A franciaországi IDRAC Business School magánintézmény osztatlan, ötéves gazdasági képzésén tanuló fiatalok látogattak el nemrég a Széchenyi István Egyetemre. A csaknem húsz elsőéves menedzsmenthallgatóból álló csoportot a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar vezetői és munkatársai fogadták szakmai és szabadidős programokkal. A Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kara kiterjedt nemzetközi kapcsolathálóval rendelkezik, amelyben nagy szerepet játszanak az oktatók-kutatók partnerségei. Erre kiváló példa a kar tudományszervezési és publikációs ügyekért felelős dékánhelyettese, dr. Szabó-Szentgróti Gábor és a franciaországi IDRAC Business School professzora, dr. Jessica Lichy hosszú évekre visszanyúló együttműködése, amelynek köszönhetően nemrég közel húsz francia fiatal látogathatott Győrbe egy nemzetközi tanulmányút keretében. A hallgatók az iskola úgynevezett Grande École, vagyis osztatlan ötéves programjából érkeztek Lyonból Magyarországra, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzenek hazánk gazdasági, üzleti és kulturális környezetéről. A program hozzájárult az interkulturális kompetenciák fejlesztéséhez, valamint lehetőséget biztosított az egyetemi és vállalati szféra működésének megismerésére. A résztvevők többek között betekintést nyertek a győri egyetem stratégiai partnere, az Audi Hungaria tevékenységébe is. A látogatás szilárd alapot teremtett a hallgatói mobilitás erősítéséhez, valamint az együttműködés bővítéséhez. A francia hallgatói csoportot a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kara látta vendégül. (Fotó: Adorján András) A csoport tagjai a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karral is részletesen megismerkedhettek dr. Remsei Sándor dékán, valamint dr. Koltai Judit nemzetközi és akkreditációs ügyekért felelős dékánhelyettes révén. Utóbbi bemutatta a kar történetét, kiemelve a nemzetköziesítési törekvéseket. „Több mint 90 oktatónk és 2500 hallgatónk van, akiknek mintegy tíz százaléka külföldről érkezett Győrbe. Egyre több szakunk elérhető angol nyelven, amellyel a nemzetközi fiataloknak is vonzó lehetőségeket kínálunk. Gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi gazdálkodás, illetve turizmus-vendéglátás alapképzéseink mellett ellátásilánc-menedzsment, marketing, nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, valamint turizmus-menedzsment mesterszakjaink választhatók angolul” – mondta el. A tanulmányút részeként a francia fiatalok találkoztak a karon működő szakkollégiumok – a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium és a Széll Kálmán Közgazdasági Adattudományi Szakkollégium – hallgatóival is, ami lehetőséget teremtett közvetlen szakmai és kulturális tapasztalatcserére. A program szervezésében dr. Vinkóczi Tamás és dr. Buics László szakkollégiumi vezetők vállaltak jelentős szerepet. A hallgatói csoport szakmai vezetője, Denis Broliquier, a Grande École program akadémiai igazgatója szerint a győri egyetem munkatársai és hallgatói nagyon kedvesen fogadták őket. „Lenyűgöző az a magas színvonalú technológia, ami itt található. Intézményeink között nem ez az első kapcsolatfelvétel, de a mostani út még jobban megerősítette kooperációs szándékunkat. Ez a három nap elég volt arra, hogy meglássuk, hatalmas potenciál van az partnerségben akár hallgatói csereprogramok vagy más együttműködések megvalósításával” – nyilatkozott. Az egyik francia hallgató, M. Nouroudine Sarakatou Hammo méltatta az egyetem sokszínűségét, technológiafókuszú működését és hallgatóközpontúságát. „Nagyon tetszik, hogy a campuson a tanulás mellett ennyi lehetőség van a sportolásra. Emellett a laboratóriumokat és a hallgatói csapatok munkáját is érdekesnek találtam” – jelentette ki. Csoporttársa, Antoine Mai Lam kiemelte a város nyugodt hangulatát is: mint fogalmazott, Győr sokkal békésebb, mint Budapest, az emberek pedig kedvesebbek. „Az egyetem hatalmas, rengeteg lehetőségük van az itteni fiataloknak. A járműmérnöki kar megismerése volt az egyik kedvenc részem, az Audival fenntartott kapcsolatot egyedülállónak látom” – szögezte le. Elárulta: látogatásuk során megismerkedtek az Arrabona Racing Team tevékenységével is, ami igazán különleges élmény volt számára.

A vállalkozásépítés, a tudatos márkaépítés és a női vállalkozók szerepe került középpontba a Széchenyi István Egyetem Spinoff Extra elnevezésű eseményén, amelynek vendége Tomán Szabina, a Toman Lifestyle Kft. alapítója volt. A hallgatók első kézből ismerhették meg egy országos hálózat felépítésének tapasztalatait, valamint azokat a döntési helyzeteket és működési szempontokat, amelyek a hosszú távú fenntarthatóság alapját adják. A tudatos táplálkozás és az életmódváltás kapcsán is ismert Tomán Szabina nemrégiben a Széchenyi István Egyetemen osztotta meg tapasztalatait a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ által szervezett Spinoff Extra című eseményen. Az üzletasszony országos hálózatra épülő vállalkozást hozott létre, amely a termékeken túl komplex életmódprogramra és személyre szabott támogatásra épül. A Toman Lifestyle Kft. alapítója az RTL televízió Cápák között című műsorának korábbi befektetőjeként is ismert, pályafutását megelőzően pedig nemzetközi modellként dolgozott, többek között Milánóban és Párizsban. A rendezvényen dr. Rámháp Szabolcs, a Széchenyi István Egyetem docense, az intézmény Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központjának munkatársa kérdezte Tomán Szabinát. (Fotó: Adorján András) A beszélgetésen a vállalkozásépítés során szerzett tapasztalatairól és a cége működését alakító döntésekről esett szó, többek között az országos hálózat kiépítésének lépéseiről és a növekedéssel járó szervezeti kihívásokról. Kitért arra is, hogy egy vállalkozás fejlődésével a vezetői szerep folyamatosan átalakul, miközben az is feladatot jelent, hogyan megőrizhető maradjon a személyes kapcsolódás a csapathoz. „Az egyik legnehezebb időszak az volt, amikor egy korábbi vendégem konkurensként gyakorlatilag lemásolta azt, amit csináltam. Akkor értettem meg, hogy nem azzal kell foglalkoznom, miként állítsam meg a másikat, hanem azzal, hogy én miben tudok még jobb lenni” – idézte fel egy meghatározó tapasztalatát, hozzátéve: mentorprogramján keresztül maga is támogatja a kezdő vállalkozókat, különös figyelmet fordítva a női vezetőkre. Kiemelte: nemcsak a piaci környezet, hanem sokszor az önbizalomhiány és a megfelelő támogatói közeg hiánya is nehezíti a női vállalkozók helyzetét. A Széchenyi István Egyetem Spinoff Extra rendezvényének résztvevői nagy érdeklődéssel követték Tomán Szabina előadását a Győri Innovációs Parkban. (Fotó: Adorján András) A jövőbeli irányokat érintve arról is beszélt, hogy a digitalizáció és a mesterséges intelligencia egyre inkább átalakítja a vállalkozás működését, ami az üzleti modell újragondolását is szükségessé teszi. „Most egy teljesen más struktúra felé haladunk: olyan digitális megoldásokat és rendszereket építünk, amelyekkel a folyamatok nagy része automatizálható, és sok esetben már nincs szükség fizikai jelenlétre” – fogalmazott. Az egyetemek szerepéről szólva kiemelte, hogy a kutatások és a friss hallgatói szemlélet egyaránt hozzájárulhat egy cég fejlődéséhez, és új nézőpontokat hozhat. Hangsúlyozta, hogy ezek az együttműködések abban is segíthetnek, hogy egy ötletből piacképes megoldás váljon. „Az üzleti világból a tudomány felé nyitni mindig izgalmas, és azt is megmutatja, miként lehet ezt a tudást a saját márkába, termékbe és jövőképbe beépíteni” – fogalmazott Tomán Szabina. A Spinoff Extra rendezvénysorozat korábban is lehetőséget adott arra, hogy hallgatók sikeres vállalkozókkal találkozzanak és valós piaci példákon keresztül szerezzenek tapasztalatot – többek között a Széchenyi István Egyetem hallgatói által fejlesztett Marokbaba alkotói is bemutatták már útjukat a közönségnek. További információk, valamint a központ közelgő eseményei és programjai elérhetők közösségi felüleleteiken: Facebook-, Instagram-, illetve weboldalukon. A résztvevők kérdéseket is feltehettek, majd kötetlenül is beszélgettek az előadóval. (Fotó: Adorján András)

