Megállapodást írtak alá a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, a Széchenyi István Egyetem, valamint a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány vezetői július 12-én Győrben. A dokumentum értelmében a felek a jövőben együttműködnek minden olyan egészségtechnológiai fejlesztésben, amelyekben közös innovációs lehetőséget látnak. A Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet a Dél- és Közép-magyarországi régió mintegy 1,3 millió lakosát ellátó intézménye, amelybe integráltan működik az Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet. Irányítása alá tartozik a Péterfy, a Bajcsy-Zsilinszky, a Jahn Ferenc és a ceglédi Toldy Ferenc Kórház, a Nagykőrösi Rehabilitációs Centrum, valamint a Szigetszentmiklósi Rendelőintézet. A kórházi klaszter 8200 alkalmazottja ötezer betegágyon évente 135 ezer fekvő- és 2,5 millió járóbeteget lát el. A győri központú, de képzéseivel, kutatásaival Mosonmagyaróváron, Zalaegerszegen és Budapesten is jelen lévő Széchenyi István Egyetem Magyarország meghatározó felsőoktatási intézménye. Mintegy 14 ezer fős hallgatói közösségét hetven ország fiataljai alkotják. Rendkívül erős gyökerekkel rendelkezik a technológiai és az informatikai képzések terén, amelyeket többek között minőségi egészségtudományi képzések egészítenek ki. Az egyetem Egészségtechnológiai Campus létrehozását kezdte meg Győrben egészségügyi képzési, kutatás-fejlesztési, innovációs és szolgáltatási kompetenciái megerősítésének, valamint innovatív egészségügyi eszközök és eljárások fejlesztésének szándékával. Ezen célok megvalósításához járul hozzá az a megállapodás, amelyet dr. Filep Bálint, az egyetem elnöke, prof. dr. Friedler Ferenc, az egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese, prof. dr. Palkovics László, az intézményt fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke és prof. dr. Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főigazgatója írt alá Győrben. A dokumentum értelmében a felek a jövőben együttműködnek azokban az egészségtechnológiai fejlesztésekben, amelyekben közös innovációs lehetőséget látnak. Ilyen az egészségügyi adatok hasznosítása és a mesterséges intelligencia alapú szoftverfejlesztés, orvostechnikai és telemedicinális eszközök fejlesztése, a megbetegedések azonosításához, kezeléséhez szükséges folyamatok leképezése matematikai modellezéssel és szimulációval, adatbázisok együttes működtetése, országos adatbázisok létrehozása, a kifejlesztett digitális mérőeszközök illesztése a népegészségügyi programokhoz, valamint betegközeli országos mérések végzése. A megállapodásban szerepel a kórház – egészségügyi adatok közös ernyő alá rendezését, strukturálttá tételét és integrálását végző – Transzlációs Medicina Központjának gyakornoki programmal összekötött informatikai támogatása is. „Nagy várakozással tekintünk a Széchenyi István Egyetemmel való kutatási és innovációs együttműködésre, hiszen mindkét intézmény jelentős eredményeket ért el a mesterséges intelligencia és az informatikai algoritmusok segítségével történő adatelemzésekben. Az egészségügyben képződő adatok magas szintű elemzése hozzájárul a népegészségügyi programok kialakításához, illetve a betegségek alapvető okainak jobb megismeréséhez” – fogalmazott prof. dr. Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főigazgatója. „Egyetemünk és a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet együttműködése nemcsak kiváló technológiai, innovációs és tudományos eredményeket fog hozni, hanem hozzájárul a térség fejlődéséhez is” – emelte ki prof. dr. Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke. „Az életminőséget nagymértékben meghatározó egészségügyben a jövő kulcsát olyan modern technológiák jelentik, mint az 5G, a digitalizáció, a robotika vagy a mesterséges intelligencia. Egyetemünk e téren magas szintű tudással rendelkezik, aminek köszönhetően – a különböző tudományterületek szinergiáit is kihasználva – a társadalom jóllétéhez is hozzájáruló innovációk kifejlesztésében tudunk részt venni. Erre példa, hogy intézményünk az elmúlt években szoros partneri kapcsolatokat alakított ki a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházzal is, amely képzőhelyet biztosít Egészség- és Sporttudományi Karunk egészségügyi hallgatóinak, az egyetemi oktatók pedig a kórház és a szakma elismert szaktekintélyei. Kutatóink a kórházi orvosokkal közösen különböző innovatív megoldások és új technológiák bevezetésén dolgoznak” – hangsúlyozta dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke.

A Széchenyi István Egyetem ZalaZONE-on meglévő innovációs ökoszisztémája vonzó lehet a külföldi vállalatok és kutatóintézetek számára is – hangsúlyozták a magyar nagykövetségek tudományos és technológiai attaséi azon a programon, amelyen az intézmény a járműipari tesztpálya által nyújtott lehetőségeket mutatta be számukra. A Széchenyi István Egyetem egyre bővülő infrastruktúrával rendelkezik a világ egyik legmodernebb járműipari tesztpályájának számító zalaegerszegi ZalaZONE-on, ahol az intézmény inkubációs, valamint szállásépülete már elkészült, az oktatási épület pedig épül. A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tulajdonában lévő modern komplexum egyszerre számít képzési, kutatás-fejlesztési és innovációs központnak, ami számos vállalatnak, kutatóintézetnek lehet érdekes, az ő megszólításukban pedig nagy szerepet játszhatnak a hazánk külképviseletein dolgozó tudományos és technológiai attasék. Számukra rendezett programot az egyetem a Külgazdasági és Külügyminisztériummal együttműködve a ZalaZONE-on, bemutatva az ottani lehetőségeket. Az eseményre a pekingi, az újdelhi, a szöuli, a tel-avivi, a tokiói, a moszkvai, a párizsi, a londoni, a berlini és a bécsi nagykövetséget, valamint a San Franciscó-i, a São Pauló-i, a stuttgarti, a müncheni és a New York-i főkonzulátust képviselve érkeztek szakdiplomaták. Az eseményen dr. Lukács Eszter, az intézmény nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese hangsúlyozta: a Széchenyi-egyetem képzéseivel és kutatásaival Győrön kívül Mosonmagyaróváron, Zalaegerszegen és Budapesten is jelen van, így térségi hatása az egész Észak-Dunántúlra kiterjed. Hozzátette: a 14 ezer hallgató ma már a világ hetven országából érkezik. A két legnagyobb nemzetközi felsőoktatási minősítő szervezet, QS és a Times Higher Education ranglistáin egyaránt szereplő intézmény összesen mintegy 200 magyar és csaknem 40 angol nyelvű képzést nyújt. Emellett a kínai Jiaxingi Egyetemmel építőmérnöki, a portugál Leiriai Egyetemmel turisztikai, az amerikai Rhode Island-i Egyetemmel gazdaságtudományi területen kínál kettős képzési programot, míg a szintén amerikai MIT LinQ Catalyst Europe programja révén egészégügyi kutatásokba kapcsolódik be. Az elnökhelyettes beszélt arról is, hogy az intézmény összesen háromezer vállalattal ápol szoros kapcsolatot, amelyek közül az első számú partnernek az Audi számít. A gazdasági szféra szereplőivel való együttműködések még sokrétűbbé válását segíti elő az épülő győri tudományos és innovációs park mellett a ZalaZONE is, míg a szintén épülő győri egészségtechnológiai campus képzések, kutatások és egészségügyi szolgáltatások helyszíne lesz. Nagy-Rébék Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Kulturális és Tudománydiplomáciai Főosztályának osztályvezetője elmondta: a tárca évek óta prioritásként kezeli a ZalaZONE által biztosított lehetőségek népszerűsítését hazánk több mint száz külképviseletén keresztül. Hangsúlyozta, ez a program újabb lépés ebben a folyamatban. A Széchenyi-egyetem munkatársai az attaséknak nemcsak szavakban, hanem a valóságban is bemutatták a tesztpálya járművek és drónok tesztelésére alkalmas moduljait, az intézmény épületeit. A vendégek emellett megismerkedhettek a Formula Student-versenysorozatban induló, a világ élvonalába tartozó hallgatói csapatokkal, az Arrabona Racing Teammel és a motorfejlesztő SZEngine Teammel is, amelynek tagjai éppen a ZalaZONE-on teszteltek a hamarosan kezdődő versenyszezonra. A vendégek a Széchenyi István Egyetem két hallgatói csapata, az Arrabona Racing Team és a SZEngine Team tevékenységéről is kaptak tájékoztatást. (Fotó: Májer Csaba József) Az attasék a programon felhívták a figyelmet arra, hogy külföldön a tesztpálya nem önmagában, hanem a kapcsolódó – képzési, kutatás-fejlesztési, szolgáltatási tevékenységeket és vállalati partnerségeket magába foglaló – teljes ökoszisztémával lehet vonzó a vállalatok, kutatóintézetek számára. Emellett az Európai Unión kívüli országok számára további előnyt jelent, hogy az itteni tesztelések az EU szabályozási környezetében, ahhoz illeszkedve végezhetők el.

