A Vidékfejlesztési Programból elnyert 1,7 milliárd forintos támogatásból és több mint félmilliárd forint saját forrásból hozott létre sertés- és baromfi-bemutatóüzemet, illetve okoskertet, valamint fejlesztette sajtüzeme laboratóriumát a Széchenyi István Egyetem az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon. Az átadóünnepségen elhangzott: a projektek a gyakorlatközpontú oktatást és a kutatást szolgálják. A Széchenyi István Egyetem arra törekszik, hogy Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara is a legkorszerűbb oktatási és kutatási háttérrel támogassa a hallgatókat, a munkatársakat és a térséget. Ehhez járul hozzá az intézmény Vidékfejlesztési Program keretében elnyert két pályázata, amelynek átadását október 17-én tartották. Az eseményen dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a kar dékánja elmondta: a fejlesztések célja, hogy a középiskolások, az egyetemisták és a vállalati partnerek a gyakorlatban is megismerjék a modern, digitálisan támogatott agrármegoldásokat és az élelmiszer-előállítás folyamatait. A Smart Farm tangazdaságban kialakított, több mint 500 négyzetméteres, 18 helyiségből álló állatkísérleti laborban számítógép-vezérelt klímaszabályozás és integrált telepfelügyelet működik. Az egyedi takarmányfelvétel- és emissziómérést a baromfi- és sertésanyagcsere-laborok, valamint a sertések speciális egysége szolgálják. Az alkalmazott mesterségesintelligencia-alapú megoldások – például a gépi látás és az akusztikus elemzés – lehetővé teszik az állatjólét és -viselkedés valós idejű nyomon követését. A dékán kifejtette: a Lucsony utcai telephelyen létrehozott okoskertben 40 magaságyás, automata öntözés és növényfigyelés, időjárás-állomás, valamint megújított, gyógynövényszárítóval és palántanevelővel felszerelt üvegház található. A kifejlesztett „Smart Garden” alkalmazás VR-megjelenítéssel teszi élményszerűvé a tanulást. Emellett a kar sajtüzemének laboratóriumába olyan korszerű eszközöket vásároltak, amelyek megkönnyítik a minőségellenőrzést és a hatóanyag-tartalom mérését. Dr. Tóth Tamás szerint mindez egyszerre járul hozzá az oktatási és a kutatási célokhoz, illetve alapot ad hallgatóknak, középiskolásoknak és vállalkozásoknak a projektalapú oktatáshoz, tréningekhez és gyakorlati bemutatókhoz. Az átadóünnepség résztvevői: dr. Friedler Ferenc professzor, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese, Szabó Miklós, Mosonmagyaróvár polgármestere, dr. Nagy István agrárminiszter, Hanczné dr. Lakatos Erika, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar stratégiai dékánhelyettese, dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a kar dékánja és dr. Húth Balázs, az Állattudományi Tanszék vezetője. (Fotó: Adorján András) Dr. Friedler Ferenc professzor, az egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese beszédében aláhúzta: e két projekt nem csupán infrastruktúrát teremtett, hanem szemléletet is formál. „Azt az elkötelezettséget fejezi ki, hogy intézményünk a fenntarthatóság és a korszerű élelmiszer-termelés ügyét stratégiai feladatának tekinti, amelyben a hagyományos agrártudás a digitális technológiákkal kiegészülve új távlatokat ad az egész ágazat számára”  – fogalmazott. Kiemelte a legkorszerűbb ismeretek, a modern technológiák és a gyakorlati tapasztalatok összekapcsolásának fontosságát. „Ez biztosítja, hogy a magyar agrárium képes legyen megfelelni a 21. századi elvárásoknak – és hogy a vidék valóban a fejlődés, az értékteremtés és a magas életminőség tere maradjon”  – szögezte le. Dr. Nagy István agrárminiszter az eseményen elmondta, hogy 2023-ban hirdették meg a Vidékfejlesztési Program keretein belül a bemutatóüzemek támogatását lehetővé tevő felhívást. „Azt tűztük ki célul, hogy az elérhető legjobb technológiával felszerelt gyakorlati képzőhelyek jöhessenek létre, amelyek révén iskoláink, egyetemeink 21. századi körülmények között tudnak átadni ismereteket. A felhívás keretében 19 intézmény részesült összesen 15,6 milliárd forint támogatásban”  – összegezte. Felhívta a figyelmet a megfelelő szakember-utánpótlás fontosságára. „A szakképzésből ma már jóval egyszerűbb az út a felsőoktatásba, mint korábban: az okleveles technikusképzés, illetve az intézményeink és az egyetemek közötti együttműködések ehhez jó alapot adnak. Idén több mint 3200 hallgatót vettek fel államilag támogatott, agrár-felsőoktatási képzésekre, melyek közül több mint ötszázan itt, Mosonmagyaróváron kezdhették meg tanulmányaikat”  – hangoztatta. Szabó Miklós mosonmagyaróvári polgármester beszédében Mosonmagyaróvár és a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara közötti szoros együttműködést húzta alá. Megjegyezte: „Ezek a projektek nemcsak az intézményt, hanem a várost is gyarapítják, még évtizedek múltán is. Általuk az itteni képzések még vonzóbbá válnak a fiatalok körében, és még képzettebb szakemberek kerülnek ki a karról.” A gyakorlatközpontú képzéseket és a kutatásokat egyszerre szolgálják az átadott beruházások. (Fotók: Adorján András)

Az ösztöndíjak, a nemzetköziesítés, a diplomák értéke és a képzések gyakorlati jellege kapcsán hangzott el a legtöbb kérdés azon a fórumon, amelyen a Széchenyi István Egyetem hallgatói Hankó Balázs kulturális és innovációs minisztert kérdezhették. A Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában tartott telt házas fórumot Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter „Kérdezd a minisztert!” címmel október 15-én. Az eseményen több mint száz hallgató vett részt, és nagyon sok téma került szóba. A rendezvény célja az volt, hogy a fiatalok közvetlenül, szabadon tehessék fel kérdéseiket a tárcavezetőnek, és párbeszéd induljon a magyar felsőoktatás jövőjéről. A győri találkozó a programsorozat harmadik állomása volt, a budapesti Semmelweis és a Miskolci Egyetem után. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter (Fotó: Adorján András) A fórumot követő sajtótájékoztatón Hankó Balázs hangsúlyozta: a Széchenyi István Egyetem a megújult magyar egyetemek élvonalába tartozik, a világ egyetemeinek legjobb öt százalékában szerepel. Mint mondta, az intézmény nemzetközi tudományos teljesítménye az elmúlt időszakban megtízszereződött, és mind a hazai, mind a külföldi hallgatók száma folyamatosan növekszik. Aláhúzta, hogy a győri egyetem finanszírozása az utóbbi esztendőkben évi 8 milliárd forintról 26 milliárdra emelkedett, ami jól mutatja az intézmény teljesítményének elismerését. Beszélt arról is, hogy több tízmilliárd forintnyi fejlesztési forrás érkezett a Széchenyi István Egyetemre, és jelentős infrastrukturális megújulás ment végbe. „A győri egyetem a megújult egyetemek ligájában játszik, és jól játszik. De a célunk, hogy még előrébb lépjünk – szeretnénk, ha lenne magyar egyetem a világ legjobb száz és több magyar egyetem Európa legjobb száz felsőoktatási intézménye között” – fogalmazott Hankó Balázs az „Egyetemek 2030” program céljait ismertetve. Hozzáfűzte: a fórumon a hallgatók részéről több fontos téma került napirendre, köztük az ösztöndíjak rendszere, a kollégiumfejlesztések, az oktatás gyakorlatorientáltsága, valamint az ipari kapcsolatok és a mesterséges intelligencia szerepe az oktatásban és a kutatásban. A Széchenyi István Egyetem sok hallgatója élt a lehetőséggel és tett fel kérdést a miniszternek. (Fotók: Adorján András) Vályi Nagy Dávid, a Széchenyi István Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke kiemelte: „Fontos, hogy a hallgatók közvetlenül is megoszthassák a véleményüket a döntéshozókkal. Az ösztöndíjak, a lakhatás, a nemzetköziesítés és a diplomák munkaerőpiaci értéke mind olyan kérdések, amelyek közvetlenül érintik az egyetemistákat.” Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter Vályi Nagy Dáviddal, a Széchenyi István Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnökével. (Fotó: Adorján András)

