Szaúd-Arábia királyi tanácsadó testülete, a Súra Tanács tagjai látogattak a Széchenyi István Egyetemre. A tárgyaláson mindkét fél egyetértett a kapcsolatok erősítésének fontosságában, ami kiterjedhet képzési és kutatási együttműködésekre is. A Széchenyi István Egyetemen hallgatói ma már a világ hetven országából érkeznek, az oktatók-kutatók pedig nemzetközi projektekben, kutatási hálózatokban is részt vesznek. Az intézmény számára már csak emiatt is fontos nemzetközi kapcsolatai erősítése, s többek között ezt a célt szolgálta a szaúd-arábiai Súra Tanácsa delegációjának látogatása a győri campuson dr. Ibrahim Mohammed A. Algannas, a Szaúdi–Magyar Baráti Bizottság elnöke vezetésével. A küldöttség tagja volt a tanács felsőoktatási ügyekkel foglalkozó humánpolitikai bizottságának képviselője, dr. Amirah Ahmed A. Aljafary, valamint Szaúd-Arábia magyarországi nagykövetségének nagykövethelyettese, Ahmed Yahya A. Aldagreer is. A szaúdi-arábiai delegáció tagjai a magyar vendéglátókkal.(Fotó: Májer Csaba József) Az esemény létrejöttében Simon Róbert Balázs győri országgyűlési képviselő, az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke játszott nagy szerepet, aki a Magyar–Öböl-térség Baráti Tagozat elnöke is. „Fontosnak tartom, hogy a gazdasági kapcsolatok mellett a felsőoktatási partnerségek is erősödjenek az Öböl-menti országokkal, így Szaúd-Arábiával. A Széchenyi István Egyetem rendkívül nyitott a nemzetközi együttműködések kialakítására és szorosabbá tételére, ami a mostani megbeszélésen is bebizonyosodott, s ez igaz a szaúdi félre is. Biztos vagyok benne, hogy sikerül konkrét tartalommal megtölteni elképzeléseinket, ami mindkét ország számára előnyökkel jár” – hangsúlyozta Simon Róbert Balázs. A megbeszélésen dr. Lukács Eszter, a Széchenyi-egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese mutatta be az intézmény dinamikus fejlődését. Felhívta a figyelmet Győr kiváló földrajzi elhelyezkedésére: az osztrák, a magyar és a szlovák főváros közelében fekszik, amelyek repülőtereiről a világ bármely pontja könnyen elérhető. Emellett a város szomszédságában található Péren is működik légikikötő. Elmondta azt is, hogy az egyetem jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. Ennek bizonyítéka, hogy a két legnagyobb globális felsőoktatási minősítő szervezet közül a QS világranglistáján és a Times Higher Education (THE) fenntarthatósági célok alapján összeállított rangsorán is szerepel. Az elnökhelyettes hozzátette: az intézmény térségi hatása jelentősen erősödött az elmúlt években, amit mutat, hogy a győri és a mosonmagyaróvári kampuszon kívül Budapesten és a zalaegerszegi ZalaZONE járműipari tesztpálya mellett is működtet innovációs és képzési központot. A további fejlődést többek között a Győrben és Zalaegerszegen épülő tudományos és innovációs parkok, valamint a Győrben megvalósuló Egészségtechnológiai Campus segítik majd elő. A rendkívül konstruktív megbeszélésen a szaúd-arábiai küldöttség tagjai hangsúlyozták: országuk stratégiai célja, hogy egyetemeik a QS és a THE világranglistáin a legjobb 200-ban szerepeljenek. Ennek érdekében bővíteni kívánják nemzetközi partnerségeiket. A két fél egyetértett az együttműködések szorosabbra fűzésének fontosságában, ami kiterjedhet kettős képzésekre és közös kutatásokra is. Ahmed Yahya A. Aldagreer nagykövethelyettes aláhúzta: a budapesti nagykövetség is mindent megtesz a kapcsolatok erősítéséért.

Elismert akadémikusok, kutatók, szakemberek a tagjai a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriuma által létrehozott Innovációs és Tudományos Tanácsnak. A testület célja, hogy erősítse az egyetem tudományos teljesítményét. A Széchenyi István Egyetem mára hazánk meghatározó tudásközpontjává vált. A korszerű infrastruktúra és a kiváló oktatói-kutatói állomány kialakítására, valamint az élenjáró technológiák bevezetésére vonatkozó fejlesztési projektek különleges lehetőséget biztosítanak az intézmény tudományos teljesítményének további fokozására. Az egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriuma ennek érdekében hozta létre az Innovációs és Tudományos Tanácsot, amely nemrégiben tartotta alakuló ülését. A testület feladata az egyetem tudományos potenciáljának erősítésére, hasznosítására vonatkozó javaslatok megfogalmazása, valamint az egyetem tudományos tevékenységének támogatása. A tanács összehangolja, kijelöli az egyetemen, valamint az alapítványhoz tartozó további szervezetekben, cégcsoportokban megvalósuló tudományos munkát. Emellett véleményezi a stratégiai jelentőségű innovációs, tudományos és kutatási dokumentumokat, ezekre vonatkozóan javaslatokat tehet, valamint bekapcsolódik az egyetemi és alapítványi innovációs, kutatási, illetve tudományos ökoszisztéma együttműködésébe. A kuratórium az e tárgykörbe tartozó döntések meghozatala előtt kikéri a testület véleményét. A tanácsnak prof. dr. Gáspár Péter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) kutatólabor-vezetője, prof. dr. Balázs Ervin, az MTA rendes tagja, dr. Becker Dávid, a Semmelweis Egyetem egyetemi docense, prof. dr. Grüner György, az MTA külső tagja, prof. dr. Csépe Valéria, az MTA rendes tagja, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke, L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, prof. dr. Lamm Vanda, az MTA alelnöke, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának professor emeritusa, valamint dr. György László, a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos lett a tagja. „A tanács tagjai közé olyan személyeket kértünk fel, akik munkásságuk alapján nemzetközi elismerést vívtak ki maguknak, tapasztalataik pedig egyaránt kiterjednek tudományos intézmények vezetésére és fejlesztésére. Köszönjük, hogy tudásukat a Széchenyi István Egyetem tudományos elismertségének növelése érdekében is kamatoztatják” – mondta prof. dr. Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke. Az alakuló ülésen részt vettek a Széchenyi István Egyetem vezetői – dr. Filep Bálint elnök, prof. dr. Friedler Ferenc rektor, tudományos elnökhelyettes, dr. Kovács Zsolt általános és oktatási elnökhelyettes, dr. Lukács Eszter nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettes, valamint prof. dr. Bokor József kutatásért és innovációért felkelős elnökhelyettes –, akik bemutatták azt az utat, amelynek során az intézmény hazánk meghatározó, képzéseivel, kutatásaival Győrön kívül Mosonmagyaróváron, Zalaegerszegen és Budapesten is jelen lévő tudásközpontjává vált. „Egyetemünk célja, hogy tudományos teljesítményével, innovációival is támogassa a térség versenyképességének erősítését, a társadalom és a gazdaság fejlődését. Örülünk, hogy ezen törekvéseinket most már az Innovációs és Tudományos Tanács is segíti, hozzájárulva ahhoz is, hogy intézményünk még előkelőbb helyet foglaljon el a nemzetközi felsőoktatási világranglistákon” – fogalmazott dr. Filep Bálint.

