A Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karának mintegy ötszáz végzőse július 16-án két ünnepségen vehette át oklevelét a Győr Városi Egyetemi Csarnokban. Az eseményeken a magas színvonalú tudományos vagy közösségi munkát elismerésekkel díjazták. Dr. Pongrácz Attila, a kar dékánja köszöntőjében elmondta: a győri tanítóképzés 1778-as alapítástól eltelt 248 év gerincét az emberi értékfejlesztési tevékenység jelentette. „Kínálatunkban ma már kilenc alapképzés – köztük az angol nyelven is elérhető nemzetközi tanulmányok és szociológia szak –, öt mesterképzés – köztük az angol nyelven is indított emberierőforrás-tanácsadó szak –, valamint több mint húsz szakirányú továbbképzés szerepel” – sorolta. Hozzátette, az értékátadás és az innováció a két kulcsszó, amely az egyetem oktatási tevékenységét jellemzi. A dékán gratulált a frissdiplomásoknak, hogy sikerrel vették az akadályokat, végezetül pedig angolul köszöntötte a nemzetközi hallgatókat. A Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karának diplomaátadó ünnepségein mintegy félezren vehették át oklevelüket. (Fotó: Adorján András) A végzettek nevében a délelőtti ünnepségen Tankó Kíra Kamilla és Mariia Remizova, délután pedig Szabó Sarolta Mária búcsúzott az alma matertől. A programokat a Széchenyi István Egyetem fenntartásában működő Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium növendékeinek műsora színesítette. Az eseményeken átadták a hallgatói önkormányzat elismeréseit is. Az „Oktató a hallgatókért” díjat Dőryné dr. Zábrádi Orsolya vehette át kiemelkedő munkájáért. A Pro Progressum díj emléklap minősítésében Eisenhoffer Edina nemzetközi tanulmányok alapszakos hallgató, az Arrabona Racing Team tagja részesült. A Pro Auditoribus díj oklevél minősítését Kiss Attila nemzetközi tanulmányok, Illy Borbála, Pimper Klaudia és Szukop Anna gyógypedagógia, Pölöskei-Ember Áron Gábor közösségszervezés, valamint Antal Krisztián, Szabó Bence és Szabó Sarolta Mária rekreáció és életmód alapszakos hallgatók vehették át. Bronz minősítést kapott Tankó Kíra Kamilla tanító, ezüst minősítést pedig Malomsoki Milán István rekreáció és életmód alapszakos hallgató. A két ünnepség a diplomák átadásával és a frissdiplomások ünnepélyes eskütételével zárult. Galéria (Fotók: Adorján András, Dudás Máté)

Ritka pillanatnak lehettek tanúi a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kara július 16-i diplomaátadó ünnepségének résztvevői: a Bódis család négy tagja egyszerre vehette át oklevelét a szakoktató alapképzés szakon. A szülők és két fiuk három évvel ezelőtt egy időben kezdték meg tanulmányaikat, most pedig az első évfolyam tagjaiként végeztek. A Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kara hosszú idő után idén első alkalommal bocsát ki végzett hallgatókat a szakoktató alapképzési szakon. A képzés a gyakorlati tudást korszerű pedagógiai módszerekkel ötvözi, felkészítve a résztvevőket arra, hogy a szakképzésben és a duális képzésben is helytálljanak. A végzősök közül különleges történetként emelkedik ki a Bódis családé. Bódis István Sándor, a Győri Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Turisztikai és Vendéglátóipari Technikuma szakirányú oktatásért felelős igazgatóhelyettese, felesége, Bódisné Karczagi Katalin, valamint idősebb fiuk, Benjamin a középiskola oktatói. A több generáció óta vendéglátással foglalkozó família életében mindig fontos szerepet játszott a tudás átadása. Régóta várták, hogy a Széchenyi István Egyetem elindítsa a szakoktató képzést, és a két intézmény közötti szakmai kapcsolatnak köszönhetően elsőként értesültek a lehetőségről. Kisebbik fiuk, Alexander akkor az egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karára járt, de ő is jelentkezett a szakra. A felvételire közösen készültek fel, együtt dolgozták ki a szükséges feladatokat és prezentációt, majd ugyanazon évfolyam hallgatóiként kezdték meg tanulmányaikat. Bár az édesapa és idősebb fiúk már rendelkeztek felsőfokú végzettséggel, nem éltek a korábban teljesített tantárgyaik beszámításának lehetőségével, mert elhatározták, hogy ugyanazt az utat járják végig. A három év során segítették egymást a beadandók elkészítésében és a vizsgákra való tanulásban. A Bódis család tagjai – Alexander, Benjamin és a két szülő – együtt vették át diplomájukat. (Fotó: Adorján András) „Különleges élmény volt családként átélni ezt az időszakot, miközben mindannyian ugyanazért a célért dolgoztunk. Olyan modern pedagógiai és módszertani eszközöket ismertünk meg, amelyeket a mindennapi oktatói munkában is jól tudunk hasznosítani. Különösen fontosnak tartom, hogy a képzés nemcsak a tudás átadására helyezte a hangsúlyt, hanem arra is, miként tudjuk motiválni, támogatni a diákokat fejlődésük során. Emellett egy rendkívül összetartó közösség részesei lehettünk az egyetemen” – idézte fel Bódis István Sándor. A Bódis család pozitív tapasztalatai egybevágnak a képzés céljaival is. Petzné dr. Tóth Szilvia, a kar Szakmódszertani Tanszékének vezetője kifejtette, olyan szakembereket várnak, akik meglévő tudásukra építve szeretnének oktatói tevékenységet folytatni. „Hallgatóink sokféle területről érkeznek, a vendéglátástól a műszaki és szolgáltatási ágazatokon át egészen a rendészeti és közszolgálati szféráig. Míg három éve mintegy 50-60 jelentkező vett részt a gyakorlati felvételin, idén már 104-en jelentkeztek, ráadásul egyre szélesebb területekről. Az érdeklődés növekedése azt is eredményezte, hogy a kezdetben elérhető agrár-, műszaki és üzleti mellett a szolgáltatási specializáció is elindult” – emelte ki a tanszékvezető. Hozzátette: az idei évfolyam végzettjei közül többen a Széchenyi István Egyetem mesterképzésein folytatják tanulmányaikat, egyebek mellett az agrármérnöktanár, a mérnöktanár, valamint az ESG – környezeti, társadalmi és irányítási szakember mesterszakokon. A diplomaátadó ünnepségre megtelt a Győr Városi Egyetemi Csarnok. (Fotó: Adorján András)

A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának 356 végzőse július 15-én két ünnepségen vehette át oklevelét a Győr Városi Egyetemi Csarnokban. A kiemelkedő szakmai, tudományos és közösségi teljesítményt nyújtó hallgatóknak elismeréseket adtak át, a frissdiplomás jogászokat pedig a délutáni rendezvényen avatták doktorrá. A délelőtti ünnepségen dr. Kelemen Roland tanszékvezető, a modern technológiák és kiberbiztonság joga mesterszak, valamint a kiberbiztonsági szakjogász szakirányú továbbképzési szak szakfelelőse köszöntötte a végzősöket. Beszédében hangsúlyozta, hogy a technológiai fejlődés napjainkban soha nem látott ütemű, amelyre az állam- és jogtudományoknak is választ kell adniuk. „A tudásintenzív gazdaságban a digitális kompetenciák alapvető képességekké vállnak, ezért közösen kell dolgozni a mérnöknek, a jogásznak, a pedagógusnak és a szociális terület képviselőinek, hogy a sérülékeny társadalmi osztályok ne kiszoruljanak, hanem továbbra is hasznos tagjai tudjanak lenni a társadalomnak” – fejtette ki. Hozzáfűzte, a