Még magasabb szintre emelik a győri Széchenyi István Egyetem fenntartásában működő Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégiumban zajló klasszikusbalett-képzést a Magyar Táncművészeti Egyetem oktatóinak bevonásával. A diákok készségeinek csiszolása mellett a pedagógusok módszertani fejlesztése is nagy hangsúlyt kapott a napokban megtartott mesterkurzuson. A Széchenyi István Egyetem, a fenntartásában működő Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium, a Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE) és a Győri Balett képviselői egy éve írták alá együttműködési megállapodásukat a táncművészeti életpályaprogram létrehozásáról. A partnerség keretében a közelmúltban a Győri Balett művészeitől tanulhattak az iskola diákjai, a napokban pedig az MTE szakmai közreműködésével tartottak az egyes évfolyamok szakmai fejlesztését is magában foglaló balettmesteri mentorálási és képzésfejlesztési programot az intézményben. A Széchenyi István Egyetem fenntartásában működő Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium növendékeinek fejlődését a Magyar Táncművészeti Egyetem és a Győri Balett is segíti. (Fotó: Adorján András) „Célunk egyrészt az, hogy a növendékek képzése egyre inkább összhangba kerüljön a felsőfokú elvárásokkal, miközben a pedagógiai munka folyamatos szakmai visszacsatolást kapjon. Másrészt fontosnak tartjuk, hogy a Győri Balett tevékenységébe az iskola tanulói a teljes képzési időszak alatt bekapcsolódhassanak, és a professzionális művészeti világ impulzusai az eddigieknél erősebben érjék el őket” – fogalmazott Kara Zsuzsanna, az iskola művészeti szakmai vezetője. Hozzátette: a mesterkurzus különlegessége abban rejlett, hogy a teljes képzési vertikumot átfogta az alapozó évfolyamoktól a középfok végéhez közeledő fiatalokig. „A négy nap során kialakult munkamódszer – megfigyelés, mintatanítás, személyes mentorálás és közös reflexió – olyan szakmai modellt jelent, amely a jövőben rendszeres képzésfejlesztési eszközként is alkalmazható. A mesterkurzus nemcsak a diákok, hanem a balettmesterek szakmai előrehaladását és az intézményi gondolkodást is erősítette, így egyszerre szolgálta az egyéni fejlődést és a rendszerszintű megújulást” – fejtette ki. Dr. Macher Szilárd egyetemi tanár, az MTE rektorhelyettese, az intézmény Táncművészképző Intézetének igazgatója – aki gyerekként maga is Győrben, a Markó Iván nevéhez kötődő táncművészeti képzésben kezdte pályafutását – a program során a középiskola 9–11. osztályosaival és oktatóikkal foglalkozott. „A kurzus alatt a mesterek munkáját is monitoroztam, tanácsokkal láttam el őket. Demonstrációs órámon azt mutattam be, hogy én miként gondolom helyesnek a gyakorlatok felépítését, és milyen eszköztárral dolgozom. A visszajelzések alapján mindez jól sikerült, és a kezdeményezés folytatását is tervezzük” – hangsúlyozta. Mint elmondta, a táncművészet területén is kihívást jelent az utánpótlás biztosítása, ezért – amellett, hogy a gyerekekkel megszerettetik a táncot – kiemelt feladatuknak tartja bemutatni a szülők számára is, hogy erre az életpályára valóban lehet alapozni. „Együttműködésünk ebben is nagy segítség, hiszen kicsi kortól a színpadra lépésig, illetve diplomaszerzésig, sőt akár a doktorálás lehetőségéig is el tudjuk vezetni őket” – húzta alá. Dr. Macher Szilárd egyetemi tanár, az MTE rektorhelyettese, az intézmény Táncművészképző Intézetének igazgatója mintaóra keretében oktatta a középiskolásokat. (Fotó: Adorján András) A mesterkurzuson az általános iskolások óráit dr. Szitt Melinda egyetemi docens és Erdős Andrea művésztanár vezette. „A győri iskola rengeteget tesz a hazai táncművészet utánpótlásának nevelésében, s együttműködésünk szinte magától értetődő, hiszen egy közösséget alkotunk, és a céljaink is közösek” – vélekedett dr. Szitt Melinda. Kiemelte, élvezte az alsó tagozatosokkal végzett munkát, akik között számos reménység bontogatja szárnyait. „A pedagógusokkal már korábban is kitűnő munkakapcsolatot alakítottunk ki, hiszen folyamatosan tanulhatunk egymástól. Évekkel ezelőtt olyan videókat és könyvet is készítettem, amelyekkel az oktatásba próbáltam új szemléletet hozni. A fókuszt ezekben az egészségvédelemre, a növendékek megfelelő terhelésére helyeztem, hogy a gyerekek hosszú ideig tudjanak táncolni. Ezeket a módszereket az intézmény oktatói közül is többen alkalmazzák” – világított rá. Kiemelte, a kurzus során végig azt érezte, hogy Győrben a gyerekek szeretetteljes környezetben nevelkedhetnek, oktatóik pedig nyitottak a külső véleményre, ezért örömmel vesz részt a program folytatásában. A képzésfejlesztés most nyer igazán lendületet, hiszen ősztől a 12. évfolyam tanulói párhuzamos jogviszonyban az MTE táncos és próbavezető szakát kezdhetik meg nappali képzés formájában, méghozzá helyben, a Széchenyi István Egyetemen. Dr. Szitt Melinda egyetemi docens az általános iskola alsó tagozatosait instruálta a kurzus keretében. (Fotó: Adorján András) Erdős Andrea művésztanár a felsősöket látta el hasznos tanácsokkal.

Számtalan szabadidős és sportprogram, koncert és buli várta az intézmény hallgatóit, valamint a vendégeket a Széchenyi Egyetemi Napokon. A Bridge Hallgatói és Oktatói Klub nagyszínpadán megfordult többek között Desh, Beton.Hofi és Dzsúdló is, napközben pedig a campus parkja volt a rendezvény központi helyszíne. A Széchenyi Egyetemi Napok (SZEN) az utóbbi években nem csak az egyetem, de Győr egyik legtöbbeket megmozgató többnapos programjává vált. Ez a szó szoros értelmében is így van, hiszen sportból idén sem volt hiány a rendezvényen. „Egyetemünk nagy figyelmet fordít a testmozgásra és az egészségre, ami találkozik a hallgatók érdeklődésével. Ezért számos sportprogramot kínáltunk a fesztiválozóknak” – árulta el Malomsoki Milán, az egyetemi hallgatói önkormányzat sportreferense. „Idén több országos sportesemény selejtőzét is erre a hétre időzítettük. Mind a Red Bull Four 2 Score, mind az EFOTT dartsbajnokság nagy népszerűségnek örvendett. Örömmel nyugtáztuk azt is, hogy sokan vettek részt az I. SZE Sárkányhajó Kupán, amelyet jövőre is szeretnénk megrendezni” – tette hozzá. A pilatestől a kosárlabdán át a dartsig mindenbe belekóstolhattak az érdeklődők a SZEN-en. (Fotók: Adorján András, Nagy Gergely) „A nappali programok nagy részét a meghosszabbított nyitvatartású chill parkban rendeztük, amely tavalyhoz képest több pavilonnal és játékelemmel bővült. A fesztiválszolgáltatásainkat, mint hajfonás, sminkelés, fodrászat vagy masszázs sokan igénybe vették” – felelte érdeklődésünkre Szabó Bence Buda, a rendezvény főszervezője, aki további újdonságokról is beszámolt. „Kiemelt célunk volt, hogy szélesítsük a SZEN közönségét, és a győriek számára is minél vonzóbbá tegyük a fesztivált. Ezért vidámparkos elemekkel bővítettük a repertoárt, melyek közül a dodzsemet és a lézeres agyaggalamb-lövészetet emelném ki” – fogalmazott. A chill park volt a nappali programok központja a SZEN-en. (Fotók: Adorján András) Hagyománnyá vált, hogy a nemzetközi és