A kutatás és a gazdálkodók igényeit egyaránt szolgálja a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán kifejlesztett meteorológiai állomás, amely a pontosabb, adatalapú döntések meghozatalához járul hozzá. Az innovatív eszköz használata növeli a termelés hatékonyságát és biztonságát, valamint támogatja a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat. A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Bioműszaki és Precíziós Technológiai Tanszékén csaknem egy évtizede végeznek kutatásokat meteorológiai állomásokkal. Kezdetben hazai és külföldi eszközöket alkalmaztak, majd saját kísérleti rendszereket építettek, amelyek főként tudományos célokat szolgáltak. A megszerzett tapasztalatok, valamint a kereskedelmi forgalomban kapható eszközök gyakori hibái azonban arra ösztönözték a kutatókat, hogy teljes egészében új, saját fejlesztésű megoldást hozzanak létre. A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Bioműszaki és Precíziós Technológiai Tanszékének kutatócsoportja: Kázmér Dávid technikus, Horváth Koppány fejlesztőmérnök, Németh Gergő tanszéki mérnök, dr. Teschner Gergely egyetemi docens, Karsay Sándor tanszéki mérnök, valamint Kovács Péter fejlesztőmérnök, Németh Csaba fejlesztőmérnök (Fotó: Adorján András) Dr. Teschner Gergely, a tanszék docense elmondta: a projektet a kar mintagazdaságainak bevonásával indították, így pontos képet kaptak arról, melyek azok a paraméterek, amelyek a mindennapi döntésekben a legfontosabbak a gazdálkodók számára. Az ennek eredményeként kialakított szenzorkészlet méri többek között a talajnedvességet és a talajhőmérsékletet, a szélirányt és a szélsebességet, a napsugárzás intenzitását, a levegő hőmérsékletét és páratartalmát, valamint a légnyomást. Mindezeket egy levélfelületi nedvességmérő szenzor egészíti ki. A fejlesztés egyik fő előnye, hogy az állomás egész évben működőképes, így télen is, amikor a piacon kapható eszközök gyakran leállnak a csökkent mértékű napenergia miatt. A kutatók az NBIoT-alapú adatátvitelt választották, amely alacsony energiaszint mellett is stabil kapcsolatot biztosít. Az állomás tízpercenként küld adatokat, és akár két hétig képes működni csupán akkumulátorról, ami jelentősen megkönnyíti a terepi használatot. A szoftveres hátteret az egyetem Digitális Fejlesztési Központja biztosította egy olyan felhasználói felület fejlesztésével, amely a kutatói és a gazdálkodói igényeknek egyaránt megfelel. Az adatok webes és mobilalkalmazáson keresztül is elérhetők: a rendszer előzményeket kezel, hibajelzéseket küld, és a közeljövőben növényvédelmi előrejelzésekkel is kiegészül. A fejlesztők külön algoritmusokat dolgoznak ki a szántóföldi növénytermesztők és a kertészeti gazdaságok számára. A piaci bevezetésben az egyetem hasznosító vállalkozása, az Uni Inno Zrt. vállal kulcsszerepet, amely az eszköz teljes életciklusát biztosítja a gyártástól az értékesítésen át a szervizháttérig. A prototípust több szakmai rendezvényen is bemutatták, ahol pozitív visszajelzéseket kapott, és több hazai agrárvállalat is nyitottságot mutatott az együttműködésre. A fejlesztők szerint az állomás ár-érték arányban is kiemelkedő lesz: a jelenlegi számítások alapján mintegy harminc százalékkal kedvezőbb áron érhető majd el, mint a hasonló funkcionalitású rendszerek. „A meteorológiai állomás a gyakorlatban közvetlen segítséget nyújthat a gazdálkodóknak. Segíthet a vetés optimális időpontjának kiválasztásában a talajhőmérséklet és nedvesség alapján, a növényvédelmi kezelések időzítésében a szélviszonyok figyelembevételével, vagy az aratás tervezésében a levélfelületi nedvesség mérésével, amelynek köszönhetően elkerülhető a nedves termény betakarítása és a költséges szárítás. A rendszer előfizetési konstrukcióban is elérhető lesz, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók egymás állomásainak adataihoz is hozzáférjenek, így egy közösségi meteorológiai hálózat alakulhat ki” – részletezte dr. Teschner Gergely. Hozzátette: az idén piacra kerülő eszköz egyaránt szolgálja az oktatást, a kutatást és a mezőgazdaságot, hozzájárulva a magyar agrárium versenyképességének erősítéséhez.

A fiatal tehetségek kibontakozását, a mérnöki tudás fejlesztését és az ipari partnerekkel közös kutatás-fejlesztést egyaránt szolgálja, hogy a győri Széchenyi István Egyetem és a Hungaroring Sport Zrt. a közeljövőben megalakítja a Hungaroring Autó-Motor Sport Külső Tanszéket. Az új szervezeti egység hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország a közép-európai régió motorsport-innovációs központjává váljon. Új szintre lép a Széchenyi István Egyetem és a Hungaroring Sport Zrt. partnersége: a két fél létrehozza a Hungaroring Autó-Motor Sport Külső Tanszéket. A hallgatók így a világ élvonalában dolgozó szakemberektől tanulhatnak, a Hungaroring pedig közvetlen kapcsolatba kerül a felsőoktatási tudásbázissal és a jövő mérnökeivel. A magyar kormány döntése értelmében az autó-motor sport stratégiai ágazattá vált. A Hungaroringen megalakuló közös Széchenyi István egyetemi tanszék ezen cél sikeres megvalósítását hivatott szolgálni, a tudomány, az oktatás és a kutatás-fejlesztés integrációjával támogatva a tehetséggondozást és a hazai motorsport innovációs potenciáljának kiaknázását. A Széchenyi István Egyetem és a Hungaroring szoros kapcsolata nem újkeletű. A felek 2022 júliusában, majd 2023 novemberében együttműködési megállapodást írtak alá, ennek keretében a győri felsőoktatási intézmény önálló standdal volt jelen az idei Formula–1-es Magyar Nagydíjon. A partnerség tette lehetővé a technikaisport-menedzser szakirányú továbbképzési szak szeptemberi elindítását is, amelynek oktatógárdájában helyet kaptak a Hungaroring tapasztalt szakemberei. A kooperáció ugyancsak lehetőséget biztosít a világ élvonalába tartozó hallgatói versenycsapatok – a SZEnergy Team, az Arrabona Racing Team és a SZEngine Team – szakmai bemutatkozására és fejlődésére. Mindezt erősíti a jövőben a Hungaroring Autó-Motor Sport Külső Tanszék, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország a közép-európai régió motorsport-innovációs központjává váljon. A Hungaroring Sport Zrt. célja, hogy hozzájáruljon az autó-motor sport fejlődéséhez. (Fotók: Hungaroring Média) Az együttműködés keretében a Széchenyi István Egyetem önálló standdal mutatkozott be az idei Formula–1-es Magyar Nagydíjon. (Fotó: Széchenyi István Egyetem)

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara és a Magro.hu , Magyarország egyik vezető agrárpiactere és hírportálja stratégiai együttműködési megállapodást kötött a napokban, amelynek célja a tudástranszfer és az agrárdigitalizáció erősítése, valamint a tudomány és a gyakorlati agrárium közötti szorosabb kapcsolódás elősegítése. A partnerség révén a felek hozzájárulnak a mezőgazdaság és a fiatal szakemberek fejlődéséhez. Az együttműködési megállapodás aláírói a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári campusán: Németh István, a Magro.hu ügyvezetője, dr. Tóth Tamás dékán, Bóné Tímea, a Magro.hu cégvezetője, dr. Kiss Attila Péter innovációs dékánhelyettes és dr. Ásványi Balázs vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettes. (Fotó: Adorján András) Ennek keretében a Magro.hu felületet biztosít az egyetem tudományos és innovációs eredményeinek széles körű ismertetéséhez. A portálon havonta jelennek meg szakmai cikkek, amelyek közérthetően mutatják be az intézményben zajló kutatásokat, fejlesztéseket és innovációkat. Az egyetem pedig többek között lehetőséget biztosít a rendezvényein a Magro.hu-nak, hogy képviselői szakmai előadásokat tartsanak, és első kézből szerezzenek információkat.  „Ez a vállalati együttműködéseink között egy igazán speciális terület, hiszen Magyarország egyik leglátogatottabb agrárportáljával képezünk hidat a tudomány és a gazdaság között. A portál révén újabb vállalatokat is megszólíthatunk, ami közvetve a kapcsolataink bővülését is segítheti ” – emelte ki dr. Tóth Tamás, a kar dékánja. „A Magro.hu egy modern, dinamikusan fejlődő portál, amely képes különböző iparági szereplőket – gazdálkodókat, élelmiszeripari cégeket, beszállítókat, logisztikai szolgáltatókat, kereskedelmi láncokat, feldolgozókat és az állami szereplőket – hatékonyan elérni. Az együttműködés lehetőséget ad a kar kutatási és innovációs eredményei hasznosulására, illetve a tudástranszfer mértékének fokozására. Célunk, hogy ne csak szakmai tanulmányokkal járuljunk hozzá mindehhez, hanem az egyetem által fejlesztett termékek és technológiák bemutatásával is” – tette hozzá dr. Kiss Attila Péter, a kar innovációs dékánhelyettese. „Olyan ökoszisztémát építünk, ahol a tudományos eredmények gyorsan eljutnak a gazdálkodókhoz. Célunk, hogy ezeket a gyakorlatban is alkalmazható formában közvetítsük, ezáltal hatékonyabbá téve a termelést és versenyképesebbé a hazai agráriumot. Meggyőződésünk, hogy a Széchenyi István Egyetemmel való együttműködés hozzájárul a tudástranszfer és az agrárdigitalizáció további fejlődéséhez, és elősegíti az innovatív, fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok elterjedését”  – fogalmazott Németh István, a Magro.hu ügyvezetője.