Széchenyi-egyetem ennek szellemében indította el a kiberbiztonsági jogi mester- és posztgraduális, illetve a digitális gyermekbiztonsági posztgraduális, valamint az ősztől induló mesterképzést. A tanszékvezető kiemelte, hogy a diplomaátadón veszik át oklevelüket a modern technológiák és kiberbiztonság joga mesterszak első végzettjei. A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának diplomaátadó ünnepségeire megtelt a Győr Városi Egyetemi Csarnok. (Fotó: Adorján András) A délutáni rendezvényen dr. Takács Péter, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség főügyésze mondott ünnepi beszédet. „Önök egy olyan jogi karon végeztek, amely Deák Ferenc nevét viseli. Személyéhez a higgadtság, a mértékletesség, a törvényesség és a nemzet iránti felelősség kapcsolódik. Ezek az értékek ma is nagyon fontosak, amit mindig tartsanak szem előtt. A jogászi pályán sokféle siker létezik, de az igazi siker az, amikor úgy végzik munkájukat, hogy hűek maradnak önmagukhoz, megőrzik szakmai becsületüket és a hivatásukba vetett hitüket” – szólt az ünnepeltekhez. A győri egyetem képzési színvonalával kapcsolatban leszögezte, a jogi karról érkező munkatársak nemcsak jól megállják a helyüket az ügyészségen, hanem sokan közülük fontos pozíciókat is betöltenek a szervezetben. Dr. Göndör Éva, a személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási alapszak szakfelelőse kiemelte: a hallgatók nemcsak oklevelet kaptak, hanem lehetőséget is, hogy tevékeny alakítói legyenek a társadalmat összetartó intézményeknek. „Nem csupán adminisztratív feladatokat fognak ellátni, hanem sorsokat alakítanak, ezért a munkájuk nemcsak megélhetés, hanem szolgálat és értékteremtés is” – mondta. Dr. Smuk Péter professzor, a kar dékánja rámutatott: a civilizáció kiemelkedő vívmánya az ember veleszületett jogainak elismerése és védelme is. „Ehhez hadd idézzek egy nemrég jubilált dokumentumból, az Amerikai Egyesült Államok 250 éves függetlenségi nyilatkozatából. A nyilatkozat szerint minden ember egyenlőként teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé tartozik a jog az élethez és a szabadsághoz, valamint a jog a boldogságra való törekvésre” – idézte. Hozzátette, ennek megfelelően a hallgatóknak a diplomás életükhöz elsősorban boldogságot kíván. A frissdiplomások átvették oklevelüket, majd ünnepélyes esküt tettek, a jogász szakon végzetteket doktorrá avatták. (Fotó: Dudás Máté) A végzettek nevében Koncsekné Reményi Polett Csilla, illetve Hruby Réka búcsúzott az egyetemtől. Az ünnepségeket a Széchenyi István Egyetem fenntartásában működő Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium növendékeinek műsora színesítette. A hallgatói önkormányzat „Oktató a hallgatókért” díját dr. Kálmán János vehette át kiemelkedő oktatói munkájáért. A Pro Auditoribus díj emléklap minősítésében Keszei Júlia Molli, Nardai Alina és Veres Dorina, oklevél minősítésében Kiss Eszter, Horváth Viktória és Pingitzer József Álmos, bronz minősítésében Firtl Martin Ákos, míg ezüst minősítésében Hruby Réka jogászhallgatók részesültek. A SZESAT Interdiszciplináris Szakkollégium elismerő oklevelét Medvácz Ádám és Maszlov Leon vehette át a szakkollégium szakmai munkájához nyújtott kiemelkedő hozzájárulásáért. A két ünnepségen frissdiplomások átvették oklevelüket, majd ünnepélyes esküt tettek. A délutáni rendezvényen a jogász szakon végzetteket doktorrá avatták. (Fotók: Adorján András, Dudás Máté)

A Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Karának 111 végzős hallgatója ünnepélyes keretek között vehette át oklevelét a Győr Városi Egyetemi Csarnokban. A július 14-i eseményen a frissdiplomásokat a kar vezetői, oktatói, hozzátartozóik és barátaik köszöntötték, emellett elismeréseket adtak át azoknak a hallgatóknak, akik tanulmányaik mellett kiemelkedő szakmai, tudományos vagy közösségi munkát végeztek. A rendezvényen dr. Dogossy Gábor professzor, a kar dékánja köszöntötte az ünnepelteket. „Egyetemi éveik kezdetén olyan szabadságot kaptak, ami fontos lépést jelentett az önállóság felé. De megtapasztalhatták azt is, hogy a szabadság felelősséggel, döntésekkel és kötelezettségekkel is jár” – fogalmazott. Hozzátette, oklevelük egyszerre jelképezi egy hosszú út lezárását és egy új életpálya kezdetét, amelyen ez a felelősség még nagyobb hangsúlyt kap. „Az itt megszerzett tudás rendkívül értékes, de csak akkor marad az, ha ezt folyamatosan felfrissítik, és képzik magukat. Egyetemünk kapui a jövőben is nyitva állnak önök előtt” – hívta fel a végzettek figyelmét. A nemzetközi hallgatókhoz dr. Tóth-Nagy Csaba, a járműmérnöki alapképzés szakfelelőse szólt, majd Major Gábor a magyar, míg Kubilay Türker Kirdök a nemzetközi hallgatók nevében búcsúzott az intézménytől. Az ünnepséget a Széchenyi István Egyetem fenntartásában működő Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium növendékeinek műsora színesítette. Az eseményen átadták a hallgatói önkormányzat elismeréseit is. A Pro Progressum díj emléklap minősítésében Kiss Bátor Gábor járműmérnöki alapszakos hallgató, a SZEngine csapat tagja, valamint Nagy Kristóf járműmérnöki alapszakos hallgató, az Arrabona Racing Team tagja részesült. A díj oklevél minősítését Posvancz Olivér József motorsportmérnök mesterszakos hallgató, a SZEngine csapat tagja vehette át. A Pro Auditoribus díj emléklap minősítését Fehér Bálint Barnabás járműmérnöki alapszakos hallgatónak ítélték oda. Oklevél minősítést Major Gábor, Németh Gergő és Végh Kristóf járműmérnöki alapszakos hallgatók kaptak, míg bronz minősítésben Jäger Dávid Viktor járműmérnöki mesterszakos hallgató részesült. A SZESAT Interdiszciplináris Szakkollégium elismerő oklevelét Magyar Martin járműmérnök alapszakos hallgató érdemelte ki a léghajó- és magaslégköri ballonkísérletekben végzett munkájáért, valamint az első Országos Nagy Lajos Konstrukciós Emlékversenyen elért első helyezéséért. Az ünnepség a diplomák átadásával és a végzett hallgatók eskütételével zárult. Képgaléria az eseményről. (Fotó: Dudás Máté)