a magyar hallgatók az egyetemi napok keretében bemutatják népük hagyományos ételeit, ezáltal a gasztronómián keresztül közeledhetnek egymás kultúrájához. Az indiaiak csapata beryani csirkét készített, amely klasszikus fogásnak számít a szubkontinensen. „Örülünk, hogy megmutathattuk hazánk ízeit. Amellett, hogy élveztük a közös főzést, jó volt ennyi hallgatótársunkat megismerni” – árulta el az emberierőforrás-tanácsadó szakos Robert Anthony. Az egyetem nemzetközi hallgatói ismét bemutatták hazájuk ételkülönlegességeit az aulában. (Fotók: Adorján András) A fesztivál április 19-én, vasárnap a kollégiumi kidobóssal kezdődött, majd hétfőn egy autós ügyességi vetélkedővel folytatódott, kedden pedig sörpongbajnokság zárta a felvezető programok sorát. Szerdától aztán a Bridge Hallgatói és Oktatói Klub is megnyitotta kapuit. A felső szinten Matyi és a Hegedűs, Nótár Mary, valamint a Fáraó együttes teremtett remek hangulatot, alul pedig népszerű hazai DJ-k léptek a pódiumra. A klub udvarán csütörtök este rajtolt el a nagyszínpad, ahol az esték során a hiphop és rap stílus dominált, így többek között KKevin, Desh, a BSW, Beton.Hofi és Dzsúdló fémjelezte a fellépők névsorát, valamint a fesztivál történetében először szerepelt nagyszínpadon a Girlhood és az X-faktorból ismert Belano is. Ahogy az együttesek frontemberei jelezték a közönségnek: ez volt az idei első fesztiválkoncertjük, ezzel kimondható, hogy a SZEN nyitotta a szabadtéri koncertszezont 2026-ban is. „A silent disco nagyon tetszett mindenkinek. Az, hogy fülhallgatóból szól a zene, több csatornán, teljesen más élmény, mint a hagyományos disco” – mondta Vadasi Benedek elsőéves építőmérnök-hallgató. „A SZEN Győr egyik legnagyobb könnyűzenei fesztiválja, remek fellépőkkel, így nem hagyhattam ki” – szögezte le Rohály Bernadett, aki külsősként vett részt a rendezvényen. „Személy szerint Beton.Hofit vártam a legjobban, de a retro fellépőket is imádtam. A programban mindenki találhatott kedvére valót” – jelentette ki. A SZEN ugyan véget ért, ám a nyár még számos programot tartogat: idén is kinyit a Bridge Garden, ahol egészen októberig a hazai zenei élet számos jelentős előadója megfordul majd. A SZEN napjain megtelt a Bridge Hallgatói és Oktatói Klub. (Fotók: Adorján András, Nagy Gergely)

Több mint 1100 középiskolás diák vett részt a Bosch és a Széchenyi István Egyetem fenntartásában működő Mobilis Interaktív Élményközpont második alkalommal megvalósult pályaorientációs programsorozatán a 2025/2026-os tanévben. A program a digitális készségek fejlesztésével készítette fel a fiatalokat a mesterséges intelligencia (MI) korszakának kihívásaira, segítve őket a továbbtanulásban és a karrierépítésben. A diákok önvezető LEGO-járművek programozásán, robotizált eszközök tervezésén, és MI-alapú programokon keresztül mélyíthették el tudásukat a jövőt formáló technológiákról. Sikerélményt és kézzelfogható tudást kaptak a diákok A magyarországi Bosch csoport, a győri Mobilis Interaktív Élményközpont és a Széchenyi István Egyetem együttműködésében frissen lezárult programsorozat ebben segített a tinédzsereknek: a jövő tudományos innovációit valós problémákon keresztül hozta kézzelfogható közelségbe a középiskolások számára. A foglalkozások élményalapú tanulásra épültek, ahol a diákok kreatív feladatok megoldásával saját maguk fedezhették fel a robotika, a szenzorok, a programozás és a mesterséges intelligencia napról napra változó világát. A második alkalommal megvalósult Bosch-Mobilis középiskolás program célja az volt, hogy fejlessze a fiatalok digitális készségeit, kompetenciáit és tudását, támogatva őket a továbbtanulásban, a későbbi karrierépítésben. A 2025 októberétől idén áprilisig tartó programsorozatban 43 középiskolás osztály, összesen több mint 1100 diák vett részt Győr-Moson-Sopron, Vas, Komárom-Esztergom és Veszprém vármegyéből. Az ősztől tavaszig tartó program nemcsak inspirációt és kézzelfogható tudást adott a középiskolásoknak: a csapatmunkát, a kreatív feladatmegoldást és a problémamegoldó gondolkodást is erősítette. Külön érdekesség, hogy a diákokat oktató tanárok is részt vehettek a program kifejezetten pedagógusoknak szánt zárórendezvényén, hogy első kézből tapasztalhassák meg a módszertan hatékonyságát. A Bosch-Mobilis középiskolás program záróeseményére a Széchenyi István Egyetem győri campusán található Mobilis Interaktív Élményközpontban került sor. (Fotó: Adorján András) Önvezető LEGO-autót, robotporszívót és MI-alapú programot fejlesztettek a középiskolások A pályaorientációs program során a diákok sok más mellett elsajátíthatták a robotépítés és -programozás alapjait: a LEGO-elemekből készített autókat különböző szenzorokkal és kódokkal „okosították”, hogy alkalmassá tegyék minirakományok szállítására és a tesztpályákon való manőverezésre. A fiatalok saját tervezésű robotporszívót is építettek újrahasznosított alapanyagokból és 3D nyomtatott alkatrészekből, majd szenzorok beépítésével a készüléket önjáró működésre programozták, és a helyszínen rögtön munkára is fogták. A diákokat legjobban az MI „különóra” hozta lázba, ahol elsajátították a hatékony promptolás receptjét, így nemcsak chateltek a mesterséges intelligenciával, hanem a rendszer segítségével logót terveztek, valamint kézjeleket, érzelmeket és hibákat felismerő rendszert hoztak létre, miközben bepillantást nyertek a gépi tanulás, valamint a neurális hálózatok műhelytitkaiba. A jövő szakmáira készített fel a Bosch-Mobilis középiskolás program A magyarországi Bosch csoport régóta kiemelt figyelmet fordít a fiatal generációk oktatására és szakmai fejlődésük előmozdítására. A vállalatcsoport stratégiájának fontos része, hogy a középiskolákkal és a felsőoktatási intézményekkel együttműködve hozzájáruljon a hazai innovációs kultúra fejlődéséhez, és betekintést adjon a technológiai és természettudományos pályákban rejlő izgalmas lehetőségekbe. „Vezető technológiai vállalatként folyamatosan a jövő kihívásaira keressük a válaszokat. Hiszünk abban, hogy a holnap szakmáihoz nemcsak korszerű tudásra, hanem nyitottságra, kíváncsiságra és gyakorlati tapasztalatra is szükség van. Szeretnénk támogatni a fiatalokat abban, hogy jobban értsék a körülöttük zajló változásokat, és magabiztosabban, felkészültebben tudjanak dönteni a jövőjükről” – mondta el Pótsa Mátyás, a magyarországi Bosch csoport innovációs ökoszisztéma vezetője a Bosch-Mobilis középiskolás program zárórendezvényén. Keszthelyi Bernadett, a Mobilis ügyvezetője az együttműködés kapcsán hangsúlyozta: „A mostani középiskolás generációnak merőben más skillekre és képességekre lesz szükségük majd a munkaerőpiacon, mint amire a hagyományos oktatási rendszer felkészíti őket. Alapvető lesz a digitális írástudás, a technológiai fókusz bármely munkakörben, nemcsak a műszaki, mérnöki területeken. A diákoknak olyan új készségekkel kell bírniuk, mint a kritikus gondolkodás, a kreatív problémamegoldás, a projekt-centrikus gondolkodás és a kollaboráció, amely innentől már nemcsak ember-ember közötti valósul meg, hanem sok esetben az AI és az ember közötti együttműködést is jelenti majd. Erre pedig célzottan kell készülni: meg kell tanítanunk a fiataloknak, hogyan lehet tudatosan és kritikusan használni ezt az exponenciálisan növekvő technológiát, hiszen a mai diákok a munkaerőpiacon számos területen már nagy valószínűséggel nemcsak humán társaikkal versenyeznek a jövőben. A Mobilis hisz abban, hogy ezt a szemléletformálást idejében el kell kezdeni, és örülünk annak, hogy ezt olyan világcégekkel együttműködésben tehetjük meg, mint a Bosch csoport, akik maguk is fontosnak tartják az innovatív oktatási projekteket, és értéket látnak ebben a programban.” A záróeseményen köszöntőt mondott Lőrincz Gergő, a Széchenyi István Egyetem szolgáltatási és brandigazgatója, Keszthelyi Bernadet, a Mobilis ügyvezetője és Pótsa Mátyás, a magyarországi Bosch csoport innovációs ökoszisztéma vezetője. (Fotó: Adorján András)