A Széchenyi István Egyetemen az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon folytatódott a diplomaátadók sora – a 113 végzett hallgató a július 7-én, pénteken megrendezett rangos eseményen vehette át oklevelét. Az ünnepség dr. Szalka Éva dékán ünnepi köszöntőjével vette kezdetét, melyben kiemelte, hogy az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar a hazai agrárkutatás bölcsőjeként szolgál, a frissdiplomások pedig a közösséggel szembeni kötelezettségeikkel, hitükkel és kitartásukkal sokaknak példát mutathatnak. Ezt követően dr. Kovács Attila, a nemzetközi kapcsolatokért felelős dékánhelyettes angolul köszöntötte az intézmény angol nyelvű képzésein végzett hallgatókat, majd Mosonmagyaróvár alpolgármestere, dr. Iváncsics János üdvözölte az oklevelük átvétele előtt álló fiatalokat. Az ünnepség a végzősök eskütételével folytatódott, s a hallgatók diplomájuk átvétele után a „Mosonmagyaróvár Tiszteletbeli Polgára” címet igazoló oklevelet is megkapták. A kiemelkedő közösségi tevékenységért odaítélhető Pro Auditoribus díj oklevél minősítésében részesült Mohari Laura Anna élelmiszermérnök és Szalkai-Tóth Leila növényorvos hallgató, míg a Pro Auditoribus díj emléklap minősítésével jutalmazták Hanzli Levente László vidékfejlesztési agrármérnök, Nagy Kristóf és Pethő Marcell osztatlan agrármérnök, illetve Reider Virág Zsófia élelmiszermérnök hallgatókat. Megható pillanatoknak is részesei lehettek a jelenlévők: megköszönték dr. Szalka Éva hamarosan leköszönő dékán munkáját, akinek a helyére dr. Tóth Tamás lép majd. Az eseményen elhangzott: a 2022. évi Dr. Hunyadi Károly-emlékérmet a kar Növénytudományi Tanszékének tudományos főmunkatársa, dr. Kerekes Gábor nyerte el, a mosonmagyaróvári önkormányzat pedig a városi pedagógusnap alkalmából a „Mosonmagyaróvár Város Kiváló Egyetemi Oktatója” díjat adományozta dr. Gulyás László egyetemi docensnek. Galéria: Májer Csaba József

A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán frissen alakult Tech-Augmented Legal Environment (TALE) kutatócsoportja immár második alkalommal szervezett workshopot a mesterséges intelligencia (MI) és jog témakörében. A rendezvényen az előadások olyan jogi és ágazati közpolitikai kérdéseket érintettek, amelyek a mesterséges intelligencia és a jog viszonyát tudományos igényességgel, a gyakorlatban is alkalmazható módon tárják fel. A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán megalakult Tech-Augmented Legal Environment (TALE) kutatócsoport célja az MI alkalmazása, esetleges szabályozása kapcsán valamennyi releváns jogi probléma azonosítása, tudományos alapokon történő kutatása nemzetközi, uniós és hazai összefüggésben. A kutatócsoport a zalaegerszegi ZalaZONE-on megrendezett rendezvényét követően második workshopját a győri kampuszon tartotta, ahol dr. Smuk Péter, a kar dékánja köszöntötte a résztvevőket. „Többször szembesültünk azzal, hogy az egyes fejlesztések, technológiai újdonságok változatos jogi kérdéseket vetnek fel. Programsorozatunk lényege éppen ezért, hogy a műszaki-technológiai és a jogi területek képviselői találkozzanak egymással a hasznos párbeszéd érdekében” - hangsúlyozta. Az eseményen Szabó Hedvig altábornagy, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkárság kabinetfőnöke, a Széchenyi-egyetem doktorandusza a mesterséges intelligencia hatásáról és szabályozásáról tartott előadást a bűnüldözési, nemzetbiztonsági területekre fókuszálva. Mint mondta, a ChatGTP megjelenése óta minden eddiginél nagyobb figyelmet kap a mesterséges intelligencia, ami a bűnüldözés szempontjából is új kihívást jelent. Példaként említette a kibertámadásokat, az adathalászatot, a deep fake videókat, illetve az úgynevezett unokázós csalások korábbinál magasabb szintjét, amikor az interneten fellelhető képmás és hanganyag segítségével manipulálnak az elkövetők. „Felmerül, hogy a ChatGPT mennyire teszi lehetővé azt, hogy kiváltsuk a programozók munkáját, például hogyan lehet rosszindulatú szoftvereket legyártani úgy, hogy nem kell hozzá semmilyen programozói, matematikai vagy informatikai tudás. Az információs műveletek a propagandában, a dezinformációban, az álhírek gyártásában és a terrorcselekmények elkövetésében is új lehetőségeket hoztak” – részletezte. Az előadó leszögezte, hogy a bűnelkövetés mindezt használja – de vajon a bűnüldözés és a rendvédelem milyen eszközöket vehet igénybe? Mindez technológiai és jogi kérdéseket egyaránt felvet. Előadásában sorra vette a már meglévő és az előkészítés alatt álló nemzetközi rendelkezéseket, majd megállapította: olyan szabályozás megszületése a cél, hogy az eredményesség és a hatékonyság érvényesüljön, ne csak a szabályok adta korlátok. Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke „Adat – modell – szolgáltatás” címmel tartott előadást, amelyben a mesterséges intelligencia műszaki alapjait mutatta be. A Szabó Hedvig által elmondottakra reflektálva hangsúlyozta, a ChatGPT annak ellenére vált ki jelentős hatást, hogy a mögötte álló műszaki megoldások – mint a mélytanulási algoritmusok vagy a mintaillesztések – valójában már évtizedesek, újdonság ereje abban rejlik, hogy a saját nyelvünkön szól hozzánk. Előadásában azt mutatta be, hogy a rendelkezésre álló adatokból hogyan lesz szolgáltatás. „Adott egy entitás, amely lehet egy személy, egy cég vagy bármilyen csoport, amely rendelkezik bizonyos jellemzőkkel. Egy személy esetén például lehet ilyen adat, hogy mennyi idős, hol lakik, mi a foglalkozása, illetve a viselkedésadatai, például, hogy reggelente kávézni jár. Ezen adatok segítségével az illető célzott, neki szóló élethelyzet alapú webszolgáltatásokkal szólítható meg” – magyarázta. Hozzáfűzte, ahhoz, hogy a legjobb szolgáltatást tudjuk nyújtani, minden adatot ismernünk kellene az entitásról, ez azonban lehetetlen, és számos vonatkozásban etikailag is megkérdőjelezhető. Itt lép be az adattárca fogalma, ahol az adatkezelés az ügyfél kezében van. A két főelőadást követően a TALE kutatócsoport tagjai következtek. Dr. Glavanits Judit egyetemi docens a „tudatos és érzelmes” mesterséges intelligenciáról értekezett, míg dr. G. Karácsony Gergely egyetemi docens arról beszélt, miként formálja át a mesterséges intelligencia a valósághoz való viszonyunkat, illeve kell-e erre reagálnia a jognak. Végezetül dr. Kecskés Gábor egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője az európai adatvagyonról és az MI viszonyáról adott áttekintést.