Az elmúlt időszakban a győri campus közvetlen környezetében egy olyan, gyakran feltehetőleg tudatmódosító szer hatása alatt álló csoport jelent meg, amelynek tagjai a közterületen időnként agresszív, közösségellenes magatartást tanúsítanak. A jelenség nemcsak a város lakosságát érinti, hanem egyetemi közösségünk biztonságérzetére is kedvezőtlen hatással van. Az utóbbi hetekben már a campus területén is előfordultak ilyen esetek. Az egyetem vezetése a kialakult helyzetet kiemelt biztonsági kockázatként kezeli. Az illetékes hatóságokkal szoros együttműködésben intézkedési tervet dolgoztunk ki annak érdekében, hogy tovább erősítsük az egyetemi polgárok, vendégeink, valamint az egyetem személyi és vagyoni biztonságát. A következő időszakban az Uni-Famulus Kft. biztonsági szolgálatának fokozott jelenlétével találkozhatnak a campus területén. Munkatársaink gyalogos és gépjárműves járőrszolgálattal és forgalomterelő eszközök alkalmazásával segítik a biztonság fenntartását. Célunk, hogy nyitott egyetemi működésünk megőrzése mellett mindenki számára biztonságos és kiszámítható környezetet biztosítsunk. Az alábbi térkép a kiemelten ellenőrzött területeket és közlekedési útvonalakat jelöli, ahol a biztonsági szolgálat munkatársaival és járműveivel találkozhatnak. Kérjük, hogy amennyiben agresszív vagy gyanús magatartást tapasztalnak, lehetőség szerint kerüljék a konfliktushelyzeteket, ne próbáljanak önállóan intézkedni, hanem haladéktalanul értesítsék a hét minden napján, 24 órában folyamatosan működő Felügyeleti Központunkat a 30/296-65-58 telefonszámon. Sürgős, azonnali rendőri intézkedést igénylő helyzetben továbbra is kérjük, hogy elsőként a 112-es segélyhívó számot hívják. Köszönjük együttműködésüket és felelős hozzáállásukat. Bízunk abban, hogy a megtett intézkedések tovább erősítik egyetemünk biztonságát, és hozzájárulnak ahhoz, hogy hallgatóink, munkatársaink és vendégeink továbbra is nyugodt, biztonságos környezetben végezhessék tanulmányaikat és munkájukat.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Agrártudományok Osztálya (IV. osztály) nemrégiben tisztújítást tartott. A következő hároméves ciklusban az osztály elnöki feladatait dr. Kovács Melinda akadémikus (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campus) látja el, míg elnökhelyettesekké dr. Faragó Sándor (Soproni Egyetem) és dr. Urbányi Béla (Széchenyi István Egyetem) akadémikusokat választották. Dr. Urbányi Béla az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar professzora, a hazai halgazdálkodás és akvakultúra nemzetközileg is elismert kutatója. Megválasztása tovább erősíti a mosonmagyaróvári agrár-felsőoktatás és kutatás tudományos jelenlétét. Az MTA Agrártudományok Osztálya a tudományág egyik legfontosabb hazai fóruma. Munkájában az agrár- és élelmiszer-rendszerek, az állattenyésztés, az állatorvos-tudomány, a növénytermesztés, a kertészet, az erdészet, a vadgazdálkodás, a talajtudomány, az agrár-közgazdaságtan, valamint a biotechnológia és a fenntarthatóság kérdései egyaránt megjelennek. „Nagy megtiszteltetés számomra az Agrártudományok Osztálya elnökhelyettesi feladatainak ellátása. Bízom benne, hogy az új vezetés munkájában közreműködve hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a tudomány eredményei minél hatékonyabban szolgálják a magyar agrárium fejlődését, valamint a fiatal kutatók és az agrár-felsőoktatás szakmai támogatását is” – fogalmazott dr. Urbányi Béla professzor. A következő hároméves ciklusban az osztály kiemelt feladatai közé tartozik az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó mezőgazdaság, a vízgazdálkodás és a talajvédelem tudományos támogatása, valamint a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás és az agrárinnováció eredményeinek minél szélesebb körű hasznosítása. Dr. Urbányi Béla, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának professzora mostantól az MTA Agrártudományok Osztályának egyik elnökhelyetteseként is tevékenykedik. (Fotó: Adorján András)

Tavaly után ismét házigazda szerepet töltött be az EFOTT-on a Széchenyi István Egyetem - ezúttal azonban nem egyedül, hanem a jubileumi évforduló kapcsán három másik hazai felsőoktatási intézménnyel közösen. Idén is számos aktivitás várta a fesztiválozókat július 8. és 11. között, akik így nem csupán a széchenyis életérzésből, hanem az egyetemen folyó kutató-fejlesztő tevékenységből is ízelítőt kaphattak. 1976 júliusában, az Abaliget melletti üdülőterületen rendezték meg az első EFOTT-ot, azaz az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozóját. Különlegességét az jelentette, hogy minden évben más felsőoktatási intézmény szervezte meg, így helyszíne folyamatosan változott. A vándorlás egészen 2014-ig tartott, amikor a rendezvény állandó otthonra lelt a Velencei-tó partján – akkor már többnapos zenei eseményként, ám hallgatói jellegét továbbra is megtartva. Az EFOTT július 8. és 11. között várja az érdeklődőket Sukorón. (Fotó: Adorján András) Az ötvenedik születésnapot különleges nyitónapi programmal ünnepelték a szervezők július 8-án: egy maratoni, négyórás koncertshow keretében húztak ívet a hetvenes évek popkulturális ikonjaitól a jelen sztárjaiig, demonstrálva, miképp is változott a fesztivál. Szintén az idei év különlegessége, hogy a házigazda szerepét nem egy, hanem négy egyetem töltötte be, köztük a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem, a szintén fővárosi Eötvös Loránd Tudományegyetem, a veszprémi Pannon Egyetem mellett a tavaly nagy sikerrel debütált Széchenyi István Egyetem. A Széchenyi István Egyetem standját Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke is felkereste. (Fotó: Adorján András) „A négyegyetemes modellben jobban bemutatható a felsőoktatás sokszínűsége. Emellett pozitívum, hogy a szervező intézmények hallgatóinál mindig nő az érdeklődés az esemény iránt, s ez idén sem volt másként. Külön öröm, hogy mi, házigazdák is tanultunk egymástól, és remek szakmai kapcsolatokra tettünk szert” – mondta Pajor Eszter, a Széchenyi István Egyetem marketing szakreferense. A Széchenyi István Egyetem kitelepülése az egyetemi, vállalati és civil kiállítók számára fenntartott különálló területen (Universum) kapott helyet, ahol az intézmény minden nap más-más tematikában mutatta be a képzéseit, fejlesztéseit és az általa kínált lehetőségeket. A precíziós mezőgazdaság, a műszaki innováció és az egészségtechnológia volt a fókuszban, valamint többek között drónkiállítás, VR-bemutató, kipróbálható szimulációk várták az érdeklődőket. Szombaton az egyetem tulajdonában álló Uni-Medicampus Kft. helyszíni egészségügyi állapotfelmérést biztosított a fesztiválozóknak, akik kipróbálhatták a részegszemüveget és a reflexeket mérő játékot is. A Széchenyi István Egyetem szervezői csapata. (Fotó: Adorján András) „A fesztiváludvarunkban kialakítottunk egy chill zone-t, valamint egy szépségsarkot is, ahol a hallgatói önkormányzat önkétesei sminkeléssel, hajfonással és fesztiváltetoválásokkal várták a látogatókat. Két partnerünk, az E.ON és a Waberer’s is csatlakozott hozzánk, számos izgalmas aktivitással és meglepetéssel készülve. A házigazdákkal közösen működtetett bárunkban a Kollégiumi Stúdió DJ-i gondoskodtak a jó hangulatról. Emellett már a belépésnél is találkozhattak velünk a fesztiválozók egy állomáspontos vetélkedő keretében, amelynek szerencsés nyerteseit golfkocsival szállítottuk a fesztivál bejáratához” – tette hozzá Pajor Eszter. A rendezvényt nyitó sajtótájékoztatón Lőrincz Gergő, a Széchenyi István Egyetem szolgáltatási és brandigazgatója elmondta: büszkék arra, hogy ismét a házigazdák között lehetnek, és amellett, hogy igyekeznek átadni a széchenyis életérzést, azt is bemutatják az érdeklődőknek a csütörtöktől szombatig tartó tematikus napokon, mennyire innovatív az intézmény. „Folyamatosan fejlesztjük képzéseinket, és azon dolgozunk, hogy a munkaerőpiac igényeinek megfelelő, korszerű, gyakorlatias tudást adjunk át egyre gyarapodó, közel tizenhétezres hallgatói közösségünknek” – fogalmazott. A sajtótájékoztatón elhangzott: az idei év különlegessége, hogy a házigazda szerepét nem egy, hanem négy egyetem tölti be. (Fotó: Adorján András) A fesztivál szervezői azt is bejelentették, hogy az ötvenedik EFOTT az utolsó, amelynek a Velencei-tó környéke adott otthont, az esemény ugyanis 2027-től Esztergomba költözik. Addig is várnak minden jelenlegi, leendő és volt hallgatót és érdeklődőt Sukoróra, hogy méltóképp elbúcsúztassák a helyszínt. Képgaléria: (Fotó: Adorján András)