A Széchenyi István Egyetem háromfős hallgatói csapata szerezte meg az első helyet a XXXI. Országos Ajtonyi István Irányítástechnikai Programozó Versenyen. A háromnapos megmérettetésen a Kárpát-medence 13 egyetemének 21 csapata vett részt. Első helyet szereztek a Széchenyi István Egyetem villamosmérnök-képzésének hallgatói a Szegedi Tudományegyetemen megrendezett XXXI. Országos Ajtonyi István Irányítástechnikai Programozó Versenyen, amely az automatizálás és a PLC-programozás egyik legjelentősebb hazai szakmai megmérettetése. A győri intézményt Füzi Gergő villamosmérnöki mesterszakos, valamint Lócsi Dániel és Horváth Gergő villamosmérnöki alapszakos hallgatók képviselték. A résztvevők komplex, ipari környezetet modellező feladatokon keresztül mérték össze tudásukat, amelyek során a rendszerszintű gondolkodás és a gyors problémamegoldás meghatározó szerepet kapott. A felvételen Horváth Gergő, Lócsi Dániel és Füzi Gergő hallgatók, Korpai Richárd, az Informatikai és Villamosmérnöki Kar Automatizálási és Robotika Tanszékének oktatója, felkészítő tanár, illetve a kar dékánja, dr. Ballagi Áron látható. (Fotó: Adorján András) A győri csapat teljesítménye kiemelkedett a mezőnyből: két feladatban is a legjobbnak bizonyultak, és végül közel harmincpontos előnnyel zártak az élen. „Már tavaly is indultak a versenyen, akkor egy apró hibán múlt a jobb helyezés, most viszont ezt kijavítva magabiztos teljesítménnyel zártak az élen. A siker egyik kulcsa az volt, hogy már a képzés során jelentős gyakorlati tapasztalatot szereztek, amelyre a felkészülés alkalmaival tovább tudtak építkezni” – fogalmazott felkészítő tanáruk, Korpai Richárd, az Informatikai és Villamosmérnöki Kar Automatizálási és Robotika Tanszékének oktatója. „Izgalmas kihívás volt, kevés alvással és folyamatos koncentrációval. A feladatok nehezek voltak, de az összjáték kiválóan működött közöttünk, ami nagyban segítette a gördülékeny munkát – emelte ki Füzi Gergő – Lehetőségünk volt egyeztetni az egyik vállalati partner képviselőjével is, aki megerősítette, hogy hasonló rendszerekkel dolgoznak a mindennapokban, így a verseny során szerzett tapasztalatok a későbbiekben közvetlenül hasznosíthatók az ipari szférában.” Lócsi Dániel hangsúlyozta, hogy érdemes minél korábban bekapcsolódni az ilyen típusú próbatételekbe. „Sok múlik a rutinon és a problémák gyors felismerésén. Egy-egy apró hiba is eldöntheti a végeredményt, ezért fontos, hogy minél több hasonló helyzetben teszteljük magunkat. Aki beleteszi az időt és az energiát, annak ez nagyon jó lehetőség a fejlődésre” – fogalmazott. Horváth Gergő az intézményben rendelkezésre álló gyakorlati hátteret emelte ki. „Sokat jelent, hogy a laborban is van lehetőségünk hasonló rendszereken dolgozni. Így nem ismeretlen helyzetekkel találkozunk egy ilyen szituációban, hanem olyan feladatokkal, amelyekhez már van viszonyítási alapunk” – jegyezte meg. „A villamosmérnök- és mechatronikaimérnök-képzésünk projektalapú és gyakorlatorientált, ipari partnerek bevonásával valósul meg. A képzés során a mindennapi ipari környezetből érkező kihívásokkal szembesülnek a fiatalok, akik így képesek az elméleti tudásukat gyorsan gyakorlati megoldásokra fordítani. Ez később előnyt jelent számukra a munkaerőpiacon” – mutatott rá dr. Ballagi Áron, az intézmény Informatikai és Villamosmérnöki Karának dékánja, az Automatizálási és Robotika Tanszék vezetője.

A motorsportban egyre elterjedtebb innováció az ERGO nevű ergonómiai tankszárny, amelyet Talmácsi Gábor világbajnok gyorsaságimotor-versenyző és Fekete Bálint közös vállalkozása, az ERGO Racing Kft. és a Széchenyi István Egyetem közösen fejlesztett. Az eszközt a cég a közelmúltban a Yamaha Austria Racing Team versenyzőire szabta, akik ennek használatával a napokban megnyerték a Le Mans-i 24 órás futamot. Az osztrák YART csapata nyerte a motorosok Le Mans-i 24 órás versenyét. A győzelemhez egy magyar innováció is hozzájárult, hiszen a Yamaha Austria Racing Team a Talmácsi Gábor világbajnok gyorsaságimotor-versenyző, valamint társa, Fekete Bálint közös vállalkozása, az ERGO Racing Kft. és a Széchenyi István Egyetem együttműködésében kifejlesztett ergonómiai tankszárny továbbfejlesztett, a csapat pilótáira szabott változatát használta. A Yamaha Austria Racing Team nyerte a Le Mans-i 24 órás versenyt. (Forrás: ERGO Racing Facebook) Az innováció lényege, hogy az eszköz segítségével a versenyző a lábával jobban tud kapcsolódni a motor tankjához, amely segíti őt a féktávon, különösen kanyarodás közben, amikor a dőlés nagy fizikai terheléssel jár. Megtámasztja a lábat, ezáltal tehermentesülnek a karok, így csökkentve az izomfáradást, és javítva a jármű feletti kontrollt. „Az egyetemmel való együttműködésünk lehetővé tette, hogy egy olyan terméket vigyünk a piacra, amely hozzájárul a motorosok dinamikusabb, de mégis biztonságosabb versenyzéséhez. Az ERGO hamar nemzetközi elismertséget szerzett, amit ma már számos Superbike- és MotoGP-versenyző is használ. Ennek is köszönhető, hogy partnerségre léptünk a YART-tal, és elkészítettük az innovációnk pilótáikra optimalizált változatát. Az eredeti termék könnyedén állítható továbbfejlesztését az indokolta, hogy az endurance-csapatversenyek esetében egymás után három vagy akár négy – egymástól eltérő méretekkel rendelkező – versenyző váltja egymást” – részletezte Talmácsi Gábor. Hozzátette, nagy büszkeség és hatalmas szakmai elismerés számukra, hogy a termékkel hozzájárulhattak egy világbajnok csapat győzelméhez. A siker értékét növeli, hogy mindezt egy 24 órás versenyen érték el, ami azt mutatja, hogy az ERGO valóban nagy szerepet játszik az izmok tehermentesítésében. „Köszönjük a Széchenyi István Egyetemnek azt a bizalmat, amely lehetővé tette, hogy elinduljunk ezen az úton, hiszen a YART-tal megvalósított fejlesztés az intézménnyel közös innovációnkból született” – emelte ki. Talmácsi Gábor azt is elmondta, hogy az ERGO nemcsak a versenysportban, de – egyelőre limitált formában – már a hobbimotorosok számára is elérhető. A motor tankjára helyezett eszköz az izmok tehermentesítésében játszik nagy szerepet. Az eredeti termék kifejlesztésében az egyetem biztosította az innovációs és gyártástechnológiai hátteret, valamint az iparjogvédelmi támogatást is, amelyben kiemelt szerepe volt az intézmény hasznosítóvállalkozásának, az Uni Inno Zrt.-nek. Dósa Gábor, a cég vezérigazgatója elmondta: „Öröm számunkra, hogy közös fejlesztésünkből ilyen jelentős sikerek születnek, és használata valóban hozzájárul a motorsport szereplőinek eredményességéhez. Ez is jól mutatja, hogy az egyetemi tudás hasznosítása kiemelt jelentőségű.” Talmácsi Gábor világbajnok gyorsaságimotor-versenyző, az ERGO Racing Kft. egyik tulajdonosa, Dósa Gábor, az Uni Inno Zrt. vezérigazgatója és Fekete Bálint, az ERGO Racing Kft. másik tulajdonosa a Széchenyi István Egyetem győri campusán. (Fotó: Dudás Máté) Ugyancsak örömteli hír a Le Mans-i versenyről, hogy a Superstock kategória győztese a HERT csapat lett, amelynek az egyetem volt hallgatója, Kovács Bálint is tagja. A 24 éves versenyző a tavalyi szezonzáró franciaországi Bol d’Or megnyerése után tehát újra egy legendás helyszínen állhatott a dobogó legfelső fokára.