Ha július, akkor Audi Development Camp: harmadik alkalommal indult el az Audi és a Széchenyi István Egyetem közösen szervezett egyedülálló nyári képzési programja. A résztvevők 22 országból érkeztek és nemzetközi szaktekintélyektől tanulhatnak, miközben valós ipari problémákat oldanak meg csapatokban. A gyakorlatorientált, projektalapú és a járműipar legaktuálisabb kihívásaira felkészítő angol nyelvű tábor mind témájában, mind módszertanában egyedülálló. Az Audi Development Camp a Széchenyi István Egyetem és az Audi Hungaria közös szervezésében harmadik alkalommal fogadja a hallgatókat. Az innovatív módszertannal, projektalapú oktatással megvalósított nyári tábor során a hallgatók két csoportra bontva intenzív szakmai képzéseken vesznek részt, majd valós ipari problémákat oldanak meg csapatokban tevékenykedve. A tábor július 3-tól július 29-ig tart a Széchenyi István Egyetem győri campusán. A résztvevők emellett többek között gyárlátogatást tesznek az Audi Hungaria győri gyárában, közelebbi betekintést kapnak az egyetem világelitbe tartozó hallgatói versenycsapatainak munkájába, de bemutatják nekik a zalaegerszegi ZalaZONE tesztpályát is. A szabadidős tevékenységek között szerepel városnézés, társasjátékest és sárkányhajózás is. „A Széchenyi-egyetem összesen harminchét teljes idős angol nyelvű képzése mellett egyre több, egy–négy hetes rövid képzési programot kínál a fiataloknak. Ezek zászlóshajója az Audi Development Camp, amely első számú vállalati partnerünkkel, az Audi Hungariával együttműködésben valósul meg. Az ilyen képzések azért is fontosak, mert a résztvevők belekóstolhatnak az itteni életbe, megismerhetik intézményünk fejlettségét, és így kedvet kaphatnak ahhoz, hogy később hosszabb ideig nálunk tanuljanak” – fogalmazott dr. Lukács Eszter, a Széchenyi-egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az esemény megnyitóján. Thorsten Pfeffer, a győri Audi Hungaria Hajtásrendszer Fejlesztés részlegének vezetője hangsúlyozta, a hallgatók olyan problémákon dolgozhatnak, amelyek aktuális kihívást jelentenek az autóipar számára. „Remek ötletnek tartom a tábort, más egyetemről, de még csak más országból sem ismerek hasonlót” – hangsúlyozta. Az egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Karának képviseletében dr. Dogossy Gábor dékán üdvözölte a tábor résztvevőit. „Az Audi Hungaria olyan mérnököket keres, akik valós problémákat képesek megoldani, ismerik a legújabb szakmai trendeket, és a legmodernebb eszközökben is van tapasztalatuk. A tábor remek lehetőség, hogy ilyen kiváló fiatal szakembereket képezzünk” – jelentette ki. Az esemény szakmai főszervezőjeként dr. Feszty Dániel, az egyetem Járműfejlesztés Tanszékének vezetője úgy vélekedett, ma már a szigorúan vett járműmérnöki ismeretek mellett elektronikai és informatikai tudásra is szükség van az autóiparban. „Tudjuk, hogy mindössze egy hónap áll rendelkezésre, de a korábbi tapasztalataink megmutatták, hogy ebben a táborban ilyen rövid idő alatt is rengeteget lehet tanulni” – húzta alá, majd azt is elárulta, tavaly a tábor végére nyolc hallgató is állásajánlatot kapott az Auditól, közülük hatan ma is a vállalatnál dolgoznak. A tábor témája a tavalyi Hardware In The Loop / Software In The Loop (HIL/SIL) szimulációs feladat mellett kiegészült egy motorapplikációs feladattal is, melynek része lesz a motorok fékpadi vizsgálata, teljesítményelektronikai kalibrációja, valamint alternatív üzemanyagok hatékonyságvizsgálata is. A szakmai felkészítést és a technikai apparátust neves nemzetközi partnerek biztosítják, mint az Audi AG, a Volkswagen AG, a dSpace, a Gamax Laboratory Solutions, az Etas és az AVL. A táborba idén is többen jelentkeztek, mint ahány hely rendelkezésre állt: 85 jelentkezőből választottak ki végül 31-et. A hallgatókat származás szerint térképre helyezve pedig szinte az egész glóbusz kirajzolódik Ecuadortól Iránon át egészen Kazahsztánig. „Az oktatásban kevés lehetőség adódik, hogy valódi gyakorlati tudást szerezzünk. Minden területről megkaptuk az alapokat, de szeretnék mélyebb, specifikusabb ismeretekkel gyarapodni, ezért jelentkeztem a táborba” – mondta érdeklődésünkre az Óbudai Egyetemen tanuló, de szerb származású Ljiljana Kovjanich, akit már pár napos tartózkodása után is meggyőzött Győr és a Széchenyi István Egyetem. Hasonlóan pozitívan nyilatkozott az olaszországi Modenai Egyetemen járműmérnöki mesterképzését végző Xuanyu Lyu is, aki Kínában született, de az Egyesült Államokban is járt egyetemre. „Azért vagyok itt, mert szeretnék valami újat tanulni, és úgy érzem, az itteni ismeretek segítenek felkészülni a következő szemeszteremre is. Ez a képzés tökéletes lehetőség arra, hogy szakmailag fejlődjek” – beszélt motivációjáról. Az első héten a hallgatók – két szekcióra osztva – szakmai képzéseken vesznek részt, amely felkészíti őket a projektfeladat megoldására. (Fotók: Horváth Márton)

A Széchenyi István Egyetemen egy éve csatlakozhatnak mentorként a hallgatók a Tanítsunk Magyarországért programhoz, amelynek célja a kistelepüléseken élő általános iskolások felkarolása. Ez az egyetemisták számára kitűnő gyakorlati lehetőséget, a gyerekeknek pedig rengeteg élményt, a továbbtanulás, a szakmaszerzés motivációját kínálja. A Tanítsunk Magyarországért program a falvakban élő általános iskolásokat támogatja tanulmányaik sikeres folytatásában, ezzel segítve pályaorientációjukat is. Egyik fő célja, hogy 2030-ra minden ma általánosba járó gyermek rendelkezzen legalább szakmával vagy tanuljon tovább. Idén országszerte már több mint száz iskolában van jelen a program 17 felsőoktatási intézmény – köztük a Széchenyi István Egyetem – ezernél is több mentora és több mint négyezer mentoráltja révén. A győri egyetemen a napokban élménynapot tartottak, ahol a Tápszentmiklósi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola 7. osztályos tanulóit fogadták a mentor hallgatók. „A Széchenyi István Egyetem társadalmi és szociális szerepvállalása sok gyermek számára nyújtja a személyes fejlődés lehetőségét. A mentorok kinyitják a világot a diákoknak, amelyben a pályaorientáció kiemelt szerepet játszik” – fogalmazott Szabóné Kis Judit, az intézmény Módszertani, Digitális és Tanárképzési Főigazgatóságának képzési szakreferense, a Tanítsunk Magyarországért program adminisztratív koordinációjának felelőse. Hozzátette: természetesen a mentorálást végző hallgatók számára is nagyon hasznos programról van szó, hiszen az egyetemen megszerzett tudást a gyakorlatban használhatják, fejleszthetik képességeiket, tapasztalatot szerezhetnek, amelyet a munkaerőpiacon kamatoztathatnak majd. „A mentorok személyes jó példával járnak elöl, amely orientálja a gyerekeket. Bemutatják saját választott hivatásukat, elindítanak bennük egy gondolkodást, amely lendületet adhat számukra, hogy szakmát tanuljanak, vagy akár megcélozzák a Széchenyi-egyetemet” – mondta. Hozzáfűzte, a hallgatók olyan kurzusra jelentkezhetnek, amely felkészíti őket a gyerekekkel való foglalkozásra. Ezután eldönthetik, hogy vállalják-e a mentorálást, amit egészen a felsőfokú tanulmányaik befejezéséig folytathatnak. Kiemelte, a kurzust minden félévben meghirdetik választható tárgyként, amelyről az indulás előtt online tájékoztatót is tartanak. „A jelentkezők különböző tudományterületekről érkeznek, hiszen nemcsak gyógypedagógusok jelentkeznek, de tanító, védőnő, sőt környezetmérnök és építészmérnök hallgatók is részt vesznek a kurzuson. A program kitűnő szakmai gyakorlatot jelent a pedagógusjelölteknek, a más területekről érkezők pedig be tudják mutatni választott szakmájuk szépségeit, vagyis nagy szerepet játszanak a pályaorientációban” – fejtette ki Csenger Lajosné, az egyetem Neveléstudományi és Pszichológia Tanszékének adjunktusa, a kurzus vezetője. Aláhúzta, a hallgatók a felkészítést követően eldönthetik, hogy vállalnak-e tényleges mentorálást, és aki még bizonytalan, akár egy későbbi félévben is elkezdheti azt. „A mai élménynapon mentoraink foglalkoznak a gyerekekkel, és bevezetik őket az egyetem különleges világába. A diákokat érdekes ismeretterjesztő programok, vetélkedők és innovatív eszközök – köztük padlórobotok – várják, vagyis élmények által ismerhetik meg a szakmák szépségeit, ezzel orientáljuk őket a továbbtanulás felé” – zárta. „A jövőben sérült gyerekekkel szeretnék foglalkozni, ezért gondoltam, hogy a kistelepülésen élő fiatalok mentorálása is hasznos gyakorlatot jelent számomra” – fogalmazott jelentkezése hátteréről a szombathelyi Peresznyák Réka, az egyetem gyógypedagógia szakos végzős hallgatója. Megjegyezte, sokkal pozitívabb a tapasztalata, mint amit előzetesen várt. Hozzátette, feladata ellátása során egy percig sem maradt egyedül, mert az egyetemi és az iskolai koordinátor is sokat segített. „Hét gyermekkel foglalkoztam, akikkel jó viszonyt sikerült kialakítanom. Szerencsére céltudatos, a jövőjükkel törődő, érdeklődő fiatalokról van szó, így nem okozott nehézséget a közös munka. Minden hallgatónak csak ajánlani tudom, hogy vállaljon mentorálást, mert ezzel segíthetnek másoknak, cserébe maguk is sok szeretetet és élményt kapnak” – osztotta meg tapasztalatait a fiatal szakember. Ezt erősítette meg a Győr-Moson-Sopron vármegyei Darnózseliből érkező Cseh Bogláka is, aki szintén az idén végez gyógypedagógia szakon. „A program lehetőséget teremtett arra, hogy ne csak egy-egy alkalommal, hanem tartósan is együtt dolgozzak gyerekekkel. Ez azért is lényeges, mert megtapasztalhattam az alkalmazkodás, a rögtönzés, a problémamegoldás fontosságát. Törekedtem arra, hogy átadjam mindazt, amivel én készültem a számukra, de figyelembe vegyem a rám bízott hat gyermek igényeit is. Az ő kérésük az volt, hogy minél több helyre eljuthassanak, így megpróbáltam nekik élményeket adni, és ezáltal edukálni őket. Csapatépítés, pályaorientáció, önismereti foglalkozások, kirándulások szerepeltek a közös programunkban” – részletezte a mentor. Hozzáfűzte, biztos benne, hogy a gyerekeknek és neki egyaránt hasznos és értékes volt az együtt töltött idő, amiből hosszabb távon építkezhetnek. 2023 márciusától a Tanítsunk Magyarországért program a Nemzeti Tehetség Központ részeként, a Tanítsunk Magyarországért Alapítvánnyal együttműködésben végzi a kortárs mentorálást országszerte. A program bővülését és szakmai munkáját az alapítók által létrehozott Tanítsunk Magyarországért Alapítvány segíti. A programot országossá válásával, 2022. december 1-jétől külön kormánybiztos koordinálja, az egyik alapító, dr. György László személyében. A programról bővebben: tanitsunk.hu. A Széchenyi István Egyetem programmal kapcsolatos tájékoztatása innen elérhető.