Gólya Hajnalka, a Széchenyi István Egyetem tavaly végzett formatervező hallgatója olyan moduláris gyermekbútort tervezett, amely a csecsemőkortól egészen az iskoláskorig alkalmazkodik a gyermek változó igényeihez. A négy funkciót egyesítő koncepció hazai és nemzetközi formatervezési mintaoltalmat is kapott, a következő lépést pedig a gyártási és tesztelési folyamatok jelenthetik. A Széchenyi István Egyetem gyakorlatorientált képzéseiben kiemelt szerepet kapnak azok a feladatok, amelyek során a hallgatók valós társadalmi, életmódbeli vagy fenntarthatósági kihívásokra keresnek gyakorlati és hosszú távon is működőképes válaszokat. Formatervezés alapszakon mindezt a tervezői gondolkodás, vagyis a „design thinking” emberközpontú problémamegoldó módszertana támogatja: a fiatalok többek között a probléma feltérképezésével, célcsoportelemzéssel, felhasználói igényfelméréssel jutnak el egy-egy prototípus kialakításáig. Gólya Hajnalka koncepciója diplomaprojektként indult: hátterében egy hétköznapi megfigyelés állt, mely szerint a családoknak gyermekük növekedése során újabb és újabb bútorokat kell beszerezniük, miközben a már nem használt darabok tárolása is gondot okozhat. A prototípus kialakításánál az eltérő életkorokhoz kapcsolódó ergonómiai és biztonsági szempontokat, valamint az európai uniós szabványokat is figyelembe vették. A tervezés során a természetes anyaghasználat, a hosszú élettartam és a fenntarthatóság egyaránt meghatározó szempont volt, így az egykori hallgató gőzölt bükkfával dolgozott, valamint gyermekbarát narancsolajos felületkezelést alkalmazott. Gólya Hajnalka a Széchenyi István Egyetem hallgatójaként kezdte kifejleszteni a ma már hazai és nemzetközi formatervezésiminta-oltalmat elnyert terméket, amelynek 1:2 arányú makettje látható a felvételen. (Fotó: Adorján András) „A bútor, a gyermek fejlődéséhez igazodva, több funkciójában is használható: az első szakaszban csecsemőágyként, később babaágyként, majd totyogós ágyként működik, végül pedig íróasztallá alakítható. Az egyes elemek egyszerűen variálhatók, az összeállításhoz pedig mindössze egy imbuszkulcs szükséges” – mondta Gólya Hajnalka. „Kiemelt figyelmet fordítottunk a gyermekbútorokra vonatkozó európai uniós biztonsági szabványokra, valamint arra, hogy a szerkezet hosszú távon is strapabíró maradjon. Vizsgáltuk például a beszorulás elleni kialakítás lehetőségeit és az alkalmazható anyagokat is. Fontos volt, hogy az egyes funkciók ne kompromisszumos megoldásként működjenek, hanem minden fejlődési szakaszban teljes értékű használatot biztosítsanak” – emelte ki Juhos Lehel, az egyetem Design Campus Kompetenciaközpontjának kooperatív kutatója, a diplomaprojekt témavezetője. A moduláris gyermekbútor a közelmúltban a magyar mellett nemzetközi formatervezési mintaoltalmat is kapott. „A termékfejlesztés legfontosabb lépcsői már megvalósultak: a kutatás, a koncepció kidolgozása, a modell elkészítése és a védelem alá helyezés is megtörtént. A következő lépést a részletes műszaki fejlesztés, a prototípus-tesztelés és a gyártási előkészítés jelentheti” – emelte ki Gólya Hajnalka, aki jelenleg a londoni Kingston Egyetem „Product and Furniture Design” mesterprogramjának hallgatója. Nemzetközi tanulmányai mellett gyártópartnerek felkutatásán is dolgozik, mivel hosszabb távon a hazai és nemzetközi piacra lépést tervezi. A bútor különlegessége, hogy mindössze egy imbuszkulcs segítségével bölcsőből kisággyá, asztallá, sőt, gyerekággyá is alakítható. (Fotó: Adorján András)

Tizenöt mérnökhallgató kutatási munkáját támogatta a Széchenyi István Egyetem és az AUMOVIO együttműködésében megvalósult ösztöndíjprogram. A három szemeszteren át tartó kezdeményezés során autonóm járműrendszerekhez, fejlett vezetéstámogató megoldásokhoz és mesterséges intelligenciához kapcsolódó témákon dolgoztak a résztvevők. Sikeresen lezárult a Széchenyi István Egyetem és az autonóm járműipar egyik legjelentősebb hazai szereplője, az AUMOVIO együttműködésében megvalósult ösztöndíjprogram, amelynek keretében tizenöt mérnökhallgató kapott támogatást kutatási témái kidolgozásához. A három szemeszteren át tartó program záróeseményét a vállalat budapesti fejlesztési központjában rendezték meg, ahol a résztvevők bemutathatták szakmai eredményeiket. A kezdeményezés az autonóm mobilitás, a fejlett vezetéstámogató rendszerek és a mesterséges intelligencia területére összpontosított. A hallgatók olyan, az AUMOVIO által definiált kutatási és fejlesztési feladatokon dolgoztak, amelyek szorosan kapcsolódnak a jövő közlekedési megoldásaihoz, miközben vállalati szakértők támogatására is támaszkodhattak. A záróesemény lehetőséget biztosított arra, hogy munkájuk eredményeit közvetlenül az iparág képviselői előtt ismertessék. A projekteket a hallgatók, konzulensek és iparági szereplők közti projektindító egyeztetéseket követően a Széchenyi István Egyetem mentor oktatói, valamint Járműipari Kutatóközpontjának szakemberei kísérték figyelemmel, a program koordinációját pedig az intézmény Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központja látta el. A kezdeményezés megvalósításában a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület is közreműködött. Az együttműködés egyik sajátossága az volt, hogy a hallgatók közvetlen kapcsolatba kerülhettek a vállalati környezettel és annak elvárásaival. Vadász András, az AUMOVIO egyetemi kapcsolatokért felelős koordinátora, Horgosi Nóra, a Széchenyi-egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központjának ipari kapcsolatok koordinátora, Unger Miklós AUMOVIO-ösztöndíjas doktorandusz és dr. Pup Dániel, az egyetem Járműipari Kutatóközpontjának szakmai koordinátora. (Fotó: Adorján András) Vadász András, az AUMVIO egyetemi kapcsolatokért felelős koordinátora elmondta: a Széchenyi István Egyetemmel kialakított partnerséget az intézmény magas színvonalú szakmai kompetenciáira és a potenciálisan elérhető szakember-utánpótlási bázisra alapozták. „Célunk, hogy minél szélesebb körben terjesszük Magyarországon az önvezető autókkal kapcsolatos tudást, és felkeltsük a fiatalok érdeklődését a téma iránt. Tudjuk, hogy az egyetemek vannak leginkább az ezzel kapcsolatos innovációk birtokában, mi pedig szeretnénk ezeket mielőbb beépíteni az iparba is” – fogalmazott. Kiemelte: a program lezárultával fontos elismerés volt számára, hogy kollégái is dicsérték a hallgatók projektjeit, a témák sokszínűségét, illetve azt, hogy rövid idő alatt milyen