Holdsüteménnyel, lampionkészítéssel és közös versmondással ünnepelték a kínai kultúra egyik legjelentősebb eseményét, az őszközépünnepet a Széchenyi István Egyetemen. Az érdeklődők mellett az intézmény hallgatói és munkatársai, valamint az ősszel indult kínai nyelvtanfolyamok tanulói vettek részt a rendezvényen, amely az összetartozás, a családi és baráti kapcsolatok, illetve a Hold motívuma köré épült. A Széchenyi István Egyetemet egyre több szál fűzi Kínához: az intézmény erősödő gazdasági és akadémiai kapcsolatai mellett a kulturális értékek népszerűsítését is fontosnak tartja. Ennek jegyében rendezte meg október 7-én az őszközépünnephez kötődő eseményét is, amely az újév  után a második legjelentősebb kínai fesztiválnak számít. A több ezer éves hagyományokra visszatekintő ünnepre az egyetem Győri Innovációs Parkjába várták az érdeklődőket, akik kínai hallgatókkal közösen élvezhették a programot. A résztvevők megkóstolhatták a fesztivál jelképének is számító holdsüteményt, saját lampiont készíthettek, és fejtörőkön, kvízjátékon keresztül is tesztelhették tudásukat. Az eseményen dr. Lukács Eszter, a Széchenyi-egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese elmondta: egyre gyarapodó kínai hallgatói közösségük, vendégprofesszoraik és a már 18 együttműködési megállapodással rendelkező intézményi hálózatuk mind kézzelfogható eredményei a folyamatosan erősödő kapcsolatnak. „Egyetemünk kiemelt vállalati partnerei között található a Huawei, a NIO és a BAMO Technology Hungary Kft. Ezek az együttműködések nemcsak a tudás átadását, hanem a jövő technológiáinak közös formálását is lehetővé teszik” – jelentette ki. Kiemelte: az egyetemen előkészítés alatt áll Magyarország következő Konfuciusz Intézete, amely jelentősen hozzájárul majd a magyar–kínai kapcsolatok további elmélyítéséhez az oktatásban és a kulturális csereprogramokban egyaránt. „További siker, hogy az idei tanévben közel 150-en iratkoztak be az intézményünk által támogatott kínai nyelvóráinkra, a legkülönbözőbb korosztályokból. Ez is jelzi, hogy a kínai nyelv és kultúra iránti érdeklődés évről évre szélesebb társadalmi réteget érint, és egyre inkább a közös jövő kulcsává válik” – tette hozzá. A felvételen a Kínai Népköztársaság Magyarországi Nagykövetségének első titkára, Liu Hua, valamint a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, dr. Lukács Eszter. (Fotó: Adorján András) A Kínai Népköztársaság Magyarországi Nagykövetségének első titkára, Liu Hua úgy fogalmazott, a Hold a nyolcadik holdhónap 15. napján ragyog a legfényesebben, ezért a kínai kultúrában ez a nap a családi újraegyesülés fesztiválja, az őszközépünnep. „Ma, amikor ilyen kedves fogadtatás után itt állhatok a hazámra jellemző dekoráció és az illatos holdsütemények között, igazán otthon érzem magam. Hiszem, hogy ez az érzés a közös értékeinkből is fakad, melyek központjában a család és a hagyományok állnak”  – húzta alá. Megjegyezte: a Hold fénye egész Földünket beragyogja, így a jelkép a civilizációk békés együttélésére és az emberiség világközösségére is utal. Granyák Gergely, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Kína Főosztályának helyettes főosztályvezetője kifejtette: Kínához fűződő kapcsolata pályakezdőként indult, azóta élt már öt évet is az országban, ami elmélyítette a gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése iránti elköteleződését. „Tizenöt évvel ezelőtt, amikor a kormány meghirdette a keleti nyitás politikáját, kevesen gondolták volna, hogy a két ország közötti kapcsolatok ilyen gyors ütemben és ilyen jelentős mértékben fejlődnek majd. Mára hazánk a keleti és a nyugati gazdasági szféra egyik legfontosabb találkozási pontjává vált”  – vélekedett. Kiemelte: a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulását követően Magyarország az elsők között létesített diplomáciai kapcsolatot az ázsiai országgal, így az eseményt megelőző héten ennek már 76. évfordulóját ünnepelhették meg Budapesten. Granyák Gergely, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Kína Főosztályának helyettes főosztályvezetője (Fotó: Miklós Balázs) „Tavaly több mint kétszázezer kínai turista látogatott el hazánkba, akik félmilliónál is több vendégéjszakát töltöttek nálunk. Ez a fajta turizmus nemcsak a kölcsönös megértést segíti, de a gazdaság növekedéséhez is hozzájárul az idegenforgalom, a kultúra és a szolgáltatások terén. Az oktatási kapcsolatok is fejlődnek, évről évre egyre több kínai hallgató érkezik Magyarországra: az előző tanévben 2800-an vettek részt a hazai felsőoktatásban, közülük 295-en a Stipendium Hungaricum ösztöndíjnak köszönhetően”  – részletezte Granyák Gergely. Kifejezte reményét, hogy a kulturális és oktatási intézmények legújabbika, a győri Konfuciusz Intézet is hamarosan megkezdheti működését a Széchenyi István Egyetemen. A rendezvény legfelemelőbb pillanata az volt, amikor az egyetem  kínai nyelvkurzusán  tanulók – kisgyermekektől felnőtteken át egészen a nyugdíjas korosztályig – az intézmény kínai hallgatóival közösen szavaltak el egy őszközépünnephez kapcsolódó kínai verset. A résztvevők ezenkívül megismerkedhettek a fesztivál eredetével és szokásaival Shen Zhi, az egyetem Nyelvi és Kulturális Központjának nemzetközi szakreferense és Zhao Lijun kínai vendégoktató révén, rövid betekintést nyerhettek a kínai nyelvtanulásba Orosz-Barczi Réka, az intézmény nemzetközi igazgatója előadásának köszönhetően, valamint egy kerekasztal-beszélgetés során megtudhatták, hogyan érzik magukat Győrben a kínai hallgatók Borbély-Bailey Natasha, a Nyelvi és Kulturális Központ vezetőjének moderálásával. Wang Shishuai, Wang Tianyi, Wu Fan, Deng Bowen és Tang Anxin elárulták: nagyon szeretnek a Széchenyi-egyetemre járni, és hálásak, hogy a hasonló rendezvényeknek köszönhetően valóban otthon érezhetik magukat. Galéria az eseményről. (Fotók: Adorján András, Miklós Balázs)

A Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kara a napokban rendezte meg üzleti és gazdaságtudományi nemzetközi konferenciáját, amely ezúttal a „Globális kihívások átalakítása lehetőségekké” témakört járta körül. Az esemény a mesterséges intelligencia, a fenntarthatóság és a digitális átalakulás gazdasági, társadalmi és vállalati hatásait állította középpontba. A Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Üzleti és Gazdaságtudományi Konferenciája a régió egyik legrangosabb nemzetközi tudományos rendezvénye, amely évről évre fórumot biztosít a gazdaságtudományok hazai és külföldi kutatóinak. Célja, hogy kiemelt platformot teremtsen a tudományos párbeszédre, a kutatási eredmények megosztására és a nemzetközi együttműködések erősítésére. A háromnapos eseményen több mint kétszáz résztvevő mutatta be legfrissebb kutatásait három kontinens 17 országából, az Egyesült Államoktól és Brazíliától Európán át egészen Indiáig és Indonéziáig. Dr. Lukács Eszter, az intézmény nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy az ilyen tudományos rendezvények nemcsak a szakmai párbeszédet erősítik, hanem az intézmény nemzetközi kapcsolatrendszerének bővítését is szolgálják. „Szakmai partnereink sorában kiemelt szerepet tölt be az indiai Integral University, amely velünk párhuzamosan ugyanebben a témakörben szintén konferenciát tart, és amely intézménnyel tavaly közösen indítottuk el a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás kettős képzést”  – mondta, hozzátéve, hogy a skóciai Academy of Marketing közreműködésével az egyetem marketingképzései és kutatásai is egyre láthatóbbá válnak a nemzetközi térben. Az elnökhelyettes kiemelte, hogy a tudományos teljesítmény folyamatos növelése az egyetem egyik stratégiai célja, amely nemcsak a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban való előrelépést, hanem az oktatók és kutatók szakmai fejlődését is szolgálja. A Kautz-konferencia a világ tizenhét országából érkezett kutatókat, oktatókat és szakembereket kapcsolt össze Győrben. (Fotó: Dudás Máté) A megnyitón dr. Remsei Sándor, a kar dékánja is köszöntötte a résztvevőket. „Ez az éves konferencia az ötletek, az együttműködés és a kutatás ünnepe, amely a világ minden tájáról hozza össze a szakembereket és a gondolkodókat. Karunk elkötelezett az innováció, a fenntarthatóság és a tudás határokon átívelő megosztása mellett. Ezt szolgálja ez a rendezvény is”  – mondta a dékán. Dr. Remsei Sándor, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar dékánja kiemelte: a Kautz-konferencia olyan fórum, amely a világ minden tájáról érkező szakembereket hozza össze a közös gondolkodás jegyében. (Fotó: Dudás Máté) A konferencia kiemelt előadói között szerepelt dr. Rahul Razdan (Raztech Research Institute, USA), aki a virtuális javak gazdasági mutatókra és szabályozásra gyakorolt hatását vizsgálja; prof. dr. Jessica Lichy (IDRAC Business School, Franciaország), aki a mesterséges intelligencia által formált fogyasztói bizalom és márkahűség kérdéseit elemzi; prof. Vincent Dutot (EM Normandie Business School, Franciaország), aki a menedzsmenttudományokban alkalmazott vegyes kutatási módszerek előnyeiről és kihívásairól tartott előadást; prof. dr. Amanda Cecil (Indiana University Indianapolis, USA), aki a turisztikai, sport- és kulturális események gazdasági és társadalmi hatásait mutatta be; valamint prof. dr. Jason Turner (Southampton Malaysia Business School, Malajzia), aki a mesterséges intelligenciával támogatott munka világában megőrizhető emberi előnyökre fókuszált. Dr. Rahul Razdan, a Harvardon végzett tudós és üzletember a technológia és társadalom metszéspontján zajló innovációk szakértője. (Fotó: Dudás Máté) Prof. Vincent Dutot, a franciaországi EM Normandie Business School információs rendszerek menedzsmentjének professzora, a digitális transzformáció és a technológiai innováció nemzetközileg elismert szakértője. (Fotó: Dudás Máté) Prof. Jessica Lichy, a francia IDRAC Business School és a brit University of Sunderland marketingprofesszora, a digitális felhasználói viselkedés és a fenntartható digitális transzformáció kutatója. (Fotó: Dudás Máté) Dr. Amanda Cecil, az Indiana University Indianapolis Turizmus, Rendezvényszervezés és Sportmenedzsment Tanszékének professzora, az Events & Tourism Institute igazgatója. (Fotó: Dudás Máté) A háromnapos konferencia keretében 24 szekcióban zajlottak tudományos viták, köztük a fiatal kutatóknak szóló Next Generation program keretében. A szakmai eseményt olyan rangos nemzetközi kiadók is támogatták, mint az Emerald Publishing, a Springer Nature és a Taylor & Francis, így a legjobb előadások publikálási lehetőséget kaphatnak neves tudományos folyóiratokban.