Nemzetközi együttműködés keretében mutatták be a GreenTech Plus európai uniós projekt célkitűzéseit és eddigi eredményeit a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán. Az osztrák és magyar partnerek részvételével megvalósuló program középpontjában az áll, miként érvényesíthetők egyszerre a fenntarthatósági és a digitalizációs szempontok a mezőgazdaságban és a kapcsolódó ágazatokban. A Széchenyi István Egyetem kiemelt célja a környezeti fenntarthatóság elősegítése, amit az intézmény képzései, kutatásai és fejlesztései során is szem előtt tart. Ezt a törekvést erősíti az a nemzetközi kooperáció is, amelynek keretében elindult a GreenTech Plus projekt az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon. A 2021–2027-es Interreg VI-A Ausztria–Magyarország program társfinanszírozásában megvalósuló együttműködés célja, hogy a határtérségben támogassa a fenntartható és korszerű technológiai megoldások elterjedését, valamint az ezek alkalmazásához szükséges tudás fejlesztését a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a kapcsolódó ágazatokban. A megvalósításban osztrák és magyar partnerek vesznek részt, köztük a Pannon Novum, valamint osztrák oldalról többek között a bécsi BFI Wien felnőttképzési központ és a Burgenlandi Alkalmazott Tudományok Egyeteme. A GreenTech Plus nyitókonferenciáján hazai és nemzetközi szakemberek, kutatók és hallgatók is részt vettek. (Fotó: Nagy Gergely) A nyitókonferenciának a mosonmagyaróvári kar adott otthont a napokban. Dr. Tóth Tamás dékán, kutatóprofesszor elmondta, hogy tevékenységeik fókuszában egyebek mellett a precíziós mezőgazdaság, az agrárdigitalizáció és a fenntarthatóság áll. „Az ilyen nemzetközi kezdeményezések lehetőséget adnak arra, hogy a képzések, a kutatások és a gyakorlati tapasztalatok szorosabban kapcsolódjanak egymáshoz” – hangsúlyozta. Az eseményen dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja köszöntötte a résztvevőket, és bemutatta a kar képzési és kutatási irányait. (Fotó: Nagy Gergely) A projekt szakmai tartalmát dr. Teschner Gergely, a kar Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszékének docense ismertette. „A technológiai megoldások önmagukban nem elegendők: a különböző rendszerek összehangolása és az ezekhez szükséges kompetenciák fejlesztése legalább ilyen fontos feladat. Ennek érdekében képzések, mentorálási folyamatok és szakmai egyeztetések valósulnak meg, amelyek a korszerű megoldások gyakorlati alkalmazását támogatják” – húzta alá. Dr. Teschner Gergely, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszékének docense a projekt szakmai vezetőjeként a kezdeményezés fő elemeit és a tervezett fejlesztési irányokat mutatta be. (Fotó: Nagy Gergely) A kezdeményezés részeként egy többnyelvű online felület is létrejön, amely a képzési anyagok, digitális eszközök és jógyakorlatok megosztását segíti, valamint kapcsolatépítési lehetőséget biztosít az érintettek számára. Emellett központi elem egy határon átnyúló, úgynevezett Living Lab („élő labor”) kialakítása osztrák oldalon, amely teszt- és fejlesztőhelyként működik majd. A helyszínen a legújabb technológiai megoldások valós környezetben válhatnak kipróbálhatóvá – többek között a mesterséges intelligencia, a robotika, valamint a drón- és szenzoralapú rendszerek területén –, miközben a kutatók, az oktatók és a gazdasági szereplők közösen dolgozhatnak azok alkalmazásán. A projekt keretében egy megvalósítási keretdokumentum és akcióterv is készül, amely iránymutatást ad a fenntartható és korszerű megoldások alkalmazásához, valamint feltérképezi a finanszírozási és partnerségi lehetőségeket. A nyitórendezvény résztvevői a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának okoskertjét is megtekintették, amely a gyakorlatorientált képzéseket és kutatásokat támogatja a precíziós mezőgazdaság területén. (Fotó: Nagy Gergely)

A professzionális labdarúgásban a teljesítményoptimalizálás, a sérülésmegelőzés és a gyors, precíz diagnosztika ma már elválaszthatatlan részei a sikeres klubműködésnek. A legmodernebb sportegészségügyi megoldások, a komplex rehabilitációs rendszerek és az egyénre szabott terhelésdiagnosztika együttesen biztosítják, hogy a játékosok a lehető legjobb fizikai állapotban léphessenek pályára – mindezt tudományos és klinikai háttérre építve. Ebben a szemléletben kötött stratégiai partnerséget az ETO FC Győr labdarúgócsapata és a Széchenyi István Egyetem tulajdonában álló UniMedical Center Egészségügyi és Diagnosztikai Központ, amely az egyetem szolgáltatóvállalataként kulcsszerepet tölt be az egyetemi és a sportélet összekapcsolásában, így a klub és az intézmény együttműködése nagy jelentőségű. Havas Máté, az ETO FC klubműködési és akadémiai igazgatója, valamint Király Adrienn Réka, az UniMedical Center ügyvezetője írta alá a megállapodást. (Fotó: ETO FC) A megállapodás értelmében az UniMedical Center a jövőben az ETO FC Győr kiemelt egészségügyi partnereként támogatja a klub működését. A dokumentum ünnepélyes aláírására az ETO FC Győr és a Ferencvárosi TC rangadóját megelőzően került sor, ahol a központot Király Adrienn Réka ügyvezető, míg a klubot Havas Máté klubműködési és akadémiai igazgató képviselte. A partnerség nem csupán a háttérben zajló szakmai munkát erősíti, hanem a szurkolók számára is kézzelfogható módon jelent meg: a mérkőzés előtt, a Szurkolói Zónában kialakított UniMedical Center standnál az érdeklődők reakcióidő-mérésen és interaktív feladatokon vehettek részt, betekintést nyerve a modern sportdiagnosztika világába. Az UniMedical Center önálló standdal jelent meg az ETO FC–Ferencváros mérkőzésen. (Fotó: ETO FC) Az együttműködés elsődleges célja, hogy a klub felnőtt játékosai és utánpótláskorú tehetségei számára a legmagasabb szintű orvosi, diagnosztikai és rehabilitációs háttér álljon rendelkezésre. Emellett kiemelt hangsúlyt kap az egészségmegőrzés és az egészségtudatosság erősítése, valamint a sportsérülések megelőzése – nemcsak a játékosok, hanem a szülők és a szakmai stáb körében is. Az UniMedical Center Egészségügyi és Diagnosztikai Központ ETO Parkban található. (Fotó: UniMedical Center) Az UniMedical Center Győr egyik meghatározó magánegészségügyi központjaként modern képalkotó diagnosztikai eszközökkel és széles körű szakorvosi ellátással biztosít gyors és megbízható szolgáltatást. Komplex gyógytorna- és fizikoterápiás megoldásai hatékony támogatást nyújtanak a rehabilitáció során, míg a hamarosan induló sportkardiológiai szolgáltatás – korszerű spiroergometriás rendszerrel – új dimenziót nyit a sportolók és az aktív életmódot folytatók terheléses vizsgálatában. A partnerség jól példázza, hogy a sport és a felsőoktatás együttműködése milyen jelentős hozzáadott értéket képes teremteni: a tudományos háttér, az innováció és a gyakorlati sportélet találkozása hosszú távon is erősíti a régió versenyképességét és a sportolók teljesítményét. Az UniMedical Center komplex gyógytorna- és fizikoterápiás megoldásokkal segíti a rehabilitációt. (Fotók: UniMedical Center)

A légijármű-üzemeltetési szakemberek képzését tavaly indította el a Széchenyi István Egyetem, s a repülőgépek működtetésére és vezetésére irányuló tudásanyag idén tavasztól már modulokra bontva, részismereti képzésként is elérhető. A kínálat ráadásul hamarosan tovább bővül: szeptembertől – szintén moduláris formában – már helikopterpilótának is tanulhatnak az érdeklődők az intézményben. A Széchenyi István Egyetemen tavaly szeptemberben indult el a pilótaképzés a mérnöki végzettséggel rendelkezők számára „légijármű-üzemeltetési szakmérnök”, a nem mérnöki diplomával rendelkezőknek pedig „légijármű-üzemeltetési szakember” elnevezéssel. A három féléves, angol nyelvű kurzus olyan szakmai partnerekkel valósul meg, mint a Wizz Air légitársaság vagy a több mint két évtizedes tapasztalattal rendelkező Fly-Coop Academy Kft. Idén februártól már a program modulokból felépülő változata is elérhető, vagyis a tudásanyag egymásra épülő kurzusokon is elsajátítható. Ez utóbbi részismereti (mikrotanúsítvánnyal záruló) képzések formájában valósul meg, amelyen azok is tanulhatnak, akik még nem rendelkeznek diplomával, akár érettségi birtokában is elvégezhető. Az így megszerzett tudást a felsőoktatás a diplomás képzés keretében elismeri. A Széchenyi István Egyetemen zajló moduláris képzésnek köszönhetően nemcsak kereskedelmi nagygép, hanem egymotoros repülőgép vezetésére is engedélyt lehet szerezni. „Az egyetem Felnőttképzési és Kompetenciafejlesztési Központjával kidolgozott programunk nagy népszerűségnek örvend, jelenleg már húsz hallgatónk vesz részt a merevszárnyú légi jármű, vagyis a repülőgép üzemeltetését ellátó szakemberek képzésében. A legtöbben a jóval rugalmasabb moduláris formát választják, hiszen így mindenki – az elméleti online óráknak is köszönhetően – a saját tempójában, illetve időbeosztásában haladhat. Olyan jelentkező is akad, aki eredetileg csak az első modulra, az egymotoros gépek vezetésére felkészítő magánpilóta szakszolgálati engedély megszerzésére irányuló képzésre (Private Pilot License – PPL) jelentkezett, de pozitív tapasztalatai után ma már a teljes, kereskedelmi gépek vezetését lehetővé tevő programot is tervezi elvégezni” – fogalmazott dr. Teschner Gergely egyetemi docens, a képzés szakfelelőse. Hozzátette, a kedvező fogadtatás és célpiaci érdeklődés miatt tovább bővítik a kínálatot, és szeptembertől már helikopterpilótának is lehet tanulni a Széchenyi egyetemen. A 195 repült óraszámot biztosító, három féléves teljes képzés 171.900 euró, míg a magánpilóta szakszolgálati engedély megszerzését célzó PPL(H) egy féléves első modul ára 42.000 euró. Kiemelte, bár a képzés a technikai feltételek biztosítása és a sok gyakorlat miatt költséges, ám a tudás és az engedélyek megszerzése jó elhelyezkedési és magas kereseti lehetőségeket biztosít. A képzési díj ráadásul 45 éves korig kamatmentes diákhitelből is finanszírozható. A repülési gyakorlat hangsúlyos eleme a képzésnek. A szakfelelős felhívta a figyelmet arra is, hogy mind a repülőgép-, mind a helikopterüzemeltetői, szeptemberben induló képzések esetében július 20. a jelentkezési határidő. A felvétel egyik feltétele az angol nyelvtudás, s a több vizsgálatból álló 1. osztályú orvosi minősítés. Az első modul, vagyis a PPL elvégzéséhez 2. osztályú minősítés is elégséges. Akit a feltételek és a lehetőségek részletesebben is érdekelnek, azoknak érdemes regisztrálniuk a május 11-én, hétfőn 17 órakor kezdődő webináriumra. Az ingyenes program során a Széchenyi István Egyetem és a Fly-Coop szakemberei bemutatják a képzés struktúráját és a felvétel folyamatát, betekintést nyújtanak a szimulátoros és gyakorlati repülési programba, ismertetik a diákhitel-feltételeket, és várják az egyéni kérdéseket is. További információk: nextgenlearn.sze.hu; felveteli.sze.hu. Szeptembertől helikopterpilótának is tanulhatunk a Széchenyi-egyetemen.

