Némethné Farkas Katát, a Széchenyi István Egyetem Oktatásszervezési Igazgatóság Felnőttképzési Központ vezetőjét Családokért díjban részesítette Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter államalapításunk ünnepe alkalmából. Amint azt a díjazott mondta, a kitüntetés több évtizedes munka és a falak közti szellemiség újabb elismerése. „Az elismerő oklevélen az én nevem szerepel, de úgy érzem, a díjat a Széchenyi István Egyetem kapta, én pedig csak átvettem. Ezt a tevékenységet sem kötelességből, sem egyedül nem lehet véghezvinni. Szerencsére kollégáim közül nagyon sokakat mondhatok támogatóimnak, akikkel úgy gondoljuk, érdemes a családokért tevékenykedni. Intézményünk vezetése számára pedig kiemelten fontos a család intézménye. A díj több évtizedes munka és a falak közti szellemiség elismerése tehát” – mutatott rá Némethné Farkas Kata, aki a Családokért díjat az államalapítás ünnepe alkalmából a Szépművészeti Múzeumban vehette át. Hozzátette: a folyamatok nem működnek jól szív nélkül, és a győri egyetemen szerencsére sokan vannak, akiknek helyén van a szívük. A miniszteri indoklás szerint a Családokért díj adományozása Némethné Farkas Kata az átlagot messze meghaladó munkáját ismeri el. A szakmailag sikeres, jól teljesítő ember legnagyobb támasza a nyugodt, boldog, pozitív töltést adó család, ami így a közösséget is segíti. Ez a gondolatiság a kezdetektől jelen volt a Széchenyi-egyetem falai között, a vezetők, a kollégák lelkében, mára pedig tudatos stratégiává szilárdult. Ennek köszönhető a 2017-ben elnyert „Legjobb női munkahely”, valamint a 2020-ban elnyert „Családbarát munkahely (bronz fokozat)” cím. E célkitűzések megvalósításában, eredmények elérésében Némethné Farkas Kata az egyetem motorja. Munkája kiterjed az intézmény működését átható – e szellemiséget hordozó – szabályok megalkotásától a különböző események lebonyolításában való közreműködésen át a segítségnyújtás anyagi forrásainak összegyűjtéséig, lelkiismeretes elosztásáig. Emellett tevékenységét kiemelik olyan személyhez kötött, gesztusértékű cselekedetei is, mint a megváltozott élethelyzet lelki és anyagi támogatása születés, házasság, betegség vagy halál esetén. Névjegy Némethné Farkas Kata 1986 óta a Széchenyi István Egyetem jogelődjének munkatársa. Hosszú évek óta az intézmény Felnőttképzési Központjának vezetője. Ellátja az Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) Intézményi Alapszervezetének titkári feladatait immár több mint három évtizede. Több mint egy évtizede tartó magas színvonalú oktatási tevékenységének elismeréseként a Szenátus címzetes egyetemi docensi címet adományozott számára 2021-ben. A Családokért díjról A miniszteri elismerésnek számító Családokért díj a családalapítás és a gyermeknevelés támogatása, a családok jólétének növelése érdekében, a családvédelem és az örökbefogadás területén kifejtett kiemelkedő szakmai vagy közszolgálati tevékenység, az idősek emberi méltósága, anyagi, fizikai, lelki egészsége, jóléte, az időskori aktivitás megőrzése érdekében kifejtett munka, valamint az idősek életminőségének, méltóságának, tartalmas mindennapjainak érdekében végzett kiemelkedő tevékenység elismerésére adományozható. Évente legfeljebb harmincan kaphatják meg.

Csaknem 300-an jutottak be a most lezárult pótfelvételin a Széchenyi István Egyetemre, az elsőévesek száma így 3700 fölé nőtt. A gólyákat a minőségi képzések mellett európai színvonalú hallgatói szolgáltatások várják az intézményben. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a felsőoktatási intézmények az általános felvételi eljárás júliusi lezárulta után pótfelvételit hirdettek azok számára, akiket nem vettek fel, vagy idén nem is adták be jelentkezésüket. A Széchenyi István Egyetem sokszínű képzési palettájából öt felsőoktatási szakképzési, két osztatlan, huszonkilenc alap- és huszonöt mesterképzési szak közül válogathattak az érdeklődők, amelyek között államilag támogatott és angol nyelvű képzések is voltak. A pótfelvételi-ponthatárok augusztus 27-én derültek ki. Ennek alapján további 283 gólya kezdheti meg tanulmányait szeptemberben a győri egyetemen. Dr. Kovács Zsolt, az intézmény kancellárja arról tájékoztatott, hogy így összesen 3700-nál is több elsőévest köszönthetnek az intézményben az új tanévben, ami mintegy 20 százalékkal haladja meg a tavalyi adatot. A kancellár kiemelte az Apáczai Csere János Kart, ahová csaknem félszázan kerültek be a pótfelvételin, s közülük különösen sokan választották a gyógypedagógia és a tanító szakot. A Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karon a levelező jogász szak és a levelező jogi felsőoktatási szakképzés volt a legnépszerűbb. Az Egészség- és Sporttudományi Kar esetében örömteli, hogy összesen 13 hallgatót vettek fel az ápolás és betegellátás szak ápoló, illetve szülésznő szakirányára, amelyek országosan hiányszakmának számítanak. Az Audi Hungaria Járműmérnöki Karon olyan nagy presztízsű képzésekre is vettek fel újabb fiatalokat, mint például a járműmérnöki és a logisztikai mérnöki alapszak. Az Építő-, Építész- és Közlekedésmérnöki Karon az építőmérnöki, a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karon a mérnökinformatikus és a gazdaságinformatikus, míg a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karon a gazdálkodási és menedzsment, illetve a kereskedelem és marketing szak számított a legnagyobb slágernek. A mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karon az élelmiszermérnöki szak bizonyult a legkeresettebbnek. Dr. Kovács Zsolt az idei számokat úgy értékelte, hogy a Széchenyi István Egyetem tovább javította hazai pozícióját, hiszen az országos átlagnál nagyobb mértékben tudta növelni hallgatói létszámát. Kedvezőnek nevezte, hogy a felvettek átlagpontszáma emelkedett. Hozzátette: az elsőéveseket a minőségi képzések mellett európai színvonalú hallgatói szolgáltatások várják. A gólyák valódi nemzetközi környezetbe érkeznek, ahol a hallgatói közösséget most már 65 ország fiataljai alkotják. „Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy gyakorlatorientált, jól hasznosítható tudást nyújtsunk hallgatóink számára. A nálunk megszerzett diploma rendkívül értékes, amit mutat, hogy a cégek, intézmények keresik az itt végzetteket, és nagyon sokan még egyetemi éveik alatt, a szakmájukban találnak jól fizető munkahelyet. Ezt támasztja alá, hogy a Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb adatai alapján a Széchenyi István Egyetemen a 2017–2018-as tanévben diplomát szerzettek átlagosan mindössze egy hónap alatt helyezkedtek el, összesített bruttó átlagjövedelmük pedig több mint tíz százalékkal magasabb az országos átlagnál” – emelte ki dr. Kovács Zsolt.

Az Audi Hungaria mindkét Széchenyis csapatot támogatott a nemzetközi Formula Student konstrukciós verseny hazai futamán: az Arrabona Racing Team-et és a SZEngine-t. A verseny nemzetközi mezőnyében 21 ország 71 csapata mérhette össze tudását a mogyoródi Hungaroringen. A rendezvény minden évben lehetőséget biztosít a közép- és kelet-európai régió mérnökhallgatói számára, hogy a világ elsőszámú Formula Student csapataival versenyezhessenek. „Az Audi Hungaria elkötelezett a jövő generáció oktatása és nevelése iránt, elhivatott támogatói vagyunk a tehetségeknek. Számunkra kulcsfontosságú a széles körű tudományos együttműködés, amely meghatározó eleme személyügyi stratégiánknak. A Formula Student mozgalom kiváló lehetőséget nyújt a jövő szakembereinek tehetségkutatására és felkarolására. Megteremti annak lehetőségét is, hogy vállalatunkat idejekorán megismertessük a fiatalokkal és valós projektekbe vonjuk be őket” mondta Németh Kinga, az Audi Hungaria személyügyért és szervezetért felelős igazgatósági tagja. A Formula Student verseny célja, hogy a csapatok megmérettethessék magukat mind az autók versenykörülmények közti próbatételével, mind pedig a mérnöki munkájuk, a költség- és gyártási tervük, valamint az üzleti tervük ipari szakembereknek való bemutatásával. A kiértékelésben számos hazai és nemzetközi szakember vesz részt, többek között az Audi Hungaria mérnökei is. Ez az interaktív közeg kiváló lehetőséget biztosít mind a mérnökhallgatóknak, mind az ipari szakembereknek a nemzetközi szintű kapcsolatépítésre. Az idei Formula Student East konstrukciós versenyt augusztus 7. és 11. között rendezték meg a Hungaroring autóverseny-pályán. A versenyen 71 csapat képviseltette magát 21 európai országból. A közel 2000 hallgató belsőégésű, elektromos és önvezető jármű kategóriában mérte össze tudását. „Nagyon örülünk, hogy 2021-ben ismét megrendezték a Formula Student East versenyt, ráadásul ez alkalommal új helyszínen, a Hungaroringen. Ez számunkra egy óriási lehetőség. Hálásak vagyunk az Audi Hungariának, akik már hét éve állnak mellettünk és támogatnak minket” mondta Sebestyén Regina, az Arrabona Racing Team csapatkapitánya. A győri egyetemi csapatok között szoros az együttműködés, hiszen az Arrabona Racing Team versenyautójában a szintén az Audi Hungaria által támogatott SZEngine Motorfejlesztő Csapat egyedi fejlesztésű motorja található. „Csapatunk a belsőégésű jármű kategóriában indul. Az idei évben rengeteg fejlesztést hajtottunk végre ART_08-as járművünkön, acél csőváz helyett szénszálas monocoque-al láttuk el a járművet, valamint teljesen új aerodinamikai csomagot és egy SZEngine által fejlesztett erőforrást kapott az autó” tette hozzá Sebestyén Regina. Az Audi Hungaria számára kulcsfontosságú a széles körű egyetemi együttműködés és ezen belül a fiatal mérnök-tehetségek támogatása, ezzel elősegítve további fejlődésüket. A Formula Student csapatok hallgatói – a csapattevékenységüket követően – gyakran a vállalat gyakornoki programjában folytatják szakmai pályafutásukat. A Formula Student támogatása óta az autóipari nagyvállalat számos, a versenyen résztvevő hallgatót köszönthetett munkatársként. A győri székhelyű AUDI HUNGARIA Zrt. az Audi Konszern tagja, az Audi és Volkswagen Konszern központi motorszállítója. Évente közel kétmillió motor, köztük elektromos motorok is készülnek a vállalatnál. Győrben gyártják az Audi TT Coupé és TT Roadster, valamint az Audi Q3 és az Audi Q3 Sportback modelleket. Az Audi Hungaria számos alumínium karosszériaelemet szállít különböző Volkswagen konszernmárkák számára, valamint egyre jelentősebb fejlesztési tevékenységet – járműhajtás- és járműfejlesztés – folytat. Az Audi Hungaria évek óta Magyarország egyik legnagyobb árbevételű vállalata, az ország legnagyobb exportőreinek egyike és a hazai járműipar legnagyobb beruházója. Az Audi Hungaria 2020 év végén 12 226 munkatársat foglalkoztatott.

Az IoT és az IoE után újabb fogalommal ismerkedhetünk meg: az Internet of Digital Reality (IoD) magában foglalja nem csupán a „dolgok internetét”, hanem az emberek, mesterséges intelligenciák, különböző digitális és kognitív entitások hálózatba kapcsolását. Nem csupán technológiai kérdéseket, hanem az emberi tényezőt és a felhasználókra nehezedő új kihívásokat is figyelembe veszi. Alapjai a virtuális térbe nyúlnak, ahol a digitális szereplők kommunikálnak egymással. A szeptemberben megrendezésre kerülő CogInfoCom konferencián külön szekcióban mutatkoznak be az IoD-alkalmazások és fejlesztések, amelyhez a Digitális Fejlesztési Központ munkatársai is jelentősen hozzájárultak. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

Egy friss tanulmány szerint a világszerte eladott 5G-s okostelefonok száma meredeken emelkedik, és minden korábbi mobiltelefonos adatátviteli generációénál gyorsabb ütemben zajlik. 2021 első negyedévében a világon eladott okostelefonok közül csaknem minden harmadik támogatta az 5G-s technológiát. Meglepő, hogy a 2020-ban az összes eladott 5G-s okostelefonnak csaknem 40 százaléka az alsó és a középkategóriából került ki. A várakozások szerint 2022 végére már minden második eladott készülék 5G képes lesz. A vásárlók elvárják, hogy a készülékek éljenek a technológia adta újdonságokkal és lehetőségekkel, továbbá maradjon meg a kisméretű, tetszetős kivitel. A Digitális Fejlesztési Központ 5G kommunikációs kutatásaihoz és teszteléseihez is több gyártótól szerez be 5G képes telefonokat és tableteket, amelyekkel a szakemberek és a hallgatók dolgoznak. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

Gróf Széchényi Ferenc-díjat vehetett át dr. Szauter Ferenc, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának (JKK) központvezetője, a Közúti és Vasúti Járművek Tanszék docense a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat ünnepi díszközgyűlésén. Az elismerés jelzi azt is, hogy a JKK eredményei országosan is meghatározó kutatóhellyé tették a Széchenyi István Egyetemet az elmúlt évtizedben. „Mérnöki területen az egyéni teljesítmények rendkívül ritkák, közösen, együttműködve érhetők el eredmények. Ez az elismerés sem csak nekem, hanem az egész egyetemi csapatnak is szól” – mondta kérdésünkre dr. Szauter Ferenc, aki Gróf Széchényi Ferenc-díjat vehetett át a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat győri Esterházy-palotában tartott díszközgyűlésén. A méltatásból is kiderült, hogy régóta, ezer szállal kötődik az egyetemhez: itt szerzett alap- és mesterdiplomát, doktori címet, alapítója volt a SZEnergy hallgatói csapatnak, emellett az intézmény Közúti és Vasúti Járművek Tanszékének oktatója, nemzetközi súlyú és hatású Járműipari Kutatóközpontjának kutatómérnöke, központvezetője. „Tevékenységének eredményei Győr-Moson-Sopron megyét reprezentálják a tudományos életben, a járműipar jövőképét, kutatási értékeit jelenítik meg és gyarapítják” – hangzott el. „Rendkívül büszke vagyok arra, hogy tevékeny szereplője lehetek a 2012-ben létrehozott Járműipari Kutatóközpont munkájának, amelyben az egyetem erősségeire építve, multidiszciplináris módon több tanszék és kar vesz részt. A JKK mérnökcsapata az elektromos hajtások terén mára meghatározó lett az országban, emellett az autonóm járművek területén a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettel (SZTAKI) együttműködésben mind a földi, mind a légi járművek esetében jelentős kompetenciával rendelkezik. Számos ipari szereplő partnerévé váltunk, vállalatokkal dolgoztunk, dolgozunk együtt kutatás-fejlesztési projektekben, amivel hozzájárulunk a gazdaság versenyképességének növeléséhez. Kiemelkedő lépcsőfokot jelentett, hogy dr. Bokor József professzor úr segítségével megerősödtek akadémiai kapcsolataink, így tudományos szempontból ugyancsak előre tudtunk lépni” – fejtette ki dr. Szauter Ferenc. A központvezető beszélt arról is, hogy az elmúlt évtizedben az egész Széchenyi István Egyetem, így a JKK infrastruktúrája is hatalmasat fejlődött, nemzetközi színvonalúvá vált, ami nagymértékben segíti a munkájukat. „A beruházásoknak köszönhetően kiváló a laborhátterünk, a környezetérzékelési szenzoroktól a számítási kapacitáson át az elektromos próbapadokig ultramodern hardvereink, szoftvereink és berendezéseink vannak, amelyeket kutatásra és fejlesztésre egyaránt tudunk használni. A kutatói utánpótlás miatt is rendkívül fontos Jedlik Ányos Szakkollégiumunk – amelybe a három hallgatói csapatunk is tartozik – szintén korszerű laborokkal rendelkezik. Emellett egyedülálló módon ki tudtuk terjeszteni infrastruktúránkat Zalaegerszegre, ahol a ZalaZONE-on meglévő telephelyünk mellett az épülő tudományos és innovációs parkban újabb laborjaink és vizsgálóberendezéseink lesznek. További értékes potenciált jelent, hogy csaknem korlátlan hozzáférésünk van az ottani tesztpályához, ami a cégek számára is hasznos, hiszen ezt közös projektek esetén szolgáltatásként tudjuk kínálni” – fogalmazott dr. Szauter Ferenc. Megjegyezte: az eredmények eléréséhez nagy segítséget jelentett az egyetemi vezetés által biztosított támogató légkör, valamint az, hogy a JKK-ban fiatalos, dinamikus csapatban, családias hangulatban végezhetik tevékenységüket.

A Széchenyi István Egyetem több munkatársa vehetett át állami és önkormányzati kitüntetést az államalapítás ünnepe alkalmából. Több évtizedes felsőoktatási vezetői és oktatói pályája, kiemelkedő ipari, technológiai kutatási eredményei, valamint a Széchenyi István Egyetem akkreditációja érdekében végzett munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata állami kitüntetést vette át dr. Palkovics László innovációs és technológiai minisztertől dr. Czinege Imre gépészmérnök, a Széchenyi István Egyetem professor emeritusa, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar Anyagtudományi és Technológiai Tanszékének egyetemi tanára, az egyetem első rektora. A Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata állami kitüntetést kapta a Széchenyi István Főiskola egyetemi akkreditációját megalapozó munkája, valamint az Automatizálási Tanszéken folytatott magas szintű tudományos kutatói és szervezőtevékenysége elismeréseként dr. Keresztes Péter Mihály villamosmérnök, a Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kara Automatizálási Tanszékének korábbi egyetemi docense, tanszékvezetője. A Széchenyi István Egyetem kulturális, illetve képzési arculatának kialakításában vállalt szerepe, valamint az egyetem történetének kutatásában elért eredményei elismeréseként a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata állami kitüntetést vehette át Winkler Csaba, a Széchenyi István Egyetem címzetes egyetemi docense, a Kommunikációs és Alumni Iroda társadalmi kapcsolatokért felelős titkára. Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter Családokért díjban részesítette Némethné Farkas Katát, a Széchenyi István Egyetem Oktatásszervezési Igazgatóság Felnőttképzési Központ vezetőjét. Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat ünnepi eseményén dr. Szauter Ferenc egyetemi docens, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának központvezetője Gróf Széchényi Ferenc-díjat, dr. Alexay Zoltán, az egyetem nyugalmazott főiskolai docense, a Környezetmérnöki Tanszék egykori oktatója Dr. Csizmadia Andor-díjat vehetett át. A méltatásban elhangzott: dr. Szauter Ferenc a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának kutatómérnöke, központvezetője, a Közúti és Vasúti Járművek Tanszék oktatója. Kutatómérnökként az egyik meghatározó vezető személyisége a zalaegerszegi járműipari tesztpálya, a ZalaZONE programjának. Még hallgatóként az egyik alapítója volt az alternatív hajtású járművek szakmai műhelynek, a SZEnergy tehetséggondozó csapatnak. A Shell Eco Marathon európai energiahatékonysági versenyen az általa mentorált SZEnergy csapat első és több dobogós helyezést ért el. Dr. Alexay Zoltán biológus, természetfotográfus, nyugalmazott főiskolai docens. A Szigetköz szakavatott tudósa, természetjárója és legismertebb fotósa. Életművével nagyban hozzájárult a Kisalföld és a Szigetköz természeti kincseinek megismertetéséhez és népszerűsítéséhez.

Kanadától Argentínán át Litvániáig tucatnyi országból vannak résztvevők a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kara által a diaszpórában magyar nyelvet és kultúrát tanítóknak megrendezett, párhuzamosan jelenléti és online módon lebonyolított továbbképzésen. Az akkreditált program végén idén már oklevél szerezhető. „Minden magyar egyenrangú tagja a nemzetnek. Kiemelten fontos, a diaszpórában élő magyar gyermekek megszólítása, hogy kialakítsuk, megőrizzük és erősítsük bennük a magyar identitástudatot, amihez nélkülözhetetlen a tanítók odaadó munkássága, elkötelezettsége” – hangsúlyozta videóüzenetében Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kara által a diaszpórában magyar nyelvet és kultúrát tanítóknak szervezett módszertani továbbképzés ünnepélyes megnyitóján, augusztus 23-án. A programra 21. alkalommal kerül sor ezen a héten, ebből 18-adszor Győrben. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a két évtizedes munka eredményeként már akkreditált két féléves képzés oklevelét kaphatja meg az idén végző első évfolyam 29 résztvevője. Hozzátette: az államtitkárság támogatásával és az Apáczai Csere János Kar szakmai együttműködésével módszertani-pedagógiai segédanyagok forrásaként létrejött 2020-ban egy online tudásmegosztó felület, amelyen folyamatosan bővülve tesznek közzé pedagógiai jó gyakorlatokat. „Nagy öröm számunkra, hogy a szakmai továbblépés érdekében létrejött egy szakértői testület is, amelynek munkájában elismert elméleti tudással és a hétvégi magyar iskolai oktatásban nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező pedagógusok tevékenykednek szerte a világból” – fogalmazott Potápi Árpád. Dr. Baranyi Péter professzor, a Széchenyi István Egyetem rektora meghatónak nevezte, hogy két évtizede évről évre megvalósul ez a nemzetmegtartó erővel rendelkező program. Kiemelte, hogy az egyetem mindig mellette állt, és külön megköszönte mind a szervezők, mind az államtitkárság támogatását. Simon Róbert Balázs győri országgyűlési képviselő a 15 millió magyar iránt érzett felelősség példájaként utalt a továbbképzésre. Megjegyezte: Győr – amely idén ünnepli királyi várossá nyilvánításának 750. évfordulóját – nemcsak gazdasági, hanem fontos kulturális és oktatási központ is, s az oktatás zászlóshajója a Széchenyi István Egyetem. Dr. Pergel Elza, Győr alpolgármestere köszönetet mondott a megnyitót többek között Kanadából, az Egyesült Államokból, Argentínából, Németországból vagy éppen Litvániából online figyelemmel kísérő résztvevőknek, akik vállalták azt a nemes feladatot, hogy „távol országhatárainktól a magyar nyelvet, a gyönyörű magyar kultúrát és történelmet továbbadják a magyar gyerekeknek”. Dr. Pongrácz Attila, az Apáczai Csere János Kar dékánja elmondta, hogy ezen program révén a kar nemzetközi hatósugara négy-öt kontinensre terjed ki. „Az elmúlt húsz alkalom bizonyította, hogy ésszel és szívvel elgondolt képzés működik” – jelentette ki. A megnyitón Kövecsesné dr. Gősi Viktória egyetemi docens, dékánhelyettes, a képzés szakmai megvalósítója elmondta, hogy a mostani pedagógiai-módszertani tréning a XXI. században jelentkező problématerületekre, kihívásokra kíván választ adni. Olyan korszerű módszertant közvetítenek, mely a kooperatív tanulást, az atipikus gyermekekkel kapcsolatos bánásmódot, a fejlesztő értékelést és a differenciált tanulásszervezést, a projektpedagógiát, az érzelmiintelligencia-fejlesztést, a néphagyományok, népszokások komplex feldolgozását, a magyar mint idegennyelv tanításának korszerű módszereit, a drámapedagógiát, a pedagógiai tervezést, valamint a digitális oktatást helyezi a középpontba. Kövecsesné dr. Gősi Viktória beszámolt arról is, hogy Széchenyi István születésének 230. évfordulója alkalmából a kar és a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság projektíró versenyt hirdetett a diaszpórában működő hétvégi magyar iskolákban tanítók számára. Első helyezést a Montreali Magyar Iskola, a Dél-tiroli Magyar Iskola, az Aucklandi Magyar Iskola, az Online Magyar Iskola és a Külföldi Magyar Cserkészszövetség ért el, míg második helyezett a torontói Arany János Magyar Iskola és a Toszkán Olasz–Magyar Kulturális Egyesület lett. Mindannyian az államtitkárság által biztosított nagy értékű könyvjutalomban részesülnek.

A Széchenyi István Egyetem meghatározó részvételével, több mint száz kutatója bevonásával, széles körű összefogással zajlik a Szigetköz és a Csallóköz jövőjét megalapozó Insula Magna Program. Az ennek során azonosított, a Szigetköz fenntarthatósági fejlesztését elősegítő projektjavaslatok megvalósulhatnak a következő európai uniós ciklusban. „A Szigetköz és a Csallóköz páratlan szépségű tájegysége Magyarországnak és Szlovákiának, azonban a nagy fejlesztésekből rendre kimaradtak az elmúlt évtizedekben. Ezért számít történelmi jelentőségűnek a Szigetköz latin nevéről Insula Magnára keresztelt, a kormány által mintegy egymilliárd forint európai uniós és hazai támogatásban részesített komplex vízgazdálkodási és fenntartható fejlesztési program, amelynek célja későbbi szigetközi beruházások megalapozása, előkészítése. Ezek aztán akár már a 2021–2027-es EU-s költségvetési ciklusban megvalósulhatnak” – mondta dr. Fekete Dávid, a Széchenyi István Egyetem docense, a program operatív vezetője. Hozzáfűzte: a munka során számos szervezettel működnek együtt, így kiemelt konzorciumi partnerként az Országos Vízügyi Főigazgatósággal és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal, emellett például a Szigetköz Natúrparkkal és csallóközi intézményekkel. „Olyan hosszú távú, sokoldalú koncepciót alakítunk ki, amely lehetővé teszi, hogy a Szigetköz–Csallóköz térsége határon átnyúló, fenntartható és mintaadó fejlesztési területté váljon” – foglalta össze a legfontosabb célt dr. Bene Katalin, a Széchenyi-egyetem docense, a program tudományos vezetője. Ennek érdekében 18 munkacsomagot határoztak meg, amelyből 13 esetében az egyetem vezetésével zajlik a tevékenység, több mint száz kutató bevonásával. Ezek közé tartozik egy szigetközi látogatóközpont lehetséges helyének, funkcióinak megvizsgálása, környezeti monitoringrendszer és nyitott laborrendszer, vízgazdálkodási és hidrodinamikai döntéstámogató modell, valamint regionális turizmusfejlesztési koncepció kidolgozása. Más munkacsomagokban az épített környezettel, egy mezőgazdasági információs rendszer megalapozásával, a közlekedési infrastruktúrával, a közösségi közlekedéssel és a projekt társadalmi tudatosításával foglalkoznak. Az összes projektelemből olyan indikátorokat határoznak meg, amelyek a későbbiekben segítik a döntéshozók munkáját, emellett előkészítenek egy középtávú stratégiát és létrehoznak egy fenntarthatósági kompetenciaközpontot. Dr. Bene Katalin hangsúlyozta, hogy mindez az ENSZ Fenntartható Fejlesztési Céljainak helyi adaptálását, a Szigetköz hosszú távú, komplex fejlesztését, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a természeti erőforrások védelméhez szükséges intézkedéseket támogatja. Az ehhez nélkülözhetetlen előkészítő tevékenységek, kutatások nagy része még ebben az évben elkészül, a részletes javaslatokat pedig 2022 első félévében fogalmazzák meg. A munkát szakmai tanácsadó testület segíti, amelyben az országos és helyi tudományos, gazdasági, politikai élet fontos szereplői vesznek részt. A program lényeges eleme természetesen az Öreg-Duna és kapcsolódó mellékágrendszerének helyreállítása, rehabilitációja is, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetésével. Ennek érdekében koncepcionális műszaki tervdokumentáció készül a szükséges hatásvizsgálatokkal. Dr. Fekete Dávid és dr. Bene Katalin kiemelte: nem véletlen a Széchenyi István Egyetem meghatározó súlyú részvétele a széles körű összefogással megvalósuló projektben. Egyrészt az intézmény győri és mosonmagyaróvári campusa révén szerves része a Szigetköznek, másrészt a komplex térségfejlesztési területekkel kapcsolatos témákban olyan tudással, kutatógárdával rendelkezik, amelynek köszönhetően magas színvonalon képes elvégezni a feladatot. Emellett az egyetem stratégiai célja, hogy a nemzetközi minőségű oktatáson és kutatáson túl fontos szerepet töltsön be a térség és az ország életében, hozzájáruljon versenyképességének további erősítéséhez.

A győri Széchenyi István Egyetem Kommunikációs és Alumni Irodája által kiírt MérNŐK Mesék pályázat lehetőséget adott az itt végzetteknek szakmai életútjuk, valamint a mérnöki pálya kihívásaira adott hölgyválaszaik bemutatására. Juracsek Ivett a pályázat különdíját érdemelte ki. Ismerjék meg történetét! Juracsek Ivett 2019-ben végzett a győri Széchenyi István Egyetemen logisztikai mérnök szakon, csomagolási szakirányon. Tudatosan készült a mérnöki pályára, az egyetemi csomaglabor pedig a tényleges irányt is megmutatta számára. A laboratóriumban megtapasztalt gyakorlati oktatás olyan hatással volt szakmai érdeklődésére, hogy a megszerzett magas szintű tudást azóta már folyamatfejlesztő mérnökként hasznosítja egy egészségügyi segédeszközöket gyártó cég, a Coloplast csomagolói és logisztikai központjában. Már az általános iskolában is a reáltárgyak érdekelték. Tudásszomját a középiskolában matematikafakultáción csillapította, így érettségi után nem is volt kérdés számára, hogy mérnök szeretne lenni. „Úgy éreztem, hogy bármilyen irányba indulok el a mérnöki képzésen belül, nem lőhetek mellé a Széchenyi István Egyetemen. Végül a logisztika nyert, aztán a csomagolásfejlesztő szakirány kiválasztásával már körvonalazódott a szakmai jövőképem” – fogalmazott Juracsek Ivett. Kifejtette, hogy ebben jelentős szerepe volt az egyetem csomaglaborjának, ahol valódi tudást kapott, hiszen gyakorlati szempontból is megismerhette leendő szakmáját. „Az egyetem utolsó félévében a Coloplast Hungary Kft.-nél dolgoztam gyakornokként a termeléshez tartozó folyamatfejlesztő csapatban, a szakdolgozatomat is itt írtam. Az egyetem végeztével pedig maradtam a cégnél főállásban, ahol folyamatfejlesztő (lean) mérnök vagyok” – mondta el jelenlegi munkájáról a szakember. Hozzátette, hogy a diploma megszerzése óta több folyamatfejlesztési képzésen is részt vett. „Naponta foglalkozom kisebb projektekkel, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy hatékonyabb legyen a munka a termelésben, de folyamatosan viszek komplexebb és több időt igénylő fejlesztéseket is. Jelenleg egy új gépes környezet kialakítása és a hozzá tartozó munkafolyamat kidolgozása az egyik legnagyobb projekt, amiben részt veszek. Az eddigi összes rám bízott munkát nagyon izgalmas feladatnak tartottam! Mindből sokat lehetett tanulni és fejlődni.” Kérdésünkre, hogy mi volt a legpozitívabb, illetve a legnegatívabb impulzus, ami képzése vagy munkája során érte, elmondta: „Szerencsésnek érzem magam, mert kizárólag inspiráló élmények és vélemények találtak meg mind az egyetemi évek alatt, mind a jelenlegi munkahelyemen.” Kiemelte, hogy rendkívül befogadó a cég, ahol dolgozik, pályakezdő mérnöknőként számos lehetőséget kapott. A férfi mérnök munkatársak pedig örülnek a női szemléletnek, ami egyensúlyt teremt a projektekben. Juracsek Ivett, a MérNŐK Mesék pályázat idei különdíjasa végezetül hangsúlyozta: „Én imádom a munkámat! Minden mérnöki karon gondolkozó diáknak ajánlom ezt a pályát!”

A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat az államalapítás ünnepe, augusztus 20. alkalmából díszközgyűlést tartott. Az eseményen átadták a megye kitüntető címeket. Dr. Szauter Ferenc egyetemi docens, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának központvezetője Gróf Széchényi Ferenc-díjat, dr. Alexay Zoltán, az egyetem nyugalmazott főiskolai docense Dr. Csizmadia Andor-díjat vehetett át Németh Zoltántól, a megyei önkormányzat elnökétől. A méltatásban elhangzott: dr. Szauter Ferenc a Széchenyi István Egyetem nemzetközi részvételű és hatású Járműipari Kutatóközpontjának kutatómérnöke, központvezetője, a Közúti és Vasúti Járművek Tanszék oktatója. Felsőfokú tanulmányait alap- és mesterszakon is Győrben végezte, autógépész és közlekedésmérnöki szakon. PhD- tanulmányainak helyszíne is a Széchenyi István Egyetem volt, a Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola eredményes befejezése után 2017-ben kapta meg a PhD-címet. Szakterülete a kutatói pálya kezdetén az alternatív közlekedési rendszerek működtetése, fejlesztése, infrastruktúrája volt. Dr. Szauter Ferenc kutatómérnökként az egyik meghatározó vezető személyisége a zalaegerszegi járműipari tesztpálya, a ZalaZONE programjának. Még hallgatóként az egyik alapítója volt az alternatív hajtású járművek szakmai műhelynek, a SZEnergy tehetséggondozó csapatnak. A Shell Eco Marathon európai energiahatékonysági versenyen az általa mentorált SZEnergy első helyezést ért el. Mai kutatási és oktatási szakterülete a mobilitás és a környezet, a járműipari, az energetikai és a környezeti kölcsönhatások vizsgálata. Tevékenységének eredményei Győr-Moson-Sopron megyét reprezentálják a tudományos életben, járműipar jövőképét, kutatási értékeit jelenítik meg és gyarapítják. Dr. Alexay Zoltán biológus, természetfotográfus, nyugalmazott főiskolai docens a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karának földrajz-biológia szakán végzett 1961-ben. Ezt követően a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium tanára, majd a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Győr-Moson-Sopron megyei természettudományi szaktitkára volt. Később a győri Széchenyi István Főiskola oktatója, főiskolai docense lett. A Szigetköz szakavatott tudósa, természetjárója és legismertebb fotósa. Az életművében több tízezer, a természetet és a tájat ábrázoló fotó található. A természetvédelem témakörében több mint fél évszázada publikál. 1975-től jelennek meg könyvei, főként a Szigetközzel és annak élővilágával összefüggésben. Szintén közel fél évszázadon keresztül folytatott ismeretterjesztő és oktató tevékenységet. Dr. Alexay Zoltán életművével nagyban hozzájárult a Kisalföld és a Szigetköz természeti kincseinek megismertetéséhez és népszerűsítéséhez. Kötetei, fotói és kiállításai generációknak segítettek a Szigetköz felfedezésében és kincsei megismerésében. Munkássága a környezetvédelem területén kiemelkedő.

Remek hangulatú találkozót tartottak a jogelőd Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola egykori hallgatói a Széchenyi István Egyetem campusán a napokban. Az 1976-ban végzett postaüzemi mérnök szak 14 alumnija és hozzátartozóik érkeztek Győrbe, ahol a háromnapos találkozó alatt előadást hallhattak az egyetem fejlődéséről, campuskörsétán vettek részt, valamint átvették emlékdiplomájukat is. Az egykori hallgatóknak kedvezményes kollégiumi elhelyezést biztosított alma materük. Ahogy azt Pesti László, a főszervező alumni elmondta, boldogan látták viszont a diákszállást, hiszen szívesen élik át újra a főiskolás évek hangulatát, és az egyetem elhelyezkedése egyébként is kiváló a városi csillagtúrához. Az intézmény Kommunikációs és Alumni Irodája által szervezett programok között szerepelt egy előadás, amelynek során az öregdiákokok meghallgathatták milyen fejlődésen ment keresztül az intézmény az elmúlt 45 évben. A bemutató után Czeiner-Szücs Anita alumnivezető átadta az emlékdiplomákat, majd a campuskörsétán az alumnik megtekinthették az új egyetemi létesítményeket és elérzékenyülve látták viszont azokat az egykori épületeket, melyek már tanulmányaik ideje alatt is az intézményhez tartoztak. Ilyen volt a posta, ahol hallgatóként gyakorlaton vettek részt a postaüzemi mérnökök. A vidám társaság egyik tagja magával hozta a hetvenes évek közepén készült csoportképüket is, melyet a mai környezetben újrafotózhattak, szemléltetve ezzel az idő múlását. Mint mondták, „szemük, szájuk tátva marad attól a látványos változástól, melyen egykori főiskolájuk keresztülment”. Végül jó hangulatban búcsúztak a Széchenyi István Egyetemtől és Győrtől az egykori hallgatók. Ígéretük szerint legkésőbb öt év múlva, az aranydiplomák átadásán ismét ellátogatnak az intézménybe.

A Közlekedéstudományi Intézet címzetes kutatóprofesszori címmel ismerte el dr. Lakatos István professzor, a Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karának dékánhelyettese, Közúti és Vasúti Járművek Tanszékének vezetője szakmai tevékenységét. A kitüntetés rávilágít az intézmény különböző tudományterületeken elért kiváló teljesítményére, amit az idei felvételi adatok is visszaigazoltak. Magyarország egyik meghatározó szakmai-tudományos intézménye, a Közlekedéstudományi Intézet idén címzetes kutatóprofesszori kitüntetést alapított. A rangos díjat első alkalommal két oktatónak-kutatónak adták át, köztük dr. Lakatos István professzornak, a Széchenyi István Egyetem Közúti és Vasúti Járművek Tanszéke vezetőjének. „Megtisztelő számomra ez a cím, amelynek odaítélése egyrészt a Közlekedéstudományi Intézettel meglévő szoros partnerségnek köszönhető. Az együttműködés kiterjed közös kutatásokra, publikációkra, workshopokon való részvételre, valamint az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságban való munkára. A díj elismerése ugyanakkor a Széchenyi István Egyetem előrelépésének is, ami többéves munka eredménye. Ez megmutatkozik az intézmény hazai és nemzetközi megítélésének nagymértékű javulásában, környezetének, infrastruktúrájának lendületes fejlődésében, képzési és tudományos színvonalának emelkedésében, a hallgatói és oktatói kiválóságok számában is. Sok céggel, szervezettel vagyok kapcsolatban az országban, és az egyetemről mindenütt pozitív visszajelzéseket kapok” – mondta a professzor. Dr. Lakatos István úgy látja, hogy a Széchenyi István Egyetem fejlődésének újabb visszaigazolását jelentik az idei felvételi adatok is. Egy kisvárosnyi, csaknem kilencezer fiatal jelentkezett az intézmény képzéseire a 2021–2022-es tanévre. A szám önmagában is magas, az elmúlt évivel összehasonlítva pedig jelentős, 19 százalékos emelkedést takar, miközben országosan ennél jóval kisebb mértékű, 11 százalékos növekedést regisztráltak. A felvételi pontszámok múlt heti kihirdetését követően pedig kiderült, hogy szeptemberben 3424 elsőéves hallgató veheti birtokba a Széchenyi István Egyetem előadótermeit, ami az előző évihez képest 22 százalékos bővülést jelent. Az intézmény kiválóságának jó indikátora, hogy a számottevő emelkedés ellenére a felvételt nyert jelentkezők átlagpontszáma tovább nőtt. A gólyák 86 százaléka állami ösztöndíjasként kezdheti meg a tanulmányait. A három műszaki kar – az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar, valamint a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar –mindegyike jelentős növekedést produkált. A legnépszerűbb alapszakok közé itt a járműmérnök, a mérnökinformatikus, a gazdaságinformatikus, a gépészmérnök és a villamosmérnök szak tartozik. Dr. Lakatos István professzor ezzel kapcsolatban elmondta, összegyetemi, kari és tanszéki szinten egyaránt igaz, hogy „szolgáltató intézményként” mindenben segítik a hallgatókat: nemcsak tanulmányaikban, hanem például ingyenes kurzusokkal, gyakorlati helyek keresésével vagy állásajánlatokkal is. „Egyetemünk múltja, hagyományai alapján különösen nagy tudással, felkészültséggel rendelkezik a műszaki tudományokban, ami segíti a térség gazdaságát is, hiszen mérnökökre egyre nagyobb szükség van. További előnyt jelent, hogy mindezeket nagyon jól kiegészíti az intézményben művelt számos más terület, például a jog-, a gazdaság- vagy az egészségtudomány. Emellett Győr rendkívül attraktív város, ahol jó hallgatónak lenni. Úgy tapasztalom, hogy a fiatalok mindezt értékelik, amikor növekvő számban egyetemünket választják” – hangsúlyozta a professzor.

A Széchenyi István Egyetemért Alapítványnak köszönhetően az egyetem polgárai a 2020–2021-es tanévben hallgatói, sportolói és tudományos ösztöndíjat nyerhettek el. A második félévi pályázatok esetében nemrégiben születtek meg a döntések. A bírálók összesen 63 pályázónak ítéltek meg fejenként 200 ezer és 1,2 millió forint közötti támogatást. Tavaly augusztus 1-jével a Széchenyi István Egyetem fenntartói jogait a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány vette át, amelynek kuratóriuma hozzá kíván járulni az intézmény hazai és nemzetközi pozícióinak erősítéséhez. Ennek egyik eszköze a kiválóságok elismerése: az újonnan meghirdetett hallgatói, sportolói és tudományos ösztöndíjak megbecsülést jelentenek a hallgatók, az oktatók és a kutatók számára. A második féléves pályázatok elbírálása nemrégiben történt meg. Az értékelőbizottság döntése alapján a fejenként 300 ezer forintos hallgatói ösztöndíjat tízen, míg a szintén 300 ezer forintos sportolói ösztöndíjat heten kapták meg. A tudományos ösztöndíjra beérkezett pályázatok közül 59 részesült 200–600 ezer forintos támogatásban. Ez utóbbi 46 személyhez kapcsolódik, mert 13-an két publikációval nyertek; az egy oktatónak megítélt legmagasabb összeg így 1,2 millió forint volt. A gyógynövények felhasználását kutatják Az elismert oktatók egyike Hanczné dr. Lakatos Erika, a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Élelmiszertudományi Tanszékének vezetője, aki két rangos nemzetközi folyóiratban megjelent, a karon dolgozó társszerzőkkel közösen jegyzett tanulmánnyal pályázott. „A cikkek a tanszékünkön jelenleg folyó kiemelt kutatási területre, a gyógynövények élelmiszeripari felhasználási lehetőségeire fókuszálnak. Kutatásaink során azzal foglalkozunk, hogyan tudjuk detektálni az élelmiszerekben az alkalmazott gyógynövények hatóanyagait, mennyi hatóanyag marad meg az adott élelmiszer feldolgozása, elkészítése, legyártása után. Ezenkívül azt is vizsgáljuk, hogy a gyógynövények kivonatolását követően visszamaradt növényi hulladékot miként hasznosíthatjuk, komposztálhatjuk. Ezen a területen szabadalmi bejelentés is született tavaly” – sorolta a tanszékvezető, aki szerint az ösztöndíj anyagi-erkölcsi megbecsülést jelent, és mindkettő fontos, mert erősíti a hitet, hogy érdemes kutatóként küzdeni, dolgozni az egyetemen. „Büszke vagyok arra, hogy az Élelmiszertudományi Tanszékről számos kollégám sikeresen pályázott, többen két cikkel is. Kutatási eredményeinket teammunkában értük el, ami szintén sikerként könyvelhető el. A tanszéken olyan csapatmunkarendszert alakítottunk ki, amelyben mindenki azon a területen tevékenykedik, ahol a legerősebb: laboratóriumban kísérletezik, eredményeket értékel ki, cikket ír vagy akár a forrást »biztosítja« mindehhez. Ennek visszaigazolását jelentik a mostani ösztöndíjak mind egyéni, mind tanszéki szinten” – mondta Hanczné dr. Lakatos Erika. Applikációt készített a térlátás fejlesztéséért A tíz hallgatói ösztöndíjban részesülő fiatal egyike a budapesti Biró István, aki a 2020–2021-es tanév első félévének végén diplomázott a Széchenyi István Egyetemen járműmérnök alapszakon, szeptemberben pedig a gépészmérnök mesterszakot kezdi meg. Az elmúlt években számos pluszfeladat elvégzésével hívta fel magára a figyelmet: az egyetemi videotórium példatáraiba műszaki ábrázolásból vázlatokat készített, műszaki ábrázolás és gépszerkesztéses modellezés órákon demonstrátorként tevékenykedett, emellett egy olyan mobiltelefonos applikációt hozott létre, amelynek célja a hallgatók térlátási képességeinek fejlesztése, az oktatók munkájának segítése. Az utóbbi projekttel az idei Országos Tudományos Diákköri Konferencia tanulás- és tanításmódszertani, tudástechnológiai szekciójában második helyezést ért el. „Az elnyert ösztöndíj motivációt jelent, hogy érdemes jól teljesíteni, külön kutatás-fejlesztési munkát végezni. A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány jelentős támogatást biztosít mindehhez, ezért is döntöttem úgy, hogy a mesterdiplomámat is Győrben szerzem meg” – válaszolta Biró István. Magyar bajnoki bronzérmes csapatkapitány A bírálók sportolói ösztöndíjat többek között Török Ágnesnek ítéltek meg, aki az Uni Győr-Mély Út NB I-es női kosárlabdacsapat csapatkapitánya, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás mesterszakának hallgatója. Alapszakos diplomáját is a Széchenyi István Egyetemen szerezte korábban nemzetközi tanulmányokból. „Azért pályáztam, mert sikeres év volt mögöttem sportolói pályafutásom szempontjából. A magyar bajnokságban bronzérmet nyertünk, szerepeltem a felnőttválogatott keretében. Sőt a 3x3-as kosárválogatottba is bekerültem, és mindössze egy ponton múlt, hogy kijussunk a tokiói olimpiára. Megtisztelő, hogy el tudtam nyerni ezt az ösztöndíjat, amely fontos visszajelzést jelent, és segít, hogy motivált maradjak a sportban és a tanulásban egyaránt” – fejtette ki a játékos. Török Ágnes tervei szerint jövő júniusban szerzi meg újabb diplomáját, kosárlabdában pedig még feljebb tenné a lécet 2021–2022-ben: a győri csapattal tovább szeretne jutni az Európa Kupában a csoportból, a felnőtt válogatottal pedig megkezdi az Európa-bajnoki kvalifikációt, ahol a végső cél kijutni a kontinensviadalra. A kiváló teljesítmények növelik az egyetem elismertségét „Gratulálok a pályázatok valamennyi nyertesének kiváló teljesítményéhez, amellyel hozzájárulnak ahhoz, hogy egyetemünk még elismertebb legyen a hazai és a nemzetközi színtéren egyaránt. A modellváltás eredményeként lehetővé vált, hogy támogassuk, ösztönözzük az egyetemi polgárokat tehetségük, kreativitásuk kibontakozásában. Ezt szolgálják az új ösztöndíjak, amelyek révén tovább emelkedhet az intézmény tudományos és oktatási tevékenységének színvonala. Fontosnak tartjuk a hallgatók motivációjának növelését is annak érdekében, hogy minél jobb tanulmányi és sporteredményeket érjenek el” – hangsúlyozta dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Felsorolni is nehéz, hány ösztöndíjat, OTDK-megmérettetést és jogász szakos hallgatók számára megrendezett versenyt nyert meg az elmúlt öt évben Szabó Lívia, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának frissen végzett alumnája. Túl van az államvizsgákon, átvette diplomáját, de nem szakad el az egyetemtől, hiszen ősztől jogtudományi PhD-képzésben folytatja tanulmányait az Audi Hungaria Zrt.-nél betöltött főállása mellett. Szabó Lívia négyszer nyert köztársasági ösztöndíjat, csaknem tíz alkalommal kapta meg az Igazságügyi Minisztérium Kiválósági Jogászösztöndíját, a tavalyi Országos Tudományos Diákköri Konferencián az Innovációs és Technológiai Minisztérium különdíját kapta meg, tavasszal pedig egyike volt annak a tíz tanulónak, aki a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány hallgatói ösztöndíjában részesült. Volt a Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék demonstrátora, tevékenykedett a hallgatói önkormányzatban, a Batthyány Lajos Szakkollégiumban – utolsó éveiben főtitkárként – és az ELSA (Európai Joghallgatók Szövetsége) Győr Egyesületben – hogy csak néhányat említsünk. Most, hogy ötéves képzése végére ért, arra a kérdésre, hogy jó döntésnek bizonyult-e a Széchenyi István Egyetem jogi karát választani, határozott igennel felelt. Még bőven érettségi előtt állt a győri Kazinczy Ferenc Gimnáziumban, amikor a jogászi hivatás iránt elkötelezett ismerősei, jogász szakos hallgató barátai javaslatára megfogalmazódott benne a jogászképzés iránti érdeklődés. „Meggyőzött a győri jogi kar, hiszen egyszerre kiemelkedő a hazai képzési palettán, mégis családias a légkör. Itt nem csak névtelen Neptun-kódok vagyunk, hanem van lehetőség valódi, személyes kapcsolat kialakítására az oktatókkal. Hallgatóbarát a kar elhelyezkedése is, ami az összetartozás érzését erősítette bennünk.” Kiemelte, hogy országosan is pozitív elbírálásban részesül a győri képzés, amit a fővárosban működő ügyvédi irodánál töltött gyakorlati idejében személyesen is megtapasztalt, illetve a vidéki egyetemek számára az Igazságügyi Minisztérium által nyújtott ösztöndíjlehetőség is pluszmotivációt adott neki a tanuláshoz. „Nyugodtan kijelenthetem, hogy jó alapot adott a győri képzés. Aki szeretne itt valamit elérni, annak minden feltétel adott: az oktatás színvonala, a különböző versenyek és kurzusok, valamint a támogató oktatói légkör.” Arra a kérdésre, hogy számára ki volt kiemelkedő mentor és motiváló oktató, Szabó Lívia elmondta: „Dr. Lévayné dr. Fazekas Judit dékán asszonynak sokat köszönhetek. A legutóbbi Tudományos Diákköri Konferencia versenyen konzulensemként támogatott, végigkísérte egyetemi pályafutásomat, ösztönzött a tudományos életben való aktív részvételre, illetve olyan szerencsésnek mondhatom magam, hogy a jövőbeli PhD-képzésben is tőle tanulhatok, ő lesz a témavezetőm. Dr. Keserű Barna Arnold tanár úr pedig sokat segített abban, hogyan kell koherens TDK-dolgozatot készíteni, mire érdemes figyelni a szakmai versenyekre való felkészüléskor. Dr. Kecskés Gábor tanár úrnak pedig rendkívül hálás vagyok azért az odafigyelésért és töretlen támogatásért, amelyet egyetemi éveim során tapasztaltam. A győri karon valamennyi oktató mindent megtesz a hallgatói közösségért, emellett úgy gondolom, szerencsések vagyunk, hogy a szakma ily jeles képviselőitől tanulhatunk.” A rengeteg versennyel, amelyen az elmúlt években elindult – legyen szó TDK-ról, OTDK-ról, táncversenyről vagy sárkányhajófutamról – a határai feszegetése mellett az volt a célja, hogy minél több területet megismerjen, magabiztosabb legyen. „Már a gimnáziumban megvolt a kialakult versenyritmusom, akkor még versmondó- és Kazinczy-versenyeken indultam a sport mellett. Amikor elkezdtem az egyetemet, már egyértelműen olyan megmérettetésekre jelentkeztem, amikről tudtam, hogy segítenek abban, hogy eldöntsem, az adott jogi terület – például a polgári jog vagy a büntetőjog – mennyire illik hozzám.” Szabó Lívia egyetemi évei azonban nem csak a tanulásról és a versenyre készülésből álltak. Személyében igazi közösségi embert ismerhettünk meg, aki maximálisan kiélvezte a campus kínálta szórakozási és sportolási lehetőségeket. Lapátolt az egyetemi sárkányhajócsapatban, amelynek tagjaival első helyezést ért el a szegedi Jurista Kupán. A röplabdacsapatot is erősítette, de a szerdai egyetemi bulik sem maradtak ki az életéből. Mindemellett belekóstolt a szinkronúszásba, a női kickbox világába, azonban a legtartósabb szerelem a tánc volt az életében. Háromévesen kezdett táncolni, majd egészen húszéves koráig több stílus és egyesület elkötelezettje is volt. Az egyetem utolsó éveiben mondott csak le róla, amikor az edzéseket és versenyeket már egyre nehezebben tudta összeegyeztetni a tanulással. A sport azonban az élete része maradt, de már csak a szellemi munkát ellensúlyozandó, legyen szó futásról vagy egy otthoni aerobicedzésről. Arra a kérdésre, hogy mi az a három szó, ami az egyetemi éveit jellemezte, azt válaszolta: „A kitartás, amit mindenképp megemlítenék. Aztán a hála, amit elsősorban a családom irányába érzek, hiszen édesanyám és testvérem rengeteget támogattak abban, hogy ide eljussak, valamint a végig mellettem álló barátaim nélkül sem sikerült volna. Végül az áldozat szó jut eszembe, ami tudom nem túl pozitív, de mégiscsak meghatározta az elmúlt éveimet – végtére is, minden nap az Áldozat utcába mentünk, ott van ugyanis a jogi kar.” A jövőre vonatkozóan Szabó Lívia kifejtette, hogy bár érdeklődése még fokozatosan formálódik, leginkább a polgári jog területe fogta meg, ezért doktoranduszként ebbe az irányba tanul tovább. Mindezt persze már munka mellett teszi, amivel kapcsolatban hangsúlyozta: „Álmomban sem gondoltam volna, hogy már az utolsó államvizsgám után négy nappal munkába állhatok. Az Audi Hungaria Zrt. jogi osztályán korábban voltam gyakornok másfél évig, és ezek szerint beváltam (nevet), hiszen most már főállású munkatárs lehetek, amiért nagyon hálás vagyok.”