Akár oktatási és kutatási programokban való partnerségre is kiterjedhet a jövőben az az együttműködés, amelynek első állomásaként közös workshopot tartott a Széchenyi István Egyetem és az amerikai kiberbiztonsági egyetemi hálózat koordináló szervezete, a National CyberWatch Center. Az esemény révén a győri intézmény tovább erősítette nemzetközi kapcsolatait is. A Széchenyi István Egyetem arra törekszik, hogy a különböző tudományágak egymást kiegészítve, erősítve új dimenziókat nyissanak meg mind a képzésben, mind a kutatásban. Erre példa a digitalizáció előretörésével egyre fontosabbá váló kiberbiztonság, amelynek fejlesztése a technológiai-informatikai és a jogi területek együttműködését igényli. Ezt felismerve tartott nemrégiben workshopot az intézmény Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara közösen a National CyberWatch Centerrel. Dr. Kelemen Roland adjunktus, a rendezvény főszervezője elmondta: a National CyberWatch Center egy egyesült államokbeli kiberbiztonsági egyetemi hálózat koordináló szervezete, amelyhez közel ötven felsőoktatási intézmény, hallgatói hálózatához pedig csaknem hatezer hallgató tartozik. Fő küldetése, hogy az e témával kapcsolatos képzési és kutatási programokat összekösse, összehangolja tagjai között, emellett pedig továbbképzési programokat, szakmai konferenciákat szervezzen. A Széchenyi István egyetemi workshop rangját mutatja, hogy a nyolctagú amerikai küldöttség elnöke David H. Tobey, a National CyberWatch Center ügyvezetője, vezető kutatója volt, tagjai között pedig szerepeltek egyetemi oktatók (Joseph Squillace – Pennsylvania Állami Egyetem, Mary Wallingsford – Anne Arundel Community College, Zayira Jordan – Puerto Ricó-i Műszaki Egyetem), neves iparági szakemberek (Gaby Hawat, a National Science Foundation korábbi vezetője, az Accenture infokommunikációs tanácsadó cég stratégiai és növekedési vezetője, Amy Kardel, az amerikai IT-ipar egyik legfontosabb szakmai szövetsége, a CompTIA egyik alelnöke, valamint Kameran Evans, a SEConsulting Group elnöke), illetve a Pennsylvania Állami Egyetem egyik hallgatója, Andrew Sepp. A workshop keretében dr. Kecskés Gábor egyetemi docens bemutatta a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán megalakult TALE kutatócsoportot, amelynek célja a mesterséges intelligencia alkalmazása, esetleges szabályozása kapcsán valamennyi releváns jogi probléma azonosítása, tudományos alapokon történő kutatása. Dr. Knapp László oktatási dékánhelyettes a kar képzéseit, dr. Kelemen Roland a kar kiberbiztonsági kutatásait, míg Németh Richárd, az Informatikai Tanszék tanársegéde a tanszék oktatási portfólióját vázolta fel. Az amerikai vendégek ismertették a National CyberWatch Center működését és a Pennsylvania Állami Egyetem kiberbiztonsági kutatóműhelyét, kitérve a lehetséges hallgatói és oktatói csereprogramokra. Beszéltek a jövő évre tervezett nemzetközi konferenciájuk irányairól, amelyben számítanak a győri kar kutatóira is, emellett pedig kitértek az amerikai kormányzat által támogatott ösztöndíjakra és kutatásfinanszírozási programokra is. Dr. Kelemen Roland kérdésünkre elmondta: az esemény zárásaként megállapodtak az eszmecsere folytatásában, workshopok tartásában, de lehetőségként felmerült a képzési programokban és a kutatásokban való közös részvétel is. A tervek szerint már ősszel egy online találkozó során mélyítik tovább az együttműködést.

A Széchenyi István Egyetem Művészeti Kara az Egyetemi Hangversenyteremben rendezte diplomaátadóját július 1-jén, amelyen negyven frissdiplomás vehette át oklevelét. Az intézmény többi kara a következő hetekben – július 7. és 22. között – tartja meg hasonló eseményét. A Művészeti Kar ünnepségén dr. Hontvári Csaba dékán a frissen végzett hallgatóknak szánt útravalók mellett kiemelte az intézmény egyre színesebb képzési kínálatát, amelynek révén ma már nemcsak zenészeket, hanem más művészeti ágak képviselőit is köszönthetnek az oklevelek átadása alkalmából. Az eseményen dr. Nikodém Géza egyetemi adjunktus, a Szólóhangszerek és Művészetelmélet Tanszék oktatója vehette át az Oktatók a Hallgatókért díjat a hallgatói vélemények alapján. A kiemelkedő közösségi tevékenységért odaítélhető Pro Auditoribus díj bronz fokozatát az idén a Művészeti Kar Hallgatói Önkormányzatát több mint három éven át irányító Győri Martin kapta. Vass Grit Réka osztatlan zenetanár mesterképzés szak – mélyhegedű-tanár szakirányon végzett hallgatót Kónya-díjjal jutalmazták. Az ünnepségen összesen negyven alap-, mester- és osztatlan képzésben részt vett hallgató vehette át egyetemi diplomáját. Galéria a diplomaatádóról. (Fotók: MekliZ Fotóstúdió)

A Szigetköz és a Csallóköz turizmusfejlesztési lehetőségei álltak a „Víz, amit akartunk” elnevezésű rendezvénynek fókuszában, amit a Széchenyi István Egyetem és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezett meg a nemzetközi Duna-napon, június 29-én. Az eseményen elhangzott: a közösségi tereket, logisztikát, pihenést, szórakozást és turizmust egyaránt szolgálni képes víz kitörési pontot jelenthet a térség számára. A Mosoni-Duna ölelésében elhelyezkedő győri campus tavaly felújított Bridge Hallgatói és Oktatói Klubja adott otthont annak a rendezvénynek, amelynek célja az volt, hogy egyszerre mutassa be két, szorosan összekapcsolódó térség, a magyarországi Szigetköz és a szlovákiai Csallóköz vízhez kötődő lehetőségeit, a turizmus fejlesztésére összpontosítva. Házigazdaként dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke köszöntötte a vendégeket, hangsúlyozva: óriási érték, hogy a Mosoni-Duna gönyűi torkolatában az elmúlt évben kormányzati támogatással elkészült műtárgy eredményeként ma már megfelelő a folyók vízszintje a városban. „Büszkék vagyunk arra, hogy az egyetemi közösség összeköti a társadalom, a gazdaság és a politika szereplőit, és partnerként teret ad számukra. Mi más lenne az egyetem feladata, ha nem a térség szolgálata oktatási, kutatási, tudományos területeken, valamint innovációkkal, szolgáltatásokkal” – fogalmazott. Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kijelentette: fontos felhívni a figyelmet arra, milyen csodálatos környezetben élünk, és a Duna milyen kincset tartogat számunkra a felszínen és a felszín alatt. Győrnek önálló gazdasági centrumnak kell maradni A rendezvény fő előadója dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter volt, aki elmondta: a kormány célja, hogy Magyarországon ismét olyan fejlesztéspolitika legyen, amely érzékeny az egyes területi specialitásokra. „Miközben úgy gondoljuk, hogy az ország homogén egység egyebek mellett kulturális, történelmi és etnikai szempontból, ez a regionális fejlődés szempontjából nem mondható el. Amennyiben megtarjuk a központosított fejlesztéspolitikai logikát, akkor Magyarországon nőni fognak a területi különbségek” – fejtette ki, hozzáfűzve, hogy a „széttartó fejlődés” már korlátot szab a fejlesztéspolitikának. Dr. Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy Győr nemzetgazdasági szempontból fontos, ugyanakkor kényes helyzetben is van. A kisalföldi megyeszékhely a fő motorja a Budapesten kívüli nemzetgazdaságnak, sok szállal kötődik az autópálya révén a fővároshoz, ugyanakkor lényeges, hogy önálló gazdasági centrum is legyen. „A Budapest–Bécs–Pozsony háromszög közepén helyezkedik el, ahol meg kell találnia a helyét” – mondta, hozzátéve: bonyolult, de inspiráló feladat is, hogy úgy definiálják ezt a térséget, hogy egyszerre tudjon megfelelni az ipari kihívásoknak, valamint a helyi fejlesztéseknek és közösségnek. A határ mindkét oldalán fontosak a vízi fejlesztések Érsek Árpád volt szlovákiai közlekedési és építésügyi miniszter előadásában azt emelte ki, hogy a térségben az Öreg-Duna hajózásának jobb kihasználásával lehetne elérni a csallóközi és szigetközi látogatók számának emelkedését, amihez szükség volna egy kikötő létesítésére. Szerinte a fejlődés érdekében a szlovák oldalon szennyvíztisztítókat és -átemelőket kellene kiépíteni, valamint valamilyen formában támogatni a szálláshelyek fejlesztését. Dr. Dézsi Csaba András, Győr polgármestere a vízi élet fejlesztésének lehetőségeiről beszélt. „Győr a folyók városa, és most már víz is került a mederbe. Ki kell alakítani és társadalmasítani a város vízi koncepcióját, illetve a megfelelő szabályokat is” – mondta. Hozzátette, a szabályozás azért fontos, mert békében kell élni a vizeken a horgászoknak, a sportolóknak, az úszni és a hajózni vágyóknak. Simon Róbert Balázs, a térség országgyűlési képviselője kijelentette: felmerült az igény a szigetközi és a csallóközi települések és a folyami ágrendszer összehangolt fejlesztésére, az idegenforgalmon túl ökológiai, közlekedési és gazdasági szempontból. „Az Insula Magna Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Program ennek biztosít lehetőséget, amelyben meghatározó szerepet játszik a Széchenyi István Egyetem és az Országos Vízügyi Főigazgatóság” – húzta alá. Széles Sándor Győr-Moson-Sopron vármegyei főispán kifejtette, az élővizek mellett a termálvizek hasznosításában is eredményesnek kell lenni, amit többek közt Győrben, Mosonmagyaróváron és Lipóton elsőrangúan végeznek. „Legyen ragadós a példa minden fejlesztési elképzelés esetén, hiszen az említettekhez hasonló kitartás, szakmaiság és következetesség szükséges a sikerhez” - említette. „2021-ben száz vállalkozóval kezdtük el a közös gondolkozást azon, hogy mik lehetnének a kitörési pontok a győri térség számára. Az egyik ilyen maga a víz, amely közösségi tereket, logisztikát, pihenést, szórakozást és turizmust egyaránt szolgálhat” – osztotta meg a résztvevőkkel Molnár Albert, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara győri térségi elnöke a gazdaságfejlesztési munkacsoport tevékenységéről. Mint mondta, a vállalkozók mennyiségi helyett a minőségi turizmust részesítik előnyben. A rendezvény előadói. (Fotók: Májer Csaba József) A fürdők meghatározó turisztikai attrakciók A térség meghatározó fürdőinek vezetői a turizmust élénkítő fejlesztéseiket mutatták be. Kovacsics Imre, a győri RQ Vízi Élménypark és Gyógyfürdő ügyvezetője elmondta, a Modern Városok Programban 22 milliárd forintot biztosított a kormányzat a közelmúltban megnyitott fürdő fejlesztésére, amiből nemcsak megújulhatott a nagy múltú létesítmény, hanem egy valóban egyedülálló gyógy- és élménypark valósulhatott meg. Az igazgató reményét fejezte ki, hogy a fürdő a város büszkesége, a régió meghatározó turisztikai attrakciója lesz. Szeredi Ádám, a Flexum Thermal Mosonmagyaróvár ügyvezetője arról beszélt, hogy 2018-ban vették át a fürdő üzemeltetését azzal a céllal, hogy a Lajta-parti várost felhelyezzék a turisztikai térképre. Örömmel említette meg, hogy Mosonmagyaróvár 2019-ben Budapestet nem számítva a külföldi vendégéjszakák számában az első tízben szerepelt. Azt is elmondta, hogy az elmúlt években teljesen újjáépítették a fürdőt, állami segítség nélkül, privát pénzből és hitelből. Somogyi Gábor, a Thermalpark Dunaszerdahely fürdőigazgatója kiemelte, a Csallóközben jelenleg öt fürdő működik, Dunaszerdahely mellett Nagymegyeren, Nyárasdon, Komáromban és Somorján. „Ezek a fürdők az idegenforgalom mozgatórugói, hiszen csak Nagymegyer és Dunaszerdahely 1,3 millió látogatót vonzott 2019-ben, a Covid előtti évben” – hangsúlyozta. Hozzáfűzte, ebből a dunaszerdahelyi fürdő 448 ezer látogatót tudhatott magáénak. Végezetül azt is elárulta, hogy a szállodai és kempinghelyek mellett jelenleg egy panziófejlesztéssel bővítik a szálláskapacitást. Šušik Roland, a Thermal Corvinus Nagymegyer fürdőigazgatója szavaiból kiderült, hogy fürdőjük az elmúlt két évtizedben mindvégig Szlovákia egyik leglátogatottabb turisztikai desztinációja volt, hol az első, hol az ötödik helyen. Részletes adatokkal is szolgált: Nagymegyer mintegy 380 szálláshellyel és négyezer ágyas kapacitással rendelkezik. A fürdőbe a 2019-es csúcsévben csaknem 720 ezer vendég látogatott el, ami több mint ötmillió eurós (hozzávetőlegesen 1,85 milliárd forintos) bevételt jelentett a belépőjegyek áraiból. Šušik Roland hozzáfűzte ugyanakkor, hogy versenytársaikhoz hasonlóan a koronavírus-járvány náluk is a forgalom csökkenését eredményezte, s a működtetést nehezíti az energia drágulása is.