Idén is jelentős érdeklődésre tartott számot a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának felvételi előkészítő programja, a Jogtudatosan. A széles körű szakmai együttműködésben megvalósult képzés során a diákok értékes tapasztalatot szerezhettek a jog mindennapi jelentőségéről, valamint a régió igazságügyi és igazgatási szervezeteit is megismerhették. A kurzus záróeseményén nemrég 54-en vehették át a teljesítést igazoló oklevelüket. A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara az „Út a felsőoktatásba” program részeként már harmadik alkalommal tartotta meg az elsősorban középiskolásoknak szóló Jogtudatosan kurzust. A szeptembertől áprilisig tartó, nyolcalkalmas képzés során a diákok – amellett, hogy pluszpontot szerezhettek felvételijükhöz – betekintést nyerhettek az egyetemi oktatásba, a jog mindennapi használatába, valamint megismerhették a régió igazságügyi és igazgatási szervezeteit. A Győri Ítélőtábla, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal, a Győri Ügyvédi Kamara és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság partnerségével megvalósult rendezvénysorozaton idén 54-en vettek részt, akik a nemrégiben megtartott ünnepélyes záróeseményen kapták kézhez a sikeres teljesítést igazoló oklevelüket. A Jogtudatosan 2025/26-os tanévének végzett fiataljai, valamint a program szervezői és partnerei. (Fotó: Rákos Róza Lujza) A rendezvényen dr. Kovács Zsolt, az egyetem általános és oktatási elnökhelyettese elmondta: a programsorozat célja, hogy a fiatalok közelebb kerüljenek az egyetemhez és a jogi hivatásrendekhez. „A Jogtudatosan nem csupán tudást adott, hanem szemléletet is formált, illetve segítséget nyújtott a mindennapokban történő könnyebb eligazodáshoz” – jelentette ki. Hangsúlyozta: az elmúlt években több mint 180 diák vett részt ezen a képzésen, akiknek hatvan százaléka felvételt is nyert a Széchenyi-egyetemre. Elárulta, hogy ezúttal 22 középiskolából érkeztek a tanulók nemcsak Győrből és környékéről, hanem távolabbi vármegyékből is. Dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem általános és oktatási elnökhelyettese (Fotó: Rákos Róza Lujza) A kar egyik kiemelt partnerének képviseletében dr. Varga Péter dandártábornok, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság vezetője köszöntőjében kiemelte: fontosnak tartják a fiatalok megszólítását és ismereteik bővítését a rendőrség munkájával kapcsolatban. „Másfél évvel ezelőtt indítottunk egy programot az egyetemmel, hogy frissen végzett jogászaik győri és mosonmagyaróvári kapitányságunkon bűnügyi komplex ügyfeldolgozó munkakörben folytathassák pályájukat. Jelenleg nyolc kolléga dolgozik nálunk, akiket mentorálással is segítünk, a nálunk töltött éveik pedig beleszámítanak majd szakmunkaidejükbe” – szögezte le. A Jogtudatosan programmal kapcsolatban arról beszélt, értékes tapasztalatot kaphattak a fiatalok azáltal, hogy számos területet és hivatásrendet megismerhettek. Dr. Varga Péter dandártábornok, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság vezetője (Fotó: Rákos Róza Lujza) A beszédek sorát dr. Smuk Péter professzor, a kar dékánja zárta, aki úgy fogalmazott: a Jogtudatosan sikeresnek mondható, mert a diákok, az oktatók és a partnerintézmények részéről is őszinte lelkesedés jellemezte a program megnyitója óta eltelt nyolc hónapot. „Ez a kezdeményezés mindenki számára előnyös, hiszen a partnerek által az egyetem egyre magasabb színvonalra emelheti oktatási tevékenységét, a partnerek pedig értékes kapcsolódási pontot szereznek a fiatal generáció tagjaihoz, akikből később kiváló szakemberek válhatnak. A középiskolások a pluszpontszámok gyűjtése mellett jogtudatosabbá válhatnak, és felismerhetik, hogy a jog kiszámítható kereteket nyújt az élethez” – részletezte. Méltatta továbbá a középiskolákat is, amelyek biztatták fiataljaikat a jelentkezésre, és köszönetet mondott szervező kollégáinak – dr. Bencze Krisztinának, a Bűnügyi Tudományok Tanszék oktatójának, dr. Wellmann Barna Bencének, a Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék adjunktusának, valamint dr. Rácz Ritának és Csizmarik Eszternek, a dékáni hivatal munkatársainak. Dr. Smuk Péter professzor, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának dékánja (Fotó: Rákos Róza Lujza) A képzést sikeresen teljesítők között volt a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium végzős tanulója, Gyüre Lilla is, aki osztálytársától hallott a programról. „A kurzust jó lehetőségnek láttam arra, hogy többet megtudjak az egyetemről, a jogról, és persze, hogy pluszpontokat szerezzek” – mondta el. A fiatal a Széchenyi-egyetem turizmus-vendéglátás szakára jelentkezett, és mint mondja, sok tapasztalatot szerzett a képzés által. „Rengeteget tanultam az általános jogaimról, például a fogyasztóvédelemről. Élveztem a Győri Ítélőtáblán tett látogatást is, mert olyan dolgokba láthattunk bele, amibe egy átlagos ember nem” – értékelt. Gyüre Lilla, a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium végzős tanulója is sikerrel végezte el a felvételi előkészítő képzést, szeptembertől pedig akár a Széchenyi-egyetem hallgatója is lehet. (Fotó: Adorján András) A Jogtudatosanra nem csak érettségi előtt álló fiatalok jelentkezhettek, hanem bárki, aki többletpontot kívánt gyűjteni felvételijéhez. Az intézmény jogi felsőoktatási szakképzésének két végzős hallgatója, Bertók Dominika és Gányi Luca Dorottya is oklevelet szerzett a kurzuson, amellyel a jogász osztatlan képzésre beadott jelentkezésüket szerették volna bebiztosítani. „Érdekes volt a program, még két év jogi oktatás után is voltak újdonságok” – jegyezte meg Bertók Dominika. A salgótarjáni Gányi Luca Dorottya hasonlóan vélekedett: „A Jogtudatosan bárki számára jó alapot biztosít a jogi karon folytatott tanulmányokhoz. Segítségével képet kap az ember arról, hogy valóban ezen a pályán szeretne-e elhelyezkedni.” Bertók Dominika és Gányi Luca Dorottya a Széchenyi-egyetem jogi felsőoktatási szakképzésének végzős hallgatóiként teljesítették a kurzust, amellyel az osztatlan jogászképzésre beadott jelentkezésükhez szereztek pluszpontokat. (Fotó: Adorján András)

Vegyél különböző egyetemekről érkező hallgatókat, sorsold őket vegyes csapatokba, adj megoldást három nap alatt egy ipari vállalat által adott feladatra, és prezentáld azt oktatókból álló zsűri előtt – erről szólt a Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája  a Széchenyi István Egyetemen. A rendezvény azonban mindig jóval több puszta versenynél: összekapcsolja a cégeket a hallgatókkal, betekintést enged tényleges projektekbe, és mindeközben valódi közösséget kovácsol. A vállalkozások részéről óriási az igény arra, hogy bevonják projektjeikbe a hallgatókat, akik örömmel csatlakoznak, ha valós ipari feladatokból szerezhetnek tapasztalatokat – ebből a felismerésből jött létre évekkel ezelőtt a Széchenyi István Egyetemen a Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája (GSZNHK), melynek keretében a résztvevőknek véletlenszerűen válogatott csapatokban kell megoldaniuk egy komplex műszaki problémát, mindössze néhány nap alatt. „A konferencián  részt vevő cégek saját szemükkel, feladatmegoldás közben mérhetik fel, milyen tudással rendelkeznek a hallgatók, így képet kaphatnak a mérnöki utánpótlásról. Előfordul, hogy gyakornoki pozíciót vagy akár főállást is felkínálnak nekik. A vállalatoknak az is fontos, hogy használható megoldást kapnak a problémájukra, amit később sokan beépítenek a folyamataikba” – jegyezte meg Hajdu Levente, az esemény főkoordinátora. Az idei év újítása, hogy villamosmérnök-hallgatók is részt vehettek a konferencián. (Fotó: Adorján András) Idén hét feladatadó szponzor csatlakozott a rendezvényhez: az Allison Off-Highway Hungary Kft., a Motherson, a Rába Járműipari Holding Nyrt., a Robert Bosch Kft., a Schäffler Savaria Kft., a Széchenyi István Egyetem égisze alatt működő Járműipari Kutatóközpont és a Magyar Honvédség. Összesen kilenc csapat