Új, még magasabb szintre emelkedik a Széchenyi István Egyetem angol nyelvű gazdálkodás és menedzsment képzését elvégző hallgatók diplomájának értéke azáltal, hogy a szak 2026-ig elnyerte a nagy presztízsű, londoni székhelyű ACCA (Association of Chartered Certified Accountants) akkreditációját. Az 1904-ben alapított ACCA az egyik legnagyobb nemzetközi számviteli képesítést adó szervezet. Képzésein olyan ágazatközi számviteli és pénzügyi ismereteket, készségeket, valamint etikai értékeket nyújt, amelyekre számos szervezetben és iparágban szükség van. A szervezet 178 országban 233 ezer taggal és több mint félmillió hallgatóval rendelkezik, emellett 900 egyetem partnere. Az általa kiállított akkreditáció a legnagyobb presztízzsel bíró szakmai elismerések közé tartozik. Ezt érdemelte ki a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar angol nyelvű gazdálkodási és menedzsment képzése az egyes tantárgyak szakmai színvonalának szigorú értékelése után. Az erről szóló tanúsítványt ünnepség keretében adta át dr. Pavel Prochazka, az ACCA képviselője az egyetem és a kar vezetésének. Gratulált az intézménynek a sikeres akkreditációhoz, amit fontos lépésnek nevezett együttműködés erősítésében. Kiemelte: a tanúsítvány a hallgatók számára olyan előnnyel is jár, hogy az angol nyelvű gazdálkodás és menedzsment szakon tanultakat elismerik, így az ACCA képzésein felmentést kapnak bizonyos modulok alól. A gyakorlatban egyetlen vizsga letételével „Diploma in Accounting and Finance” minősítést szerezhetnek, valamint magán az ACCA-minősítésen felül alapszakos Oxford/Brooks egyetemi vagy akár mesterszakos University of London diploma megszerzésének lehetősége nyílik meg számukra. A rendezvényen dr. Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi stratégiai elnökhelyettese kifejtette: az intézmény angol nyelvű szakjainak száma a 2016-os ötről az idei tanévre 37-re nőtt, és a kilenc karból nyolcnak van ilyen a kínálatában. Hozzátette: a most már mintegy 70 országból érkező nemzetközi hallgatók egyre növekvő számával a nemzetköziesítési folyamat „mennyiségi” szakasza lezárult, így mostantól a minőségre kell még nagyobb hangsúlyt fektetni. „A karok előtt álló kihívások e tekintetben kettősek: egyrészt törekedniük kell kutatási teljesítményük fokozására, másrészt további nemzetközi akkreditációk megszerzésére, amelyek megkönnyítik kettős képzések indítását is” – szögezte le, megjegyezve, hogy az ACCA akkreditációja a nemzetközi elismerés felé tett újabb lépést és az egyetem globális láthatóságának megerősítését jelenti. Dr. Csicsmann László, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar dékánja úgy fogalmazott: a nemzetközi akkreditáció megszerzése minden nemzetközi program külső minőségbiztosításának számít. „Mi vagyunk a második egyetem Magyarországon, amely megkapta az ACCA-akkreditációt, ami megerősíti képzésünk minőségét, és növeli az általunk nyújtott diploma értékét. Ez fontos a munkaerőpiacon is, ahol már nemcsak más hazai egyetemekkel versenyzünk, hanem a globális színtéren is” – hangsúlyozta. Dr. Kovács Gábor egyetemi docens, szakfelelős arról beszélt, hogy az angol nyelvű gazdálkodás és menedzsment szakot három éve indították el, a korábbi magyar nyelvű szakra építve. „Ez az egyetem egyik legnépszerűbb angol nyelvű képzése, egyre bővülő nemzetközi hallgatói közösséggel” – ismertette. Dr. Tóth Árpád adjunktus – aki az egyetem és a kar vezetése mellett, dr. Borbély Katalin egyetemi docenssel együtt rendkívül sokat tett az akkreditáció megszerzéséért – a siker kapcsán kifejtette: ez a kar első nemzetközi oktatási akkreditációja, amelynek révén a hallgatók diplomájának értéke jelentősen emelkedik a foglalkoztathatóság, a nemzetközi karrierlehetőségek révén. Ezen felül az egyetem egy globálisan elismert hálózat tagjaként remélhetőleg egy hosszú távú minőségi fejlődési folyamat első jelentős lépését tette meg.

A Széchenyi István Egyetem állam- és jogtudományi kara tehetséges, rászoruló hallgatóinak támogatása volt a fő célja a Deák Ferenc Alapítvány a Győri Jogászképzésért jótékonysági díszvacsorájának. Az eseményen vette át a Pro Facultate díj Zechmeister Károly-fokozatát dr. Raisz Anikó, a Technológiai és Ipari Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdálkodásért felelős államtitkára. Mintegy másfél millió forint bevétel gyűlt össze a Deák Ferenc Alapítvány a Győri Jogászképzésért által negyedik alkalommal megrendezett a díszvacsorán, amelyen a Széchenyi István Egyetem és a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar vezetői, munkatársai és egykori hallgatói, valamint a térség jogászai és a jogászi hivatásrendek képviselői ültek egy asztalhoz. Dr. Smuk Péter professzor, a kar dékánja köszöntőjében meghatónak nevezte, hogy ilyen sokan összegyűltek egy nemes cél, a rászoruló, tehetséges hallgatók támogatására. Beszélt arról is, hogy emellett is számos módon segítik a náluk tanulókat, így többek között ösztöndíjakkal vagy akár azzal is, hogy a kar központjának felújítása során új, barátságos közösségi helyeket alakítottak ki számukra. Dr. Knáb Erzsébet, az egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány alapító elnöke beszédében felidézte: a nagy hagyományokkal rendelkező jogászképzés évszázados szünet után, 1995-ben indult újra Győrben, s az eltelt csaknem három évtized során rengeteg fiatal szerzett itt magas szintű tudást és értékes diplomát. „A Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar képzései ma már Magyarország legjobbjai közé tartoznak, köszönhetően az alapítók, valamint az újabb és újabb generációk kitartó, elkötelezett munkájának” – mondta. Hozzáfűzte: az egyetem is nagy utat járt be ezen idő alatt, míg mára kilenc karral, mintegy tizenháromezer hallgatóval rendelkező valódi universitassá, hazánk meghatározó tudásközpontjává vált. „A dinamikus fejlődés a következő években tovább folytatódhat. Az Országgyűlés által elfogadott törvény alapján a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tulajdonába újabb, jelentős vagyonelemek kerülnek a Magyar Államtól. E jelentős változások indokolttá tették a fenntartó alapítvány és a kuratórium szerkezetének nyugati példák alapján történő átalakítását, egy holdingstruktúra létrehozását, elősegítve intézményünk még versenyképesebbé válását. Mindez hozzájárul ahhoz is, hogy egyetemünk Győrben, Mosonmagyaróváron, Zalaegerszegen és Budapesten folytatott tevékenységével, megvalósult és folyamatban lévő fejlesztéseivel, innovációival, az iparral való szoros együttműködésével még inkább szolgálja az egész térséget” – fejtette ki dr. Knáb Erzsébet. Dr. Lévayné dr. Fazekas Judit, a kar korábbi dékánja, a Deák Ferenc Alapítvány a Győri Jogászképzésért vezetőjeként arról számolt be, hogy 2014 óta kilencmillió forintot fordítottak összesen 84 hallgató támogatására. Emellett fejlesztésekkel, beszerzésekkel is segítették a kar működését. Dr. Trócsányi László professzor, az est díszvendége, a Magyar Jogász Egylet elnöke, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora, európai parlamenti képviselő előadásában a jogi karok feladataként olyan jogászok képzését jelölte meg, akik szeretik hivatásukat, elkötelezettek, és keresik az igazságot. Ezt követően a nemzeti alkotmány és az Európai Unió viszonyát vizsgálta. A Szegedi Tudományegyetem néhai nagy hatású oktatójának, Szentpéteri Istvánnak a szavait idézve azt mondta: „Az alkotmány társadalmi elfogadottsága végeredményben azon nyugszik, hogy maga a jog mennyire és milyen minőségben elfogadott. A jog ugyanis társadalmi jelenség, ott áll mögötte a társadalom mindenkori erőviszonya. E kettő adja meg a legitimációját, mögötte e két elem egyensúlyának kell fennállni. Törekedjünk mi, jogászok is erre az egyensúlyra, tiszteljük alkotmányunkat, építsük Európát.” Az eseményen vette át a győri jogászképzésért végzett áldozatos munkájáért a Pro Facultate díj Zechmeister Károly-fokozatát dr. Raisz Anikó, a Technológiai és Ipari Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdálkodásért felelős államtitkára, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docense. Galéria: Májer Csaba József

