A Széchenyi István Egyetem számos eszközzel támogatja azokat a fiatalokat, akik szeretnének továbbtanulni, de sportkarrierjükről sem mondanának le. Az intézmény által kínált kettős életpálya lényege, hogy a tanulás és a sport összeegyeztethető. A Széchenyi István Egyetem nagy hangsúlyt fektet a sport és az egészséges testmozgás középpontba helyezésére, legyen szó a hallgatók által felvehető testnevelési kurzusok népszerűsítéséről vagy a versenyszerűen sportoló hallgatók támogatásáról. Az intézmény számos egyetemistának nyújt segítséget ahhoz, hogy tanulmányai mellett sportolói karrierjét se kelljen megszakítania, és kamatoztathassa tudását az egyetemi csapatokban. Mester Ákos a Komárom-Esztergom vármegyei Oroszlányból érkezett a Széchenyi István Egyetemre. Az elsőéves, gazdaságinformatikus szakos kosárlabdázó az utánpótlás-bajnokságban szereplő Mosonmagyaróvár Uni-Győr csapatában, illetve az NB II Nyugati csoportjában szereplő mosonmagyaróvári MOGAAC DSE-ben is játszik. „Tizenkét éve kosárlabdázom, nagyon szeretek csapatban dolgozni, együttműködni másokkal. Rengeteg barátot szereztem a sportág által, és itt az egyetemen is nagyon összetartó alakulatunk van” – emelte ki a hallgató. Mint mondta, számára rengeteg előnyt jelent, hogy az egyetem aktív sportolójaként tanulhat az intézményben. Többek között a kollégiumi elhelyezés, az edzési lehetőségek és az idegenbeli mérkőzésekre való zökkenőmentes eljutás biztosítása is jelentősen megkönnyíti, hogy egyszerre koncentrálhasson tanulmányaira és sportkarrierjére. „Ha felkerülnék két-három éven belül a győri felnőttcsapathoz, az szintlépés lenne számomra. Bízom benne, hogy sikerül, de jelenleg az NB II-es bajnokságra koncentrálok teljes mértékben, és itt szeretnék minél jobb helyezést elérni a csapattal” – hangsúlyozta. A Szombathelyről érkezett kézilabdázó, Bogáth Petra pozitívan élte meg, hogy az idén ősszel megkezdett egyetemi tanulmányai mellett folytatni tudja a sportot is. Az elsőéves igazságügyi igazgatási alapszakos hallgató döntésében a Győrben megtalálható lehetőségek és a város hangulata is nagy szerepet játszott. Számára is a baráti közösség és az edzések légköre adta meg a motivációt a sportoláshoz „Még kiskoromban együtt próbáltuk ki barátnőmmel a kézilabdát, és végül nagyon megtetszett; az iskola mellett pedig az edzések kikapcsoló, felfrissítő hatást gyakoroltak rám” – vallja a 20 éves vasi egyetemista. Az NB II-ben szereplő SZESE Győr kézilabdázója minél tovább szeretne magas szinten kézilabdázni, számára a sport kulcsfontosságú; emellett főként tanulmányaira igyekszik koncentrálni. Elmondása szerint remekül beilleszkedett a győri egyetemi életbe, a Gólyahéten pedig rengeteg élményt, emléket és barátokat szerzett. A 19 éves Molnár Péter családja négy éve költözött Kanadából Magyarországra. A Széchenyi-egyetem mérnökinformatika szakos gólyája még a gimnáziumi évei alatt kezdett el amerikai focizni. Az Egyesült Államokhoz hasonlóan Kanadában is népszerű sport kezd Európában is utat törni magának. „Miután eljöttünk Kanadából, abba kellett hagynom az amerikai focizást, hiszen Magyarországon még nincs sok lehetőség, nehéz volt megfelelő klubot találni. A Gólyahéten viszont megtudtam, hogy az egyetemen működik egy csapat, így fokozatosan elkezdtem látogatni az edzéseiket, és örülök, hogy újra ezt a sportot űzhetem” – árulta el a hallgató. A Győr Sharks játékosa azt is hozzátette, hogy az edzések nagyon rugalmasak, mindig össze tudja egyeztetni a sportolást a tanulással. Molnár Péter emellett a különböző egyetemi rendezvényeket, programokat is szívesen látogatja, és kitűzött célja, hogy a kontinens legjelentősebb energiahatékonysági versenyén világcsúcstartó SZEnergy Team csapatába is bekerüljön. Az elsőéves hallgató elsősorban tanulmányaira fektetné a hangsúlyt, viszont amíg lehetősége van rá, addig boldogan folytatja az amerikai focizást. „Nagyon megszerettem a várost és a Széchenyi István Egyetemet. Remekül beilleszkedtem az egyetemi életbe, amihez a sport még többet hozzátesz” – zárta.

Sikerülhet-e Elon Musk terve, hogy 2029-ig embert juttasson a Marsra? Lézerrel vagy rádiójelekkel tudunk-e hatékonyabban kommunikálni az űrben? Mit kezd az emberiség világűr szabályozásával? És vajon megéri-e az űrbizniszbe fektetni vagy a jövő üzletének hirdetett szegmens lufiként pukkan majd ki? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Széchenyi István Egyetem őszi első Spinoff Klub rendezvénye, ahol a témát három eltérő aspektusból közelítették meg az intézmény szakértői: dr. Feszty Dániel a rakétatechnika, dr. Vári Péter a távközlés, dr. Sulyok Gábor pedig a világűrjog oldaláról. A Széchenyi István Egyetem változatos vállalkozásösztönzési tevékenységet folytat, amelynek fontos eleme a közösségépítés is. Az ismeretterjesztésen túl ebben játszik nagy szerepet a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ által szervezett Spinoff Klub, ahol a hallgatók az üzleti szférából érkező előadók tapasztalatait, tanácsait ismerhetik meg vagy épp egy-egy gazdaságilag érdekes szegmens hátteréről hallhatnak. Az idei őszi szemeszter első eseménye ez utóbbi sorozatba illeszkedett: ezúttal az űripar helyzetét járták körül előadásaikban a klub vendégei. A meghívott előadók valamennyien a Széchenyi István Egyetemen kutatnak, illetve oktatóként résztvevői az UniSpace kormányzati program keretében megvalósuló, 17 magyar egyetem összefogásából megszülető űrtechnológiai szakirányú továbbképzésnek. Galéria a rendezvényről. (Fotók: Horváth Márton) Az eseményt dr. Rámháp Szabolcs, a rendezvénysorozat alapítója, főszervezője és moderátora nyitotta meg. „Az emberiséget régóta foglalkoztatja az űr, amely évezredekig hitviták középpontjában állt, a második világháború után viszont a szuperhatalmak vetélkedésének terepe lett. Napjainkban startupok sokasága kezdett el foglalkozni a területtel: egyesek az űrturizmus, mások az űrbányászat, megint mások a műholdas szolgáltatások területén látták meg az üzleti lehetőséget. Elon Musk, a SpaceX tulajdonosa odáig is eljutott, hogy 2029-re emberes Mars-utazást tervez, hogy aztán évtizedek alatt egy önfenntartó várost hozzon létre az égitesten” – hangzott el bevezetésként. De vajon ezek a vállalkozások valóban óriási potenciállal rendelkeznek vagy a felpörgő űrbiznisz úgy pukkan majd ki, mint a dotcom-lufi a 2000-es évek elején? – tette fel a kérdést a főszervező, amelyre a választ a meghívott előadók adták meg. „Ha egy kosárlabda a Föld, akkor egy 2 milliméter vastagságú papírzsebkendővel becsomagolva kapom meg az atmoszférát. A Nemzetközi Űrállomás 5-6 milliméter környékén kering, ami még mindig nagyon közel van. Ezt a sávot hívjuk alacsony Föld-körüli pályának, ebben 300-400 kilométer magasságban lévő a rétegben zajlik az emberiség űrtevékenységének döntő többsége. Vannak azonban műholdak, amelyek sokkal messzebb, a Föld felszínétől 35 ezer kilométerre sorakoznak fel, példánkban ez a kosárlabdától durván fél méter távolságot jelentene. A Hold még tízszer ekkora távolságban van” – szemléltette könnyen érthető példán az űrbeli arányokat dr. Feszty Dániel, a Széchenyi-egyetem Járműfejlesztési Tanszékének egyetemi tanára, az Audi Hungaria járműfejlesztési területének szakértője, aki repülőgépmérnökként szerezte diplomáját a kanadai Carleton Egyetemen. Mivel a gravitáció húz mindent a Föld felé, a bolygó körül keringő objektumnak megfelelő sebességgel kell haladnia a körpályán, hogy tartsa a pozícióját. Jurij Gagarin 1961-ben 58 perc alatt kerülte meg a glóbuszt, ez nem lehet se több, se kevesebb. Ha a test ennél lassabban mozog, akkor az atmoszférába zuhan, ha gyorsabban, akkor a nyílt űr felé halad. A fizikából adódik, hogy minél közelebb vagyunk a bolygóhoz, annál nagyobb a stabil keringési sebesség. A felszíntől 300 kilométerre pár óra alatt megkerüljük a bolygót, 35 ezer kilométerre, az úgynevezett geostacionárius pályán viszont sebességünk megegyezik a bolygó forgásával, azaz egy teljes nap alatt teszünk meg egy kört, így mindig pontosan a Föld egy pontja fölött vagyunk. A telekommunikációs műholdak ebben a távolságban, az Egyenlítő fölött sorakoznak fel, ezért kell az antennák tányérjait mindig dél felé fordítanunk, ha műholdas tévét szeretnénk nézni. „Ahhoz, hogy a Föld körüli pályára álljunk, óriási sebességgel kell távolodnunk a felszíntől, amelyet rakéták segítségével oldunk meg. A probléma az, hogy vinni kell magunkkal az összes üzemanyagot és az égéshez szükséges oxigént is, amit az utazásunk során valaha használni fogunk, ez pedig jelentősen limitálja azt, meddig tudunk elrugaszkodni. Ahhoz, hogy minél messzebbre menjünk és minél több súlyt vigyünk el, nagyobb rakétát kell építeni, ez pedig nem könnyű. A jelenlegi legnagyobb a SpaceX Falcon Heavy, ami enyhén túlszárnyalja a korábbi bajnok Saturn-V képességeit. Nem azért nem építünk nagyobbat, mert nem szeretnénk, hanem mert nem tudunk” – fejtette ki dr. Feszty Dániel, hangsúlyozva, hogy a Mars-utazáshoz ez nem lesz elegendő, így hajtóegység híján az emberes misszió is kivitelezhetetlen, a milliós kolónia pedig – jelenlegi technológiánkkal – a sci-fi kategóriájába tartozik. Nem csupán az út megtételével adódnának nehézségek egy Mars-expedíció során, hanem a kommunikációval is – vetette fel dr. Vári Péter, a Széchenyi István Egyetem oktatója, a Nemzeti Hírközlési- és Média Hatóság műszaki főigazgató-helyettese. A szakember úgy véli, az űrbeli távközlés nagy feladat elé állítja a mérnököket, hiszen az elektromágneses spektrum 250 gigahertzes rádióhullámai és az optikai megoldásnak számító lézerfény között még nem létezik megfelelő technológia. „Két lehetőség van a Föld és a műholdak közötti kommunikációra: lézerrel vagy rádióval. Előbbi esetén feltétel, hogy az égbolt felhőtlen legyen, különben nem látjuk a másik felet. A rádióablak kedvezőbb, ott csak a páratartalomtól függ, tudunk-e adatokat cserélni. A lézer előnye, hogy a sávszélesség rettentő nagy, UHD-felbontásban tudnánk képeket küldeni. Rádióhullámoknál ez a kapacitás kisebb” – fogalmazott az oktató. Dr. Vári Péter szerint a Föld közelében már most is nehéz kommunikálni űreszközeinkkel – a jövőben ez még rosszabb lesz, köszönhetően a megnövekedett égi forgalomnak. „Volt olyan eset, amikor a Nemzetközi Űrállomás beszélgetett volna a földi központtal, de egy brazil taxis jelentkezett be. Ő is meglepődött, hogy asztronauták voltak a vonalban. Ez azért fordulhatott elő, mert a rádiós spektrumon egyre több műszer osztozik, ezért a kommunikációt szervezni, koordinálni kell” – húzta alá a főigazgató-helyettes, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a StarLink és a hozzá hasonló megakonstellációk, azaz több száz vagy több ezer komponensből álló műholdcsoportok az űrrepülésben és a rádiózásban sem okoznak zavart, viszont a földi távcsöves csillagászatot jelentősen nehezítik, hiszen apró foltokként kitakarják a megfigyelt égbolttartományt. „A világűrjogot az az igény hívta életre, hogy jogi keretek között szabályozzunk mindent, ami a világűrben történik. A káresetektől kezdve a kisajátításon át a fegyverhasználatig. Tehát nem csinálhatok azt az űrben, amit akarok, hanem a jog ezt a szabadságot korlátok közé tereli” – érzékeltette a világűrjog fontosságát dr. Sulyok Gábor, a Széchenyi István Egyetem oktatója, az MTA Társadalomkutató Intézetének tudományos főmunkatársa, majd röviden felsorolta a legfontosabb alapelveket. „Talán a legfontosabb, hogy sem a világűr, sem az égitestek bármely részét nem lehet az állami főhatalom kiterjesztésének igényével kisajátítani, azaz senki sem hajthatja kizárólagos uralma alá a Földön kívüli teret. Ami a háborúskodást illeti: a hagyományos fegyverek Föld körüli pályán megengedettek, a tömegpusztító fegyverek telepítése viszont mindenütt tilos. Az égitestek is kizárólag békés célokra használhatóak, azokon semmilyen katonai tevékenység nem folytatható. A világűr tehát egy részlegesen demilitarizált övezet” – tájékoztatott a jogtudós. „1996 óta számottevő eredményt nem tud felmutatni a nemzetközi közösség jogalkotás terén, holott legalább olyan hosszú a szabályozandó dolgok listája, mint amit szabályoztunk már. Egyik kardinális törekvés az űrszemét mérséklése. Az ábrázolások alapján úgy tűnhet, hogy egy szemétpalást veszi körbe a bolygót, de valójában olyan óriási térfogatú sávról beszélünk, amiben még ez a sok apró tárgy is eltörpül. Persze az űrobjektumok forgalomirányítása előbb-utóbb globálisan is szükséges lesz, ez a feladat is ránk vár” – mondta dr. Sulyok Gábor. Az űrszektor gazdasági kilátásai vegyes képet mutatnak a főmunkatárs szerint. A legfrissebb adatok nyomán a globális űripar értéke 546 milliárd dollárra rúg, ami folyamatosan, évről évre növekszik, tehát mindenképpen érdemes befektetni az ágazatba. További expanziót jelez a felbocsátási költségek meredek zuhanása. Egy kilogramm hasznos teher feljuttatása az űrbe a kezdeti 80.000-ről az űrsiklóprogram végére 20.000 dollárra csökkent. A SpaceX megjelenésével radikálisan, közel a tizedére estek a költségek, jórészt az újrahasznosítható első fokozatnak köszönhetően. Az előrejelzések éveken belül néhány száz dolláros ráfordítást jósolnak, ami az űrturizmusnak és a telekommunikációs alkalmazásoknak is kedvez. Az űrbányászat elterjedésétől ugyanakkor nem kell tartanunk: a jelenlegi kapacitásokkal több ezer év megtérülési idővel lehetne számolni, amit érthető módon nem vállalnak a piaci szereplők.

A Széchenyi István Egyetem az idén is résztvevője volt hazánk legnagyobb sportkonferenciájának, a Sport Forum Hungary-nek. Az intézmény mérnöki képzései, a fenntarthatóságot szolgáló technológiai újításai és kutatás-fejlesztési tevékenysége révén sok szálon kötődik a mobilitáshoz. A fórumon e terület sporttal kapcsolatos vetületeit, a sportfejlesztés szempontjából is jelentős egyetemi innovációkat is bemutatták. A Sport Forum Hungary Magyarország vezető sportkonferenciája, amely összehozza a sportélet meghatározó szereplőit. Az idei rendezvényen az előadók, sportolók, sportvezetők, neves szakemberek a fenntarthatóság, a mesterséges intelligencia, a digitalizáció és a nemzetköziesedés jelenlegi és jövőbeli sportra gyakorolt hatásait vizsgálták meg. A Széchenyi István Egyetem fókuszában ugyancsak a fenntarthatóság áll, s az intézmény emellett számos kutatással kapcsolódik a mesterséges intelligencia és a digitalizáció témaköréhez. Az egyetemen a sport szintén kiemelt figyelmet kap, hiszen hallgatóinak lehetőséget ad nemcsak a tanulás melletti testmozgásra, egészséges életmódra, de a versenysportolók kettős életpályáját is támogatja. A sport és a modern technológiák kapcsolódásaira, a Széchenyi István Egyetem Sportegyesületének (SZESE) e-sport-szakosztálya mellett jó példa a többszörös világcsúcstartó, elektromos autót fejlesztő SZEnergy Team, vagy a Formula Student-sorozatban versenyző, szintén az európai élvonalba tartozó Arrabona Racing Team tevékenysége. Az intézmény a 2023-as Sport Forum Hungary programján kiállítóként is részt vett, ahol a látogatók megismerkedhettek az e-sporttal, szimulátorok segítségével próbálhatták ki az autóversenyzést. Az intézmény képviseletében a konferencián dr. Kovács Ákos, az egyetem Távközlési Tanszékének adjunktusa, a Digitális Fejlesztési Központ munkatársa a technikai és a virtuális sport, illetve a sport és a modern technológia világába engedett betekintést. „Kerekasztal-beszélgetés keretében a motorsport jövőjét is körüljártuk Szujó Zoltán, a Magyar Autósport Szövetség elnöke vezetésével, Talmácsi Gábor gyorsaságimotor-világbajnok, egyetemünk oktatója, korábbi hallgatója, valamint Michelisz Norbert túraautó-világbajnok részvételével. Azt vitattuk meg, hogy az olyan modern technológiák, mint az önvezető rendszerek vagy a mesterséges intelligencia miként befolyásolják a technikai sportokat. Tudjuk például, hogy 2026-tól a Forma–1-ben engedélyezett az autók egymás közti kommunikációja, amely többek közt a biztonság fokozását szolgálja” – emelte ki. Az adjunktus előadásában az e-sport és a motorsport kapcsolatát mutatta be. „Kutatások szerint a Forma –1 nézőközönségének ma már csak a 14 százaléka 25 év alatti. A szakemberek ezért vonzóbbá kívánják tenni a motorsportot a fiatalok számára, amelyben szintén nagy szerepet kaphat a digitalizáció és a virtuális világ. »Driver 21« projektünk lényege, hogy a versenyautókba egy speciális eszközt telepítünk, amely folyamatosan, tűpontosan meghatározza a jármű helyzetét. Ennek segítségével lehetővé tudjuk tenni, hogy a szimulátornál ülő e-játékos ténylegesen versenybe szálljon a valóságos pályán vezető pilótával” – fejtette ki. Mint mondta, a szeptemberi WHB Győr Rally alkalmával öt autóba építették be az érzékelőt, így kipróbálhatóvá vált a velük való virtuális versenyzés. A technológiát a Sport Forum Hungary helyszínén is bemutatták. A Széchenyi István Egyetem oktatója elmondta, az intézmény sokrétű kutatásokat folytat a mobilitás terén, az autonóm rendszerek mellett például az elektromobilitás tárgykörében is. „Az egyetem a tehetségek felkutatására és a tehetséggondozásra is kiemelt hangsúlyt fektet. A Széchenyi Motorsport gyűjtőernyője alatt több program is ezt a célt szolgálja. A technológia és a sport a jövőben egyre inkább összefonódik, és ebben a fejlődésben intézményünk is fontos szerepet vállal” – zárta.

A Rába Járműipari Holding Nyrt. – amely 20 százalékban a Széchenyi István Egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tulajdonában van – és a nemzetközi viszonylatban is jelentős török hadiipari vállalat, a Nurol Makina egyetértési megállapodást írt alá október 31-én, amelynek keretében megvizsgálják egy vegyesvállalat létrehozását kooperációs gyártási együttműködés céljával. Az egyetértési megállapodás és a tervezett együttműködés részese az N7 Holding Zrt. és a Nurol Makina magyarországi leányvállalata is. Az egyetértési megállapodást a Honvédelmi Minisztérium támogató ellenjegyzésével látta el. Az egyetértési megállapodás aláírása illeszkedik a Rába Nyrt. stratégiájába. Az egyetértési megállapodás szerint a vegyesvállalat – a Rába speciális szerelési, gyártási és vizsgálati kompetenciáira építve – katonai járművek összeszerelését végezné, a lehető legmagasabb hazai hozzáadott értékkel és magyar beszállítói tartalommal, elsősorban a Magyar Honvédség számára. A Rába évtizedes tapasztalatokkal, és kiépített nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik a különleges rendeltetésű, honvédelmi felhasználású járművek gyártása területén. Ezzel az együttműködéssel a Rába ismét a magyar honvédelem szolgálatába állhat. A Rába a Széchenyi István Egyetem kiemelt partnere. A vállalat és az intézmény 2022 februárjában írt alá stratégiai keretmegállapodást, amelynek célja a járműipari szektor szakember-utánpótlásának elősegítése, közös kutatás-fejlesztési program kialakítása, valamint innovációs és oktatási tevékenységük támogatása. A két fél a duális képzés megteremtésén és a tudományos kutatásokon túl kölcsönösen segíti egymást az egyetemi és üzleti élet egyéb területein is.

A Mobilis Interaktív Élményközpont és a Széchenyi István Egyetem pályaorientációs mérnöki témanapok keretében, élményszerűen mutatja be a természettudományokat, a mérnöki szakterületeket a pályaválasztás előtt álló diákoknak. A középiskolások olyan izgalmas témákkal ismerkedhetnek, mint a dróntechnológia, az űrkutatás és az autósport világa. Az intézmény győri kampuszán működő Mobilis Interaktív Élményközpont 2017-ben indította útjára a mérnöki témanapokat elsősorban műszaki érdeklődésű középiskolás diákoknak, hogy megszólítható, fiatal mérnökökön keresztül mutassa be egy-egy szakterület érdekességeit. A Mobilis a Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Karát, Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karát, Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karát, Digitális Fejlesztési Központját, valamint a HUMDA Magyar Mobilitásfejlesztési Ügynökséget mint a Széchenyi Egyetemi Csoport tagját bevonva hozta létre a rendhagyó programsorozatot. „A műszaki, mérnöki pályaorientáció azóta is a legfontosabb stratégiai célunk, ezért nyáron ismét elkezdtük a programot szervezni. Megkerestük azokat az egyetemi egységeket, amelyek látványos módon, a fiatalokhoz közel hozható technológiákkal dolgoznak. Így esett a választásunk többek között a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjára, ahonnan három fiatal mérnök is bekapcsolódott az előkészületekbe” – beszélt az előzményekről Keszthelyi Bernadett, a Mobilis ügyvezető igazgatója. Hozzátette, a célcsoport toborzását a tankerület és több szakképzési centrum iskolájának bevonásával végezték. Az első témanapot október 20-án rendezték meg a Mobilisben, ahol az informatikai szakterületek mellett a dróntechnológia került a fókuszba. Nem véletlenül, hiszen a Széchenyi István Egyetem élenjáró szereplője a hazai drónkutatásnak és -fejlesztésnek. „A programban a meghívott mérnökök bemutatása mellett a diákok saját élménye is nagy hangsúlyt kap, ezért minden egyes témanapon eszközt adunk a tanulók kezébe, méréseket végeznek vagy kísérleti eszközt gyártanak. Az idei első alkalommal a Mobilisben elérhető edukációs célú drónokkal végeztek saját programozással reptetést, emellett a Digitális Fejlesztési Központ szakemberei által a helyszínen bemutatott drónokat ismerhették meg közelebbről” – fejtette ki az igazgató. A témanapokon a mérnöki életpályák szépségei mellett az elhelyezkedési lehetőségeket, a multinacionális, kis- és középvállalati munkakörnyezetet is megismerhetik a továbbtanulás előtt álló középiskolások. „A program kitűnő lehetőséget ad arra, hogy mi, fiatal szakemberek személyes karrierútunkat bemutatva csináljunk kedvet a fiataloknak a műszaki pályákhoz. A legmodernebb technológiák bemutatásával, az egyetem által nyújtott lehetőségekkel komplex képet adunk a számukra, orientálva őket a győri intézmény szakirányú képzései és a mérnöki pályák felé” – mondta el Daliás Tibor, az egyetem Digitális Fejlesztési Központjának fejlesztőmérnöke. Az első témanapon dr. Kovács Ákos és dr. Teschner Gergely egyetemi adjunktusok is személyes pályájukon és élményeiken keresztül mutatták be szakmájuk szépségeit és a benne rejlő lehetőségeket. „Az iskolából huszonöt diákkal veszünk részt a témanapon, akik komolyan gondolkoznak a továbbtanuláson. Minden segítséget szeretnénk megadni nekik a pályaorientációban, és ez a program kitűnő alkalom erre” – fogalmazott Bélafalviné Vásárhelyi Hajnalka, a Győri SZC Lukács Sándor Járműipari és Gépészeti Technikum és Kollégium igazgatóhelyettese. Mint mondta, a technikumi képzés jó lehetőséget kínál a diákoknak arra, hogy egyszerre szakmát tanuljanak és felkészüljenek egy még magasabb szintű végzettség megszerzésére. Herold Lívia, az iskola szakmai oktatója hozzátette, örömmel és nagy reményekkel jöttek el a témanapra, hiszen a fiatalok személyes tapasztalatot szerezhetnek az egyetemről, megismerhetik képzéseit és közvetlenül kérdezhetnek az oktatóktól. Mindez nagy segítség számukra a döntésük meghozatalában. A következő, novemberi témanapon az űrkutatás, a távközlés és a rádiótechnológia világához kerülhetnek közelebb a diákok, míg decemberben az autó- és motorsport mérnöki területeit, valamint az e-sportot járják körül a résztvevők. A pályaorientációs mérnöki témanapokra ide kattintva jelentkezhetnek a középiskolák a szabad helyek függvényében.

A harmadik alkalommal megrendezett Belgrade Openre 13 országból összesen 116 backgammonjátékos érkezett. A Széchenyi István Egyetem oktatója és két hallgatója is részt vett a nemzetközi versenyen, akik szép eredményekkel, értékes helyezésekkel zárták a viadalt. A Széchenyi István Egyetemen 2021 óta választható kurzus a sportági ismeretek között a backgammon (amely ostáblaként is ismert). A tantárgy nagy népszerűségnek örvend, amelynek hatására többen versenyszerűen is foglalkozni kezdtek a szellemi sportággal. Az azóta eltelt viszonylag rövid idő ellenére a hallgatók szép sikereket értek el az elmúlt időszakban, egyikük az országos bajnokságon egészen a legjobb négy közé jutott. Az egyetemi kurzus oktatója, Máté Richárd pedig tagja volt annak a magyar válogatottnak, amely a csapat-világbajnokságon ötödik helyezést ért el. Mindeközben az egyetem győri kampuszán már saját versenyek is zajlanak. Októberben ismét nemzetközi mezőnyben mérették meg magukat a győriek. Máté Richárd mellett az egyetem két hallgatója is indult, akik már több nemzetközi backgammonversenyen is részt vettek. Horváth Máté és Kiss Dominik az egyetemi backgammonranglistát is toronymagasan vezetik, és Belgrádban sem vallottak szégyent. A főversenyen a legjobb 16 játékos jutott a rájátszásba. A többiek a „Last Chance” versenysorozatban folytatták, ahol Máté és Dominik is egyaránt a legjobb négybe verekedték magukat, s az előkelő harmadik és negyedik helyet szerezték meg. Oktatójuk, Máté Richárd a „Pro 100” versenysorozatban indult. A 39 fős mezőnyben egészen a döntőig jutott, ahol a dán Lars Nielsen tudta csak megállítani. A 11:9-es végeredmény azt jelentette, hogy a győri kurzus vezetője a második helyen végzett. A nemzetközi szereplést követően hamarosan ismét hazai pályán játszanak majd az egyetem versenyzői, hiszen december 2-án kerül sor a harmadik Széchenyi Backgammon Kupára, amelyen a negyedik PUB Liga, vagyis az egyetem házi backgammonbajnokságának díjait is átadják majd.

Története során először került fel a Széchenyi István Egyetem a Times Higher Education szakterületi világranglistájára. A mérnöki tudományok kategóriában elért újabb siker megerősíti, hogy az intézmény a nemzetközi élvonalhoz tartozik. Az egyik vezető nemzetközi felsőoktatási minősítő szervezet, a Times Higher Education (THE) minden év őszén teszi közzé a világ legjobb egyetemeit felsoroló szakterületi világranglistáját. Az október 26-án publikált, 2024-re vonatkozó rangsorban 11 tudományterületen elemezték az egyetemeket öt mutató – oktatás, kutatás, tudományos publikációk, nemzetköziség és az iparból származó bevétel – alapján. A mérnöki tudományok (engineering) kategóriában több mint 1400 universitas került a listára, köztük most első alkalommal a Széchenyi István Egyetem is, ami azt jelenti, hogy az intézmény a világ élvonalába tartozik ezen a területen. A rangsor minőségét mutatja, hogy a dobogóra olyan neves egyetemek kerültek fel, mint az egyesült államokbeli Harvard, Stanford, illetve a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT), amelyeket a brit Oxfordi és Cambridge-i Egyetem követ. A győri intézmény fejlődését és kiváló teljesítményét mutatja, hogy szeptember végén debütált a THE világranglistáján is. Emellett harmadszor került fel a másik nagy globális minősítő szervezet, a Quacquarelli Symonds (QS) júniusban megjelent világranglistájára, valamint ugyancsak szerepel – a hatodik legjobb hazai egyetemként a 382. helyen – a szeptember közepén első ízben közzétett európai QS-ranglistán. „Egyetemünk célja, hogy felzárkózzon a világ legjobbjai közé, és ezáltal még magasabb színvonalú képzéseket nyújtson a hallgatóknak, és még inkább hozzájáruljon a térség versenyképességének erősítéséhez. Az újabb világranglistán való szereplés hatalmas siker, és alátámasztja, hogy a gazdaság fejlődését nagymértékben elősegítő mérnöki tudományok területén nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is az élvonalba tartozik intézményünk” – hangsúlyozta dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke. „Egyrészt tudományos szempontból rendkívül fontos, hogy a THE szakterületi listájára felkerült egyetemünk. Ez a rangsor a világranglista indikátorait veszi át, ugyanakkor súlyozással egyenlíti ki az egyes tudományterületek kutatási kultúrája közötti eltéréseket. Világszínvonalú publikációs minimumokat alkalmaz, ami azt jelenti, hogy a műszaki tudományok területén végzett kutatási tevékenységünk nemzetközi viszonylatban is meghatározó. Másrészt a hazánkban letelepedő közvetlen külföldi tőkebefektetők munkaerő-utánpótlásuk biztosításánál figyelembe veszik a munkaerő minőségét, amit a szakterületi rangsorban elért pozíciónk tovább erősít” – fejtette ki dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, aki köszönetet mondott a támogatásért valamennyi kollégának, köztük az Egyetemi Könyvtár és Levéltár rangsorokhoz szükséges adatgyűjtésben közreműködő munkatársainak, valamint mindenkinek, aki részt vett az adatszolgáltatásban.

Az ENSZ Turisztikai Világszervezete, az UNWTO 25. közgyűlésén jóváhagyta a Széchenyi István Egyetem társult tagságát. Az intézmény csatlakozása új nemzetközi kapcsolatok lehetőségét, az ágazat – oktatást is segítő – legfrissebb adataihoz való hozzáférést, pályázati, kutatási együttműködéseket jelent. Az üzbegisztáni Szamarkand adott otthont az ENSZ Turisztikai Világszervezete 25. közgyűlésének, amelyen mintegy 120 ország döntéshozói, turisztikai szakemberei tanácskoztak az ágazat jövőjéről. A szervezet munkájának fontos szereplői az egyetemek, ahol a turizmus sikerességét megalapozó kutatások és képzések zajlanak. Az eseményen a Széchenyi István Egyetemet Mészáros Márta, a Nemzetközi Programok és Alumni Központ vezetője és dr. Happ Éva, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar docense képviselte. Az intézmény számára fontos pillanat volt, amikor a győri küldöttek átvehették az egyetem tagságáról szóló oklevelet Ion Vilcitől, az UNWTO Társult Tagság Osztályának ügyvezető igazgatójától. „Az ENSZ turisztikai szakmai szervezetéhez tartozás fontos lépés egyetemünk számára, hiszen karunk Turizmus és Vendéglátás Tanszéke a szakember-utánpótlás képzésével lényeges szereplője az ágazatnak. A tagság révén az oktatás színvonalát emelhetjük még magasabbra, hiszen olyan adatbázisokhoz jutunk hozzá, amelyekkel – a legfrissebb adatok, trendek, statisztikák ismeretében – naprakész tudást nyújthatunk” – fogalmazott dr. Happ Éva. Hozzátette, az intézményben folyó kutatások, illetve nemzetközi kutatási hálózatokban való részvétel szempontjából is jelentős előny a csatlakozás, amelyet igyekeznek minél sokrétűbben kiaknázni. „Az egyetemek nagyban hozzá tudnak járulni a szervezet munkájához, ezért számos országból találunk rangos intézményeket a társult tagok között. Az oktatás, a turisztikai szakemberek képzése és továbbképzése stratégiai kérdés az ágazat jövője szempontjából, ennek megfelelően a közgyűlésen is kiemelt témaként, külön fórum keretében jelent meg az edukáció, az egyetemekkel zajló párbeszéd” – emelte ki. Mészáros Márta hozzáfűzte, a Széchenyi-egyetem tagsága a világ turisztikai elitjének klubjába való belépést jelenti, amely nemzetközi kapcsolatainak további bővítésében, a szakmai partnerségek erősítésében is kiemelkedő lehetőség. „Már a helyszínen is több előremutató megbeszélést folytattunk külföldi egyetemekkel, amelyekkel a közös pontok mentén együttműködéseket alakíthatunk ki a jövőben. Öröm volt számunkra az üzbég Buharai Állami Egyetem rektorával, dr. Xamidov Obidjon Xafizovich-csal való találkozásunk: az esemény kiváló alkalmat adott arra, hogy megerősítsük intézményeink közötti együttműködési megállapodásunkat” – jegyezte meg.

A hosszú hétvége számos programmal szolgált a győriek számára, a péntek esti Gólya- és Öregdiák Bálnál viszont aligha szólt valami nagyobbat a folyók városában: az idei évben rekordszámú, ezernél is több hallgató bulizott hajnalig a Városi-Egyetemi Csarnokban. Gólyák, felsőbb évesek és öregdiákok együtt ropták a Széchenyi István Egyetem nagyszabású rendezvényén, amelyen a már szokásos Necc Party mellett ezúttal T. Danny mozgatta meg a közönséget. A Gólyahét után az őszi szemeszter legnagyobb (és egyben legtöbb résztvevőt megmozgató) hallgatói rendezvénye a Gólya- és Öregdiák Bál, amelyet idén is közösen szervezett meg a Helix Rendezvényszervező Iroda és a Széchenyi István Egyetem. Az intézmény nevében dr. Henézi Diána, a Közlekedési Tanszék Kiváló mentor-díjas oktatója, valamint a Hallgatóbarát egyetemért díjban részesült Lőrincz Gergő, a Széchenyi István Egyetem Pályaorientációs és Marketing Központjának vezetője üdvözölte a bálozó sokaságot. A rendezvényt rövid beszédével Vályi Nagy Dávid, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) elnöke nyitotta meg, ezt követően Aschenbrenner András EHÖK-alelnök mondott pohárköszöntőt. A program az egyetemi logóval díszített kitűzők átadásával és a hagyományos gólyaesküvel folytatódott, mellyel a gólyákat szimbolikusan egyetemi polgárrá fogadta a széchenyisek közössége. Vályi Nagy Dávid (első képen) mellett Lőrincz Gergő, dr. Henézi Diána és Aschenbrenner András köszöntötte a bálozókat. (Fotók: Adorján András, Dudás Máté) A kitűzők átadása után közös koccintással szimbolikusan egyetemi polgárrá váltak a gólyák. (Fotók: Adorján András, Dudás Máté) „Sikeres rendezvényt zártunk, több mint ezerötszáz jegyet adtunk el, ami rekordnak számít a Gólya- és Öregdiák Bál történetében” – utalt a rendkívüli értékesítési adatokra Hering Petra, az esemény egyik főszervezője, aki szerint – elsősorban az idei év kiugróan magas felvételi számainak köszönhetően – szemmel láthatóan több gólya érkezett a bálra az elmúlt évhez képest. „A bál vonzerejét jól mutatja, hogy egyes vendégeink távoli városokból, például Szegedről érkeztek hozzánk, számukra úgynevezett kísérő jegyet tudtunk biztosítani” – fűzte hozzá. „Egy életben egyszer fordul elő, hogy több száz elsőéves társammal együtt szórakozhatok egy bálon. Szerintem ez vonzott ide mindenkit” – fejtette meg a fokozott érdeklődés okát Dezamits Liliána, elsőéves gazdálkodás és menedzsment szakos hallgató, aki szeptemberben kezdte meg tanulmányait az egyetemen. „Kevés hasonló rendezvény van, ahol ennyire színvonalas körülmények között, ilyen elegáns módon lehet szórakozni. Kihagyhatatlan élmény” – toldotta meg a korábbiakat. A tatabányai Jenei Barnabás két szakma megszerzése után, vállalkozása működtetése mellett döntött úgy, hogy újra iskolapadba ül és elkezdi egyetemi tanulmányait környezetmérnöki szakon. Számára a gólyabál kötelező program. „Többek között azért is jöttem ide Győrbe, hogy ilyen eseményeken részt vegyek. A külvilágban nincsenek ilyen bálok, ilyen csak az egyetemen van. Nagy szükség van rájuk, mert összerántják a közösséget” – fogalmazott. A rendezvény nevében nem véletlenül szerepel az öregdiák kifejezés, hiszen minden évben visszalátogat az alma materbe számos korábban itt végzett hallgató. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a gólyabál – a Gólyahét és az egyetemi napok mellett – évről évre fix találkozási pont az alumniközösség számára. „A gólyabál az egyik személyes kedvencem az egyetemi programok közül. Sokadszorra vagyok itt, de azt hiszem, nem utoljára” – árulta el portálunknak Nyikos Mátyás levelező mesterszakos hallgató, aki járműmérnök tanulmányai mellett már állandó munkahellyel is rendelkezik. „Mindig jó érzés visszatérni az egyetemre, hiszen számtalan régi ismerősbe botlok, de új arcokkal is szívesen ismerkedem. A Necc Partyt pedig egyébként is botorság lenne kihagyni” – vélekedett. Az elsőévesek nyitótáncát követően Salsa Fuerte Tánciskola bemutatóját láthatta a bál közönsége. (Fotók: Adorján András, Dudás Máté) T. Danny fellépése után a bálkirály- és bálkirálynő-választás eredményhirdetését hallhatta a közönség, az ezt követő mulatsághoz pedig a méltán népszerű Necc Party DJ-duó szolgáltatta a talpalávalót. A zajos siker nem is maradt el, hajnalig alig fogyatkozott a tömeg a táncparkettről. Kit a közösség, kit a nosztalgia, kit a hangulat hozott el a Győr Városi-Egyetemi Csarnokba erre az alkalomra, de egy biztos: emlékezetes este volt. Tanúskodjon erről alábbi galériánk, amelyben megörökítettük a legjobb pillanatokat. T. Danny fellépése megtöltötte a táncteret és megágyazott a fergeteges Necc Partynak, amely hajnalig szórakoztatta a megjelenteket. (Fotók: Adorján András, Dudás Máté) Galéria az eseményről. (Fotók: Adorján András, Dudás Máté)

A Széchenyi István Egyetem Sportegyesülete (SZESE) sakkszakosztálya harmadik alkalommal jutott fel a hazai második vonalat jelentő NB I-be, ami az egyetem virágzó sakkéletéről árulkodik. A felnőttek mellett az utánpótláskorú sakkozókat is kitűnő lehetőségek várják, egy sikeres pályázatnak köszönhetően például spanyol és görög ifjúsági sakkozókkal is összemérhetik tudásukat a fiatalok. A SZESE sakkszakosztálya az NB II-es bajnokság tavalyi megnyerésével kivívta a feljutást, így idén ismét az NB I-ben, vagyis a magyar másodosztályban szerepelhet. Ezt a bravúrt 2017 óta harmadik alkalommal sikerült elérniük a győrieknek. A kiváló eredmény mögött közel harminc év kemény munkája rejlik. Ennek köszönhető a biztos alapon nyugvó szervezeti és utánpótlás-struktúra, ami a közelmúlt sikereinek is az alapját jelenti. A szakosztályt az idei szezonig dr. Balogh Tibor vezette, aki több mint húsz évig segítette és irányította az egyesület munkáját. Ezt a feladatot ma már Szabó Zsolt látja el, az NB I-es bajnokságban szereplő csapat felkészülését pedig dr. Gyurkovics Bence csapatvezető felügyeli. „Mint frissen feljutó csapatnak az idei szezonban természetesen az NB I-ben való bentmaradás a célunk. Ehhez mérten igyekeztünk is megerősíteni az együttest, így jelenleg 34 igazolt játékosunk van. Az egyetem a szakosztály működéséhez továbbra is maradéktalanul biztosítja a feltételeket, ennek is köszönhető az elmúlt évek sikeressége” – árulta el dr. Gyurkovics Bence. A SZESE sakkszakosztályának előszobájaként, az utánpótlásnevelés egyik fontos állomásaként szerves része a sikereknek a Győri Sakk-kör, amelynek elnöke Szabó Zsolt. „A Győri Sakk-kör (korábban Szimultán Sakkegyesület) tizennégy éves korig biztosít edzési lehetőséget a gyerekeknek. Aki ezután is komolyan szeretne foglalkozni ezzel a sporttal, megkapja a lehetőséget, hogy a SZESE kötelékeibe tartozzon” – magyarázta Szabó Zsolt. Hozzátette, hogy a SZESE sakkszakosztálya leginkább a Széchenyi-egyetem hallgatóira és oktatóira támaszkodik. A Győri Sakk-körnek a közelmúltban egy, az utánpótlás-nevelés szempontjából fontos Gambit Project elnevezésű Erasmus-pályázatot sikerült elnyernie. A világhírű sakkozó, Polgár Judit nevéhez fűződő Sakkpalota-program támogatásával, egy spanyol és egy görög egyesület részvételével közösen sakkoktatásra és versenyzésre fordítható hatvanezer eurós támogatásban részesültek. Az együttműködés további hozadéka, hogy a magyar fiatalok Krétán és Barcelonában mérkőzhetnek meg az említett egyesületekkel, illetve hazai környezetben fogadhatják azokat. „Az elmúlt években rendkívül megnőtt a sakk népszerűsége, amit a SZESE igyekszik kihasználni, minél több hallgatót invitálva az egyesület kötelékébe. A 2024-es budapesti sakkolimpia várhatóan tovább növeli a sport népszerűségét, amelynek hatására reméljük, még többen csatlakoznak majd a győri szakosztályhoz” – hangsúlyozta dr. Gyurkovics Bence. A sportvezetők elmondták, aki érdeklődik a szellemi sport iránt, a sakk@sze.hu e-mail-címen vagy a 70/380 6882-es telefonszámon érdeklődhet a Széchenyi-egyetem által kínált lehetőségekről. „Gratulálok játékosainknak és dr. Balogh Tibor kollégámnak az NB I-es feljutáshoz. Bízom abban, hogy még idén a Műszaki Felsőoktatási Sportnapokon és jövő tavasszal, az intézményünkben megrendezésre kerülő Magyar Egyetemi-Főiskolai Országos Bajnokság döntőjében is kiváló eredménnyel szerepelnek hallgatóink” – fogalmazott dr. Gyömörei Tamás, a Széchenyi-egyetem Sport- és Rekreációs Központjának vezetője, a SZESE elnöke.

Újabb elemekkel gazdagította a Kiskőrösi Úttörténeti Múzeum gyűjteményét a SZEnavis betonkenucsapata: a Széchenyi István Egyetem hallgatói betonból készült bútordarabokat adományoztak az intézménynek. A betonszékek és -padok az állandó tárlat részeként – a már korábban kiállított győri betonkenu mellett – végleges helyükre kerültek, ahol önálló szekcióként hirdetik a betontechnológia lehetőségeit a látogatók számára. A Széchenyi István Egyetem egyik legrégebbi hallgatói versenycsapata a betonból kenut készítő SZEnavis, amely idén tavasszal aranyéremmel tért haza a delfti betonkenukupáról. A több mint tízéves múltra visszatekintő gárda újabb mérföldkőhöz érkezett: a hallgatók munkáinak egy része a Kiskőrösi Úttörténeti Múzeum gyűjteményét gyarapítja a jövőben. „Hatszögletű tömör betonszékeket és betonból készült padokat adtunk át az intézménynek. Ezek jól kiegészítik a szintén Kiskőrösre került 2013-as kenunkat, amellyel együtt önálló szekciót alkotnak majd a gyűjteményben. A tárgyak praktikus célokat is szolgálnak, hiszen a látogatók akár használhatják is őket” – árulta el érdeklődésünkre Pollák András, a SZEnavis egykori alapítója. A Széchenyi István Egyetem és az Úttörténeti Múzeum kapcsolata régre nyúlik vissza, melynek legújabb fejezeteként az intézmény állandó tárlatába emelte a győri hallgatók munkáit. A kiállított darabok a betontechnológiában rejlő lehetőségeket hirdetik majd a látogatók számára. „Nagy örömünkre szolgál, hogy méltó helyre kerülnek azok a betonelemek, amelyeket a hallgatóink készítettek. A tárgyak azt példázzák, hogy mérnökként kreatívan kell tekintenünk a technológiákra, hiszen csapatunk bizonyítja, bármiből lehet kenut építeni, még betonból is” – fogalmazott dr. Horváth Balázs, a Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja. „Büszkék vagyunk hallgatóinkra, és köszönjük a Kiskőrösi Úttörténeti Múzeumnak, hogy helyet biztosított számukra” – tette hozzá. A betonelemek szállításában a Magyar Közút munkatársai működtek közre. (Fotók: Adorján András, Dudás Máté)

Több mint húsz felsőoktatási intézményből érkeztek küldöttek a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) Széchenyi István Egyetemen megrendezett őszi közgyűlésére. Az eseményen a résztvevők megismerhették az intézmény kiváló infrastruktúráját, működését és pezsgő életét is. A HÖOK évente négyszer tartja meg közgyűlését, s az idei őszi rendezvénynek a Széchenyi István Egyetem adott otthont. Az esemény négy év után tért vissza Győrbe, remek alkalmat adva arra, hogy a hallgatói önkormányzatok legújabb generációja is megismerhesse az intézményt. Az egyetem szigorú feltételeknek megfelelve, több pályázóval versengve nyerte el a szervezés lehetőségét. A közgyűlésen tíz napirendi pontot tárgyaltak a küldöttek, többek között felsőoktatási szolgálatfejlesztésről és képzési portfólióról egyeztettek, valamint értékelték az idei EFOTT fesztivált. A megnyitón prof. dr. Friedler Ferenc, a Széchenyi-egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese kijelentette: a rendezvény fontos, mert az intézmény és a hallgatói önkormányzat közös célját – a hallgatók sikeres szakmai pályára való felkészítését – szolgálja. „Ehhez kiváló szervezetre és programra van szükség” – húzta alá. Elmondta, hogy az intézmények számára lényeges a konstruktív külső áttekintő szervezeti közreműködés, s ezt a szerepet a Hallgatói Önkormányzat látja el. „Sikereink alapja, hogy a Széchenyi-egyetem elnöki rendszerben, a három alaptevékenység – oktatás, kutatás, projektek megvalósítása – külön professzionális keretek között, egymásra építve működik” – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: a kiváló programhoz megfelelő motiváltság és csapatmunka szükséges, amint azt a Széchenyi-egyetem hallgatói csapata, a világ legnagyobb energiahatékonysági versenyén idén saját világrekordját megdöntve diadalmaskodó SZEnergy Team példája is alátámasztja. Prof. dr. Friedler Ferenc a hallgatói önkormányzatok tevékenységét abból a szempontból is kiemelkedőnek nevezte, hogy az ezekben tevékenykedők megismerik a vezetővé válás folyamatát, azt, hogy a vezető sikere nem közvetlenül, hanem az általa irányított szervezet sikere alapján értelmezhető. „A közgyűlés megrendezése országosan nagy elismerést jelent a hallgatói önkormányzatok életében. Az esemény során meg tudtuk mutatni egyetemünk kiváló infrastruktúráját, szolgáltatási színvonalát, hallgatói életét. A küldöttek betekintést nyerhettek nemcsak a győri, hanem a mosonmagyaróvári campus működésébe és képzési területeinkbe is. Mindemellett remek lehetőség nyílt nekünk is a kapcsolatépítésre” – hangsúlyozta Vályi Nagy Dávid, a Széchenyi István Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke. A rendezvényen a résztvevők megosztották egymással tapasztalataikat, hogy további jó gyakorlatokkal gazdagítsák az egyetemi mindennapokat. A közgyűlésen tisztségviselőket is választottak: a leköszönő Tóth Dávid elnökségi tag helyére Horváth Dominik, a Pécsi Tudományegyetem hallgatója került, míg új felügyelőbizottsági tag Kulyó Gergely, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem hallgatója lett. A Széchenyi-egyetem Hallgatói Önkormányzatának szakfeladati alelnöke, Aschenbrenner András új választmányi tagként, Varga Viktória pedig póttagként kapott bizalmat. „A közgyűlésen bemutattunk néhány új projektet, és kiemelt téma volt a szolgáltatásfejlesztés is, ami egyre jelentősebb szempont a leendő hallgatók intézményválasztásánál. Mostani látogatásunk során is tapasztaltuk, hogy a Széchenyi-egyetem szolgáltatások terén is kiemelkedő a felsőoktatási intézmények között, melyekkel rendkívül sokszínű lehetőségeket nyújt az itt tanulóknak” – húzta alá Eszterhai Marcell, a HÖOK elnöke.

A Széchenyi István Egyetem történetének első floorballbajnoki címét könyvelhette el a Magyar Egyetem Főiskolai Országos Bajnokságon (MEFOB). A siker értékét tovább növeli, hogy az aranyérem mellé a győri csapat egyik játékosa, Velencei Marcell hódította el a torna legjobb játékosának járó serleget is. A Széchenyi István Egyetem hagyományosan kitűnően szerepel a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség által szervezett MEFOB-versenyeken. Legújabb sikerét egy különleges sportágban, a jégkoronghoz hasonló, de nem jégen, hanem teremben játszott labdajátékban, a floorballban aratta. A győri csapat tavaly a negyedik helyen zárt. Azóta tudatos csapatépítés zajlott, amelynek keretében versenyzési tapasztalatokkal rendelkező floorballos és jégkorongos hallgatók csatlakoztak az együtteshez. A rendszeres felkészülés és a friss játékosok érkezése az új tanévben egyből a dobogó tetejére repítette a Széchenyi-egyetem gárdáját. „A csapat szorgalmasan készült itthon és az évközi tornákon is, ezért a tavalyi negyedik hely után, ha aranyéremre nem is, de dobogós helyezésre mindenképpen számítottam” – fogalmazott az eredménnyel kapcsolatban Papp Attila csapatkapitány. Odnoga Mátyás elsőéves rekreáció szakos hallgató hozzátette, fő sportága a jégkorong, de gyakorolják a teremváltozatot is. „Nyári időszakban a szárazedzéseken a felkészülésünk szerves részét képezi a floorball. Nagyon örülök az aranynak, hiszen ebben a sportágban ilyen rangos versenyen még nem vettem részt” – hangsúlyozta. Gasztonyi Tamás, az intézmény testnevelő tanára, az együttes vezetője kiemelte, az egyetemi Sport- és Rekreációs Központ az elmúlt két évben egyre jobb feltételeket teremtett felkészülésükhöz. „Több ízben is indulhattunk tornákon, így az újonnan érkezőkkel együtt már komoly játékerőt képviselő gárdává formálódtunk. Bár a miskolci MEFOB-on minden meccsünk éles volt, a srácok olyan imponáló elszántsággal mentek fel a pályára, hogy ott senki sem állíthatott meg minket” – emelte ki. A Széchenyi István Egyetem a dobogón a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, valamint a Budapesti Corvinus Egyetemet előzte meg, míg a torna legjobb játékosa a győriek sport- és rekreációszervezés szakos hallgatója, Velencei Marcell lett.