alakult a részt vevő 69 hallgatóból, akik a házigazda győri egyetem mellett a Miskolci Egyetemről, a kecskeméti Neumann János Egyetemről, a Nyíregyházi Egyetemről, az Óbudai Egyetemről, a Pécsi Tudományegyetemről és a Szegedi Tudományegyetemről érkeztek, kiegészülve négy határon túli intézmény – a Kolozsvári Műszaki Egyetem, a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem, a nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Egyetem, valamint a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola – fiataljaival. A feladatot adó cégek képviselőinek egy része a Széchenyi István Egyetem hallgatója volt. Képünkön Horváth Ádám, az Allison munkatársa, a konferencia korábbi főszervezője. (Fotó: Nagy Gergely) A feladatokat úgy határozták meg a cégek, hogy kellő kihívást nyújtsanak, mégis teljesíthetők maradjanak. Előfordult, amelyben teljesen új terméket (vagy gépet) kellett tervezniük a hallgatóknak, és olyan is, amiben egy jelenlegi folyamat automatizálása vagy optimalizálása volt a cél. A Magyar Honvédség lőszervizsgáló eljárás kidolgozására hívta a fiatalokat, amely gyors és olcsó, harctéri körülmények között is megvalósítható. „Ha egy töltényben a puskapor akár csak hajszálnyival több vagy kevesebb, mint az ideális, akkor korábban vagy később robban be, ami a lövedék pályája szempontjából kritikus lehet. Az volt a feladatunk, hogy szűrjük ki a hibás lőszereket” – ecsetelte Konyha Kristóf, a Miskolci Egyetem hallgatója, aki elmondta, hogy több ötletet is kidolgoztak a feladat megoldására. A feladatok megoldásához sokféle kompetenciára volt szükség, amire példa, hogy Kovács Gábor, a Nyíregyházi Egyetem hallgatója a mezőny egyetlen informatikusaként vett részt a konferencián, mégis megtalálta a helyét csapatában. „Nagy előny, hogy tanultam mérnöki rajzot és automatizálást is, így nem volt teljesen idegen a projekt. A csapatot azzal tudtam segíteni, hogy a számításokat én készítettem a szoftverekkel, valamint a mesterséges intelligenciát is meg tudtam szelidíteni” – árulta el. A Széchenyi-egyetem Járműipari Kutatóközpontjának csapata vehette át a Formula Student Symposium különdíját. (Fotó: Adorján András) A konferencia ugyanakkor legalább annyira szól a közösségépítésről, mint az egyéni szakmai fejlődésről. Nincs más olyan hallgatói rendezvény az országban, ahol találkozhatnának a Kárpát-medence magyar ajkú gépészmérnök-, mechatronikus, járműmérnök- és idén már villamosmérnök-hallgatói, így a győriek kezdeményezése óriási űrt tölt be. „A GSZNHK óriási előnye, hogy a szervezők úgy ötvözték a feladatmegoldást és a közösségépítést, hogy az ideális elegyet képez a kettő között  – hangsúlyozta az Óbudai Egyetemről érkező Bartók Máté. – Már tavaly is szerettem volna jönni, idén végre sikerült. Nálunk nagy híre van ennek a konferenciának, nem véletlen, hogy majdnem húszan érkeztünk. Megfogott minket a hangulat, a remek társaság, a kiváló szervezés.” A konferenciát felvezető autóstalálkozó és -kiállítás a város népszerű családi programjává nőtte ki magát. (Fotók: Adorján András, Nagy Gergely, Ódor Márton)

A Széchenyi István Egyetem a grazi önkormányzattal, illetve a győri Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézménnyel együttműködésben indította útjára a Hőségtűrő városok elnevezésű, európai uniós projektet. A 2028 szeptemberében záródó program célja a városi lakosság – különösen a kiszolgáltatott társadalmi csoportok – egészségének védelme és a települések alkalmazkodóképességének erősítése. A Széchenyi István Egyetem az elmúlt időszakban több olyan környezetvédelmi és fenntarthatósági kutatásra nyert el támogatást, amelyek megvalósítását az Európai Unió és a Magyar Állam által finanszírozott Interreg Ausztria–Magyarország Együttműködési Program segíti. Az egyik ilyen projekt „A klímaváltozáshoz alkalmazkodó (hőségtűrő) városok” elnevezésű kezdeményezés, amely a hőhullámok egészségügyi kockázatainak csökkentésére és a városi reziliencia erősítésére fókuszál. A 30 hónapos, határon átnyúló program vezetője Graz önkormányzata, míg a tudományos kutatást és a hatásértékelést a Széchenyi-egyetem Egészség- és Sporttudományi Kara biztosítja a győri Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézménnyel együttműködésben. A munkában részt vesz a Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő, a Család- és Gyermekjóléti Központ Győr, illetve a győri önkormányzat WHO Egészséges Városok Programirodája is. A projektindító értekezletre a napokban került sor az egyetem Győri Innovációs Parkjában. Az eseményen dr. Somogyi Angéla, az Egészség- és Sporttudományi Kar dékánja kifejtette, hogy a hőhullámok gyakoriságának és intenzitásának növekedése különösen a városi környezetben jelent komoly egészségügyi és társadalmi kihívásokat. „Ez a projekt éppen erre a problémára kíván tudományos megalapozottságú, gyakorlati megoldásokkal reagálni. Célja a városi lakosság egészségének védelme, a kockázatok csökkentése és a települések alkalmazkodóképességének erősítése” – szögezte le. Kiemelte: a kezdeményezés egyik legnagyobb erőssége, hogy nem csupán kutatási eredményekben, hanem gyakorlati alkalmazásokban gondolkodik: helyzetelemzések, városspecifikus intézkedések, egységes indikátorrendszerek és képzési programok révén járul hozzá a valódi változáshoz. A kart bemutatva a dékán elmondta: a fakultás múltja 1996-ra tekint vissza, amikor elindultak Győrben az egészségügyi és szociális képzések. „E témák mellé 2016-ban csatlakoztak be a sporttudományi szakok, s e területek együttes működése lehetővé teszi az interdiszciplináris oktatást és kutatást”  – jelentette ki. Ismertette a MedTech Campus  fejlesztéseit is, kitérve a kar gondozásába kerülő infrastruktúrára. Hangsúlyozta: innovációs és kutatási tevékenységük során számos olyan témát érintettek már, amely a projektben is segítségükre lehet. Ilyenek például a NIRSport2 eszközzel végzett  neuropszichológiai vizsgálatok, a stresszhez kapcsolódó agyi folyamatok megfigyelése vagy az áthajló korú (50–59 éves), idősödő (60–74 éves) és idős (75–89 éves) korosztály szomatikus és mentális egészségének fejlesztése. Az Interreg Ausztria–Magyarország Együttműködési Program keretében megvalósuló „A klímaváltozáshoz alkalmazkodó (hőségtűrő) városok” projekt nyitóértekezletének résztvevői. (Fotó: Adorján András) A grazi önkormányzat részéről Izeta Mulaibisevic szakértő mutatta be a város „Egészséget mindenkinek” törekvéseit, valamint a közös munka ütemtervét. „Kezdeményezésünk egy széles körű Interreg-projekt keretében jött létre, hidat képezve a városi lakosság és az egészségügyi szolgáltatások között. Ingyenes és igény szerint anonim tanácsadást nyújtunk a polgároknak, akik egy multidiszciplináris csapat – például fizioterapeuták és pszichoterapeuták – támogatását vehetik igénybe. Ez egy Ausztria-szerte egyedülálló koncepció, amelynek szolgáltatásai mindenki számára elérhetőek”  – részletezte. A hőségtűrő városok projektről elárulta: 2028 szeptemberéig öt szakaszra bontották a munkát, amely helyszíni szemlét, háttérkutatást, pilot projekteket és cselekvési tervet is magában foglal majd. A Széchenyi-egyetem stratégiai partnerét , a Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdőt dr. Aradvári-Szabolcs Mariann képviselte, aki elmondta: a tófürdő, a reumakórház és az intézményhez tartozó wellnesshotel terápiás, rehabilitációs és rekreációs szolgáltatásaival, oktatási és kutatási tevékenységével, valamint környezetvédelmi és fenntarthatósági törekvéseivel nemcsak egészségügyi, hanem turisztikai és társadalmi feladatokat is ellát. A győri Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény szerepéről Kányai Róbert igazgató szólt a jelenlévőkhöz, akinek prezentációjából megismerhették az intézmény több mint 45 éves szakmai múltját és szerteágazó tevékenységét. Kiemelte: a konzorcium a cselekvési terv kidolgozásában, a kutatás gyakorlati támogatásában és az eredmények implementálásában is számíthat az intézményre.