Mikrotanúsítványt adó továbbképzést tartottak tanároknak a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karának oktatói nemrégiben. A manchesteri magyar főkonzulátuson megrendezett különleges programra többek között Svájcból, Svédországból és Skóciából is érkeztek érdeklődők. A kétnapos esemény középpontjában a módszertani kultúra fejlesztése, a mese- és drámapedagógia, valamint a játékos identitásformálás állt. A Széchenyi István Egyetem hosszú évek óta nagy hangsúlyt fektet a diaszpórában magyar nyelvet és kultúrát tanítók képzésére. Ennek keretében az intézmény Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karának oktatói nemrég Manchesterben tartottak továbbképzést, amelyen az Angliai Magyar Iskolák tanárai mellett más országokból érkezők is részt vettek. A programnak a magyar főkonzulátus adott otthont. Az immár nyolcadik éve megrendezett konferencia főszervezője a Magyarok Angliai Országos Szövetsége ( MAOSZ ) volt. A szervezet és a Széchenyi István Egyetem közötti együttműködés eredményeként, illetve a korábbi események anyagának továbbfejlesztése révén idén már mikrotanúsítványt is szereztek a részképzést elvégzők. A Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával megvalósult program célja a diaszpóra hétvégi magyar iskoláiban dolgozó önkéntesek és pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése a mese- és a drámapedagógia, valamint a zenei és kognitív készségfejlesztés terén, bemutatva a nemzeti és a helyidentitás formálásának lehetőségeit a játékosítás eszközeivel. A Széchenyi István Egyetem első külföldi mikrotanúsítványt adó képzésén 42-en vehettek át oklevelet. A konferencia ünnepélyes megnyitóján dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár beszélt azokról a programokról, kezdeményezésekről, melyeket a Nemzetpolitikai Államtitkárság biztosít a hétvégi magyar iskolák számára. Ezt követően dr. Riskó–Nagy László főkonzul, Norton Éva, a MAOSZ elnöke, valamint Kövecsesné dr. Gősi Viktória, a Széchenyi István Egyetem Tanár- és Pedagógusképzési Központjának főigazgatója köszöntötte a résztvevőket, akik a két nap során ötféle műhelymunkán fejleszthették tudásukat. Érdekességként elmondta, hogy a jelenlévők közül sokan már korábban elvégezték az intézmény által nyújtott két féléves szakirányú továbbképzési szakot , amely minden pedagógus számára ingyenes. A hétvégi magyar iskolákban önkéntesen tevékenykedő pedagógusok a képzés részeként Balogh-Pécsi Anettnak, a Neveléstudományi és Pszichológia Tanszék egyetemi tanársegédjének köszönhetően drámapedagógiai módszerekkel és a drámaórák tervezési feladataival ismerkedhettek meg. Kövecsesné dr. Gősi Viktória a mesék pedagógiában betöltött szerepét mutatta be különböző gyakorlatokon keresztül, Várszeginé dr. Gáncs Erzsébet egyetemi adjunktus a népi játékok és népdalok segítségével a zenei készségfejlesztésre mutatott példákat, Balogh Evelin egyetemi tanársegéd pedig a különböző, a tanuláshoz nélkülözhetetlen képességek fejlesztésének lehetőségeit tárta fel. Mindemellett dr. Lampert Bálint egyetemi docens a helykötődés és a helyidentitás kialakítását, fejlesztését támogató műhelymunkán vezette végig a résztvevőket. A nap zárásaként Gonda Hedvig, a Southamptoni Hétvégi Magyar Iskola vezetője betekintést nyújtott az iskola életébe, különös tekintettel a kamaszkorú fiatalokhoz kapcsolódó, bevált jógyakorlatokra. A manchesteri programon többek között dr. Lampert Bálint egyetemi docens… ...és Kövecsesné dr. Gősi Viktória, a Széchenyi István Egyetem Tanár- és Pedagógusképzési Központjának főigazgatója is előadott. A képzés zárónapján Bori István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Diaszpóra és Márton Áron Programok Osztályának vezetője tartott tájékoztatást a tárca által nyújtott lehetőségekről, képzésekről. A program zárásaként 42-en mikrotanúsítványt vehettek át a részképzés elvégzéséről Svájcból, Csehországból, Svédországból, Németországból, Ausztriából, Angliából, Walesből, Skóciából, Írországból és Hollandiából. „Egyetemünk az egyesült királyságbeli konferencián első ízben valósított meg külföldön mikrotanúsítványt adó képzést. Az ilyen lehetőségek hatalmas segítséget jelentenek a diaszpórában tevékenykedő tanároknak, akik ezáltal nemcsak profitálnak a tananyagból, de az odafigyelésnek köszönhetően motiváltabban is végzik munkájukat. A manchesteri program nagyszerű hangulatban telt, örömünkre szolgált, hogy mindenki nagy odaadással vett részt a műhelymunkákon” – foglalta össze Kövecsesné dr. Gősi Viktória. A Széchenyi István Egyetemen működő Diaszpóra program  keretein belül eddig 74-en végezték el a két féléves, „Diaszpórában magyar nyelvet és kultúrát tanító szakember” elnevezésű szakirányú továbbképzési szakot, húszan pedig a két féléves képzésre épülő győri Módszertani mesterkurzust is.