értékes eredményeket értek el. Az egyetem Járműipari Kutatóközpontjának szakmai koordinátora, dr. Pup Dániel hangsúlyozta: ugyan a szakmai koordinálást a központ végezte, számos más szervezeti egységhez tartozó hallgatók is részesültek az ösztöndíjban. „Nagyon fontos, hogy a fiatalok olyan témákkal foglalkozhattak, amikre valóban szüksége van az iparnak. Az AUMOVIO a hallgatói ötletek közül választotta ki a portfóliójához leginkább illő témákat, így mindkét fél számára izgalmas és hasznos kutatások születtek” – jelentette ki. Hozzáfűzte: az önvezető járművek terén az AUMOVIO itthon közel háromszáz fejlesztőmérnökkel dolgozik, ezért kiemelkedő lehetőség, hogy a program révén az egyetem kapcsolódhatott a vállalathoz. A program záróeseményére az AUMOVIO budapesti fejlesztési központjában került sor. Felvételünkön az ösztöndíjasok egy csoportja. A program nemcsak ösztöndíjtámogatást nyújtott a résztvevőknek, hanem több olyan eszköz – köztük autóipari alkalmazásokhoz tervezett kamerák – beszerzésére is lehetőség nyílt, amelyek a modellezési és fejlesztési feladatokat szolgálták. A kutatási eredmények a tudományos teljesítményekben is megmutatkoznak: öt Tudományos és Művészeti Diákköri dolgozat készült el, hat diplomamunka és szakdolgozat kapcsolódik hozzá, valamint két doktori téma is ebből az együttműködésből született. A kezdeményezés így a hallgatói projektektől a doktori képzésig több szinten is hozzájárult a fiatalok szakmai fejlődéséhez. Unger Miklós doktorandusz PhD-tanulmányaiban is nagy támogatást jelentett az AUMOVIO ösztöndíjprogram. „Doktori kutatásomban az úthibák feltérképezése van a fókuszban, tágabb értelemben környezetérzékelésre alkalmas algoritmusokkal foglalkozom. Az ösztöndíjas időszakban kifejezetten a parkolóhely-keresés témájára összpontosítottam – árulta el. – Az ötlet onnan jött, hogy az egyetem energiahatékony járművet fejlesztő hallgatói versenycsapata, a SZEnergy a Shell Eco-marathon versenyen autonóm kategóriában évről évre szembesül a parkolóhely-keresés feladatával, ezért a téma intézményünk számára is fontos.”

A világ hét országából érkezett pedagógusok részvételével kezdődött meg a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karának pedagógiai-módszertani mesterkurzusa. A július 5. és 11. között zajló képzés célja, hogy korszerű módszertani tudással segítse azokat a szakembereket, akik a diaszpórában működő hétvégi magyar iskolákban őrzik és adják tovább a magyar nyelvet és kultúrát. A Széchenyi István Egyetem több mint két évtizede szervez nyári továbbképzéseket a Kárpát-medencén kívül működő hétvégi magyar iskolák pedagógusai számára, akik ma már két féléves szakirányú továbbképzési szakon és az arra épülő, mikrotanúsítványt nyújtó pedagógiai-módszertani mesterkurzuson is részt vehetnek. Az utóbbi programra idén 21 pedagógus jött Csehországból, az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Hollandiából, Írországból, Kanadából és Németországból. A cél, hogy a szakemberek korszerű ismeretekkel gazdagodva térjenek vissza saját közösségeikbe. A megnyitón dr. Pongrácz Attila, az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar dékánja hangsúlyozta: az egyetem küldetésének tekinti, hogy a legkorszerűbb pedagógiai tudást ötvözze a magyar kulturális örökség értékeivel, ezzel segítve a hétvégi magyar iskolák munkáját szerte a világon. Kövecsesné dr. Gősi Viktória, a Tanár- és Pedagógusképzési Központ főigazgatója, a továbbképzés szakfelelőse kiemelte, hogy a diaszpórában dolgozó pedagógusok kulcsszerepet töltenek be a magyar nyelv és kultúra továbbadásában. Hozzátette: a résztvevők – akik a győri jelenléti képzést követően az őszi félévben teljesítik a program további követelményeit – a hét során a mesterséges intelligencia oktatási alkalmazásától a drámapedagógiáig számos módszerrel ismerkednek meg, amelyeket később önállóan alkalmazhatnak. A képzés a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium, valamint a Tudományos és Technológiai Minisztérium támogatásával valósul meg. A mesterkurzus megnyitó ünnepségének résztvevői az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar dr. Barsi Ernő termében. (Fotó: Adorján András)

A Széchenyi István Egyetem két, februárban végzett hallgatója, Pintér Tamás és Kovács Barnabás olyan köztéri palacktartót fejlesztett, amely már több magyarországi településen megjelent. A Rebelt a visszaváltható flakonok, dobozok, üvegek gyűjtéséhez kínál praktikus és esztétikus megoldást. A Széchenyi István Egyetem gyakorlatorientált képzéseiben meghatározó szerepet kapnak azok a feladatok, amelyek társadalmi és környezeti kihívásokra keresnek válaszokat. Pintér Tamás és Kovács Barnabás története is egy ilyen tanórai projektből indult: az angol nyelvű gazdálkodási és menedzsment szakán egy fenntarthatósági fókuszú kurzus keretében kellett megvalósítható üzleti koncepciót bemutatniuk. A hallgatók olyan köztéri palacktartó ötletén kezdtek dolgozni, amely lehetővé teszi, hogy azok az italcsomagolások is bekerülhessenek az újrahasznosítás körforgásába, amelyeket a fogyasztók a köztéri kukákba dobnának. Az eszköz emellett segít azoknak, akik ezen palackok összegyűjtésével egészítik ki jövedelmüket. Az elgondolást németországi és hollandiai példák inspirálták: a hallgatók olyan köztéri palacktartó-rendszeren kezdtek el gondolkodni, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a járókelők elkülönítve helyezzék el az üres italcsomagolásokat. „Szerettünk volna reagálni arra, hogy sok palack végül nem kerül be a szelektív gyűjtésbe. Olyan egyszerű és működőképes megoldásban gondolkodtunk, amely városi környezetbe is jól illeszkedik” – mondta Pintér Tamás. Hozzátette: az egyetemi projektfeladat során piackutatást végeztek és kidolgozták az üzleti tervet, ami alapján elindították vállalkozásukat. A Rebelt a visszaváltható italcsomagolások elkülönített gyűjtését segíti, miközben a közterületek rendezettebb és tisztább megjelenéséhez is hozzájárul. Felvételünkön a két alkotó, Kovács Barnabás és Pintér Tamás. (Fotó: Adorján András) „Az intézmény által biztosított egyik tervezőprogramban kezdtem el dolgozni, és gépészmérnök ismerősöm támogatásával elkészítettük a prototípust” – idézte fel. A fejlesztés során a Széchenyi-egyetem tudáshasznosító vállalkozása, az Uni Inno Zrt. működött közre az iparjogvédelmi folyamatokban. Ennek eredményeként két termékükre formatervezési mintaoltalmat kaptak. Az első palacktartók tavaly nyáron Szombathelyen jelentek meg, azóta pedig több városban – köztük Szegeden, Kőszegen és Szentgotthárdon – telepítettek belőlük, de más helyekről is érdeklődnek iránta. A fiatalok a győri önkormányzattal ugyancsak tárgyalásokat folytatnak, emellett hosszabb távon további termékfejlesztésekben és nemzetközi terjeszkedésben gondolkodnak. „A háztartások felé is szeretnénk nyitni. Olyan kompakt, dizájnos otthoni gyűjtőmegoldások fejlesztésén dolgozunk, amelyek kényelmesen használhatók és piacképesek lehetnek” – emelte ki Kovács Barnabás.