A Széchenyi István Egyetem megrendülten tudatja, hogy életének 72. évében elhunyt dr. Rechnitzer János professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Széchenyi István Egyetem egykori rektorhelyettese, dékánja, a közgazdasági és jogi Doktori Iskola alapítója és első vezetője. Dr. Rechnitzer János az 1990-es évek második felében, a Regionális Tudományok Külső Tanszék közös megalapításával lett az intézmény oktatója. A tanszék belső szervezetté válásával, 2000 szeptemberében főállású egyetemi oktatóként folytatódott pályája. 2003 és 2005 között az akkori Jog- és Gazdaságtudományi Kar dékánjaként a két tudományterület közös fejlesztése, a koordináció volt tevékenységének a meghatározó iránya. Alapítója, első vezetője volt a 2004 februárjában indított „Gazdaság, jog, regionalitás és társadalom az integrálódó Közép-Európában” Doktori Iskolának, majd a 2007-ben akkreditált Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskolának. Tudomány- és oktatásszervezői munkáját a szövetségesek, az együttműködő partnerek folyamatos és sikeres keresése jellemezte. A professor emeritus cím megszerzése nem változtatta meg részvételének aktivitását az Egyetem belső életében. Egykori és mai doktoranduszaival a megszokott, intenzív kapcsolatot ápolta. A társadalmi környezet folyamatairól rendszeresen elmondta, leírta a felkészültsége és meggyőződése által kialakított véleményét. A vita, az érvek ütköztetése lételeme volt. A hazai és a nemzetközi tudományos és szakmai szervezetekben több tisztsége és nagy elismertsége volt. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata dr. Rechnitzer János értékes munkáját a „Győr Díszpolgára” cím adományozásával ismerte el. Több tudományos, állami elismerés, díj jelzi pályájának értékeit. Kollégái, hallgatói szívesen emlékeznek egyedi színeket hordozó személyiségére, a rá jellemző tudósi mentalitásból eredeztethető történetekre. Emlékét megőrizzük, nyugodjon békében!

A győri Széchenyi István Egyetemen is digitális ügyfélkiszolgáló pontot nyitott az MBH Bank. Az aulába telepített kapszulában személyes ügyfélszolgálati jelenlét nélkül, biztonságosan és kényelmesen lehet számlát nyitni. A magyar FaceKom által fejlesztett, első körben tíz digitális banki kioszkot magyarországi egyetemeken telepíti a bank. A tervek szerint a későbbiekben további banki szolgáltatásokkal bővül a digitális kioszkok kínálata. Ginzer Ildikó, az MBH Bank sztenderd kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese elmondta: „Széleskörű modernizációs programba kezdtünk az előd bankjainktól örökölt, közel 500 fiókot számláló hálózatunkon, amelynek célja egy modern, több szakértőt alkalmazó, országszerte egységes szolgáltatási színvonalat biztosító, elsősorban tanácsadásra épülő fiókhálózat kialakítása. Ugyanakkor látjuk azt is, hogy a fiatalabb korosztálynak más igényei, bankolási szokásai vannak, kevésbé a személyes jelenlétet, mint inkább a digitális ügyintézési lehetőségeket keresik. Ezért folyamatosan kutatjuk a bankolás jövőjét, és nyitottak vagyunk az olyan innovációk irányában is, amelyek az ő elvárásaiknak is megfelelnek. Az egyetemi digitális banki kioszk vonzó, biztonságos környezetet nyújt a számlanyitáshoz, emellett az asszisztált ügyintézési folyamat hozzájárul pénzügyi tudatosságuk erősítéshez is. Célunk, hogy a jövőben további szolgáltatásokkal és termékekkel bővítsük az egyetemi digitális kioszkok funkcionalitását.” A nagyvállalati távoli ügyfélazonosítási megoldások területén piacvezető FaceKom koncepciója és fejlesztése alapján készült okos kapszula olyan professzionális, a biztonságos online ügyfélazonosításhoz szükséges eszközökkel, megvilágítással felszerelt mobilszoba, amelyben lehetőség van a teljesen privát és kényelmes távoli ügyintézésre. A kapszula és a kezelőfelület akadálymentes elérhetőséget is biztosít, így például kerekesszékkel közlekedő ügyfelek is használhatják a szolgáltatást. Az MBH Bank digitális kioszkjaiban gyors ügyfélazonosítási folyamatot követően, videós távsegítséggel számlát nyithatunk, de a tervek szerint a későbbiekben további banki szolgáltatásokkal bővül majd a digitális kioszkok kínálata. Dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke kifejtette: kiemelt céljuk, hogy az egyetemi polgárok számára nemzetközi színvonalú szolgáltatásokat biztosítanak. „Hallgatóinkat a korszerű kollégiumi férőhelyek, a sportpark vagy a vendéglátó- és szórakoztatóegységek mellett bankok is várják a győri kampusz területén. Ez a széles paletta hazánkban egyedülálló lehetőségeket és kényelmet nyújt a nálunk tanuló fiatalok, valamint kollégáink számára. Hozzájárul ehhez a mostani fejlesztés is, amelynek különlegessége, hogy az ügyfelek számára valódi, 21. századi megoldással digitális ügyintézést tesz lehetővé” – jelentette ki dr. Filep Bálint, hozzátéve: az egyetem képzéseiben, kutatásaiban ugyancsak kulcsfontosságúnak tartja a digitalizációt, amely a jövőben a fenntarthatóság egyik alappillére lehet.

A kontinens legnevesebb egyetemeit megelőzve az első helyen végzett a Széchenyi István Egyetem elektromos járművet fejlesztő hallgatói csapata, a SZEnergy Team Európa legnagyobb energiahatékonysági versenyén önvezető és városi kisautó kategóriában, az utóbbiban ráadásul saját tavalyi világcsúcsát megdöntve. A páratlan sikert elérő fiatal szakembereket a Széchenyi István Egyetem vezetői, valamint a fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjai köszöntötték. Az idei Shell Eco-marathon mindkét kategóriáját a franciaországi Nogaróban rendezték május 19. és 25. között. Az egyedüli magyar résztvevő SZEnergy Team két első hely megszerzését tűzte ki célul a rendkívül erős mezőnyben, s a várakozásokat beteljesítve a városi kisautó kategóriában és az autonóm, vagyis önvezető kategóriában is győzedelmeskedett, előbbiben ráadásul új, 291 kilométer/kilowattórás világrekorddal (a csapat az egy évvel korábbi, saját világcsúcsát döntötte meg). A győri elektromos jármű annyira kis fogyasztással teljesítette a kijelölt távot, hogy átszámítva 1 kilowattóra felhasználásával – ami lényegében kétórányi vasalóhasználatnak felel meg – 291 kilométerig jutott volna. A siker értékét növeli, hogy olyan neves egyetemek végeztek a Széchenyi István Egyetem csapata mögött, mint a Norvég Tudományos és Technológiai Egyetem, a torinói, a milánói, a müncheni, a toulouse-i és az athéni műszaki egyetem vagy az Amszterdami Alkalmazott Tudományok Egyeteme. A csapatot az intézmény vezetői és a fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagjai köszöntötték a győri kampuszon, és oklevéllel ismerték el győzelmüket. Az egyetem vezetése nevében prof. dr. Friedler Ferenc rektor, tudományos elnökhelyettes gratulált a SZEnergy Team tagjainak a világraszóló eredményhez. Mint mondta, már a tavalyi rekord is remek teljesítménynek számít, de az, hogy ezt nemcsak megismételték, hanem még túl is szárnyalták, az igazán figyelemreméltó siker. Értékét tovább növeli, hogy Európa meghatározó technológiai egyetemeit megelőzve, a második helyezettnél 18 százalékkal jobb eredményt elérve döntötték meg a saját világcsúcsukat. A köszöntésen Krecz Dávid csapatvezető számolt be az idei Shell Eco-marathon legfontosabb állomásairól. „A verseny elején egy tüzetes átvizsgálást magában foglaló gépátvételen kellett keresztül mennie járművünknek. Az energiahatékonysági kategóriában minden csapatnak négy próbálkozása volt, és a legjobb futameredmények alapján alakult ki a végső sorrend. Az autonóm verseny során három feladatot kellett megoldanunk. Az elsőben a járműnek a versenypályán önvezető módon kellett végigmennie, a másodikban akadályokat kellett kikerülnie, míg a harmadikban önálló parkolást kellett végrehajtania” – fogalmazott. Kiemelte, a verseny előtt is az első hely volt a cél, de a különbség, amellyel győzedelmeskedtek, még őket is meglepte, hiszen a kontinens vezető technológiai egyetemeit utasították maguk mögé. Hozzáfűzte, igazi elismerést jelentett számukra, hogy a többi csapat kiemelten figyelte őket, sikeres próbálkozásaikat pedig a riválisok elismerő tapsa kísérte.