A Széchenyi István Egyetem csapata, az UNI Győr ETO HC nyerte a magyar másodosztályú jégkorongbajnokságot, a 2025–26-os Andersen Ligát. A három győztes mérkőzésig tartó fináléban a győriek a Lehel HC ellen egymás után másodszor védték meg bajnoki címüket. A hétvégi, jászberényi mérkőzésre az UNI Győr ETO HC 2–1-es előnnyel érkezett, hiszen az első, győri találkozót 4–0-ra nyerte, azt követően idegenben 5–4-re alulmaradt, majd otthon 5–2-re diadalmaskodott a csapat. A meccs előtt tehát két forgatókönyvre lehetett készülni: ha a Széchenyi István Egyetem együttese ismét nyer, bajnok lesz, ha veszít, akkor egy utolsó, mindent eldöntő összecsapásra lenne szükség. A Széchenyi István Egyetem csapata, az UNI Győr ETO HC magabiztosan nyerte a három győzelemig tartó bajnoki finálét. (Fotó: UNI Győr ETO HC Facebook-oldala) Az ETO hamar világossá tette, hogy győzni utazott Jászberénybe: az első harmadban kettős emberhátrányt kivédekezve növelte mentális erejét, majd Sági Martin révén a vezetést is megszerezte. A második játékrészt gyors gólváltások jellemezték, a győriek közül Sipák Martin, Dézsi Bence és Csölle Dániel is betalált, míg a Lehelből Trozsák Ádám és Rőczei Zsolt volt eredményes. Az utolsó felvonást tehát 4–2-es ETO vezetéssel várhatták a csapatok. Az utolsó harmadban a zöld-fehérek nemcsak a párharcot, de a bajnokságot is lezárták: Makovics Bence, Almási Márk és Dézsi Barnabás góljaival 7–2-es vendégsiker született. A jégkorong és a Széchenyi István Egyetem közötti szoros kapcsolatot szimbolizálja, hogy a város jégcsarnoka tavaly március óta a Győri Egyetemi Jégsport Központ nevet viseli. (Fotó: Adorján András) Az UNI Győr ETO HC 3–1-es összesítéssel megnyerte az Andersen Ligát, amelynek trónjára így sorozatban harmadszor ülhetett fel. Szép volt, fiúk, gratulálunk az újabb sikerhez!

Az oktatási és kutatási kapcsolatok további erősítését, valamint a jogászképzés gyakorlati megalapozottságának fejlesztését szolgálja az a megállapodás, amelyet a Széchenyi István Egyetem és a Győri Törvényszék képviselői írtak alá. Szorosabbra fűzte partnerségét a Széchenyi István Egyetem és a Győri Törvényszék. Az erről szóló dokumentumot a két fél képviselői április 13-án írták alá Győrben. A megállapodás középpontjában a hallgatók gyakorlati felkészítése áll, amelynek keretében a Győri Törvényszék szakmai gyakorlati lehetőséget biztosít a hallgatók számára, emellett a bíróság szakemberei aktívan bekapcsolódnak az oktatásba. A bírák és más jogalkalmazók előadások, szemináriumok és szakmai programok keretében osztják meg tapasztalataikat. Az együttműködés – amely a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszékének kezdeményezésére valósult meg – kiterjed különböző tanulmányi versenyekre való felkészítésre, valamint arra is, hogy a bíróság munkatársai konzulensként és vizsgabizottsági tagként is szerepet vállalnak. A felek külön figyelmet fordítanak a már működő mentorprogram továbbfejlesztésére is, amely a hallgatók szakmai fejlődését segíti. A megállapodás ugyancsak érinti a kutatási területet, lehetőséget nyújtva aktakutatásra, közös publikációk készítésére, valamint szakmai rendezvények szervezésére. Az egyetem biztosítja az együttműködéshez szükséges oktatási és szervezési feltételeket, helyet ad a közös rendezvényeknek, valamint támogatja a közös tudományos tevékenységeket. Dr. Bartkó Róbert, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara Büntetőjogi Tanszékének vezetője, dr. Kovács Zsolt, az egyetem általános és oktatási elnökhelyettese, dr. Somogyi Zoltán, a Győri Törvényszék elnöke és dr. Smuk Péter professzor, a jogi kar dékánja az aláírási ünnepségen. (Fotó: Adorján András) Az aláíráson dr. Somogyi Zoltán, a Győri Törvényszék elnöke méltatta az együttműködést. „Intézményünk négyszáz embert foglalkoztat, akik közül mintegy kilencven bíró, ezért kiemelten fontos számunkra a minőségi szakember-utánpótlás megléte. A győri jogászképzésre évtizedek óta bizton támaszkodhatunk, hiszen az ott végzett kollégák a bíróságon is bizonyították tudásukat, hozzáértésüket. Régóta fennálló kapcsolatunkat azért emeljük új szintre, hogy kölcsönösen segítsük egymást szakmai munkánk során”  – mondta. Dr. Kovács Zsolt, az egyetem általános és oktatási elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy az egyetem számára is kiemelt jelentőséggel bír a gyakorlati tudás átadása. „A Győri Törvényszék partnersége ebben is nagy szerepet játszik, hiszen a joghallgatóknak fontos ismerniük a bírósági gyakorlatokat és folyamatokat. A két intézmény közti tudástranszfer közös kutatásokban, publikációkban is testet ölt”  – fejtette ki. Rávilágított az egyetem több tudományágat ötvöző ismereteinek jelentőségére is, amelyre példaként a modern technológiák és kiberbiztonság joga  mesterképzést említette. Dr. Smuk Péter professzor, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar dékánja rámutatott arra, hogy a szervezettel régóta fennálló kapcsolat része a jogászképzés mindennapjainak. „Győr egy igazságszolgáltatási centrum, ahol a bíróságon kívül ügyészségi, közigazgatási, ügyvédi és közjegyzői szervezetek is működnek. Ebben a környezetben karunknak különös felelőssége a jogi és igazgatási szakemberek minőségi képzése” – húzta alá. Hozzáfűzte, a tudásanyag naprakészen tartásában is számítanak a Győri Törvényszékre, amely a Jogtudatosan felvételi előkészítő  programban szintén fontos partnerük. A sokrétű együttműködés elemei közt sorolta továbbá, hogy lehetőséget kínálnak a bírák szakirányú továbbképzésére, és doktori fokozatuk megszerzésére is.