Űreszközt fejlesztett a Széchenyi István Egyetem SZE-SAT csapata, amely ma már a világűrben kering, és sugározza az előre beleprogramozott üzeneteket. A hallgatók az intézmény győri kampuszának tetejére telepített antennával fogták be az MRC 100 műholdat, amelyen az egyetem kommunikációs panelje is helyet kapott. A Széchenyi István Egyetem Jedlik Ányos Gépész- és Villamosmérnöki Szakkollégium SZE-SAT szekciója nem kisebb feladatra vállalkozott, minthogy a műholdon belüli adatkommunikáció fejlesztése érdekében megalkosson egy 30-szor 30-szor 3 milliméteres panelt, amely rövid szöveges üzeneteket sugároz a Földre. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) MRC 100 műholdját június 12-én sikeresen fellőtték a világűrbe, amelyen a győri egyetem saját fejlesztésű kommunikációs modulja is helyet kapott. Az Elon Musk nevéhez kötődő amerikai SpaceX Falcon 9 elnevezésű rakétájával útjára indított eszköz június 22-én 15:11 perckor pályára állt. Az akkumulátoroknak kellett egy kis idő, míg a műhold napelemei feltöltötték őket, ezután volt csak lehetséges a beüzemelése. „A Széchenyi István Egyetem SZE-SAT hallgatói csapata az elmúlt időszakban hatalmas munkát végzett, először a műholdra fejlesztett aprócska, mindössze 2,1 gramm súlyú kommunikációs modul megalkotásával és tesztelésével, majd a győri kampusz tetejére telepített antennák beállításával. Ezekkel tudjuk követni a műholdat, illetve fogadni a saját magunk által előre betáplált üzeneteket. Örömmel jelentem, hogy a BME, a Széchenyi-egyetem, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem együttműködésével megvalósult projektben az általunk fejlesztett eszköz működik, sugározza az üzeneteinket. A műholdat már magunk is befogtuk, most az üzeneteink detektálásán dolgozunk” – árulta el Marton Gábor, aki a Széchenyi-egyetem egykori hallgatójaként, címzetes mesteroktatójaként koordinálta a modult elkészítő és tesztelő hallgatói csoport munkáját. A modullal a csapat elsődleges célja – mikrokontrellerek űrbeli működésének vizsgálata mellett – az volt, hogy a fellövés után az előre leprogramozott üzenetek foghatók legyenek a Földön. Mivel ez sikerült, mostantól bárki dekódolhatja Győr és az egyetem, a SZE-SAT labor, illetve a készítők nevét is. A széchenyis hallgatók azt tekintenék igazán nagy sikernek, ha a műhold teljes működése alatt foghatók lennének ezek a jelek. „Az eredmény eléréséhez összehangolt csapatmunkára, a hallgatók, elszánt, áldozatos munkájára volt szükség” – fogalmazott Marton Gábor, aki köszönetet mondott a segítségért dr. Filep Bálintnak, a Széchenyi István Egyetem elnökének, prof. dr. Horváth Zoltánnak a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki kar dékánjának, dr. Borbély Gábornak, a Távközlési Tanszék vezetőjének, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak. A SZE-SAT tagjainak eltökélt szándéka, hogy tovább folytassák az űrkutatással kapcsolatos fejlesztéseket, és a jövőben saját műholdat juttassanak a világűrbe. Az űreszköz építése már meg is kezdődött.

Egyéves, ingyenes képzés keretében a Széchenyi István Egyetem negyven hallgatója szerzett ipari informatikai technikus oklevelet. Az így megszerzett tudás jól kiegészíti majdani mérnöki diplomájukat, és számos előnnyel járhat karrierjük során. Sokak pályafutásában jelentett fontos állomást az az ünnepség, amit a Győri Villamosipari Ágazati Képzőközpontban tartottak. Nyolc különböző képzés oklevélátadójára került sor, köztük az ipari informatikai technikuséra, amelynek különlegessége, hogy a Széchenyi István Egyetem negyven mérnökhallgatója végezte el. Sarkadi-Nagy Balázs, a képzőközpont ügyvezetője – aki emellett az egyetem Járműgyártás és Technológia Tanszékének oktatója – elmondta: olyan, elsősorban a gépgyártáshoz illeszkedő képzéseket nyújtanak a fiatalok számára, amelyek nagyon fontosak a térség iparának. „Az egyetemi oktatásban rendkívül széles körű, átfogó tudásra tesznek szert a hallgatók, míg a technikusképzésben szűkebbet, de gyakorlatorientáltabbat. A kettő jól kiegészíti egymást, és tapasztalatom szerint a piacon rendkívül keresettek azok a szakemberek, akik mindkét végzettséggel rendelkeznek” – húzta alá. Gede Eszter, a Győri Szakképzési Centrum kancellárja elmondta: a részt vevő hallgatók jelentős előzetes tudással rendelkeztek, hiszen már többféle mérnöki tárgyat tanultak, ezért mindössze egy év alatt már kézbe is vehették oklevelüket. A kancellár felhívta a figyelmet arra, hogy a Győri Szakképzési Centrum, a Széchenyi-egyetem és az Audi Hungaria Zrt. által létrehozott Győri Tudástranszfer Központ stratégiai együttműködésének köszönhetően szeptembertől 20 szakmában – az alternatív járműhajtási technikustól a CNC-programozón és a webfejlesztőn át a magasépítő technikusig – indítanak hasonló képzéseket, amelyek részletei megtalálhatók az egyetem honlapján. „A technikusi képzések nagyon hasznosak a hallgatók számára, hiszen új tudáselemeket, szélesebb látókört biztosítanak nekik, különösen azoknak, akik gimnáziumból érkeztek. Az a fiatal, aki ilyet is elvégez, mérnökként könnyebben dolgozik majd együtt technikus munkatársaival, hiszen hozzájuk hasonlóan rendelkezik a szükséges gyakorlati ismeretekkel is. Emellett vannak olyan feladatok – például a villanyszerelés –, amelyek elvégzése meghatározott szakmai végzettséghez kötött” – fejtette ki Gede Eszter. A szakember hangsúlyozta, hogy két szakma és egy szakképesítés megszerzése mindenki számára ingyenes, akár hallgatói jogviszony mellett is, ráadásul a hallgatók tudását beszámítják, így rövidebb képzési idővel számolhatnak, valamint a tanórabeosztásnál is igyekeznek alkalmazkodni hozzájuk. A végzettek egyike Baráth Márton, az egyetem villamosmérnök szakos hallgatója, aki emellett a világelitbe tartozó Formula Student hallgatói csapat az Arrabona Racing Team tagja, ahol nyomtatott áramkörök fejlesztésével és 3D nyomtatással foglalkozik. „A középiskolában is informatikát tanultam, ezért is állt közel hozzám ez a képzés. Tetszett, hogy gyárakra optimalizált tudást kaptunk, olyan ismereteket, amelyek szorosan kapcsolódnak a fizikai megvalósításhoz. Ráadásul az oklevél jól mutat az önéletrajzomban is” – mondta. Cseresznyák Csaba Ádám szintén villamosmérnök szakosként vehette át az ipari informatikai technikus oklevelet. „Fél év múlva megszerzem a diplomámat, ami mellé jól jöhet még egy végzettség, s ez a tudás hasznos lehet majd a munkám során. Az egy év során rengeteg dologra kitérünk, így például a mikrovezérlő-programozásra, áramköri feladatokra, ami kiegészítette, megerősítette az egyetemen tanultakat” – fejtette ki.

A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar több oktatója-kutatója vesz részt olyan projektekben, amelyek a védelmi-biztonsági szféra szabályozási kérdéseit vizsgálják. A terület a digitalizáció előretörésével egyre fontosabbá válik. Az elmúlt évek világeseményei, a biztonsági környezet negatív változásai a tudományos kutatások terén is újra felértékelték a védelmi témakörök szerepét. E kutatások a különféle tudományterületek sokaságát érintik, több európai országhoz hasonlóan azonban Magyarországon is egyértelművé vált, hogy a technológia és a konkrét védelmi funkciók mellett az ország védelmi rendszerének felépítése és szabályozása is kulcskérdés a 21. században. Különösen igaz ez azokra a területekre, amelyek technikai újdonságaik és dinamikus fejlődésük miatt kiemelt szerepet töltenek be az információs korszakban. A kibertér és a kapcsolódó kérdések mindenképp ilyennek tekinthetők. Külföldi államok sorában, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) szakosított szerveinél és az Európai Unió szintjén is tapasztalható e terület jelentősége, amit az orosz–ukrán háború már konkrét tapasztalatokkal kapcsolt össze. Egyértelmű ezért, hogy a védelmi szféra kutatói, illetve a védelmi rendszerrel tágabban foglalkozó kutatások is reagálnak ezekre a témakörökre. A szóban forgó, a szabályozási dimenziókat érintő kutatások egynémelyikében pedig a Széchenyi István Egyetem munkatársai is részt vesznek, sőt 2020-ban az egyetem adott otthont annak a digitalizációval kapcsolatos konferenciának, amelyen az oktatás és a telekommunikációs szféra képviselői mellett katonai szakértők és kutatók is részt vettek. Dr. Kelemen Roland, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar adjunktusa a különleges jogrendre vonatkozó korábbi kutatásai révén részese lett a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) folyó TKP2021-NVA-16 számú pályázat kutatói körének. A dr. Kádár Pál dandártábornok, a Védelmi Igazgatási Hivatal főigazgatója által vezetett – az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Honvédelmi Jogi és Igazgatási Tanszékének támogatásával működő – kutatócsoport a folyamatban lévő védelmi-biztonsági szabályozási reform tág értelemben vett szabályozási, államszervezési és társadalmi dimenzióit vizsgálja. A téma kapcsán a tábornok a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán az elmúlt években előadást is tartott a hallgatóknak, mintegy betekintést engedve a reformfolyamat főbb állomásaiba. A győri jogi kar munkatársait – dr. Glavanits Judit egyetemi docenst, prof. dr. Smuk Péter dékánt, dr. Bartkó Róbert egyetemi docenst és dr. Kelemen Rolandot – emellett felkérték a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Költségvetési Kutatóhelyen folyó TKP2021-NVA-24 számú pályázatban való kutatói közreműködésre is. Utóbbi kutatás célja a mesterséges intelligencia és a kibertér katonai és nemzetbiztonsági célú alkalmazásának szabályozási és társadalmi vonatkozású elemzése, amely kapcsán a kutatás vezetője – az egyetem egykori hallgatója és oktatója –, dr. Farkas Ádám őrnagy kiemelten fontosnak tartja az intézmények közötti, illetve a civil és a védelmi szféra közötti együttműködést, elméleti alapot adva a gyakorlati döntéshozatalnak és fejlesztéseknek. A biztonsági környezet változása, illetve a technikai fejlődés biztonságra gyakorolt hatásai azt mutatják, hogy ez a fajta együttműködés jó alapokat biztosíthat a jövőre nézve, erősítve ezzel a civil felsőoktatás és a védelmi szféra közti kapcsolatokat.