A Széchenyi István Egyetem Művészeti Kara ünnepélyes diplomaátadókon búcsúztatta végzős hallgatóit július 4-én az egykori zsinagógában. A délelőtti ünnepségen a zeneművész-, zenetanár- és karmesterképzések, délután pedig a designszakok frissdiplomásai vehették át oklevelüket. Az eseményeken a kiváló hallgatói és oktatói teljesítményeket is számos elismeréssel jutalmazták. A Széchenyi István Egyetem Művészeti Kara a zenei és a designterületen egyaránt olyan gyakorlatorientált képzéseket kínál, amelyek a magas szintű szakmai tudás mellett a kreatív szemléletet, az alkotói szabadságot és a folyamatos megújulás képességét is megalapozzák. A hallgatók a képzés során megszerzett ismeretekre építve művészként, művésztanárként, karmesterként vagy tervezőként kezdhetik meg pályafutásukat. „A diploma nem egy folyamat lezárását, hanem egy új szakmai életszakasz kezdetét jelenti. A művészi és a pedagógusi pályán a folyamatos fejlődés és önképzés elengedhetetlen, ugyanakkor a végzősök olyan biztos szakmai alapokkal indulhatnak el, amelyekre egész életük során építhetnek” – hangsúlyozta a diplomaátadó ünnepségeken dr. Hontvári Csaba, a kar dékánja. A designképzések végzőseihez szólva felidézte azt is, hogy a 2021-ben elindított építőművészet-, formatervezés- és tervezőgrafika-képzések feltételei az egyetem támogatásának köszönhetően folyamatosan fejlődtek, a 2023-ban átadott Győri Innovációs Park pedig mára a Design Campus otthonává vált. A délelőtti diplomaátadón a Hallgatói Önkormányzat Pro Auditoribus díjának emléklap minősítésében Nagy Zita klasszikus oboa előadóművész alapszakos hallgató, míg oklevél minősítésében Almási Dániel klasszikus fagott előadóművész alapszakos, Molnár Milán zenetanár osztatlan szakos és Varga Veronika Ilona klasszikus hangszerművész mesterszakos hallgató részesült. Az ünnepségen az idei Kónya-díjat Bódai Ákos klasszikus hegedű előadóművész alapszakos hallgató vehette át egy ifj. Kónya Lajos hegedűkészítő mester által készített hangszerrel együtt. A legjobb szakdolgozatért Böröndy Panka (zongoratanár osztatlan szak), Baján Eleonóra Anna (hegedűtanár osztatlan szak), a legjobb diplomakoncertért Nagy Zita (klasszikus oboa előadóművész alapszakon) és Lázók Richárd (klasszikus hegedűművész mesterszak), a legjobb zárótanításért pedig Hazafi Manna (gordonkatanár osztatlan szak) és Illés Ferenc (klarinéttanár mesterszak) érdemelt ki dicséretet. A délutáni ünnepségen a designképzések végzősei vették át diplomájukat. A Hallgatói Önkormányzat Oktató a hallgatóért díját Bakucz András mesteroktató kapta. A Pro Progressum díj emléklap minősítésében Márkus Júlia formatervezés alapszakos hallgató részesült, míg Pro Auditoribus emléklapot Gazdag Réka tervezőgrafika alapszakos hallgató, oklevél minősítést Králl Jonatán Bence tervezőgrafika, Nagy Zsófia formatervezés és Szabó-Fehér Boróka Csenge építőművészet alapszakos hallgató, bronz minősítést pedig Dörgönye Kíra formatervezés alapszakos hallgató vehetett át. A Formatervezés Tanszék Cutting Edge különdíját Gottschling Helga formatervezés alapszakos hallgató érdemelte ki. Az ünnepségen külön elismerésben részesült Mauer Kata tervezőgrafika alapszakos hallgató is, aki elsőként szerzett minden tantárgyból kitűnő minősítésű diplomát a Tervezőgrafika Tanszéken. A két diplomaátadót fiatal művészek előadásai tették még ünnepélyesebbé, a végzősök pedig esküt tettek, megerősítve elkötelezettségüket választott hivatásuk, valamint a Széchenyi István Egyetem értékei és hagyományai mellett. Képgaléria az eseményről. (Fotó: Adorján András, Nagy Gergely)

Ötödik alkalommal rendezte meg a Széchenyi István Egyetem és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara a „Víz, amit akarunk” konferenciát július 2-án. Az esemény az „Egy élhető jövőért” mottó jegyében a víz szerepét járta körül a talajgazdálkodástól és a növénytermesztéstől kezdve az állattenyésztésen át az élelmiszeriparig, bemutatva azokat a megoldásokat is, amelyek hozzájárulhatnak a fenntartható mezőgazdasághoz és az élelmiszer-biztonsághoz. A Széchenyi István Egyetem és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 2022-ben hívta életre a „Víz, amit akarunk” kezdeményezést, amely évről évre más szemszögből vizsgálja a víz stratégiai jelentőségét. Az ötödik alkalommal megrendezett konferencia ezúttal arra kereste a választ, hogyan lehet a vízkészletekkel fenntartható módon gazdálkodni az agrárium és az élelmiszerlánc teljes rendszerében. Az esemény megnyitóján Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter úgy fogalmazott: „Nem választható el a vízmegtartás, a helyes gazdálkodási gyakorlat és az egészséges talaj egy jól működő élővilágtól. Nekünk az a feladatunk, hogy ehhez megfelelő szabályozói rendszert és lehetőségeket teremtsünk.” Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter is köszöntötte a résztvevőket. (Fotó: Adorján András) Pintér-Péntek Imre, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke felidézte, hogy a rendezvény ötlete 2022-ben született meg, amikor a gönyűi torkolati műtárgy megépítésével sikerült elérni, hogy a győri folyók megfelelő vízszintje biztosított legyen. Megjegyezte, hogy azóta a program sarokpontjai – a víz, az egyetem, a gazdaság és Győr régió – változatlanok maradtak. A konferencián megemlékeztek Kertész Józsefről, a Szigetköz nemrégiben elhunyt kiemelkedő szakértőjéről, majd a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar oktatói, kutatói három tematikus előadásblokkban tekintették át a vízgazdálkodás legfontosabb kérdéseit. Kertész József a Szigetköz egyik legavatottabb ismerője volt. (Fotó: Adorján András) Dr. Kalocsai Renátó arról beszélt, hogy a talaj egészségének megőrzése, a szervesanyag-tartalom növelése, a megfelelő talajszerkezet kialakítása és a biológiai aktivitás erősítése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a mezőgazdaság sikeresen alkalmazkodjon a klímaváltozás okozta kihívásokhoz. Dr. Palkovics László Amand professzor a vízhiányra adható biotechnológiai válaszokra fókuszált. Áttekintette a növénynemesítés fejlődését a hagyományos módszerektől a modern precíziós eljárásokig, kiemelve, hogy az új technológiák a szárazságnak jobban ellenálló növényfajták létrehozását is elősegíthetik. A precíziós gazdálkodás lehetőségeit dr. Teschner Gergely szemléltette a mosonmagyaróvári karon kifejlesztett UniMetSense meteorológiai állomás példáján keresztül, amely valós idejű adatokkal támogatja a termelőket a megalapozott döntések meghozatalában. A második előadásblokk az állattenyésztés vízgazdálkodási kérdéseit helyezte középpontba. Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor és dr. Húth Balázs arra hívták fel a figyelmet, hogy a haszonállattartás vízigényének döntő része a takarmány-előállításhoz kapcsolódik, miközben a hőstressz egyre nagyobb kihívást jelent az állatok teljesítménye és jóléte szempontjából. Elmondták: a korszerű monitoringrendszerek és a vízfelhasználás optimalizálása egyszerre szolgálják a fenntarthatóságot és a gazdaságosságot. Tenke János, a Bonafarm sertéságazati takarmányozási vezetője gyakorlati példákon mutatta be, hogy a telepi vízfelhasználás jelentős része megfelelő technológiai megoldásokkal megtakarítható. Hangsúlyozta: az itatórendszerek korszerűsítésével és a veszteségek mérséklésével számottevően csökkenthető a vízfelhasználás. A konferencia házigazdái, előadói és kiemelt vendégei (Fotó: Adorján András) A harmadik előadásblokk az élelmiszeripari és innovációs megközelítésekre helyezte a hangsúlyt. Dr. Ásványi Balázs az esővíz hasznosításában rejlő lehetőségekről szólt. Bemutatta az egyetemen zajló kutatásokat, valamint azt a különleges projektet, amely a megújuló energiatermelést precíziós öntözési rendszerekkel kapcsolja össze a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének erősítése érdekében. Dr. Urbányi Béla professzor kifejtette: az akvakultúra fenntartható módon járulhat hozzá az élelmiszer-termeléshez, ugyanakkor a hazai halfogyasztás növeléséhez a feldolgozás fejlesztésére és a fogyasztók szemléletformálására is szükség van. Dr. Kiss Attila Péter a víz szerepét elemezte az élelmiszerlánc teljes folyamatában. Előadásából kiderült, hogy a víz nemcsak az emberi szervezet működésének nélkülözhetetlen eleme, hanem az élelmiszer-előállítás, a feldolgozás, valamint az egészségvédő, funkcionális élelmiszerek fejlesztésének is meghatározó tényezője. Dr. Juhász Anikó, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium helyettes államtitkára a vízmegtartást ösztönző agrártámogatási rendszer legfontosabb elemeit ismertette. Kitért arra is, hogy előkészítés alatt áll egy új, eredményalapú támogatási forma, az úgynevezett „vízprémium”, amely a mezőgazdasági területeken visszatartott víz mennyiségének ösztönzését szolgálná. A rendezvényen együttműködési megállapodást írt alá a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara és a Magyar Talajtani Társaság a talajtani oktatás, kutatás és társadalmi szemléletformálás erősítéséért. Bejelentették, hogy a „Talaj a talpad alatt” című interaktív vándorkiállítás – amely közérthetően mutatja be a talaj kialakulását, élővilágát és az élelmiszer-termelésben betöltött meghatározó szerepét, egyúttal felhívja a figyelmet megóvásának fontosságára – szeptemberben a mosonmagyaróvári karra érkezik. Dobos Endre Zsolt professzor, a Magyar Talajtani Társaság elnöke és dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja. (Adorján András) A konferencián Dósa Gábor, az egyetem hasznosítóvállalkozása, az Uni Inno Zrt. vezérigazgatója oklevelet adott át Török Gyulának, az ABZ Drone Kft. ügyvezetőjének. Az elismeréssel azt az együttműködést köszönte meg, amelynek eredményeként az intézmény, a cég és az MIB Invest által közösen létrehozott ABZ Innovation Kft. permeteződrónja rendkívüli piaci siker lett, és ma már 40 országban használják az agráriumban. Az innováció kifejlesztésében az intézmény kutatói is tevékeny szerepet vállaltak. Török Gyula, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője és Dósa Gábor, a Széchenyi István Egyetem tulajdonában lévő Uni Inno Zrt. vezérigazgatója (Fotó: Adorján András) A konferenciát követő fogadáson dr. Tóth Péter győri alpolgármester mondott pohárköszöntőt. (Fotó: Adorján András)

Vállalati feladaton dolgoztak a Széchenyi István Egyetem Informatika Tanszékének hallgatói a tavaszi szemeszterben. A projektalapú oktatási program részeként a Sertec Auto Structures Hungary Kft. autóipari beszállító fejlesztési igényére kerestek megoldást, miközben a cég működésének mindennapjaiba is betekintést nyertek. A Széchenyi István Egyetem kiemelt figyelmet fordít arra, hogy hallgatói a tanulmányaik során minél több gyakorlati tapasztalatot szerezzenek. Az Informatika Tanszéken évek óta tudatosan építik azt az oktatási modellt, amelyben a résztvevők nem csupán elméleti ismereteket sajátítanak el, hanem valós problémákra keresnek megoldásokat, gyakran külső partnerekkel együttműködésben. A kezdeményezés korábban középiskolai együttműködésekkel indult. A „Fejlessz a győri Széchenyi István Egyetem hallgatóival!” program keretében a hallgatók győri középiskolások ötleteit valósították meg csapatmunkában. Készült már a Győri SZC Pattantyús-Ábrahám Géza Technikum iskolai büféjének rendelőalkalmazás , amely lehetővé tette az előrendelést és az átvételi idősávok kezelését, később pedig a Győri SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium számára egy hibabejelentő és feladatkiosztó rendszer született. „Kezdettől fogva az volt a cél, hogy a hallgatók olyan helyzetekkel találkozzanak, amelyek a munka világában is várnak rájuk. Nem előre meghatározott feladatokat kapnak, hanem az ügyfelekkel egyeztetve, szoros együttműködésben keresnek megoldást az adott cég kihívásaira, miközben megtanulnak csapatban dolgozni és alkalmazkodni a változó elvárásokhoz” – mondta dr. Kovács Katalin tanszékvezető. A program negyedik alkalommal indult el, ezúttal többek között a Sertec Auto Structures Hungary Kft. autóipari beszállító vállalat bevonásával. A cél egy olyan alkalmazás létrehozása volt, amely támogatja a gyártási dokumentáció digitális kezelését és egyszerűsíti a kapcsolódó folyamatokat. A feladaton három, egyenként négy-hat fős hallgatói csapat dolgozott. A résztvevők heti sprintekben haladtak, rendszeres tervezési és bemutató alkalmakon ismertették eredményeiket, miközben a vállalat