megváltozott munkaképessége ellenére szakmája több területén dolgozik, tovább folytatta tanulmányait a Széchenyi István Egyetem doktori képzésén, közben pedig féléves kisfiáról is gondoskodik. A győri egyetemen végzett jogász számára fontos, hogy kutatásaival elősegítse a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását. „Tízéves voltam, amikor látóideg-sorvadást diagnosztizáltak nálam. Azóta folyamatosan romlik a látásom. Mostanra már csak hallás után tudok bármit elolvasni, nem ismerem fel az embereket még akkor sem, ha mellettem állnak. Teljesen a halló-tapintó életmódra kell hagyatkoznom, és vakvezető kutyával közlekedek” – mesélte látássérültségéről dr. Lengyel Júlia. A Széchenyi István Egyetem jogász alumnáját már gyermekkorában rabul ejtette a jogászi hivatás. A családjában, barátai körében közel s távol senki sem űzi ezt a szakmát, de már fiatalon is rengeteg olyan filmet és könyvet választott, amelyekben ügyvédek vagy bírók voltak a főszereplők. A középiskola után egyértelmű volt számára, hogy a lakóhelyéhez legközelebb található jogi karra felvételizik. „A Széchenyi István Egyetemen versenyképes diplomát kaptam. A professzorok segítőkészek voltak, mindig szóban vizsgáztattak, találtunk alternatív megoldást arra, hogy tanulhassak és számot adhassak a tanultakról. A technológia már sok mindenben segítséget jelent, ezért az elektronikus tananyagból én is fel tudtam készülni a vizsgákra. Szerettem a hallgatói életet. Az egyetem ösztöndíjjal, laptoppal és nyelvvizsga-felkészítéssel is támogatott” – emlékezett vissza érdeklődésünkre. Hallgatóként könnyen beilleszkedett az egyetemi közösségbe, több szaktársával a mai napig tartja a kapcsolatot. Mint mondta, számára sokat jelentett, hogy az oktatók többsége is nagyon segítőkész volt, nem kivételeztek vele, de igyekeztek biztosítani számára a segítséget. „A legmeghatározóbb oktatóm dr. Göndör Éva. Ő szerettette meg velem a munkajogot, soha nem nézett rám úgy, mint egy fogyatékkal élőre. Ő ösztökélt, hogy vegyek részt a Tudományos Diákköri Konferenciákon, konzulensem volt, sőt, még a doktori dolgozatomat is az ő szárnyai alatt készítettem. Neki köszönhetem azt is, hogy később lehetőséget kaptam a tanszéken oktatóként is bizonyítani. A hallgatók együttműködők, igazi élmény nekem, ha velük foglalkozom” – magyarázta, hogyan tartott ki álma mellett, hogy jogász legyen. Hiába a nehezített pálya, Júlia a diplomaszerzést követően fél évvel már munkába állt, de addig több tanulságos kihívással is szembe kellett néznie. „A legtöbb munkáltató esélyt sem adott arra, hogy megmutassam, képes vagyok ellátni a meghirdetett munkakört. Ha elárultam sérültségemet, nem hívtak be az interjúra, ha nem fedtem ezt fel előzetesen, az volt a gond. Valójában, mint kiderült, előítéleteik miatt féltek alkalmazni. Keserű időszak volt, aztán a Mosonmagyaróvári Család- és Gyermekjóléti Központ vezetője kifejezett ajánlattal keresett fel. Az intézményben én alakíthattam ki a jogi szolgáltatási portfóliót. Fontos tapasztalat számomra, hogy megtanultam kezelni az ügyfelek reakcióit is. Ha bejöttek, megdöbbentek azon, hogy nem látok, de miután az ő problémájukra tereltem a figyelmet, már természetesként kezelték a helyzetet. Örülök annak is, hogy emellett lehetőséget kaptam a tapasztalatszerzésre egy ügyvédi irodában” – beszélt a fordulatról a jogász, aki kisfia megszületését követően is aktívan dolgozik. Nem titkolt vágya pedig, hogy egyszer saját lábára álljon, és egyéni ügyvédi irodát nyisson. Tapasztalatai kikövezték PhD-kutatása irányát is. Disszertációjával ugyanis célja, hogy rámutasson a megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazásának jogi visszásságaira. „A jogszabályok támogatók a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását illetően, a gyakorlatban ugyanakkor ez a kép csalóka” – mutatott rá. Kérdésünkre kifejtette, szeretné, ha a fogyatékossággal élőkkel szemben kialakított sztereotípiát minél szélesebb körben leküzdhetnénk. Tézise szerint amíg a társadalmi szemlélet velük szemben nem változik, addig nem javulhat a foglalkoztatási ráta sem. „Nagy öröm és könnyebbség, hogy az épületek akadálymentesítése alapvető Magyarországon is, de azt is látni kell, hogy amíg nem kapjuk meg a lehetőséget arra, hogy megmutassuk, alkalmasak vagyunk a feladatok elvégzésére, a boldogulás nagyon nehézkes. Jó kezdeményezésnek tartom azonban azt, hogy egyre több a szemléletformáló foglalkozás az iskolákban. Az új generáció nézőpontja már talán ennek kapcsán egy kicsit más lesz. Ha csak egy mondat ragad meg, már akkor nyertünk, hiszen belőlük kerülnek majd ki az új munkáltatók vagy éppen az elfogadó kollégák” – húzta alá dr. Lengyel Júlia. Arról, hogy miért választják a fogyatékossággal élők közül többen a Széchenyi-egyetemet, ide kattintva olvashat.

Dr. Szalay Gyula professor emeritusra, a győri egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának nemrégiben elhunyt első dékánjára, az intézmény volt oktatási rektorhelyettesére, a győri jogászképzés alapító személyiségére emlékeztek egykori és mai oktató kollégái, munkatársai, pályatársai, hallgatói, barátai és tisztelői. Tiszteletére a megemlékezést követően a résztvevők emlékfát ültettek a jogi kar épületének udvarán. „A rohanó hétköznapokban meg kell állnunk néha. Nemcsak az ünnepnapokon, hanem akkor is, amikor valami nagy veszteség ér bennünket. Most azért állunk meg, hogy emlékezzünk dr. Szalay Gyulára, karunk alapító dékánjára, barátunkra” – köszöntötte prof. dr. Smuk Péter, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar dékánja a megemlékezés résztvevőit. „Kidőlt a Püspökerdő legmagasabb fája” – e hasonlattal utalt dr. Bihari Mihály professor emeritus, a kar alapítója arra, hogy dr. Szalay Gyula a Püspökerdő mellett, a Széchenyi István Egyetem kampuszán alkotott és töltötte életének emlékezetes éveit. Az emlékező maga is személyes barátja volt az egykori oktatónak, akivel hosszú éveken át építették közösen a győri jogászképzést. Dr. Bihari Mihály beszédében felidézte a kar első dékánja pályájának legfontosabb állomásait, a kar fejlődésében betöltött elévülhetetlen szerepét és kiemelte, a közösség az iskolateremtő professzor személyében a győri jogásztársadalom minden közügyében cselekvő közösségi embert, győri lokálpatriótát és kiváló helytörténészt gyászol. A kollégák nevében dr. Szegedi András egyetemi docens búcsúzott, aki az alapító dr. Szalay Gyulától vette át a Kereskedelmi, Agrár- és Munkajogi Tanszék vezetését. „Tanszéki munkatársainkat kivétel nélkül a tanár úr választotta ki, akik valamennyien a Széchenyi-egyetem jogi karán végeztek. Nem túlzás azt mondani, hogy mindnyájunknak atyai mentora volt, aki emberségből, szakmaiságból és precizitásból is példát mutatott nekünk. Távozása óriási űrt hagy maga után, a mi feladatunk viszont az, hogy emlékét és szellemiségét megőrizzük” – fogalmazott dr. Szegedi András. Dr. Szalay Gyula, a győri jogászképzés egyik alapítója életének 78. évében hunyt el váratlanul. Oktatói pályafutását 1978-ban kezdte a Széchenyi István Egyetem jogelődjénél, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán. A kilencvenes évek elejétől aktív szereplője volt a felsőoktatási intézmény egyetemmé válásának előkészítésében. Az 1995-ben létrejött az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar és a Széchenyi István Főiskola közös alapítású Oktatási Intézete, amelynek indulásakor igazgatóhelyettesként, majd igazgatóként vett részt a győri jogtudományi képzés megalapozásában. Dr. Szalay Gyula életútjának, életművének meghatározó értéke a győri jogászképzés megvalósítása, kiteljesítése, szellemiségének gyarapítása. Az intézmény a Magyar Országgyűlés döntése szerint 2002. január 1-jétől egyetemként működik, s az első oktatási rektorhelyetteseként dr. Szalay Gyulának meghatározó szerepe volt az egyetem oktatási rendszerének átalakításában. Oktatói munkáját ezen időszak alatt is folytatta, 2001-től tanszékvezetőként irányította a Kereskedelmi, Agrár- és Munkajogi Tanszék munkáját. 2006 és 2013 között a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar első dékánjaként hasznosította oktatásszervezési tapasztalatait. Számos szakmai és közéleti elismerés birtokosa, így a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét és a Széchenyi István Egyetem közösségének legmagasabb elismerését, a Pro Universitate díjat is megkapta. Győri közéleti tevékenységét Győr Megyei Jogú Város Pro Urbe díjjal ismerte el. Sportszervezői tevékenysége a lovassporthoz köti, 2008-ban a Fogathajtásért arany emlékérmet vehette át. A megemlékezés végén a családtagok, munkatársak, barátok rótták le tiszteletüket a virágok elhelyezésével, majd ültettek emlékfát a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar udvarán. Prof. dr. Smuk Péter dékán azt kívánta, hogy nőjön minél nagyobbra ez a fa, és árnyat adó koronája alatt gyarapodjon tovább a győri jogászképzés.

Sajtóközlemény A természettudományok megszerettetése volt a cél az általános- és a középiskolás diákok körében 2022. június 30. A Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület és a Mobilis Közhasznú Nonprofit Kft. 262,84 millió forint támogatásban részesült az EFOP-3.3.6-17 azonosítószámú pályázati felhívásra benyújtott, „Természettudományos élménypedagógiai programok fejlesztése Győrben és térségében, a GYEKE és a Mobilis együttműködésében” címet viselő projektje megvalósítására. A támogatás mértéke a projekt elszámolható összköltségének 100%-a, mely vissza nem térítendő támogatás. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében, az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetésének társfinanszírozásával valósult meg. Az EFOP-3.3.6-17-2017-00017 azonosítószámú projekt elsődleges célja az volt, hogy úgy valósítsa meg a kompetencia alapú oktatásra való áttérést, hogy közben az iskolákban ne történjen drasztikus és hirtelen átalakulás, inkább egyfajta fokozatos szemléletformálás. Ezért a konzorcium szorosan együttműködött a partneriskolák pedagógusaival. A programok összeállítása során célkitűzés volt, hogy a diákok minél szélesebb körére terjedjen ki és a természettudományos témák iránt érdeklődést mutató diákok fejlesztése és tehetséggondozása mellett a hátránnyal küzdő diákok felzárkóztatásának is keretet biztosítson. A projekt egyik legnagyobb eredménye egy természettudományos élményközpont, azaz a Mobilis Diáklabor kialakítása volt. A Diáklaborban a pályázati felhívásban szereplő valamennyi foglalkozási formában (szakkör, foglalkozássorozat, természettudományos óra, kiscsoportos foglalkozás, versenyek, műhelyfoglalkozás, témanap, tábor) valósultak meg programok. A projekt időszakában több mint 8.000 diák vett részt a konzorcium által szervezett programokon. A projekt 2017 szeptemberében indult és 2022 júniusában zárult. Támogatói jóváhagyással a befejezési határideje két alkalommal módosult, amely lehetővé tette az eredetileg tervezett szakmai program teljes körű megvalósítását. Összességében elmondható, hogy egy olyan komplex program került megvalósításra, mely hozzájárult a természettudományos tárgyak népszerűsítéséhez, az informális és nem formális tanulási lehetőségek bővítéséhez, a kísérletközpontú, élményszerű oktatás elterjesztéséhez és ezen keresztül a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítéséhez. További információ kérhető: Dr. Rámháp Szabolcs, elnök, Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület E-mail cím: info@gyeke.hu

Összesen 29 hallgató vette át oklevelét a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának diplomaátadó ünnepségén, amelyet június 25-én, szombaton tartottak az Egyetemi Hangversenyteremben. Dr. Hontvári Csaba dékán ünnepi beszédében úgy fogalmazott: igyekeztek olyan körülményeket teremteni, hogy széchenyis hallgatóként jól érezzék magukat. „A hely adottságaiból is fakadó közvetlenség, természetesség lehetőséget adott a személyesebb együttműködésre” – hangoztatta a dékán, hozzáfűzve, hogy az elmúlt években a koronavírus-járvány miatt lezárások következtében élni kellett a digitalizáció nyújtotta lehetőségekkel is. „A 2021-2022-es tanévben visszaköltözhettünk második otthonunkba, a virtuálisból a valóságos térbe és időbe. Koncert koncertet követett, intézményen belül és kívül egyaránt, s jó volt újra közös térben és élményben terveznünk, lennünk, dolgoznunk” – mondta. Kiemelte: minden végzett tarisznyájában van annyi tudás, amennyivel bízvást mehet tovább a következő lépcsőfokra, vagy kopogtathat be a zeneiskolák, zenekarok, énekkarok ajtaján. Dr. Hontvári Csaba arról is beszélt, hogy a karon 2021 szeptemberében megindulhatott a képzés olyan fiatalok számára, akik a kreatíviparban szeretnének kiteljesedni tervező grafikusként, formatervezőként vagy építőművészként. „Karunk zenész és design szakos hallgatói új ismeretségeket köthettek a Gárdonyi utcai oktatási épületben a csoportos órák és az egyéni gyakorlások szünetében, a kari HÖK-rendezvényeken, szakesteken” – mondta. A beszédet követően Gálfi Nikolett zongora előadóművész, valamint Komáromi Erik és Miklósi Fruzsina klarinét zeneművésztanár szakon végzett hallgatók produkciója, majd díjátadások következtek. A Széchenyi István Egyetem Hallgatói Önkormányzata kilencedik alkalommal adta át a legtöbb szavazatot kapott tanárnak az Oktatók a Hallgatókért díjat. A Művészeti Karon az elismerést ezúttal Szabó Balázs, a Szólóhangszerek és Művészetelmélet Tanszék egyetemi docense érdemelte ki. Három, kiemelkedő közösségi tevékenységet folytató hallgatónak – Olajos Hangának, Reicz Virágnak és Sas Nelli Eszternek – Pro Auditoribus díjat ítéltek oda. A híres magyar hegedűkészítő, Kónya István aranykoszorús mester emléke előtt tisztelegve egyik fia és unokája, id. Kónya Lajos és ifj. Kónya Lajos hegedűkészítő mesterek 2015-ben díjat hoztak létre. Az alapítók a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának egy, a tanév során kiváló tanulmányi teljesítményt nyújtó vonós hangszeres tehetséges hallgatóját jutalmazzák. Az elismerést Nádházi Márk klasszikus hegedű előadóművész szakos hallgató vehette át. Fotógaléria: A végzettek az Egyetemi Hangversenyteremben vehették át diplomájukat. (Fotó: Mekliz Fotóstúdió)

Európa legrangosabb menedzsmentkonferenciáját, a European Academy of Management-et (EURAM) az idén Svájcban, a Zürichi Alkalmazott Tudományok Egyetemén rendezték. A jeles eseményen dr. Szabó Zsolt Roland, a Széchenyi István Egyetem Marketing és Menedzsment Tanszékének egyetemi docense a leginspirálóbb konferenciaközlemény díját vehette át. Az idei EURAM fő témája a digitális transzformáció vezetése volt. Dr. Szabó Zsolt Roland szerzőtársával, Szedmák Borbálával (Budapesti Corvinus Egyetem) a konferencia stratégiai menedzsment szekciójában vettek részt. Munkájuk címe – amellyel elnyerték a leginspirálóbb konferenciaközleménynek járó elismerést – „Kettősképességű vezetés a szimfonikus zenekaroknál és a zeneoktatásban” volt. A díjat a stratégiai menedzsment terület meghatározó kutatói, Joan E. Ricart és Xavier Castaner adták át. „A túlélés és a prosperitás érdekében a szimfonikus zenekaroknak és a zeneoktatásnak is jelentősen át kell alakulniuk. Egyrészről alapvetően újra kell gondolniuk »üzleti« modelljeiket, másfelől szükséges kiaknázniuk a digitalizációban rejlő lehetőségeket. Ezt csak olyan vezetők segítségével tudják elérni, akik egyszerre képesek megőrizni a klasszikus zene értékeit és újabbnál újabb menedzsmentinnovációkat valósítanak meg” – foglalta össze röviden a közlemény lényegét dr. Szabó Zsolt Roland, a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Marketing és Menedzsment Tanszékének egyetemi docense. Hozzátette, a cikk ezzel kapcsolatban számos jó gyakorlatot mutat be.

Szakmai zsűri előtt remekeltek a Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Karán ebben a tanévben indított védőnőképzés elsőéves hallgatói. Erdélyi Anna és Magyari Antónia kiváló kutatásaik bemutatója után átvehették a Miskolcon megrendezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia különdíjait. „A Dunántúlon hiánypótló győri védőnőképzés első hallgatóiként különösen fontosnak tartjuk a védőnői múlt regionális szintű megismerését. Tudjuk, hogy a védőnőképzés történetébe évfolyamunk is beírja nevét. Úgy érzem, ezért is feladatom a védőnőtörténeti múlt megőrzése, tovább adása” – nyilatkozta témaválasztásáról megkeresésünkre Erdélyi Anna, a Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Kar Egészségtudományi Tanszékének elsőéves hallgatója. A Heves megyei Abasárról származó lány elárulta, kutatásával is szeretné támogatni témavezetőjét, Soósné dr. Kiss Zsuzsanna tanszékvezetőt abban, hogy az általa megálmodott online védőnőtörténeti dokumentumtár létrejöjjön. Mint mondta, az eddig feltárt értékek közül a legnagyobb kincs a kutatásában is említett százéves védőnői mérleg, mert az szinte egyidős választott hivatása múltjával. Erdélyi Anna szerint a Széchenyi-egyetemen tanulni nem csak a szlogen szerint jó, hanem a pezsgő hallgatói élet, az egyetem elhelyezkedése és az oktatás színvonala miatt is. „Oktatóink igazán emberségesek, már most sokat köszönhetek nekik” – tette hozzá. Magyari Antónia szintén különdíjasként tért vissza a miskolci OTDK-ról. Témavezetői a tanszékvezető mellett Kovácsné dr. Tóth Ágnes és dr. Nagy Ádám, az Egészségtudományi Tanszék oktatói. A hallgató kutatásából kiderült, a „Védőnői módszertan alapjai, obszerváció” című tantárgy oktatásának jelentős szerepe van a védőnői hivatástudat kialakulásában, s mindez megerősíti a hallgatók és a pályakezdők egészségügyi pálya iránti elköteleződését is. Kifejtette, hogy más képzésekkel ellentétben, Győrben jó érzékkel már az első évben oktatják ezt a tantárgyat, aminek köszönhetően korán, tanulmányaik első évében megismerhetik választott hivatásukat az egyetemisták. Mindez őt is – aki eredetileg művészeti pályára készült – megerősítette abban, hogy jó irányban tanul tovább. „Számomra óriási siker, hogy dolgozatom nemcsak különdíjat kapott, hanem párbeszédet is elindított a szakmában. Több visszajelzést kaptam, ami szerint kutatási eredményeim alapján az ország több védőnőképzésében is előrébb hozhatják a tantárgy oktatásának idejét” – fejtette ki a Fejér megyei védőnőjelölt. A nádasdladányi fiatal ezek után úgy tervezi, a következő tanévben új témával ugyan, de megint nekivág a tudományos megmérettetésnek. A különdíjas hallgatók első témavezetője, a védőnőképzés szakfelelőse, Soósné dr. Kiss Zsuzsanna kollégáival az ország legfiatalabb védőnőképző helyszínén, a Széchenyi István Egyetemen olyan nyolc féléves képzést álmodott meg, amely a múltból merítve, az elődök eredményeire alapozva, az aktuális társadalmi, egészségügyi, családi, egyéni igényekre, változásokra reagálva eloszlatja, illetve haladja meg a védőnői hivatással kapcsolatos elavult képeket. „Büszke vagyok a hallgatókra, és nagy öröm, hogy eredményeik visszaigazolják, illetve megerősítik a képzésindítással kapcsolatos elképzeléseinket. A hungarikumnak számító hivatás oktatásában nagy hangsúlyt fektetünk a családcentrikus szemléletmód kialakítására és a gyakorlatszerzési lehetőségekre. Hiszem, hogy az itt tanulók még sok sikert érhetnek el egyéni karrierútjuk során és a magyar családok támogatásában is”– nyilatkozta érdeklődésünkre Soósné dr. Kiss Zsuzsanna.

Több területen is reálisnak látja az együttműködést a Széchenyi István Egyetemmel Siegfried Peinen, Belgium magyarországi nagykövete, aki az intézményben tett látogatást június 16-án, csütörtökön. A diplomata pozitívan nyilatkozott a győri universitas fejlődéséről és infrastrukturális színvonaláról. A Széchenyi István Egyetem kiemelt célja, hogy erősítse nemzetközi kapcsolatait, s ezzel is seígtse a térség fejlődését. Ehhez a törekvéshez járult hozzá, hogy az intézménybe látogatott Siegfried Peinen, Belgium magyarországi nagykövete, valamint Ránky Edit kereskedelmi és befektetési tanácsos, hogy megismerje a lehetséges kapcsolódási pontokat, együttműködési lehetőségeket. A vendégeknek dr. Lukács Eszter nemzetközi rektorhelyettes mutatta be az egyetemet és Győrt. Elmondta: a kisalföldi megyeszékhely egyrészt tradicionális ipari város, amelynek gazdasági erejét az Audi 1993 óta működő, világszerte ismert gyára, valamint mintegy háromezer másik vállalat határozza meg. Győr másik szárnyát ugyanakkor a kultúra jelenti, amelyet számos turisztikai attrakció vagy a nagyhírű balettegyüttes fémjelez. Dr. Lukács Eszter felhívta a figyelmet a város kiváló földrajzi elhelyezkedésére: az osztrák, a magyar és a szlovák főváros közelében fekszik, amelyek repülőtereiről a világ bármely pontja könnyen elérhető. Emellett a Győr szomszédságában található Péren is van légikikötő. A rektorhelyettes kifejtette azt is, hogy Győr fontos egyetemi város, s a Széchenyi István Egyetem jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. Ennek bizonyítéka, hogy a két legnagyobb globális felsőoktatási minősítő szervezet közül a QS legfrissebb világranglistáján a 801–1000. helyen szerepel, valamint megtalálható a Times Higher Education fenntarthatósági célok alapján összeállított rangsorán is, amelyen „a fenntartható városok és közösségek” kategóriában a világ 300 legjobb egyeteme közé sorolták. Az intézmény csaknem 14 ezer fős hallgatói közösségből mintegy 800-an külföldről, a világ 65 országából érkeztek, akik a közel 40 angol nyelvű képzés valamelyikén tanulnak. Hozzátette: az egyetem rendkívül szoros kapcsolatokat ápol a vállalatokkal, s az Audi Hungaria első számú partnerének számít. Az intézmény térségi hatása jelentősen erősödött az elmúlt években, amit mutat, hogy a győri és a mosonmagyaróvári kampuszon kívül Budapesten és a zalaegerszegi ZalaZone mellett is működtet innovációs és képzési központot. A további fejlődést többek között a Győrben és Zalaegerszegen már épülő tudományos és innovációs parkok segítik majd elő. A találkozón Kalmárné dr. Hollósi Erika, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára a megye gazdaságát ismertetve elmondta, hogy a járműipar, a logisztika, a turizmus, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számít a legmeghatározóbb ágazatoknak. Emlékeztetett rá, hogy az egy lakosra jutó GDP rendkívül magas magyarországi viszonylatban, a munkanélküliségi ráta pedig mindössze 1,6 százalékos. Ránky Edit erre reagálva úgy fogalmazott, hogy elsősorban a repülőgépipar, az agrár-élelmiszeripar, a gépipar, a járműipar és a logisztika lehetnek érdekes területek Magyarország és Belgium – annak különösen Vallónia és Brüsszel főváros régiója – között a gazdasági és a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére. Siegfried Peinen a megbeszélésen elmondta, hogy több mint három éve dolgozik nagykövetként Magyarországon, és Győrbe régóta szeretett volna eljönni, de erre eddig a koronavírus-járvány miatt nem volt módja. Kifejtette: első benyomásai igazolták várakozását, hiszen a város gyönyörű, gazdag történelemmel, jelentős ipari potenciállal és fejlesztésekkel. Hozzátette: rendkívül pozitív benyomást tett rá a Széchenyi István Egyetem, amelynek fejlődése és infrastrukturális színvonala nyugat-európai szemmel is meggyőző. Azt mondta, hogy az intézménnyel több területen is el tudja képzelni a jövőbeni együttműködést.

Tíz-tíz győri és Győr környéki iskolából közel nyolcezer diák vett részt izgalmas természettudományos foglalkozásokon és kísérletezett a speciálisan felszerelt Diáklaborban annak a programnak a keretei között, ami 2018-ban indult a Széchenyi István Egyetem kampuszán, az intézménnyel szoros partnerségben működő Mobilis Interaktív Kiállítási Központban. A gyerekek több tanéven keresztül visszajártak, és így összesen mintegy 105 ezer látogatást regisztráltak. A Diáklabor célja, hogy felkeltse a diákok természettudományos érdeklődését és minél többen forduljanak a mérnöki, informatikai és természettudományos életpálya irányába. „A Mobilis Diáklabort azért hoztuk létre, mert az iskolákban kevesebb lehetőségük van a diákoknak olyan fizikai-kémiai kísérleteket végezni, amelyek a gyakorlatban is alátámasztják az elméletben tanultakat. Erre rendeztünk be a földszinten egy olyan teret, amelyben a gyerekek lelátóról követhetik az előadásokat, illetve három különleges tantermet, ahol lehetőségük nyílik a kísérletek kipróbálására” – ismertette a program lényegét dr. Dőry Tibor, a Mobilis Interaktív Kiállítási Központ ügyvezető igazgatója. Hozzátette, az elmúlt négy év során húsz partneriskolából közel nyolcezer diák vett részt a programban, akik több évfolyamban is ellátogattak az intézménybe. Kiemelte, a központ és az iskolák közötti együttműködés révén hatalmas élményt adtak a diákoknak, a világra nyitottabbakká, a természettudományos ismeretek iránt fogékonyabbakká téve őket. Nem titkolt cél az sem, hogy a fiatalok a középiskolai tanulmányaikat követően a Mobilis szomszédságában lévő Széchenyi István Egyetemet válasszák majd. Az Európai Unió 262 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesítette a projektet, amely a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület (GYEKE) és a Mobilis Interaktív Kiállítási Központ együttműködésében jöhetett létre. Dr. Rámháp Szabolcs, a GYEKE elnöke elmondta, a program jóvoltából a gyerekek a természettudományos ismereteket élményszerűen, kompetenciaalapon sajátíthatták el kihelyezett tanórák és témanapok során. „Mivel Győr fontos járműipari központ, ezért nagy szükség van a szakember-utánpótlásra, a természettudományos beállítottságú, mérnöki pályák iránt érdeklődő fiatalokra. Látva a gyerekek lelkesedését, úgy érzem, hogy a Diáklabor elérte célját” – húzta alá dr. Rámháp Szabolcs. Rákosi Szabolcs, a Mobilis vállalati kapcsolatok és pályaorientáció menedzsere néhány érdekes adatot osztott meg a jelenlévőkkel. A négy év során 1766 foglalkozást tartottak, amelyeken 7927 fiatal vett részt, az összes jelenlét pedig 105.121 volt. Kiemelte, a járvány idején, amikor személyes jelenlétre nem volt lehetőség, Diáklabor Suli TV-t indítottak, amelynek keretében több mint 350 videó készült. Ezeket már több mint 150 ezren tekintettek meg. Érdekesség, hogy 2022-ben is közel harmincezres a megtekintések száma, tehát nem csak a pandémia idején hasznosultak az anyagok, de a jelenléti oktatást is jól kiegészítik. A videós tartalmak mellett online versenyeket is bonyolítottak, amelynek tesztjei közel 28 ezres kitöltésig jutottak. Molnár Milán, a projekt szakmai vezetője előadásában a program felépítéséről beszélt, amit úgy állítottak össze, hogy megfeleljen az iskolák, a pedagógusok és a diákok igényeinek. Az előzetes igényfelmérésben közel ötven iskola vett részt, és az ezekből leszűrt tapasztalatok alapján tették hangsúlyossá a kísérleti bemutatókat és a tanulói kísérleteket. A program népszerűségéről az iskolák képviselői is tanúságot tettek, akik a zárórendezvényen kerekasztal-beszélgetés keretében számoltak be tapasztalataikról.