Az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz illeszkedik az a minikonferencia-sorozat, amely a Széchenyi István Egyetem szervezésében a nemek közötti egyenlőség témáját járja körül külső előadók meghívásával. A legutóbbi rendezvény a június 24-i „nők a diplomáciában” ENSZ-világnaphoz kapcsolódott. A Széchenyi István Egyetem Budapesti Innovációs és Képzési Központjában minikonferencia-sorozat kezdődött idén „Nők a családban, társadalomban, tudományban” címmel. A programok vendégei olyan nők, akik szakmai sikereikkel, eltökéltségükkel sokak példaképei lehetnek. A júniusi rendezvény témája a Nők a diplomáciában volt. Dr. Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese köszöntőjében kifejtette: a Széchenyi-egyetem az ENSZ felsőoktatási intézmények együttműködésére kezdeményezett Academic Impact (UNAI) programjának társult intézménye, így kiemelt hangsúlyt fektet az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak támogatására. „A 2023-as évet az ötödik fenntartható fejlődési célban foglalt értékeknek – a nemek közötti egyenlőség megvalósításának, a nők-lányok helyzete erősítésének – szenteltük. Ebben a rendezvénysorozatban e létfontosságú törekvés különböző aspektusait vizsgáljuk” – hangsúlyozta. Az eseményen Bogyay Katalin nagykövet, Magyarország 15. állandó ENSZ-képviselője, korábbi állandó UNESCO-delegáltja és az 36. UNESCO közgyűlés elnöke, a londoni Magyar Kulturális Központ alapító igazgatója, a Magyar ENSZ Társaság jelenlegi elnöke kifejtette: a nők egyre nagyobb szerepet játszanak a nemzetközi ügyekben, de még mindig sok a tennivaló ezen a téren. Példaként hozta fel, hogy a világon a diplomatáknak csak 20-30 százaléka nő. Az eltérések ugyanakkor nagyok, Kanadában például 51 százalékos az arány, de a skandináv országokban és az Egyesült Arab Emirátusokban szintén magas ez a szám. Szerinte Magyarországnak is több fiatal nőt kellene külképviselet-vezetőnek kineveznie. Saját pályaválasztásában, karrierjében kiemelte azt a szülői támogatást, amit a Fejér megyei kisvárosban, Móron a közösséget szolgáló, motiváló édesapja és édesanyja jelentett számára. Hozzáfűzte: szükség van a nőkre a diplomáciában, mert ők másként közelítik meg a kérdéseket, nyitottságuk, tárgyalási készségeik nem nélkülözhetők – ezt elősegítendő alapította meg a Women4Diplomacy mozgalmat. Pozitívumként említette, hogy a 2020-as dubai világkiállítás volt az első expo, amely a nők szerepvállalásának erősítésével foglalkozott. Bogyay Katalin aláhúzta: az ENSZ nemek közötti egyenlőségről szóló fenntartható fejlődési célja azért is fontos, mert az összes többi célhoz szervesen kapcsolódik. A meghívott előadók szakmai sikereikkel, eltökéltségükkel sokak példaképei lehetnek. (Fotók: Bankó József/Paradignow Photography) Czakó Borbálának, Magyarország korábbi londoni nagykövetének jelenléte azért is volt különleges a rendezvényen, mert ő a Széchenyi István Egyetem jogelődjén, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán szerezte első diplomáját. Jelentős karriert futott be a diplomácia mellett a gazdasági szférában – jelenleg a GYSEV Zrt. igazgatósági tagja, a 4iG Nyrt. tanácsadó testületének elnöke és a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Állami Gazdaság igazgatósági tagja, emellett pedig elnöke a Károly walesi herceg, jelenlegi brit uralkodó által alapított Magyar Üzleti Vezetők Fóruma Női Vezetői Fórumának is. A nyelvtanulás – különösen az angol – fontosságára hívta fel a figyelmet, amit ő már nagyon korán elkezdett, többek között azáltal is inspirálva, hogy dédnagymamája Amerikában élt. Emellett szerinte nem önmagában a diploma, hanem a tudás megszerzése fontos, amire aztán építhető – akár diplomáciai – karrier. Jelentős tapasztalatokkal a birtokában szólt a hallgatósághoz a magyar-olasz származású Piazza-Georgi Barbara, aki több mint 30 évet tevékenykedett az ENSZ kötelékében főként Afrikában és Közel-Keleten a szegénység elleni küzdelem jegyében, legutoljára az ENSZ Népesedési Alapjának palesztinai és szíriai képviselőjeként. Jelenleg Budapesten dolgozik a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének kommunikációs vezetőjeként, emellett a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat kommunikációért felelős tisztviselője. Ő arról beszélt, hogy a nemek között van különbség a gondolkodásmódban, és úgy vélte, ez az eltérés a diplomáciában mintegy 10 százalékos: a nők intuitívabbak, míg a férfiak analitikusabbak. „A hatékony diplomáciai szolgálatban a legjobb az, ha mindkét megközelítés jelen van” – húzta alá. Sofia von Solemacher van der Vegt anyai ágon ugyancsak magyar gyökerekkel rendelkezik, jelenleg pedig a budapesti Kereszténydemokrata Intézet igazgatója. Csaknem húsz éve rendszeresen tart képzéseket többek között a Robert Schuman Intézet, a Konrad Adenauer Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány számára olyan témákban, mint a csapatépítés, a kommunikációs készségek, a személyiségfejlesztés vagy akár az EU. „Arra kell nevelnünk gyermekeinket, hogy minden kérdésre békés megoldást kell találni. A békés kompromisszum kölcsönösen felemelő” – összegezte tapasztalatait. Jelentős érdeklődés kísérte a Széchenyi István Egyetem Budapesti Innovációs és Képzési Központjában megrendezett programot. (Fotók: Bankó József/Paradignow Photography)

Italautomata karbantartása szoftver segítségével, recept alapanyagainak kiszállítását segítő alkalmazás, mikroinfluenszereket hirdetőkkel összekötő online platform – ezek voltak a szakmai zsűri által legígéretesebbnek tartott hallgatói startup projektek a Széchenyi István Egyetemen futó Hungarian Startup University Program (HSUP) program júniusban lezárult harmadik évében. Az országos kezdeményezés Győrben hallgatók százait vezeti be az innovációs vállalkozások világába, a legjobbaknak pedig szakmai támogatást is nyújt ahhoz, hogy ötletükből valódi üzlet születhessen. Magyarországon a Hungarian Startup University fogja össze az egyetemeken átívelő országos, központilag támogatott és szervezett startup programot, amely az Express Innovation Agency gondozásában célul tűzte ki, hogy segítse a magyar tudásgazdaság fejlődését, azaz szülessen minél több olyan nemzetközileg is sikeres magyar vállalkozás, amely az egyetemeken születő ötleteket spinoff vállalkozások formájában piacosítja, ezáltal növeli a magyar gazdaság versenyképességét. Ennek elsőszámú pillére az egyetemeken átívelő HSUP program, amely idén már harmadik szezonját kezdte meg a Széchenyi István Egyetemen. A program az intézményi demo day-jel zárult, amikor a hallgatói csapatok bemutatták vállalkozásötletüket. Volt, ahol már a prototípus is elkészült a tervezett termékből, mások az applikációjuk felépítését prezentálták. Az eredetileg leadott több mint 300 ötletből 15-nek adott zöld utat a szakmai grémium, ebből a bemutatók után végül hármat díjazott a zsűri. A harmadik helyezést a TMark csapata nyerte el, akik a mikroinfluenszereket kötnék össze a hirdetőkkel. Az online marketing jelenleg ugyanis nagy elérésű influenszerekkel reklámoz, de ők magas árakkal dolgoznak, és általában valamelyik nagy ügynökséggel már szerződésben állnak. Ellenben hatékony stratégia lehet, több kisebb követőtáborral rendelkező mikroinfluenszert megnyerni, ehhez kínál platformot a cégek számára a hallgatók vállalkozása. A dobogó képzeletbeli második fokáig