Első ízben rendezték meg idén közösen a Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának alkotóhetét, valamint a Művészeti Kar designszakjainak kurzushetét. A hagyományteremtő program együttműködésre, csapatmunkára, új szempontok megismerésére és interdiszciplináris gondolkodásra ösztönözte a hallgatókat. A Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karán (ÉÉKK) több évtizedes története van az alkotóhétnek, amely a gyakorlatorientált oktatást szolgálva évről évre valós feladatok elé állítja a hallgatókat. Hasonló célokat szolgál a kurzushét az intézmény Design Campusán. A tudományterületek közti együttműködés jegyében az idén ősszel először egyesült e két rendezvény az ÉÉKK-ról az Épülettervezési, valamint az Építészettörténeti és Városépítési, a Művészeti Karról pedig az Építőművész és a Formatervező Tanszékek közös szervezésében. A hallgatók összesen húsz témán dolgozhattak vegyes csapatokban, megkönnyítve számukra a többszempontú megközelítést. A hallgatók számára az Al/Ku hét a kreatív csapatmunka és a közös gondolkodás élményét nyújtotta. (Fotó: Nagy Gergely) „Rendezvényünk nemcsak szakmai tudást és gyakorlati tapasztalatokat nyújt, de a személyes kapcsolatok erősödését, a csapatmunka fejlesztését is lehetővé teszi hallgatóink számára. Fontos lépés, hogy az építész alkotóhetet és a designszakos fiataloknak hirdetett kurzushetet együtt rendezzük meg, Al/Ku néven, amely az eredeti elnevezések mellett a különböző területeken dolgozó szakemberek összefogására is utal”  – fogalmazott a hét megnyitásaként dr. Szép János, az ÉÉKK dékánja. Hozzátette, lényeges, hogy a két képzési terület kihasználja azokat a lehetőségeket, amelyekkel erősíteni tudja egymást. „ Tanszékünkön az alkotóhét közel húszéves hagyományra tekint vissza, és lényege a koncentrált, inspiráló munkakörnyezet megteremtése. A hallgatók a megszokott heti feladatokon túl olyan témákban mélyedhetnek el, amelyek a normál tanrendbe nem férnének bele, ugyanakkor rendkívül izgalmasak és inspirálók. Az, hogy a designszakos hallgatókkal közösen dolgozhattak, még színesebbé és pezsgőbbé tette a hetet ” – fogalmazott dr. Szentirmai Tamás, az Épülettervezési Tanszék vezetője, aki az intézménnyel több mint egy évtizede éppen az alkotóhét apropóján került kapcsolatba, amelyen rendszeresen vállalt szerepet kurzusvezetőként. Dr. Szentirmai Tamás, az Épülettervezési Tanszék vezetője elmondta, hogy olyan motiváló közeggel találkozott Győrben, amely őt is ide vonzotta. (Fotó: Nagy Gergely) U. Nagy Gábor, az Építőművész Tanszék vezetője kiemelte, hogy a közös hét jóval több mint kétszáz hallgatót mozgatott meg, ami már önmagában nagy eredmény. „ A csapatok vegyes összetételben dolgoztak, építész-, építőművész- és formatervező-hallgatók együtt. A témák rendkívül változatosak voltak, az installációktól a fotó- és videómunkákon át egészen a helyspecifikus alkotásokig. A program lehetőséget adott arra, hogy jobban megismerjük egymás gondolkodását, és inspiráljuk is egymást ” – fogalmazott. U. Nagy Gábor, az Építőművész Tanszék vezetője kiemelte, hogy az Al/Ku hét több mint kétszáz hallgatót mozgatott meg és inspiráló közös munkát eredményezett. (Fotó: Nagy Gergely) A fiatalok egy hét alatt oldották meg a projektfeladatokat, amelyek eredményét a zárónapon az egyetem Győri Innovációs Parkjában kiállításon mutatták be. A hallgatók számára az együttműködés újszerű élményt jelentett. „ Nagyon jó alkalom volt ez arra, hogy jobban megismerjük az építészmérnök-hallgatókat, akikkel eddig keveset dolgoztunk együtt. Az installációnk a transzformáció témájára épült, újrahasznosított anyagokból hoztunk létre egy alkotást a műteremházhoz. Az építészmérnökök csövekkel, mi hálókkal dolgoztunk, így spontán módon alakult ki a kontraszt, amely végül mégis harmonikusan kapcsolódott össze ” – részletezte tapasztalatait Bejó Réka Dóra és Tarjányi Nóra építőművész szakos másodéves hallgató. Nagy Kristóf György végzős építészmérnök mesterszakos hallgató mentor szerepet vállalt a hét során. „ Három csapat fogott össze közös témával: az egyik a hidak hangjait rögzítette, a másik digitális lyukkamerával készített különleges fotókat, míg a harmadik műholdas képekből alkotott absztrakt városképet. Ezeket közös installációban egyesítettük, új nézőpontból láttatva Győr hídjait. Az Al/Ku hét abban is sokat adott, hogy közelebb hozta egymáshoz a különböző képzések hallgatóit, és megerősítette: a közös projektekben rejlik az igazi inspiráció. A megszerzett tapasztalatokat a jövőben is hasznosíthatjuk, hiszen a két tanszék hallgatói számára kiírt Káptalandomb-tervpályázat  újabb lehetőséget kínál a közös gondolkodásra ” – emelte ki.

Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a 4iG Űr és Védelmi Zrt., valamint a győri Széchenyi István Egyetem Budapesten  anapokban. A partnerség célja, hogy hosszú távon erősítse a magyar űripari és védelmi szektor szakember-utánpótlását, előmozdítsa a közös kutatás-fejlesztési projekteket, illetve innovációs és képzési programok révén támogassa a hazai és nemzetközi versenyképességet. A 4iG Űr és Védelmi Zrt. Magyarország első magánkézben lévő nagyvállalata, amely élvonalbeli megoldásokat szállít az űripari és védelmi technológiai stratégiai ágazatokban, a Széchenyi István Egyetem pedig arra törekszik, hogy erősítse kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeit, különösen a műszaki-technológiai területeken. A két fél céljait együttesen szolgálja az a stratégiai megállapodás, amelyet dr. Sárhegyi István, a cég vezérigazgatója és dr. Filep Bálint, az egyetem elnöke írt alá Budapesten. Dr. Sárhegyi István, a 4iG Űr és Védelmi Zrt. vezérigazgatója és dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke írta alá a megállapodást. (Fotó: 4iG) Az együttműködés keretében a felek közösen hozzák létre a „4iG SDT – Defence Tech Hub” kutatóbázist a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában, amely labor-infrastruktúrával támogatja a dróntechnológia, a kiberbiztonság, az űrtávközlés, az érzékelő- és a digitális döntéstámogató rendszerek terén folyó kutatásokat. A központ ipari és akadémiai tudást ötvöz, elősegítve pilotprojektek és demonstrációk megvalósítását. A kooperációhoz szorosan kapcsolódik a Győri Innovációs Parkban működő USA Accelerator program is, amely hallgatók, oktatók és sportolók számára biztosít képzési és csereprogramokat, támogatja a hazai és regionális vállalkozások amerikai piacra lépését, és erősíti a kapcsolatot Magyarország és Közép-Florida között. A megállapodás fontos eleme a nemzetközi láthatóság növelése: a felek közösen szerveznek tudományos konferenciákat, bekapcsolódnak nemzetközi kutatási hálózatok munkájába, valamint vendégelőadói és publikációs partnerségeket alakítanak ki, ezzel is segítve Magyarország innovációs ökoszisztémájának beágyazottságát. A képzés és a szakember-utánpótlás terén szintén széles körű együttműködés valósul meg: a 4iG szakemberei részt vesznek az oktatásban, gyakorlati helyeket biztosítanak, támogatják szakdolgozatok és tudományos diákköri munkák elkészítését, ösztöndíjprogramokat indítanak, valamint életpályamodellt dolgoznak ki fiatal mérnökök számára. A partnerség emellett duális és mikrotanúsítvánnyal záruló képzések, illetve kooperatív doktori programok megvalósítását is magában foglalja. „A 4iG Űr és Védelmi Zrt. elkötelezett a technológiai innováció iránt. Megállapodásunk a Széchenyi István Egyetemmel egyszerre támogatja a jövő szakembereinek képzését és az aktív kapcsolódást a nemzetközi űr- és védelmi ipari kutatási hálózatokhoz. A közösen létrehozott Defence Tech Hub nemcsak a hazai kutatási és fejlesztési kapacitásokat növeli, hanem nemzetközi szinten is hozzájárul Magyarország versenyképességéhez”  – emelte ki dr. Sárhegyi István, a 4iG Űr és Védelmi Zrt. vezérigazgatója. „A Széchenyi István Egyetem számára kiemelt cél, hogy hallgatóink a legmodernebb technológiákkal találkozzanak, és az így megszerzett tudást már tanulmányaik során hasznosíthassák. A 4iG Űr és Védelmi Zrt.-vel kialakított együttműködés ennek a küldetésnek ad újabb lendületet: általa olyan projektek valósulhatnak meg, amelyek révén a nálunk tanulók közvetlen tapasztalatokat szereznek, kutatóink pedig hozzájárulhatnak a hazai és nemzetközi szakmai közösség tudásának gyarapításához”  – hangsúlyozta dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke. A 4iG Űr és Védelmi Zrt. és a Széchenyi István Egyetem képviselői. (Fotó: 4iG)