szakemberei folyamatos szakmai támogatást biztosítottak. „Őszintén meglepett bennünket, milyen professzionális módon dolgoztak a hallgatók. A rendszeres egyeztetéseken jól átgondolt kérdésekkel érkeztek, nyitottak voltak a visszajelzésekre, és rövid idő alatt olyan megoldásokat dolgoztak ki, amelyek valódi alapot jelenthetnek a további fejlesztésekhez. Számunkra ez egyértelműen megerősítette, hogy érdemes folytatni az együttműködést az egyetemmel. Vállalati kultúránk része, hogy lehetőséget biztosítsunk a fiatal mérnököknek és hallgatóknak a szakmai fejlődésre. Jelenleg is van olyan hallgató, aki nálunk készíti diplomamunkáját, és a jövőben munkatársként ugyancsak számítunk rá” – fogalmazott Kiss Katalin, a cég folyamatfejlesztési menedzsere. A közös munka eredményeként a hallgatói csapatok működő prototípusokat mutattak be a vállalatnak. A gyártó cég szakemberei végül Kiss Csongor és társai koncepcióját választották továbbfejlesztésre, amelynek alkalmazásáról jelenleg is egyeztetések zajlanak. A projektben részt vevő hallgatók egy csoportja dr. Kovács Katalinnal, az Informatika Tanszék vezetőjével. (Fotó: Adorján András) „A partnerünk üzleti igényeire készítettünk szoftvert, így először a vállalati folyamatokat ismertük meg részletesen, és csak ezután kezdődött a fejlesztés. Hallgatóként rendkívül sokat jelentett, hogy egy olyan projekten dolgozhattunk, amelynek eredménye akár a gyakorlatban is hasznosulhat. Az ilyen feladatok révén sokkal közelebb kerülünk ahhoz, hogy megértsük, milyen elvárásokkal találkozunk majd a munka világában, így magabiztosabban készülhetünk a szakmai pályafutásunk következő állomására” – mondta Kiss Csongor elsőéves mérnökinformatikus hallgató.

A kiberbiztonság technológiai, jogi és szervezeti kihívásait állította középpontba a CyberTrident Challenge kiberbiztonsági incidenskezelési verseny, amelyet a Széchenyi István Egyetem győri campusán rendeztek a napokban. A különböző intézmények hallgatóiból álló csapatok valósághű helyzetek kezelésében mérhették össze tudásukat. A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam-és Jogtudományi Kara kiemelt területként kezeli a napjainkban globálisan kulcskérdéssé váló kiberbiztonságot. Az intézményben – amely hazánkban elsőként indított kiberbiztonsági jogi mesterszakot – külön Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszék működik. Vezetője, dr. Kelemen Roland kiemelt jelentőségűnek tartja, hogy a területre multidiszciplináris szemlélettel tekintsünk, hiszen a kibertámadások ellen csak több tudományág együttműködésével lehet hatékonyan védekezni. Erre hívta fel a figyelmet az ACPM IT Tanácsadó Zrt., a Széchenyi István Egyetem jogi kara, valamint az intézmény Mesterséges Intelligencia és HPC Tanszéke közös szervezésében megvalósult, hagyományteremtő CyberTrident Challenge kiberbiztonsági incidenskezelési verseny is, amelyen a házigazda intézmény hallgatói mellett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Óbudai Egyetem fiataljai nyolc csapatban vettek részt. A versenyzőknek egy komplex, valós helyzetet modellező incidensszimuláció során kellett technikai, jogi és vezetői szempontokat egyaránt figyelembe véve megoldást találniuk egy kibertámadás következményeinek kezelésére. A Széchenyi István Egyetemen megrendezett CyberTrident Challenge kiberbiztonsági incidenskezelési verseny résztvevői. (Fotó: Adorján András) A rendezvény megnyitóján dr. Smuk Péter professzor, a jogi kar dékánja kifejtette: a jog szerepe a társadalom életében az, hogy hatékony, jól működő szabályozást biztosítson. Ehhez elengedhetetlen a tudományterületek egymással való kommunikációja. „Ez már az új társadalmi kihívások, a szabályozni szükséges jelenségek – mint akár a kiberfenyegetés – felismeréséhez is nélkülözhetetlen. Versenyünk abban segít, hogy a jövő szakemberei már tanulmányaik során tapasztalatot szerezzenek e szakmákon átívelő kooperációról” – emelte ki. Miklós Márton, az ACPM IT Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Kiberbiztonsági Klaszter elnöke hozzáfűzte: a kibervédelem csak egyharmadrészben technikai, kétharmadrészben viszont szabályozói jellegű kérdés, amit a versenyző csapatok összetétele is modellez. Havasi Bence, a Honvédelmi Kiberbiztonsági Hatóság osztályvezető-helyettese a kibervédelmi gyakorlatok fontosságát hangsúlyozta, amely során az alkalmazott rendszer, és az emberi tényező hiányosságai is feltárhatók, a folyamatok pedig javíthatók. Dr. Szemeti Ferenc, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának kiberbiztonsági igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a digitális világ ma már életünk egyik legfontosabb színtere. Ez egyszerre jelent könnyebbséget, hatékonyságot, de veszélyeket is. „A kibertámadások során egyre kifinomultabb módszerekkel találkozunk, amelyek már nemcsak a legnagyobb szereplőket érinti, hanem mindannyiunkat” – világított rá. Hozzáfűzte, nem elég felismerni egy incidens bekövetkezését, gyors, csapatmunkán alapuló döntéseket kell hozni. A hallgatók háromtagú csapatokban oldották meg a feladatokat. (Fotó: Adorján András) A köszöntőket követően a résztvevők megkapták feladataikat, amelyek megoldása során nem csupán az incidens technikai hátterét kellett feltárniuk, hanem többek között a jogszabályi környezetet és menedzsment folyamatokat is értelmezniük kellett (GRC). Feladataik közé tartozott a támadási módszerek és sebezhetőségek azonosítása, a helyreállítási intézkedések kidolgozása, a kockázatok értékelése, valamint a szervezet működését érintő jogi és megfelelőségi követelmények vizsgálata. A verseny győztese az Óbudai Egyetem Bajkai Sándor, Rabata Gergő, Czetin Ákos alkotta csapata lett. A képzeletbeli dobogó második fokára a Széchenyi István Egyetemről Bosits Dorina, Kraus Bendegúz, Birkás Levente állhatott, míg a harmadik helyezést ugyancsak a győri egyetemről Szigedi-Tóth Noémi, Imre Ottó László és Hegyi Dániel szerezte meg. A legjobb IT-csapattag különdíjat Birkás Levente, a Széchenyi-egyetem hallgatója, a legjobb jogi megfelelőségi csapattag különdíját pedig dr. Török Éva kapta, aki a Széchenyi István Egyetemen végzett tanulmányai után jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatója.