A Széchenyi István Egyetem a világ legjobb ötven felsőoktatási intézménye közé tartozó kínai Shanghai Jiao Tong Egyetemmel közösen tervezi 5G-alapú intelligens rehabilitációs és segítő robotikai rendszerek fejlesztését. Az egészségtechnológiai innovációk létrehozásában a győri intézmény többek között a kommunikációs és adatkezelési infrastruktúrát, valamint a klinikai validációt biztosíthatja majd. A Széchenyi István Egyetem egészségtechnológiai kutatásokkal és korszerű egészségügyi szolgáltatásokkal járul hozzá a társadalom jóllétéhez és az egészégtudomány fejlődéséhez. Ennek érdekében valósítja meg MedTech Egészségtechnológiai Campusát  győri, Zrínyi utcai telephelyén, folyamatosan bővíti egészségügyi képzéseit, valamint meghatározó kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet folytat a témában. Utóbbihoz kapcsolódik az a projekt, amely 5G-alapú intelligens rehabilitációs és segítő robotikai rendszerek megvalósítását lehetővé tevő magyar–kínai közös kutatólaboratórium létrehozását célozza. Az együttműködés egy mesterséges intelligenciával támogatott, 5G-alapú, moduláris rehabilitációs rendszer kifejlesztésére irányul, amely intelligens kerekesszéket, rugalmas exoskeletont – vagyis mozgássegítő eszközt –, valamint egy valós idejű adatfeldolgozásra képes felhőplatformot foglal magában. A Széchenyi István Egyetem és a kínai Shanghai Jiao Tong Egyetem együttműködésében több fejlesztés, köztük intelligens kerekesszék valósul meg. „Büszkék vagyunk arra, hogy egyetemünk partnere a programban a   kínai Shanghai Jiao Tong Egyetem, amit a világ legjobb ötven felsőoktatási intézménye között tartanak számon”  – emelte ki dr. Lukács Eszter, nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese. Hozzátette: a kínai egyetem a Quacquarelli Symonds világranglistáján a 47. a Times Higher Educationén az 52., míg a U.S. News Best Global Universities rangsorában a 46. helyet foglalja el. A tervek szerint a sanghaji partner a kerekesszék autonóm navigációját és az exoskeleton ember–gép interakcióját fejleszti, míg a Széchenyi István Egyetem az 5G-alapú kommunikációs és adatkezelési infrastruktúrát, valamint a klinikai validációt biztosítja. A rendszer célja a valós környezetben történő, pontos mozgáskövetés, a biztonságos navigáció, a személyre szabott rehabilitáció és a távoli orvosi felügyelet. A projekt eredményeként működő prototípusok, szabadalmak, publikációk, nemzetközi workshopok és hallgatói kutatócserék jöhetnek létre. Az együttműködésben megvalósuló exoskeleton újszerűsége a valós idejű adatgyűjtés. „Az idősödés, valamint a különböző mozgásszervi betegségek miatt egyre nagyobb az igény a korszerű rehabilitációs segédeszközökre. A projektben ezért a kínai egyetemmel olyan kerekesszéket tervezünk fejleszteni, amely 5G-kommunikáció segítségével távvezérelhető, illetve autonóm funkciói és a mesterséges intelligencia révén önálló közlekedésre képes egy épületen belül, eljuttatva a pácienst – a különböző akadályokat kikerülve – például a szobájából a kezelés helyszínére. A mozgássegítő exoskeleton esetében pedig az igazi újdonságot a valós idejű adatgyűjtés és -elemzés jelenti, amely által a kezelőorvos rögtön láthatja, hogy megfelelően végzi-e a beteg az előírt gyakorlatokat. A hajlító, szorító erők kiértékelésével a fejlődés üteme, a rehabilitáció hatékonysága is könnyen nyomon követhetővé válik” – mondta el dr. Prukner Péter, a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központja Medtech és Sporttech Divíziójának vezetője. A projektvezető hozzátette, az intézményben megvalósuló fejlesztésekhez a MedTech Campuson hoznak létre korszerű laboratóriumot, a CE-tanúsítványhoz szükséges tesztekhez pedig az intézmény más laboratóriumait is igénybe vehetik. A klinikai validációban az egyetem UniMedicampus vállalkozásának munkatársaival, valamint a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház orvosaival dolgoznak majd együtt. A program megvalósításához mindkét fél pályázati forrást tervez igénybe venni, a Széchenyi-egyetem a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alaphoz nyújtotta be támogatási kérelmét.

A Széchenyi István Egyetem technikaisport-menedzser szakirányú továbbképzést indít szeptembertől.   A szakot sikeresen elvégzők versenypályák üzemeltetésében, nemzetközi versenyek lebonyolításában és a versenyzők karrierútjának építésében vállalhatnak szerepet. A hallgatók a két félév során olyan neves szakemberektől tanulhatnak majd, mint Talmácsi Gábor, Kiss Norbert, Szujó Zoltán vagy Wéber Gábor. A jelentkezési határidő augusztus 31. A Széchenyi István Egyetem nemcsak a járműmérnökképzésben és a mobilitással kapcsolatos kutatás-fejlesztési és innovációs területeken rendelkezik jelentős hagyományokkal, de az autó- és motorsport világának is egyre meghatározóbb szereplője. Az intézmény hallgatói olyan, a világ élvonalába tartozó csapatokban szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot, mint a többszörös világcsúcstartó SZEnergy Team , vagy a Formula Studentben sikeresen szereplő Arrabona Racing Team . Közülük később többen neves versenycsapatok szakembereiként kamatoztatják tudásukat. Van, aki már egyetemi évei alatt Forma–1-es csapat gyakornokaként tevékenykedik , míg a győri egyetem Közép-Európában egyedülálló motorsportmérnök mesterképzésén  több, a Forma–1 világában nevet szerzett személyiség is oktat. A technikai sporthoz egyre erősebben kötődő intézménynek saját motorsportszakosztálya van, és jelentős sikereket ér el Uni Győr WMS gokartcsapata  is. Az intézmény e területen nemzetközi szintű kutatás-fejlesztési tevékenységet  is folytat. A Széchenyi István Egyetem egyre meghatározóbb szerepet tölt be a technikai sportok világában is. A felvételen pillanatkép látható az I. WHB Győr Rallyról, amely részben az intézmény győri campusán zajlott. A színes képzési paletta szeptembertől egy újabb elemmel, a technikaisport-menedzser szakirányú továbbképzéssel  bővül. A kurzus jelentkezési feltétele bármely képzési területen szerzett, minimum BSc, BA vagy ezzel egyenértékű főiskolai, illetve egyetemi diploma. „A képzés célja azoknak a szakembereknek a felkészítése, akik segítséget nyújtanak a technikai sportokban versenyzőknek a sportkarrierjük építésében, képesek rentábilisan működtetni a versenypályákat, valamint különféle egyéb infrastruktúrákat, létesítményeket, továbbá sikeres technikai sport – ezen belül autó- és motorsport – rendezvények szervezését, lebonyolítását menedzselik”  – fogalmazott Radics János, a Széchenyi-egyetem Felnőttképzési és Kompetenciafejlesztési Központjának képzési szakreferense. Mint mondta, a hallgatók a terület kiemelkedő személyiségeitől tanulhatnak, hiszen az oktatói gárdát erősíti többek között Talmácsi Gábor gyorsaságimotoros világbajnok, Kiss Norbert hatszoros kamion-Európa-bajnok autóversenyző (Révész Racing Team), aki a Széchenyi István Egyetem profi szimulátorcsapatának is tagja , Matics Zsolt, a Fit4Race alapítója, Nagy Dani autóversenyző, szakkommentátor, Szujó Zoltán, a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség elnöke és Wéber Gábor autóversenyző, televíziós szakkommentátor is. A budapesti helyszínen megvalósuló képzés szakfelelőse dr. Kovács Barnabás címzetes egyetemi docens, volt barcelonai főkonzul, aki az intézmény nagy népszerűségnek örvendő sportdiplomáciai szaktanácsadói képzés ének felelőse is. „A hallgatóknak a két félév alatt összesen 60 kreditnyi tantárgyat kell teljesíteniük, amelyek a technikai sportok menedzsmentjére, közgazdaságtanára, kommunikációjára, szabályrendszereire és történetére fókuszálnak, valamint projektmunkát is tartalmaznak. A választható tantárgyak három specializációt ölelnek fel: versenyzőmenedzser, sportrendezvény- és létesítményüzemeltető menedzser” – fogalmazott. Kiemelte: a sportdiplomácia, a marketing, a sportpszichológia és a technikai sportok területéről érkező oktatók örömmel álltak a program mellé, széles körű szakmai tapasztalatukkal biztosítva a magas színvonalat. A szakfelelős elárulta, hogy a képzés részismereti ágaiba már az érettségivel rendelkezők is bekapcsolódhatnak, akik így tanúsítványt szerezhetnek azok elvégzéséről. A képzésre augusztus 31-ig lehet jelentkezni ezen a felületen .

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségével rendezték meg az idei Kenyérlelke Fesztivált, amely hagyományosan a kenyér ünnepe, ahol a múlt értékei és a jövő élelmiszeripari innovációi találkoznak. Az eseményen idén is kézzelfoghatóvá vált, hogy a kenyér több mint táplálék: a közösség és az összetartozás jelképe. A Szentendrei Skanzen területén immár tizenegyedik alkalommal rendezték meg idén a Kenyérlelke Fesztivált, amely a kézműves pékáruk, a hagyományos kovászolás és a minőségi alapanyagok ünnepévé vált az elmúlt évtizedben. Az esemény nemcsak a szakma, hanem a fogyasztók körében is kiemelt eseménnyé nőtte ki magát: több ezer látogatót, hazai és nemzetközi pékeket, gazdákat, molnárokat és élelmiszeripari szakembereket vonzott. Az idei fesztiválhoz a Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerként csatlakozott, és támogatta azt. Ez az együttműködés jól illeszkedik az intézmény egyik küldetéséhez, amely az élelmiszer-gazdaság fenntarthatóságát, az innovációt és a közösségi értékek erősítését tartja szem előtt. Az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara Pintér-Péntek Marica létesítményvezető szervezőmunkájának köszönhetően, Hanczné dr. Lakatos Erika egyetemi docens vezetésével kiállítóként is megjelent az eseményen, ahol a saját márkanév alatt gyártott sajtféleségeket (kiemelten az Óvári félkemény sajtot, valamint parenyicát) kínált az érdeklődőknek. Tudomány és hagyomány kéz a kézben A fesztivál középpontjában a kenyér mint kulturális szimbólum áll, de az esemény sokkal több egyszerű gasztronómiai élménynél. A Széchenyi István Egyetem részvétele – ahogyan azt köszöntőjében dr. Ásványi Balázs, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánhelyettese is kiemelte – ezt a többlettartalmat hangsúlyozta, hiszen a kenyér egyszerre tárgya a termőföldtől az asztalig terjedő kutatásnak, de oktatási eszköz és közösségépítő erő is egyben. Az egyetem részvételével zajlott kerekasztal-beszélgetésben is elhangzott, hogy a gazda–molnár–pék hálózat mindazt képviseli, amit a fenntartható élelmiszer-termelés lényege jelent: rövid ellátási láncot, átláthatóságot, a minőség kézben tartását és az értékteremtő közösségek támogatását. Kísérletek, fejlesztések, közös tanulás A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara aktívan részt vesz a Magyar Kézműves Kenyér Társaság munkájában. Kutatásaik fókuszában a minőségi gabona áll: kisparcellás kísérletekben ősi és prémium búzafajtákat vizsgálnak, nemcsak a legalkalmasabb agrotechnológia kialakítása, hanem a táplálóanyag-tartalom és az érzékszervi tulajdonságok javítása érdekében is. A legígéretesebb fajtákat középméretű táblákon termesztik, korszerű tárolás után pedig a partnerekkel közösen dolgozzák fel. Ez a rendszer nemcsak a rövid ellátási lánc (REL) példája, hanem egyben oktatási helyszín is, ahol egyetemi hallgatók és középiskolások sajátíthatják el a kenyérkészítés teljes folyamatát – a szántóföldtől az asztalig. Az egyetem másik kiemelt hozzájárulása az egészségközpontú termékfejlesztés. Kutatóik és partnereik új lisztkeverékeket és kenyérfajtákat dolgoznak ki, amelyek egyszerre felelnek meg a fogyasztói élvezeti elvárásoknak és az egészségtudatosság követelményeinek. Korszerű laborháttérrel biztosítják, hogy az alapanyagok minősége, a feldolgozás és a késztermék minden szinten mérhető és átlátható legyen. A jövő szakembereinek képzése A Széchenyi István Egyetem nem csupán kutatási partner, hanem a szakmai utánpótlás egyik legfontosabb bázisa is. Hallgatói számára gyakorlati helyeket biztosít, az ipari szereplőket vendégelőadóként vonja be, és posztgraduális képzésekkel segíti a rugalmas tudásátadást. Így a fesztiválhoz kapcsolódó közös munka nemcsak a jelennek, hanem a jövő élelmiszeriparának is értéket teremt. A fesztivál idei üzenete világos volt: a kenyér több mint táplálék, a közösség és az összetartozás szimbóluma. A Széchenyi István Egyetem részvétele pedig azt üzente, hogy a tudomány, az oktatás és a hagyományok együtt képesek olyan jövőt építeni, amelyben a kenyér egyszerre őrzi a múlt értékeit és mutat utat a fenntartható élelmiszer-gazdaság felé. Dr. Ásványi Balázs, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánhelyettese Kitzinger Szonja társaságában köszöntötte a fesztivál résztvevőit. Hanczné dr. Lakatos Erika és dr. Ásványi Balázs Szabadfi Szabolcs (Szabi a pék) társaságában a fesztiválon. A szakma iránt érdeklődők a fesztiválon.   A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának standja a fesztiválon. „Milyen kenyeret eszünk 20 év múlva?”: szakmai kerekasztal-beszélgetés dr. Ásványi Balázs részvételével.

Lezárult a Széchenyi István Egyetem tavaly szeptemberben indított szakképzésfejlesztési programjának első éve, amelyben az intézmény fenntartásában lévő két szakképző iskola vett részt. Az együttműködés a Mobilis Interaktív Élményközpont saját módszertanára és korszerű eszközparkjára építve működik. A tanév során a diákok természettudományos és digitális kompetenciái fejlődtek, a pedagógusok pedig hasznos, gyakorlatba átültethető ismeretekkel gazdagodtak. Sikerrel zárult a Széchenyi István Egyetem égisze alatt működő Mobilis Interaktív Élményközpont szakképzésfejlesztési programjának első tanéve, amelynek során az egyetem fenntartásában működő két középiskolával – a Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikummal, valamint a Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Technikummal – alakítottak ki szoros szakmai együttműködést. Ennek eredményeként a Mobilisban rendelkezésre álló korszerű eszközparkkal, innovatív módszertani megközelítéssel és élményalapú oktatással egészítették ki az iskolák mindennapi munkáját. „Olyan szemléletformáló programot valósítottunk meg, amely nemcsak a diákokat szólította meg, hanem a pedagógusok számára is kézzelfogható szakmai segítséget jelentett. Kiegészítettük azt, ami az iskolai környezetből gyakran hiányzik: a korszerű laborhasználatot, a kísérletezést, a digitális technológiákhoz való hozzáférést” – foglalta össze Keszthelyi Bernadett, a Mobilis ügyvezetője. A program során két fő területen zajlottak foglalkozások: a természettudományos modul keretében mindkét iskola egy-egy 9. évfolyamos osztálya havonta látogatta a Mobilist, ahol a diákok kísérleteztek, önálló vagy páros méréseket végeztek, és gyakorlati tapasztalatokkal egészíthették ki az iskolában tanult elméletet. Ezzel párhuzamosan a digitális témanapokkal 14 osztály csaknem 260 tanulóját érték el. A résztvevők 3D nyomtatással, játékos programozással és a mesterséges intelligencia alapjaival ismerkedtek meg. A tanulók a Mobilis Diáklaborban végeztek kísérleteket – a gyakorlatközpontú foglalkozások során a természettudományok világába nyerhettek betekintést. (Fotó: Mobilis Interaktív Élményközpont) A Mobilis nem csupán a tanulókra, hanem a tanárokra is figyelmet fordított. A két intézmény tantestülete számára szakmai műhelynapokat szerveztek, ahol a pedagógusok korszerű szoftverekkel és alkalmazásokkal ismerkedhettek meg. A visszajelzések szerint a képzések annyira hasznosak voltak, hogy sokan közülük már be is építették az új ismereteiket a mindennapi gyakorlatukba. A program keretében elindult egy ICDL-tanfolyam is, amely nemzetközileg elismert informatikai tanúsítvány megszerzését kínálta. Több diák sikeresen teljesítette a négy modulból álló vizsgát, ami a továbbtanulás során többletpontokat jelenthet számukra. Emellett a drónszakkör a mezőgazdasági területen tanulók számára kínált gyakorlati betekintést a korszerű technológiák világába. „Fontosnak tartjuk, hogy ne kész megoldásokat erőltessünk az iskolákra, hanem valódi párbeszédet folytassunk velük. A program során rendszeresen egyeztettünk az igazgatókkal, helyetteseikkel és a szaktanárokkal is. Ez a bizalmi alap tette lehetővé, hogy a visszajelzéseik alapján folyamatosan finomítsuk a program tartalmát” – emelte ki Orbán József, a Mobilis pályaorientációs munkatársa, a projekt koordinátora. „ A tapasztalatok egyértelműen pozitívak: a diákok motiváltak voltak, a tanárok nyitottan álltak a fejlesztéshez, az iskolák pedig értékként tekintettek a programra . Az együttműködést a következő tanévben folytatjuk, sőt a visszajelzések alapján bővítjük, illetve felmerült annak a gondolata, hogy más intézmények felé is nyissunk” – összegezte Keszthelyi Bernadett.   A kezdeményezés nem előzmény nélküli: a Mobilis 2022 óta működtet hasonló sikerű programot a Széchenyi István Egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskolájában.

Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök az államalapítás ünnepe, augusztus 20. alkalmából rangos állami kitüntetéseket adományozott a Széchenyi István Egyetem több vezetőjének, munkatársának. A hírközlés közigazgatási területén végzett kiemelkedő vezetői és eredményes szakmai munkája, elkötelezett oktatói, valamint a fiatalok támogatása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapott dr. Vári Péter villamosmérnök, mérnök-közgazdász és -jogász, a Széchenyi István Egyetem Informatikai és Villamosmérnöki Karának egyetemi docense, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főigazgató-helyettese. Dr. Vári Péter Magas színvonalú munkájáért a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetést vehette át dr. Kiss Attila  kutatóvegyész, az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánhelyettese, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrár- és Élelmiszeripari Tudáshasznosítási Központjának igazgatója. Ugyanezt a kitüntetést ítélték oda dr. Unger András tejipari szakmérnöknek, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. nyugalmazott igazgatójának, a Széchenyi István Egyetem címzetes egyetemi docensének, a Mosonmagyaróvári Városvédő Egyesület elnökének a tejiparban végzett több évtizedes szakmai, tudományos és oktatói munkája, valamint a város értékeinek megőrzéséért tett erőfeszítései elismeréseként. Dr. Kiss Attila Dr. Unger András dr. Nagy István agrárminiszterrel a kitüntetés átadását követően. Magyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetést kapott dr. Remsei Sándor  közgazdász, az intézmény Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának dékánja, tanszékvezető egyetemi docense. Kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Knauz Péter , a Széchenyi István Egyetem tulajdonában lévő Pannon Famulus Kft. stratégiai igazgatója, az intézmény Uniklub Kft.-jének ügyvezetője. Knauz Péter Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetés adományozásával ismerték el Hancz Gábornak , a Széchenyi-egyetem Kommunikációért és Sajtókapcsolatokért Felelős Igazgatósága vezetőjének, Győrsövényház alpolgármesterének munkáját. Hancz Gábor és dr. Remsei Sándor Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Rogerson Paul Richard , a Széchenyi-egyetem Nemzetközi Programok és Alumni Központjának tanácsadója. Rogerson Paul Richard

A Széchenyi István Egyetem egyre népszerűbb a szlovákiai magyar fiatalok körében. Nemcsak a magas színvonalú képzések és a modern infrastruktúra, hanem az inspiráló, befogadó közösség is hozzájárul ahhoz, hogy a győri intézményt választják. Jelenleg csaknem kétszáz felvidéki hallgató tanul a kilenc kar valamelyikén. Közülük ketten, Szabó Bence és Kovács Vivien is megosztották tapasztalataikat – személyes történeteik jól mutatják, hogyan válik az egyetem valódi otthonná a határon túlról érkezők számára. Szabó Bence a Galánta melletti Alsószeliből érkezett, jelenleg másodéves hallgató rekreáció és életmód szakon. A sport mindig is központi szerepet játszott az életében, így természetes volt számára, hogy ilyen irányú képzést válasszon. „ Ez az a szak, ami a legközelebb áll hozzám. Az is szempont volt számomra, hogy Győr viszonylag közel van a szülőfalumhoz, így nem kellett több órás utazással számolni” – fogalmazott.  A közösségi élmények különösen fontosak a hallgató számára. Már a gólyatáborban barátságokat kötött nemcsak saját szakjáról, hanem más karokról is. „ Itt tényleg nemcsak egy név vagyok a rendszerben. Figyelnek ránk, számítunk, és ez érezhető a mindennapokban is”  – mondta. Bence aktívan részt vesz az egyetemi közéletben: tagja a hallgatói önkormányzatnak, dolgozik a sportirodában, segít rendezvények szervezésében. Többek között a SZE Kupához kapcsolódó esti focitornák, valamint a jégcsarnokban rendezett FroSZEn sportesemény  lebonyolításában is közreműködött, és az idei EFOTT fesztiválon – amelynek házigazdája a Széchenyi-egyetem  – is szerepet vállal a sportprogramok megszervezésében. Kovács Vivien, a jogi kar hallgatója a felvidéki Komáromból érkezett, és jelenleg igazságügyi igazgatási képzésen tanul, később pedig a jogászképzést is szeretné elvégezni. Elmondása szerint már korábban sok jót hallott a Széchenyi-egyetemről, és mivel Szlovákiában nem talált számára megfelelő, magyar nyelvű jogi képzést, természetes döntés volt a győri intézmény választása. „ Szlovákiában a legközelebbi jogi kar Pozsonyban található, de a nyelvi és kulturális különbségek miatt inkább Magyarországot választottam. Itt valóban azt érzem, hogy számítok, és hogy van helyem”  – osztotta meg. A döntésében személyes szál is szerepet játszott: testvére Magyarországon él családjával.  Bár a felvidéki hallgatók nem alkotnak külön csoportot, mégis könnyen felismerik és támogatják egymást. Ahogy fogalmaztak: ha kiderül valakiről, hogy szintén a Felvidékről érkezett, szinte azonnal kialakul a kapcsolat, hiszen a közös nyelv és a kulturális háttér összeköti őket. Szabó Bence Galánta mellől, Kovács Vivien Révkomáromból érkezett a Széchenyi István Egyetemre, ahol mindketten jól érzik magukat. (Fotó: Adorján András)

A Széchenyi István Egyetem részvételével kezdődött meg az élő kövületnek is nevezett tokfélék – köztük a kecsege – védelmét célzó nemzetközi MonStur projekt. A kutatás korszerű módszerekkel, például környezeti DNS-vizsgálattal és szonár alkalmazásával tárja fel a ritka halfajok jelenlétét, elterjedését és élőhelyeit a Duna teljes hosszában, hozzájárulva a folyó ökológiai állapotának javításához és a természetvédelmi szemlélet formálásához. Júliusban indult el a Szigetközben az a kutatás, amelyben a Széchenyi István Egyetem is fontos szerepet vállal a MonStur (Monitoring of Sturgeons in the Danube) elnevezésű nemzetközi projekt keretében. A hároméves program célja, hogy egységes, határokon átívelő monitorozási rendszert hozzon létre az Európa egyik legveszélyeztetettebb halfajcsoportjának tekintett tokfélék hosszú távú védelmére. A Duna teljes vízgyűjtőjét lefedő együttműködésben 12 ország rangos egyetemei, kutatóintézetei és természetvédelmi szervezetei vesznek részt Németországtól a Fekete-tengerig (Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szlovénia, Szerbia, Románia, Bulgária, Moldova és Ukrajna). A hazai kutatások koordinálását a győri egyetem végzi.  A tokfélék a Föld legősibb élő halai közé tartoznak. Elődeik már a triász korban, több mint 200 millió évvel ezelőtt is léteztek – akkor jelentek meg a dinoszauruszok –, így joggal nevezik őket élő kövületeknek. Éppen evolúciós stabilitásuk és a lassú egyedfejlődésük miatt viszont különösen érzékenyek az emberi tevékenységgel összefüggő hatásokra, ezért megőrzésük tudományos és természetvédelmi szempontból is kiemelt fontosságú. A kutatás fókuszában álló halfaj, a kecsege az egyetlen tokféle, amelynek szaporodó állománya van a Duna magyarországi szakaszán napjainkban. A környezeti DNS-elemzés választ adhat a kérdésre, hogy előfordul-e még a Mosoni-Dunában. A Széchenyi-egyetem kutatója, dr. Guti Gábor a projekt hazai koordinátoraként nemrégiben kezdte el a terepi felméréseket a Duna szigetközi szakaszán. Ennek első feladataként vízmintákat gyűjtöttek környezeti DNS (eDNA) elemzéshez. Ez egy modern technológia a vízi élővilág – különösen a folyami halak – kutatásában és monitorozásában. Az eljárás lényege, hogy minden vízi élőlény DNS-t hagy maga után a vízben például bőrhámsejtek, nyálka, ivarsejtek formájában. Ezek a DNS-töredékek gyűjthetők, izolálhatók és azonosíthatók, lehetővé téve a fajok jelenlétének kimutatását anélkül, hogy magukat az állatokat meg kellene fogni vagy egyéb módon megfigyelni. A módszer különösen alkalmas a ritka és rejtőzködő fajok, így a tokfélék kimutatására. A mintákban található DNS-töredékek elemzését egy franciaországi laboratóriumban végzik el, az eredményekből pedig kiderül, hogy az adott folyószakaszon milyen halfajok fordulnak elő. Minden mintavétel steril eszközökkel történik. A szivattyúzáshoz használt speciális pumpa nem érintkezik a vízzel. A győri kutatók az osztrák BOKU Egyetem szakembereivel közösen végezték a DNS-mintavételeket. A külföldi partnerek számos további dunai helyszínen is folytatnak hasonló vizsgálatot, ezáltal a kiterjedt felmérések értékes összehasonlítási lehetőséget kínálnak. Kiderülhet például, hogy a Mosoni-Dunán, Gönyűnél néhány éve üzembe helyezett torkolati műtárgy jelent-e akadályt a halak vándorlásában, és van-e hatása a halállomány összetételére. „A projekt nemcsak a tokhalak védelmét szolgálja, hanem hozzájárul a Duna ökoszisztémájának javításához és a természetes biológiai sokféleség megőrzéséhez is.   A tokfélék fontos indikátorai a folyó ökológiai állapotának. Egykor öt fajuk fordult elő Magyarországon, mára azonban csak a kecsegének van önfenntartó állománya hazánkban, a kutatások ezért elsősorban erre a fajra összpontosítanak”  – emelte ki dr. Guti Gábor. Hozzátette: a projektben komplex megközelítéssel válaszolnak a tokféléket veszélyeztető hatásokra, így például egységes dunai monitorozó rendszert alakítanak ki, korszerű kutatási módszereket alkalmaznak, és gyakorlati ajánlásokat dolgoznak ki a döntéshozók számára. Megjegyezte, hogy a kezdeményezéssel a természetvédelmi szemléletformálás erősítésére is törekszenek, tudományos és társadalmi szinten egyaránt. Mintavétel a Mosoni-Dunán – dr. Guti Gábor, a Széchenyi István Egyetem tudományos főmunkatársa, a MonStur projekt hazai feladatainak koordinátora.

Dr. Bokor József, a Széchenyi István Egyetem kutatóprofesszora, stratégiai kutatási tevékenységeinek irányításával és koordinálásával kapcsolatos teendők ellátását végző elnöki megbízottja szerint az intézmény mára a nemzetközi felsőoktatás fontos szereplőjévé vált, amely az élenjáró technológiákat, a fenntarthatóságot és a versenyképességet fókuszba helyezve ad gyakorlati válaszokat a globális kérdésekre. Magas színvonalú képzéseibe folyamatosan beépíti kutatási eredményeit, és hallgatóit is bevonja a tudományos tevékenységekbe. Mindezt a közelmúltban lezajlott kari átalakulások is erősítik. A Széchenyi István Egyetem az elmúlt évtizedben jelentős fejlődési utat járt be, amelynek eredményeként ma már nemcsak a hazai, de a nemzetközi felsőoktatás egyre meghatározóbb szereplője is – állítja dr. Bokor József, az intézmény kutatóprofesszora, elnöki megbízottja, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. „Amikor az egyesült államokbeli Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT) dolgoztam, megtapasztaltam annak előnyeit, ha egy laboratórium több tanszék, így több tudományterület kutatóit fogja össze. A Széchenyi István Egyetem e nemzetközi jógyakorlatokat is felhasználva mára egy széles kapcsolati hálóval rendelkező, a nemzetközi rangsorokon egyre előkelőbb helyeken jegyzett, a valós kihívásokra gyakorlati válaszokat kínáló intézménnyé vált” – mondta. Dr. Bokor József, a Széchenyi István Egyetem kutatóprofesszora, elnöki megbízottja (Fotó: Adorján András) Hozzátette: már 13 évvel ezelőtt, az intézmény első kompetenciaközpontja, a Járműipari Kutatóközpont (JKK) indulásakor is példaként tekintettek az MIT-re, így a tudományterületek együttműködésével erősödhettek a kutatások. „Ahogy az egyetem, úgy a JKK is jelentős és sikeres utat járt be, hiszen a fenntartható közlekedés, az elektromobilitás és az autonóm járművek meghatározó műhelyévé vált, amely kutatásait többek között olyan jövőbemutató területeken végzi, mint az önvezető járműirányítási rendszerek, a telekommunikáció, a gépi tanulás, a környezetérzékelés és a mesterséges intelligencia” – emelte ki. A Széchenyi-egyetem az aktuális technológiai kihívásokra reagálva és a jövő versenyképességét szem előtt tartva többek között e kompetenciák mentén újította meg műszaki karainak struktúráját, egyszerre szolgálva a tudásalapú gazdaság megerősítését, a hallgatóbarát és piacképes oktatást, a vállalati és ipari kapcsolatok elmélyítését, valamint a nemzetközi láthatóság növelését. A Széchenyi István Egyetem egyre erősödő globális jelenlétét mutatja, hogy az intézményt a két legnagyobb felsőoktatási minősítő szervezet közül a Quacquarelli Symonds és a Times Higher Education összesen nyolc nemzetközi ranglistáján, köztük világranglistáin jegyzik. Dr. Bokor József megjegyezte, a Széchenyi-egyetem jól használja ki a több tudományterületet felölelő, multidiszciplináris tudását. Példaként említette a JKK szoros kapcsolatát az intézmény digitalizációval, automatizációval, 5G-vel, mesterséges intelligenciával és drónokkal foglalkozó Digitális Fejlesztési Központjával, a precíziós gazdálkodás terén mosonmagyaróvári Agrár- és Élelmiszeripari Kutatóközpontjával, valamint a széles körű partnerségek kiépítését rangos kutatóintézetekkel, így a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettel (SZTAKI) vagy az Autonóm Rendszerek és a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriummal. Az intézmény kompetenciaközpontjai olyan kutatási, fejlesztési és innovációs potenciállal rendelkeznek, amelyek megalapozták a tudomány és az ipar találkozásaként szolgáló innovációs parkok létrehozását, azok sikeres működését és a már említett kari strukturális változásokat is. A kutatóprofesszor úgy látja, hogy mindez rendkívül pozitív hatással van a jövő szakember-generációira is, akik valós, gyakorlati projektekbe kapcsolódhatnak be. „A kutatási eredményeket az intézmény az oktatásba is visszaforgatja, így a kutató kollégák mellett a hallgatók tudományos tevékenysége is egyre erősödhet. A Széchenyi-egyetem korszerű tudást, modern infrastruktúrát és olyan komplex támogatást biztosít, amelyet fiataljaink megfelelően ki is használnak, és világszínvonalú eredményeket érnek el. A SZEnergy Team például olyan elektromos járművet fejleszt, amellyel évről évre világcsúccsal előzi meg Európa meghatározó műszaki egyetemeinek hallgatói csapatait” – húzta alá. Hangsúlyozta: az intelligens rendszerek a fenntarthatóság szempontjából is fontos kutatási területet jelentenek, hiszen az intelligens város, az energetikai hatékonyság, a fenntartható mobilitás kulcskérdéseket hordoznak az élhető jövő szempontjából, ahogy korunkban a védelmi innovációk is egyre nagyobb jelentőséggel bírnak. „A mesterséges intelligencia magasabb szintű alkalmazása ezeken a területeken ugyancsak kiemelt jelentőségű, amelyeknek a Széchenyi István Egyetem a jövőben is meghatározó szereplője lehet” – fűzte hozzá. A Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjának első ütemében megújult a volt kekszgyári épület, amely a tudomány és az ipar együttműködésének is helyszíne. (Fotó: Adorján András) Az intézmény műszaki karai augusztus 1-től működnek az új struktúrában. A megújulás során nagy figyelmet kaptak az informatikai és mesterséges intelligenciához kapcsolódó kompetenciák mellett a járműipari és gépészeti tudás integrálása, valamint a közlekedésmérnöki és logisztikai képzési területek összehangolása. Az egyik újonnan létrejött szervezeti egységet, az Informatikai és Villamosmérnöki Kar   Védelmi Innovációs és Kritikus Infrastruktúra Tanszékét dr. Szauter Ferenc vezeti, aki a JKK központvezetőjeként volt részese a részleg fejlődésének. „Az az út, amelyet az egyetem és azon belül a JKK az elmúlt évtizedben bejárt, megalapozta, hogy az intézmény fontos szereplője legyen az élenjáró technológiák kutatásának és fejlesztésének, és hogy ezekkel hozzájáruljon korunk kihívásainak megoldásához. Emellett továbbra is kiemelt figyelmet kívánunk szentelni a tehetséggondozásra, hiszen hallgatóink lesznek a jövő szakemberei, akik az új technológiákat értik, használják és fejlesztik majd”  – fogalmazott. Für Balázs, a SZEnergy Team csapatvezetője hozzátette, nagyon büszkék azokra az eredményekre, amelyekkel a Széchenyi-egyetem hírét öregbíthetik a világban, hiszen sikereikben hatalmas szerepet játszik az a háttér, amelyet az intézmény biztosít. „Az egyetem támogatása, kiváló infrastruktúrája, a JKK mentorálása olyan lehetőségeket teremt számunkra, amelyek révén évről évre fejlődni tudunk, és amelyeknek köszönhetően az idén már negyedszer sikerült világcsúccsal nyernünk Európa legjelentősebb energiahatékonysági versenyén”  – hangoztatta. Dr. Horváth Ernő, a JKK tudományos vezetője végezetül elmondta: nagy hangsúlyt fektetnek kutatási eredményeik publikálására, rangos konferenciákon való bemutatására, valamint a nemzetközi, szakmai és tudományos kapcsolatok fejlesztésére is, hozzájárulva ezzel a Széchenyi István Egyetem tudományos tevékenységének és globális láthatóságának további erősítéséhez. A Széchenyi István Egyetem elektromos járművet fejlesztő hallgatói csapata, a SZEnergy Team idén is világcsúccsal nyerte a Shell Eco-marathont. (Fotó: Miklós Balázs)

Sikeresen zárta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett Gyorsítósáv pályázat támogatásával megvalósult projektjét a CoReLog Kft. A Széchenyi István Egyetem tudásbázisához kapcsolódó vállalkozás olyan szolgáltatáscsomagot fejlesztett, amely lehetőséget biztosít a cégek számára az automatizált alkalmazkodásra és a hatékonyság fenntartására, növelésére. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Gyorsítósáv pályázata gyors növekedésre és jelentős hozzáadott érték felmutatására képes hazai cégek fejlesztését támogatja. A Széchenyi István Egyetem, illetve az intézmény környezetében működő spin off vállalkozások több nyertes projekttel is büszkélkedhetnek , amelyek mindegyike jelentős tudományos vagy műszaki újdonságtartalommal rendelkező innovációt tartalmaz. Az egyik sikeres fejlesztés a cégek logisztikai rendszerének hatékony szervezését segítő CoReLog Kft-hez kötődik.  „Projektünk eredményesen zárult, hiszen sikerült megvalósítanunk mindazt, amit a pályázati szakaszban elterveztünk. Olyan komplex szolgáltatáscsomagot fejlesztettünk, amely hatékonyan támogatja ügyfeleink belső logisztikai folyamatait. A termelő vállalatoknak folyamatosan különböző változásokhoz kell alkalmazkodniuk, ilyenek többek közt az ingadozó vevői igények, illetve az olyan nehezen kiszámítható külső és belső tényezők, mint az alapanyaghiány, vagy a gépleállás. A fejlesztés részeként egy olyan algoritmust és szolgáltatáscsomagot hoztunk létre, amely a termelő vállalatok alkalmazkodóképességét segíti. Tanuló algoritmusunk a vállalatirányítási rendszerrel együttműködve ad javaslatot az operatív döntésekhez”  – fogalmazott dr. Bódis Tamás, a CoReLog Kft. ügyvezetője, a Széchenyi István Egyetem Logisztikai és Szállítmányozási Tanszékének oktatója. Dr. Bódis Tamás, a CoReLog Kft. ügyvezetője, a Széchenyi István Egyetem Logisztikai és Szállítmányozási Tanszékének oktatója (Fotó: Májer Csaba József) Hozzátette, az integrált modul határozza meg, hogy melyik munkatárs vagy robot melyik anyagmozgatási feladatot, mikor és milyen folyamat mentén hajtsa végre. Nemzetközi szintű újszerűsége az ütemező algoritmusokkal szemben, hogy a végrehajtás módját is vizsgálja. A koncepció alapját adó algoritmus kifejlesztése a Széchenyi István Egyetemen valósult meg, melyet a CoReLog Kft. vett hasznosításba. A Gyorsítósáv pályázat ennek piaci szolgáltatássá fejlesztését támogatta, és az ebből származó bevételek után a cég licence-díjat fizet az egyetem hasznosító vállalkozása, az Uni Inno Zrt. számára.  „A Gyorsítósávnak köszönhetően vállalatunk új szintre emelte szolgáltatásait. Megoldásunkkal ügyfeleink nem csak időközönként tudják rendbe tenni működésüket, hanem annak folyamatos nyomon követése és fejlesztése is lehetővé válik. Mindez napi szintű operatív döntéstámogatást jelent, és a lehető leghamarabb észlelhetővé válik, ha komolyabb változtatásra van szükség”  – részletezte az ügyvezető. Végezetül elmondta, cégük sikereiben nagy szerepet játszik az a támogató közeg – infrastruktúra, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység, ipari kapcsolati háló – , amelyre a spin off vállalkozások a Széchenyi István Egyetemen számíthatnak. Ennek az ökoszisztémának az építéséhez saját eredményeikkel, új partnerek vonzásával és a piaci tapasztalatok oktatásba való beépítésével igyekeznek maguk is hozzájárulni. A CoReLog által megvalósított módszerről részletesen itt olvashat .

A Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjának USA Accelerator programja révén három középiskolás diák vehetett részt nemrég a floridai DME Academy sport- és készségfejlesztő táborában. A lehetőségnek köszönhetően a tehetséges fiatalok értékes tapasztalatokat szereztek az Egyesült Államokban. A Széchenyi István Egyetem és az intézmény égisze alatt működő Mobilis Interaktív Élményközpont BE-UNI-QUE Tehetségműhelye olyan pályaorientációs program, amely hosszú távon támogatja a középiskolásokat a STEM-területeken (természettudomány, technológia, mérnöki tudományok, matematika). A közösségi tanulás, az önálló kutatási ötletek és az élményalapú projektmunka mentén kínál mentorálási lehetőséget, versenyfelkészítést és nemzetközi tapasztalatszerzést. A tehetségműhely három 18 éves tagja – Kiss Tekla, Léránt Zoltán és Szigeti Balázs – júliusban életre szóló lehetőséget kapott: az egyetem Győri Innovációs Parkjának USA Accelerator programja révén részt vehetett a floridai DME Academy Soccer Summer Prep elnevezésű táborában Daytona Beachen. A kéthetes programban sportedzések, angol nyelvi órák, egyetemlátogatás, profi mérkőzések megtekintése és kirándulások szerepeltek.   A győri Kazinczy Ferenc Gimnázium tanulói, Szigeti Balázs, Léránt Zoltán és Kiss Tekla szerint az amerikai út is megerősítette őket abban, hogy a jövőben a Széchenyi István Egyetemen szeretnének továbbtanulni, és folytatni azt, amit már most, középiskolásként elkezdtek. (Fotó: Adorján András) A diákok az Európai Űrügynökség CanSAT elnevezésű versenyén indultak, ahol egy dobozméretű műhold fejlesztésén dolgoztak csapatban. Kitartó munkájuk és elhivatottságuk elismeréseként kaptak meghívást az amerikai táborba. Kiutazásuk szakmai és szervezeti hátterét a Széchenyi István Egyetem biztosította. Az intézmény Győri Innovációs Parkjában működő USA Accelerator Programiroda amellett, hogy az egyesült államokbeli piacra lépésben segíti a vállalkozásokat, hallgatók, oktatók és középiskolás tehetségek számára szervez csereprogramokat, nyelvi képzéseket és a táborhoz hasonló, egyedülálló amerikai lehetőségeket. „A park a regionális gazdasági életben olyan funkciót tölt be, amelyben az ipari szereplők, az egyetemi tudásközpontok és a nemzetközi partnerek közösen teremtenek új lehetőségeket. A floridai út éppen erre példa – mondta dr. Kolossváry Tamás, a Győri Innovációs Park központvezetője. – Az USA Accelerator és a HungarianHub kapcsolatrendszerének köszönhetően egyedülálló programokat kínálunk diákoknak is, amelyek túlmutatnak az osztálytermeken, és maradandó élményeken keresztül készítik fel őket a nemzetközi világra.” A partnerségben részt vevő szervezetek közösen dolgoznak azon, hogy hosszú távon is elérhetővé tegyék az ilyen lehetőségeket. A Pazaurek Piros, Magyarország közép-floridai tiszteletbeli konzulja által koordinált program célja, hogy tehetséges magyar fiatalok globális környezetben fejlődhessenek, miközben közösségi és kulturális tapasztalatokat szereznek. A júliusi utazás résztvevői a szakmai tartalom mellett olyan helyzetekben próbálhatták ki magukat, amelyek komplex módon fejlesztették gondolkodásukat, önállóságukat és nyelvi készségeiket. „ Minden nap új kihívásokat hozott – megtapasztalhattuk, milyen egy ilyen intenzív és sokszínű közegben fejlődni, nemcsak sportban, hanem kommunikációban is. A legemlékezetesebb talán az volt, amikor amerikai diákokkal futballoztunk, és angolul kellett helytállnunk. A program nemcsak önbizalmat adott, hanem új célokat is. Nagyon hálásak vagyunk a Széchenyi István Egyetemnek és a Mobilisnek ezért a lehetőségért. Jó érzés, hogy már középiskolásként betekintést nyerhettünk az egyetemi világba, és olyan tapasztalatokat gyűjthettünk, amelyek hosszú távon is építenek bennünket ” – mondta Léránt Zoltán, az egyik résztvevő. A BE-UNI-QUE Tehetségműhely következő évada várhatóan 2025 őszén indul az egyetem támogatásával a Mobilisben. A programba Győrben és a térségben tanuló 7–14. osztályos diákok jelentkezhetnek, akik érdeklődnek a tudomány, a technológia és az innováció világa iránt. A jelentkezés részleteiről a mobilis-gyor.hu weboldalon lehet tájékozódni. Csapattársakkal a Daytona Beach-i táborban, Floridában.

Szelezsán Bettina a járműmérnöki mesterképzés magas színvonala miatt érkezett a Széchenyi István Egyetemre, ahol értékes tapasztalatokkal gazdagodott az Audi Hungaria Járműmérnöki Karnak és az Arrabona Racing Team hallgatói csapatnak köszönhetően. A fiatal szakember ma már a Hyundai Motorsport mérnökeként dolgozik Németországban, tapasztalatait pedig a győri egyetem jelenlegi hallgatóinak is átadja a motorsportmérnök mesterszak egyik oktatójaként. Gépészmérnöki alapképzése alatt csatlakozott a Formula Student-mozgalomhoz, ami meghatározó döntésnek bizonyult későbbi tanulmányaira és pályájára nézve. A Széchenyi István Egyetemre az angol nyelvű járműmérnök mesterszak miatt jelentkezett, végül azonban sokkal többet kapott a győri évektől, mint amire a kezdetekkor számított. Szelezsán Bettina története kiváló példa minden hallgató számára: az elhivatottság és az egyetem kínálta lehetőségek kihasználása a sikeres nemzetközi karrier alapköveit jelenthetik. „Mindenképp olyan szakon szerettem volna továbbtanulni, ami kiegészíti korábbi tanulmányaimat, és rendszerszinten foglalkozik a járművekkel. Külföldi egyetemek közt is keresgéltem, amikor ráakadtam a Széchenyi-egyetem angol nyelvű járműmérnök mesterképzésére. Ezt duális rendszerben végeztem, a győri Audi Hungaria Zrt.-nél dolgoztam az utolsó félévemig”  – kezdte a fiatal szakember. Elmondta: először nem gondolkozott azon, hogy folytassa a Formula Student-versenysorozattal kapcsolatos tevékenységet, de az egyik első tanórán meginvitálták egy műhelylátogatásra, amit rövid időn belül az Arrabona Racing Team hallgatói csapathoz való csatlakozás követett. Elárulta: legnagyobb szakmai sikerének a mai napig a gárda 2022-es szezonját tartja, melynek során a tagok kiváló eredménnyel a mezőny élvonalában zártak. „Nagyon szerettem a győri egyetemre járni, rengeteget adott ez az időszak a tanórákon kívül is. A duális képzés abbahagyása után elkezdtem az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékáni hivatalában dolgozni dr. Hanula Barna akkori dékán mellett, akinek – és dr. Feszty Dániel professzornak – köszönhetően későbbi karrieremre meghatározó hatást gyakorló projekteken dolgozhattam. Nekik hála a Formula Student világától eltérő feladatokkal is foglalkozhattam, ami nagy segítség volt a szakmai fejlődésemre nézve” – részletezte Szelezsán Bettina. Szelezsán Bettina ma már oktatóként adja át tapasztalatait a Széchenyi István Egyetem hallgatóinak. (Fotó: Adorján András) Mentorai is biztatták a külföldi tapasztalatszerzésre, ami angol nyelvű szakmai tudása, és a Formula Student-versenysorozatban elsajátított ismeretei miatt számára is természetes következő lépésnek tűnt. „Ha a motorsport világában szeretnénk elhelyezkedni, az erős alapok megszerzése után érdemes becsatlakozni annak nemzetközi vérkeringésébe. A szériák és a csapatok széles skálája miatt rengeteg a lehetőség”  – vélekedett. Számos helyre beadta jelentkezését, mígnem a rali-világbajnokságban induló Hyundai Motorsporthoz nyert felvételt. A cégnél 2023 végén kezdett, azt követően, hogy projektvezetőként jelentősen hozzájárult a Széchenyi-egyetemen megrendezett Formula Student Symposium  nemzetközi szakmai rendezvény sikeréhez. A németországi központtal rendelkező Hyundai Motorsportnál rendszer- és adatmérnökként dolgozik, és a tesztek során segíti leginkább a csapatot. „A tavalyi évben egy meglévő konstrukcióval versenyeztünk, idén pedig mechanikai oldalról történtek fejlesztések, amihez hozzáalakítottuk az elektronikai rendszert. Emellett a tesztek során feladatom, hogy elkészítsem a szoftverkörnyezetet az útviszonyoknak és a körülményeknek megfelelően, biztosítva, hogy az autó különböző rendszerei jól működjenek. Ilyenkor én felelek többek között a szenzorokért és az adatok elemzéséért is”  – ismertette a rali-világbajnokság konstruktőri versenyében jelenleg második helyen álló csapatnál végzett tevékenységét Szelezsán Bettina. Kiemelte: feladatkörében a változatosságot szereti leginkább, ami a felmerülő problémák csapatmunkában történő megoldásában mutatkozik meg leginkább. Sokat utazik, hiszen a teszteket legtöbbször valamelyik európai pályán tartják. Mint mondja, ezek komoly energiabefektetést igénylő, megterhelő időszakok, amikor a mérnökök nagyon fontos feladatot látnak el. „Számomra motiváló ez a felelősség, hiszen érezhető a munka eredménye a csapat teljesítményén”  – fogalmazott. Szelezsán Bettina több mint másfél éve él egy Frankfurt melletti német kisvárosban, ahol szintén széchenyis végzett hallgató párjával alakították ki külföldi otthonukat. Az egyetemhez fűződő kapcsolata azonban napjainkban is szoros maradt: az idén februárban indult angol nyelvű motorsportmérnök-képzés  egyik oktatójaként segíti a jelenlegi hallgatók szakmai fejlődését. „A mesterszakon az elektronikai rendszerekről tartok kurzust a résztvevőknek, egy olyan témában, amiben a szakdolgozatomat is írtam. Ezt a tudást nagyrészt a Formula Student-tapasztalatomból adódóan szereztem meg, így sokkal inkább a rendszerszintű gondolkodásról szólnak az óráim, mint az alap villamossági kérdésekről”  – húzta alá. Megjegyezte: nagyon érdekesnek és egyedülállónak találja a képzést, ami a jövőben a motorsport meghatározó utánpótlás-biztosító műhelyévé válhat.

Jelentősen emelkedett a Tudományos ösztöndíjban részesült munkatársak száma a Széchenyi István Egyetemen: az előző félévben a rangos nemzetközi folyóiratokban megjelent publikációkért 86 oktató és kutató jutott támogatáshoz. Népszerű a februárban először meghirdetett Innovációs ösztöndíj is, melyre hatan adtak be sikeres pályázatot benyújtott szabadalmi kérelmeikkel. A Széchenyi István Egyetem nemzetközi láthatóságát és tudományos szerepvállalását erősítve kiemelkedő összegekkel és többféle juttatással támogatja a kutatói kiválóságot. Az intézmény Tudományos ösztöndíjára  évek óta egyre nagyobb az érdeklődés az oktatók és kutatók körében, akik a tavalyi tanév során rekordszámú, 258 publikációval pályáztak és nyertek el támogatást. Az ösztöndíj szeptembertől akár már a 2,3 millió forintot is elérheti azok számára, akik nemzetközi kutatási hálóban írnak összefoglaló szakcikket, és legalább egy társszerzőjük a Quacquarelli Symonds (QS) vagy a Times Higher Education (THE) világranglistáján a top 100-ban jegyzett egyetemhez tartozik, publikációjuk pedig a legmagasabb presztízsű, D1 vagy Q1 kategóriába sorolt, Sanghaj-listás folyóiratban jelenik meg. Emellett a hazai társszerzőséggel vagy önállóan készült, legalább Q2-es publikációk is több százezer forintos elismerést jelenthetnek, akár évente tíz alkalommal is. Az egyetem kutatási-innovációs tevékenységében egyre nagyobb hangsúlyt fektet a keletkezett eredmények iparjogvédelmi oltalomban való részesítésére is, ezért februárban először meghirdette Innovációs ösztöndíját . A lehetőséggel azok élhetnek, akik megadott nemzetközi vagy nemzeti szabadalommal, megadott használati mintaoltalommal vagy benyújtott nemzeti vagy nemzetközi szabadalmi kérelemmel rendelkeznek. Míg a megadott nemzetközi szabadalomért több mint kétmillió forint jár, a benyújtott szabadalmi kérelem díjazása 900 ezer forint, amelyet már rögtön az első meghirdetett félévben az intézmény hat munkatársának ítéltek oda. Köztük volt dr. Schweighardt Attila, aki az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar Járműfejlesztési Tanszékének tudományos munkatársaként egy olyan beadott szabadalomért kapta meg az Innovációs ösztöndíjat, amely a járműipar akusztikai fejlesztését segíti. „Az autókban sok az olyan akusztikai elem, ami zajelnyelést, rezgéscsillapítást szolgál: szivaccsal, bőrrel vagy valamilyen kárpitelemmel vonják be a könyöklőket, a plafont, az ajtókat, az üléseket, de még a motorházteret is. Az általunk kifejlesztett új mérési elv lényege, hogy a költséges és hosszú időt igénylő prototípusgyártás helyett olyan szimulációk során vizsgáljuk a járművet, amelyekben ezek az anyagok pontos, a valóságot teljes mértékben tükröző tulajdonságokkal rendelkeznek, így biztosítva a szimuláció hatékonyságát és megbízhatóságát” – mondta el. Az egyetem Biot-paraméterek Laboratóriumának vezetője hozzátette: az oktatás mellett ipari projektekben is részt vesz, amelyekben különösen nagy értéke lenne, ha ez az elv bekerülhetne a standard mérések közé. „Európa ezen térségében csak a mi laborunkban tudunk mérni hasonló akusztikai tulajdonságokat, legközelebb Franciaországban és Kanadában végeznek ilyen vizsgálatot. Bízunk abban, hogy a szabadalmi kérvény sikeres elbírálása után egyre több ipari eredményhez járulhatunk hozzá”  – fogalmazott. Megjegyezte: az ösztöndíj motiválta arra, hogy még több energiát fektessen tevékenységébe, amelynek révén az újítás a jövőben a piaci megrendelések szempontjából is jövedelmező lehet. A Széchenyi István Egyetem kutatói akár kétmillió forintnál is magasabb ösztöndíjat kaphatnak egy-egy sikeres publikáció vagy találmány elismeréseként. (Fotó: Dudás Máté) Az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszékének tanársegédje, Gosztola Dániel mind a tudományos, mind pedig az innovációs pályázaton sikerrel indult. Utóbbi támogatást az „Eljárás összetett szerkezetek automatikus modellezése”  elnevezésű benyújtott szabadalmi kérelmével érdemelte ki, amely meglévő épített szerkezetek – például épületek, hidak – 3D-s modelljének automatikusan létrehozott, újfajta megközelítésével foglalkozik. „Hamarosan magas szintű tudományos publikációt is megjelentetünk a fejlesztésről, s további jó hír, hogy partnereink is érdeklődnek az eljárás iránt, hiszen aktuális és sokrétű megoldással szolgál a piac számára”  – fűzte hozzá. Kiemelte: nagyon előremutatónak tartja, hogy az egyetem a tudományos értekezések mellett az ipari találmányokat is értékeli, és motiválja a munkatársakat az innovatív tevékenységre. „Ez a lehetőség új távlatokat nyit meg, és közelebb segít bennünket ahhoz, hogy valódi vállalkozó egyetemmé váljunk”  – zárta gondolatait.

A Széchenyi István Egyetem a brit Oxfordi Egyetemmel együttműködésben szövegolvasó és -elemző workshopnak ad otthont augusztus közepéig, amelyen 11 ország bengáli nyelvvel foglalkozó kutatói vesznek részt. A nemzetközi tudományos programra többek között az Egyesült Államokból, Indiából, Bangladesből, Franciaországból, illetve Kanadából érkeztek szakértők, akik különböző történeti korszakokból származó, számos műfajt felölelő írásokat ismernek meg közösen. A világon mintegy 260 millióan beszélik a bengáli nyelvet, amelynek kutatóit augusztus 5. és 15. között a nemzetközi felsőoktatási világranglisták élmezőnyébe tartozó Oxfordi Egyetemmel együttműködésben a Széchenyi István Egyetem látja vendégül. A közép-bengáli szövegek megismeréséről és elemzéséről szóló tudományos workshopot dr. Bangha Imre, az Oxfordi Egyetem Hindi Tanszékének győri származású oktatója hívta életre.  A programra 11 országból érkeztek a terület szakértői, így például az Egyesült Államokból, Indiából, Bangladesből, Franciaországból, Kanadából, Olaszországból és Szingapúrból. A workshop főelőadói között található az Indianai Egyetem Vallástudományi Tanszékének professzora, Rebecca Manring, illetve a Chicagói Egyetem dél-ázsiai nyelvek és civilizációk területére szakosodott kutatója, Thibaut d’Hubert professzor is. A közép-bengáli tudományos workshop résztvevőinek egy csoportja. (Fotó: Adorján András) Dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese a megnyitón kifejtette: intézményük számára kiemelten fontosak azok a tudományos programok, amelyeken egy-egy szakterület elismert képviselői vesznek részt a világ számos pontjáról. „Különösen értékes ez a rendezvény, hiszen a közép-bengáli workshopot Bangha Imre professzor révén az Oxfordi Egyetemmel közösen valósíthatjuk meg. Büszkeség számunkra, hogy az evezőssportban egymás ellen vívott küzdelmek mellett tudományos együttműködés is összeköt bennünket ” – fogalmazott. Dr. Bangha Imre elmondta: rendkívül örül annak, hogy a koronavírus-járvány okozta többéves kihagyás után szülővárosa adhat otthont a 2025-ös workshopnak. „A bengáli kultúra kimondottan közel áll a természethez, így a program során mind beltéren, mind pedig kültéren tartunk tudományos üléseket. Győr pedig kiváló helyszín ehhez, a Mosoni-Duna mellett található campus elhelyezkedése speciális atmoszférát teremt”  – részletezte. Elárulta, hogy a Széchenyi-egyetemhez különleges szál fűzi, mert általános iskolás korában az intézményben látott először számítógépet. A 11 napos esemény során a résztvevők szövegolvasási szekciókban mélyülhetnek el a bengáli nyelvi és kulturális értékekben. Ezen alkalmak helyszínég az egyetem Menedzsment Campusa és a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium jelenti. A workshopot olyan izgalmas kísérőprogramok egészítik ki, mint a Pannonhalmi Főapátság, a Bakony és a Balaton felfedezése, illetve egy különleges kenutúra a Duna holtágain.

A Széchenyi István Egyetem Hallgatói Önkormányzata harmadszor szervezett közösségépítő találkozót a leendő elsőévesek számára, akik első kézből kaphattak tájékoztatást az őket érintő kérdésekben és kötetlen formában ismerkedhettek egymással. A közel félezer főt megszólító esemény remek lehetőség volt azoknak, akik a Gólyahéten nem lesznek ott, azonban még a félév kezdete előtt belekóstolnának az egyetemi életbe, és találkoznának szak- illetve évfolyamtársaikkal.  Sosem lehet elég korán kezdeni az ismerkedést – vallja a Széchenyi István Egyetem Hallgatói Önkormányzata  (EHÖK) , ezért még a nyáron lehetőséget biztosított a leendő elsőévesek számára, hogy egy kötetlen hangulatú piknik keretein belül ismerkedjenek egymással. A győri Mosoni-Duna holtágának partja a várakozásoknak megfelelően meg is telt leendő elsőévesekkel, akik nyaralás, fesztivál vagy koncert helyett – már egyetemi éveikre készülve – a Gólyatalit  választották hétvégi programjuknak. Galéria az eseményről. (Fotók: Adorján András) „Úgy tartjuk, minél több barátja van egy hallgatónak, minél erősebben kapcsolódik a szaktársaihoz, minél szervesebb része egy társaságnak, annál nagyobb az esélye, hogy sikerrel veszi az akadályokat az egyetemen. Az érdekképviselet mellett feladatunknak tartjuk, hogy a hallgatói közösségek kialakulásának katalizátora legyünk. A Gólyatalival is az volt a célunk, hogy segítsük leendő gólyáink beilleszkedését”  – árulta el Malomsoki Milán, az EHÖK rendezvényszervezésért felelős alelnöke, az esemény főkoordinátora, aki hozzátette: a regisztrációkból is látszik, óriási igény mutatkozik egy ilyen eseményre. „Minden eddiginél többen, közel félezren jelezték, hogy érdeklődnek a Gólyatali iránt. Örömteli, hogy mind a kilenc karunk elsőéveseit meg tudtuk szólítani, és az alapképzés mellett jöttek mesterképzéses, sőt, levelezős hallgatók is. Ez is mutatja, hogy sokan nagyon tudatosan már a beiratkozás előtt felkutatják szaktársaikat, közösen készülnek az őszi szemeszterre, együtt keresik a válaszokat az őket érintő kérdésekre. A piknikkel csupán keretet adtunk ennek a természetes kapcsolódási igénynek”  – fogalmazott. A rendezvény kezdetén Vályi Nagy Dávid, az EHÖK elnöke köszöntötte a megjelenteket. (Fotó: Adorján András) A találkozóra az Uni by the Rusty Coffee  kávézó előtti zöldterületen került sor, ahol több százan gyűltek össze. A szervezők – afféle orientációs pontként – karonként külön padoknál fogadták a gólyákat, akik kérdezhettek a tapasztalt felsőbb évesektől vagy éppen szóba elegyedhettek egymással, miközben bármikor szabadon csatlakozhattak az ismerkedős játékokhoz.  A résztvevők közül többen vannak, akik dupláznak: a Gólyatali mellett a Gólyahetet sem hagyják ki. Így tesz majd a Székesfehérvárról érkező Zsombok Zsófi Anikó is, aki jogász szakon kezdi meg tanulmányait a Széchenyi István Egyetemen. „Online hamar felvettük a kapcsolatot a szaktársakkal, a hallgatói önkormányzat is mindenben segített bennünket. Mikor felmerült a Gólyatali, sokan visszaigazolták, hogy mennek, így én sem szerettem volna kihagyni. Úgy gondoltam, nincs vesztenivalóm. Ha csak egy szaktársamat is megismerem személyesen, már nyertem. Remek lehetőségnek tartom azért is, hogy barátkozhatunk a környezettel és kaphatunk egy kis kóstolót az egyetemi életből”  – fejtette ki. Zsombok Zsófi Anikó mindenképp vidéki egyetemre szeretett volna járni, ezért jelölte a Széchenyi István Egyetemet az első helyen. (Fotó: Adorján András) A Rábatamásiból származó Németh Máténak ismerős a közeg: a győri Hild József Építőipari Technikum diákjaként otthonosan mozog a városban, a campuson is gyakran megfordult. Osztálytársai közül sokan a Széchenyi-egyetemet választották, közülük néhányan a Gólyatalira is elkísérték. „Mindenképp szerettem volna az építész szakmán belül maradni, nem is volt kérdés, hogy Győrben képzelem el a jövőmet. Sokkal könnyebb érvényesülni, ha már eleve itt vannak barátaim, de természetesen örülök, hogy megismerhettem a szaktársaimat. Emellett azért is jöttünk el, hogy kicsit tájékozódjunk arról, mi vár ránk ősszel, és beszélgessünk a tapasztaltabb felsőbb évesekkel. Ebben sem kellett csalódnunk, segítőkész közösség vett minket körül, mindenre választ kaptunk”  – mondta. Sopf Balázs és Németh Máté volt hildes diákként a Széchenyi István Egyetemen folytatják tanulmányaikat. (Fotó: Adorján András) Természetesen voltak olyanok is, akiknek a „becsengetés” előtt a Gólyatali maradt az egyetlen lehetőségük az ismerkedésre. Bakos Hanna is ebben a cipőben jár. „Örülök, hogy a szervezők gondoltak azokra is, akiknek a Gólyahét valami miatt nem jöhet össze. Ha ez a pár óra teljesen nem is tudja pótolni azt az élményt, de sokat segít az egyetemi élet megkezdésében. Számos szaktársammal jó kapcsolatot alakítottam ki, és megismertem a hallgatói képviselőket is. Könnyebb lesz így elkezdeni a szeptembert” – összegzett. "Örülök, hogy kicsit betekintést kaphattam az egyetemi életbe" – jegyezte meg Bakos Hanna, aki turizmus-vendéglátás szakon kezdi meg felsőfokú tanulmányait szeptembertől. (Fotó: Adorján András) Szilágyi Viktor infrastruktúra-építőmérnöki mesterképzést kezd el a Széchenyi István Egyetemen – levelező tagozaton . „Győrben dolgozom, ezért kézenfekvőnek tűnt, hogy a tanulmányaimat is itt folytassam. Kollégám egy évvel ezelőtt végzett a szakon, jó véleménye volt róla, így én is jelentkeztem. Tetszik, hogy a campus modern, a környezete rendezett, minden egy helyen megtalálható. Sajnos munkahelyi elfoglaltságok miatt nem engedhetem meg magamnak, hogy Gólyahétre is eljöjjek, de ezt a délutánt is nagyon élveztem, nyitott volt mindenki”  – vélekedett. Szilágyi Viktor meg szerette volna tapasztalni a munka világát, mielőtt mesterképzésre adja a fejét. Több év iparban töltött idő után a Széchenyi István Egyetemet választotta. (Fotó: Adorján András) A Gólyatali után pár hét erejéig látszólag visszatér a nyár, azonban az egyetem már lázasan készül az elsősök fogadására. A beiratkozás előkészítése mellett már javában zajlik a Gólyahét  szervezése, amely ebben az évben augusztus 26-tól nyitja meg kapuit.

Augusztus 1-jén lépett hatályba a három műszaki tudományi kar szervezeti megújítását jelentő változtatás, amelyről a Széchenyi István Egyetem Szenátusa április végén nagy többséggel döntött. Emellett az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar részeként létrejött a Rendszertudományi Tanszék. Az intézmény mindennek köszönhetően még rugalmasabban lesz képes alkalmazkodni az ipari átalakuláshoz és munkaerőpiaci változásokhoz. A Széchenyi István Egyetem évtizedek óta meghatározó szerepet játszik a műszaki felsőoktatásban. E terület további fejlődését szolgálja az az augusztus 1-jén hatályba lépett átalakítás, amelynek lényege, hogy a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karról a gépészmérnöki területhez kapcsolódó tanszékek és szakok az Audi Hungaria Járműmérnöki Karhoz kerültek. Új, önálló karként megalakult az Informatikai és Villamosmérnöki Kar, ahol a meglévő informatikai és mechatronikai tanszékek mellett újak is létrejöttek. A logisztikai mérnöki és a műszaki menedzser szak, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék, valamint a Közlekedésmérnöki és Szállítmányozási Szakkollégium a jövőben az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karon fejlődhet tovább. Emellett véglegesítés alatt áll tervezetten őszi indulással az űr-, kvantum- és digitálisiker-technológiákra építő Feltörekvő Technológiák Kutatóközpont megalakítása a kapcsolódó szakkollégiumra is alapozva dr. Horváth Zoltán professzor, prodékán vezetésével. A műszaki tudományi karok megújítása szorosan illeszkedik az egyetem hosszú távú stratégiájához. (Fotó: Korcz Miklós Máté) Ahogy arról korábban már beszámoltunk, mindez szorosan illeszkedik az egyetem hosszú távú stratégiájához, amelynek középpontjában a tudásalapú gazdaság megerősítése, a hallgatóbarát és piacképes oktatás, a vállalati és ipari kapcsolatok elmélyítése, valamint a nemzetközi láthatóság erősítése áll. Az új szerkezet lehetővé teszi, hogy az egyetem előrelépjen a globális felsőoktatási tudományterületi ranglistákon, rugalmasabban alkalmazkodjon az ipari struktúra átalakulásához, a technológiai és munkaerőpiaci változásokhoz, és hatékonyabban reagáljon a régió gazdasági szereplőinek igényeire. A megújulás során ezért kaptak kiemelt figyelmet az informatikai és mesterséges intelligenciához kapcsolódó kompetenciák, a járműipari és gépészeti tudás integrálása, valamint a közlekedésmérnöki és logisztikai képzési területek összehangolása. A három műszaki tudományi kar kari és tanszéki vezetése augusztus 1-jétől: Informatikai és Villamosmérnöki Kar Dékán:  dr. Ballagi Áron. Dékánhelyettesek:   dr. Fecser Nikolett (oktatási), prof. dr. Kuczmann Miklós (tudományos), dr. Lilik Ferenc (kutatási és nemzetközi ügyekért felelős), dr. Prukner Péter (ipari kapcsolatokért felelős). Tanszékvezetők: Automatizálási és Robotika Tanszék: dr. Ballagi Áron Informatika Tanszék: dr. Kovács Katalin Védelmi Innovációs és Kritikus Infrastruktúra Tanszék: dr. Szauter Ferenc Mesterséges Intelligencia és HPC Tanszék: dr. Kovács Ákos Matematika és Fizika Tanszék: Pestiné dr. Rácz Éva Veronika Villamosmérnöki és Infokommunikációs Tanszék: dr. Lilik Ferenc Audi Hungaria Járműmérnöki Kar Dékán:  prof. dr. Dogossy Gábor. Dékánhelyettesek:  Szalai Szabolcs (oktatási), dr. Kocsis Szürke Szabolcs (tudományos), dr. Lendvai László (nemzetköziesítési). Tanszékvezetők: Járműgyártás és Technológia Tanszék: dr. Szalai Szabolcs Járműfejlesztés Tanszék: prof. dr. Feszty Dániel Alkalmazott Mechanika Tanszék: dr. Pere Balázs Járműhajtás Technológia és Teljesítményelektronika Tanszék: dr. Raffai Péter Járműfenntartás és Diagnosztika Tanszék: prof. dr. Lakatos István Anyagtudomány és Gépszerkezettan Tanszék: prof. dr. Hargitai Hajnalka Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar Dékán:  dr. Szép János. Dékánhelyettesek:  dr. Henézi Diána Sarolta (oktatási), prof. dr. Movahedi Rad Majid (tudományos). Tanszékvezetők: Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék: dr. Bozsaky Dávid Építészettörténeti és Városépítési Tanszék: Veöreös András Épülettervezési Tanszék : dr. Szentirmai Tamás Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszék: dr. Makó Emese Közlekedési Tanszék: dr. Horváth Balázs Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék: prof. dr. Földesi Péter Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék: dr. Szép János Emellett az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon  augusztus 1-jén megalakult a Rendszertudományi Tanszék. A kar kari és tanszéki vezetése: Dékán:  dr. Tóth Tamás. Dékánhelyettesek:  dr. Ásványi Balázs (vállalati kapcsolatokért felelős), dr. Molnár Zoltán (nemzetközi és tudományos), dr. Zsédely Eszter (oktatási), Hanczné Dr. Lakatos Erika (stratégiai), dr. Kiss Attila Péter (innovációs). Tanszékvezetők: Agrárökonómiai Tanszék: dr. Troján Szabolcs Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék: dr. Torma András István Állattudományi Tanszék: dr. Húth Balázs József Bioműszaki és Precíziós Technológiai Tanszék: prof. dr. Kovács Attila József Élelmiszertudományi Tanszék: Hanczné dr. Lakatos Erika Növénytudományi Tanszék: dr. Molnár Zoltán Rendszertudományi Tanszék: dr. Bertók Ákos Botond Talaj-, Víz- és Természettudományi Tanszék : dr. Kalocsai Renátó Területi Tudományi és Vidékfejlesztési Tanszék: dr. Mezei Katalin