A Magyar Egyetemi–Főiskolai Sportszövetség legrangosabb elismerését, az „Év egyetemi sportolója” díjat a Széchenyi István Egyetem hét hallgatója is kiérdemelte az idén a nemzetközi egyetemi versenyeken, illetve a felnőtt világbajnokságokon hallgatóként elért eredményével. A győri díjazottak evezésben, dzsúdóban és uszonyosúszásban remekeltek. A Széchenyi István Egyetem életében a sport kiemelkedő szerepet játszik, amely a sporttudományi képzések mellett a hallgatók mindennapjaiban is jelen van az egyetemi és egyetemhez kötődő sportszervezetek, valamint a fejlett szabadidős sportolási infrastruktúra révén. Az intézmény falai között olyan élsportolók is tanulnak, akik a világversenyeken elért eredményeikkel ösztönzik társaikat a mozgásra, versenyzésre. Közülük az idén is számos fiatal ért el jelentős sikereket, az év végén pedig heten is átvehették az „Év egyetemi sportolója” díjat. A Magyar Egyetemi–Főiskolai Sportszövetség ezt az elismerést olyan személyek számára ítéli oda, akik az adott év nemzetközi egyetemi versenyein érmes helyezést értek el, illetve olimpián vagy felnőtt világbajnokságon hallgatóként aranyérmet szereztek. A Széchenyi István Egyetem öt evezősének a nyakába is érem került az egyetemi evezős Európa-bajnokságon, amit szeptemberben rendeztek Isztambulban. A hallgatók négy ezüstöt és két bronzot szereztek. A Széchenyi-egyetem evezős díjazottjai: Fazekas Fanni, Fehérvári Eszter, Szabó Bence, Szigeti Roland és Szöllősi Balázs. Az egyetemi evezős Európa-bajnokságon elért eredményeik: női könnyűsúlyú egypárevezős: 2. hely – Fehérvári Eszter; férfi könnyűsúlyú kétpárevezős: 2. hely – Szöllősi Balázs, Szigeti Roland; férfi könnyűsúlyú kormányosnélküli kettes: 2. hely – Szöllősi Balázs, Szigeti Roland; férfi könnyűsúlyú egypárevezős: 2. hely – Szigeti Roland; női kétpárevezős: 3. hely – Fazekas Fanni, Fehérvári Eszter; férfi könnyűsúlyú egypárevezős: 3. hely – Szöllősi Balázs. Sipőcz Richárd, a Széchenyi István Egyetem Sportegyesületének (SZESE) dzsúdósa is kiérdemelte az év egyetemi sportolója címet, hiszen a lengyelországi Lódzban megrendezett, nyári Európai Egyetemi Játékokon aranyérmet szerzett +100 kilogrammban. A győri kiválóság egyébként novemberben hétre növelte Európa-bajnoki címeinek számát, az idei U23-as kontinensbajnokság megnyerésével. Bukor Ádám is teljesen megérdemelten vehette át a kitüntetést, amit ő nem az egyetemi világversenyeken, hanem a felnőtt világbajnokságokon hallgatóként elért eredményéért kapott meg. A Világjátékokon megszerzett dupla bronzérem után a Kolumbiában megrendezett uszonyosúszó-világbajnokságon kétszer a dobogó legfelső, egyszer pedig a harmadik fokára állhatott. A Győri Búvár SE világcsúcstartó klasszisa így már nyolc vb-címnél tart pályafutása során.

Karácsonyhoz közeledve az Alumni Talk podcast idei utolsó epizódjában közkívánatra egy olyan beszélgetést rögzítettünk, amely bizonyára melegséggel tölti el a széchenyis szíveket. Kuti József tanár úr maga a legenda a Széchenyi István Egyetem történetében, aki már a kezdetektől részese volt az intézmény dinamikus fejlődésének. Történetei a budapesti Szerb utcában kezdődnek, majd a jogelőd Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola (KTMF) megalakulásán és az egyetemmé váláson át, a jelenkori campus falai között most is íródnak. Az egyetem ikonikus alakja adventi üzenettel köszönti az egyetemi polgárokat. Érdemes meghallgatni! Kuti József villamosmérnök, okleveles matematika–fizika szakos középiskolai tanár, a Széchenyi István Egyetem nyugalmazott egyetemi oktatója a hatvanas években kezdett dolgozni a győri egyetem jogelőd intézményében. Az 1970-es évek közepétől oktatási főigazgató-helyettesként egyik irányítója volt az egy szegedi és három budapesti intézetből megalakult győri KTMF ma is példaként emlegetett integrációjának. A Magyar Református Egyház tisztségviselőjeként, a Széchenyi István Egyetem Sportegyesülete alapító elnökeként is ismert. Az intézmény egyik meghatározó személyiségének tevékenységét a hallgató-központú gondolkodás határozta, határozza meg. Kuti József ma is aktív kapcsolatot ápol volt távközlési és más mérnöki szakon végzett tanítványaival. Ez utóbbi ékes példája az intézmény első aranydiploma-átadó ünnepsége volt idén nyáron, amikor ötven év után is szeretettel vették körbe egykori tanítványai. Kérdésünkre, hogy mi a titka, Kuti tanár úr szerényen felelt: „Titok nincs. Bár két oldalon áll a tanár és a diák, ezen két oldal közötti falnak átjárhatónak és áttetszőnek kell lennie. Nincsenek egyiknek sem titkai a másik előtt… együtt vagyunk egészek.” A kezdetekre visszatekintve elmondta, hogy a pedagógia szeretete és a matematika szépsége már középiskolásként irányt mutatott neki későbbi pályája irányába. Már a jogelőd KTMF megalakulásánál is tevékenyen jelen volt, így krónikása lett a győri modernkori felsőoktatás szerveződésének, a rendszerváltásnak, majd az egyetemmé alakulás éveinek. A több mint fél évszázados történet összefoglalásaként Kuti tanár úr elmondta: „A cél mindvégig az volt: a városba, az országba, az Európai Unióba tájékozott, tudományra éhes, kutatásra kész, publikálni képes műszaki értelmiséget nevelni.” Sportszervező munkássága is kiemelkedő volt az intézményben. A sport szeretete ösztönözte arra ugyanis, hogy 1973-ban alapító elnökként megszervezte és útjára bocsátotta a mai nevén Széchenyi István Egyetem Sportegyesületet. Ezzel kapcsolatban Kuti József tanár úr hangsúlyozta, hogy annak idején a versenyeknek és a sporttalálkozóknak jelentős diplomáciai szerepük volt a felsőoktatásban. A győri hallgatók eljutottak a világ számos országába, az intézménybe pedig külföldi vendégprofesszorok, diákok érkezhettek ennek kapcsán. Mint mondta, később, a kétezres években az egyetemen megtartott világvilágversenyek is tovább erősítették az intézmény jó hírnevét. A tanár úr örömmel vesz részt alumnitalálkozókon is. Szinte nincs olyan hónap, hogy ne találkozna egykori diákjaival valamilyen fórumon vagy találkozón. „Hatalmas büszkeséggel vezetem körbe a 30-40-50 éve végzett alumnikat a campus területén, megmutatva, hogy milyen fejlődésen ment keresztül az intézmény az elmúlt évtizedekben. A legbüszkébb a Távközlési Laboratóriumra vagyok, ahol egykori hallgatóimmal, értve egymás nyelvét, együtt csodáljuk az új technikát” – foglalta össze a podcastban. Kuti József az alábbi adventi gondolatokkal zárta a beszélgetést: „Ha van születés, újjászületés, ha van ígéret… akkor van remény. Az üzenet, amely az embernek megnyugvást, békét, békességet jelent.”

Dinamikusan fejlődőnek látta a Széchenyi István Egyetemet a győri campuson tett látogatásán Partha Satpathy, Indiai budapesti nagykövete, aki tájékozódott az intézmény műszaki-mérnöki területeken felhalmozott tudásáról, valamint vállalkozásokkal meglévő szoros kapcsolatáról. Partha Satpathy, India budapesti nagykövete az idei első félévben kezdte meg budapesti megbízatását. Magyarországra érkezése után rögtön kapcsolatba került a Széchenyi István Egyetemmel, ugyanis az ukrajnai háború kitörése után nagy szerepet vállalt abban, hogy kimenekítse a szomszédos országból az ott tanuló indiai és más nemzetközi hallgatókat. Közülük akkor 121 fiatalt a győri intézmény fogadott be ideiglenesen. Ez az önzetlen segítség is szóba került azon a látogatáson, amit a nagykövet a Széchenyi-egyetemen tett. Számára dr. Lukács Eszter nemzetközi stratégiai elnökhelyettes mutatta be, miként vált az intézmény kilenc karral és mintegy 13 ezer hallgatóval rendelkező valódi universitassá az elmúlt években. Kifejtette: a nemzetközi hallgatók száma mára mintegy ezerre nőtt, akik a világ csaknem hetven országából érkeztek, és a közel 40 angol nyelvű képzés valamelyikén tanulnak. Az elnökhelyettes beszélt Győr kiváló elhelyezkedéséről – a város három főváros, Budapest, Bécs és Pozsony közelében található –, valamint a befejeződött és folyamatban lévő jelentős infrastrukturális fejlesztésekről, így a győri és a zalaegerszegi tudományos és innovációs parkok építéséről, valamint a győri egészségtechnológiai campus megvalósításáról. Partha Satpathy különlegesnek nevezte, hogy a Széchenyi István Egyetem magas szintű oktatási-kutatási tevékenységében milyen nagy szerepet játszanak a műszaki, mérnöki, technológiai területek. Hozzátette: kivételesnek számít az intézmény vállalatokkal való szoros partnersége, üzleti fókusza is, ami a magyar és a nemzetközi hallgatók számára számos lehetőséget rejt magában.

A Széchenyi István Egyetemen teljesen felkészült a nemzetközi hallgatók fogadására, és nemcsak magas színvonalú oktatást, hanem vonzó életkörülményeket is biztosít számukra – ezt állapította meg Lengyel Miklós, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára az intézményben tett látogatásán, amelynek apropóját a Stipendium Hungaricum felsőoktatási ösztöndíjprogram jövőre esedékes jubileuma adta. A Stipendium Hungaricum a magyar Kormány által alapított, a hazai felsőoktatás nemzetköziesítését, nemzetközi versenyképességének növelését szolgáló kiválósági alapú ösztöndíjprogram, amely 2013 óta működik. Ennek köszönhetően rengeteg külföldi fiatal érkezett Magyarországra, és szerzett értékes tudást, valamint diplomát az azóta eltelt időszakban. A programban a Széchenyi István Egyetem sikeresen vesz részt. Az elért eredményekről tájékoztatták az intézmény vezetői Lengyel Miklóst, a Külgazdasági és Külügyminisztérium képzésekért, ösztöndíjprogramokért és tudománydiplomáciáért felelős helyettes államtitkárát a győri campuson tett látogatásán. A találkozón dr. Lukács Eszter nemzetközi stratégiai elnökhelyettes kifejtette: az egyetem közel 14 ezres hallgatói közösségét hetven ország fiataljai alkotják. A mintegy 800 külföldi hallgató közül több mint 300-an a Stipendium Hungaricum program keretében érkeztek. Mindez hatalmas előrelépés, figyelembe véve, hogy az egyetem nemzetköziesítési programja 2016-ban indult. Ezzel párhuzamosan az angol nyelvű képzések száma is dinamikusan bővült, a hat évvel ezelőtti ötről mostanra 37-re. Ma már a kilenc kar közül nyolc kínál ilyet, ráadásul valamennyi – azaz alap-, mester- és doktori képzési – szinten. Dr. Lukács Eszter kifejtette azt is: nagy hangsúlyt fektetnek a nemzetközi együttműködésekre. Ezt szolgálja például, hogy az egyetem alapító tagja a 2020-ban megalakult Regionális Egyetemi Hálózat-Európai Egyetem konzorciumnak (Regional University Network-European University, rövidítve: RUN-EU) két portugál, valamint egy-egy holland, osztrák, ír és finn egyetem mellett. A szervezet célja a jövő felsőoktatásának innovációja és fejlesztése, a fizikai és virtuális cserék előmozdítása, valamint a partnerek közötti intenzív partnerség fejlesztése. Ennek keretében nemcsak 25 rövid képzési program valósult meg a partnerekkel együtt, hanem a portugál Leiriai Egyetemmel közösen egy kettős képzés is a turizmusmenedzsment és a fenntartható turizmus témakörében. A Széchenyi István Egyetemnek egyébként ezenkívül az egyesült államokbeli Rhode Island-i Egyetemmel gazdaságtudományi (MBA), a kínai Jiaxing Egyetemmel pedig építőmérnöki területen van kettős képzési programja. A megbeszélés kapcsán Lengyel Miklós helyettes államtitkár elmondta: jövőre lesz a Stipendium Hungaricum felsőoktatási ösztöndíjprogram létrehozásának tizedik évfordulója, ami alkalmat ad az értékelésre. Ez adta a győri látogatás apropóját is. „Az ösztöndíjprogram – oktatáspolitikai célja mellett – egyszerre szolgálja a külgazdasági és külpolitikai kapcsolatokat és nyújt segítséget a tőlünk nehezebb helyzetben lévő országoknak, illetve állampolgáraiknak. Sokatmondó adat, hogy 2013-ban három országgal és 68 fővel indult, ma pedig tizenkétezren vesznek benne részt mintegy kilencven partnerországból. A Széchenyi István Egyetemen a legkedvezőbb tapasztalatokat szereztem ezzel kapcsolatban. Az intézmény teljesen felkészült a nemzetközi hallgatók fogadására, mindent megtesz értük, és nemcsak magas színvonalú oktatást, hanem vonzó életkörülményeket is biztosít számukra” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Ünnepélyes keretek között avatták fel a Vidanet Zrt. győri központi távközlési géptermét. A vállalat műszaki csapatában dolgozó mérnökök szinte kizárólag a Széchenyi István Egyetemen végeztek, ahol erős szakmai alapokat szereztek hivatásukhoz. Egykori tanáruk előtt tisztelegve a géptermet Honfy Józsefről, az intézmény néhai oktatójáról, a távközlési szakma korszakos alakjáról nevezték el. A Vidanet Zrt. egy év alatt, teljes egészében saját forrásból, egy korábbi raktárépület rehabilitációjával építette ki új műszaki központját Győrben. A jövőben itt működnek többek között a tévé-, internet- és telefonszolgáltatásokért felelős berendezések. Az avatás időpontjaként a vállalat december 1-jét választotta – nem véletlenül, hiszen ez a Magyar Rádiózás Napja. 1925-ben e napon indult a hazai rádióműsor-szórás, és vele együtt a lakosság folyamatos, valós idejű, azonos információkkal való tájékoztatása elektronikus csatornán keresztül. A Vidanet Zrt.-nél hagyomány, hogy minden jelentős objektumot az infokommunikációs iparág valamely neves szereplőjéről nevez el. Az új gépterem névadójaként Honfy Józsefet választották, aki az adóteljesítményében (2 MW) ma is világelsők közé tartozó solti rádióállomás építésében a létesítmény főmérnökeként működött közre 1977-ben, majd 1986-tól távközlési szakemberek generációt tanította a Széchenyi István Egyetemen, illetve jogelődjén. A vállalat műszaki csapatában dolgozó mérnökök jelentős része a „Tanár úr” tanítványaként tanulhatott az antennaméretezés és a hullámterjedés mellett szakmaszeretet és a feladatokkal kapcsolatos alázatot is. A létesítményt megvalósító csapat a munkája eredményékképen létrejött produktumot méltónak gondolta arra, hogy az ő nevét viselje ekképpen: „Vidanet Zrt. Honfy József központi gépterem, Győr”. „A Vidanet Zrt. műszaki vezetése a Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszékén végzett, ezért a cég műszaki fejlesztései az intézményünkben megszerzett alapokra épülnek. Az, hogy a vállalat legújabb műszaki központját Honfy Józsefről nevezték el, az egykori hallgatóink részéről jelentős gesztus, tiszteletadás a nagy előd és az intézmény felé” – fogalmazott dr. Borbély Gábor, a Távközlési Tanszék tanszékvezetője. Hozzátette, Honfy József nemcsak kitűnő tanár, de igazi példakép is volt a hallgatók és az oktatótársak számára egyaránt. „Olyan oktatói képességekkel és szakmai felkészültséggel rendelkezett, amely nagy hatással volt a tanítványaira. Ő volt az, aki a solti rádióadónak az antennarendszerét és műszaki egységét felépítette, majd ezt követően számos jelentős rendszer kiépítésében tevékenykedett. Ezzel a szakmai tudással indította útjára tanítványait, köztük a Vidanet Zrt. műszaki vezetőit” – emelte ki a tanszékvezető. A céggel az egyetem hosszú idő óta szoros kapcsolatot ápol, a vállalat többek között jelentős támogatást és szakmai segítséget nyújtott a műsorelosztó, illetve az egykor Honfy József által létrehozott kábeltévés labor fejlesztéséhez, ezen felül a hallgatók konzulensi lehetőségeit is bővíti a partnerség. HONFY JÓZSEF (1946–2007) a Budapesti Műszaki Egyetem híradástechnikai szak és a műsorszóró oklevél, a rádióműsor-szóró és hírközlő szakmérnöki tagozat elvégzése után gyártmányfejlesztőként a Csepeli Tervező Intézetben, a Pestvidéki Gépgyárban, a Posta Rádió- és Televízió-műszaki Igazgatóságon dolgozott, ahol a rádióműsor-szóró és rádiókommunikációs rendszerek telepítése lett a feladata. Irányításával valósult meg a 2000 kW-os Solt Rádióállomás építése, a rádióműsor-szóró rendszerek fejlesztésének felsőszintű irányítása. Így például az URH-FM Petőfi műsor sztereósítása, a 100 MHz-es URH-FM frekvenciasáv magyarországi használatbavétele, a magyarországi kereskedelmi rádiózás előkészítése (Danubius, Juventus stb. rádiók). Honfy József oktatói pályája 1986-ban a Széchenyi István Egyetem jogelődjének Távközlési Tanszékén kezdődött. Közben óraadóként a győri Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakközépiskolában és a budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikumban szakmai tárgyakat tanított, a Pannon GSM-nél továbbképzéseket tartott. Szakmai elismertsége a rádióműsor-szóró, a rádiótávközlési, a műholdas, a kábeltelevíziós és a digitális műsorszórási témákkal foglalkozó tudományos körökben és ipari területen országos jelentőségű.

Jövőnk szempontjából kulcsszó a fenntarthatóság, amely a győri Széchenyi István Egyetem számos képzésének és kutatásának áll a fókuszában. A korszerű agrárgazdálkodás szintén kiemelt terület az intézményben, ahol a felkészült szakember-utánpótlásra is nagy hangsúlyt fektetnek. Ennek érdekében írt alá együttműködési szándéknyilatkozatot az egyetem és a Déli Agrárszakképzési Centrum. A Széchenyi István Egyetem 11 tudományterületen kínál értékes tudást a hallgatóknak. A különböző tudományágak együttműködése pedig lehetőséget nyújt arra is, hogy közösen adjanak választ korunk legaktuálisabb problémáira. Az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának fókuszában is jelenünk és jövőnk kihívásaira választ kereső, naprakész tudást igénylő területek – köztük a fenntarthatóság, a korszerű élelmiszertechnológiák, a vidékfejlesztés és a precíziós gazdálkodás – állnak. Az intézmény erős műszaki gyökerei szintén hozzájárulnak az agrárterületek innovatív fejlesztéséhez. Annak érdekében, hogy a fiatalok a lehető legszélesebb körben megismerhessék a Széchenyi István Egyetem által kínált, piacképes diplomát adó képzéseit, tovább szélesíti együttműködéseit. A Déli Agrárszakképzési Centrum részéről Simonné Szerdai Zsuzsanna főigazgató és Bálint Zoltán kancellár, az egyetem részéről pedig dr. Kovács Zsolt kancellár látta el kézjegyével azt a szándéknyilatkozatot, amely szorosabbra fűzi a két fél kapcsolatát. Az együttműködés célja, hogy az agrárszakképzési centrumhoz tartozó iskolák diákjai megismerhessék az egyetem által kínált lehetőségeket. Ennek érdekében a centrumhoz tartozó középiskolákban közösen népszerűsítik a fiataloknak kínált szakokat. Dr. Szalka Éva az együttműködés jelentőségét méltatva elmondta, fontos, hogy a középiskolások kellő ismerettel rendelkezzenek arról, hogy milyen képzéseket kínálunk a számukra. „Győr és Mosonmagyaróvár ideális helyszíne az egyetemista életnek, hiszen számos lehetőséggel várjuk leendő hallgatóinkat. A modern agráriumban a digitalizáció az egyik legfontosabb terület, és a Széchenyi-egyetemen egyszerre van jelen az ezzel kapcsolatos tudások összessége. Az informatikai és gépészmérnök-ismeretek mellett e tekintetben a jogi kérdések is előtérbe kerülnek, amit az intézményünk jogi kara által kínált szakmai kompetenciák is támogatnak. A tudományágak együttműködése hallgatóink felkészültségét szolgálja” – fogalmazott. A dékán hozzátette, a mosonmagyaróvári karon tanulók gyakorlatorientált képzését közel hetven mintagazdaság és számos vállalati partner segíti. Kifejtette, a Széchenyi-egyetemen a fiatalokat lüktető diákélet, magyar és angol nyelvű képzések, színes programlehetőségek várják. A kulturális és sportkínálat szintén kiemelkedő, s az intézmény különböző ösztöndíjjakkal is segíti hallgatóit. Kiemelte a duális képzést, amely lehetővé teszi, hogy a leendő gazdászok tanulmányaik mellett jövőbeli munkahelyüket is megtalálják. Simonné Szerdai Zsuzsanna bemutatta a szekszárdi székhelyű Déli Agrárszakképzési Centrumot, amely Baranya, Tolna, Somogy és Bács-Kiskun megyében van jelen, 12 iskolával működik, de agrárvizsgaközponttal is rendelkezik. „Az elsők között alapítottuk meg az ágazati képzőközpontunkat, amely a duális képzést segíti tizenkét gazdálkodó partnerrel együttműködésben. Összesen 3300 tanulóval rendelkezünk nappali képzésen, s a felnőtt szakmai képzés is egyre nagyobb teret hódít nálunk is. A célunk, hogy olyan, magas színvonalú oktatást valósítsunk meg, amely felkészült hallgatókat ad a felsőoktatásnak” – hangsúlyozta. A főigazgató aláhúzta, az elmúlt két év globális nehézségei bizonyították, hogy mekkora szükség van a korszerű agráriumra. Így az ezzel kapcsolatos képzések értéke is felértékelődött, a két intézmény közti együttműködés jelentősége ezért is kiemelkedő.

A magas színvonalú oktatási-kutatási tevékenység mellett a társadalmi felelősségvállalás is fontos a Széchenyi István Egyetem számára. Az intézmény ennek szellemében a Gyermekétkeztetési Alapítványon keresztül egy állami gyermekotthon lakóit támogatta advent alkalmából. A Széchenyi István Egyetem hatalmas fejlődést ért el a nemzetköziesítés terén az elmúlt években. Dr. Lukács Eszter nemzetközi stratégiai elnökhelyettes tájékoztatása szerint a hallgatói közösséget már csaknem hetven ország fiataljai alkotják, a nemzetközi hallgatók száma pedig mintegy ezer, akik számára negyven angol nyelvű képzést kínálnak. „A folyamat számos előnnyel jár. Az oktatók-kutatók angol nyelvű előadási és publikációs készségei fejlődnek, ami hozzájárul intézményünk globális láthatóságának erősödéséhez. Emellett pedig hallgatóink itthon tanulhatnak valódi, sokszínű nemzetközi közegben. A nemzetköziesítésből ugyanakkor jelentős bevétele is származik intézményünknek, s úgy gondoltuk, ennek egy részéből karácsonyhoz közeledve karitatív célokra is fordítunk azzal a céllal, hogy gyermekek adventjét tegyük szebbé” – fogalmazott dr. Lukács Eszter. A gondolatot tett követte, s a Széchenyi István Egyetem a Gyermekétkeztetési Alapítványnak juttatott ételadományt. Fekete Csaba, az országosan ismert civil szervezet elnöke kérdésünkre elmondta: a finomságokat egy budapesti, állami gyermekotthonba vitték el, ahol olyan gyerekek élnek, akik árvák, vagy akik nevelésére szüleik nem alkalmasak. „Ez a felajánlás a társadalmi felelősségvállalás szép példája, ami ráadásul a gyermekek egészséges, változatos étkezéséhez is hozzájárult” – hangsúlyozta.

A Széchenyi István Egyetem nem pusztán munkahely, hanem közösség, amelyben a család különleges helyet foglal el. Éppen ezért az intézményben működő szakszervezet ebben az évben is megszervezte a munkatársak gyermekei és unokái számára a Mikulásváró ünnepséget. A decemberi délutánon az Egyetemi Hangversenyterem megtelt csillogó szemű gyermekekkel és meghatott szülőkkel, akikre tekintve Némethné Farkas Kata, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete egyetemi alapszervezetének titkára elárulta, a Mikulás-ünnepség mindig csodás, szívet melengető érzéssel tölti el. Kollégáival már hetek óta készültek erre. „Akárcsak a kis manók, megnyitottuk a Mikulás-gyárat, saját kézzel csomagoltunk minden egyes kisgyerek meglepetését. Az első öröm maga ez a készülődés és várakozás volt számunkra. De nincs nagyobb boldogság annál, mintha látjuk ezt a sok-sok csillogó, izgatott tekintetet, rózsásra pirult arcocskát, a meghatott anyukákat, apukákat és nagyszülőket. A kicsik önfeledt játékát, verselését. Ez egész évre szóló boldogság bomba számunkra” – fogalmazott Némethné Farkas Kata. Az ünnepi hangulatról az Aranykapu zenekar és Töreky Zsuzsi gondoskodott. (Fotók: Májer Csaba József) Hozzátette: „Decemberben hajlamosak vagyunk azt mondani, ez nehéz év volt, de majd lesz könnyebb. Viszont ezúttal úgy érzem, különösen a kisgyerekes családoknak tényleg kihívást jelentett megoldani az elmúlt időszakot. Most minden olyan alkalom, amikor kis időre el lehet felejteni, félre lehet tenni a gondokat, külön ajándék. Ma ez is volt a kis piros csomagok mellett. Együtt lehettünk a bázártság évei után. Ma csak a jók jöttek el, mert ajándék került mindenkinek a kezébe! Kicsiknek és nagyoknak! Jövőre újra találkozunk.” Családbarát Munkahely Az intézmény nemcsak az ott dolgozókat támogatja, de a hallgatóit is segíti, hogy össze tudják egyeztetni a tanulást a gyermekneveléssel. Emellett generációknak szóló programokat, nyári táborokat szervez, baba-mama szobát működtet, anyagi juttatásokkal is segíti a családokat. Az egyetem ezen törekvését nyáron már másodjára ismerték el a Családbarát Munkahely címmel. A témáról bővebben ide kattintva olvashat.

A győri Széchenyi István Egyetem nagy hangsúlyt fektet a nemzetközi színvonalú oktatásra, kutatásra, valamint arra, hogy hozzájáruljon a magyar gazdaság fejlődéséhez. Mindez fontos szempont az intézmény széles körű partnerségeinek kialakításában, amely új taggal bővült: együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá az egyetem és a Kaposvári Szakképzési Centrum szerdán, amely a Somogy megyei fiatalok továbbtanulását és pályaorientációját segíti. A Széchenyi István Egyetem 11 tudományterületen kínál értékes tudást a hallgatóknak. Annak érdekében, hogy a fiatalok a lehető legszélesebb körben megismerhessék a piacképes diplomát adó képzéseket, az intézmény tovább szélesíti együttműködéseit. A Kaposvári Szakképzési Centrum részéről Weimann Gáborné főigazgató, az egyetem részéről pedig dr. Kovács Zsolt kancellár látta el kézjegyével azt a szándéknyilatkozatot, amely szorosabbra fűzi a két fél kapcsolatát. Az együttműködés célja, hogy a szakképzési centrumhoz tartozó iskolák diákjai megismerhessék az egyetem által kínált lehetőségeket. Ennek érdekében a centrumhoz tartozó középiskolákban közösen népszerűsítik a fiataloknak kínált szakokat, lehetőségeket. „Az együttműködésünk a jövőben még szorosabbá válhat. A térségi szakember-utánpótlás biztosítása érdekében akár közös okleveles technikusi képzések is születhetnek, ahonnan egyenes út vezet a Széchenyi-egyetemre, életpályát kínálva a kaposvári és Kaposvár környéki fiataloknak” – fogalmazott dr. Kovács Zsolt. A kancellár elmondta, érdemes az egyetemet választani, hiszen meghatározó ipari partnerekkel gyakorlati tudást, értékes diplomát ad. Az egyetemi infrastruktúra, a győri kampusz egyedisége, a korszerű kollégiumok, a pezsgő hallgatói élet egyaránt vonzó a fiataloknak. Mint mondta, a Széchenyi István Egyetem erőssége a tehetséggondozás, az itt tanulók a Formula Student-sorozatban és a Shell Eco-marathonon a legjobbak között számon tartott győri hallgatói csapatokban küzdhetnek a versenypályákon. „A villamosmérnökök SZE-SAT csapata űrtechnológiával foglalkozik, az építőmérnökök betonkenucsapata is kuriózum, a közgazdászok az országos pénzügyi esettanulmányi versenyeken, míg a jogászok a perbeszédversenyeken érnek el kiemelkedő eredményeket” – sorolta a további példákat. Dr. Kovács Zsolt beszélt arról is, hogy az egyetem a hátrányos helyzetű térségekből érkező tehetséges hallgatók támogatására külön ösztöndíjat alapított, számos sportolási és kulturális lehetőséget és nemzetközi közeget biztosít. „Együttműködésünk lehetővé teszi, hogy a Kaposvár környéki fiatalok is megfelelően tájékozódhassanak ezekről a lehetőségekről” – zárta. Weimann Gáborné kifejtette, a Kaposvári Szakképzési Centrum intézményeiben 56 szakmában oktatják a tanulókat, akik közül sokan kiemelkedő eredménnyel mennek tovább egyetemre. „A mai világban, amikor számos átalakulás, jogszabályi változás történt, és akkor, amikor az egyetemek maguk határozhatnak a felvételi követelményekről, különösen fontos, hogy a fiatalok megfelelő információkhoz jussanak. Partnerségünk jól szervezett tájékoztatást tesz lehetővé” – emelte ki. Hozzáfűzte, nagy hangsúlyt fektetnek az általános iskolások beiskolázására is, és az együttműködés révén most már nekik is egy teljes életpályát tudnak felvázolni, ami vonzó lehet a gyerekeknek és a szülőknek egyaránt. A főigazgató egyetértett azzal, hogy a jövőben érdemes tovább bővíteni a közös munkát, akár az okleveles technikusi képzések, akár a szakmai tananyag fejlesztése, akár az oktatóik kompetenciafejlesztése terén.

A Széchenyi István Egyetem oktatási, kutatási és harmadik missziós tevékenységével ismerkedett győri campuson tett látogatásán Caroline Charette, Kanada budapesti nagykövete, aki elismerően nyilatkozott az intézmény nyitottságáról, hallgatóbarátságáról. A diplomata programja során előadást tartott hazájáról a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar hallgatóinak. A Széchenyi István Egyetemen mintegy ezer nemzetközi hallgató tanul, az oktatók-kutatók pedig nemzetközi projektekben, kutatási hálózatokban is részt vesznek. Az intézmény számára már csak emiatt is fontos nemzetközi kapcsolatai folyamatos erősítése, s többek között ezt a célt szolgálta Caroline Charette kanadai nagykövet látogatása a győri campuson. A diplomatának dr. Lukács Eszter nemzetközi stratégiai elnökhelyettes mutatta be a Széchenyi-egyetem múltját és jelenét, külön kiemelve a magas szintű oktatási és kutatási tevékenységet, a műszaki-mérnöki területeken meglévő, sok évtizedes hagyományokat és tudásbázist, valamint a harmadik missziós tevékenységet. Az utóbbi kapcsán beszámolt a térség fejlődéséhez a jövőben jelentősen hozzájáruló olyan nagyszabású beruházásokról, mint a győri és a zalaegerszegi tudományos és innovációs park építése, illetve a Győrben megvalósuló Egészségtechnológiai Campus. A vendéget az egyetem két olyan munkatársa is kalauzolta az egyetemen, akik korábban az ottawai Carleton Egyetemen tanítottak, és kanadai állampolgárok is. Dr. Bukor Emese többek között arról adott tájékoztatást, hogy az intézményben nagy hangsúlyt fektetnek az angol nyelvű publikációs készségek fejlesztésére, míg dr. Feszty Dániel, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar professzora az egyetem és a világ legnagyobb motorgyárát is működtető győri Audi Hungaria Zrt. közötti különlegesen szoros kapcsolatot ecsetelte. Caroline Charette a megbeszéléseken úgy fogalmazott: a győri egy nyitott, 21. századi egyetem, amely az első pillanattól fogva támogatja a hallgatókat, különösen azáltal, hogy bevonja őket projektekbe és az innovációs ökoszisztémába. Meglátása szerint az intézmény előnye, hogy fiatal, mert így képes azonnal a legaktuálisabb területekre fókuszálni. Különlegesnek nevezte, ahogy az egyetem az iparral és a gazdasági szférával együttműködik. A program részeként a nagykövet előadást tartott az egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara hallgatóinak, amelyben hazáját mutatta be. Több érdekességet említett Kanadáról, amely a világ második legnagyobb országa, és lakosságának nagyjából egy százaléka, mintegy 350 ezer ember magyar származású. Sokan az 1956-os forradalom leverése után kerültek oda. „A nyitottság, a menedék biztosítása az alapja a kanadai felfogásnak, életnek, ezek a kanadai értékek” – mondta ezzel kapcsolatban. Megjegyezte azt is, hogy annak idején Kanada volt az első, amely támogatta Magyarország NATO-taggá válását, s a két ország között kiválóak a gazdasági kapcsolatok.

A Széchenyi István Egyetemen az elmúlt két és fél évben sikeresen lezajlott a modellváltás, új működési struktúra, vagyonelemek és vezetők segítik a további fejlődést. Az intézmény ennek köszönhetően nagyobb önállósággal, hatékonyabban, rugalmasabban, saját magára szabott keretek között tudja megfogalmazni és megvalósítani stratégiai célkitűzéseit. Az egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány folyamatosan bővíti tevékenységét, illetve vagyonelemeit. Ennek részeként az alapítvány 2021-ben vagyonjuttatás keretében részesedést szerzett a Rába Járműipari Holding Nyrt.-ben, illetve a Győr-Pér Repülőtér Kft.-ben, idén pedig közfeladat-finanszírozási szerződés keretében megszerez egy 138,7 hektáros péri területet, ahol megújuló energiatermelés és -tárolás mellett ipari-logisztikai park fejlesztést és repülőtér-fejlesztést tervez megvalósítani. Ezzel párhuzamosan a Széchenyi István Egyetem olyan ökoszisztémát teremtett meg, amelynek kiemelt fókuszterülete a gazdasági szektorral való többszintű együttműködés. Ezt segítik a Győrben, Mosonmagyaróváron és Zalaegerszegen megvalósuló tudományos és innovációs park fejlesztések. Az Országgyűlés által elfogadott törvény alapján a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tulajdonába további vagyonelemek kerülhetnek a Magyar Államtól vagyonjuttatás keretében, így az Autóipari Próbapálya Zala Kft., a ZalaZONE Ipari Park Zrt., a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. és a Techtra Technológiai Transzfer Intézet Közhasznú Nonprofit Zrt. A jelentős változások indokolttá teszik a szervezeti struktúra nyugati példák alapján történő átalakítását, elősegítve a Széchenyi István Egyetem még versenyképesebbé válását. Ennek részeként az egyetem mellett egy vagyonkezelő és egy inkubációs holding jön létre az egyes vagyonelemekkel és az innovációs projektekkel kapcsolatos tudáshasznosítási, kutatás-fejlesztési, valamint ipari együttműködési feladatok ellátására. Az új működési szerkezetre tekintettel a Széchenyi István Alapítvány kuratóriuma és felügyelőbizottsága december 5-i ülésén dr. Knáb Erzsébet eddigi elnök javaslatára prof. dr. Palkovics László akadémikust, a Széchenyi István Egyetem Széchenyi-díjas kutatóprofesszorát egyhangúlag a kuratórium tagjának, egyúttal elnökének választotta meg, aki ellátja a vagyonkezelő holding vezetői feladatait is. Dr. Knáb Erzsébet alapító elnökként, az alapítvány egyetemi stratégiai ügyekért felelős kuratóriumi tagjaként folytatja munkáját az új elnökkel szoros együttműködésben. Mellette az újonnan létrehozott inkubációs holding vezetőjeként kiemelt célja az alapítvány, a gazdasági szereplők és az egyetem innovációs tevékenységének fejlesztése, nemzetközi képviselete. Prof. dr. Bokor József akadémikus kuratóriumi tagságáról lemondva, az egyetem Járműipari Kutatóközpontja elnöki pozíciója mellett a vagyonkezelő és az inkubációs holding technológiai és kutatásvezetői alelnöki tisztségét látja el a következő időszakban. A Széchenyi István Egyetem eddigi rektora, prof. dr. Baranyi Péter Zoltán kiemelt kutatásokat végez 2023. január 1-jétől az új struktúra nyújtotta lehetőségek kihasználásával. E feladat fontossága miatt rektori tevékenységét nem tudja folytatni. A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriuma a közeljövőben gondoskodik új rektor megbízásáról, amivel hozzá szeretne járulni az új működési szerkezet egyedülálló szinergiáinak kihasználásáról is. „A Széchenyi István Egyetem nagyívű fejlesztéseinek következtében a hazai egyetemek között előkelő helyen szerepel, vonzó a fiatalok és a nemzetközi diákok körében. Kiemelt cél, hogy egyedülálló nemzetközi szintű járműipari tudásközponttá is váljon. Nagyon örülök, hogy ebben prof. dr. Palkovics László jelentős, vezető szerepet vállal a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnökeként. Személye és az új struktúra elősegíti nemcsak az egyetem stratégiai céljainak megvalósulását, hanem az ipari vállalatokkal és a gazdaság más szereplőivel történő még szorosabb, valós partnerség révén a térség és Magyarország versenyképességének erősödését is” – fogalmazott a változásokkal kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja. „A Széchenyi István Egyetem az elmúlt időszakban valódi universitassá vált, amely már a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban is szerepel. Ezért csatlakoztam én is az intézmény közösségéhez oktatóként, kutatóként több mint egy évtizede. Köszönöm dr. Knáb Erzsébetnek a kuratórium alapító elnökeként eddig végzett rendkívüli munkáját, és örülök, hogy a jövőben együtt dolgozhatunk az egyetem fejlődéséért. Biztos vagyok abban, hogy az egyetem és az ipar – az új vagyonelemek által is támogatott – összekapcsolódása nagy előnyt jelent a nemzetgazdaság versenyképessége szempontjából” – hangsúlyozta prof. dr. Palkovics László.

Hat Rejtő Jenő-komédiát gyúrt össze egyetlen színdarabbá a Széchenyi István Egyetem amatőr színjátszótársulata, hogy némi derűt csempésszen az egyre borúsabb hétköznapokba. A „Nevessünk!” című vígjátékot már két alkalommal is nagy sikerrel játszották az egyetemi polgárok számára az Apáczai-kar Barsi Ernő termében, januárban pedig nyitnak a város felé, és mindenkit szeretettel várnak az újabb előadásokra. Csillag Attilával, a SZE SosemArt Egyetemi Színjátszó Társulat vezetőjével a folyamatosan fejlődő színjátszókörről, a tehetséges mérnökhallgatókról és az évtizedek múltán visszatérő lelkes alumnikról is beszélgettünk. 2008-ban alakult meg a Széchenyi István Egyetem amatőr színjátszóköre, a SZE SosemArt, amely improvizációs társulatként indult: rövid jeleneteket adott elő, improvációs előadást tartott, spontán produkciókkal szórakoztatta a közönséget. A történet 2019-ben vett fordulatot, amikor a tagok összeállították első saját előadásukat. Az újabb mérföldkőhöz a koronavírus-járvány után jutott el a csapat: A fátyol titka című egyfelvonásos vígjátékot egy éve mutatták be az Apáczai Csere János Pedagógiai-, Humán és Társadalomtudományi Kar győri, Liszt Ferenc utcai épületében. Idén – tovább emelve a tétet – még összetettebb produkcióval rukkoltak elő, amelyben hat Rejtő Jenő-bohózatot dolgoztak össze egy egész estés, két felvonásból álló előadássá. „Tudatosan a komédia műfaját választottuk, de nem azért, mert ez könnyebb lenne. Sokkal inkább azért, mert manapság egyre nagyobb szükség van a nevetésre. Annyi nehézség vesz minket körbe jelenleg, hogy talán a mi előadásunk egyfajta gyógyírként szolgálhat az emberek számára” – vetette fel Csillag Attila, az egyetemi színjátszókör vezetője, aki portálunknak elárulta, már egy éve készülnek rá, hogy egy ilyen nagyszabású előadást színre vigyenek. „Mostanra kialakult éves ütemezés szerint működünk. Október-november körül kiválasztjuk, mit szeretnénk játszani, majd mélyebben beleássuk magunkat a műbe. Minden év nyarán van egy intenzív próbahetünk, nevezhetjük egyfajta színjátszótábornak is. Ekkor minden nap reggeltől estig a darabbal foglalkozunk. Szeptembertől pedig kezdődnek a próbák, és tökéletesre csiszoljuk az előadást, amit év végén tárunk a közönség elé” – árulta el a társulat művészeti vezetője, aki azt is hozzátette, több kisebb projektben is részt vesznek, sok meghívásnak tesznek eleget. Jelenleg egy hátrányos helyzetű gyerekeknek szóló zártkörű jótékonysági előadáson is dolgoznak. A társulat létszáma a nagymértékű, természetes fluktuáció ellenére évről évre nő, az idei évben elérték a harminc főt. „Azt tapasztalom, hogy nagyon fogékonyak a színjátszásra a fiatalok. Folyamatosan jelentkeznek hozzánk, lassan kinőjük a színpadot” – ecsetelte kellemes gondjait a társulatvezető. „Erősödő közösségünket nemcsak az állandó bővülés, hanem a strukturálódás is jellemzi, azaz a társulaton belül is csoportokra bomlunk, mindenkinek megvan a maga szerepe. Van, aki a kellékekkel foglalkozik, van, aki fotóz, más asszisztensi feladatokat lát el… Még külön énekes szekciónk is van” – jegyezte meg büszkén Csillag Attila. A csoport színességére jellemző, hogy 13 különböző szak hallgatói alkotják azt a gépészmérnöktől a jogászon át a tanítóig. Mára odáig jutottak, hogy akár külön alumnitagozatot is indíthatnának, ugyanis számos végzett öregdiák folytatja puszta kedvtelésből a tevékenységét a társulatban. Van köztük olyan is, aki több mint tizenöt év után tért vissza alma materébe. „A SZE SosemArt számomra egyszerre kikapcsolódás, egyszerre kihívás és egyszerre szórakozás. Megmozgat lelkileg” – árulta el érdeklődésünkre Takács Martin, aki mérnökinformatikus hallgatóként jelentkezett a társulatba. „Mindig is vonzott a humán irány, de úgy éreztem, informatikusként tudok biztos egzisztenciát teremteni magamnak, így ez megmaradt örök szerelemként. Ám be kellett lássam, maradtak bennem lekötésre váró szabad vegyértékek, így ezen ambíciómnak kiváló terepe lett ez a társulat, amelyben megtaláltam a helyem” – fejtette ki. Hasonlóan vélekedik Meizer Bence is, aki már gyerekkorában is megcsillogtatta művészi vénáját, hiszen általános iskolás kora óta foglalkozik színészkedéssel. „Az egész diákkoromat végigkísérte az amatőr színjátszás, aggódtam is, mi lesz, ha végzek, vajon belefér-e az életembe. Szerencsére öregdiákként is szívesen látnak, én pedig továbbra is jövök rendszeresen. Kizökkent a szürke hétköznapokból, és olyan tartalmat ad az életemhez, amit máshonnan nem kapok meg” – fogalmazott a civilben tanítóként dolgozó széchenyis alumni. Galéria az előadásról. (Fotók: Májer Csaba József) A „Nevessünk!” című előadást már két ízben láthatta a közönség az egyetem Barsi Ernő termében, ám a tervek szerint januárban érkezik a folytatás. „Az első előadáson az Apáczai-kar oktatói és hallgatói voltak a vendégeink, majd második alkalommal tágítottuk a kört, és minden egyetemi polgárt meghívtunk. A jövőben szeretnénk nyitni a győriek felé is, így a következő januári előadásunkra várunk valamennyi érdeklődőt. A terem befogadóképessége százhúsz fő, így a kapacitás korlátozott, de aki időben regisztrál, beférhet” – tájékoztatott Csillag Attila.

A győri Széchenyi István Egyetem ünnepélyes keretek között együttműködési megállapodást írt alá a Zalaegerszegi Szakképzési Centrummal, a Zalaegerszegi SZC Ganz Ábrahám Technikummal, valamint a Zalaegerszegi SZC Csány László Technikum Középiskolával a közösen indítandó okleveles technikus képzésekről Zalaegerszegen, a Széchenyi István Egyetem inkubációs épületében. A magyar képzési keretrendszer – illeszkedve az európai normákhoz – nyolc szintből áll. Az ötödik szinten elhelyezkedő technikusi képzés egyszerre kapcsolható a középiskolai és a felsőoktatáshoz is. A technikusképzés harmonizációja jól szolgálja a szintek közötti átjárhatóságot, és hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok olyan kompetenciákat és készségeket szerezzenek, amelyek segítségével az egyetemen, illetve szakmájukban egyaránt sikeresek lehessenek, s végső soron elősegíti a naprakész tudással rendelkező szakemberek kinevelését. Az aláírás apropója, hogy két zalaegerszegi középiskola is okleveles technikus képzések indítását tervezi a Széchenyi István Egyetem szakmai együttműködésével. A közösen kidolgozott program alapján zajló szakmai oktatás a 2023/2024-es tanévtől veszi kezdetét az intézményekben. A Zalaegerszegi SZC Csány László Technikumban okleveles szoftverfejlesztő- és tesztelő, illetve informatikai rendszer- és alkalmazásüzemeltető technikus képzés, míg a Zalaegerszegi SZC Ganz Ábrahám Technikumban okleveles gépjárműmechatronikai technikus képzés indul. Az általános iskolát követő ötéves képzés után a végzetteknek kreditbeszámítással nyílik lehetőségük csatlakozni a Széchenyi István Egyetemen zajló, szakmájukhoz kapcsolódó felsőfokú oktatásba. A képzés programját, a kreditbeszámíthatóságot és az egyéb feltételeket a felek legkésőbb 2023. június 30-ig dolgozzák ki. Mindehhez felhasználják a győri tapasztalatokat, ahol 2022 szeptemberében már négy középiskolában indult okleveles technikusi képzés szintén az egyetem szakmai együttműködésével. A Széchenyi István Egyetem zalaegerszegi ZalaZONE-on található inkubációs épületében megtartott ünnepségen dr. Háry András a ZalaZONE Ipari Park Zrt. vezérigazgatója köszöntötte a résztvevőket. Mint mondta, az aláírás az egyetem és a park életében is mérföldkő, hiszen jelentős szerepet tölthet be a szakképzett munkaerő-utánpótlás biztosításában. „A ZalaZONE egész Magyarország szempontjából kiemelt fejlesztési terület, és ebben a Széchenyi István Egyetem stratégiai szerepet vállal” – fogalmazott dr. Kovács Zsolt, az egyetem kancellárja. Kifejtette, az együttműködés utat nyit a képzésben részt vevő fiataloknak a Széchenyi István Egyetemre, életpályát kínálva számukra. A zalaegerszegi és környékbeli fiatalok ezáltal akár olyan duális képzésekbe is bekapcsolódhatnak majd, amelyek révén a ZalaZONE Parkban működő cégekkel kerülhetnek szoros kapcsolatba. „A nálunk tovább tanuló fiatalok rendkívül értékes diplomát szerezhetnek, és munkájukat, szakértelmüket helyben kamatoztathatják” – hangsúlyozta. Hozzátette, a Széchenyi-egyetem korszerű, gyakorlatorientált képzéseket, az ipari szereplők partnerségének előnyeit, színes hallgatói életet, modern egyetemi infrastruktúrát, a nemzetközi szinten is rendkívül sikeres hallgatói csapatokban való részvétel lehetőségét, ösztöndíjprogramokat, nemzetközi légkört, változatos kulturális és sportolási lehetőséget kínál a fiataloknak. A kancellár köszönetet mondott a kormányzat támogatásáért, amely az okleveles technikusi képzés sikeréhez is hozzájárul. Szabó Károly, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum kancellárja kiemelte, a fiatalokat segíti az átjárhatóság megteremtése, amelyben még az is könnyen előfordulhat, hogy a középiskolai évek alatt megismert ipari partner lesz az egyetemi duális képzésének színtere. Vízlendvai László, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum főigazgatója hozzáfűzte, vidéki, közepes méretű centrumként is jelentős eredményeket tudnak felmutatni. „Az elmúlt két évben világbajnoki első, Európa-bajnoki első, világbajnoki negyedik és nyolcadik helyezést is szereztek diákjaink a szakmák világversenyein. A partnerség tovább erősíti a képzés színvonalát, amely újabb szép sikereket hozhat” – húzta alá. Németh Andrea, a Zalaegerszegi SZC Csány László Technikum igazgatója elmondta, az informatika és távközlés mellett a gazdálkodás és menedzsment ágazat oktatása is kiemelt jelentőségű intézményeikben, amely a partnerségi területek szélesítésére is lehetőséget ad. Gaider Gergely Pál, a Zalaegerszegi SZC Ganz Ábrahám Technikum igazgatója nyílt napjaik tapasztalatát osztotta meg. Ezeken közel háromszáz olyan nyolcadikos érdeklődött képzésük iránt, akik első helyen szeretnék az intézményt megjelölni, és akik között 4,2-es átlagnál rosszabb tanuló nincs. „Reméljük, hogy az okleveles technikus képzésben résztvevők megtalálják majd a számításukat a ZalaZONE-on és a Széchenyi István Egyetemen egyaránt” – zárta.