A Széchenyi István Egyetem sorozatban harmadik alkalommal került fel az egyik legelismertebb nemzetközi felsőoktatási rangsorra, a Times Higher Education (THE) világranglistájára, amelyet idén október 9-én tettek közzé. Az eredmény azt mutatja, hogy az intézmény továbbra is a világ egyetemeinek legjobbjai közé tartozik. A THE világranglistája a felsőoktatási szféra egyik legnagyobb presztízsű listája, amely a világ több mint 25 ezer egyetemének teljesítményét értékeli 17 szempont alapján, a legszigorúbb nemzetközi sztenderdek szerint. A 2026-os rangsorban 12 magyar intézmény szerepel, köztük a Széchenyi István Egyetem, amely ezzel ismét bizonyította helyét a nemzetközi élvonalban. Az összeállítás presztízsét mutatja, hogy az élmezőnyt a brit Oxfordi Egyetem, az egyesült államokbeli Massachusettsi Műszaki Egyetem (Massachusetts Institute of Technology, MIT) és Princeton Egyetem, valamint a szintén brit Cambridge-i Egyetem alkotja. „A rangsor a világ egyik legátfogóbb, kutatásintenzív értékelési rendszere, amely ugyanakkor a tudományos publikációk és idézettség mellett az oktatás minőségét, a nemzetközi nyitottságot és az ipari kapcsolatok erejét is figyelembe veszi. Ezt az eredményt elsősorban a nemzetközi együttműködéseink bővülésének, erős vállalati kapcsolatainknak és a kutatás terén elért előrelépésünknek köszönhetjük. Különösen büszkék vagyunk arra, hogy intézményünk továbbra is kiemelkedően teljesít a nemzetközi hallgatók és vendégprofesszorok arányában, valamint az intézményi jövedelem generálásában” – emelte ki dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese. Hozzátette: az intézmény tavalyelőtt debütált a THE világranglistáján, tavaly megerősítette pozícióját, a most közzétett – hivatalosan 2026-os – rangsor szerint pedig megtartotta helyét az 1501+ kategóriában. „Az a tény, hogy a Széchenyi István Egyetem már harmadik alkalommal szerepel ebben a rangsorban, intézményünk nemzetközi elismertségének és folyamatos fejlődésének bizonyítéka. Mögötte valamennyi elkötelezett oktatónk, kutatónk és munkatársunk magas színvonalú munkája áll. A kiváló szereplés nemcsak elismerés, hanem megerősítés is számunkra, hogy képzéseink, kutatásaink és partnereinkkel ápolt szoros kapcsolataink valódi értéket képviselnek, és hozzájárulnak hallgatóink, valamint a térség fejlődéséhez”  – fogalmazott dr. Lukács Eszter. A Széchenyi István Egyetem a THE további négy ranglistáján szerepel: fenntarthatósági ranglistáján  a 401–600, „fiatal egyetemek” rangsorán  és interdiszciplináris tudományos rangsorán  az 501–600. helyen, míg képzésterületi világranglistáján  gazdaságtudományok kategóriában a 601–800., műszaki tudományok kategóriában pedig az 1251+ kategóriában található. A Széchenyi István Egyetem THE-világranglistán való szereplése is garancia arra, hogy az intézmény magas színvonalú képzéseket nyújt hallgatói számára. (Fotó: Adorján András)

Motorbeszállítóból autóépítővé válik és a jövőben önállóan versenyez a Széchenyi István Egyetem hallgatói csapata, a SZEngine . A legutóbbi rendezvényükön kiderült: a társaság nem hagy fel a védjegyévé vált egyéni hajtásláncfejlesztéssel, sőt hibrid konstrukcióval kísérletezik. A korszakváltást az is jelzi, hogy az eddigiekkel szakítva, KTM 450 alapú, turbófeltöltött erőforrással vágnak neki első önálló szezonuknak a Formula Student-versenysorozatban.   A SZEngine a Széchenyi István Egyetem hallgatói csapataként azzal a céllal alakult, hogy egyedileg tervezett belső égésű versenymotort fejlesszen Formula Studentben versenyző csapatok számára. Ezzel a profillal a hallgatók a gyári beszállítók mellé sorakoztak fel, amely páratlan vállalásnak számított. Arra sem volt példa a versenysorozatban, hogy egy hallgatói tehetségműhely hajtásláncot biztosítson az intézményi testvércsapatának. Erről szólt a hosszú éveken át gyümölcsöző szimbiózis az Arrabona Racing Teammel, amely együttműködést az utóbbi években számos siker koronázta . A SZEngine megbízható működésű, magas teljesítményű és alacsony fogyasztású erőforrása előnyösebbnek bizonyult a készen vett és alig módosítható konstrukcióknál. A csapat közben folyamatosan feszegette a saját határait: 3D nyomtatott motort készítettek, turbófeltöltővel kísérleteztek, és elkezdték fejleszteni hibrid megoldásukat  is.   A fordulat az előző szezonban következett be, amikor az Arrabona Racing Team eldöntötte, hogy elektromos hajtásra vált , s így megszűnt a kooperáció a két társaság között. Kisvártatva az Óbudai Egyetem égisze alatt működő OUR Teammel is véget ért az együttműködés, ezzel a győri motorfejlesztő gárda partner nélkül maradt. Az új helyzet választás elé állította őket, s végül úgy döntöttek, hogy saját autót építve önálló Formula Student-csapattá avanzsálnak. A SZEngine Team tagjai. (Fotó: Nagy Gergely) „Fontos volt számunkra, hogy tovább tudjuk folytatni azt, amit legszívesebben csinálunk: a motorfejlesztést. Bár most már autóépítő csapat vagyunk, a hajtásláncvonal továbbra is fókuszban marad”  – fogalmazott Zlatics Gergő, a SZEngine korábbi vezetője, aki azt is hozzátette, hűek lesznek hagyományaikhoz, így elkötelezték magukat a belső égésű kategória mellett. „A szervezeti felépítésünk annyiban változik, hogy az eddigi hat mellé három új részlegünk alakult, amely csak az autóval foglalkozik majd. A toborzás már zajlik, sokan jelentkeztek”  – árulta el. Zlatics Gergő beszámolt a SZEngine elmúlt egy évéről, amely meghatározta a csapat jövőjét. (Fotó: Nagy Gergely) A SZEngine első autójának és vadonatúj motorjának terveit bemutató, design freeze elnevezésű eseményen dr. Raffai Péter, a Járműhajtás-technológia és Teljesítményelektronika Tanszék vezetője hangsúlyozta: a SZEngine nem csak szakmai fejlődést biztosít, de emberileg is formálja a hallgatókat, ami az eredmények mellett a közösség szellemiségében is megmutatkozik. „Büszkék vagyunk arra, hogy a Széchenyi István Egyetemen ilyen magas színvonalú és nemzetközileg elismert munka folyik. Sosem a legjobb motor létrehozása volt az elsődleges cél, hanem az, hogy a csatlakozó hallgatók gyakorlati képzést kapjanak a tanulmányaik mellett. Bízom benne, hogy a lelkesedésük a jövőben is töretlen marad”  – mondta, majd megjegyezte: Győr, a régió és az egyetem is hosszú múltra tekint vissza a gépgyártás és járműipar területén, amely örökség felelősséggel is jár. „Felelősség a folyamatos fejlődésért, az oktatás minőségéért és azért, hogy támogassuk azokat a mérnököket, kutatókat és fejlesztőket, akik a holnap technológiáit formálják”  – hangsúlyozta. „A design freeze egy új szakasz kezdete, amely a gyártás, a tesztelés és végül a versenyen való részvétel folyamatához vezet” – hangsúlyozta dr. Raffai Péter. (Fotó: Adorján András) Kádár Dóra, a SZEngine vezetője röviden ismertette a Formula Student-sorozat sajátosságait, amelyben a hallgatóknak egy együléses versenyautót kell építeniük. Két kategóriára bontják a versenyt: a statikus számokban prezentációkon mutatják be a járművet különböző szempontok szerint, míg a dinamikus számok esetén a pályán kell bizonyítani. A legnagyobb próbatétel az Endurance, amelynek során 22 kilométert kell megtennie az autónak, félúton pilótacserével és ellenőrzéssel. Itt a fogyasztást is mérik, ez alapján bírálják a motor hatékonyságát. Kádár Dóra csapatvezető tájékoztatása szerint az elmúlt évben jelentősen tudták növelni szponzoraik számát. (Fotó: Adorján András) Az új éra első motorját Posvanc Olivér motorkonstrukciós vezető mutatta be, aki elmondta, hogy az idei évben alapmotort cseréltek: a KTM 690 alapú erőforrást  leváltotta egy kisebb lökettérfogatú, KTM 450 alapú hajtás. „Azért döntöttünk így, mert úgy láttuk, ez a modell alkalmasabb a turbófeltöltésre, így közel 30 százalékos tömegcsökkenés mellett ugyanazt a teljesítményt érhetjük el, mint korábban. Saját forgattyúsházat terveztünk, amely az összes egyedileg gyártott vagy módosított alkatrész befogadására alkalmas, így további súlynyereséget értünk el” – hangzott el. Egy másik motorcsaládra átállni már önmagában óriási kihívás, a SZEngine azonban még ennél is tovább ment: hibrid hajtásrendszert hozott létre, azaz a belső égésű mellett elektromos energiát is használ.  „Az akkumulátor teljesítménye korlátot jelent, így elsősorban alacsony sebességű kigyorsításokban alkalmazzuk a villamos forgatást. A motorvezérlőnknek köszönhetően az első tengelyeken tudjuk ezzel csökkenteni az alul-, illetve túlkormányzottságot, a pilóta így simább, finomabb mozgást érzékel”  – tette hozzá Posvanc Olivér. „Nagy hangsúlyt fektettünk a motor hűtőrendszerének megfelelő kialakítására” – húzta alá Posvanc Olivér. (Fotó: Nagy Gergely) A csapat első járművéről Péczely Gergő járműkonstrukciós vezető beszélt, aki hangsúlyozta: teljesen új terepre tévedtek, s a nulláról kell felépíteniük azt a tudásbázist, ami egy ekkora vállaláshoz szükséges. Apró lépésekben haladnak előre, a cél ugyanis, hogy biztosan üzemelő autó szülessen a versenyszezonra. „Mérlegelnünk kellett, hogy karbonkompozit önhordó monocoque karosszéria vagy acél csőváz mellett tesszük le a voksunkat. Előbbi előnnyel bír merevség-tömegarány szempontjából, ugyanakkor gyártása jóval összetettebb, nagyobb anyagi ráfordítást és tapasztalatot igényel. Az utóbbihoz viszont rendelkezésre áll a szükséges technikai felszereltség, és az anyagbeszerzés is könnyedén megoldható, így emellett döntöttünk”  – avatott be a háttérbe a járműkonstrukciós vezető, aki azt is elmondta, hogy az autó csak a feltétlenül szükséges burkolati elemeket tartalmazza majd, oldalcsatornákat és szárnyakat egyelőre nem terveznek hozzá.   „A jármű komponenseinek paramétereit beillesztettük a programba, ezzel kezdtük meg a szimulációt. Ez alapján gyorsulás versenyszámban 4,4 másodperc alatt tudtunk végezni a szabályzatban megadott 75 méteres szakaszon. Köridőt tekintve a német verseny 2006-os pályavezetését vettük alapul, ugyanis ebben az évben a mienkhez hasonló autók versenyeztek. A megfelelő beállításokkal úgy találtuk, hogy a középmezőny felett tudnánk végezni a konstrukciónkkal” – ecsetelte. Péczely Gergő úgy vélte, az előzetes szimulációs eredményeik ígéretesek. (Fotó: Nagy Gergely) És hogy jövő nyáron hol találkozhatunk a SZEngine autójával? Kádár Dóra csapatvezető úgy számol, hogy hibrid kategóriában indulnak majd a németországi Formula Future-megmérettetésen, ahol alternatív üzemanyagokkal kísérleteznek a csapatok. Emellett a magyar rendezésű Formula Student East-versenyt célozzák meg. „Sok az újdonság csapatunk háza táján, de ez egyben óriási lehetőség arra, hogy megmutassuk, mire vagyunk képesek, ha közösen dolgozunk egy cél érdekében. Bízunk benne, hogy meg tudjuk erősíteni a pozíciónkat, és további innovatív megoldásokat dolgozunk majd ki nemcsak az eredmények, hanem a csapattagok szakmai fejlődése céljából is”  – zárta szavait a SZEngine csapatvezetője. Az eseményre megtelt a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjának aulája. (Fotó: Nagy Gergely)

A dél-afrikai North-West Egyetem delegációját fogadta nemrégiben a Széchenyi István Egyetem győri és mosonmagyaróvári campusán. Az intézmények a kétnapos látogatás során feltérképezték az együttműködési lehetőségeket többek között az élelmiszer-tudomány, a mérnöki tudományok, valamint a gazdaság- és menedzsmenttudomány terén. Nyolctagú küldöttséggel érkezett Magyarországra nemrég a Dél-afrikai Köztársaság egyik legjelentősebb felsőoktatási intézménye, a North-West Egyetem. A delegáció a Széchenyi István Egyetem győri és mosonmagyaróvári campusára látogatott el, ahol megismerte az intézmény képzési, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét, különös tekintettel azokra a tudományterületekre, melyek mindkét fél akadémiai életében kiemelt hangsúllyal vannak jelen. A vendégeket többek között dr. Tóth Árpád, az intézmény gazdasági vezetője, dr. Remsei Sándor, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar dékánja, dr. Dogossy Gábor, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja, valamint dr. Szép János, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar dékánja köszöntötte a győri campuson. A Széchenyi-egyetemet Orosz-Barczi Réka, a Nemzetközi Programok és Alumni Központ vezetője mutatta be, kiemelve az intézmény nemzetköziesítési folyamatának legfontosabb állomásait, angol nyelvű képzési portfólióját és a hallgatók számára nyújtott lehetőségeket. „Egyetemünk csaknem tizenhatezer hallgatóval és mintegy ezerkétszáz oktatóval, kutatóval és adminisztratív munkatárssal rendelkezik. Több mint kétszázötven képzésünk közül ötvenet is meghaladó számú angol nyelvű programunk van. Ezer nemzetközi hallgatónk pedig a világ közel nyolcvan országából származik”  – részletezte a központvezető. Kiemelte: az intézmény globális térnyerését jól jelzi, hogy azt már a Quacquarelli Symonds (QS) és a Times Higher Education rangos felsőoktatási ranglistáin is előkelő helyen jegyzik. Az egyeztetés során az egyetemhez tartozó innovációs parkok – így a győri, a mosonmagyaróvári és a zalaegerszegi – működésével is megismerkedhettek a vendégek. A Győri Innovációs Parkról dr. Kolossváry Tamás központvezető beszélt. „Stratégiai célunk, hogy az intézményünkben meglévő tudást az ipar és a gazdaság szolgálatába állítsuk, saját cégeink vagy vállalati kapcsolataink révén hasznosítsuk a keletkező szellemi termékeket. Ennek a folyamatnak fontos színterei a kompetenciaközpontok és az innovációs parkok, amelyeknek állandó fejlesztésén dolgozunk” – fogalmazott. A North-West Egyetem delegációját a Széchenyi István Egyetem képviselői fogadták a győri campuson. (Fotó: Dudás Máté) A North-West Egyetemet dr. Linda Du Plessis professzor, főigazgató-helyettes, tanulási és oktatási igazgatóhelyettes mutatta be. „Intézményünk ebben a struktúrában 2004 óta működik, három campusunk az ország északnyugati részén helyezkedik el. Nyolc karral rendelkezünk, négy tudományterületen – mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, orvostudomány, fizika, illetve környezettudományok – a világ legjobb 850 intézménye között vagyunk a QS rangsora alapján” – jelentette ki. Az egyetem oktatási-kutatási tevékenységének mérnöki területeiről dr. Liezel van Dyk professzor, biológiai képzéseiről dr. Hazel Mufhandu professzor, a menedzsmenttudományokról dr. Ellen Rungani professzor, az üzleti matematika és informatika területről dr. Helgard Raubenheimer professzor, a védőnői képzési programról dr. Patience Kovane, az intézmény innovációs vállalati tevékenységéről pedig Duncan Raftesath beszélt. Linda De Plessis profeszor a hallgatóknak és oktatóknak készült, mesterséges intelligenciával foglalkozó felületre is kitért, hangsúlyozva: az új technológia helyes használatára kell ösztönözni a felsőoktatási szereplőket. A második napon a vendégek ellátogattak az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karra, amely kiváló alkalmat teremtett a nemzetközi kapcsolatok erősítésére és a jövőbeni együttműködési lehetőségek megvitatására. A résztvevők megismerték az óvári campust is, megtekintették az intézménytörténeti kiállítást és a könyvtárat, betekintést nyerve a több mint kétszáz éves kar hagyományaiba és infrastruktúrájába. Kiemelt szakmai érdekességként bemutatták számukra az Élelmiszertudományi Tanszék korszerű laboratóriumi létesítményeit, melyek kiválóan illusztrálták az ott zajló gyakorlatorientált oktatási és kutatási tevékenységet. A dél-afrikai vendégek betekintést nyertek az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának működésébe is.

Különleges jótékonysági programot rendezett a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara és a Széchenyi István Egyetem október 1-jén, a zene és az idősek világnapján a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A győri intézmény tudományos előadásokkal és egészségügyi szűrésekkel várta a szépkorúakat, az esti koncert során pedig dr. Stephens-Sarlós Erzsébet, az egyetem kutatója egészségük megtartását szolgáló gyakorlati tanácsokat adott a résztvevőknek. Az alkalomra egy időseknek szóló, hiánypótló kiadvány is megjelent Aranyévek harmóniában címmel. Az idén ötödik alkalommal rendezték meg a Senior Napot és Gálát, amelynek a Magyar Tudományos Akadémia díszterme adott otthont. A Budapesti Filharmóniai Társaság mellett ezúttal a Széchenyi István Egyetem is nagy szerepet vállalt a szervezésben. Dr. Somogyi Angéla, az Egészség- és Sporttudományi Kar dékánja elmondta, az intézmény a társadalom minden rétegének és korosztályának egészségfejlesztését szolgáló kutatásokat végez, és kiemelt figyelmet fordít az időseket érintő területekre. „A kezdeményezéshez azért is csatlakoztunk örömmel, hogy nyilvánvalóvá tegyük, az élet még rengeteg újdonságot és élményt tartogat időskorban is. Lényeges, hogy élvezni tudják az élet szépségeit, és minderre egészségben nyíljon lehetőségük. A zene, a tánc, a társas interakciók mind ezt a célt szolgálják, amit kitűnően reprezentált az akadémián megrendezett program” – jegyezte meg. A Senior Nap és Gála megrendezésében a Széchenyi István Egyetem is hangsúlyos szerepet vállalt. (Fotó: Adorján András) Kiemelte, a nap folyamán a szűrővizsgálatok mellett az egyetem szakemberei az idősek egészségével kapcsolatos előadásokat tartottak. Dr. Szabó Attila professzor, egészségpszichológus az időskori boldogságról, dr. Ihász Ferenc, az Egészségfejlesztési és Edzéstudományi Tanszék professzora az időskori mozgáskoordinációról és egyensúlyérzékelésről, dr. Topál József professzor, viselkedéskutató  az állatokkal való interakciók pszichológiai hatásairól, dr. Schwartz Kristóf adjunktus, egészség- és viselkedés-idegtudományi kutató a stresszről és a traumáról, míg dr. Boros Szilvia docens, sportorvos a helyes étkezésről beszélt. A Széchenyi István Egyetem professzora, dr. Szabó Attila az időskori boldogságról tartott előadást. (Fotó: Adorján András) „A célunk az volt, hogy a boldog időskor megéléséhez adjunk gyakorlati tanácsokat, méghozzá mindenki számára érthető módon. Bízom benne, hogy a résztvevők olyan ismeretekkel tértek haza a nap végén, amiket alkalmazni tudnak saját életükben”  – fogalmazott dr. Stephens-Sarlós Erzsébet szenzomotoros tréner, az egyetem kutatója . A szakember a csecsemőkori primitív reflexek időskori újraaktiválódásának megakadályozásáról, lassításáról, valamint a szenzomotoros funkciók fejlődéséről és leépüléséről osztott meg fontos tényeket és gyakorlati tanácsokat is adott a hallgatóságnak. „A világnap alkalmából készült el az Aranyévek harmóniában című kiadványunk, amelyek a gálán elhangzottakhoz hasonló témákban nyújt segítséget az idősek számára az étrend kialakításától a rendszeres testmozgás fontosságáig. Ábrákkal szemléltetve ajánlunk gimnasztikai gyakorlatokat is, amelyeket otthonukban elvégezve hozzájárulhatnak fizikai és kognitív képességeik megőrzéséhez”  – fejtette ki. Dr. Stephens-Sarlós Erzsébet, az egyetem kutatója gyakorlati tanácsokat is adott a csecsemőkori primitív reflexek időskori újraaktiválódásának megakadályozásával, illetve lassításával kapcsolatban. (Fotó: Adorján András) Dr. Stephens-Sarlós Erzsébet köszönetet mondott a Budapesti Filharmóniai Társaságnak amiért felismerték, hogy az idős emberek testi, lelki, szellemi frissen tartása összetett feladat, s a szervezéskor támaszkodtak a Széchenyi-egyetem tudására. „ Az összefogás, amely e rendezvény körül kialakult, szintén fontos üzenet, együtt ugyanis e téren is sokkal eredményesebbek lehetünk, mint külön-külön”  – hangsúlyozta. Az eseményen szűrővizsgálatokat is igénybe vehettek az érdeklődők. (Fotó: Adorján András) A program zárásaként a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara adott gálahangversenyt, de a nap folyamán az együttes nyugalmazott művészei is színpadra léptek. Az eseményen dr. Zsilinszky László szociális ügyekért felelős helyettes államtitkár is megosztotta gondolatait a résztvevőkkel. „ Az idősebb nemzedék tapasztalata érték és erőforrás, amelyre építeni kell – fogalmazott.  – A Széchenyi István Egyetem kutatásai, valamint a mai rendezvényen fellépő Budapesti Filharmóniai Társaság nyugdíjas művészeinek példája egyaránt irányt mutat ahhoz, hogyan járulhatunk hozzá, hogy az időskor Magyarországon méltósággal, biztonságban és aktívan telhessen. Mert egy társadalom akkor tud egészségesen működni, ha szinergia alakul ki a generációk között: a fiatalok újításra törekvése, a középkorúak tettereje és az idősebbek élettapasztalata egymásra épülve egészíti ki egymást. ” A záróhangversenyen dr. Zsilinszky László szociális ügyekért felelős helyettes államtitkár is megosztotta gondolatait a hallgatósággal. (Fotó: Adorján András)

A Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában jegyzett Waberer’s újabb fontos mérföldkőhöz érkezett: ünnepélyes keretek között átadták a vállalat kibővített mosonmagyaróvári szervizcsarnokát. A   közel 1 milliárd forintos beruházás nemcsak a több mint háromezer járműből álló flotta hatékony és üzembiztos működését segíti, hanem a Széchenyi István Egyetemmel közösen a jövő szakembereinek képzését is szolgálja, hiszen a létesítmény tanműhelyként is funkcionál majd. A mosonmagyaróvári telephely bővítése nemcsak a vállalat működését teszi rugalmasabbá és költséghatékonyabbá, hanem kiemelt logisztikai előnyt is jelent. Az osztrák és a szlovák határ közelsége, valamint a telephely kedvező elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy a járművek felesleges üresfutás nélkül, időben kerüljenek szervizbe, ami nemcsak az üzemanyag-felhasználás csökkenését, hanem a károsanyag-kibocsátás mérséklését is eredményezi. Ez éves szinten mintegy 3700 üresfutás és 1,34 millió kilométer megtakarítását jelenti, amelynek köszönhetően a telephely-bővítés révén közel 1000 tonna WtW szén-dioxid-egyenérték kibocsátását sikerül elkerülni, ami jelentős környezeti megtakarításnak számít. Budai László, a Waberer’s Csoport műszaki és üzemeltetési igazgatója, Szucsány György ingatlanfejlesztési igazgató, Barna Zsolt elnök-vezérigazgató, dr. Nagy István agrárminiszter és dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke vágta át a szalagot. (Fotó: Adorján András) Waberer’s által éppen 20 évvel ezelőtt, 2005-ben megnyitott műhely szakembergárdáját a korábbi 12 fős létszámról a következő időszakban 25 főre kívánják bővíteni. 2024-ben közel 2700 nyergesvontató- és 2100 félpótkocsi-szervizelés történt meg a műhelyben kétműszakos munkarendben. Az új szervizépülettel a jelenlegi kapacitás több mint kétszerese fog rendelkezésre állni, így tervek szerint éves szinten összesen nagyjából 10.000 jármű fogja a szervizt látogatni. A javítóbázis kapacitásnövelése mellett a flotta zökkenőmentes üzemeltetéséhez kapcsolódó gumijavító műhely és a járműmosó kapacitása is kétszeresére növekszik. A szervizbázis kiemelt szerepet kap a cégcsoport fenntarthatósági törekvéseinek támogatásában is. Az új létesítmény magas energiahatékonyságú, emellett teljes körű LED-világítás és tetőre telepített napelemrendszer biztosítja az alacsony környezetterhelést. A korszerű diagnosztikai eszközökkel és szakképzett állománnyal a hagyományos dízelüzemű járművek mellett az alternatív hajtásláncú tehergépjárművek szakszerű karbantartása is biztosított, így a műhely a modern és fenntartható flottaüzemeltetés teljes körű hátterét nyújtja. A fejlesztések azonban itt nem állnak meg, az új szervizbázis átadását követően a vállalat szinte azonnal megkezdi a rendelkezésre álló gépjárműparkoló és kiszolgáló területek bővítését is. Barna Zsolt , a Waberer’s International elnök-vezérigazgatója így fogalmazott: „Az elmúlt két évben a Waberer’s ingatlanfejlesztési projektjei fantasztikus ütemben haladtak előre, rohamosan fejlesztjük és korszerűsítjük saját telephelyeinket. Ennek a folyamatnak egyik kiemelt eleme a most átadott mosonmagyaróvári bővítés, amely egyszerre növeli flottánk hatékonyságát és támogatja fenntarthatósági céljainkat. Ugyanakkor ez az átadás több mint egy épületfejlesztés, hiszen szorosan illeszkedik a Széchenyi István Egyetemmel kötött stratégiai partnerségünkhöz is, amely a logisztikai szakember-utánpótlást, a gyakorlatorientált képzést és a zöldlogisztikai innovációk elterjesztését célozza.” Oktatási együttműködés, tanműhely létrehozása A Waberer’s és a Széchenyi István Egyetem az idei tanévtől szorosabb együttműködést indított. Ennek keretében a vállalat mosonmagyaróvári és budapesti szervizcsarnokait is tanműhelyként ajánlja fel az intézmény számára. Az együttműködés célja a gyakorlati tudás átadása, valamint a jövő szakembereinek képzése. Mosonmagyaróváron kihelyezett oktatási helyszín is létesül, amely hozzájárul a térség szakmai utánpótlásának biztosításához. Dr. Filep Bálint , a Széchenyi István Egyetem elnöke hangsúlyozta: „Egyetemünk kiemelt feladatának tekinti, hogy hallgatóinkat a legmodernebb tudással és gyakorlati tapasztalattal vértezzük fel. A Waberer’s-szel közös partnerség lehetővé teszi, hogy az intézményünkben tanulók valós ipari környezetben sajátítsák el a szakterületükhöz szükséges készségeket, megismerjék a fenntartható logisztika legújabb megoldásait, és közvetlen kapcsolatba kerüljenek a munkaerőpiaccal. Meggyőződésünk, hogy ez az együttműködés nemcsak számukra jelent óriási lehetőséget, hanem a térség és az ország gazdasági fejlődéséhez is hozzájárul.” Az eseményen részt vett Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője, aki Mosonmagyaróváron szerezte agrármérnöki diplomáját. Beszédében kiemelte a város és a vállalat közös szerepét a fenntarthatósági és gazdaságfejlesztési célok megvalósításában. Kifejtette: „Ez a telephely egyszerre biztosít a családoknak megélhetést és fiataloknak jövőképet. Új munkahelyek jönnek létre, amelyek az itt élő emberek tudására és szorgalmára alapozva erősítik a teljes régió gazdaságát, a vidéket.”  Szerinte mindez azt mutatja, hogy folyamatosan erősödik a térségben az a háttéripar, amely a közúti áruszállítást biztosítja, ami pedig minden ágazatban, az élelmiszer-ellátástól az exportpiacok kiszolgálásáig kulcsfontosságú. A fejlesztés egyszerre szolgálja a vállalat, a gazdaság és a Széchenyi István Egyetem hallgatóinak fejlődését. (Fotók: Adorján András)