jutott a Cook & Service, amelynek tagjai olyan applikációt fejlesztenének, melynek segítségével a felhasználók recept alapján tudnának alapanyagcsomagot rendelni az általuk kiválasztott élelmiszerüzletből. A zsűri által legjobbnak tartott startup az App’tomat csapatának projektje, amely italautomaták karbantartását, ürítését és töltését oldja meg automatizált megoldással. A bíráknak különösen tetszett, hogy hardveres fejlesztés nélkül, pusztán a szenzorokból jövő adatokkal született meg az a szoftver, amelyet értékesítene a csapat. A helyezettek mindegyike egyetemi inkubációban folytathatja projektje megvalósítását. A hallgatók öt percben prezentálták vállalkozásukat a zsűri előtt. (Fotók: Horváth Márton) „Nálunk Startup vállalkozás I. és II. néven fut a tantárgy már harmadik éve, amelyet az idei tanévben tizenhárom szakon indítottunk el az intézményben” – felelte érdeklődésünkre dr. Rámháp Szabolcs, a Széchenyi István Egyetem startup inkubációs menedzsere, a HSUP program győri koordinátora. „Az oktatási rész során a hallgatóknak modulokra osztott, számos cikkel és videóval kiegészített e-learning tananyagot kell feldolgozniuk önállóan, amiből a modulzáró tesztek során érdemjegyet tudnak szerezni. Ha valaki csak ismerkedni szeretne a startupok világával, piacképes, használható tudást kap erről a területről” – tájékoztatott a szakember. A HSUP program nagy előnye, hogy az elméleti ismeretek mellett gyakorlati tudást is ad, hiszen a tárgy második félévében egy konkrét vállalkozásfejlesztési projektet is megvalósíthatnak a hallgatók – természetesen csapatokban. Az ötletgazda forrást is kap a megvalósításhoz, hiszen a csapattagok havi ösztöndíjat kapnak a programon keresztül, amit visszaforgathatnak a projektbe. A hallgatóknak az első szemeszter végén le kell adniuk egy egyoldalas összefoglalót a vállalkozásötletükről, ez az aláírás feltétele. A leginkább piacképesnek és kivitelezhetőnek tartott projektek gazdái lehetőséget kapnak, hogy csapatvezetőként nekifogjanak a megvalósításhoz, nekik legalább kettő, legfeljebb négy csapattagot kell maguk mellé állítaniuk azok közül, akiknek nem került kiválasztásra az ötlete. A projektmunkákban nem kötelező a részvétel, aki csak a tárgyat szeretné teljesíteni, elég csupán a modulzáró tesztekre összpontosítania. A csapatok az üzleti életben tapasztalt mentort választanak maguknak a központi rendszeren keresztül, aki a félév során segíti és tanácsokkal látja el őket. A program emellett arról is gondoskodik, hogy mind országos webináriumok, mind helyi workshopok formájában különböző témák mentén tréningelje is a hallgatókat, az idei évben például kiemelten fontos volt a piaci validáció, azaz hogy a csapatok meg tudják szondázni a piacot, mekkora a valós igény is a termékükre vagy szolgáltatásukra. Lázár Péter, az App’tomat csapatvezetője és egyben ötletgazdája a Széchenyi István Egyetem közlekedésmérnök hallgatója. Mint portálunknak elmondta, régóta gondolkodott már a vállalkozói útra lépésen és azonnal kapott az alkalmon, amint meglátta a HSUP programját. „Nem a kreditek és az ösztöndíj motivált, hanem hogy végre lehetőségem nyílt megvalósítani az ötletemet, amelyhez minden segítséget megkaptam. Kemény munka van az eredményeink mögött, és nagyon hálás vagyok a társaimnak, hogy ők is fáradoztak a célunk eléréséért. Szeretnénk befektetéshez jutni, így az a célunk, hogy bekerüljünk az országos döntőbe. Ha ez nem sikerül, akkor más úton próbálkozunk a feltőkésítéssel, és ha a feltételek adottak lesznek, akkor jogi formában is meg szeretnénk alapítani a vállalkozást” – árulta el portálunknak a csapatvezető, aki hozzátette: mindenkinek csak ajánlani tudja a programot, aki valamilyen üzleten töri a fejét. Innovációs ökoszisztéma a Széchenyi István Egyetemen A Széchenyi István Egyetem innovációs ökoszisztémája olyan rendszert alkot, amely alulról és felülről is nyitott és számos kapcsolódási pontot kínál a startup kultúra résztvevőinek. A fentebb tárgyalt HSUP program elsősorban az edukálásról szól: bevezeti a hallgatókat a vállalkozásfejlesztés világába és elsősorban a korai fázisú csapatokat támogatja. A Spinoff Klub rendezvénysorozat bárki számára nyitott, szintén egyfajta kapu az érdeklődők számára, de egyben ismerkedési és ismeretszerzési lehetőség is. Ha valaki kutatóként nyit a vállalkozói szemlélet irányába, számára ajánlott a Széchenyi Duó konstrukció, melynek keretében prototípus kifejlesztésére is sor kerülhet. Ugyanakkor arra is akad példa, hogy valaki már működő cégével fordul az egyetemhez, számukra az intézmény segíthet befektetőket találni.

Az idén már hatodik alkalommal hirdették meg a Győri Gyerekegyetemet a Széchenyi István Egyetem és a Mobilis Interaktív Élményközpont közös szervezésében. Az egy hét alatt az általános iskolások színes programokon keresztül ismerkedhetnek meg a természettudományok és a technológia világával, betekinthetnek az egyetem izgalmas életébe, élményszerű és játékos formában kerülhetnek közelebb az intézmény gazdag képzési kínálatához. A Széchenyi István Egyetem és a Mobilis intenzív, játékos elemeket is tartalmazó nyári tábora során a gyerekek egy rövid időre egyetemistákká válhatnak, különleges előadásokon vehetnek részt, kutathatnak, kísérletezhetnek, alkothatnak, laborokat látogathatnak. Az idei év fő témája a digitális világ sokszínűsége. „A Győri Gyerekegyetem jellegzetessége, hogy az általános iskolás korosztályt bevezetjük az egyetem titokzatos, rendkívül izgalmas világába. Megmutatjuk számukra, hogy mennyire színes a Széchenyi István Egyetem kínálata, mi mindent lehet itt tanulni, mennyi érdekes technológiai fejlesztéssel és kutatással lehet foglalkozni” – fogalmazott az eseménnyel kapcsolatban Keszthelyi Bernadett, a Mobilis Interaktív Élményközpont ügyvezető igazgatója. Hozzátette, a résztvevőknek gyermeknyelven mutatják be többek között a drónok, az önvezető járművek, a mesterséges intelligencia, a robotok és a digitalizáció világát. Mindeközben a gyerekek olyan különleges helyekre juthatnak be, mint az intézmény laboratóriumai, a világelithez tartozó hallgatói csapatok bázisai, a mosonmagyaróvári Smart Farm Tangazdaság. „A Győri Gyerekegyetem segítségével már az általános iskolásokkal is megismertethetjük a Széchenyi István Egyetemet, ráadásul játékos formában hasznos tudást nyújthatunk számukra. A digitalizáció az életünk része, amelynek számos elemét, használatát már gyermekkorban érdemes megismerni” – emelte ki prof. dr. Horváth Zoltán, a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar dékánja, aki az idei tábor nyitóelőadását tartotta „Hogyan írjunk leckét a mesterséges intelligencia támogatásával, és hogyan ne?” címmel. „Előadásomban a ChatGPT használatát mutattam be. Arról beszéltem, milyen veszélyei vannak, ha rosszul kérdezünk tőle, és mennyiben tud segíteni, ha jól használjuk” – hangsúlyozta. A kis egyetemistákat a héten a Széchenyi István Egyetem oktatói, szakemberei nagyelőadások és szemináriumok keretében vezetik be a tudományos világba. Találkozhatnak a sikeres hallgatói csapatokkal, köztük a közelmúltban újabb világrekordot felállító SZEnergy Teammel. A kínálatból a sport- és szabadidős programok sem hiányozhatnak, emellett a Mobilis különleges világa, a könyvtár- és kampusztúra teszik felejthetetlenné a programot, amely pénteken a gyerekek diplomaátadójával zárul.