A Széchenyi István Egyetemen működő Gróf Bethlen István Kutatóközpont hiánypótló kutatásának eredményeként jelent meg az a tanulmánykötet, amely a Magyarországon működő férfi szerzetesrendek helyi hatásairól szól. A könyvből kiderül, hogy ezen egyházi közösségek az oktatástól a szociális ellátásig számos területen aktívak ma is. A szerzetesrendek évszázadok óta meghatározó szerepet játszanak a magyar társadalomban. A második világháborút követően, a szocializmus időszakában ugyan néhány kivétellel valamennyit feloszlatták, de a rendszerváltás után nagyon sok újraéledt közülük, és ma már ismét jelentős hatást gyakorol környezetére. Ez adta az apropóját annak a kutatásnak, amelyet a Széchenyi István Egyetem tudásbázisán működő Gróf Bethlen István Kutatóközpont kutatócsoportja végzett el, együttműködésben a győri Szent Mór Bencés Perjelséggel. Az elkészült tanulmányokat tartalmazó kötet nemrégiben jelent meg Szerzetesek helyben címmel. „A győri bencés perjelség 2019-ben kérte fel kutatóközpontunkat középtávú fejlesztési stratégiájának megalkotására. Akkor fogalmazódott meg bennünk a gondolat, hogy nem nagyon végeztek még olyan kutatást – mint kiderült, nemcsak Magyarországon, hanem Európában másutt sem –, amely a szerzetesrendek jelenkori helyzetével, helyi hatásaival foglalkozott volna. A tudományos munka során a hazánkban működő férfirendek oktatási, kulturális, szociális és gazdaságfejlesztési tevékenységének, kapcsolati hálójának, társadalmi beágyazottságának vizsgálatára összpontosítottunk, a teljesség igényével. Jelentőségüket mutatja, hogy például szociális területen húsz rend mutat aktivitást, de fontos szerepet töltenek be az oktatásban is: ötven iskolát tartanak fenn, köztük az egyházi középiskolák negyedét” – fejtette ki dr. Fekete Dávid, a Széchenyi István Egyetem egyetemi docense, a Gróf Bethlen István Kutatóközpont tudományos vezetője. Szerinte sok évszázados hagyományai vannak annak, hogy a szerzetesrendek közfeladatokat látnak el. Erre példa, hogy a középkorban hiteles helyként közigazgatási funkciókat gyakoroltak, de oktatási tevékenységüket is az állam megbízásából végezték az 1800-as években. Dr. Fekete Dávid felhívta a figyelmet arra, hogy a szerzetesrendek fontos alakítói a kulturális életnek is, hiszen könyvtárakat, levéltárakat, múzeumokat működtetnek. Emellett a turizmusra ugyancsak jelentős hatást gyakorolnak, nem ritkán újszerű megoldásokkal. „A kötetben külön tanulmány foglalkozik azzal, hogy a rendek miként tudnának több fiatalt megszólítani a 21. századi technológiai lehetőségek – például weboldalak, applikációk, online közvetítések, közösségimédia-felületek – kihasználásával” – tette hozzá. „Igen nagy öröm látni és megmutatni másoknak, hogy a magyarországi szerzetesrendek milyen fejlődésen mentek keresztül az utóbbi években. A könyv hozzájárul ahhoz, hogy tudatosítsa, ezek a rendek nem önmagukért, hanem a körülöttük élőkért vannak, az ő életület szeretnék jobb irányba terelni és Isten felé irányítani. Ehhez szükséges a megfelelő környezet, infrastruktúra is, ami mindenki számára üzen a rend, a szép, a jó megmutatásával. A kötet fontos hozadéka az úgynevezett reziliencia fogalmának alkalmazása: úgy érzem, további lehetőségek vannak abban, ha tudatosabban segítjük a szerzetesközösségeket, hogy megfeleljenek a mai kor kihívásainak, és hagyományaikhoz ragaszkodva megújuljanak” – emelte ki Sárai-Szabó Kelemen, a győri Szent Mór Bencés Perjelség perjele, a könyv társszerkesztője. A tanulmánykötet az Universitas-Győr Nonprofit Kft. webboltjában, valamint a Széchenyi István Egyetem győri kampuszán működő Universitas papír- és könyvesboltban vásárolható meg. Bemutatóját a november 10–12. között megrendezendő 22. Győri Könyvszalonon tartják. A könyv jövőre angol nyelven is megjelenik.

A Széchenyi István Egyetem a győri kampusz szomszédságában megvalósuló Tudományos és Innovációs Parkjához kapcsolódva újabb vállalati partnerrel kötött együttműködést. Az egyetem meghatározó szerepet játszik a hazai drónipar fejlesztésében, ahogy a Rotors & Cams Zrt. is fontos szereplője az ágazatnak – kapcsolatuk a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységen túl a szakemberképzés további erősítését is szolgálja. A Széchenyi István Egyetem tevékenységét széles körű partnerségre építi, amely az innováció terén újabb jelentős vállalattal bővült. Az intézmény az egykori győri kekszgyár ikonikus épületének átalakításával valósítja meg a „Tudományos és Innovációs Park létrehozása a Széchenyi István Egyetemen” tárgyú GINOP-2.3.1-20-2020-00005 azonosítószámú projektjét. Ehhez kapcsolódóan kötött hosszú távú együttműködést az egyedi UAV (személyzet nélküli légi jármű) rendszerek hazai piacának meghatározó szereplőjével, a Rotors & Cams Zrt.-vel. A megállapodás célja, hogy a létrejövő innovációs park keretében az egyetem és a cég olyan hosszú távú kapcsolatot alakítson ki egymással, amely lehetőséget nyújt közös projektek megvalósítására. A Széchenyi István Egyetem a hazai drónkutatás meghatározó szereplője, ezért a területen erős kompetenciákkal rendelkezik, ezekkel tudja segíteni a vállalati partnert, amely – piaci szereplőként – szintén támogatni tudja az egyetemi fejlesztéseket. A felek közös képzések kidolgozásával is hozzá kívánnak járulni a dróntechnológia további fejlődéséhez. Az ünnepélyes aláíráson Dósa Gábor a Széchenyi-egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központjának vezetője hangsúlyozta, az innovációs park keretében létrejövő partnerségek az egyetem stratégiai céljainak elérését szolgálják. A közös kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek eredményei közös hasznosításában, új szabadalmakban is testet ölthetnek majd. „Az egyik legfontosabb szempont, hogy ezen együttműködések az oktatásra is visszahassanak, ezáltal bővüljön a mesterképzésben részt vevő és doktori hallgatóink köre, még magasabb szintű kutatási eredmények szülessenek. Cél, hogy közelebb hozzuk az ipart a hallgatókhoz, közvetlen kapcsolat alakuljon ki közöttük, amelyek szakdolgozati és Tudományos Diákköri Konferencia-témákban, gyakorlati projektekben, később munkalehetőségben ölthetnek testet” – sorolta az előnyöket. Molnár Zsolt, a Rotors & Cams Zrt. vezérigazgatója az eseményt követően kiemelte a Széchényi István Egyetem ma az egyik leginkább kiterjedt innovációs portfoliót kínálja a diákok és a gazdasági szereplők számára egyaránt. „Az egyetemmel olyan projekteket tervezünk, amelyek hozzáadott értéket teremtenek a dróntechnológiai iparág és a gazdasági élet szereplői számára” – hangsúlyozta. Az iparág egyik egyedülálló magyar innovációjának is van győri kötődése, hiszen a Rotors & Cams Zrt. fejlesztésében készülő, világviszonylatban is egyedülálló légvédelmi célanyag-drón, a ProTAR a győri Arrabona Légvédelmi Ezred jártasságához és képességfejlesztéséhez járul hozzá. A társaság azonban ezen felül is elkötelezett a város mellett, és potenciális győri aktivitásaik szem előtt tartásával úgy döntöttek, első Budapesten kívüli fióktelepüket Győrben hozzák létre. Prof. dr. Friedler Ferenc a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese elmondta, az intézmény széles körű partnerségre építi tevékenységét, amelyben jelentős szerepet kapnak az innovatív, a technológiai fejlesztésben élenjáró vállalatok. „Ezek a szakmai együttműködések a magasan képzett szakember-utánpótlás biztosításához is hozzájárulnak, hiszen hallgatóink korszerű tudást, gyakorlati ismereteket, a piacon értékes kompetenciákat sajátíthatnak el” – fogalmazott. Hozzátette, az egyetem új innovációs parkja keretében olyan hosszú távú tudományos együttműködések jönnek létre, amelyek korszerű technológiák közös fejlesztését és a végzett hallgatók szakmai karrierjének megalapozását is szolgálják. A 2014-ben alakult Rotors & Cams Zrt. az egyedi UAV rendszerek hazai piacának meghatározó szereplője. Megoldásai az ipari, rendvédelmi és katonai alkalmazások széles köreit fedik le. A társaság a legkorszerűbb technológiai megoldások integrálásával egyedi, optimalizált multirotoros, merevszárnyú és hibrid drón-rendszerek fejlesztését, gyártását, valamint drónrendszerek alkalmazását kínálja partnereinek. A cég egyik kiemelkedő fejlesztése a Magyar Honvédség megrendelésére készített ProTAR nevű, légvédelmi képességeket támogató célanyag-drón. A Széchenyi István Egyetem a fenntartható fejlődésre és a korszerű technológiákra alapozza jövőképét; 11 tudományterületet felölelő, széles körű kompetenciáival segíti elő a térség versenyképességének erősítését, valamint a globális tudás gyarapítását. Többek közt a dróntechnológia jövőjét érintő területeken is értékes kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet végez. Az intézmény a mintegy 14 ezer fős hallgatói közösségének vezető vállalati partnerekkel együttműködésben kínál gyakorlati képzéseket, naprakész tudást és a munkaerőpiacon értékes diplomát.