A nemzetközi jóganap alkalmából tartott rendezvényt a Széchenyi István Egyetem India magyarországi nagykövetségével közösen a győri campus Menedzsment Campus épületében. Az eseményen elhangzott, hogy a jóga nem pusztán egy divat, hanem egy életmód is, melynek segítségével megtalálhatjuk a lelki békénket. Az ENSZ Közgyűlése 2015-ben nemzetközi jóganappá nyilvánította június 21-ét, hogy felhívja a figyelmet a jóga fizikai és mentális egészségre gyakorolt pozitív hatásaira. India magyarországi nagykövetsége azóta rendszeresen megkeresi a vele szoros kapcsolatot ápoló Széchenyi István Egyetemet, hogy a világnapról Győrben is megemlékezzenek, és az intézmény minden évben befogadja a kezdeményezést. Az idei eseményen az egyetem nevében a résztvevőket dr. Lukács Eszter nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettes köszöntötte, aki emlékeztetett, a nemzetközi jóganapot India miniszterelnökének kezdeményezésére hívta életre az ENSZ Közgyűlése. Az erről szóló határozat a szervezet történetének egyik leggyorsabban megszavazott javaslata volt, amelyet szinte kivétel nélkül valamennyi tagország támogatott, és amely óriási diplomáciai siker volt India számára. Dr. Lukács Eszter hozzátette, élete egyik nagy ajándékának tartja, hogy huszonöt éve a „Jóga a mindennapi életben” autentikus indiai jógarendszerben gyakorolja a jógát, és kifejezte örömét, hogy az indiai nagykövetség a legmagasabb szinten képviseltette magát a rendezvényen. Partha Satpathy, India magyarországi nagykövete kifejtette: a jóga sokkal több, mint a gyakorlatok összessége. „Mára a jóga egy globális szabadidős tevékenységgé vált, ezért is fontos, hogy felismerjük a valódi jelentőségét. A jóga bár divatos, nem pusztán egy divat, hanem egy életmód is. Egy olyan tudatállapot, melynek segítségével megtalálhatjuk a lelki békénket. A jóga segít csökkenteni a nyomást, oldja a stresszt. A mozdulatokon keresztül arról mesél, hogy válhatunk eggyé a természettel. Megtanít az alázatra és embertársaink tiszteletére is. Nem csupán rugalmasabbak és formásabbak lehetünk a jóga által, nem csak tovább élhetünk, hanem boldogabbá is válhatunk. A jóga valójában segít alkalmazkodni a modern élet kihívásaihoz” – fogalmazott a nagykövet. A rendezvényen Babita Wagh tartott jógaórát a résztvevőknek. (Fotó: Májer Csaba József)

A Széchenyi István Egyetem oktatója, dr. Koppány Krisztián feleségével és két gyermekével alapította meg a hatvanas-hetvenes évek pop-rock slágereit játszó RetroRollers zenekart. Az intézmény munkatársainak, hallgatóinak, vagyis az egyetem nagy családjának igazi apák napi élményben lehetett részük az együttes koncertjén. A kellemes kikapcsolódás mellett az együtt töltött idő, a generációk közti tudásátadás fontosságának üzenete is eljutott a résztvevőkhöz. A Széchenyi István Egyetemen a család kiemelt figyelmet kap, hiszen az intézmény nemcsak az ott dolgozókat támogatja, de a hallgatóit is segíti, hogy össze tudják egyeztetni a tanulást a gyermekneveléssel. Emellett generációknak szóló programokat, nyári táborokat szervez, baba-mama szobát működtet, anyagi juttatásokkal is segíti a családokat, nem véletlenül viseli tehát a „családbarát munkahely” címet. Az egyetem, a családbarát program keretében, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete helyi alapszervezetének támogatásával – csatlakozva a „Vállvetve apával” kezdeményezéshez –, olyan előadást szervezett az Egyetemi Hangversenyteremben, amely jó példával szolgál minden egyetemi polgár számára. A család fontosságát, erejét, a közösen eltöltött idő jelentőségét, a családfő és a családtagok szerepét egyaránt jól mutatja annak a különleges formációnak a koncertje, amelynek vezetője dr. Koppány Krisztián egyetemi docens, a Széchenyi-egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kara vállalati kapcsolatok dékánhelyettese. „A családunkban központi szerepet játszik a zene szeretete. Feleségemmel fiatalon is zenéltünk, ma pedig már a gyermekeinkkel közösen tesszük ezt. Lányom zongorán kezdte, majd csellóra váltott, míg a fiam az ütős hangszereket választotta. Mindössze kétéves volt, amikor egy zenész barátom két dobverőt adott neki. Először csak kardozott velük, de hamar ráérzett a valódi használati módjára” – kezdte a zenekar 2017-ig visszanyúló történetét dr. Koppány Krisztián. Mint mondta, egy iskolai családi napra kérték fel feleségével egy kis műsorra, és akkor jött az ötlet, hogy abban a gyerekek is részt vehetnének. A sikeres szereplés közös próbákat, majd újabb fellépéseket eredményezett, 2018-ban a Kutatók éjszakáján, 2019-ben a kari tanévzárón játszottak. A Covid-járványt követően közösségi csoportot hoztak létre, amelyen keresztül szintén több dallal megörvendeztették a döntően egyetemi kötődésű tagokat. Az eddigi legnagyobb szabású, oktatókat, munkatársakat, hallgatókat és a hozzátartozókat egyaránt megcélzó fellépésük a mostani volt, amelyből – annak sikere miatt – hagyományt teremtenének. „Az idei tanévzáró családi koncertet tudatosan időzítettük az apák napja környékére, mert a szórakozás, a retro dalok meghallgatása mellett a RetroRollers kultúrmisszióját is szerettük volna eljuttatni a jelenlévőkhöz. Ez nem más, mint a családon belüli tudásátadás fontossága. Egy apának ugyanis nincs annál jobb érzés, mint ha látja gyerekei nyitottságát, érdeklődését azon dolgok iránt, amelyek a szülőket is foglalkoztatják, és megélheti, ahogy az utódok – a tehetségüknek köszönhetően – túlnőnek rajtuk” – fogalmazott. Hozzáfűzte, a közös próbák, a zenéről való beszélgetések, vagyis az együtt töltött idő még jobban megerősítette a családi kötelékeket, a szülők és a gyerekek kapcsolatát. Az oktató kiemelte, esetükben egy közös hobbiról van szó, a gyerekek sem feltétlenül ilyen irányban tervezik a jövőjüket, de a zene szeretete, a zenélés öröme és a közösségbe tartozás élménye egy életen át megmarad, és sokat ad az embernek. „Az egyetemi munkám mellett a muzsikálás tökéletes kiegészítés, ami a megterhelő szellemi munka után igazán kikapcsol, egyensúlyt teremt bennem. Hab a tortán, hogy mindezért nemhogy nem kell nélkülöznöm a családomat, hanem velük élhetem át szépségeit” – jegyezte meg. Végezetül a zenekarvezető dékánhelyettes egy igazi apák napi történetet is megosztott velünk: „Mivel a fiamnak kisméretű dobszettet vettünk, megkérdezte tőlem, hogy ez tényleg felnőtt felszerelés-e. Azt válaszoltam neki, hogy igen, csak kisebb fajta, hogy neked is jó legyen, és később akár könnyebben tudd szállítani, ha majd a barátaiddal zenélsz. Kérdőn nézett rám, és nem értette, hogy miért zenélne a barátaival. Én visszakérdeztem: csak nem gondolja, hogy húsz-huszonöt év múlva is velünk fog játszani, hiszen akkor már saját zenekara lesz. A fiam csak annyit válaszolt: de apa, az én zenekaromban te mindig benne leszel!”

Nagyszabású kiállításon tárták a közönség elé az idei tanévben készült munkáikat a Széchenyi István Egyetem Design Tanszékének építőművészet, formatervezés és tervezőgrafika szakos hallgatói. Az esemény nagy érdeklődés mellett zajlott, a megnyitóra megtelt a győri Torula kiállítótér. A Széchenyi István Egyetem Művészeti Karán 2021 szeptemberében indultak először designképzések, amelyek azóta az intézmény fontos részeivé váltak. A gyakorlatorientált oktatás során az építőművészet, formatervezés és tervezőgrafika szakos hallgatók rengeteg alkotást készítenek. Az idei tanév munkáinak legjavát most először tárták a közönség elé a „Best of Design Campus 2023” című kiállításon, a győri Torula kiállítótérben. A rendkívül érdekes és színvonalas tárlaton a forma–anyag–technológia kutatások eredményeit éppúgy láthatta a közönség, mint a piaci szereplőkkel közös együttműködések, pályázatok lenyomatait. Az esemény megnyitóján U. Nagy Gábor, az egyetem Design Tanszékének vezetője úgy fogalmazott, hogy a képzések elindulásával az elmúlt két évben a támogató és motivációs energiák termőre fordultak. „2021 szeptemberében elültettük a gyümölcsöskertet, és itt az első gyümölcsök láthatók” – mondta. A tárlatot Nagy Zsuzsa győri építész, a Design Hét Győr alapítója nyitotta meg. „A design mindennapjaink része, véleményt alkotunk és döntést hozunk általa. A designnak és épített környezetünknek szemléletformáló ereje van. Remek eszköz arra, hogy értékrendet és identitást fejezzünk ki vele” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a kiállítás révén élményszerűvé válik a fiatalok világlátása és érzelmi inteligenciája, valamint a mögötte álló egyetem gondoskodása. A hallgatóknak azt kívánta, hogy a tárlat címével összhangban törekedjenek mindig a legjobbra, mert csak a jó design képes emelni életminőségünket és érzelmi világunkat. Gollowitzer Szabina grafikusművész – aki Uhl Gabriella művészettörténésszel együtt a kiállítás kurátora volt – annak fontosságára hívta fel a figyelmet, hogy a legjobb munkák válogatása, a tárlat tervezése, megvalósítása során mindenki jobban megismerte a másikat, és megtanulták tisztelni nemcsak egymást, hanem a tárgyakat és alkotási folyamatot is. Képgaléria (fotók: Horváth Márton)

A Széchenyi István Egyetem szoros együttműködésre törekszik a gazdasági szféra szereplőivel. Erre példa a Management Partners Holding Zrt.-vel meglévő, az új innovációk megvalósítására, kutatás-fejlesztésekre, valamint a képzésekre kiterjedő partnerség is. A magyar tulajdonú vállalkozás hosszú távú kapcsolatban gondolkozik, amelynek a hallgatók is nyertesei lehetnek. A Management Partners Holding Zrt. (MPH Zrt.) 2008-ban alakult. A cég, üzletviteli-, és IT-szolgálttásokkal, energetikához és környezetgazdálkodáshoz kapcsolódó projektek menedzselésével, valamint – ezektől egy kissé eltérő területen – alumíniumrendszerek gyártásával foglalkozik. Ez utóbbi üzletág révén került szorosabb kapcsolatba a vállalkozás és a Széchenyi István Egyetem. „Cégünk mindig keresi az újítás lehetőségét, innovatív szemléletmódot képviselünk. Ehhez azonban elengedhetetlen a kutatás-fejlesztési lehetőségek kiaknázása, például egy, a technológiai fejlődést fókuszba helyező egyetemmel” – fogalmazott Simon Péter, az MPH Zrt. alumínium-üzletágának vezető építésze. Kifejtette, bár budapesti központtal működnek, nyílászáróüzemük Balatonvilágoson van, így a főváros mellett a Dunántúlon valósítják meg a legtöbb projektjüket. „Győrben is több építkezésben közreműködtünk, ráadásul magam is győri kötődésű vagyok, így tisztában voltam azzal, mekkora értéket képvisel a Széchenyi István Egyetem. A cég tulajdonosa és menedzsmentje – alapozva a korábbi hasonló, más egyetemekkel kialakult kapcsolatok jó tapasztalataira – azonnal nyitott volt a kezdeményezésre, így egy évvel ezelőtt elkezdődött az intézménnyel való szorosabb együttműködésünk” – emelte ki. Elsőként az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karával alakult ki partnerség, ahol külső óraadóként a cég munkatársai is bekapcsolódtak a szerkezettan tantárgy oktatásába. Simon Péter vallja, ez a kapcsolat minden érintett számára nyertes szituációt teremt, hiszen ők piaci szemlélettel, gyakorlatorientált képzéssel erősítik az intézményt, az egyetem pedig tudásbázisával, kutatási infrastruktúrájával, magas minőségű laboratóriumaival tudja segíteni az MPH Zrt.-t céljai elérésében. A közös munkának a hallgatók is nyertesei, mert így még tovább bővült azon vállalkozások köre, amelyekkel már egyetemi éveik alatt kapcsolatba kerülhetnek, ahol gyakorlati tapasztalatot szerezhetnek, és ahol akár a diplomaszerzést követően el is helyezkedhetnek. „Nem titkolt szándékunk, hogy a tehetséges, a szakma iránt elkötelezett hallgatóknak lehetőséget adjunk, ezért is indítottuk útjára ösztöndíjprogramunkat, amelyet első alkalommal két tehetséges fiatal nyert el. Gyakornoki helyet is hirdettünk, amelyre szintén jelentkezett hallgató. Nekik nemcsak megmutatni szeretnénk magunkat, hanem konkrét feladatokba, valódi projektjeinkbe vonjuk be őket. Ma éppen azért érkeztem Győrbe, hogy a két ösztöndíjasunkkal együtt járjuk be az egyik győri projektünk helyszínét” – mondta. Hozzátette, az egyetemmel létrejött együttműködést fokozatosan, lépésről lépésre kívánják bővíteni, amely később akár nemcsak a mérnöki területeket, hanem más tudományágakat is érinthet. „Bár még csak egy éve veszünk részt a képzésben, nagyon kedvező tapasztalatokat szereztem a hallgatók hozzáállásával, tudásával, motivációjával kapcsolatban. Ugyanilyen pozitívan látom az intézményhez fűződő viszonyunkat, hiszen sok a kapcsolódási pont, amely lehetővé teszi a hosszú távú partnerséget” – húzta alá a szakember. Lampert Benedek negyedéves építészmérnök-hallgatóként nyerte el a cég ösztöndíját. „Rendkívül érdekesnek találtam az MPH Zrt. profilját, mert nem rendelkeztem tapasztalattal az alumíniumszerkezetek terén. A vállalkozás jóvoltából már egy épületlátogatáson is részt vettem, ahol sok újdonságot láthattam” – fogalmazott. A győri fiatalember egyébként már most jelentős szakmai sikereket tudhat magáénak, hiszen tavaly nyáron részt vett az ács Európa-bajnokságon Kölnben, amely a faszerkezetek építőinek legnehezebb és legrangosabb versenye. Nyolcadik helyével a kontinens legjobbjai közé került. Ezt követően – a Worldskills Hungary támogatásával – Baselben, a WordSkills világbajnokságon is szerepelt, amelyet a szakmák olimpiájának is neveznek. „Hamarosan újabb kihívás vár rám, mert az idén szeptemberben Lengyelországban, Gdanskban rendezik az EuroSkillst, vagyis a szakmák Európa-bajnokságát, amelyen szintén én képviselem Magyarországot és a Széchenyi István Egyetemet az ács szakmában” – zárta. „Amikor megláttam a pályázati felhívást, rögtön felkeltette az érdeklődésemet az ösztöndíj-lehetőség. Örülök, hogy sikerült elnyernem, amelynek révén bővíthetem gyakorlati tapasztalataimat, jó szakmai kapcsolatokat alakíthatok ki” – fogalmazott a szombathelyi Friedl Kristóf, a Széchenyi István Egyetem harmadéves építőmérnök-hallgatója. Mint mondta, jó tanulmányi eredménye és a „szinuszhullám-gerincű tartó stabilitásvizsgálata” című kutatása, Tudományos Diákköri Konferencián való szereplése segítette hozzá az ösztöndíj elnyeréséhez. Friedl Kristóf egyébként nemcsak jó tanuló, de kiváló sportoló is: tagja a 2021-ben bajnok, az idén második helyezett Széchenyi-egyetem férfi kosárlabdacsapatának, és igazolt játékosa az NB I/B-ben szereplő Agrofeed Uni Győr felnőttegyüttesének is.

Már a második évüket is teljesítették azok a fiatalok, akik a Széchenyi István Egyetemen a Magyar Táncművészeti Egyetem által, a Győri Balett-tel együttműködésben indított táncos és próbavezető szakon tanulnak. A hallgatók magas szintű elméleti és gyakorlati tudásra tesznek szert a képzésen. A Széchenyi István Egyetem folyamatosan szélesedő, magas színvonalú képzési portfólióval szolgálja a térséget, többek között művészeti területen is. Erre, valamint a Győrben meglévő, több évtizedre visszanyúló, nemzetközileg is elismert táncművészeti hagyományokra építve indított a Magyar Táncművészeti Egyetem táncos és próbavezető alapszakot klasszikus balett szakirányon a győri intézményben. 2021 szeptemberében kezdte meg tanulmányait az első évfolyam, amelynek tagjai nemrégiben már a második tanév végi záróvizsgákat is teljesítették. Dr. Lőrinc Katalin, a Magyar Táncművészeti Egyetem tanszékvezető professzora, a záróvizsga-bizottság elnöke elmondta: a hallgatók előmenetelében, fejlődésében határozott fejlődés tapasztalható. „Sokféle háttérrel és eltérő célokkal érkeztek erre a szakra: van, aki táncművészeti középiskola után jelentkezett, más már tagja egy társulatnak, és olyan is található köztük, aki a tánctanításban képzeli el a jövőjét. Az oktatók mindannyiuknak magas szintű elméleti és gyakorlati tudást adnak át, ami rendkívül izgalmas feladat. A képzésben nagyon fontos a Széchenyi István Egyetem partnersége, és az a szakmai háttér, amit a Győri Balett támogatása tesz lehetővé. Meggyőződésem, hogy egy városban kulturális tényezőt is jelent, ha van egyetemi szintű táncművészeti szak” – fejtette ki dr. Lőrinc Katalin. Kara Zsuzsanna, a Széchenyi István Egyetem mesteroktatója, a Győri Balett örökös tagja kiemelte: azzal, hogy működik ez a szak, már minden szinten, az általános és középiskolától az egyetemig elérhető táncművészeti képzés Győrben. „A hallgatók lelkesek, és az elmúlt két évben bizonyították, hogy rendkívül céltudatosak. A koreográfusi ismeretektől a tánctörténet- és táncműelemzésen, a zenetörténeten, a zeneelméleten, a művelődéstörténeten, a neveléselméleten, a drámapedagógián át a különböző balett-technikákig sokféle tárgyat tanulnak, aminek köszönhetően a gyakorlatban jól használható tudásra tesznek szert. Az oktatókat a Magyar Táncművészeti Egyetem, valamint a Széchenyi István Egyetem Művészeti Kara és Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kara adja, a Győri Balett pedig nemcsak a gyakorlati helyszínét biztosítja, hanem szakmai támogatást is nyújt” – hangsúlyozta Kara Zsuzsanna. A szak hároméves, így a mostani évfolyam egy év múlva végez. A kihelyezett képzést háromévente indítja a Magyar Táncművészeti Egyetem a Széchenyi István Egyetemen, legközelebb jövő szeptemberben. Jelentkezni 2024. február közepéig lehet majd a felvi.hu rendszerén keresztül. A hallgatók rendkívül sokat fejlődtek a képzés két éve során. (Fotó: Májer Csaba József)

Sok vidám pillanatot tartogatott az első alkalommal megrendezett családi nap, amelyet a Széchenyi István Egyetem napi működésében fontos szerepet játszó Uni-Famulus Kft. hívott életre munkatársai számára. Közös játék, baráti beszélgetések, finom ízek és felhőtlen kikapcsolódás jellemezte a hagyományteremtő céllal szervezett programot. Az egyetem üzemeltetését – többek között az intézmény takarítását, a zöldterületek gondozását, a karbantartást, a portai és belső postai szolgáltatást, a biztonságszervezési, tűz- és munkavédelmi feladatokat – ellátó szervezet családi napot szervezett munkatársainak, amelyen több mint 250-en vettek részt. A legkisebbeket ugrálóvár, lufihajtogatás és arcfestés, a nagyobbakat csocsó, pingpong és különböző sporteszközök várták egész nap. A gyerekek palacsintázhattak, a felnőttek – az Apátúr Sörház jóvoltából – ízletes söröket kóstolhattak, valamint a családok ingyenesen meglátogathatták a Mobilis Interaktív Élményközpont programjait is. Teofil és a csokigyár címmel interaktív, szórakoztató gyermekműsor és gyermekzenekar szórakoztatta a fiatalabb korosztályt, míg az idősebbek az Aktuális Egyenleg zenekar koncertjén bulizhattak. Ebédre gulyáslevessel, vacsorára kemencében sült pizzával várták a kollégákat a szervezők. „Fontosnak tartjuk, hogy munkatársaink kötetlen rendezvényeken is tudjanak időt tölteni, beszélgetni egymással. A mostani esemény csapatépítő értékkel bírt, hiszen a győri mellett mosonmagyaróvári kollégáink is részt vettek” – fogalmazott Varga Klaudia, a Széchenyi István Egyetem százszázalékos tulajdonában lévő Uni-Famulus Kft. ügyvezetője. Hozzátette, látva a program sikerét, mindenképpen szeretnének a családi napból hagyományt teremteni, amikor az üzemeltetésben dolgozó kollégáknak kifejezhetik, hogy értékes és fontos munkát végeznek. „Köszönöm az egyetem vezetésének, különösen dr. Filep Bálint elnök úrnak és dr. Kovács Zsolt elnökhelyettes úrnak, hogy támogatták ezt a kezdeményezést, valamint az Uni-Famulus Kft. irodai munkatársainak, akik sokat segítettek a szervezésben és lebonyolításban” – zárta az ügyvezető. Galéria: Szabó Enikő

A Széchenyi István Egyetem a drónkutatás fontos szereplőjeként az ABZ Drone Kft.-vel és az MIB Invest Group Kft.-vel közösen, ABZ Innovation Kft. néven alapította drónfejlesztéssel foglalkozó vállalkozását. A cég nemzetközi piacra készült innovációja az a mezőgazdasági permetező drón, amely kimagaslóan szerepelt a nemrég Szerbiában megrendezett, 90. jubileumi Nemzetközi Mezőgazdasági Vásáron. A szakemberek szerint a drónfejlesztést további technológiai sikertörténetek követhetik az egyetem tudományos innovációira alapozva. Az ABZ Innovation Kft. L10 nevű permetező drónja nem először aratott sikert agrár tematikájú kiállításon: az idei berlini Fruit Logistica szakkiállítás alapozta meg azt a nemzetközi érdeklődést és elismerést, amely a Szerbiában, Újvidéken megrendezett 90. jubileumi Nemzetközi Mezőgazdasági Vásáron teljesedett ki. A rangos eseményen a Széchenyi Egyetem közreműködésével is készülő drón elnyerte az „Év innovációja az agrárszektorban” díjat. A terméket így Németországot követően újabb országban jutalmazták, amelynek eléréséhez kitartó munka vezetett. A saját fejlesztésű és gyártású mezőgazdasági permetező drón – amelyet hazai és európai mezőgazdasági adottságokra terveztek – valamennyi jelenlegi, a piacon elérhető innovációt egyesít. A termék a biztonságos és egyszerűen használható dróntechnológiát kínálja a gazdák számára, folyamatos támogatás és szerviz biztosítása mellett. Az ABZ Innovation Kft. fejlesztésének sikere azért is nagy szó, mert a 90. Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár Szerbia legnagyobb agrárkiállítása. „Az újvidéki kiállításon szerzett díj rendkívüli sikernek számít. Nyugodtan nevezhető kiemelkedő eredménynek, ha egy külföldi piacon magyar termék nyeri el az innovációs díjat” – fogalmazott Török Gyula, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője, hozzátéve, hogy ez egyben fontos visszajelzés a fejlesztésről. Az L10 elnevezésű permetező drón fejlesztőinek következő célja az eszköz világpiacra juttatása. Jelenleg öt különböző országban van disztribútora a terméknek, és öt országban indult meg a forgalmazása. Török Gyula úgy véli, az első felhasználói és disztribútori visszajelzések is azt mutatják, hogy kiváló a piacra vezetés eredményessége. „Cégünk rövid idő alatt nagy utat járt be, hiszen ma már ott tartunk, hogy a világ számos pontjáról érdeklődnek irántunk. Eddig több mint tíz országból jöttek hozzánk közelebbről megismerni a termékünket. Azért is kíváncsiak az új technológiára, mert ez az első olyan európai permetező drón, ami CE – azaz uniós szintű megfelelőségi – minősítéssel is rendelkezik. Nyilvánvaló, hogy hatalmas az igény egy Európában készülő, kiváló minőségű permetező drón iránt” – hangsúlyozta az ügyvezető. Aláhúzta, a következő lépés a termék folyamatos fejlesztése mellett, hogy a kialakult kapcsolatok révén minél több megrendelést realizáljanak hazánkban és a nemzetközi piacon egyaránt. Dósa Gábor, a Széchenyi István Egyetem tudáshasznosító vállalkozása, az Uni-Inno Kft. ügyvezetője kifejtette: az egyetem számára kiemelten fontos az intézményben létrejövő fejlesztési eredmények üzleti hasznosítása, aminek egyik legsikeresebb példája az ABZ Innovation Kft. A Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ, valamint az Uni Inno Kft. közvetlenül támogatja a hasznosítási tevékenységet pályázati források felkutatásával, üzletfejlesztési tanácsadással és nem utolsó sorban az iparjogvédelmi oltalmazási folyamat menedzselésével. Hozzátette: a minél több szabadalmi oltalom megszerzését a most megújuló szellemitulajdon-kezelési szabályzat alapján az egyetem olyan módon támogatja, hogy minden feltalálót egyszeri egymillió forintos díjazásban részesít a szabadalmi oltalom megszerzése esetén. „Bízunk benne, hogy ez a kezdeményezés is elősegíti, hogy a permetező drónhoz hasonló, üzletileg potenciális hasznosítási lehetőségek fejlődjenek az egyetemen” – jegyezte meg Dósa Gábor.

A család szerepét járták körül annak a minikonferenciának a résztvevői, amely a Széchenyi István Egyetem szervezésében valósult meg az intézmény Budapesti Innovációs és Képzési Központjában. A nemek közötti egyenlőség témáját fókuszba helyező rendezvénysorozat az ENSZ fenntarthatósági fejlődési céljaihoz is illeszkedik. A Széchenyi István Egyetem Budapesti Innovációs és Képzési Központjában minikonferencia-sorozat kezdődött idén „Nők a családban, társadalomban, tudományban” címmel. A programok vendégei olyan nők, akik szakmai sikereikkel, eltökéltségükkel sokak példaképei lehetnek. Az első, januári rendezvényen a távmunka jelentette kihívások és tapasztalatok voltak a fókuszban, majd februárban az intézmény videóüzenetet tett közzé a „nők és lányok a tudományban” világnaphoz kapcsolódóan. Márciusban a nők és a fiatalok munkaerőpiaci lehetőségei, áprilisban a kreativitás és az innováció kerültek terítékre, míg a legutóbbi rendezvény címe a „Család: erő és hivatás” volt, amelyen elismert szakemberek – akik karrierjük mellett valamennyien anyák is – beszéltek a magyar családpolitikáról, a tradíciók folyamatosságáról, a család és a munka egyensúlyáról, valamint arról, mit jelent számukra a család. Az előadók személyes tapasztalataikról is beszéltek a család szerepe kapcsán. (Fotó: Sándor Emese) Az eseményen Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke – aki 13 éve foglalkozik családpolitikával – pozitívumként említette, hogy 2010 óta megváltozott a szemlélet, és ma már divatos nagycsaládban élni. Szerinte az első gyermek vállalásáig a legnehezebb eljutni, amit az énközpontúság és a digitalizáció is nehezít. „Nem véletlen, hogy ma a nők az első gyermeküket átlagosan huszonkilenc éves korukban szülik, míg a kétezres évek végén még huszonöt évesen” – jegyezte meg. Hozzátette, hogy manapság nem könnyű jó anyának, apának lenni, mert míg régen csak szeretni kellett a gyermekeket és példát mutatni nekik, most olyasmitől is védeni kell őket, amit mi magunk sem ismerünk elég jól, hiszen a digitális világban követhetetlenül gyorsan változik minden. A koronavírus-járvány által kikényszerített digitális jelenlét növekedésének hatására ugyanakkor a szülők tudatosabbakká váltak. Végezetül beszámolt intézetük kutatásáról, amely szerint boldogabbak azok az emberek, akiknek valódi társas kapcsolataik vannak, amiben a családnak meghatározó a szerepe. Molnár-Bánffy Kata, a Salt Communications és a Képmás Kiadó vezetője kifejtette: a család érték, egyfajta evidencia, és talán éppen ezért korábban nem beszéltünk róla eleget. Ma már sokat szó esik politikai kontextusban a családról, ami viszont sokaknak ijesztő lehet – ezért fontos, hogy civilek és szakemberek egyfajta hitelesítő tényezőként erősítsék a családról szóló párbeszédet. Ennek a Képmás Magazin egy kiemelt platformja lehet. Molnár-Bánffy Kata – aki a Média a Családért Alapítvány kuratóriumának tagjaként, a Mol Új Európa Alapítványának egyik alapítójaként, a kolozsvári A Közösségért Alapítvány alelnökeként, valamint a szintén kolozsvári Carola Egyesület ügyvezetőjeként jelentős civil szervezeti tevékenységet végez – hangsúlyozta, hogy rendkívül fontosnak tartja a nagycsaládokat, mert ezekben könnyű rezilienssé (azaz a változásokhoz könnyen alkalmazkodóvá) válni. Kiemelte, hogy a szülői felelősségvállalás nem bagatellizálható el, hitelesnek kell lenni minden pillanatban, ugyanakkor „irgalommal” kell lennünk magunk és szülőtársaink iránt, hiszen korántsem tudunk tökéletes szülei lenni az új nemzedékeknek. Király Nóra, több civil szervezet, egyesület – a Fiatal Családosok Klubja, a Mindennapok Női Szemmel Egyesület, a Gazdagréti Összefogás Egyesület – alapító tagja maga is nagycsaládból származóként kifejtette: a mai fiatalok közül is sokan szeretnének nagycsaládot, csak nem biztos, hogy eljutnak a gyermekvállalásig, mert például ellene hatnak az európai trendek, az individuális boldogságra törekvés. Szerinte az anyák sokszor zsonglőrködni kényszerülnek az idővel, de el kell érni, hogy a nőknek ne kelljen választaniuk a munka és a család között. Hangsúlyozta: ezért is fontos a kormányzat és a civil szervezetek tevékenysége, így például az, hogy az állam támogatja az atipikus foglalkoztatási formákat. Szép számú érdeklő volt kíváncsi a minikonferenciára. (Fotó: Sándor Emese) Badacsonyi-Kovács Nikoletta, a 2018-ban és 2021-ben az International Hospitality Awards legjobb Ethno Hotel díját elnyert zalacsányi Pálos Resort egyik megálmodója és tulajdonosa, a Széchenyi István Egyetem egykori diákja a türelem, a sok beszélgetés, a példaadás és egymás segítésének fontossága mellett úgy fogalmazott: a munka ugyan lényeges, de hozzá a lelki támogatást a gyerekektől kapjuk, ezért egyértelműen van értelme a gyermekvállalásnak. Úgy vélte, a család egyensúlya szempontjából a nagyszülők szeretetükkel, maximális figyelmükkel biztos hátteret jelenthetnek. A program lehetőséget adott kötetlen eszmecserére is. (Fotó: Sándor Emese)

Négy ágazat nyolc szakmájának oktatásához tud hatékonyan hozzájárulni az a mindössze másfél négyzetméteres, 5G képes, moduláris felépítésű kiber-fizikai demonstrációs és oktatási platform, amelyet a Széchenyi István Egyetem szakemberei fejlesztettek. A „mini gyártósor” a fizikai világban hajtja végre mindazt, amit a digitális térben kérünk tőle (és fordítva is), legyen szó csupán fagyiadagolásról, vagy akár egy járműipari munkadarab megformálásáról. A találmány, amely nemcsak az egyetemi hallgatók, de a technikumok diákjai számára is rengeteg új ismeretet adhat, már szabadalmi eljárás alatt áll. A fenntartható technológiai fejlődés az egyik fókuszpontja a Széchenyi István Egyetem oktatási, kutatási és harmadik missziós tevékenységének. Ennek részeként kiemelt terület az ipar 4.0 szemlélet, az automatizálás és a digitalizáció, amelyek egyszerre vannak jelen az intézmény Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kara Automatizálási és Mechatronikai Tanszékének munkatársai által fejlesztett egyedülálló találmányban. A tanszékhez tartozó Kiber-Fizikai Gyártórendszerek Laboratórium három kutatója egy olyan hiánypótló oktatási és demonstrációs platformot fejlesztett, amely összeköti a fizikai és a digitális világot, ezzel megsokszorozza a felhasználási lehetőségeket egyszerre több szakma képzésében is. „Egy olyan automatizálási és robotikai eszközt, egy kiber-fizikai demonstrációs és oktatási platformot fejlesztettünk, amely merőben újszerű és jelentősen eltérő a korábbi berendezésekhez képest. Az eszköz segítségével egy komplett gyártósori folyamatot láttathatunk, de úgy, hogy a fizikai folyamatok digitális mását is valós időben követhetjük nyomon. Ez nagyfokú rugalmasságra ad lehetőséget, hiszen ha a folyamatokba beavatkozunk a digitális térben, annak tapasztalhatjuk a kihatását a fizikai valóságban” – magyarázta Szántó Norbert egyetemi tanársegéd, a Kiber-Fizikai Gyártórendszerek Laboratórium vezetője. Munkatársa, Monek Gergő Dávid egyetemi tanársegéd hozzáfűzte, az egész rendszer moduláris felépítésű, így lépésről lépésre juthatunk el az alapfokú automatizálási ismeretektől a magas szintű digitális tudásig. „A piacon jelenleg megvásárolható oktatási eszközök esetében fix műveletek valósíthatók meg a rendelkezésre álló eszközök segítségével, a fúró például mindig csak fúrni tud. A mi demonstrációs platformunkból kihagytuk ezeket a fizikai eszközöket, helyettük a műveleteket virtuálisan adjuk hozzá. Ami ma fúró, holnap lehet fagyiadagoló vagy madárkeltető” – emelte ki. Hogy mindez nem túlzás, arra jó példa, hogy a Széchenyi István Egyetemen a közelmúltban megrendezett XXVIII. Országos Ajtonyi István Irányítástechnikai Programozó Versenyen, a hazai műszaki felsőoktatás tehetségeinek egyik legfontosabb seregszemléjén éppen madárkeltetés volt a feladat a saját fejlesztésű platform használata segítségével. Bár a téma viccesnek tűnhet, tökéletesen rávilágít arra, hogy a tudás birtokában, a technológia ismeretében bármivel behelyettesíthető a termék, határt csak a fantázia korlátai szabhatnak. A kérdésre, hogy miért vágtak bele a fejlesztésbe, a laboratórium munkatársai elmondták: egy valós problémára kerestek megoldást, hiszen maguk is tapasztalták a meglévő demonstrációs platformok korlátait. Egy eszköz általában egyféle folyamat oktatására alkalmas, és a képzőhelyeknek minden egyes bemutatni kívánt feladatra külön berenzedést, eszközt kellene vásárolniuk, amelyek üzemeltetési költsége és helyigénye is jelentős. Ezzel szemben a Széchenyi-egyetem szakembereinek fejlesztése mindössze másfél négyzetméternyi helyet foglal, kerekei révén teljesen mobil, ráadásul 5G képes, így akár egy parkolóban is üzemeltethető. Működtetéséhez nem kell ipari áram, sem sűrítettlevegő-ellátás, csak egy hagyományos konnektor. Az igazán nagy előnye pedig, hogy egyetlen eszközzel számos folyamat demonstrálható, négy ágazat – a gépészet, az informatika és távközlés, az elektrotechnika-elektronika, valamint a speciális gép- és járműgyártás – nyolc szakmájának oktatásához tud hatékony gyakorlati segítséget biztosítani. „Kifejezett célunk volt, hogy a fiatal generációt is meg tudjuk szólítani, ezért a platform dizájnjára is figyeltünk. LED-világítással láttuk el, érintőkijelzőt alkalmaztunk, minden megfogható, körüljárható. Az interaktivitás a hallgatói, tanulói megértést szolgálja, ezért jó lehetőség a szakképzés számára, annál is inkább, hiszen az egyetem több szakképzési centrummal és számos technikummal együttműködik” – fűzte hozzá Korpai Richárd tanszéki mérnök. Aláhúzta, legyen szó PLC-programozásról, robot-, mikrokontroller- vagy digitális iker programozásról, a kommunikációs csatornák kiépítéséről, az 5G alkalmazási lehetőségeiről, rengeteg ismeret átadható a platform oktatási célú használata révén. A Széchenyi István Egyetem folyamatosan támogatja az intézmény tudásbázisán létrejövő szellemi alkotások gyakorlati, piaci hasznosítását. A fiatal kutatók által készített innováció szabadalmi eljárása az egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központja segítségével már el is kezdődött, míg a prototípust követően a továbbfejlesztett eszköz az intézmény Digitális Fejlesztési Központja támogatásával valósult meg. „A piaci hasznosítást az egyetem erre a célra létrehozott vállalkozásán, az Uni Inno Kft.-n keresztül tervezzük, ami a későbbiekben egy egyetemi brand alatt megtestesülő spinoff cégben is folytatódhat. Amellett, hogy a platformot önálló termékként értékesítjük, segítségével az egyetemi szolgáltatások körét is bővíteni tudjuk” – fogalmazott Szántó Norbert. Kiemelte, ipari területen tevékenykedő szakemberek bevonásával hozták létre az ipar 4.0 rendszerfejlesztő és digitalizációs szakmérnök szakirányú továbbképzést, amelyben szintén jelentős szerepet kaphat a kiber-fizikai demonstrációs és oktatási platform.

Az idén 10. évfordulóját ünneplő Stipendium Hungaricum program egyszerre szolgálja hazánk nemzetközi gazdasági és külpolitikai célkitűzéseit és segíti a magyar felsőoktatási intézmények versenyképességét és fejlődését. A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése kapcsán a folyamat kulcsszereplőjének számító Tempus Közalapítvány kihelyezett kuratóriumi ülést tartott a Széchenyi István Egyetemen, amely éppen a Külgazdasági és Külügyminisztérium által működtetett ösztöndíjprogramnak köszönhetően mondhatja el magáról, hogy hallgatói a világ hetven országából érkeztek. Az eseményen a házigazda nevében prof. dr. Friedler Ferenc, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese köszöntötte résztvevőket. A Széchenyi István Egyetem a Stipendium Hungaricum programban 2013-tól vesz részt, amikor egy országból három fiatal számára biztosított tanulási lehetőséget. Jelenleg közel 400 Stipendium Hungaricum ösztöndíjas hallgatója van az intézménynek 52 partnerországból. A növekvő számú önköltséges nemzetközi hallgató 90 százalékban Stipendium Hungaricum-partnerországból érkezik. Mindezzel párhuzamosan az angol nyelvű képzések száma is dinamikusan bővült, a hat évvel ezelőtti ötről mostanra 37-re emelkedett. A számok is azt bizonyítják, hogy az ösztöndíjprogram jelentősen hozzájárul a hazánkba érkező önköltséges hallgatók létszámának növekedéséhez, ezáltal az egész felsőoktatás nemzetköziesítésének egyik fontos eszközévé vált. Dr. Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár a magyar felsőoktatás nemzetköziesítését érintő kérdésekről beszélt. Mint mondta, a magyar egyetemeket érintő európai uniós álláspont – miközben Magyarország megegyezésre törekszik – kettős mércét alkalmaz, diszkriminatív, a nemzetköziesítést akadályozza, és versenyhátrányt okoz. „A Tempus Közalapítványnak még nagyobb feladata lesz a jövőben. Még erőteljesebben kell fellépnünk ahhoz, hogy a magyar hallgatóknak, doktoranduszoknak biztosítsuk a megfelelő nemzetköziesítési hátteret” – fogalmazott. Az államtitkár három témában kérte a közalapítvány együttműködését. Az egyik az Erasmus+, amely programból egyetlen hallgató és oktató, kutató sem maradhat ki forráshiány miatt. A második témaként az egyéb nemzetközi és államközi ösztöndíjak rendszerét említette. „Itt azt a gondolkodást kell elindítanunk, hogy a különböző programok hogyan tudják még inkább kölcsönösen erősíteni egymást, illetve hogyan tudjuk a képzési területeket a magyar gazdaság és társadalom jövőképességét szolgáló módon fókuszba helyezni. Lehetővé kell tennünk , hogy a hozzánk érkező hallgatók végzésüket követően hosszabb távon is Magyarországon tervezhessék jövőjüket” – sorolta dr. Hankó Balázs. Harmadik pontként a diaszpóraprogramot említette, amely további lehetőségeket ad a magyar–magyar kapcsolatok erősítésében, a nemzetköziesítési stratégiában, a felsőoktatási együttműködések további bővítésében. Lengyel Miklós képzésekért, ösztöndíjprogramokért és tudománydiplomáciáért felelős helyettes államtitkár részletesen is bemutatta a Stipendium Hungaricum első évtizedét. „Tíz évvel ezelőtt magasra helyeztük a mércét, de talán még magunk sem gondoltuk, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora volumenű és ilyen magas minőségű programmá válik. 2013-ban mindössze három partnerünk és hetven hallgatónk volt, ma kilencvennél is több partner és közel tizenkétezer hallgató. Huszonkilenc hazai intézmény vesz részt a programban, tizennégyezer ösztöndíjas hallgató végzett, és mintegy nyolcezren csatlakoztak az alumniprogramhoz is. 2013 óta az idegen nyelvű képzések száma 263-ról közel ezerre nőtt” – érzékeltette a fejlődés nagyságát. A helyettes államtitkár úgy fogalmazott, hogy a Stipendium Hungaricum nemzetközi brand lett, egyfajta hungarikum. „Olyan érték, amely – amellett, hogy erősíti hazánk külpolitikai és külgazdasági érdekérvényesítő képességét, a magyar felsőoktatás versenyképességét – jelentősen hozzájárul a pozitív Magyarország-kép formálásához is. A háború pedig bebizonyította, hogy humanitárius jelentőséggel is bír, hiszen több száz ukrán és harmadik országbeli hallgatót fogadtunk” – húzta alá. A jövővel kapcsolatban elmondta, a következő időszakban a minőség további erősítésére kell helyezni a hangsúlyt. Dr. Czibere Károly, a Tempus Közalapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte: a Stipendium Hungaricum sikere jelentős mértékben köszönhető a Külgazdasági és Külügyminisztériummal való példaértékű együttműködésnek. Leszögezte: a program hallatlanul fontos az országimázs javítása és a részt vevő országokkal való kétoldalú kapcsolatok elmélyítése szempontjából. „Arra törekszünk, hogy támogassuk az új gyakorlatok, innovációk beépítését a programba, hogy még jobban illeszkedjen a hallgatók, az egyetemek és a minisztérium elvárásaihoz” – fűzte hozzá. A rendezvényen Lang-Péli Éva, a győri Rába Járműipari Holding Nyrt. általános vezérigazgató-helyettese a nemzetközi hallgatók szakmai gyakorlata kapcsán szerzett tapasztalataikról számolt be. Ezt követően dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, dr. Bene Tamás, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati igazgatója, dr. Pop Marcel, a budapesti Semmelweis Egyetem nemzetközi kapcsolatok igazgatója és Taylerné Tóth Katalin, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Nemzetközi Hallgatói Szolgáltató Irodájának vezetője kerekasztal-beszélgetésen vitatta meg a program tapasztalatait. Az esemény zárásaként a Széchenyi István Egyetem két Stipendium Hungaricum ösztöndíjas hallgatója számolt be hazánkban szerzett tapasztalatairól. Az angolai, marketing mesterszakos Marcos Seraponzo elmondta: az intézmény különleges helyet foglal el a szívében, mert nemcsak képzést, tudást, hanem felejthetetlen élményeket és lehetőségeket is adott számára. Kiemelte a kiváló professzorokat, a modern infrastruktúrát és a támogató közösséget. A bangladesi Md Abdullah Al Mamun – aki ellátásilánc-menedzsment mesterszakon szerzett oklevelet januárban – úgy fogalmazott: a győri egyetem lett a második családja. Kiemelte az oktatók és a munkatársak segítőkészségét, aminek köszönhetően rengeteget fejlődött, és rangos tudományos folyóiratban jelent meg publikációja. Az angolai Marcos Seraponzo és a bangladesi Md Abdullah Al Mamun második otthonára talált a Széchenyi István Egyetemen. (Fotók: Májer Csaba József)